Magyar Nemzet, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-16 / 219. szám

* Magyar Nemzet­­Ú­J HÁZ ALIAS NÉPFRONT LAPJA • Árad a fénysugár Tavaly ősszel szerény hír adta tudtuk hogy fővárosunk­ban új hagyomány kezdett ki­bontakozni, egy sikeres régeb­bihez csatlakozva, a Budapesti Zenei Hetekhez társulva meg­kezdődtek a Budapesti Művé­szeti Hetek. A kezdet tavaly még sze­rény volt. Három hétig tartott és keretében néhány tárlat nyílt meg, egy-két színházi premier zajlott le. Az idei mű­vészeti program, amelynek előmunkálataihoz a tavalyinál jóval korábban hozzákezdtek a rendezők, ennél sokkal gazda­gabb műsort ígér. Ma este, amikor dr. Sarlós István, Bu­dapest Főváros Tanácsa vb­­elnöke megnyitó beszédet mond az Operaházban, ünne­pi szavai után ünnepi zenei eseményre nyílik rá az Ope­­raház bársonyfüggönye. A nemzetközi rangú szófiai Nemzeti Opera társulata tart­ja első előadását, és Mu­szorgszkij robusztus népi ze­nedrámáját, a Hovanscsinát hallhatjuk. "Az égi fénysu­gáré , amelyről Márta éne­kel az opera befejezésekor, a művészetek, a kultúra sokszí­nű fénysugara hat héten át a szokottnál bőségesebben szét­árad Budapesten, a rádió és a televízió hullámain keresztül az egész országban, és hisszük, hogy néhány budapesti fény­sugár eljut külföldre is. A szófiai Operaház bemu­tatkozása egy klasszikus orosz zenedrámával, eredeti bolgár operával és Puccini Turandot­­jával, táguló nemzetközi zenei horizontunknak újabb jelen­tős bizonyítéka. Az elmúlt években már hazánkban üd­vözölhettünk olyan nagy hírű együtteseket, mint a moszkvai, a leningrádi operaházak ba­­lett-t­ársulatai, és nemrégiben élvezhettük a nyáron a bolo­gnai operaművészek énekét is. Ezt a fényes sort folytatja most az operakultúrában a szófiai társulat. A hat hét alatt a mai nap­tól, október végéig elszámlál­­hatatlanul sok zenei, képző­­művészeti, irodalmi, színházi, kulturális eseményre kerül sor. A művészetek hódolói ösz­­szesen 13-féle különböző prog­ram között válogathatnak. E másfél hónapot a Budapesti Zenei Hetek hangversenyei keretezik; ennek a zenei ün­nepségsorozatnak a vezérgon­dolatát egy évtizede munkál­ják ki a szakemberek, és ma már egyre tisztábban kihall­ható a programból a fő cél, Bartók és a modern magyar és külföldi muzsika reprezen­tatív felvonultatása. A modern zene rangos se­regszemléjéhez jól igazodik az idei művészeti hetek egyik központi eszméje, amely át­fonja szinte az egész progra­mot. Bartóknak új világot, ha­zát sóvárgó Concertójára rá­felel az a legmodernebb társa­dalom, amelynek 50. alapítási évfordulójáról ezekben a he­tekben és hónapokban emlé­kezik meg az egész világ. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom félszázados évfor­dulóját sok kulturális esemény köszönti a művészeti heteken. A zenei program középpontjá­ban olyan kiváló szovjet zene­művészek állnak — Richter, Rosztropovics, Zara Doluha­­nova —, akiknek nevei fényes sugárral keretezik a mű­sort és műveket. Az Orosz és Szovjet Zene Hetén külön is az új világ hangja szólal majd meg a muzsikában, és ennek az ünnepi hétnek, de az egész művészeti eseménysorozatnak is záróakkordjaként, október 30-án, hazánkban először hangzik föl Sosztakovics ora­tóriuma, a Sztyepan Razin. De még előbb, a nagy múltú né­met vendégegyüttes, a lipcsei Gewandhausorchester műsorá­ban Sosztakovics IX. szimfó­niája is szerepel. Túl a zenén: megrendezik most Budapesten az Orosz és Szovjet Drámák Hetét, több érdekes, izgalmas premierrel,­ és sor kerül a egyik szocia­lista szovjet köztársaság, az üzbégek reprezentatív kultúrá­jának megismertetésére is. Ekkor láthatjuk, hallhatjuk a fővárosban a kitűnő Bahor népi ének- és táncegyüttest. Ennek a szerteágazó, sokrétű kulturális eseményfüzérnek a kiállítási programjában szere­pel a Szovjetunióban élő, ki­váló magyar festőművész, Uitz Béla tárlatának megnyitása is a Galériában. A korszerűséget, amely e művészeti heteket áthatni óhajtja, jól reprezentálja a magyar operáknak és a magyar drámáknak a hete, előbbiben olyan, már a világhír felé in­dult modern operákkal, mint a Vérnász és a C’est la guerre, utóbbiban pedig két színház megnyitásával is. A Pesti Színház a Vígszínház kamara­helyiségeként századunk új­szerű törekvéseinek is helyt kíván adni, a Mikroszkóp Színház, Budapest legkisebb színpada pedig a jellegzetes nagyvárosi műfajban, a poli­tikai kabaréban akar valami újszerűt, eredetit mondani. A korszerűség a témája annak a három színháztudományi kon­ferenciának is, amelyek külön­böző nemzetközi kollektívák­ban a modern színház jelentős elméleti és gyakorlati kérdé­seit vitatják meg. A program, mint láthatjuk, távolról sem szegényes, sőt, inkább kísért itt a bőség za­vara. Úgy tűnik, mintha sok is lenne ennyi koncert, kiállí­tás, előadás, premier hat hét­re — és nem szóltunk még az Ifjúsági Művészeti Napokról, a TIT rendezé­sében sorra kerülő Buda­pesti Művészeti Kollégium­ról, a Budapesti Filmnapokról, meg az amatőr szimfonikusok koncertsorozatáról —, a kisebb, de átfogóbb program talán na­gyobb áttekintést biztosíthat­na az érdeklődő kül- és bel­földieknek is. És mint ahogy a Budapesti Zenei Hetek után néhányszor már előfordult, hogy szegényesebb lett átme­netileg a fővárosi zenei élet, a kultúrának ezt a megkapóan gazdag budapesti áradását se kövesse pangás a későbbi he­tekben. Jövőre, amikor a ta­valyi szerény kezdés és az idei bőség után jelentős tapaszta­latokkal gazdagodik majd a rendezés elvi irányítója, a fő­városi tanács, remélhető, hogy a mostaninál is átgondoltabb koncepció alakul ki. Ami a további éveket és terveket illeti: az idei műsor­ban még szerény helyet foglal el a Vándor Sándor Kórus­fesztivál megrendezése. Azért tartjuk mégis szimbolikus je­lentőségűnek, mert ezen a fesztiválon a munkásosztály, a nagyvárosi dolgozó emberek kóruskultúrája közelít felénk. A munkás-folklór, amelynek kutatásai értékes forráskiad­ványokat, kitűnő lemezsoroza­tot eredményeztek már, egy lényeges színfolttal hozzájá­rulhat ahhoz, ami később a Budapesti Művészeti Hetek egyik központi gondolata is le­het: Budapest kultúrájának ünnepi felvonulásához. És ez maradhatna az egyik legfontosabb cél a továbbiak­ban is: bemutatni, szemlél­tetni az ország szívének, Bu­dapestnek szertesugárzó hatá­sát, szerepét a filmben, a kép­zőművészetben, a zenében, az irodalomban, a drámában, vagy ha úgy tetszik, a politi­kai kabaréban, a tréfában is. Ez a nagyváros, Budapest, év­századok óta valami speciáli­sat, fontosat, értékeset ad az országnak­­ és a világnak is. Jogos az az óhaj, hogy a Bu­dapesti Művészeti Hetek ké­sőbbi programjaiban is ez áll­jon többek között az ünnep­ségek középpontjában. Gábor István A jövő hét elején összeül az ENSZ közgyűlése 96 pont a napirenden A külpolitikai helyzet AZ ENSZ KÖZGYŰLÉSE a jövő hét keddjén nyitja meg háromhónapos rendes ülésszakát, amelyen minden valószínű­ség szerint a közel-keleti kérdésk­omplexum foglalja majd el az első helyet a 96 pontból álló napirenden. Mint ismeretes, a közel-keleti válság megvitatására a nyáron rendkívüli ülés­szakot hívtak össze, amelyet azonban július 21-én elnapoltak anélkül, hogy valamiféle megállapodás született volna. A rend­kívüli ülésszakot egy nappal előbb, hétfőn folytatják, és itt a közgyűlés a tervek szerint ügyrendi javaslatot fogad majd el, amelynek értelmében az egész probléma megvitatását a ren­des közgyűlés elé viszik. A közgyűlés az általános vitával kezdődik, amelyben a 122 tagország többsége átfogóan ismerteti a legfontosabb világ­jelentőségű kérdésekben elfoglalt álláspontját. Nem született még döntés arról, hogy a közel-keleti kérdés megtárgyalása az általános vitával párhuzamosan folyik-e majd, vagy csupán annak befejezése után térnek rá. Az AP értesülése szerint te­kintetbe véve azt, hogy az ülésszak megnyitó hetére nagy szám­ban érkeznek kormányfők, illetve külügyminiszterek, való­színű, hogy előbb az általános vitát fejezik be. Eddig több mint 90 nemzet iratkozott fel az általános vitában való részvételre, amely a tervek szerint szeptember 21-től október 13-ig tart. A közel-keleti helyzet általános megvitatásán kívül a köz­gyűlés foglalkozik majd a térséggel összefüggő két perifériális kérdéssel is: a Palesztinai menekülteket segélyező ENSZ-szer­­vezet, valamint az ENSZ békefenntartó erők munkájának kér­désével. A közgyűlés napirendjén szereplő egyéb nagy fontos­ságú pontok a következők: a közgyűlés elnökének megválasz­tása; a nukleáris fegyverek elterjedését betiltó szerződés kér­dése; a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagsága; az ENSZ béke­­fenn­tartó tevékenysége. Ez utóbbi kérdésben a 33 tagú külön­bizottság a jelek szerint semmiféle haladásról sem tud beszá­molni. A bizottság egyébként csütörtökön ismét ülést tartott. Ezen Morozov szovjet küldött újból leszögezte országának is­mert álláspontját, amely szerint csupán a Biztonsági Tanács illetékes a békefenntartó műveletek irányítását és finanszíro­zását illetően. Franciaország küldötte hasonló nézetet fejtett ki. További megvitatásra váró­ kérdések: Aden, Gibraltár, Délnyu­­gat-Afrika, az apartheid-politika, a koreai kérdés és egyéb gazdasági jellegű ügyek. A közgyűlésen részt vevő magyar küldöttséget Péter János külügyminiszter vezeti. A magyar delegációt szombaton a késő esti órákra várják New Yorkba. A szovjet küldöttség vezetője Gromiko külügyminiszter, aki vasárnap érkezik a világszerve­zet székhelyére. A közgyűlés új elnökét a keddi megnyitó ülésen választják meg. A nagy fontosságú tisztségre a tagállamok többsége eb­ben az évben Corneliu Manescu román külügyminisztert java­solja. A vietnami háború problémája nem szerepel a világszer­vezet napirendjén, de valamennyi megfigyelő egyetért abban, hogy ez a háború az egyik legfontosabb kérdés, amely rányom­ja majd a bélyegét a felszólalásokra és a tanácskozásokra. Tavaly a tagállamok többsége elítélte az Egyesült Államok ag­resszióját, illetve javasolta­, hogy tegyenek lépéseket az agresz­­szió megszüntetésére és a béke helyreállítására. Amerikai hi­vatalos körök korábban utaltak arra, hogy az USA esetleg kéri majd a vietnami kérdés napirendre tűzését, Washington azon­ban egyelőre nem tett lépéseket ebben az irányban. Az ENSZ székhelyén politikai megfigyelők jelenleg kevés derűlátást mu­tatnak, mert szerintük a nemzetközi helyzet tavaly óta rosszab­bodott, mindenekelőtt a vietnami agresszió kiszélesítése s az arab—izraeli konfliktus miatt. Ilyen körülmények között kevés annak a lehetősége, hogy a világszervezet hatékony intézkedé­seket tudjon tenni a feszültség enyhítése, az égető kérdések megoldása érdekében. A szocialista országok ENSZ-megfigye­­lői ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a világszervezetnek fontos szerepe van a vitás kérdések megoldásában, s a közgyűlésen arra kell törekedni, hogy az ENSZ valóban teljesíthesse fel­adatait. Az amerikaiak 2400 repülőgépet vesztettek eddig Vietnamban Saigonban elítélték az ellenzék vezérét Amerikai repülőgépek pén­teken folytatták támadásaikat a Vietnami Demokratikus Köztársaság területe ellen. Mi­ként az UPI jelenti, a hajnali órákban B-52-es amerikai gé­pek több tonnányi bombát szórtak a demilitarizált öve­zettől körülbelül kilenc kilo­méternyire északra fekvő te­rületekre. A B—52-eseket F—4 phantom léglökéses gépek kö­vették alacsony repülésben. Amerikai pilóták a támadás után azt állították, hogy há­rom észak-vietnami rakéta­­szállító-berendezést találtak el. Amerikai saigoni források a demilitarizált övezettől észak­ra fekvő területek koncentrált bombázását azzal indokolják, hogy az észak-vietnamiak a demilitarizált övezet közelé­ben erős hadállásokat próbál­nak kiépíteni. Miként az AFP közli, a sai­goni bíróság pénteken össze­sen kilenchavi börtönbünte­tésre ítélte Dzu ügyvédet, a nemrég Dél-Vietnamban tar­tott elnökválasztások második helyezettjét. A bíróság az ügy­védet "sikkasztásban és hűt­len vagyonkezelésben" találta bűnösnek és a kilenchavi bör­tönbüntetésen kívül 130 000 frank lefizetésére is kötelezi. A Saigonban csütörtökön megalakult Ellenzéki Front vezetője az ellene felhozott vádakat "alaptalan politikai koholmányoknak" minősítette és közölte, hogy nem fog meg­jelenni a bírósági tárgyaláson. Dzu valóban nem jelent meg a bíróság előtt és ezért a tár­gyaláson három ügyvédjétől is megvonták a szót. Dzu ügyvédjei bejelentették, a bíróság ítéletét megfellebbe­zik. Az újabb tárgyalásra va­ lószínűleg hat hónap múlva kerül sor. Londonból jelenti az MTI. A 28 nyugati állam által fenn­tartott londoni Stratégiai Ta­nulmányok Intézete most köz­zétett új jelentése szerint az Egyesült Államok öt év alatt 2400 repülőgépet és helikop­tert vesztett a vietnami hábo­rú következtében, míg a VDK légierejének veszteségeit a je­lentés mindössze körülbelül ötvenre teszi. Ez év júliusában összesen 465 000 főnyi amerikai katona­ság tartózkodott Vietnamban; ebből 385 000 a szárazföldi erők, 25 000 a haditengerészet és 55 000 a légierők állománya. Az összlétszám 1968 közepéig valószínűleg eléri vagy túlha­ladja az 570 000 főt — hang­zik a jelentés. Élénk diplomáciai tevékenység Kairóban Az izraeli mercaasorok megt akarják semmisíteni a Szuezi-csatorna berendezéseit Kairóból jelenti a MENA. Élénk diplomáciai tevékeny­ség folyik Kairóban az ENSZ- közgyűlés küszöbén. A diplo­máciai tanácskozások arra irá­nyulnak, hogy összegezzék az arab országok álláspontját a közel-keleti válságban. Az Al Ahram jelentése sze­rint dr. Mahmud Favzi, Nasz­­szer elnök külügyi tanácsosa, Riad külügyminiszter és az EAK külügyminisztériumának más személyiségei folytattak megbeszéléseket a diplomáciai testület több tagjával. Tanács­koztak Malaysia, Pakisztán, Thaiföld, Irak, Jordánia, Al­géria, Franciaország, Lengyel­­ország és Jugoszlávia nagykö­vetével. A fenti eszmecseréken, kí­vül tárgyalásokra kerül sor több arab állam külügymi­niszterével is, akik, mielőtt útra kelnek New Yorkba az ENSZ-közgyűlés ülésszakára, Kairóban tanácskoznak az egyiptomi vezető politikusok­kal. Mahmud Riad, az EAK kül­ügyminisztere csütörtök este beszédet mondott a kairói te­levízióban. Egyebek között ki­jelentette: a Szuezi-csatorna lezárásának oka az izraeli ag­resszióban keresendő. Az ag­resszió következményeinek el­hárítása és az izraeli csapatok kivonása az elfoglalt arab te­rületekről meggyorsítja a csa­torna megnyitását, elősegíti a normális hajózást és a nem­zetközi kereskedelmet. A közelmúltban lezajlott moszkvai és belgrádi tárgya­lásairól szólva Mahmud Riad hangsúlyozta, hogy e megbe­széléseken is az izraeli agresz­­szió következményeinek a fel­számolásáról volt szó. Kétség­telen — mondotta —, hogy ér­dekeltek vagyunk a Szuezi­­csatorna megnyitásában, de az izraeli agresszió akadályozza ezt. A legutóbbi izraeli akciók azt bizonyítják, hogy ez az or­szág meg akarja semmisíteni a csatorna berendezéseit és a csatornán tartózkodó kereske­delmi hajókat. A jugoszláv külügyminiszter tárgyalásai Párizsban Párizsból jelenti az MTI. Couve de Murville francia külügyminiszter, aki­ Bécsből, ahova Pompidou miniszterel­nök kíséretében látogatott el, kifejezetten amiatt utazott vissza a francia fővárosba, hogy csütörtök este vacsorán láthassa vendégül a Párizsban tartózkodó Marko Nikezics ju­goszláv külügyminisztert. Ni­kezics és a francia külügymi­niszter között péntek délelőtt tárgyalásokra került sor. Dél­után de Gaulle tábornok fo­gadta a jugoszláv minisztert. A jugoszláv—francia meg­beszéléseken központi helyet foglal el az európai biztonság és a német kérdés, valamint a kelet-nyugati kapcsolatok megvitatása. Minden bizony­nyal nagy figyelmet fordíta­nak a közel-keleti válság problémáira is, amelyekről Tito elnök több államfőhöz, közöttük de Gaulle tábornok­hoz is személyes üzenetet in­tézett, ismertetve a válság megoldására vonatkozó terve­zetét. De Gaulle tábornok idő­közben válaszolt Tito elnök javaslataira, a válasz tartalma azonban még nem ismeretes. A francia fővárosban úgy tudják, Nikezics külügymi­niszter péntek délután az Ely­­sée-palotában átnyújtotta de Gaulle tábornoknak Tito el­nök meghívását egy hivatalos jugoszláviai látogatásra. De Gaulle Jugoszláviába látogat Párizsból jelenti a Tanjug. Marko Nikezics jugoszláv kül­ügyminiszter de Gaulle elnök­kel történt találkozása után kijelentette, hogy átnyújtotta neki Tito jugoszláv elnök meghívását Jugoszláviába. Ni­kezics hozzáfűzte, hogy de Gaulle elnök a meghívást el­fogadta. A hivatalos látogatás időpontját később állapítják meg. Bonn elítéli de Gaulle-t és fenntartja területi követeléseit Lengyelországgal szemben Bonnból jelenti az AFP. Von Hase, a bonni kormány tájékoztatási államtitkára csak pénteken nyilatkozott a szerdán a késő esti órákban megtartott minisztertanácsi ülésről, amelyen a francia ál­lamfő lengyelországi nyilatko­zatait tanulmányozták. A szó­vivő kijelentette: "A szövetségi kormány egy­hangúlag és határozottan visz­­szautasította de Gaulle tábor­noknak az Odera—Neisse ha­tárról tett kijelentéseit, és ál­lást foglalt azokkal a tézisek­kel szemben, amelyeket de Gaulle a jelenleg lengyel köz­­igazgatás alatt álló keleti né­met területek történelmét vá­zolva kifejtett­. Von Hase hoz­záfűzte: Az Odera—Neisse ha­táron túl fekvő területek "év­századok óta történelmileg né­met területek, és német lakói­kat jogtalanul száműzték". A nyugatnémet kormány te­rületi követeléseit leplezetle­nül leszögező revansista nyi­latkozat után a szóvivő meg­lepő fordulattal azt állította, hogy »a Kiesinger­ Brandt­

Next