Magyar Nemzet, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-23 / 120. szám
Magyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Az új termelőszövetkezetek támogatása Második ötéves tervünk irányelveinek tervezete hangsúlyozza, hogy hatékony támogatást kell nyújtani az újonnan alakult termelőszövetkezeteknek kezdeti nehézségeik leküzdéséhez és gazdálkodásuk megalapozáshoz. A legtöbb új termelőszövetkezet az induláskor érthetően sok gonddal birkózik. A néhány holdas kisparcellákhoz szokott tegnapi egyéni gazdák nyilvánvalóan nem tanulhatnak bele egyik napról a másikra a több száz vagy akár ezer holdnál is nagyobb földön való gazdálkodásba. Az új helyzetben új feladatok sorával találják magukat szemközt. S a termelőszövetkezet egész további sorsa érdekében nem mindegy, hogy az indulással járó problémákat előbb vagy utóbb oldja-e meg. Az első gazdasági év eredményeitől sok minden függ. Ha sikerül már az első aratáskor, betakarításkor felülmúlnia a környék egyéni gazdáit, nyert Ügye van, megalapozta jóiramú továbbfejlődését. De ha nem tud a kezdeti akadályokon átlábolni, megreked és egy újabb év is beletelhet, míg egyenesbe juthat. Ezért különösen fontos az indulásnál az új termelőszövetkezetek támogatása, hogy ne botladozzanak az első lépéseknél. A termelőszövetkezeti mozgalom elindulásakor a legelső, az úttörő szövetkezeteknek nyilvánvalóan nehezebb volt a helyzetük, gyakran a maguk kárán kellett okulniuk, sok veríték árán szerezték meg a nagyüzemi gazdálkodás tapasztalatait. De épp ezek eredményeként ma már elkerülhetjük, hogy minden új termelőszövetkezet átessen ugyanazokon a gyermekbetegségeken, mint amelyeken az elsők átestek. A mezőgazdaság irányítói a minisztériumokban, a megyei, járási, községi tanácsokban, a régi termelőszövetkezetek vezetői és tagjai, a gépállomások, az állami gazdaságok szakemberei, mezőgazdasági tudósaink, kutatóink a szocialista nagyüzemi gazdálkodás sok értékes tapasztalatát gyűjtötték össze az elmúlt években. Adjanak minél többet ebből a kincsesbányából az új szövetkezeteknek. Az újak kiktől várhatnának elsősorban támogatást, ha nem az idősebb testvérektől, a több éve eredményesen gazdálkodó termelőszövetkezetektől. A régi a maga egykori tapasztalatain okulva, veszi észre legjobban, hogy hol szorítja a cipő a fiatal testvért, mit kell megjavítani még most az elején, nehogy a kezdeti apró hiba nagy bajjá nőjön. Sok régi szövetkezet szép példáját mutatja a testvéri támogatásnak. A túrkevei nagy termelőszövetkezetek 165 mázsa vetőmaggal segítették az új Zöldmező tsz-t. Biharban a berettyóújfalui Kossuth tsz önzetlenül átengedte a néhány hónapja alakult Rákóczi tsz-be legjobb brigádvezetőjét, Major Józsefet elnöknek. Baranyában a rózsafai Közös Út most tavasszal vetőmagot adott kölcsönbe a környéken alakult új termelőszövetkezeteknek. Háttá József elnök, a hetedik faluba is eljár segíteni az újaknak a nagyüzemi munkaszervezésben, útbaigazítja a brigádokat, munkacsapatokat. S majd minden vasárnap jönnek az új termelőszövetkezetekből Rózsafára, hogy eltanulják az ottani jó gazdálkodás sokféle csinját-binját. Hasonlóképpen sokat segíthetnek a gépállomások. A berettyóújfalui gépállomás vezető agronómusa, Katona József vállalta a télen alakult szentpéterszegi Alkotmány tszben a mezőgazdászi tennivalók elvégzését. Az ácsi gépállomás traktorosai az idén tavasszal vasárnap is dolgoztak a körzetükben alakult új termelőszövetkezetek földjén, hogyani legyenek hátránnyal a régiekkel szemben a tavaszi munkákban. Mezőgazdasági tudományos intézeteink, szakiskoláink is kiveszik részüket az új szövetkezetek támogatásából, a nagyobb termelési és tenyésztési eredményeket elősegítő új agro- és zootechnikai módszerek megismertetésével, nemesített vetőmagvak, kitűnő tenyészállatok juttatásával. Tolna megyében az ősszel alakult dalmandi Szabadság tsz nem utolsósorban az iregszemcsei kutatóintézet támogatásának köszönheti, hogy az idei tavaszon már ebbe az új szövetkezetbe látogattak el más vidéki termelőszövetkezetekből tanulni. A karcagi Mezőgazdasági Technikum igazgatója, Hajdú Béla, s az iskola tanárai ott bábáskodtak minden új szövetkezet megszületésénél és sokat segítettek hasznos tanácsaikkal a nagyüzemi gazdálkodás megalapozásában, az első évi tervek elkészítésében. De helyénvaló, hogy azt is megmondjuk: nem mindenütt kapnak ilyen segítséget az új termelőszövetkezetek. Nem egy helyen okkal panaszkodnak, hogy míg meg nem alakultak, naponként jártak ki hozzájuk innét is, onnét is. De amint megalakultak, magukra hagyták őket. Néhol a régi szövetkezetek nyíltan lenézik az újakat, helytelenül olyan véleményeket hangoztatnak a régi vezetők, tagok, hogy: »nem kell elkapatni az újakat, ha mi gürcöltünk az elején, ők sem szakadnak bele«. Az ilyen önző vezetők,tagok nem gondolnak arra, hogy a közös nagy ügynek, az egész szövetkezeti mozgalomnak ártanait, mert az effajta véleményeknek híre terjed s ez riasztólag hat a környék egyéni gazdáira, a jövendő szövetkezeti tagokra. A tetétleni Előre tsz ígéretet tett ugyan az újonnan alakult Petőfi tsz támogatására, de füléje se néz épp a legfontosabb tavaszi munkák idején. A Szolnok megyei Abádszalókon pedig a Lenin tsz írásban vállalta, hogy támogatja a fiatal Új Élet termelőszövetkezetet, de ez afféle papírvállalás maradt. Baranya megyében, Szentlőrincen most tavasszal alakult az új termelőszövetkezet. Megalakításában közreműködtek a gépállomás dolgozói is. De a munkában már nemigen segítenek, pedig alig 300 méterre van az új szövetkezet központja a gépállomástól. S mégis — ahogy a szövetkezetben mondják — három napot kellett kalapozni, míg a trágyahordáshoz vontatót kaptak s akkor sem volt sok köszönet benne, mert két óra múlva már máshová küldte a gépállomás a vontatót. A Földművelésügyi Minisztérium termelőszövetkezeti főosztálya sem támogatja mindig kellőképpen az új szövetkezeteket. Tolna megyében a duzsi, regölyi, szakályi, kisdorogi új termelőszövetkezetek munkáját az hátráltatja, hogy a minisztériumból ugyan már régen kérték, de csak hónapok múlva kapták meg a működési engedélyüket. Emiatt nem nyithattak a bankban folyószámlát, lehetetlen volt a pénzgazdálkodás. Az ilyen bürokratikus huzavona kedvét szegi az új termelőszövetkezeti tagoknak. A szántóföldeken most van a tavaszi munkák dandára. Az új termelőszövetkezetek nagy próbatétele ez az első tavasz. Az egyéni gazda szomszédok is figyelemmel kísérik az új nagyüzemi gazdaságokat, hogyan haladnak előre. Országos érdek a támogatásuk, hogy jól megállják az első próbát, s gazdag aratásuk legyen ösztönző már az idén minél több új termelőszövetkezet életrehívására. Nehru javaslata az algériai kérdés megoldására Pinean nyilatkozata a francia államférfiak szovjetunióbeli látogatásáról A külpolitikai helyzet tHRI JAVASLATA. Nehru indiai miniszterelnök a*-• népi kamarában ismertette öt pontból álló tervét, amelyet az algériai kérdés rendezésére dolgozott ki. A terv Algéria valamennyi lakosának egyenlőségén alapul. Nehru ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: »India kormánya mély aggodalommal és sajnálattal látja azokat a súlyos fejleményeket, amelyek Algériában immár nagyszabású konfliktus méreteit öltötték. Attól az őszinte óhajtól vezérelve, hogy hozzájáruljon a viszály megszüntetéséhez és az olyan, tárgyalások útján megvalósuló rendezéshez, amely barátságot és együttműködést teremt az érdekelt felek között, az indiai kormány a következő gondolatokat veti fel: 1. a békés légkör megteremtése érdekében mindkét fél vessen véget az erőszaknak; 2. a francia kormány ismerje el Algéria önálló nemzeti létét; 3. mondják ki az Algériában élő lakosok egyenlőségét, tekintet nélkül a faji különbségekre; 4. mondják ki, hogy Algéria minden ottlakó ember hazája, tekintet nélkül a faji hovatartozására; 5. ezeknek az elgondolásoknak alapján kezdjenek közvetlen tárgyalásokat.« ] A JUGOSZLÁV SAJTÓ A FRANCIA-SZOVJET TÁRGYALÁSOKRÓL. A Borba és a Politika nagy jelentőséget tulajdonít a Moszkvában lezajlott francia—szovjet tárgyalásoknak. A Politika megállapítja, hogy sikerrel zárult le egy újabb fontos látogatás és békeszerető diplomáciai akció. A két kormány közös erőfeszítésekkel közelebb tudta hozni egymáshoz álláspontját, olyan mértékben, amennyire ezt jelenlegi politikájuk megengedi, és amennyire az események alakulása és a béke megőrzése követeli. Reálisan kell nézni a dolgokat — folytatja a lap. — Kelet és Nyugat között még nincs meg a kellő bizalom. Ez természetes következménye a többéves hidegháborúnak. A Párizs és Moszkva közötti tárgyalások éppen azért nagy jelentőségűek, mivel az egyik fontos utat építhetik ki Kelet és Nyugat fokozatos közeledéséhez. Egészben véve a mérleg pozitív: Franciaország és a Szovjetunió közelebb került egymáshoz, jobban megérti egymást, megfogalmazta a kölcsönös együttműködés alapjait és kereteit s ez fontos ösztönzője az európai közeledésnek. A Borba érthetőnek tartja, hogy a moszkvai tárgyalások négy napja alatt nem lehetett megoldani minden kérdést és megszüntetni az eltéréseket számos nemzetközi kérdésben a szovjet, és a francia álláspont* között. Elsőrendű jelentőségű az a tény — írja a lap —, hogy a moszkvai tárgyalások az őszinteségnek és annak a kölcsönös óhajnak a jegyében zajlottak le, hogy megtalálják az érintkezési pontokat, megerősítsék a nézetek közösségét néhány kérdésben és megnyissák a távlatokat a szovjet—francia kapcsolatok továbbfejlesztése előtt. A nemzetközi helyzet nagyobb távlatában különös jelentőségű az, hogy közvetlen érintkezés jött létre a szovjet és a francia vezetők között és ily módon újabb akadályt küszöböltek ki a népek közötti közeledés és az együttműködés díjából. Az egymás mellett élés, amelyről a francia és szovjet államférfiak beszéltek és amelyet a záróközlemény, teljes mértékben támogat, már nem a kölcsönös türelem és meg nem támadás értelmében vett egymás mellett élés, hanem ezt már a jóindulatú megértés, a bizalom és az együttműködés jellemzi. vonatkozó szakasza a nyugtalanságra ad alkalmat**. Pineau válaszul hangsúlyozta: Nincs semmiféle ok a nyugtalankodásra, mert legutolsó ülésünkön kijelentettük, hogy véleményünk szerint a jegyzőkönyvek és a nyilatkozat teljes mértékben összeegyeztethetők az általunk már megkötött szövetségekkel... Guy Mollet ugyanazon az estén, a sajtókonferencián is megerősítette ezt. Arra a kérdésre, igaz-e, hogy a nyilatkozat orosz és francia szövegében eltérő módon történik említés az algériai kérdésről, Pineau így válaszolt: Sok fordítónk volt, s ők valamennyien alátámasztották, hogy az orosz és a francia szöveg teljesen megfelel egymásnak. Emellett a szovjet vezető férfiak sajátkezűleg aláírták a francia szöveget. A magam részéről feleslegesnek tartom ezeket a vitákat, amelyeket valószínűleg kiagyaltak, hogy bizonyos félreértéseket próbáljanak kelteni. Ami engem illet, nem hiszek az egész dologban és nem tulajdonítok neki semmiféle jelentőséget. Befejezésül a tudósító még egy kérdést tett fel a francia külügyminiszternek, amelyet ő maga (a tudósító) is személyes jellegűnek mondott: — A banketteken, amelyeken ön részt vett, szívesen nevezték önt "Pineau elvtársnak" Nem hozza-e ez önt kényelmetlen helyzetbe? Christian Pineau kijelentette: Egyáltalán nem. Ez nem kényelmetlen számomra, márcsak azért sem, mert amikor még a CGT-ben dolgoztam, tekintet nélkül arra, hogy kommunistákról, szocialistákról vagy bárki másról volt szó, »elvtársnak« szólítottuk egymást, minthogy valamennyien a munkásmozgalom részvevői voltunk. Egyetérthetünk vagy nem érthetünk egyet, de az »elvtárs» szó az együttműködés és a barátság szimbóluma és nem bír politikai jelentőséggel. Guy Hollet beszámolt a köztársasági elnöknek moszkvai látogatása eredményeiről Párizsból jelenti az MTI. Guy Mollet francia miniszterelnök kedden felkereste Coty köztársasági elnököt. A miniszterelnök beszámolt a Szovjetunióban szerzett benyomásairól, ismertette utazása eredményeit, valamint a szovjet vezetőkkel folytatott tárgyalásainak lefolyását. Guy Mollet — mint ismeretes — a Szovjetunióban tett látogatása eredményeiről szerdán tájékoztatja a minisztertanácsot. A parlament folyosóin továbbra is olyan hírek keringenek, hogy Mendes-France rövidesen benyújtja lemondását. Az államminiszter, aki Guy Mollet-t Szovjetunióban tett látogatása idején helyettesítette, mint ismeretes, nem ért egyet a kormány algériai pollitikájával. Pineau válaszai a francia rádió tudósítójának kérdéseire Párizsból jelenti a TASZSZ. A párizsi rádió hétfőn ismertette a Szovjetunióban tartózkodó Pineau francia külügyminiszter válaszait a francia rádió tudósítójának kérdéseire. Arra a kérdésre, milyen benyomásokat szerzett látogatása során, különösen azzal a (Szovjetunióba tett utazása előtt elhangzott) kijelentésével kapcsolatban, hogy a Szovjetunió szilárdan a nemzetközi feszültség enyhítésének útjára lépett, Pineau így válaszolt: Mind a Leningrádban, mind a Kijevben tett rövid látogatásom teljes mértékben megerősítette véleményemet. Látom, hogy a szovjet nép nagy erőfeszítéseket tesz életkörülményeinek megjavítására és ebben a vonatkozásban a nemzetközi enyhülés, sok egyébbel együtt, a néptömegek életszínvonala emelésének egyik elengedhetetlen eleme. Arra a kérdésre, vannak-e most lehetőségekaszovjet valóság iránt Franciaországban mutatkozó nagy érdeklődés kielégítésére és tapasztalható-e az egyszerű szovjet emberekben hasonló érdeklődés a franciaországi dolgok iránt, Pineau ezt a választ adta: Ha ítélni lehet abból a néhány szóból, amelyet az utcán, a színházban és más helyeken volt alkalmam váltani a járókelőkkel vagy a nézőkkel, az a benyomás alakult ki bennem, hogy ezek az emberek sokat szeretnének megtudni Franciaországról. Lehetséges, hogy politikai és technikai jellegű nehézségek még akadályozni fogják a megkívánt mértékű kölcsönös cserét. Meggyőződésem azonban, hogy az a fogadtatás, amelyben a szovjet nép Franciaország képviselőit részesítette, jó eredményekkel fog járni. Amikor a tudósító azt a véleményét fejezte ki, hogy a szovjet—francia tárgyalások eredményéről kiadott nyilatkozatharc" a szövetségekre A francia külügyminiszter Kijevből Jerevánba utazott Kijevből jelenti a TASZSZ. Pineau francia külügyminiszter nejével, kíséretével és a francia újságírókkal együtt május 22-én elindult Kijevből Jerevánba. A kijevi repülőtéren a vendégek búcsúztatására megjelentek Palamarcsuk, az Ukrán SZSZK külügyminisztere és Litvin, a kulturális Ügyek minisztere. L. F. Palamarcsuk kellemes utazást kívánt a vendégeknek, majd Pineau lépett a mikrofonhoz és többek között ezeket mondotta: Most, hogy eljöttek a népek közeledésének alapjai, nemcsak a kormányok tagjainak kell gyakrabban találkoznak, hanem maguknak a népeknek is. Meggyőződésem, hogy a franciákra nagy benyomást gyakorolt a szovjet vendégszeretet. Végezetül biztosítani szeretném önöket arról, hogy a szovjet nép képviselőit, köztük az ukrán nép képviselőit is, ugyanilyen vendégszeretettel fogadják majd Franciaországban. Pineau francia külügyminiszter és kísérete május 22-én Jerevánba érkezett. Onnan Besmiadzin városba utazott, ahol megtekintette az örmény gregoriánus egyház székesegyházát, amely az időszámításunk szerinti negyedik században épült, valamint látogatást tett I. Vazgennek, minden örmények legfőbb pátriarchakatolikoszának székhelyén. I. Vazgen patriarcha-katolikosz fogadta Pineaut és kíséretét. Pineau érdeklődött az örmény egyház tevékenysége, többek között a papképzés iránt. • Hivatalos közlemény a szovjet állami népgazdaságfejlesztési kölcsön jegyzéséről Moszkvából jelenti a TASZSZ. A Szovjetunió Pénzügyminisztériuma hivatalos közleményt adott ki a Szovjetunió 1956. évi állami népgazdaságfejlesztésikölcsönének jegyzéséről. A 32 milliárd rubel összegben kibocsátott kölcsönt május 21-én estig 34 305 323 000 rubel öszszegben lejegyezték. A Szovjetunió Pénzügyminisztériuma a Szovjetunió Minisztertanácsának utasítása alapján elrendelte, hogy a további kölcsönjegyzést mindenütt szüntessék be. Az UNESCO helyettes főigazgatója látogatást tett a Szovjetunióban Moszkvából jelenti a TASZSZ. A Szovjetunió UNESCO-bizottságának meghívására május 13-tól 20-ig a Szovjetunióban tartózkodott Malcolm Adizesian (India), az UNESCO helyettes főigazgatója és N. Boromate (Afganisztán), az UNESCO felelős munkatársa. M. Adizesiant fogadta N. A. Mihajlov, a Szovjetunió kulturálisügyi minisztere, a szovjet UNESCO-bizottság elnöke. Adizesian megbeszélést folytatott továbbá a Szovjet Tudományos Akadémia, a Gazdasági Kapcsolatok Főigazgatósága, az OSZSZSZK közoktatásügyi minisztériuma és több más szerv képviselőivel. A Pravda a szovjet—amerikai kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének akadályozóiról A Pravda »Közgazdász« alá kereskedelmi kapcsolatok felírással cikket közöl: »Mi aka lesztését. Ezt írja: »A hideg hadályozza a szovjet—amerikai ború szószólói arra számítottak, kereskedelmi kapcsolatokben- hogy a Kelet és Nyugat közötti dezését?- címmel. kapcsolatok megszakítása kö-A cikkíró adatok alapján vetkeztében fokozódik a nemösszehasonlítja a szovjet szetközi feszültség. Az volt az amerikai kereskedelmi formó- elgondolásuk, hogy a Szovjetlom színvonalát 1930-ban és unióval és a népi demokra 1954-ben. Az adatokból kitotikus országokkal való keresnik, hogy a két ország kereskedelem beszüntetése meg békedelmi forgalma az utóbbi nítja ez országok gazdasági években jelentéktelen összeget életét. Az élet azonban bebizetett ki. Különösen nagyon erőnyitotta, hogy ezek a szám isen csökkent az Egyesült Állatások teljesen alaptalanok. Azokból a Szovjetunióba írá Egyesült Államok nem tudta nyúló árukivitel az amerikai megakadályozni a Szovjetunió kormány által foganatosított technikai fejlődését, viszont korlátozó intézkedések miatt, ugyanakkor megfosztotta ma- A cikkíró ezután válaszolgat attól a lehetőségtől, hogy arra a kérdésre, mi akadá- felhasználhassa a Szovjetunió Slyozza -a'szayiebw&am&ikai^e^technikaiiyívmányait.-*