Magyar Nemzet, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-16 / 219. szám
* Magyar NemzetÚJ HÁZ ALIAS NÉPFRONT LAPJA • Árad a fénysugár Tavaly ősszel szerény hír adta tudtuk hogy fővárosunkban új hagyomány kezdett kibontakozni, egy sikeres régebbihez csatlakozva, a Budapesti Zenei Hetekhez társulva megkezdődtek a Budapesti Művészeti Hetek. A kezdet tavaly még szerény volt. Három hétig tartott és keretében néhány tárlat nyílt meg, egy-két színházi premier zajlott le. Az idei művészeti program, amelynek előmunkálataihoz a tavalyinál jóval korábban hozzákezdtek a rendezők, ennél sokkal gazdagabb műsort ígér. Ma este, amikor dr. Sarlós István, Budapest Főváros Tanácsa vbelnöke megnyitó beszédet mond az Operaházban, ünnepi szavai után ünnepi zenei eseményre nyílik rá az Operaház bársonyfüggönye. A nemzetközi rangú szófiai Nemzeti Opera társulata tartja első előadását, és Muszorgszkij robusztus népi zenedrámáját, a Hovanscsinát hallhatjuk. "Az égi fénysugáré , amelyről Márta énekel az opera befejezésekor, a művészetek, a kultúra sokszínű fénysugara hat héten át a szokottnál bőségesebben szétárad Budapesten, a rádió és a televízió hullámain keresztül az egész országban, és hisszük, hogy néhány budapesti fénysugár eljut külföldre is. A szófiai Operaház bemutatkozása egy klasszikus orosz zenedrámával, eredeti bolgár operával és Puccini Turandotjával, táguló nemzetközi zenei horizontunknak újabb jelentős bizonyítéka. Az elmúlt években már hazánkban üdvözölhettünk olyan nagy hírű együtteseket, mint a moszkvai, a leningrádi operaházak balett-társulatai, és nemrégiben élvezhettük a nyáron a bolognai operaművészek énekét is. Ezt a fényes sort folytatja most az operakultúrában a szófiai társulat. A hat hét alatt a mai naptól, október végéig elszámlálhatatlanul sok zenei, képzőművészeti, irodalmi, színházi, kulturális eseményre kerül sor. A művészetek hódolói öszszesen 13-féle különböző program között válogathatnak. E másfél hónapot a Budapesti Zenei Hetek hangversenyei keretezik; ennek a zenei ünnepségsorozatnak a vezérgondolatát egy évtizede munkálják ki a szakemberek, és ma már egyre tisztábban kihallható a programból a fő cél, Bartók és a modern magyar és külföldi muzsika reprezentatív felvonultatása. A modern zene rangos seregszemléjéhez jól igazodik az idei művészeti hetek egyik központi eszméje, amely átfonja szinte az egész programot. Bartóknak új világot, hazát sóvárgó Concertójára ráfelel az a legmodernebb társadalom, amelynek 50. alapítási évfordulójáról ezekben a hetekben és hónapokban emlékezik meg az egész világ. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom félszázados évfordulóját sok kulturális esemény köszönti a művészeti heteken. A zenei program középpontjában olyan kiváló szovjet zeneművészek állnak — Richter, Rosztropovics, Zara Doluhanova —, akiknek nevei fényes sugárral keretezik a műsort és műveket. Az Orosz és Szovjet Zene Hetén külön is az új világ hangja szólal majd meg a muzsikában, és ennek az ünnepi hétnek, de az egész művészeti eseménysorozatnak is záróakkordjaként, október 30-án, hazánkban először hangzik föl Sosztakovics oratóriuma, a Sztyepan Razin. De még előbb, a nagy múltú német vendégegyüttes, a lipcsei Gewandhausorchester műsorában Sosztakovics IX. szimfóniája is szerepel. Túl a zenén: megrendezik most Budapesten az Orosz és Szovjet Drámák Hetét, több érdekes, izgalmas premierrel, és sor kerül a egyik szocialista szovjet köztársaság, az üzbégek reprezentatív kultúrájának megismertetésére is. Ekkor láthatjuk, hallhatjuk a fővárosban a kitűnő Bahor népi ének- és táncegyüttest. Ennek a szerteágazó, sokrétű kulturális eseményfüzérnek a kiállítási programjában szerepel a Szovjetunióban élő, kiváló magyar festőművész, Uitz Béla tárlatának megnyitása is a Galériában. A korszerűséget, amely e művészeti heteket áthatni óhajtja, jól reprezentálja a magyar operáknak és a magyar drámáknak a hete, előbbiben olyan, már a világhír felé indult modern operákkal, mint a Vérnász és a C’est la guerre, utóbbiban pedig két színház megnyitásával is. A Pesti Színház a Vígszínház kamarahelyiségeként századunk újszerű törekvéseinek is helyt kíván adni, a Mikroszkóp Színház, Budapest legkisebb színpada pedig a jellegzetes nagyvárosi műfajban, a politikai kabaréban akar valami újszerűt, eredetit mondani. A korszerűség a témája annak a három színháztudományi konferenciának is, amelyek különböző nemzetközi kollektívákban a modern színház jelentős elméleti és gyakorlati kérdéseit vitatják meg. A program, mint láthatjuk, távolról sem szegényes, sőt, inkább kísért itt a bőség zavara. Úgy tűnik, mintha sok is lenne ennyi koncert, kiállítás, előadás, premier hat hétre — és nem szóltunk még az Ifjúsági Művészeti Napokról, a TIT rendezésében sorra kerülő Budapesti Művészeti Kollégiumról, a Budapesti Filmnapokról, meg az amatőr szimfonikusok koncertsorozatáról —, a kisebb, de átfogóbb program talán nagyobb áttekintést biztosíthatna az érdeklődő kül- és belföldieknek is. És mint ahogy a Budapesti Zenei Hetek után néhányszor már előfordult, hogy szegényesebb lett átmenetileg a fővárosi zenei élet, a kultúrának ezt a megkapóan gazdag budapesti áradását se kövesse pangás a későbbi hetekben. Jövőre, amikor a tavalyi szerény kezdés és az idei bőség után jelentős tapasztalatokkal gazdagodik majd a rendezés elvi irányítója, a fővárosi tanács, remélhető, hogy a mostaninál is átgondoltabb koncepció alakul ki. Ami a további éveket és terveket illeti: az idei műsorban még szerény helyet foglal el a Vándor Sándor Kórusfesztivál megrendezése. Azért tartjuk mégis szimbolikus jelentőségűnek, mert ezen a fesztiválon a munkásosztály, a nagyvárosi dolgozó emberek kóruskultúrája közelít felénk. A munkás-folklór, amelynek kutatásai értékes forráskiadványokat, kitűnő lemezsorozatot eredményeztek már, egy lényeges színfolttal hozzájárulhat ahhoz, ami később a Budapesti Művészeti Hetek egyik központi gondolata is lehet: Budapest kultúrájának ünnepi felvonulásához. És ez maradhatna az egyik legfontosabb cél a továbbiakban is: bemutatni, szemléltetni az ország szívének, Budapestnek szertesugárzó hatását, szerepét a filmben, a képzőművészetben, a zenében, az irodalomban, a drámában, vagy ha úgy tetszik, a politikai kabaréban, a tréfában is. Ez a nagyváros, Budapest, évszázadok óta valami speciálisat, fontosat, értékeset ad az országnak és a világnak is. Jogos az az óhaj, hogy a Budapesti Művészeti Hetek későbbi programjaiban is ez álljon többek között az ünnepségek középpontjában. Gábor István A jövő hét elején összeül az ENSZ közgyűlése 96 pont a napirenden A külpolitikai helyzet AZ ENSZ KÖZGYŰLÉSE a jövő hét keddjén nyitja meg háromhónapos rendes ülésszakát, amelyen minden valószínűség szerint a közel-keleti kérdéskomplexum foglalja majd el az első helyet a 96 pontból álló napirenden. Mint ismeretes, a közel-keleti válság megvitatására a nyáron rendkívüli ülésszakot hívtak össze, amelyet azonban július 21-én elnapoltak anélkül, hogy valamiféle megállapodás született volna. A rendkívüli ülésszakot egy nappal előbb, hétfőn folytatják, és itt a közgyűlés a tervek szerint ügyrendi javaslatot fogad majd el, amelynek értelmében az egész probléma megvitatását a rendes közgyűlés elé viszik. A közgyűlés az általános vitával kezdődik, amelyben a 122 tagország többsége átfogóan ismerteti a legfontosabb világjelentőségű kérdésekben elfoglalt álláspontját. Nem született még döntés arról, hogy a közel-keleti kérdés megtárgyalása az általános vitával párhuzamosan folyik-e majd, vagy csupán annak befejezése után térnek rá. Az AP értesülése szerint tekintetbe véve azt, hogy az ülésszak megnyitó hetére nagy számban érkeznek kormányfők, illetve külügyminiszterek, valószínű, hogy előbb az általános vitát fejezik be. Eddig több mint 90 nemzet iratkozott fel az általános vitában való részvételre, amely a tervek szerint szeptember 21-től október 13-ig tart. A közel-keleti helyzet általános megvitatásán kívül a közgyűlés foglalkozik majd a térséggel összefüggő két perifériális kérdéssel is: a Palesztinai menekülteket segélyező ENSZ-szervezet, valamint az ENSZ békefenntartó erők munkájának kérdésével. A közgyűlés napirendjén szereplő egyéb nagy fontosságú pontok a következők: a közgyűlés elnökének megválasztása; a nukleáris fegyverek elterjedését betiltó szerződés kérdése; a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagsága; az ENSZ békefenntartó tevékenysége. Ez utóbbi kérdésben a 33 tagú különbizottság a jelek szerint semmiféle haladásról sem tud beszámolni. A bizottság egyébként csütörtökön ismét ülést tartott. Ezen Morozov szovjet küldött újból leszögezte országának ismert álláspontját, amely szerint csupán a Biztonsági Tanács illetékes a békefenntartó műveletek irányítását és finanszírozását illetően. Franciaország küldötte hasonló nézetet fejtett ki. További megvitatásra váró kérdések: Aden, Gibraltár, Délnyugat-Afrika, az apartheid-politika, a koreai kérdés és egyéb gazdasági jellegű ügyek. A közgyűlésen részt vevő magyar küldöttséget Péter János külügyminiszter vezeti. A magyar delegációt szombaton a késő esti órákra várják New Yorkba. A szovjet küldöttség vezetője Gromiko külügyminiszter, aki vasárnap érkezik a világszervezet székhelyére. A közgyűlés új elnökét a keddi megnyitó ülésen választják meg. A nagy fontosságú tisztségre a tagállamok többsége ebben az évben Corneliu Manescu román külügyminisztert javasolja. A vietnami háború problémája nem szerepel a világszervezet napirendjén, de valamennyi megfigyelő egyetért abban, hogy ez a háború az egyik legfontosabb kérdés, amely rányomja majd a bélyegét a felszólalásokra és a tanácskozásokra. Tavaly a tagállamok többsége elítélte az Egyesült Államok agresszióját, illetve javasolta, hogy tegyenek lépéseket az agreszszió megszüntetésére és a béke helyreállítására. Amerikai hivatalos körök korábban utaltak arra, hogy az USA esetleg kéri majd a vietnami kérdés napirendre tűzését, Washington azonban egyelőre nem tett lépéseket ebben az irányban. Az ENSZ székhelyén politikai megfigyelők jelenleg kevés derűlátást mutatnak, mert szerintük a nemzetközi helyzet tavaly óta rosszabbodott, mindenekelőtt a vietnami agresszió kiszélesítése s az arab—izraeli konfliktus miatt. Ilyen körülmények között kevés annak a lehetősége, hogy a világszervezet hatékony intézkedéseket tudjon tenni a feszültség enyhítése, az égető kérdések megoldása érdekében. A szocialista országok ENSZ-megfigyelői ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a világszervezetnek fontos szerepe van a vitás kérdések megoldásában, s a közgyűlésen arra kell törekedni, hogy az ENSZ valóban teljesíthesse feladatait. Az amerikaiak 2400 repülőgépet vesztettek eddig Vietnamban Saigonban elítélték az ellenzék vezérét Amerikai repülőgépek pénteken folytatták támadásaikat a Vietnami Demokratikus Köztársaság területe ellen. Miként az UPI jelenti, a hajnali órákban B-52-es amerikai gépek több tonnányi bombát szórtak a demilitarizált övezettől körülbelül kilenc kilométernyire északra fekvő területekre. A B—52-eseket F—4 phantom léglökéses gépek követték alacsony repülésben. Amerikai pilóták a támadás után azt állították, hogy három észak-vietnami rakétaszállító-berendezést találtak el. Amerikai saigoni források a demilitarizált övezettől északra fekvő területek koncentrált bombázását azzal indokolják, hogy az észak-vietnamiak a demilitarizált övezet közelében erős hadállásokat próbálnak kiépíteni. Miként az AFP közli, a saigoni bíróság pénteken összesen kilenchavi börtönbüntetésre ítélte Dzu ügyvédet, a nemrég Dél-Vietnamban tartott elnökválasztások második helyezettjét. A bíróság az ügyvédet "sikkasztásban és hűtlen vagyonkezelésben" találta bűnösnek és a kilenchavi börtönbüntetésen kívül 130 000 frank lefizetésére is kötelezi. A Saigonban csütörtökön megalakult Ellenzéki Front vezetője az ellene felhozott vádakat "alaptalan politikai koholmányoknak" minősítette és közölte, hogy nem fog megjelenni a bírósági tárgyaláson. Dzu valóban nem jelent meg a bíróság előtt és ezért a tárgyaláson három ügyvédjétől is megvonták a szót. Dzu ügyvédjei bejelentették, a bíróság ítéletét megfellebbezik. Az újabb tárgyalásra va lószínűleg hat hónap múlva kerül sor. Londonból jelenti az MTI. A 28 nyugati állam által fenntartott londoni Stratégiai Tanulmányok Intézete most közzétett új jelentése szerint az Egyesült Államok öt év alatt 2400 repülőgépet és helikoptert vesztett a vietnami háború következtében, míg a VDK légierejének veszteségeit a jelentés mindössze körülbelül ötvenre teszi. Ez év júliusában összesen 465 000 főnyi amerikai katonaság tartózkodott Vietnamban; ebből 385 000 a szárazföldi erők, 25 000 a haditengerészet és 55 000 a légierők állománya. Az összlétszám 1968 közepéig valószínűleg eléri vagy túlhaladja az 570 000 főt — hangzik a jelentés. Élénk diplomáciai tevékenység Kairóban Az izraeli mercaasorok megt akarják semmisíteni a Szuezi-csatorna berendezéseit Kairóból jelenti a MENA. Élénk diplomáciai tevékenység folyik Kairóban az ENSZ- közgyűlés küszöbén. A diplomáciai tanácskozások arra irányulnak, hogy összegezzék az arab országok álláspontját a közel-keleti válságban. Az Al Ahram jelentése szerint dr. Mahmud Favzi, Naszszer elnök külügyi tanácsosa, Riad külügyminiszter és az EAK külügyminisztériumának más személyiségei folytattak megbeszéléseket a diplomáciai testület több tagjával. Tanácskoztak Malaysia, Pakisztán, Thaiföld, Irak, Jordánia, Algéria, Franciaország, Lengyelország és Jugoszlávia nagykövetével. A fenti eszmecseréken, kívül tárgyalásokra kerül sor több arab állam külügyminiszterével is, akik, mielőtt útra kelnek New Yorkba az ENSZ-közgyűlés ülésszakára, Kairóban tanácskoznak az egyiptomi vezető politikusokkal. Mahmud Riad, az EAK külügyminisztere csütörtök este beszédet mondott a kairói televízióban. Egyebek között kijelentette: a Szuezi-csatorna lezárásának oka az izraeli agresszióban keresendő. Az agresszió következményeinek elhárítása és az izraeli csapatok kivonása az elfoglalt arab területekről meggyorsítja a csatorna megnyitását, elősegíti a normális hajózást és a nemzetközi kereskedelmet. A közelmúltban lezajlott moszkvai és belgrádi tárgyalásairól szólva Mahmud Riad hangsúlyozta, hogy e megbeszéléseken is az izraeli agreszszió következményeinek a felszámolásáról volt szó. Kétségtelen — mondotta —, hogy érdekeltek vagyunk a Szuezicsatorna megnyitásában, de az izraeli agresszió akadályozza ezt. A legutóbbi izraeli akciók azt bizonyítják, hogy ez az ország meg akarja semmisíteni a csatorna berendezéseit és a csatornán tartózkodó kereskedelmi hajókat. A jugoszláv külügyminiszter tárgyalásai Párizsban Párizsból jelenti az MTI. Couve de Murville francia külügyminiszter, aki Bécsből, ahova Pompidou miniszterelnök kíséretében látogatott el, kifejezetten amiatt utazott vissza a francia fővárosba, hogy csütörtök este vacsorán láthassa vendégül a Párizsban tartózkodó Marko Nikezics jugoszláv külügyminisztert. Nikezics és a francia külügyminiszter között péntek délelőtt tárgyalásokra került sor. Délután de Gaulle tábornok fogadta a jugoszláv minisztert. A jugoszláv—francia megbeszéléseken központi helyet foglal el az európai biztonság és a német kérdés, valamint a kelet-nyugati kapcsolatok megvitatása. Minden bizonynyal nagy figyelmet fordítanak a közel-keleti válság problémáira is, amelyekről Tito elnök több államfőhöz, közöttük de Gaulle tábornokhoz is személyes üzenetet intézett, ismertetve a válság megoldására vonatkozó tervezetét. De Gaulle tábornok időközben válaszolt Tito elnök javaslataira, a válasz tartalma azonban még nem ismeretes. A francia fővárosban úgy tudják, Nikezics külügyminiszter péntek délután az Elysée-palotában átnyújtotta de Gaulle tábornoknak Tito elnök meghívását egy hivatalos jugoszláviai látogatásra. De Gaulle Jugoszláviába látogat Párizsból jelenti a Tanjug. Marko Nikezics jugoszláv külügyminiszter de Gaulle elnökkel történt találkozása után kijelentette, hogy átnyújtotta neki Tito jugoszláv elnök meghívását Jugoszláviába. Nikezics hozzáfűzte, hogy de Gaulle elnök a meghívást elfogadta. A hivatalos látogatás időpontját később állapítják meg. Bonn elítéli de Gaulle-t és fenntartja területi követeléseit Lengyelországgal szemben Bonnból jelenti az AFP. Von Hase, a bonni kormány tájékoztatási államtitkára csak pénteken nyilatkozott a szerdán a késő esti órákban megtartott minisztertanácsi ülésről, amelyen a francia államfő lengyelországi nyilatkozatait tanulmányozták. A szóvivő kijelentette: "A szövetségi kormány egyhangúlag és határozottan viszszautasította de Gaulle tábornoknak az Odera—Neisse határról tett kijelentéseit, és állást foglalt azokkal a tézisekkel szemben, amelyeket de Gaulle a jelenleg lengyel közigazgatás alatt álló keleti német területek történelmét vázolva kifejtett. Von Hase hozzáfűzte: Az Odera—Neisse határon túl fekvő területek "évszázadok óta történelmileg német területek, és német lakóikat jogtalanul száműzték". A nyugatnémet kormány területi követeléseit leplezetlenül leszögező revansista nyilatkozat után a szóvivő meglepő fordulattal azt állította, hogy »a Kiesinger Brandt