Magyar Nemzet, 1949. május (5. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-10 / 107. szám

K­e­lf­d, 1949. május 10. Az egész világon megis­nnepeltéte a győzelem napját Május 9-ét, a hitleri Né­met­­ország felett aratott nagy győ­zelem napját az egész világ de­mokratikus erői ünnepélyes kül­sőségek között ülték meg. Eb­ből az ünnepből Magyarország is kiveszi a maga részét, hiszen május 9-ének köszönhetjük új életünket, a kilátástalanoknak látszó romok feletti magunk, háztérésünket és mindazt a vív­mányt, amelyet a népi demok­rácia erejével az elmúlt eszten­dők során építettünk. Az évfor­duló alkalmából meghajtjuk a kegyelet zászlaját a győzelemért elesett hősök emléke előtt, ön­feláldozásuk, rengeteg szenvedé­sük és áldozatuk nem volt hiá­bavaló. Nekik köszönhetjük, hogy a megaláztatás és a szé­gyen évei után megindulhattunk a felemelkedés és az új élet útján. Moszkva ünnepe A moszkvai rádió az évfor­duló alkalmából megállapítja, hogy a német fasiszták meg­­semmisítésében a Szovjetunióra hárult a döntő szerep. Nyugat- Európában és az Egyesült Álta­lunkban egyeseik ezt ma két­­ségbe vonják, mások pedig azt állítják, hogy a háború ki­menetelét a Németország ellen alkalmazott tengeri blokád dön­tötte el. A háború tapasztalatai azon­ban bebizonyították, hogy győ­zelmet csupán a légi erő segít­ségével lehetelen elérni. A né­met hadsereg fő erőit a szovjet­­német fronton verték szét és semmisítették meg. Az angol­­amerik­ai légi­erő bombázásai és a tengeri zárlat nem befolyá­solták döntő módon a háború kimenetelét, amit legjobban az bizonyít, hogy egészen 1944. második feléig a németek fo­kozták a repülőgépek, tankok és más hadfelszerelések gyár­tását. A Pravda cikke A Pravda ünnepi vezércikké­ben kiemeli, hogy a szovjet nép önfeláldozó munkával emlékszik meg a nagy győzelem napjáról, azonban nem felejti el, hogy a békét, amelyért annyi áldozatot hozott, az új háborúra bujtoga­­tók merényletei fenyegetik. A reakciós erők arra számítottak, hogy a háború meggyengíti a Szovjetuniót, ebben a számítá­sukban azonban súlyosan csa­lódtak. A győzelem napjáról megem­lékezve, Szokolovszkij tábornagy ugyancsak a Pravda hasábjain megállapítja, hogy a Szovjet­unió döntő szerepet játszott a hitleri fasiszta állam fegyveres erőinek szétverésében. Az angol és az amerikai reakciós körök a Németországgal vívott hábo­rúban a maguk önző céljait kö­vették, amelyeknek semmi kö­zük sem­ volt a fasizmus elleni felszabadító küzdelemhez. Ezek a körök éppen ezért állandóan halogatták a második front megnyitását. Az imperialisták céljuknak nem a német fasiz­mus szétzúzását tekintették, hanem csupán Németország ha­talmának megtörését, Németor­szágnak, mint veszedelmes ver­senytársnak eltávolítását a vi­lágpiacról. Ugyanakkor remény­kedtek, hogy a súlyos háború meggyengíti a Szovjetúniót és a Szovjetúnió — elvérezvén — függő helyzetbe kerül az Egye­sült Államokkal és Angliával szemben. .Amikor az angol-ame­rikai csapatok Európában part­ra szálltak, jelentéktelen ellen­állásra találtak a német hadse­reg részéről, mert a németek főerőiket a szovjet-német fron­ton összpontosították. Ily módon — folytatja Szoko­lovszkij tábornagy — már a háborúban lelepleződött, hogy a az angol-amerikai kormány­kö­rök lelkiismeretlenül fogják fel szövetségi kötelezettségeiket. Ez még ékesebben megnyilvánult a háborút utáni időszakban, ami­kor az angol-amerikai kor­mánykörök szabotálták a jaltai és potsdami egyezményeket. Ünnepek világszerte Párizs asszonyai a Nemzet­közi Demokratikus Nőszövetség francia bizottságának felhívásá­ra tömegesen vonultak fel, hogy megkoszorúzzák Danielle Casa­­nová­nak a francia ellenállás hősnőjének emléktábláját és ko­szorút helyezzenek el Jeanne d’Arc szobrán. A francia nők a párizsi békevilágkon­gresszus jelmondatát viselő táblákat vit­tek: «Ha összefogunk, meg­nyerjük a béke csatáját, az élet csatáját.» A hadviseltek és ellenállók nagyszabású felvonulást rendez­tek a Champs Elysée-n és ko­szorúkat helyeztek el az Isme­retlen Katona sírján. Berlinben a győzelem napját a főváros ostrománál elesett szovjet hősök emlékművének felavatásánál tartották meg. Ka­likán ezredes, Berlin szovjet városparancsnoka kiemelte, hogy a végső győzelem a most élő és a következő nemzedékek életét és szabadságát is megmentette. Grotewohl, a szocialista egység­­párt elnöke hangsúlyozta ez­után, hogy a német antifasisz­ták sohasem fogják abbahagyni küzdelmüket a békéért és a szocializmusért, akkor sem, ha az utolsó szovjet katona is el­hagyta a német földet. A román főváros dolgozói­nak ünnepén a kormány és az államtanács tagjai is megjelen­tek. A Scantola vezércikkében rámutat arra, hogy a Szovjet­unió a világ valamennyi népét támogatja felszabadulási harcá­ban és önrendelkezési jogának kivívásában. A bolgár­­nép is lelkesen ünne­pelte a győzelem napját. A bol­gár hazafias arcvonal lapja hang­súlyozza: Kelet- és Délkelet-Európa népei a szovjet hadse­reg győzelmének köszönhetik felszabadulásukat, ezeknek a né­peknek tehát a Szovjetúnió út­mutatásait kell követniük, mert ellenkező esetben újra a kapi­talista kizsákmányolok karmai közé kerülnének. Élénk példa erre Jugoszlávia esete. Méltó módon ünnepelték meg a győzelem napját Albániában is. Megjelent a rendelet a berlini korlátozások feloldásáról A moszkvai rádió hétfőn este magyar idő szerint 20 óra 15 perckor rendkívüli adásában közölte a németországi szovjet megszállási övezet katonai fő­parancsnokságának 12 pontból álló rendeletét a Berlin keleti és nyugati övezete, valamint Né­metország keleti és nyugati öve­zete között fennálló közlekedési és kereskedelmi korlátozások feloldásáról. A németországi szovjet meg­szálló hatóságok ebben a ren­deletben feloldják az 1998. már­cius 1-én életbe léptetett korlá­tozásokat, helyreállítják és sza­bályozzák Berlin keleti és nyu­gati övezete, valamint Német­ország keleti és nyugati övezete közötti forgalmat mind a vasúti, mind a közúti és folyami hajó­zási szállításokra és közleke­désre vonatkozóan. A rendeletet, amely 1949. má­jus 12-én 0 órakor lép életbe, Németország szovjet katonai megszállási övezetének fő­­parancsnoka, a keleti övezetben állomásozó szovjet katonai erők főparancsnoka, Csujkov had­seregtábornok, Lukjancsenko vezérőrnagy, a szovjet katonai közigazgatás vezérkari főnöke írta alá. Balogh pátert lelkes örömmel fogadták Mosonszentmiklóson Hónapok óta várták Balogh pátert Mosonszentmiklósra, ahol hívei már nagyon szerették vol­na hallani. Szombaton délután indult el a páter mosonszent­­miklósi útjára, hogy részt ve­­gyen a templom mögötti téren rendezett népgyűlésen. A nép­gyűlést lelkesen készítette elő az ottani Függetlenségi Nép­front, de különösen dr. Somo­gyi Antal esperes, egyetemi ma­­gántanár, a falu és a környék közszeretetben álló katolikus plébánosa. Mivel az egész országban és Moson megyében is ilyenkor van a falusi munka dandárja és a nép az esti órákban tér csak vissza a mezőkről és a szőlők­ből, ezért hétköznapon napköz­ben népgyűlést tartani csak a munka rovására lehetne. Szom­baton este a szürkület beállta­kor a lakosság templomba megy, ezért csak a májusi újta­­tosság utánra hívták egybe a népgyűlést. Sokezer főnyi közönség vá­rakozott, hogy a népgyűlést megkezdjék. Somogyi Antal es­peres megnyitó szavaiban is említette, hogy ennyi ember Mosonszentmiklóton népgyűlésre még sohasem gyűlt össze. Míg Balogh páter a szónoki emel­vény felé haladt, a földművesek kedvest­» feltartóztatták s kér­désekkel ostromolták. Megnyug­vással vették tudomásul Balogh páter kijelentéseit. Balogh Istvánnak beszéde megkezdése előtt a nép szere­tettel nyújtott át ajándékokat a Népfront pártjainak és szerve­zeteinek megbízásából is. Rengeteg virágot, bort, ke­nyeret kapott, amellyel a nép­­ragaszkodásának akart kifeje­zést adni. A gyűlést még a sö­tétség beálltakor is tartott és a hallgatóság száma a mezei munkából hazatérő parasztok­kal állandóan gyarapodott. A gyűlés közönsége feszült figye­lemmel hallgatta Balogh páter beszédét. Lukács Vilmos mondott még beszédet. Mindenki kitartott a gyűlésen, amely valamivel nyolc óra után kezdődött el és fél tízig tartott. A gyűlés után a föld­művesasszonyok külön küldött­sége kereste fel a pátert. Több kérdésre kértek felvilágosítást. Balogh István tájékoztató ma­gyarázatait megelégedéssel vet­ték tudomásul. A gyűlés után a parasztok még sokáig csoportokba verőd­ve disku­ráltak a népgyűlésen elhangzottakról. Különösen azo­kat a kijelentéseket hallgatták megnyugvással, amelyeiket Ba­logh páter a vallásszabadságról mondott. Miniszterek beszédei a választási gyűléseken A Magyar Függetlenségi Nép­front az ország minden vidékén választási gyűléseket tartott nagy tömegek részvételével. Újpesten és Szolnokon Gerő­ Ernő pénzügyminiszter rámuta­tott arra, hogy a református egyházak mellett a katolikus papság nagy része is mindinkább demokráciánk mellé áll és annak a reménynek adott kifejezést, hogy a kölcsönös engedékeny­ség szellemében végre lehetővé válik a viszony rendezése a de­mokrácia és a katolikus egyház között. Ries István igazságügyminisz­­ter Hajdúnánáson bejelentette, hogy rövidesen kinevezik az első női törvényszéki bírót. Kádár János belügyminiszter Salgótar­jánban fejtegette a munkásosz­tály hatalmát. Esztergomban Alvinczi Imre, a Balogh-párt je­löltje a demokratikus erők teljes összefogásának szükségére mu­tatott rá. Olt Károly népjóléti miniszter foglalkozott a katolikus pári kar nyilatkozatával, s a ka­tolikus papság és értelmiség megnyilatkozásával a Népfront mellett. Nyíregyházán Vas Zoltán is­­m­ertette az 5 éves terv pro­­grammját. A munkásosztály és a vele szövetséges dolgozó pa­rasztság számára az a döntő, hogyan tud többet, jobban cse­lekedni a nép javára. Darvas József építésügyi miniszter Új­­fehértón, Erdei Ferenc állammi­­niszter Kiskunfélegyházán be­szélt. Losonczy Géza államtitkár pedig az 5 éves terv perspektí­váiról szólolt. Rónai Sándor kereskedelmi miniszter Miskolcon beszélt, Or­­tutay Gyula kultuszminiszter Szentesen kifejtette, hogy a népi demokrácia eddig is és ezután is a szabad vallásgyakorlás alapján áll. Győrött Rajk László külügyminiszter, győzel­mes békepollitikánkról beszélt. Farkas Mihály honvédelmi miniszter Pécsett beszélt a bá­nyászokhoz, akik ezen a válasz­táson is tudni fogják kötelessé­güket. Ezeken kívül az ország sok, helyén tartottak még választási gyűléseket, amelyeknek szóno­kai a Népfront célkitűzéseit is­mertették. Magyar elemzei Mi történt a külpolitikában ? Az ENSZ politikai bizottsága szombaton 25 szavazattal 16 el­lenében, 16 ország tartózkodá­sa mellett, elfogadta azt a ja­vaslatot, mely szerint a tagálla­mok ezentúl szabadon rendel­kezhetnek arról, hogy milyen diplomáciai kapcsolatot óhajta­nak fenntartani Spanyolország­gal. A szavazást megelőzően Gromiko kifejtette, hogy az amerikai kormány titokban ed­dig­ is támogatta Francát, a USA és Anglia irányadó körei pedig most mindenáron meg akarják akadályozni a Franco­­rendszer összeomlását.­­ Bonnban elfogadták a nyugat­német alkotmányt. Az­ elfoga­dás ellen szavaztak a kommu­nisták és a bajorok. Az új zászló fekete-vörös-arany víz­szintes csíkokból áll, ugyanaz lesz tehát, mint a nácizmus előtt használt birodalmi lobogó. (Max Reimann, a német kom­munista párt elnöke a szavazás előtt megállapította, hogy az al­kotmánytervezettel tudatosan félre akarják vezetni a népet. Úgy tüntetik fel, mintha ez a tervezet a német nép kívánsá­gait tüntetné fel, pedig azt még Nyugat-Németország népe sem teszi magáévá.) . Maniu és Mih­alache élet­fogytiglani börtönbüntetését jó­váhagyta a román legfelső ka­tonai bíróság. A kínai néphadsereg elfoglalta Nancsangot, Kiangszi tartomány fővárosát, valamint Kasingot. Csingtau ostroma megkezdődött.­­ Kisebb esőik A Met­eorológiai Intézet jelenti: A hűvös sarkvidéki légtöme­gek beáramlása Európa középső részei felé tovább folytatódik. Nyugat-Európában azonban már megindult a felmelegedés. A Szovjetúnió nagy területén, élénk déli széllel, változatlanul meleg az idő. Budapesten hétfőn este 21 órakor a hőmérséklet 14 fok. Várható időjárás kedd estig. Mérsékelt, időnként élénkebb északnyugati, északi szél, vál­tozó felhőzet, többfelé kisebb eső. Éjjel egy-két szélvédett, mélyebb fekvésű helyen gyenge talaj menti fagy. A nappali hő­mérséklet nyugaton alig válto­zik, keleten kissé emelkedik. fhi­a­dóM 2 A Margitszigetre jár ugyan propeller a Margit-hídtól, de most nyáron nagyon sok anya kivinné gyermekét a szigetre hajón, ha a szigeti propeller a­­Petőfi­ téri hajóállomásról is in­dulna. A főváros szemétgyűjtő és egyéb területein még sokezer tonna vashulladék van. Ajánla­­tos volna, ha a vashulladék gyűjtést rendszeresítenék és az itt munkát végző fiatalságot dí­jaznák is. (M. N.) Új óvodák, bölcsődék az üzemekben Egymásután létesülnek a cse­csemőotthonok, óvodák, a­­ meg­lévőket kibővítik, nagyobbítják. Az újpesti Magyar Pamutipar régi kultúrházát napközi ott­honná alakítják át, mintegy 80 óvodás és 90 iskolásgyermek kap­ott elhelyezést. A Standard­gyár egy villa földszintjét ala­kítja át bölcsőde céljaira, ahol 60 gyermeket helyeznek el. Gyermekotthont létesít a Textil Igazgatóság, a Pamut Tend, az Általános Fonó, a Magyar Tex­til, a Salzmann Textil és a Bor­forgalmi N. V., a Posta négy új otthon létesítését tervezi, eb­ből egy bölcsőde őszre elkészül. A Pázmány Péter Egyetem egyik klinikai épületének átala­kításával 70, 2­6 éves korú gyermek számára, a szegedi Tudományos Egyeem pedig 15 csecsemő és 30 óvodás gyermek részére rendez be gyermek­otthont. Tizenkét új autót kapnak a mentők Az Országos Mentőszolgálat budapesti Markó-utcai székhá­zában ma délelőtt tíz órakor ünnepük meg államosításuk egyéves fordulóját. A mentők Markó-utcai székházának újjá­építése egybeesik ez­zel az év­fordulóval. Az ünnepség kereté­ben veszik át a mentők azt a 12 új mentőautót, amelyet már korábban vásároltak a fővárosi gyűjtésekből és egyéb adoma­ny/ik­KAl- '■’•*#&? '.1 _ .......... ­ h­elyret hétfőn ízléses füzetek jelentek meg, amelyek Rákosi Mátyást, mint a dolgozó magyar nép első kép­viselőjelöltjét, majd mint Békés megye első képviselőjelöltjét mutatják be. Más füzetek a ke­rületek első képviselőjelöltjé­nek, így Robi Istvánnak, mint Fejér-Komárom­ és Esztergom megye, továbbá Szabolcs, Szat­­már és Bereg megye, Gerő Er­nőnek mint Jász-Nagykun-Szol­­nok megye, Farkas Mihálynak mint Baranya és Tolna megye, Révai Józsefnek mint Szeged- Csongrád-Csanád megye, Kádár Jánosnak mint Heves-Nógrád- Hont megye, Rajk Lászlónak m­int Győr-Moson-Sopron me­gye, Rónai Sándornak mint Borsod - Gömör - Abaúj -Zemplén megye, Marosán Györgynek mint Vas megye, Veres Péter­nek mint Hajdú-Bihar megye, Erdei Ferencnek mint Somom­me­gye első képviselőjelöltjének arcképét mutatja be, rövid életrajzzal és méltatással. A Droit et Liber­té, a nagy párizsi hetilap két magyar vo­natkozású cikket is közöl leg­újabb számában. Joseph-André Ross, a neves publicista, aki nemrég Budapes­ten járt, megkezdi A hazugságok függönye mögött című cikkso­rozatát. Az első cikk a buda­pesti repülőtérrel foglalkozik. „A magyar vámőrök vizsgálata — írja a francia publicista — a lehető legliberálisabb. Az em­berek szabadon mondják el vé­leményüket. A 4.­ angol és ame­rikai lapokat nem kell elrej­teni. Ezek a lapok, még a Ti­mes is, megvásárolhatók bár­mely újságkioszkban. Az ame­rikai repülőgépek állandó for­galmat tartanak fenn Budapest­tel. Hát ez a vasfüggöny? Sós Endre Magyarország­­ német megszállásának ötödik évfordu­lóján írt cikket. A cikk ismer­teti a Magyar Front­nak, a mai Magyar Függetlenségi Népfront kezdetleges elődjének küzdel­meit, azután idézi Rákosi Má­tyásnak azt az 1944. áprilisá­ban elhangzott, történelmi jelen­tőségű moszkvai rádióbeszédét, amelyben kijelölte a magyar nép felszabadulásának útját és az üldözöttek segítségére hívta fel a magyar népet. Sós Endre cikke keretében a Droit et Le­­bérié közli Rákosi Mátyás fény­képét is. « A Magyar Ifjúság Népi Szö­vetsége Ifjúsági Mozgalma ízlé­ses, illusztrált füzetet adott ki «...és akkor Tóth Jancsi így válaszolt:» címmel A füzet be­vezetőjében megállapítja, hogy Magyarországon az élet vidá­mabb lett és boldogabb. «Az el­­nyomás, nyomor, éhínség, be­tegség, mellyel a Horthy-fasiz­­mus ajándékozta meg a magyar népet, megszűnt, átadva a he­lyét az egyre növekvő jólét­ink». Tudva tudják ezt a mai ifjak és egymásután nyilatkoz­nak e füzetben arról, hogy mit köszönhet a nép és mit köszön­hetnek ők — az ifjak — a m­ai rendszernek. Felsorolja a füzet, hogy mi mindent adott ez ifjúságnak a népi demokrá­cia és mi mindent adott az or­szágnak. Örülnek, hogy az öt­éves terv során teljesen meg­szűnik a munkanélküliség,­­1­­0 0GY új szakmunkásra lesz szükség, hogy s­ok új gyárüzem c­­­él etihhetőséget a dolgozók­nak. Beszámol a füzet azokról a szórakozási és üdülési lehetősé­gekről is, amelyekben ma része van a dolgozóknak és még fo­­kozottabban lesz része a jövő­ben, Így például — hogy egy jelentéktelen példát idézzünk: — az üzemek fiataljait 3960 pár labdarúgó­ cipővel lepte meg az állam és az ifjú asztalitenisz­bajnokok 15.000 labdát törtek össze, az ötéves tervnek már első évében félmillió labda jut­hat hasonló sorsra. Felépül a Stadion 75.000 emberre való fé­rőhellyel. Ez maga 30 millió fo­rintba fog kerülni. Tanulóott­honok épültek és épülnek. Meg­épül az ötéves terv keretében Európa egyik legszebb színháza, a grandiózus földalatti vasút, Budapesten nyolc híd, 38 ezer ifjú kerül az új, szép kollégiumokba. Nekilen­dült a könyvkiadás. A Ganz­ vagongyári öntőmunkás élet­színvonala már ma is 125 szá­­zaléka az 1938-asnak. Nemzetté lett a nép és legszebb jövő nyí­­lik az ifjak előtt. Mindezeket adatszerűen s helyenként il­lusztrálva mutatja be e füzet. 3 Beomlott egy dunaparti bérpalota lépcsőháza Szerencsétlenség történt va­sárnap a Molotov-tér 3. számú házban, amelynek földszintén a Dunakorzó-kávéház van. Dr. Weiss István egy­ magántanár vendégei éjfél után hazafelé in­dultak. Miközben lefelé halad­tak a lépcsőn, a második és az első emelet között a lépcső megingott alattuk és három lépcsőfok lezuhant. A kőtöm­bökkel együtt esett a mélybe Benedek Dezső balassagyarmati kereskedő és felesége is. A ke­reskedő balcombját törték a le­zuhanó kőkockák, felesége, aki ugyanolyan mélyre zuhant, csak könnyebben sérült. A társaság többi tagja szerencsére már át­haladt a veszélyes lépcsőn és a segélykiáltásokra rohantak visz­­sza az első emeletre, ahol Bene­dek és felesége fennakadt. A kőkockák azonban bezúzták az első emeleti lépcsőket is­­ és a pincébe gurultak. A hatalmas bérház lakói most vagy liften közlekednek, vagy a második lépcsőn az V. emeletig mennek fel, ahol átjáró van és így jutnak be az alacsonyabb­ ,­ban fekvő lakásokba. A vizsgá­lat megindult és máris megálla- I­pították, hogy a lépcsőház az ostrom óta már többször volt javítás alatt, de csak ideiglenes dúcul­ásokat végeztek. Megindult az utcai tejárusítás Hétfőn ismét megjelentek az utcákon a népszerű tejárusító sátrak. A tejárusítást a Keleti­­pályaudvarnál, a Széll Kálmán­­téren, a Galvin-téren és a kelenföldi pályaudvarnál fel­állított sátrakban indította meg a TEJÉRT. Ez azonban csak a kezdet. Hamarosan sor kerül még 10 utcai tejcsárda felállítá­sára és pedig a Nyugati-pálya­udvarnál, a Margit híd budai hídfőjénél, a Móricz Zsigmond­­körtéren, a Múzeum­ körút és Rákóczi­ út sarkán, az üllői­ út és József­ körút sarkán, az Oktogon-téren, a Király-utca és a Teréz körút sarkán, a Baross­­utca és a József-körút sarkán, az Andrássy-út és Somogyi Béla-út sarkán, Király-utcában az Anker-palotával szemben, a Baross-utca és Fiumei-út sar­kán és még két helyen. SÚROLÓKEFE, SEPRŰ, RUHAKEFE NÉLKÜL nincs nagytakarítási A kiskereskedő márkás kefe- és seprűáru szükségletét a HÍZJARrta! VEGYIM* «KERESKEDELMI ILY. (Budapest, XIII., Véső­ u. 7.) központjában vagy lerakatainál egészíti ki. Budapesten: V., Fálk Miksa-utca 21. V., Koháry-utca 16. VI, Király-utca 26. VII, Klauzál-tér 16. VIII, Teleki-tér 1, IX. Erkel-u. 5. X. Körösi Csom­a S.-u. 8. Újpest, Szent István-tér 1. Vidéken: Debrecen, Csapó-utca 17. Győr, Egység-tér 2. , Kaposvár, Széchenyi-tér 4. Miskolc, Széchenyi-utca 109. Pécs, Dr. Doktor Sándor-u. 4. Szeged, Bajcsy-Zsilinszky-út 24. Szolnok, Kossuth-tér 3. Szombathely, Erzsébet királyné­út 12.

Next