Magyar Nemzet, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-01 / 232. szám
Magyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA "s A törvények élni kezdenek korai még visszhangról írni. Kinőttünk már abbóla korból, amikor a parlamentben jóformán még el sem hangzott az utolsó mondat és tüstént úgy kommentáltuk az eseményeket, hogy azok az ország egyetértésével találkoztak. Idő kell ehhez. Több próba Egy képviselő mondta: a törvények jóságát majd a gyakorlat méri. Annyiban azért más a helyzet, hogy az országgyűlés elé került témák nem voltak teljesen ismeretlenek a közvélemény előtt Országos vita folyt róluk és a képviselőknek időnként egészen éles szópárbaja is arról tanúskodott, hogy a beterjesztett javaslatokról nem most hallottak először. Alaposan átrágták magukat a betűtengeren és mindjárt jó hozzátenni: a pontos és érthető fogalmazás is hozzásegítette őket, hogy ne tévedjenek el az útvesztőkben. Mert nem is voltak útvesztők. Világos, hogy a Munka Törvénykönyve, a termelőszövetkezeti és a földjogi törvény milyen célt szolgál, milyen tervek, elképzelések megvalósításához akar jó feltételeket teremteni. Vajon erőszakolt-e, ha valamilyen közös tulajdonságokat, azonos vonásokat keresünk a most született törvényekben? Nem olyanokra gondolunk, amelyek természetesek és kézenfekvők, hogy tudniillik ezek a törvények magukon viselik az új gazdasági reform jegyeit. Olyanokra sem, amelyek szintén természetesek és kézenfekvők ebben az országban, hogy a törvényeket humanitás hatja át, az ember boldogulásáért születtek és vannak, és olyan érdekeket érvényesítenek, amelyekben a közösség és az egyén is megtalálja számításait. Ezekben a törvényekben azonban felfedezhető valami több, valami más is. Olyan új vonások lelhetők fel bennük— ezért is volt róluk a vita olyan szerteágazó —, amelyek összevágnak azzal a gondolattal is, hogy miért korai még visszhangjukat felmérni. A Minisztertanács elnökhelyettese fogalmazott úgy, hogy ezek a törvények nagy alkotókedvet szabadítanak fel. Új gondolatokat indítanak el útjukra. Kereteket, és nem többet, csak kereteket adtak ahhoz, hogy az egyéni és a közös érdek szigorúan a helyi adottságok és sajátosságok figyelembe vételével találkozzék. Ennél az állításnál vissza kell lapozni az országgyűlés jegyzőkönyvében. Bizonyos ellentétet és még a tanácskozás szünetében is folytatódó zsörtölődést váltott ki néhány képviselőben az, hogy a törvényjavaslatokat beterjesztő miniszterek a felszólalásokra adott válaszukban egy csomó módosító indítványt elleneztek. Első hallásra ez úgy tűnt, mintha a törvényjavaslatok bírálatának visszautasításáról lenne szó, a sokszor sürgetett parlamenti demokrácia visszaszorításáról. A jegyzőkönyv pontos olvasása azonban mást mutat. Az ellenzést kiváltó módosító indítványok többsége ugyanis éppen azt a régi és elvetett elvet támasztotta volna föl újra, mely — jobb szó nincs rá — a szájbarágáson alapult, mindent részletesen és fentről szabályozott, teljesen megkötötte a törvényvégrehajtók kezét. A mostani törvények egyik legtanulságosabb és új vonása, hogy pontosan körülhatárolják: mettől meddig kell menni, annál aztán egyenessel sem tovább, de a lépések mértékében, ütemében, sebességében azokra bízzák a döntést, akiknek lépniük kell. Minden, az apró részletekbe menő megkötöttség éppen azt az alkotókedvet, bátrabb gondolkodást szorítaná vissza, melyet az élet sürget Nagyobb alkotókedv és bátrabb gondolatok. Erre teremtenek lehetőséget új törvényeink. Rejtett tartalékok energiákat szabadítanak fel és a következő hónapok fogják megmutatni, hogy helyes volt-e ebben a törvényhozás szándéka. És egyáltalán nem erőltetett belemagyarázás, ha a most született törvények megalkotásának körülményeit, hátterét új és közös vonásait összefüggésbe hozzuk új választójogi rendszerünkkel, az egyéni választókerületek rendjével, a képviselők fokozott felelősségével. Éppen az előbb mondottak miatt az új törvények nem bezárták, hanem kinyitották a kapukat. S a törvényhozó munkája a törvényalkotással egyáltalán nem ért véget. Hogy miként fognak ezek a törvények beválni a gyakorlatban, a paragrafusok betűi miként telnek meg élettel, színnek gondolattal — a törvények fogadtatásának első lépcsőin, ez még a képviselőktől függ. Tulajdonképpen az is elképzelhető, hogy egy-egy választókerületben éppen a törvények adta szabad mozgás lehetőségeit kihasználva, a törvények alkalmazásának módjában, formájában lesznek különbségek. S a különbségek magukon viselhetik a kerület képviselőjének ötleteit, a képviselő egyéniségének jegyeit, bátorítását a törvények alkotó módon való végrehajtására. Egy Bács megyei képviselő — termelőszövetkezeti elnök a tisztsége — meghívott bennünket novemberre a falujába, mert ő addigra már szeretné a tagokkal megbeszélni, a közösben kialakítani a termelőszövetkezeti és a földjogi törvény helyi alkalmazását. Nagyon tetszett a meghívás, amely valójában a nyilvánosságnak szólt, a képviselői felelősség, a számadás kötelessége jelentkezett benne. Az lenne jó, ha ennek folytatásaként a vállalati igazgatók, a hivatalvezetők is meghívnák kerületük képviselőjét a kollektív szerződéseket előkészítő tanácskozásokra, igényelnék segítségüket a Munka Törvénykönyvben lefektetett jogok helyes gyakorlásához. A képviselő törvényismerete, a törvényalkotásban szerzett tapasztalatai ötvöződnének így össze a kisebb és nagyobb közösségek szándékaival, törekvéseivel. Pénteken kora este az elnöki csengő a szeptemberi ülésszak végét jelezte és most az a mondat kívánkozna ide, hogy ezután pedig megkezdődik a munka, a törvények kimunkálásának ideje következik. Ez a mondat azért sem fedné teljesen a valóságot, mert a tanácskozás három napja is kemény munka volt, és éppen abban segített, hogy ami ezután következik, az már ne legyen olyan nehéz. Éry József A dél-vietnami nemzetgyűlés különbizottságának döntése Érvénytelen az elnökválasztás Heves tüntetések Saigonban ▲ külpolitikai helyzet A VIETNAMI HÁBORÚT Johnson elnök a hidegháború legsötétebb korszakának szótárából vett frázisokkal vette védelmébe pénteken a mindinkább szélesedő belső és nemzetközi bírálattal szemben. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem változtat vietnami politikáján és “folytatni fogja előretörését*. Azt mondotta, hogy Vietnamban az Egyesült Államoka kommunista terjeszkedés legagresszívebb formájával áll szemben*, s *a béke igaz védelmezői azok az amerikai katonák, akik jelenleg a demilitarizált övezet mentén állnak őrt Vietnamban, s magukra vállalják az ellenség legsúlyosabb csapásait*. Mint az MTI washingtoni tudósítója jelenti, az elmúlt napokban megsokasodtak az éles hangú bírálatok az Egyesült Államok vietnami agressziójával szemben, s csupán ezen a héten az ENSZ közgyűlésének szószékéről olyan államférfiak szólították fel Washingtont a háború befejezésére, s különösen a VDK elleni légitámadások megszüntetésére, mint a dán miniszterelnök, a kanadai, a francia és a svéd külügyminiszter. Velük szemben az amerikai elnök a dél-koreai elnök, vagy a thaiföldi külügyminiszter véleményét sorakoztatta fel a háború igazolására. Kijelentette: a vietnami háború -az agreszszív külső hatalom uralma elleni küzdelem*, s egyben az Egyesült Államok nemzeti érdeke*. Johnson ismét elutasította a bombázások megszüntetéséreirányuló javaslatokat s felújította az amerikai követeléseket az előzetes garanciákra vonatkozóan. Politikai megfigyelők arra a következtetésre jutnak, hogy Johnson harcias hangú beszédét egyrészt a növekvő ellenállás leszerelésére, másrészt a rendkívül befolyásos háborús párti politikusok, üzletemberek és katonai vezetők megnyugtatására szánta. A KÉT NÉMET ÁLLAM kormányfőinek levélváltása világszerte élénk érdeklődést keltett. A TASZSZ hírmagyarázója rámutat arra, hogy a bonni kancellár, a nyugatnémet lakosság többségének érdekeit figyelmen kívül hagyva, teljes hallgatással reagál az NDK konstruktív javaslataira. Mint elődei a kancellári székben, Kiesinger is annak az abszurd bonni igénynek a szellemében lép fel, amely szerint az NSZK az egész német nép egyedüli képviselője. Eztaz álláspontját a nyugatnémet kancellár pénteki televízió-beszédében is leszögezte, amikor Willi Stoph javaslatát a két német állam kapcsolatainak rendezésére -politikai feltételnek* nevezte, amelylyel, mint mondotta, Bonnsemmi esetre sem érthet egyet*. Bonn álláspontjának lényege tehát: semmiféle tárgyalásokat és semmiféle rendezést az NDK-val. Ehelyett: folytatni aKelet-Németország bekebelezésére* irányuló vonalat. Nem kielégítőnek, csalódást keltőnek tartják Kiesinger kancellár válaszlevelét a szombati párizsi lapok is. A Combat kommentátora megállapítja: Kiesinger kancellár levele néhány ügyes és békülékenynek látszó megfogalmazás ellenére azt mutatja, hogy Bonn semmilyen kérdésben nem változtatta meg álláspontját. A kancellár egyáltalán nem tett említést a Willi Stoph leveléhez mellékelt hétpontos egyezménytervezetről, amely a két szuverén német állam kapcsolatainak rendezésére irányul és a többi között a két Németország kölcsönös leszerelési megállapodását is előirányozta. Az a benyomás — írja a lap —, hogy Kiesinger csak a szociáldemokrata miniszterek nyomására engedve válaszolt a levélre. Az Humanitéban Yves Moreau megállapítja: Alapjában véve a bonni kormány politikája változatlan maradt, s erre Kiesinger levele újabb bizonyíték. Bonn továbbra sem hajlandó elismerni a jelenlegi határokat, kitart atomkövetelései mellett és makacsul fenntartja igényét, hogy tekintsék egész Németország egyetlen képviselőjének. Kambodzsa agresszióval vádolja az Egyesült Államokat Phnom Penhből jelenti a TASZSZ: Szó sem lehet Kambodzsa és az Egyesült Államok kapcsolatainak újrafelvételéről, amíg Washington nem teljesíti jogos feltételeinket — írja szombaton megjelent számában egy kambodzsai információs kiadvány. Megvédjük hazánk semlegességét és függetlenségét — hangoztatja a kiadvány —, s csak akkor tárgyalhatunk az amerikai kormánnyal, ha az tiszteletben tartja területi sérthetetlenségünket és jelenlegi határainkat. Az amerikaiak és csatlósaik ehelyett agresszív cselekmények egész sorát követik el ellenünk, rátámadnak falvainkra és megölik katonáinkat is, akik pedig csak határainkat őrizve, kötelességüket teljesítik. Újabb heves harcok Dél-Vietnamban További bonyodalmak a szeptemberi elnökválasztások körül Saigonból jelenti a Reuter és az AP. Gumibottal támadt a rendőrség szombat reggel Saigonban a tüntető diákokra, miután a Dél-vietnami Ideiglenes Nemzetgyűlés különbizottsága érvénytelennek nyilvánította a szeptember 3-i elnökválasztások eredményeit. A bizottság a kora hajnali órákig tartó ülésezés után 16 szavazattal kettő ellenében, egy tartózkodással hozta meg döntését. A jelentést a 117 tagú nemzetgyűlés elé terjesztik, amelynek a jövő hét keddjéig kell eldöntenie, jelölik-e a választások győztesét, Nguyen van Thieut, elnöknek. A dél-vietnami hadszíntéren megújult harci tevékenység Kádár János küldöttséget vezet Csehszlovákiába Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának meghívására Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével október első felében magyar párt- és kormányküldöttség utazik baráti látogatásra Csehszlovákiába. ről számolnak be a hírügynökségek. A szabadságharcosok a Mekong deltájában szombat reggel heves ágyútűzzel árasztották el a térségben fekvő amerikai főhadiszállást, Dong Tamnál, 67 kilométerrel Saigontól délnyugatra. Ez a kilencedik gyalogoshadosztály központja. A támadás következtében 16 amerikai sebesült meg A térségben fekvő négy dél-vietnami , támaszpontot szintén lőtték a szabadságharcosok. Saigonban egy amerikai katonai szóvivő bejelentette, hogy az amerikai bombázók lerombolták azt a négy hidat, amely Haiphong kikötővárost az ország egyéb részeivel köti össze. A VDK elleni amerikai légitámadások során az utóbbi 24 órában az amerikai légierő Thunderchief típusú vadászbombázói a Hanoitól 32 kilométerrel nyugatra fekvő Hoa Lac repülőteret bombázták. További bevetésekben Dong Had kikötőváros közelében, a demilitarizált övezettől mintegy 75 kilométerrel északra, támadást intéztek a főútvonalak ellen. Róbert Kennedy a négerkérdésről A szenátor nem pályázik az alelnöki tisztségre Atlantából jelenti a Reuter. Róbert Kennedy szenátor, a Kereskedelmi Világtanács atlantai kamarájának bankettjén péntek este beszédet mondott, és ebben főleg a négerkérdés gazdasági hatásával foglalkozott. A szenátor hangoztatta: az Egyesült Államok száz év óta a legnyomasztóbb belső válsággal néz szembe. “Vad, véres bizonyságát láthatjuk annak, hogy határainkon belül létezik egy fejletlen nemzet, amelynek tagjait hosszú ideig megfosztották attól, hogy részesüljenek gazdagságunkból” — mondotta. A szenátor igyekezett nyomatékot adni annak a két szenátusi törvényjavaslatnak, amelyek a néger gettónegyedekben történő, kis bevételt jelentő házépítési és ipari beruházásokra bátorítanak. Hangoztatta: “tudjuk, hogy cselekednünk kell, nemcsak azért, mert a tétlenség további zavargásokhoz vezet, hanem, mert bátorítani kell azokat, akik még hisznek a haladás lehetőségében a fennálló intézményeinken belül. Kennedy később újságírók kérdéseire válaszolva kijelentette, nem pályázik arra, hogy az alelnöki tisztségre jelöljék. A pápa sürgeti a békét Vietnamban Miért nem utaztak Rómába a lengyel püspökök? New Yorkból jelenti a Reuter. Pénteken az ENSZ székházában közzétették VI. Pál pápának U Thant ENSZ-főtitkárhoz intézett levelét. A pápa üzenetében kifejezi reményét, hogy az ENSZ közgyűlésének XXII. ülésszakán sikerült békés és tisztességes” megoldást találni a vietnami konfliktus rendezésére, majd teljes támogatásáról biztosítja a főtitkárnak a vietnami háború békés rendezését célzó erőfeszítéseit VI. Pál pápa levelében hangsúlyozza, a vietnami háború mérhetetlen szenvedéseket okoz a vietnami népnek és nyugtalansággal tölti el a világ népeit Felszólítja a háborúban érdekelt feleket, hogy kezdjenek tanácskozásokat a konfliktus megszüntetéséről. A római katolikus egyház püspöki szinódusának munkaülésén, amely egy hónapig fog tartani, VI. Pál pápa ismét foglalkozott a világ békéjének problémáival. Sürgette, hogy vessenek véget a vietnami konfliktusnak és változtassák békévé a Közel-Keleten megteremtett »törékeny fegyverszünetet«. Vatikáni jelentések szerint a püspöki szinóduson nincsenek jelen a lengyel egyház képviselői. Az MTI varsói tudósítója ezzel kapcsolatban lengyel lapvéleményekre támaszkodva jelenti, hogy a lengyel katolikus egyház püspökei, köztük Woytilla bíboros is, megkapták a kiutazáshoz szükséges útlevelet. A lengyel hatóságok nem támasztottak akadályokat a küldöttség elutazásának útjába, viszont nem kapott útlevelet, mint már tavaly sem, Wyszynszki bíboros, a lengyel állammal szemben elfoglalt ellenséges, illojális politikai álláspontja miatt. Mint a Zychc Warsawy írja, a bíboros álláspontja az utóbbi időben sem változott meg, s bár a többi lengyel püspök akadálytalanul elutazhatott volna Rómába, de Wyszynszki bíboros nyomására mégis otthon maradtak. Izrael háborúval Rudnyánszky István, az MTI kairói tudósítója jelenti. Az Arab Ligához közelálló körökben rámutatnak arra, fenyegeti Szíriát hogy Izrael nemcsak elutasítja a közel-keleti válság rendezését célzó úgynevezett Titotervet, hanem alig burkolt