Magyar Nemzet, 1966. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-16 / 219. szám

Ára: 60 fillérMagyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Péntek 1966. szeptember 16 XXII. év, 219. szám A művelődés otthonai Mikor dolgozik jól egy mű­velődési otthon? Néhány év­vel ezelőtt talán így fogalmaz­tuk volna a választ: ha sok előadást tart, ha esténként zsú­folt a nagyterem. Ma akkor dolgozik jól a mű­velődési otthon, ha szakkörei­ben, klubjaiban, tanfolyamain a látogatók jól érzik magukat, ha hasznosan töltik el szabad idejüket, tanulnak és szóra­koznak, olvasnak és vitatkoz­nak, ha kellemes "napközi ott­honra" találnak a környék nyugdíjasai és legalább nyá­ron, a gyerekek. Jól dolgozik a művelődési otthon, ha a mű­kedvelők, a színjátszók, a sza­valók, a fotósok, a szobrászok, az alkotó kedvtelés örömét a művészet elvi, eszmei alapjai­nak ismeretével, más művek tanulmányozásának élményé­vel gazdagítják. A látványos, nemegyszer csak látszateredmények haj­szolását a népművelésben is a csendesebb, megfontoltabb, alaposabb munka váltotta fel. A nagytermek látogatóinak, a rendezvények közönségének nagy részét elszívta a televí­zió, a ma már könnyen elér­hető igazi színház. A népmű­velőket eleinte megijesztette a rendkívül gyors változás. A megtorpanást azonban az új helyzet fokozatos felismerése követte: nem a televízió ellen, hanem a televízióval együtt kell dolgozni, fel kell és fel lehet használni a népművelés­ben a tévé hatalmas, sokszínű műsoranyagát. Úgy kell szer­vezni a helyi programot, hogy az ne ütközzön a tévé értéke­sebb műsoraival. "Miért szervezzek más prog­ramot a tévé­műsorral egy­­időben — mondotta a napok­ban az egyik művelődési ott­honunk vezetője —, olyan is­meretterjesztő előadást úgy­sem tud­t rendezni, mint ami­lyen a televízióban látható, s műkedvelőim sem vetélkedhet­nek a tévé irodalmi estjeinek, színházi műsorainak közremű­ködőivel. Biztosítom tehát a művelődési otthonban a zavar­talan tévé­nézést. Kettéosztot­tam a nagytermet, az egyik felében televíziót néznek a lá­togatók, a másikban sakkoz­hatnak, olvashatnak, beszél­gethetnek." A népművelés válságáról be­széltek sokan néhány évvel ezelőtt, a televízió elterjedésé­nek kezdetén. Ma már bizo­nyos, hogy nem a népművelés került válságba, hanem a nép­művelési munka módszereit kell megújítani. »A fejlődés fő jellemzője — közli a művelődési otthon jel­legű intézmények továbbfej­lesztésének tervezete, amelyet nyáron adott közre a Művelő­désügyi Minisztérium —, hogy a művelődési otthonokban fo­lyó tevékenység hagyományos formái is részben átalakulnak és melléjük (lassan) felzárkóz­nak az új igényeknek, tarta­lomnak jobban megfelelő nép­művelési formák, módszerek." Milyen új módszerekről van szó? A televízió hasznosításá­ról például, a művelődés isko­lán kívüli formáinak szélesíté­séről, új művelődési lehetősé­gek, szórakoztató, kötetlen ta­nulási formák megteremtésé­ről. A művészeti propaganda fejlesztéséről is, s ez ma már nem a színházjegyek eladásá­nak fokozását jelenti csupán, hanem jóval többet: tájékoz­tatást és segítséget, a nézők esztétikai ítélőképességének megerősítését. Az új formák közé tartozik a klubok szerve­zése. Nem a formális klub­alakítás, nem tanfolyamok át­keresztelése, hanem érdekes, mozgalmas, igazi klubélet megteremtése. Baráti társaság, vita,^ja?^k, tartalmas eszme­csere, ahol a pihenés és a mű­velődés, a szórakozás és a tájé­kozódás elválaszthatatlanul összeforr. Kétségtelen, bonyolultabb feladat ez, mint a régebbi nép­művelési munka volt. Nagyobb rátermettséget, magasabb mű­veltséget és — talán elsősor­ban —, fáradhatatlan kísérle­tezési kedvet, igazi elhivatott­ságot kíván a népművelőktől. Változtak a munka feltételei. A hajdan népszerű nagytermek közül sok ma üresen tátong, miközben nincs megfelelő he­lyiség a közelben, ahol néhány em­­er leülhetne, beszélget­hetne, olvashatna, sakkozhat­na, vagy tévét nézhetne. Mint a Művelődésügyi Minisztérium tervezete is megállapítja, mű­velődési otthonaink jelenleg nem felelnek meg mindenben, illetve nem mindegyik műve­lődési otthon felel meg az új munkastílus követelményeinek. Az intézmények fele csak nagyteremmel rendelkezik. Na­gyon kevés a szakköri helyi­ség, a klubszoba, felszerelésük hiányos, korszerűtlen. S hozzá­tehetjük: sok művelődési ott­honból hiányzik a otthonos, a barátságos, esztétikus légkör. A sivár, kényelmetlen ter­mekbe, kopott falak közé nem szívesen megy a látogató. Régi hiba, a népművelés fel­adatának félreértése üt most vissza. Azt szorgalmaztuk: le­gyen valamennyi művelődési otthon — a reális lehetőségek­től, felszereléstől függetlenül — kulturális központ, szervez­zen nagyszabású rendezvénye­ket, elégítse ki a lakosság le­hetőleg valamennyi kulturális jellegű igényét. A nagyszabású tervek megvalósításához sok pénzre volt szükség és ezt a művelődési otthonok gyakran igénytelen, silány műsoros es­tekkel próbálták előteremteni. Ellentmondás keletkezett: a művelődés központjai, az ízlés­­fejlesztés, az esztétikai neve­lés bázisai giccses és sekélyes rendezvényekkel szerzik meg az anyagiakat nemes feladatuk betöltéséhez. Amikor, részben a­­ fejlődés eredményeként, a közönség elfordult ezektől a műsoroktól, pénzügyi válság­­ba sodorta azokat az intézmé­nyeket, amelyek legfőbb célja éppen ez a fejlődés volt. Az ellentmondás feloldására törekedve az új igények szel­lemében határozták meg a mű­velődési otthonok, illetve mű­velődési otthon jellegű intéz­mények fejlesztésének felada­tait. A többi között olyan új­fajta kisebb művelődési köz­pontok kialakítását tűzték ki célul, mint az úgynevezett klubkönyvtárak, ahol a könyv­kölcsönzés, a folyóirat-olvasás és a klubélet otthont találhat. A tényleges fejlesztés érdeké­ben megállapítják azt is, me­lyik épület, vagy épületrész, milyen jellegű feladat betölté­sére alkalmas és egyáltalán milyen művelődési intézmény­re van szükség a helységben, vagy a környéken. A tapasz­talat szerint ugyanis jó néhány művelődési otthont ma sem használnak rendeltetésének megfelelően. Ezekben, ha mű­ködésük valóban szükséges, meg kell teremteni a megfe­lelő feltételeket, megszerezni a legfontosabb szemléltető esz­közöket. A fővárosban ugyan­akkor célszerű lenne a kihasz­nálatlan, feleslegessé vált, üresen tátongó művelődési ter­mek feloszlatása, átalakítása. Természetes, hogy minden döntést a megszüntetésre, vagy az átalakításra csak lelkiisme­retes vizsgálat után hozhatnak meg az illetékesek. Mint any­­nyi más területen, a népműve­lésben is az anyagi eszközök racionálisabb elosztása segít­het. Jól nézzük meg, hová ad­juk a pénzt, de ahová érde­mes, adni kell. A művelődési otthonok modernizálása egyéb­ként nemcsak anyagiakon mú­lik, hanem a népművelők tehet­ségén, ötletességén, szorgal­mán is. Régebben gyakran büszkélkedtünk azzal, hogy milyen sok intézmény viseli nálunk a művelődési otthon nevet. Most arra kell összpon­tosítani erőinket, hogy e tiszte­letre méltó név a művelődés igazi otthonait jelentse. Vilcsek Anna Soha ilyen rosszak nem voltak a francia-amerikai kapcsolatok írja a Le Monde A külpolitikai helyzet DE GAULLE BESZÁMOLT a francia minisztertanács csü­­-c­ü­törtöki ülésén világ körüli utazásának eredményeiről. A francia elnök a többi között hangsúlyozta, hogy a Kam­bodzsa fővárosában mondott beszédében újra kifejezésre jut­tatta Franciaország álláspontját a vietnami háború kérdésében és megállapította, hogy a beszéd nemzetközi fogadtatása sem­milyen vonatkozásban nem lepte meg őt és a francia kormány­t. Ez egyértelműen kifejezésre juttatott francia állásponttal és­ politikával kapcsolatban igen érdekes a párizsi Le Monde washingtoni tudósítójának beszámoló cikke, amely nyíltan megírja, hogy a francia—amerikai kapcsolatok soha ilyen rosz­­szak nem voltak, mint ma, ha a"kapcsolatokról" még egyáltalán beszélni lehet. Az amerikai vezetők keserűséggel veszik tudo­másul — írja a tudósító —, hogy de Gaulle tábornok, Phnom Penh-i beszédében "magáévá tette az észak-vietnami tézise­ket" és elutasította, hogy figyelembe vegye Rushnak Couve de Murville-hez intézett levelét. Az amerikaiak ugyanis a fran­ciák jószolgálataira számítottak a Phnom Penh-hel való kap­csolatok helyreállításában és Harriman útjának előkészítésé­ben. Vietnam kérdésében nem egyszerűen nézeteltérés van Párizzsal — mondják az amerikai fővárosban —, hanem kife­jezetten szakítás. "Franciaország ellenségeink győzelmét kí­vánja" — mondják. — Vietnam azonban csak egy példa, de kétségkívül a legégetőbb. Hasonló az amerikai reagálás a fran­ciaországi amerikai támaszpontok kiürítésével foglalkozó tár­gyalások elhúzódása és a francia dollárfeleslegeknek aranyra történő beváltása miatt. Franciaország mindenütt támad és aláás. Ugyanúgy, mint ahogyan XIV. Lajos meg akarta dönteni az osztrák uralkodóházat, most minden eszközzel a Fehér Házra törnek. Annyi bizonyos — állapítja meg a Monde tudó­sítója —, hogy az örökös francia—amerikai súrlódások kevésbé izgatnának egy magabiztos kormányzatot. Johnsonnak az a tragédiája, hogy nem sikerült magát megszerettetnie honfitár­saival és tiszteletet ébreszteni bennük. Ezért sok kormány fo­kozottan előzékeny Johnson túlságos érzékenysége iránt. Párizs azonban ez alól fájdalmas kivétel — írja befejezésül a lap. O WILSON IDŐT NYERT önmaga és a Smith-rezsim szá­­­­­mára — így összegezik mértékadó londoni politikai körök­ben a Brit Nemzetközösség kormányfői értekezletének szerdán kiadott közös közleményét a rhodesiai kérdésről. A csütörtök reggeli angol lapok többsége »Smith-hez intézett ultimátum­­ként-­ vagy »Smith-nek adott utolsó esélyként« tálalják a brit kormány ötpontos javaslatát, amely homályosan megfogalma­zott taktikai engedményeket tesz a nemzetközösség afro­ázsiai többségének. Brit megfigyelők hangsúlyozzák: a kilencnapos eredménytelen birkózás és vita után Wilson szerdán maga fe­nyegetőzött a nemzetközösség felrobbantásával, amikor élesen kikérte magának a zambiai külügyminiszter ama vádját, hogy ő is, a brit miniszterelnök, »fajüldözővé vált«, majd feltette a kérdést kollégáinak: "Akarják-e, hogy a nemzetközösség fenn­maradjon?" Wilson ekkor állt elő azzal az utolsó pillanatra tartogatott engedményével, hogy az ötpontos brit terv elfoga­dására háromhónapos határidőt szabott meg a Smith-rezsim számára. Ez az engedmény hárította el a nyílt szakítást és tette lehetővé a záróközlemény kidolgozását, amely valójában két jelentést, a 15 afro-ázsiai tagállam többsége álláspontját és a hat tagállam támogatásával kisebbségben maradt brit álláspontot tartalmazza. A nemzetközösség történetében elő­ször fordul elő, hogy a brit kormány kisebbségben maradt egy kormányfői értekezleten. De Gaulle beszámolt világ körüli útjáról Párizsból jelenti az MTI. A francia minisztertanács csü­törtöki ülésén Pierre Billotte tábornok, a tengerentúli terü­letek és megyék államminisz­­tere és Couve de Murvile kül­ügyminiszter­e beszámolt a francia köztársasági elnök leg­utóbbi utazásáról, majd de Gaulle tábornok foglalta össze utazása eredményeit. A fran­cia elnök a többi között hang­súlyozta, hogy Phnom Penh-i beszédében újra kifejezésre juttatta Franciaország jól is­mert álláspontját a vietnami háború kérdésében, és megál­lapította, hogy a beszéd nem­zetközi fogadtatása semmilyen vonatkozásban nem lepte meg a francia kormányt. A dji­­bouti eseményekkel kapcsola­tosan de Gaulle tábornok hangsúlyozta, hogy Francia Szomálipárt lakosságának ki­fejezésre kell juttatnia, mit akar, mégpedig demokratikus módon, és Franciaország tisz­teletben fogja tartani a lakos­ság döntését, bármilyen is le­gyen az. Pierre Messmer hadügymi­niszter és Peyrefitte, a tudo­mányos kutatások és atom­energia kérdések minisztere a de Gaulle tábornok jelenlété­ben a csendes-óceáni kísérle­ti terepen végrehajtott atom­­robbantásról számolt be. A kísérletsorozatról annak befe­jezése után tájékoztatják majd a minisztertanácsot. De Gaulle tábornok kijelentette, hogy Franciaországnak rövidesen lesz már termonukleáris fegy­vere, s ettől kezdve Francia­­országot senki sem támadhat­ja meg. A Ky-kormán­y meghamisítja a választási eredményeket Az éhségsztrájkot folytató Thich Tri Quang elhagyja a kórházat A dél-vietnami fővárosban előreláthatólag csak néhány nap múlva teszik közzé a va­sárnapi választások hivatalos végeredményét. A saigoni buddhista intézet csütörtökön közleményt adott ki, amely hangoztatja, hogy a Ev-kor­­mányzat meghamisítja a vá­lasztási eredményeket és a szavazók számát a tényleges­nél sokkal nagyobbnak tűnte­ ti fel, hogy így azt a látszatot keltse, mintha Dél-Vietnam la­kossága támogatná a rend­szert. A nyilatkozat szerint, amelyet Thich Thien Hoa, az intézet ideiglenes vezetője írt alá, a vasárnapi választásokon a lakosságnak csupán kisebb része vett részt és így az ösz­­szeülő nemzetgyűlés nem kép­viseli Dél-Vietnam népét. Az AFP saigoni tudósítójá­nak értesülése szerint pénte­ken elhagyja a kórházat és visszatér a saigoni buddhista intézetbe Thich Tri Quang fő­pap, a kormányellenes áprili­si és májusi megmozdulások egyik vezetője, akinek részle­ges éhségsztrájkja csütörtökön századik napjába lépett. A kórház közlése szerint a főpap állapota változatlanul igen sú­lyos. Harcok és légi ütközetek Da Nangtól délre, Binh San körzetében az amerikaiak és a dél-vietnami kormánycsapatok csütörtökön reggel súlyos vesz­teségeket szenvedtek, amikor táborukat a partizánok várat­lanul aknavetőkkel és gráná­tokkal támadták meg. Egy amerikai szóvivő szerint e helytől valamivel északra szer­dán szintén partizántámadás ért egy amerikai és dél-viet­nami katonákból álló nagyobb egységet. Amerikai vadászbombázók szerdán Hanoi körzetében négy ízben MiG—17-es típusú gé­pekből álló észak-vietnami gé­pekkel találkoztak. Az ameri­kai és észak-vietnami gépek között légiharcra került sor. Az AFP jelentése szerint a légi ütközetben egyik fél sem szenvedett veszteségeket. Star­­fighter és Thunderchief típusú amerikai repülőgépek szerdán immár az egymást követő nyolcadik napon támadtak észak-vietnami célpontokat Dong Hóitól mintegy ötven ki­lométerrel észak—északnyu­gatra. Thanh Hoától ötven ki­lométerrel észak—északkeletre az amerikai haditengerészet repülőgépei két tehervonat el­len intéztek támadást. Köszönet a magyar népnek Hanoiból jelenti a VNA: »Őszinte és hathatós támoga­tása címmel méltatja a Hanoi­ban megjelenő Nhan Dán a legújabb, Budapesten aláírt magyar—vietnami egyezmé­nyek jelentőségét. A többi kö­zött azt írja, hogy ezek az új egyezmények új és ragyogó megnyilatkozását jelentik a két testvéri szocialista ország közötti barátság állandó erő­södésének és fejlődésének. A lap idézi Kádár János sza­vait, aki kifejezve a magyar nép véleményét, rámutatott: a vietnami nép harca a magyar nép támogatását is jelenti és ez az oka annak, hogy a ma­gyar nép feltétel nélkül támo­gatja a vietnami népet és ezt a támogatást internacionalista kötelességének tartja. A Nhan Dán kiemeli: Dobi István, Kállai Gyula és más magyar vezetők számos eset­ben hangoztatták, hogy a ma­gyar nép teljes mértékben és sokoldalúan támogatja a viet­nami népet, ha kell önkéntesek küldésével is. A Nhan Dán a következő szavakkal fejezi be cikkét: »őszinte köszönetet mondunk az MSZMP-nek, a magyar kormánynak és a testvéri ma­gyar népnek.« Befejeződött a nemzetközösségi értekezlet Londonból jelenti az MTI­ Csütörtökön délután hat óra előtt néhány perccel London­ban befejeződött a nemzetkö­zösség tíznapos kormányfői ér­tekezlete. Heath és Maudling konzer­vatív ellenzéki vezetők Wil­­sonnal folytatott megbeszélé­sük után közleményt adtak ki, amely szerint az ellenzék úgy véli, hogy a rhodesiai ügyben kiadott nemzetközösségi kom­müniké a brit kormány állás­pontjának jelentős változását tükrözi, s ezért a parlamentet rendkívüli ülésre össze kell hívni.­ Wilson megígérte az ellen­zék vezetőinek, hogy mérle­gelni fogja javaslatukat. Lon­doni politikai körökben úgy vélik, hogy az alsóház a jövő héten esetleg kétnapos ülést tart a rhodesiai kérdés meg­vitatására. Tiltakozó munkásgyűlések Angliában az elbocsátások ellen Londonból jelenti az MTI. Csütörtökön Anglia legtöbb gépkocsigyártó központjában viharos hangulatú munkásgyű­léseken vitatták meg a mun­kahétrövidítéssel és a hama­rosan sorra kerülő leépítések­kel kapcsolatos helyzetet. A munkások követelték, hogy ott, ahol a pangás miatt el­kerülhetetlen a termelés csök­kentése, a »munkalehetőség arányos megosztásával«, ne pe­­dig tömeges elbocsátásokkal oldják meg a kérdést. Sokan hangoztatták, hogy akár sztrájkakciókkal is szembe kell szegülni a tömeges leépí­téssel. Egy munkásszónok így fogalmazta meg a közhangu­latot: "Nincs értelme a meg­­futamodásnak, hiszen nincs ho­vá menekülnünk." A British Motor Corporation igazgatósága csütörtökön be­jelentette, hogy az elbocsátá­sokra a bejelentett tervek sze­rint, mindenképpen sor kerül. Befejeződtek a bolgár—csehszlovák tárgyalások Zsivkov és Novotny beszéde Szófiából jelenti az MTI. A vidéki körútjáról szerdán dél­után Szófiába visszatért cseh­szlovák párt- és állami kül­döttség csütörtökön délelőtt folytatta hivatalos megbeszé­léseit a Bolgár Népköztársa­ság vezetőivel. A tárgyaláso­kon részt vevő csehszlovák de­legációt Antonin Novotny, a bolgár küldöttséget pedig To­dor Zsivkov vezeti. A megbeszélések csütörtö­kön befejeződtek, a közös köz­leményt pénteken írják alá. A szófiai városi pártbizott­ság, a fővárosi népi tanács és a hazafias front fővárosi­ai-

Next