Magyar Nemzet, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-05 / 288. szám
z hogy a koreai kérdésről lehetetlen komolyan tárgyalni a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Kínai Népköztársaság képviselőinek részvétele nélkül. A szóbanforgó kérdésnek egyoldalú, helytelen és nem tárgyilagos megvitatását kényszerítik ránk — mondta Malik —, amikor megkísérlik, hogy csak a 15 ország beszámolójelentésére korlátozódjunk. Ezt a beszámoló-jelentést ENSZ- okmányként terjesztették elő, holott ez csupán az Egyesült Államoknak és az Egyesült Államokat támogató országoknak nézetét fejti ki. Malik kijelentette: nem lehet egyyetérteni Nuttingnak azzal az állításával, hogy csak az egyik fél követeléseinek teljesítésével oldható meg a koreai probléma. Mi a tárgyalások folytatását támogatjuk, azt, hogy a tárgyalásokon mindkét fél egyenlő jogokkal vegyen részt és mindkét fél számára elfogadható, nem pedig az egyik fél által kierőszakolt megállapodás jöjjön létre. Az íj Kína az amerikai-csang kajszkista egyezményről Pekingből jelenti az Új Kína. Az Egyesült Államok és Csang Kaj-sek megkötötték a Tajvanról és a Penghu-szigetekről szóló adás-vételi szerződést, vagy ahogyan ők hívják, az úgynevezett kölcsönös biztonsági egyezményt. A "korlátlan ideig érvényben" maradó szerződés értelmében amerikai csapatok mindvégig megszállva tarthatják Tajvant és más szigeteket is, ezeken szárazföldi, tengerészeti és légierőket helyezhetnek el. Azegyezményt — amely a kínai népet megakadályozza saját területének, Tajvannak és Penghunak felszabadításában — az Egyesült Államok a Kínai Népköztársaság elleni fegyveres provokációkra kívánja felhasználni. Az áruló csangkajsekisták közreműködésével a provokációkkal egy általános háború s a második koreai háború elindítása a céljuk. Az úgynevezett "kölcsönös biztonsági egyezmény súlyosan sérti Kína szuverenitását, súlyosbítja a távolkeleti helyzetet és veszélyezteti e térség békéjét. Észak-Korea távközlési összeköttetést javasol Dél-Koreának Phenjanból jelenti az Új Kína. A Koreai Központi Tájékoztató Iroda jelentése szerint Pak ír, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság posta-és távíróügyi minisztere december 1-én Li Kuang Jrhez, a hszinmanista kormány távközlésügyi miniszteréhez intézett levelében rendes postai és távközlési összeköttetés megindítását javasolta Észak- és Dél-Korea között. Bennünket már nem lehet többé tagzigrálni — mondotta Brehm A Manchester Guardian újdelhi tudósítója beszélgetést folytatott Nehru miniszterelnökkel, aki nyilatkozott a Kelet és Nyugat közötti együttélés lehetőségéről. Indokínát illetően Nehru hangsúlyozta, hogy mély benyomást tett rá Ho Si Minh feltétlen őszintesége. "Nem kételkedem abban, hogy Ho Si Minh jóindulatú ember«, — mondotta — majd hozzátette, bízik abban, hogy Ho Si Minh nem fog nehézségeket okozni a genfi egyezmény végrehajtásában. Formuzával kapcsolatban Nehru kijelentette: "Nem lehet megoldás mindaddig, amíg Londonból jelenti az MTI. Az Angol Kommunista Párt politikai bizottsága felhívást intézett Anglia népéhez. »Az európai biztonság moszkvai értekezlete sürgős meghívással haladéktalan béketárgyalásokat követelt, mielőtt megtennék a német felfegyverzés ratifikálásának végzetes lépését — mondja a többi között a felhívás. —■ Angliának erre meg kell adnia a kellő választ. Az angol nép rákényszerítheti kormányát, hogy tárgyalFormózát nem egyesítik a kínai szárazfölddel^ Mint a tudósító rámutat, kifejtette, hogy miért hisz az együttélés lehetőségében. A többi között hangsúlyozta: "Oroszország nem akar háborút. Nehru végül kifejtette, mennyire aggasztja az, hogy a Nyugat nem akarja felismerni az Ázsiában végbemenő változásokat. — Bennünket — mondta — már nem lehet többé taszigálni. A baj az, hogy az amerikaiaknak ... — nincs történelmi képzelőerejük, jön és vessen véget a háborúra vezető végzetes hajszának. Kényszeríteni lehet a kormányt, hogy Nyugat-Németország felfegyverzését és a nyugati katonai szövetségek tervét bérpolitikával váltsa fel, amelynek célja az egyesített, demokratikus Németország és kollektív biztonság Európa számára. A béke az angol nép tetteitől függ. Csak ilyen béketettek menthetik meg Angliát a pusztulástól abban az atom- és hidrogénbomba-háborúbar. „Mentsétek meg Angliát Az Angol Kommunista Párt politikai bizottságának felhívása (A vezércikk folytatása) a nyugatnémet pártok között, amivel Adenauernak jóelőre számolnia kell. Ez azonban nem változtat azon a tényen — s ezzel minden németnek szembe kell néznie —, hogy a bonni szövetségi gyűlés valamennyi képviselője, aki a párizsi egyezmény elfogadása mellett szavaz, egyben megszavazza Németország kettészakítottságának fenntartását is. Efelől a moszkvai értekezlet határozott és félreérthetetlen állásfoglalása senkit sem hagyhat kétségben. Az európai béke és biztonság reális megalapozásának követelményeit lehetetten összhangba hozni annak az agreszszív erőnek felélesztésével, amit a német militarizmus jelent. Ebben a kérdésben nincs és nem is lehet ellentét Európa nemzetei között. Nyugati- Németország átalakítása militarista állammá és bekapcsolása az atlanti szövetségbe, óhatatlan következményekkel jár mind Németországra, mind az atlanti szövetségre. A német egység megvalósítása — mint ezt újólag világosan leszögezte a moszkvai értekezlet —, csakis a béke és a demokrácia alapján tehetséges s hogy valóban tehetséges, bizonyíték rá a Német Demokratikus Köztársaság fejlődése és meghitt együttműködése a békeszerető országokkal. Nyugat- Németország militarizálása viszont szükségkép feléleszti az összes európai nemzetekben azt a bizalmatlanságot, amely a német militarizmussal kapcsolatban gyűjtött tapasztalatokból táplálkozik s amelynek jogosultságát Nyugat-Németország rohamos és nyílt fasizálódása is bizonyítja. Ugyanekkor a párizsi egyezmények nem német híveinek, azoknak, akik úgy állítják be a dolgot,hogy a felfegyverzett Nyugat-Németország bekapcsolása az atlanti szervezetbe, »korlátok közé szorítja« a német militarizmus romboló erejét, számolniok kell saját hazájuk közvéleményének mély és indokolt ellenszenvével minden olyan hatalmi csoportosulás iránt, amelyben a német militaristák szerepet játszanak. A német militarizmust körülvevő általános gyűlölet szükségkép átterjed az atlanti szövetségre is. S nem lenne helyes megfeledkezni arról, hogy e gyűlölet elevenen él azokban a nyugati népekben is, amelyeknek kormányai az atlanti szövetséget életre hívták. Az atlanti szövetségről, miután a revansvágytól fűtött, agresszív nyugatnémet militaristák belékapcsolódtak, többé a legnaívabb nyugati kispolgár sem hiszi el, hogy szem egyéb "védelmi szervezetnél". Azoknak a nyugati kormányoknak, amelyek az atlanti tömbben szövetkezni akarnak a német militaristákkal, fel kell adniuk saját közvéleményük és a világ közvéleménye előtt a "védelmi rendszer" fikcióját és nyíltan bekell ismerniük, hogy támadó, háborús szervezetet tartanak fenn Európában. Ebből pedig az következik, hogy mindazok, akik a párizsi egyezmény mellett szavaznak, egyben hitet tesznek a háborús tömbök rendszere mellett, beleértve a német revanstörekvések elfogadását is. Ezért pedig viselniök kell a felelősséget nemcsak a történelem ítélőszéke, hanem a saját közvéleményük előtt is. A felelősség annál súlyosabb, mert hiszen a világ közvéleménye előtt ismeretes, hogy mind a német kérdés békés rendezésére — beleértve Németország egységének helyreállítását és a német békeszerződés megkötését —, mind az európai biztonság problémáinak megoldására megvan a reális lehetőség, anélkül, hogy Európát egymással szembenálló katonai tömbökre szabdalnák. A moszkvai értekezlet e tekintetben sem hagy semmi kétséget, amint ez kitűnik abból a figyelmeztetésből is, amelyet a moszkvai értekezletről kiadott deklaráció Európa népeihez intéz. Azt a megjegyzést, amivel egyes nyugati kormánykörök fogadták a moszkvai deklarációt, kifogásolva, hogy „a kormányok megkerülésével” közvetlenül az európai népekhez fordul a kollektív biztonsági rendszer létrehozásáért, nem tehet másként felfogni, mint a rossz lelkiismeret megnyilatkozásának. Köztudomású, hogy a Szovjetunió csak ebben az évben három ízben fordult közvetlenül a nyugati kormányokhoz ebben a kérdésben, s minden alkalommal olyan magatartásba ütközött, amiből azt a következtetést kellett levonnia, hogy ezek a kormányok nem akarnak komolyan tárgyalni az európai béke és biztonság kérdéseiről. Viszont az sem kerülhette el a nemzetközi helyzet egyetlen elfogulatlan szemlélőjének figyelmét, hogy a nyugati kormányok magatartása ebben a sorsdöntő kérdésben élesen szemben áll a nyugateurópai országok népeinek magatartásával. Éppen ezért a béke érdekében félreérthetetlenül úgy kellett felvetni a kérdést, ahogy az adott helyzet realitásai megkövetelik. A helyzet ugyanis az, hogy a párizsi egyezmények megvalósítása tehetetlenné teszi a német kérdés rendezését. Németország Nyugat-Németország militarizálása következtében kettéosztottságban marad s a feszültség elemeivel telíti az európai légkört. Európában szembenálló katonai csoportok alakulnak ki, ami a béke és biztonság állandó labilitását jelenti. Ugyanekkor a párizsi egyezmények elvetésével megnyílna az út a német kérdés békés rendezésére, akár négyhatalmi, akár szélesebb körű értekezlet keretében. Európa nemzeteinek békéjét pedig a kollektív biztonság elveinek megfelelőbb szilárd alapokra lehetne helyezni, ami a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű országok békés egymás mellett élésének, gazdasági és kulturális együttműködésének virágzó perspektíváit tárja Európa népei elé. Paál Ferenc Magyar Nemzet amelyet az angol és amerikai katonai parancsnokok saját nyílt beismerésük szerint folytatni szándékoznak. A felhívás így végződik: »Akadályozzuk meg a német felfegyverzést! Követeljünk haladéktalan tárgyalásokat a hatalmak között az európai kollektív biztonságról! Követeljük az atom- és hidrogénbombák eltiltását, a fegyverzetek egyezményen alapuló csökkentését! Mentsétek meg a békét, mentsétek meg Angliát« Az olasz képviselőház külügyi bizottsága jóváhagyta a párizsi egyezményeket Rómából jelenti az MTI. Az olasz képviselőház külügyi bizottságában pénteken befejeződött a párizsi egyezmények vitája. A ratifikálásról szóló törvénytervezetet a négy kormánypárt és a fasiszta monarchista jobboldal képviselői 19 szavazattal 11 ellenében jóváhagyták. A párizsi egyezmények vitája minden bizonnyal a jövő héten már kezdődik a képviselőház plénuma előtt. A külügyi bizottságban lefolyt vita során Giancarlo Paretta, az Olasz Kommunista Párt titkárságának tagja beszédet mondott. Paretta foglalkozott azokkal a veszélyekkel, amelyekkel a német militarizmus újjászületése jár, rámutatott, hogy ennek következtében elkerülhetetlen lesz a fegyverkezési verseny és erősödni fog az atomháború veszélye. Hangsúlyozta, hogy a szocialista világ komoly erőfeszítéseket tett és tesz, hogy meg tudjon egyezni a szembenálló féllel a nemzetközi feszültség csökkentésének kérdéseiben. Ezzel kapcsolatban Pajetta utalt a Szovjetunió és Franciaország, Kína és India kapcsolataira, a Szovjetunió és Jugoszlávia viszonyának javulására. Óva intett azonban attól, hogy azt higgjék, hogy a Szovjetunió és a béketábor tétlenül szemlél majd olyan súlyos lépéseket, mint Németország felfegyverzése. Paretta figyelmeztette a kormánytöbbséget, ne remélje azt, hogy az olasz népi erők, amelyek nem akarják a német militarizmus feltámasztását és a fegyverkezési versenyt, kisebb ellenállást fejtenek majd ki a németek újrafelfegyverzésével szemben, mint a múltban. »A nyugateurópai unió megvalósítása ellen ugyanolyan erélyes harcot indítunk, mint amilyennel az európai védelmi közösség ellen küzdöttünk" — mondotta. A Dides—Baranes ügy tárgyalása a francia nemzetgyűlésben Párizsból jelenti az MTI. A francia nemzetgyűlésnek pénteken emlékezetes napja volt. A többség a régóta húzódó hírhedt úgynevezett Dides- Baranes-üggyel kapcsolatban bizalmat" szavazott ugyan a kormánynak, ugyanakkor azonban módja nyílt Waldeck- Rochet képviselőnek is, hogy a Francia Kommunista Párt nevében kíméletlenül leleplezze az egész ügy hátterét. Ez pedig nem más, mint a francia burzsoázia két részre szakadt táborának Mendes- France-éknek és Lanieléknek ádáz belső harca a hatalomért. Ezt a harcot, mint Waldeck Roehet képviselő meggyőzően bizonyította , a Francia Kommunista Párt rovására, annak provokálásával és gyalázásával akarják megvívni. A nemzetgyűlés a kétnapos interpellációs vitát pénteken szavazással fejezte be. A szavazásra bocsátott javaslatot a kormány nevében a parasztpárti Lusnau-Lacau terjesztette be. Ezt a javaslatot, amely bizalmat szavaz a kormánynak a Dides Baranes-ügy néven ismert »aktaeltűnésekkel« kapcsolatban tett intézkedésekért és a »bűnösök« kézrekerítéséért a nemzetgyűlés 290 szavazattal fogadta el 215 ellenében. Waldeck Rochet képviselő, a Francia Kommunista Párt nevében felszólalva rámutatott: ma már túlon-túl ismeretes, hogy a Dides Baranes társaság, valamint a többiek, akiknek közük van az »aktatüntetési” ügyhöz, a rendőrség kommunistaellenes felderítő hálózatának tagjai és ebben a minőségükben elsősorban a Francia Kommunista Párt ellen dolgoztak, kétségtelenül az amerikai titkosszolgálat javára. Itt tehát egy újabb »cagoule« (csuklyások) mintájú titkos fasiszta szövetséggel állunk szemben, amely igen magas politikai körök védelmét élvezi. A továbbiakban Waldeck- Rochet kifejtette: Azonban, ami ugyanilyen mértékben fontos, a párizsi egyezmények ratifikációs vitájának küszöbén állunk és így nagyon is érthető, hogy a kormánynak a ratifikálás biztosítása érdekében szüksége van olyan politikusok támogatására is, akik Danielék táborába tartoznak. A diverziós kísérlettel pedig a kormány azon mesterkedett, hogy diszkreditálja és gyengítse, ha lehet, a Francia Kommunista Pártot Nyugat-Németország felfegyverzésének hajthatatlan ellenfelét. Ugyanakkor pedig meg akarja félemlíteni azokat is, akik, mint haladó gondolkodású polgári képviselők, a kommunisták oldalán küzdenek a békéért és Franciaország nemzeti függetlenségéért. .Vasárnap, 1934. december 9. „Két év múlva más Hangnemben fogunk beszélni Franciaországgal 44 Berlinből jelenti az ADN. Dr. Friedensburg CDU-párti szövetségi gyűlési képviselő Berlin francia szektorában egy választási gyűlésen kifejezésre juttatta azt a nyílt fenyegetést, hogy a bonni militaristák a nyugatnémet haderő talpraállítása után nyomást gyakorolnak Franciaországra. Friedensburg szó szerint a következőket jelentette ki: „Sajnálatos, hogy a franciák Nyugat-Németország felfegyverzésébe beleegyezésüket csak a Saar-vidék árán adták meg. Ez az egyezmény azonban csak ideiglenes és olyan sok tisztázatlan dolgot tartalmaz, hogy Németországnak könnyű lesz a franciákat tárgyalásra bírnia, mihelyt valami kevés erő is lesz a kezünkben. Két év múlva mér más hangnemben fogunk velük beszélni.*, New Yorkból jelenti a TASZSZ: A különleges politikai bizottság december 2-án befejezte a háborús propaganda megtiltása kérdésének vitáját. A bizottság szótöbbséggel elfogadta az Egyesült Államok, Anglia és más országok küldöttségeinek módosító javaslatait. Ily módon elferdítették a csehszlovák küldöttség javaslatának lényegét. A SzovMontevideóból jelenti a TASZSZ Evans, az UNESCO főigazgatója megvizsgálás céljából az UNESCO-közgyűlés adminisztratív bizottsága elé terjesztette az UNESCO-titkárság tagjai felvételének és elbocsátásának szabályaihoz fűzendő módosítások tervezetét. A legfőbb módosítás annak a cikkelynek kirekesztését javasolta e szabályok közül, amely megtiltja olyan személyek felvételét az UNESCO titkárságába, akik kapcsolatban álltak fasisztákkal, nácikkal, és agresszív militaristákkal A jetunió, Csehszlovákia, az Ukrán SZSZK, Lengyelország és a Bielorusz SZSZK küldöttsége, ezért a bizottság többsége által elfogadott módosításokkal eltorzított határozati javaslat ellen szavaztak. Tíz küldöttség — Afganisztán, Burma, Egyiptom, Etiópia, India, Indonézia, Izrael, Szaúd- Arábia, Szíria és Jugoszlávia küldöttségei — tartózkodtak a szavazástól. A szavazás idején tíz küldöttség nem volt jelen. Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, az Ukrán SZSZK és a Bielorusz SZSZK küldöttsége Evans javaslata ellen foglalt állást. A szovjet küldöttséget támogatták Hollandia, Dánia, Belgium, Jugoszlávia, Franciaország és néhány más ország képviselői. A hosszantartó vita megmutatta, hogy a főigazgató javaslata nem talál támogatásra a közgyűlés részvevői között. Erre való tekintettel Evans kijelentette, hogy eláll javaslatától és visszavonja. Az ENSZ Iinteiile«r» politikai bizottságának határozati javaslata a háborús propaganda kérdéséről Az UNESCO 8. közgyűlésének munkája Teheránban aláírták a szovjet-iráni határrendezési és pénzügyi egyezményt Teheránból jelenti a TASZSZ. A Szovjetunió és Irán képviselői között a kölcsönös megértés jegyében folyt tárgyalások eredményeként december 2-án Teheránban aláírták a határrendezési és pénzügyi kérdésekben megkötött szovjet-iráni egyezményt. Az egyezmény alapja mindkét fél törekvése a Szovjetunió és Irán közötti jószomszédi kapcsolatok fejlesztésére és megszilárdítására, valamint az a kívánsága, hogy rendezzék a második világháború ideje ótamegoldásra váró határrendezési és pénzügyi kérdéseket. Az egyezmény rámutat, hogy a Szovjetunió és Irán közötti határvonallal kapcsolatos öszszes kérdések most már megoldottnak tekinthetők és hogy a feleknek nincsenek egymással szemben területi igényeik. A külpolitika hírei A (Saarbrücken, ADN) A saarvidélki Nemzeti Front felhívással fordult a saarvidéki német lakossághoz, amelyben a párizsi szerződések ratifikálásának, valamint a Saaregyezmény megvalósításának megakadályozására szólít fel. A Az MTI jelenti: Az Indiába utazó Tito jugoszláv köztársasági elnök szombaton reggel Port Szaidba érkezett. A (Prága, TASZSZ) Megnyílt Prágában a Bányaipari Dolgozók Nemzetközi Szakmai Szövetségének (a Szakszervezeti Világszövetség szakmai tagozata) második értekezlete. A A Reuter közli: Dr. San Huan-csang kuomintangista miniszterhelyettes az amerikaiakkal kötött paktum során kijelentette: »A nemzeti Kína alapvető politikája továbbra is az, hogy visszaszerezze a kínai szárazföldet.* A A Reuter közli: A japán jobboldali és baloldali pártok vezetői brizalmatlansági indítványt terjesztenek elő a parlamentben Joszida kormánya ellen. A (Párizs, MTI) A baodajista Ngo Dinh Diem miniszterelnök kormánya hadjáratot indított a béke védelmét kitűző társadalmi bizottság vezető tagjai ellen és annak újabb 20 tagját vette őrizetbe. A A Keihan című lap közli, hogy az ellenzéki tevékenységgel vádolt iráni tisztek közül két vádlottat 15 évi, kettőt 10 évi, egyet 7, és kettőt 3 évi börtönbüntetésre, egy ezredest, két kapitányt és egy hadnagyot halálra ítéltek. A Az ADN közli: Berlin demokratikus övezetében felrobbant egy Nyugat-Berlinbben felengedett léggömb. Két ember égési sebeket szenvedett. Több ház ablaka betört. A (Párizs, MTI) Algír területén 750 szabadságharcost tartoztattak le, vagy vettekvédőőrizetbe. Jelentés a pápa egészségi állapotairól Rómából jelenti az MTI. XII. Pius pápa egészségi állapota továbbra is súlyos, bár a szombatra virradó éjjel némi javulás következett be. A pápa az éjszakát nyugodtan töltötte és szombat délelőtt már fogadta több közvetlen munkatársát. * Messhegyet mentek. Hodeibinek Az MTI jelenti: Kairói rádiójelentés szerint szombat este az egyiptomi Forradalmi Tanács a Hasszán el Hodeibi, a Muzulmán Testvériség legfőbb vezetője ellen hozott halálos ítéletet életfogytiglani börtönre enyhítette.