Magyar Nemzet, 1962. szeptember (18. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-01 / 204. szám

Szombat, 1962. szeptember 1. Magyrímzet A történelem figyelmeztetése Majdnem egy negyedszázad, pontosan huszonhárom év telt el a második világháború ki­robbanása óta, új nemzedék nőtt fel, amelynek nincsenek emlékei a háborúról, nem hor­dozza idegeiben ennek a meg­rázkódtatásnak nyomait, mely legalábbis méreteiben felül­múlt minden előzőt, s talán morális és anyagi rombolás­ban is. Ez azonban csak az egyik oldala a dolognak, a má­sik oldalon azoknak az óriási változásoknak jegyei vannak bevésve, amelyeket a háború indított el, s amelyek lénye­gében új világképet alakítot­tak ki. A mai világkép újsze­rűsége sok mindent eltakar a legújabb nemzedék előtt a há­ború előtti világból, s nehezen megfoghatóvá teszi számára a háborúhoz vezető körülménye­ket, s köztük a leglényegeseb­bet: Hitler szerepét. A legnyomasztóbb kérdés, ami a háborúhoz vezető körül­ményekkel kapcsolatban még ma is felmerül: hogyan tör­ténhetett, hogy Európa szívé­ben, a nyugati civilizáció kö­zéppontjában, uralomra kerül­hetett a barbarizmusnak, min­­­den emberi érték és törvény cinikus megsemmisítésének irányzata, amivel Hitler a tör­ténelem színterére lépett és egyenesen neki vitte a világot a háború szakadékénak? A történelmi igazság az, hogy Hitlert összes őrült és barbár módszereivel együtt fogadták el nemcsak a nyugatnémet nagytőke urai, hanem a nyu­gati imperialisták is. Az 1929-es New York-i tőzsde­krach után kibontakozó gaz­dasági válság pánikhangulatá­ban a német monopóliumok urai Hitler védőszárnyai alá menekültek a fenyegető szo­ciális földrengés elől. A világ többi nagytőkései is leplezet­len rokonszenvel kísérték ezt­­a vállalkozást, legalább is ad­dig, amíg Hitleren ki nem tört a világhódítás őrülete, s fe­nyegetni kezdte azokat a nagy­hatalmi pozíciókat, amelyek­nek fenntartásában, az­ ameri­­kai, az angol és­­a­­francia nagytőke érdekelve volt Sőt igazság szerint, még ezen túl is. Számtalan dokumentum ta­núskodik arról, hogy a hitleri vállalkozáshoz fűzött remé­nyeket a nyugati imperialis­ták még akkor sem adták fel, ami­kor Hitler őket is bele­­kényszerítette a háborúba. A hitleri vállalkozásban a nyu­gatiak kezdettől fogva lehető­séget láttak a Szovjetunió megsemmisítésére, s e lehető­ségeket még akkor sem hagy­ták teljesen figyelmen kívül, amikor a Szovjetunió oldalán Anglia és az Egyesült Álla­mok élet-halál harcban állott a harmadik birodalommal. Nemcsak Churchill emlékira­taiból, hanem számos más do­kumentumból is kitűnik, hogy az angol vezető körök a há­ború alatt vakmerő időhúzási taktikát folytattak. Nyújtot­ták a háborút abban a re­ményben, hogy a Szovjetunió elvérzik, vagy legalábbis any­­nyira meggyengül, hogy a há­ború után akcióképtelenné vá­lik a nemzetközi politikában Mint azóta általánosan isme­retes, ez a számítás nélkülö­zött minden józanságot, a tisz­tességről nem is szólva. Ter­mészetesen ez az éppoly tisz­tességtelen, mint amilyen ha­mis számítás nem is válhatott be. A Szovjetunió nemhogy el­vérzett volna, hanem döntő erőnek bizonyult abban a vi­lágméretű küzdelemben, amelyben az egész emberiség sorsa forgott kockán. A Szov­jetunió a háború után nem­csak hogy nem vált akciókép­telenné, hanem mint a nem­zetközi politika döntő tényező­je gyakorol befolyást az ese­mények menetére, s a béke biztosításának legerősebb tá­masza. A világ népei meggyő­ződhettek róla, hogy a hideg­­háborús időszak néhány rend­kívül veszélyes szakaszán vé­delmezte a Szovjetunió tekin­télye és ereje a békét, s aka­dályozta meg, hogy a sza­­a­­dék szélén lavírozó amerikai politika végül is egy végzetes lépéssel, beletaszítsa a világot a szakadékba. Ma már a világ, a még meglevő súlyos nehézségek el­lenére, egyre inkább kifelé tart a hidegháborúból. Hogy idáig eljutottunk, az annak köszön­hető, hogy a szocializmus és a béke erői a háború utáni rend­kívül nehéz korszakban to­vább növekedtek, viszont az imperialista pozíciók határo­zottan meggyengültek. A mai világhelyzetre az a jellemző, hogy a nemzetközi fejlődés irányát sokkal inkább a szo­cializmus és a béke erői ha­tározzák meg, semmint az im­perialisták hatalmi érdekei. Ma már józanabb nyugati megfigyelők is kénytelenek felismerni a fejlődésnek azt az alaptörvényét, hogy azok az irányzatok, amelyek szem­behelyezkednek a társadalmi fejlődés törvényeivel, feltétle­nül bukásra vannak ítélve. A kapitalizmusnak nincs elég ereje ahhoz, hogy megakadá­lyozza annak a világtörténelmi folyamatnak teljes kibontako­zását, amelyet az a fordulat indított el, hogy a szocializ­mus kilépett egy ország kere­teiből és világrendszerré vált. Ennek a világrendszernek nemcsak a belső ereje óriási és állandóan növekszik, ha­nem vonzása is mind hatéko­nyabbá válik azokra a népek­re, amelyek önálló nemzeti életet akarnak élni és ki akar­nak törni az imperializmus vasgyűrűjéből. Annak a poli­tikának, amelyet a háború be­fejezése után — sőt az igazság szerint már a háború utolsó szakaszában — a nyugati kor­mányok­ elindítottak, s amely­nek az volt a célja, hogy hi­degháborús módszerekkel visz­­szapereljék a történelemtől azokat az eredményeket, ame­lyeket a Szovjetunió vívott ki, ennek a politikának a követ­kezménye az lett, hogy éppen ebben a kritikus időszakban jött létre az a nagy kiterjedé­sű békeövezet, mely Európa és Ázsia szocialista és nem szocialista, de egyaránt béke­szerető államait egyesíti, s a földkerekség olyan hatalmas térségeit foglalja magában, amelyeken több mint másfél­­milliárd ember él. A második világháború lefolyását, mozgató­rugóit és következményeit tekintve egy­aránt arra figyelmeztet, hogy az imperializmus háborús irányzatával csak a tőkésvilág felbomlását lehet siettetni. Be­bizonyosodott az is, hogy min­den olyan politikai kísérlet, mely a Szovjetunió elszigete­lésére irányul, előbb-utóbb a legsúlyosabb következmények­kel jár azokra, akik ezzel az éppoly veszélyes, mint ameny­­nyire észszerűben módszerrel próbálkoznak. Ez a belátás ma már nemcsak azokban az or­szágokban vert gyökeret, ame­lyek igyekeznek eltávolodni az i­mperialistáktól, hanem a ve­zető nyugati országok közvé­leményében is. Nemcsak a béke valamennyi híve, hanem a nyugati vezetők közül is többen, akik legalább annyira megértették korunk fejlődés­­törvényeit, hogy meg tudják ítélni a háborús politikában rejlő óriási kockázatot, egyet­értenek abban, hogy az em­beriség számára az egyetlen járható út, a történelmi fejlő­dés jelenlegi szakaszán, a bé­kés koegzisztencia. Ez az egyetlen észszerű irányzat, amely biztosítékot nyújthat az emberiségnek, hogy elkerüli a háborús veszély kiújulását. Paál Ferenc Eredményesen teljesíti negyedik ötéves tervét a bolgár nép Jancso Georgiev nagykövet sajtótájékoztatója Bulgária felszabadulásának közelgő, 18. évfordulója alkal­mából a budapesti bolgár nagykövetség és a MUOSZ el­­nö­ksége pénteken sajtófoga­dást rendezett a Magyar Sajtó Házában. Jancso Georgiev bol­gár nagykövet tájékoztatta az újságírókat a hazája felszaba­dulásáért vívott hősi harcok­ról, s a szocializmust építő bolgár nép eredményeiről. Emlékeztetett az 1944. évi szeptemberi fegyveres felke­lésre, amely a bolgár nép tör­ténelmi jelentőségű akciója volt a szabadságért, a demok­ráciáért és a szocializmusért vívott harcában. A bolgár nép e dicső győzelemig igen hosz­­szú és nehéz utat tett meg. A Hazafias A­rc vonal program­ja alapján a Bolgár Kommu­nista Párt az antifasiszta har­cot tömeges népi mozgalom­má fejlesztette. A felszabadu­lás napjának előestéjén az or­szágban 11 p­artizánbrigád és 39 partizánosztag harcolt. A nép legjobb fiai és leányai ál­dozták életüket hazájukért. A fasiszták vadállati kegyetlen­séggel több mint 30 000 har­cost öltek meg. Az áldozat nem volt hiábavaló: a súlyos szenvedések árán megterem­tett népi hatalom a győzedel­meskedő szocializmus széles és egyenes útjára vezette a bolgár népet, amely a testvéri országokkal szorosan együtt­működve igen jelentős ered­ményeket ért el hazája felvi­rágoztatásában.­­ Jelenleg 1965-ig terjedő, negyedik ötéves tervének vég­rehajtásán dolgozik a bolgár nép — mondotta ezután a nagykövet. A bolgár nép­gazdaság fejlődése szempont­jából nagy fontosságú lesz az új hőenergia-központok épí­tése, különösen a kelet-mari­­cai medencében. A többi kö­zött felépül a­­Marica-sztok II.«, a ›*Rusze« és a ¡*Szófia- Iztok« hőerőmű, továbbá a kardzsali, az antonivanovói és más vízierőművek. A vaskohá­szat termelése 1965-ben már ötszöröse-hatszorosa lesz az 1960. évinek. Kibővítik a Le­nin kohászati műveket, s meg­kezdi a termelést a Szófia kö­zelében épülő kremikovói ko­hászati kombinát, amely Dél­­kelet-Európa egyik leghatal­masabb vasipari üzeme lesz. Új fejlődési szakaszhoz érke­zik a bolgár vegyipar is: 1965-ig Bukjovci faluban cel­­lulózkombinát, Burgasz mel­lett nyersolajfinomító épül, amelynek termelése száz szá­zalékig kielégíti az ország szükségleteit.­­ A szocialista építés évei alatt Bulgáriában megoldódott a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének nagy fontosságú feladata is. A parasztság élet­­színvonalának emelkedésével, hatalmas lakóházépítkezés bontakozott ki. A múlt évben körülbelül 470 000 modern, ké­nyelmes la­kás épült. Ez any­­nyit jelent, hogy a falvakban minden második ház új. Azok a sikerek, amelyeket az utóbbi ötéves tervek idején a bolgár nép elért, megterem­tették a folyamatos fellendü­lés, az életszínvonal további emelésének alapjait is — mon­dotta befejezésül a bolgár nagykövet. Új diplomáciai képviselők bemutatkozó látogatásai a kormány elnökénél Kádár János, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke pénteken bemu­tatkozó látogatáson fogadta Hoang Bao Son-t, a Vietnami Demokratikus Köztársaság új magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, Sarino Mangunpranoto-t, az Indonéz Köztársaság új ma­gyarországi rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét, va­lamint Kenichiro Yoshida-t, Japán új magyarországi rend­kívüli követét és meghatalma­zott miniszterét. Fogadás a vietnami nemzeti ünnep alkalmából A vietnami nemzeti ünnep, a Vietnami Demokratikus Köztársaság függetlensége ki­kiáltásának 17. évfordulója alkalmából Hoang Bao Sen, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság budapesti nagykövete pénteken este fogadást adott. A fogadáson megjelent Fock Jenő, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyette­se, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja, a Központi Bizottság titkára, Nagy Dániel, az Elnö­ki Tanács helyettes elnöke és Péter János külügyminiszter. Ott volt az MSZMP Köz­ponti Bizottságának, a Minisz­tertanácsnak és az Elnöki Ta­nácsnak számos tagja, a poli­tikai, a gazdasági és a kultu­rális élet több vezető szemé­lyisége. A szívélyes, baráti légkör­ben lezajlott fogadáson részt vett a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Kepes Imre az új Buenos Aires-i követünk A Magyar Népköztársaság Elnöki­­Tanácsa Kepes Imrét rendkívüli követté és megha­talmazott miniszterré nevezte ki és megbízta a Buenos Aires-i magyar követség vezetésével. Kádár János, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke fogadta Kepes Imrét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. Az NDK a­jándéka : egészségügyi kiállítás A Kulturális Kapcsolatok Intézetének székházában pén­teken Kur Kann, a Német Demokratikus Köztársaság külföldi kulturális kapcsola­tok társaságának főtitkára ün­nepélyesen átadta a drezdai Higiéné Múzeum egészségügyi kiállítási anyagát, amelyet ké­sőbb bemutatnak Budapesten. Az értékes ajándékért dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének ügy­vezető elnöke mondott köszö­netet. A magyar ipar a plovdivi vásáron A szeptember 16-án meg­nyíló 20. jubileumi plovdivi nemzetközi vásáron Magyar­­ország méltóképpen képvisel­teti magát. A tavalyelőtti vá­sártól eltérően az idei vásáron Magyarország főleg gépekkel, nehézipari berendezésekkel és műszerekkel vesz részt. Körül­belül 1000 négyzetméternyi te­rületen 12 magyar külkeres­kedelmi vállalat, továbbá az Egyesült Izzó mutatja be a magyar ipar termékeit. A plovdivi vásáron első íz­ben szerepel a magyar ipar bányagépekkel és bányaberen­dezésekkel, korszerű építőipari gépekkel, a magyar műszer­ipar p­edig termékeinek széles skáláját mutatja be. 3 Kielégíteni a pártonkívüliek érdeklődését A népfrontbizotságok csoportos beszélgetései, találkozók a társadalom legkülönbözőbb rétegeivel A városok és a falvak nép­frontbizottságai is jelentős részt vállalnak a kongresszusi irányelvek ismertetéséből, nép­szerűsítéséből. Jelenleg a kü­lönböző szintű irányító testü­letek, a megyei, a járási, a városi bizottságok, elnökségek és a titkári értekezletek fóru­mán tanácskoznak a nagy je­lentőségű dokumentumról. Az első ilyen összejövetele­ken, így például Somogy, Ko­márom és Hajdú-Bihar megyé­ben arról számoltak be a rész­vevők, hogy a pártonkívüliek körében is nagy érdeklődés nyilvánul meg a kongresszusi irányelvek iránt. Ezzel egy­idejűleg megállapították: a kö­vetkező hónapokban a nép­frontbizottságok legfontosabb feladata ennek az érdeklődés­nek a kielégítése. Abban a szellemben, ahogy a tézisek is kimondják: »Segítsék és közvetítsék a párt politikáját a tömegekhez, s a tömegek véleményét, javaslataikat kí­vánságait a párthoz.« Az őszi hónapokban sokféle összejövetelt, találkozót, stb., rendeznek majd a népfront­bizottságok. Csoportos beszél­getések ezrein hallgatják meg a lakosság, a pártonkívüliek véleményét, észrevételeit, s több ezer aktivista válaszol a felmerülő kérdésekre. Ezzel egyidejűleg összegyűjtik a munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek javaslatait, kez­deményezéseit, kérdéseit, s ezeket a párt illetékes szervei­hez továbbítják. A népfront­­bizottságok nagyszabásúnak ígérkező akciója így tehát hoz­zájárul ahhoz, hogy a VIII. párt­­kongresszus irányelveinek ala­pos megvitatásából a pártom­­kívüliek is minél nagyobb szám­ban vegyék ki részüket Sok az újdonság a ma nyíló műanyagkiállításon Szeptember 1—16. között műanyagkiállítás nyílik a BIV nehézipari csarnokaiban. A ki­állítást pénteken bemutatták a sajtó képviselőinek. Purman Jenő, a Nehézipari Minisztérium szervesvegyipari főosztályvezetője tartott tájé­koztató előadást. Elmondotta, hogy közvetlenül a háború után a világ műanyagterme­lése körülbelül félmillió ton­na volt, 1960-ban pedig már meghaladta a hétmillió ton­nát. Nálunk 1960-ban a mű­anyaggyártás a kezdetinek 7,24-szeresére, a felhasználás 11,7-szeresére növekedett. A tervek szerint, a mű­anyagtermelést jelentősen to­vábbfejlesztik, a felhasználás területét pedig kibővítik. 1963- ban 6000 tonna PVC-t gyár­tanak majd a legkorszerűbb technológiával, ezt a mennyi­séget a második ötéves terv végén mintegy 30 000 tonnára emelik. A Tiszavidéki Vegyi Kombinát új polietilén üzeme­­ harmadik ötéves terv ide­jén tízezer tonna műanyagot termel majd. A kisebb volu­menű, de különösen értékes műanyagokat is nagyobb mennyiségben gyártják majd. 1965-ig a poliamid selyemter­melést ezer tonnára növelik. _ __________ A kiállítás műanyagtárgyai között sok az újdonság: a Wallkyd nevű mosható falfes­ték, a szintetikus szálak kö­zött a nylon lavabb­, és a nylon fióké, azután a poli­­amid zoknik, a pester anyag, amely 45 százalék gyapjú, 55 százalék poliészter keverék, vastagabb,, mint a pester. Be­mutatják, a ragasztott technoló­giával készült férfizakót, ame­lyet tíz hónapig viseltek, köz­ben négyszer tisztítottak, és a zakó kifogástalan állapot­ban van. A kiállított személy­­szállító vasúti kocsi­k fülkéjé­ben a farostlemez kötőanyaga műgyanta, a fülke belső bo­rítása műanyaggyantával imp­regnált rétegelt lemez, a ta­­karólécek és a padlóburkolat PVC-ből készült. Ugyancsak a kiállítás te­rületén bemutatják a kül­földi műanyagipar né­hány jellegzetes termékét is. Főleg olyasmit, amit a ma­gyar ipar a jövőben gyártani szeretne. Szép a lágy PVC függöny, a kemény polietilén­ből egy darabban öntött vilá­goskék -rácsos- könnyű székt, a teljesen műanyagból készült női szandál, és a téli csizma, amelynek külső burkolatát PVC-pasztából öntötték. Jugoszláv mezőgazdasági küldöttség látogatásai hazánkban A júniusban Jugoszláviában járt mezőgazdasági szakdele­gáció látogatásának viszonzá­saképpen Milovan Markovics­­nak, a mezőgazdasági és erdé­szeti államtitkárság helyettes államtitkárának vezetésével jugoszláv mezőgazdasági kül­döttség érkezett Magyaror­szágra. A küldöttség, amelyet fogadott Losonczi Pál földmű­velésügyi miniszter is, láto­gatásokat tett és kölcsönösen hasznos szakmai tapasztalat­cseréket folytatott több álla­mi gazdaságban, mezőgazda­sági termelőszövetkezetben, mezőgazdasági kutatóintézet­ben és tangazdaságban. Csü­törtökön a küldöttség tisztele­tére Mirko Tepavac budapesti jugoszláv nagykövet koktél­partit rendezett, amelyen meg­jelent Losonczi Pál földműve­lésügyi miniszter, valamint a Földművelésügyi Miniszté­rium, az Országos Vízügyi Fő­­igazgatóság és a Külügymi­nisztérium számos vezető munkatársa. Október közepére elkészül a kohó- és gépipar jövő évi beruházási terve A beruházási ügyek intézé­sének javítására szeptember 1-én megalakult a Kohó- és Gépipari Minisztérium beru­házási irodája, amely közvet­len segítséget nyújt a beru­házások tervezéséhez és lebo­nyolításához. A KGM beruházási irodájá­nak első tevékenysége az 1963. évi beruházási terv elkészí­tése. Az iparágak szeptember 15-ig nyújtják be tervjavasla­taikat, majd az Országos Terv­hivatallal történő egyeztetés után október közepére elké­szülnek a jövő évi tervek. Az 1982-re tervezett, de valami­lyen lemaradás miatt mégis jövőre áthúzódó beruházások finanszírozására tartalékalapot akarnak létesíteni, hogy ké­sőbb ne kelljen módosítani az 1963-as tervet. Minden jel ar­ra mutat, hogy a jövő évi be­ruházási terveket az üzemek másfél hónapon belül kézhez kapják, így kellő időben meg­köthetik szerződéseiket, s ide­jében gondoskodhatnak anyag­ról, munkaerőről. /Qhár h­iszi, EXPORTÁRUT IS ÁRULUNK! I , I x Export plüss pólóing 40 forinttól VERSENY ÁRUHÁZ RÁKÓCZI ÚT ÍZ LIKCK­ nem MINDEM ESTE 9-IG NYITVA!_______

Next