Magyar Nemzet, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-01 / 179. szám
- Magyar Nemzet isr A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJAI Erkölcs és felelősség •Lapunk július 25-i számában H. Barta kollégám Szentendre egyik orvosáról írt, aki egy — mint utólag kiderült, tüdőgyulladásos — betegtől bürokratikus indokokból megtagadta a segítséget Viszonylag kis ügy, a beteg életben maradt, „kisemberek packázásai” címet is adta a csokorba gyűjtött hasonló kérdéseknek a szerző. De mert az orvosi etika megköveteli a feddhetetlen morális magatartást, ez az ügy a felsorolt többinél fokozottabb figyelmet keltett. Többet annál, hogy a kisváros legnagyobb üzletében elfelejtettek citromot rendelni, vagy, hogy az egyik üzlet dolgozói kiszolgálás helyett értekeztek. Bár, ha a dolog mélyére nevülnk, nemcsak a kényelmesség okozta segítségmegtagadás jelen esetben az erkölcsi kérdés. Etikai-erkölcsi töltése van a lakosság érdekeivel, illetve a magatartás által felkeltett negatív hangulattal szemben érzett közönynek, a bürokratikus huzavonának, melynek gyökere — a kényelmesség mellett — leggyakrabban a felelősségtől való irtózás. Különösen erkölcsi kérdés, ha elfogadjuk az erkölcsnek azt az átfogó meghatározását, hogy az: „A közösség és egyén viszonyából eredő, történelmileg és osztályszempontból meghatározott normák összessége.” Az erkölcs szabályozza az ember magatartását társadalmi életének kivétel nélkül valamennyi szférájában — a munkában és a magánéletben, a politikában és a tudományban, a családban és a közéletben. Az erkölcs sem nem időtlen, sem nem független az adott társadalmi rendtől. Mi ma olyan emberi magatartást tartunk erkölcsösnek, amelynek középpontja a felelősségteljesen végzett munka és amely a szocialista építést minden tekintetben segíti, előmozdítja. Nem tekinthető valaki morális szempontból kifogástalannak, ha egyik oldalról bár gáncstalan (tökéletes családapa, nem csak nem lop, nem sikkaszt), de munkáját — bármi is legyen az — nem úgy végzi, hogy az a társadalom dolgát akár a gazdaság fejlesztése, akár az emberekben keltett tudati hatások tekintetében előbbre vigye. Az ember egységes egész, nem lehet egyik oldalról erkölcsös az, aki más oldalról erkölcstelen. Tévedés ne essék: nincs arról szó, mintha a szocialista erkölcs az emberekkel szemben valamilyen teljesíthetetlen, emberfeletti igényeket támasztana. A társadalom általában nem Baradlay Jenőkből, Szentirmay Rudolfokból, nem makulátlan regényhősökből áll. Az ember sárból és aranyból, jó és rossz hajlamokból összetett lény, akit ösztönök és indulatok vezérelnek, érvényesülésüket mások ösztönei és indulatai akadályozzák. A morális ember az, aki az etikailag helyes, a társadalmilag hasznos, a szocializmus külső és belső építése szempontjából értékes magatartást az összes nehézségek ellenére kialakítani képes. A mi társadalmunknak értelme, célja, tartalma az ember boldogulása. És ha ilyen szemszögből nézünk magunk körül a világban, nem lehet úgy osztályozni a problémákat, hogy vannak országos fontosságú ügyek és vannak kis esetek, „packázások”. Gyurkó László írja Leninről „Lenin, Október” című munkájában: Ez a kivételes képességű szervező, aki életének minden percét tervszerűen beosztotta, mintha nem ismert volna különbséget sorsdöntő és apró-cseprő ügyek között... Egy távirata 1919 februárjából: „Danyilov szovjet alkalmazott panaszkodik, hogy a Rendkívüli Bizottság elvett tőle három pad lisztet és más terményeket, amelyeket másfél év alatt gyűjtött össze nagy nehézségek árán négytagú családja számára. Szigorúan vizsgálják ki. Az eredményről távirati értesítést kérek.” Lenin nagyon érzékeny volt a hibákra és minden hiba közül a hatalommal való visszaélést gyűlölte a legjobban. Ha a „packázások” mélyére nézünk, ott is mindig egy bizonyos hatalommal (hiszen nemcsak a politikai, vagy fegyverrel rendelkező hatalom — hatalom), mondjuk, egy bizonyos monopóliummal, joggal, lehetőséggel való viszszaélésről van szó. És arról, hogy az érdekeltek semmit nem törődtek a viselkedésük keltette hatással. Mert azt el tudjuk képzelni, hogy az említett szentendrei orvosnak sok a betege. Talán valóban több, mint amennyit a rendelési idő alatt lelkiismeretesen ellátni képes. Szeretne túlterheltségében megszabadulni egynéhánytól. De egyrészt orvosi esküje kötelezi a gyógyításra, másrészt — ha valami kis köze van ahhoz, ami ebben az országban történik — arra is gondolnia kell: magatartásából egyesek óhatatlanul egész egészségügyünkre, esetleg még messzebbre menő következtetéseket vonnak le. Ha ezt tekintetbe veszi, biztosan nem küldi el segítség nélkül a hozzáforduló beteget. És folytathatjuk: az a köztisztviselő, akit munkájában ez a felelősségérzet vezérel, nem küldi el többször egymásután dolgavégezetlenül ügyfelét; a boltvezető megrendeli mindazt, amire vásárlóközönségének szüksége lehet és a „felettes szerv” forgalmas időben nem vonja el értekezleteken a dolgozókat munkájuktól. Az erkölcsi és közéleti magatartás olyan különös dolog, amit nem lehet csak a másiktól megkövetelni. Akkor valósulhat meg, ha mindenki tudatosítja magában, hogy az erkölcs egy és oszthatatlan. Normái létfontosságú és kis ügyekre egyaránt vonatkoznak. Köves Rózsa Bolívia a katonai diktatúra küszöbén A külpolitikai helyzet A VILÁGPOLITIKA a találgatások napjait éli, legalábbis ami a nyugati hírügynökségeket és a polgári lapokat illeti. A nemzetközi életnek szinte valamennyi fontos eseményét a kombinációk sűrű szövevénye fonja körül. Az ágesernyői szovjet—csehszlovák párttanácskozás, a vietnami helyzet, Argüedas sorsa, a közel-keleti helyzet — megannyi alkalom és lehetőség arra, hogy a nyugati újságírók mozgásba hozzák fantáziájukat. Az SZKP és a CSKP vezetőinek megbeszéléseiről a TASZSZ közleményt adott ki, amely két tényközlést tartalmaz: szerdán is folytatódtak és őszinte, elvtársi légkörben zajlottak a megbeszélések. A nyugati hírügynökségek, sőt a CTK is olyan értesüléseket közöltek, hogy a tanácskozás kedden befejeződik, de ez a megállapítás nem vált valóra. Vannak olyan vélemények, hogy a tárgyalások elhúzódása biztató jel, a megértésre való mindkét oldali törekvés bizonyítéka, s a Rudé Právo szerda reggeli száma is optimista hangnemben számol be arról, hogy a két küldöttség kedden késő estig tárgyalt. Szerdán a délutáni órákban olyan hírek terjedtek el, hogy a két párt vezetői befejezték tárgyalásukat. A nyugati hírügynökségek a CTK kassai irodájára és a prágai televízióra hivatkoznak forrásként. Dél-Vietnamban a helyzet katonai szempontból változatlan, viszont az Egyesült Államok vietnami politikájáról figyelemre méltó magyarázatok látnak napvilágot. Bush keddi sajtóértekezletét például egyesek úgy értelmezik, mint az amerikai álláspont megmerevedésének jelét. A külügyminiszter arról beszélt, hogy „Hanoinak formális garanciákat kell adnia” a déli partizánakciók leállítására, ha azt akarja, hogy amerikai gépek ne bombázzák a VDR területét. Bush nyilatkozatával szemben Humphrey viszont szerdán azt javasolta, hogy Dél- Vietnamban valamennyi politikai csoportosulás részvételével tartsanak választásokat. Megfigyelők szerint ez a Nemzeti Felszabadítási Front számára is biztosíthatná a politikai életbe való bekapcsolódás lehetőségét. Valószínű, hogy Bush és Humphrey ellentétes nyilatkozata az elnökválasztási előcsatározásokkal függ össze. A Demokrata Pártban Johnson kezébe fut össze minden szál, s ő Humphrey-t szeretné utódául. Az elnök taktikája, úgy látszik abból áll, hogy a merev Rush ellenében Humphrey lépjen fel a rugalmasság mezében. Ily módon elesne az a kifogás, hogy az alelnök nem jelent alternatívát a kormány eddigi politikájával szemben. A Guevara-napló ügyében támadt válság Bolíviát a katonai diktatúra küszöbére sodorta. Argüedas volt belügyminiszter hollétét egyelőre nem lehet megállapítani. Van olyan feltevés is, hogy a CIA ejtette őt fogságba, nehogy „kellemetlen tények” kerüljenek nyilvánosságra Guevara meggyilkolásáról és az amerikai kémszervezet ezzel kapcsolatos szerepéről. Az Arab-Keleten továbbra is a keddi iraki elnöki puccs és az izraeli-jordániai konfliktus tartja izgalomban a kedélyeket. Az egyiptomi sajtó óvatosan és ellentmondóan értékeli a keddi fordulatot. El Bakr nyilatkozata összecseng némelyik kairói lap cikkével, amely a Palesztinai arabokat harcra buzdítja az izraeli megszállók ellen. A lapok ilyen értelmű felhívására a gházai övezetből való tömeges deportálás ad alkalmat. Ez vezetett kedden a súlyos túszpárbajhoz is az izraeli-jordániai határon. El Bakr azzal indokolta az iraki kormány feloszlatását, hogy reakciósok ültek a miniszteri székekben. Hozzátette: most, hogy sikerült megszabadulni tőlük, minden erőt Palesztina felszabadítására lehet összpontosítani. Őszinte, elvtársi légkör A TASZSZ az ágcsernyői találkozó szerdai napjáról Moszkvából jelenti a TASZSZ. A Tisza menti Ágcsernyőn szerdán folytatódtak a tárgyalások az SZKP KB Politikai Bizottsága és a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának Elnöksége között. A tanácskozást őszinte elvtársi légkör jellemezte. A képviselők összecsomagolták irataikat... Bolíviában a hadsereg lép a színre Argüedas a CIA foglya? A La Pazból érkező hírügynökségi jelentések arról számolnak be, hogy kedd estére válságosra fordult a bolíviai helyzet. Barrientos elnök, aki egyben a nemrég alakult katonai junta vezetője, nyíltan azzal fenyegetőzik, hogy feloszlatja a parlamentet és magát diktátorrá kiáltja ki. Az AFP a válság kiéleződésével hozza összefüggésbe a következő két jelenséget: Barrientos elnök kedden este bejelentette, hogy helyi idő szerint 20 órakor rádiószózattal fordul az országhoz. A kitűzött időpont előtt azonban a tervezett beszédet minden indoklás nélkül lemondták. A válság súlyosbodására mutat az is, hogy a parlamenti képviselők fiókjaikból kirámolták irataikat és elhagyták hivatali helyiségeiket. Egy másik AFP-jelentés arról ad hírt, hogy a kormánypalotában magas rangú katonatisztek értekeznek. Ezzel összefüggésben La Pazban utalnak Ovandó tábornoknak, a fegyveres erők főparancsnokának ama kijelentésére, hogy a „hadsereg szükség esetén továbbra is kötelességének érzi az ország belügyeibe való beavatkozást”. A bolíviai válságot az robbantotta ki, hogy Argüedas volt belügyminiszter, miután a kubai hatóságoknak átadta Che Guevara meggyilkolt latin-amerikai forradalmár nagy feltűnést keltett naplóját, az országból Chilébe menekült. Argüedas hollétéről egyébként továbbra is ellentmondó hírek keringenek. Leginkább az a feltételezés tartja magát, hogy a volt belügyminisztert Londonban a CIA és az angol titkosszolgálat ügynökei őrzik. A jelek szerint ugyanis a CIA fontos szerepet játszott Che Guevara meggyilkolásában, és a tervekről feltehetőleg az akkori belügyminiszternek is tudomása volt. A CIA-nak viszont érdeke, hogy a világ közvéleménye minél kevesebbet tudjon meg a Che Guevara meggyilkolására szőtt tervekről. Progresszív fordulat Irakban? El-Bakr programja: Palesztina felszabadítása és független olajpolitika A vezérkari főnök a „szürke eminenciás** Hasszán al-Bakr iraki elnök kedden elhangzott rádióbeszédében kijelentette: „A forradalmi parancsnokság tanácsa úgy határozott, hogy meg kell teremteni Irakban a demokratikus nemzeti egységkormányt. Meg fogjuk valósítani az irakiak és az arab nemzet minden reményét, független olajpolitikát dolgozunk ki, és nem fogunk meghajolni a nemzetközi olajmonopóliumok előtt” — hangsúlyozta az elnök. Hasszán al-Bakr a kurd problémát érintve megígérte, „a kormány minden tőle telhetőt megtesz, hogy e kérdést békésen megoldhassák, megőrizzék a kurdok és az iraki nemzet érdekeit”. Az elnök végül megállapította: őszintén törekszünk az arab egység létrejöttére, s előkészítjük fegyveres erőinket Palesztina felszabadítására. A Bagdadból érkezett legfrissebb jelentések szerint a keddi „új államcsíny” végrehajtásában az elnök legfőbb támogatója el-Takriti tábornok, a fegyveres erők vezérkari főnöke volt. Takriti a 10. páncélos hadosztály élén ellenőrzése alatt tartja az iraki főváros valamennyi stratégiai pontját. Az iraki fővárosban egyébként teljes a nyugalom, de az elnöki palotát még mindig tankok veszik körül. Legújabb bagdadi jelentésében közli a VPI, hogy a bagdadi rádió bejelentette, a Forradalmi Parancsnokság Tanácsa felkérte Hasszán Al-Bakr elnököt az új kormány megalakítására. A rádió közölte azt is, hogy az elnök egyelőre átvette a miniszterelnöki teendők intézését is. A száműzött volt miniszterelnök, Abdel Razak Al-Naef, állítólag Marokkót választotta letelepedésének színhelyéül. Az MTI tudósítójának jelentése szerint a kairói lapok vezető helyen adnak hírt az iraki kormány feloszlatásáról, a miniszterelnök és a hadügyminiszter száműzetéséről. Az Ahram szerint a Baath-párt „régi gárdája” számolta fel a fiatal tisztek csoportját, amely vele együtt részt vett a július 17-i államcsínyben. A Gumhurija úgy tudja, hogy Bagdad ura a 10. páncélos brigád, amelynek tankjai körülvették az elnöki palotát és a rádiót. A Progres Egyptien kiemeli el-Bakr elnök nyilatkozatát, mely szerint az új kormány vonala a haladás lesz. A nyilatkozat azzal vádolja az eltávolított személyeket, hogy reakciós elemekkel akarták helyettesíteni a kormány haladó erőit, ellenforradalmi és haladásellenes politikát folytattak, el akartak törölni bizonyos haladó törvényeket. Politikájuk lelepleződött, amikor a július 28-i minisztertanácson javasolták az iraki nemzeti olajtársaság felszámolását. A nyilatkozat szerint az új bagdadi kormány független olajpolitikát követ majd, és megerősíti a nemzeti olajtársaságot. Izrael ötvenezer arabot telepít ki a gázai övezetből Kairói lapok a Husszein-hídnál lezajlott tűzharc hátteréről Kairóból jelenti az MTI. A kairói lapok tudósításai szerint a jordániai Husszein-hídnál drámai események zajlottak le. A hidat a jordán hatóságok lezárták, hogy megakadályozzák tízezer palesztinai menekült deportálását. Az izraeli megszálló hatóságok módszeresen eltávolítják a palesztinai menekülteket a gázai övezetből és elhatározták 50 ezer palesztinai kitelepítését a Jordán folyó keleti partjára. Az arab államok U Thant közbenjárását kérték a deportálás megakadályozására, de Izrael ennek ellenére megkezdte az 50 ezer palesztinai elhurcolását. Az első tízezer menekültet egy Jerikó mellett felállított táborba szállították. Az ellenállás leküzdésére az izraeliek tankokat vetettek be. Tankok kísérték azokat az autóbuszokat is amelyeken a palesztinaiakat a jerikói táborból a Jordán hídjához szállították. A jordán őrség azonban lezárta a hidat. Az izraeli erők megtorlásul tüzet nyitottak a jordán állásokra. A tűzpárbaj — mint erről lapunk tegnapi számában már beszámoltunk — órákon át tartott s ez alatt az autóbuszok visszavitték a menekülteket a jerikói táborba. A kairói lapok szerint az arab államok nevében háromtagú delegáció — az EAK, Szudán és Líbia képviselője — kereste fel az ENSZ-ben U Thant főtitkárt és a Husszeinhídnál lezajlott események kapcsán ismét kérte, hogy az ENSZ küldjön haladéktalanul megfigyelőket a helyszínre a deportálások ügyének kivizsgálására. A vezető kairói lapok vezércikkei hangsúlyozzák: meg kell akadályozni az újabb izraeli deportálási akciót. Az Ahram szerint minden eszközt igénybe kell venni az izraeli terv keresztülhúzása érdekében. A lap szerint olyan izraeli manőverről van szó, melynek célja a közel-keleti válság politikai rendezésének megakadályozása. Az Akhbar vezércikke kiemeli: minden áron meg kell állítani az arabok deportálását. A lap szerint nem lehet bízni abban, hogy az ENSZ képes lesz megakadályozni az izraeli akciót. Az araboknak kérniük kell az ENSZ segítségét, de nem szabad ezzel megelégedniük. Számítani kell a maguk erejére és a palesztinai népnek hazájához való ragaszkodására is. A lap felhívja a palesztinaiakat, ha kell, életük árán is fejtsenek ki ellenállást az izraeli deportálókkal szemben.