Magyar Nemzet, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-14 / 10. szám

Tartalékok a lakásépítésben Országos feladataink lis­táján kétségkívül a lakás­építés foglalja el az első he­lyet. A parlament költség­­vetési vitájában erről esett a legtöbb szó és Fock Jenő, a kormány elnöke, újévi nyilatkozatában is hossza­san foglalkozott a társadal­munkat behatóan érintő té­máról, a lakásépítés üte­mének gyorsításáról. — Ja­nuárban — mondotta — a Minisztertanács foglalkozik azzal, hogy a tervezett 62 000 lakásnál évente ho­gyan építsünk valamivel, néhány ezerrel többet. Majd arról szólt, hogy a kö­vetkező ötéves terv idősza­kában 80 000 lakás építését tervezik évente. Néhányszor felmerül, nem lehetne-e az évi lakásépítés számát növelni más fontos létesítmény: egészségügyi, kulturális, oktatási és egyéb létesítmény terhére? A több lakás igénye országosan fon­tos, de ugyanígy a többié is. Lakásból is, szállodából, kultúrházból, kórházból is több kellene, de az állami költségvetésből csak ennyi­re telik. Vannak azonban a lakásépítésnek ki nem hasz­nált lehetőségei, olyan tar­talékai, mint a vállalati kez­deményezés, az üzemi épít­kezés a saját dolgozók ré­szére. Sajnos, ez még ritka, akár a fehér holló és jó len­ne, ha a vállalati mozdulat­lanságot mihamarább akti­vitás váltaná fel. Az idei építési program­ban szerepel a szakember­képzést szolgáló villamoska­ri épület és az oktatás, atomreaktor építése a Buda­pesti Műszaki Egyetemen, a Duna-Intercontinental Ho­tel, két Touring Hotel épí­tésének elkezdése, illetve be­fejezése, folytatják a Buda­vári Palota helyreállítását, olyan ütemben, hogy a már véglegesnek elfogadott 1973-as esztendőben átad­hassák. Sok család készül a saját hajlék felépítésére az idén is. A 60—62 ezer lakásból 21 600 épül állami erőből, a többi magánerőből és jelen­tős állami támogatással. Az állami téglagyárakból a la­kosság a tavalyi 130 millió téglával szemben az idén 140 milliót kap és a 25 000 darab téglaátlagot számítva egy kétszobás modern lakás­hoz, az idei tízmilliós növe­kedés 400 családi hajlékkal jelent többet. Építőiparunk az elmúlt néhány évben jelentős előre­haladást ért el az iparosí­tásban, mindjobban kidom­borodott az ipari, szerelő jelleg, rövidült az építési idő is. Ebben a más tárcá­hoz tartozó vállalatok is közreműködtek és az lenne a kívánatos, hogy ez a „be­dolgozás” fejlődne, az épí­tőipar határidőre, az előírt mennyiségben és kívánt mi­nőségben kapná meg a csö­vet, szerelvényeket, fürdő­kádakat, fűtőtesteket. Ily módon a belső munkálatok idejét is csökkenteni lehet­ne- Vig István Saját pénzforrásból korábban is meg lehetett figyelni, hogy egyik-másik város, község sokkal gyor­sabb ütemben fejlődik, szé­pül, mint a többi. Pedig nem kaptak több pénzt, rá­juk is ugyanazok a szabá­lyok, költségvetési rendel­kezések vonatkoztak. Jobb, hozzáértőbb volt azonban mind a párt, mind a taná­csi vezetésük. Takarékos­kodtak, lefaragták a feles­leges kiadásukat, a tervek megvalósítására mozgósítot­ták a társadalmi erőket. A következő években — az általánosan meggyorsuló fejlődés mellett — úgy gon­doljuk, ez a differenciáltság még inkább szembetűnő lesz. A tanácsoknak egyre na­gyobb mértékben helyi be­vételekből, saját pénzforrá­saikból kell megvalósítani fejlesztési terveiket: járdák, utak, szociális létesítmények építését, a közművesítés ki­­terjesztését, stb. Még több múlik tehát az okos gazdál­kodáson, a szakértelmen, a piac igényeihez való alkal­mazkodáson, a pénzügyi elemzéseken. A tavalyi év tapasztalatai azt bizonyítják: a tanácsok többsége megfelelően élt a nagyobb önállósággal, ered­ményesen gazda­godott. A tanácsi vállalatoknál 1968- ban képződött nyereség pél­dául mintegy 30 százalékkal meghaladta a tervezettet Jó bevételi forrásnak bizonyult az üzemektől, gyáraktól be­szedett telekhasználati díj, kommunális adó, a külterü­leti ingatlanok eladásából származó bevételek és egyéb források. Mindenütt tapasztalható, hogy a tanácsok helyi forrá­sok erőte­jes bővítésére tö­rekszenek. A bevételek nö­velését szolgálná néhány el­avult jogszabály hatályon kívül helyezése is. A leg­utóbbi országgyűlés vitájá­ban ezzel kapcsolatban a fővárosi tanács vb-elnöke vetette fel: sok jómódú szü­lő is internátusba adja gyer­mekét, akinek ellátásáért maximálisan havi 600 forin­tot fizet. Az államnak ugyanakkor a gyermek el­látási, nevelési költsége 1400 —1500 forintba kerül. A he­lyes gyakorlat az lenne, ha ilyen esetekben a költsége­ket teljesen, vagy nagyobb mértékben áthárítanák a jól kereső szülőkre. Egy má­sik bevételi forrás lehetne a tanácsok számára, ha • a köz­­művesítési költség egy ré­szét megfizettetnék a telek­­­tulajdonosokkal A közmű­vesítés ugyanis jelentősen növeli a telek értékét, és ez­által a tulajdonos — anél­kül, hogy egy fillérjébe is kerülne — az ingatlan eladá­sakor lényegesen nagyobb összeghez jut. Ilyen és ehhez hasonló be­vételi források feltárása elöl helyes lenne mielőbb elhá­rítani az akadályokat. A ta­nácsok még jobban meg tud­nák gyorsítani a lakossá­g érdekeit szolgáló kommuná­lis fejlesztéseket — a lakó­hely ellátását orvosi rende­lővel, óvódával, üzletekkel. Keserű Ernő Az EAK minisztertanácsának állásfoglalása a szovjet békét érv nemzetközi megvitatásáról A külpolitikai helyzet­ ­ A KÖZEL-KELETI VÁLSÁG új fejleményeit vitatta meg az EAK minisztertanácsa vasárnap este Nasszer államfő elnökletével. Miként Fajek tájékoztatásügyi miniszter közölte, a kormány nagy figyelmet fordított azokra a nemzetközi kon­zultációkra, amelyek a válság megoldására irányuló alapvető fontosságú szovjet akcióterv nyomán bontakoznak ki. Az Egye­sült Arab Köztársaság kormánya nagyra értékelte de Gaulle francia államelnöknek azt az elhatározását is, hogy az izraeli fegyverszállítási tilalmat kiterjeszti valamennyi fegyverre. A francia államfőnek ezt a döntését — mondotta Fajek — az arab nemzetek nem felejtik el. A minisztertanács megvitatta egyébként a katonai helyzetet és az ezzel összefüggő erőfeszí­téseket, majd megvizsgálta a népi védelmi szervezet problé­máit. Az utóbbival kapcsolatban a hadügyminiszter és a helyi igazgatási miniszter jelentést terjesztett elő. A kairói sajtó továbbra is vezető helyen foglalkozik Izrael fenyegető katonai hadmozdulataival és agresszív terveivel. Az Al Ahram szerint a jordániai határ mentén izraeli csapat­összevonások folynak. A lap értesülései alapján azt írja, hogy Izrael kettős célt követ: egyfelől csapást akar mérni a Jordá­niában állomásozó iraki csapategységekre, másfelől szeretné megölni vagy foglyul ejteni az ellenálló palesztinai szervezetek legfőbb vezetőit. Az izraeli kormány hétfőn összeült, hogy meghallgassa Abba Eban külügyminiszter beszámolóját a francia kormány fegyverszállítási embargójának politikai kihatásairól és meg­tárgyalta azokat a lépéseket is, amelyeket Dajan hadügyminisz­ter javasolt a francia intézkedés ellensúlyozására. E tekintetben­­— az AFP értesülései szerint — az izraeli kormány tagjai kö­zött még nem alakult ki egységes álláspont.­­ A BRIT NEMZETKÖZÖSSÉG londoni csúcstalálkozóján szerdán fogadják el a közös közleményt, miután a rész­vevők az elmúlt napokban megvitatták — politikai kérdéseken kívül — a világkereskedelem és a világgazdaság helyzetét. Sajtókörökben úgy tudják, az MTI londoni tudósítójának jelen­tése szerint, hogy a közlemény kidolgozása nehézségekbe ütkö­zik, mert több afrikai ország nem hajlandó semmitmondó frázi­sokkal elkendőzni a rhodesiai kérdésben támadt nézeteltéré­seket. Tanzánia, Zambia, valamint több más afrikai ország küldöttei azt javasolják, hogy a közlemény mondja ki nyíltan: a részvevők többsége kérte a brit miniszterelnököt, vonja visz­­sza a Smith-rendszernek tett engedékeny javaslatait. Bármi­lyen közlemény is jelenik meg majd a csúcsértekezletről, egy bizonyos, a nemzetközösség tagjai a legtöbb politikai kérdésben nem értenek egyet az angol kormány álláspontjával.­­ JOHNSON ELNÖK kedden terjeszti a törvényhozás elé az Egyesült Államok helyzetéről szóló utolsó elnöki üzene­tét, amelyet a korábbi hagyományoktól eltérően, személyesen mond el a törvényhozás két házának együttes ülésén. Az elnök még ezen a héten beterjeszti költségvetési előirányzatát is és — az újságok véleménye szerint — búcsú-sajtókonferenciát tart. Johnson és utóda, Richard Nixon között ellentétek mutat­koznak a költségvetés tekintetében. A távozó elnök fenn akarja tartani a tavaly bevezetett tíz százalékos pótadót, hogy egyen­súlyban tartsa a komoly deficittel terhelt új költségvetési elő­terjesztést és ehhez közvetve kérte Nixon hozzájárulását. Az új elnök, aki választási kampányában a pótadó eltörlését ígérte meg, egyelőre nem adott világos választ. A távozó demokrata kormány tagjai nem hivatalos nyilatkozataikban bírálták Nixon magatartását. Az amerikai politika eseményei között említhetjük még: a saigoni rezsim külügyminisztériuma sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Svédország diplomáciailag elismerte a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. A svéd kormány elhatározása, mint várható volt, Washingtonban és Saigonban egyaránt meg­hökkenést váltott ki. Erőfeszítések a közel-keleti válság­ megoldására Ülést tartott az EAK kormánya Az egyiptomi kormány va­sárnap este Nasszer elnökle­tével több mint háromórás ülést tartott. Mohamed Fajek tájékoztatási miniszter az ülés után újságíróknak nyilat­kozva elmondta, hogy a mi­nisztertanács „nagy érdeklő­déssel vizsgálta meg azoknak a nemzetközi méretű diplomá­ciai erőfeszítéseknek fejlemé­nyeit, amelyek a Szovjetunió jóvoltából kezdődtek és amelyek rendkívül nagy jelen­tőségűnek az arab nemzet jö­vője szempontjából”. A tájékoztatási miniszte­­közölte, hogy az egyiptomi kormány nagyra értékeli de Saulié elnöknek az izraeli fegy­verszállítási tilalomra vo­­natkozó döntését. Az EAK kormánya úgy vélekedik, hogy a francia államfőnek ez a lé­pése elősegítheti a nemzetközi kapcsolatokban az erkölcsi alapelvek helyreállítását, ame­lyek nélkül egyetlen problé­mát sem lehet megoldani. A vasárnap esti miniszter­­tanácsi értekezlet foglalkozott ezenkívül az EAK katonai helyzetével, meghallgatta Mo­hamed Favzi tábornok, hon­védelmi miniszter, valamint Hamdi Asur helyi közigazga­tási miniszter beszámolóját a úgynevezett népi védelmi erő létrehozásáról. Ezeknek az erőknek a felállítását novem­berben kezdték meg Nassze­­ünek rendeletére, azt köve­tően, hogy az izraeliek rajta­ütésszerűen megsemmisítettel néhány erőműberendezést a Nílus felső szakaszán. A kormány ülésén végül a felsőoktatásügyi miniszter je­lentést tett az egyetemek és főiskolák helyzetéről. Az EAK felsőoktatási Intéz­ményeinek mintegy százötven­­ezer diákja két hónapi szünet után vasárnap újra kezdte ta­nulmányait. A szünetet az ál­lamfő­ rendelte el az alexand­riai zavargások nyomán. Jarring februárra halasztja útját Az Al Ahram hétfői szá­mában közli, hogy Gunnar Jarring, U Thant ENSZ-fő­­titkár közel-keleti megbízottja úgy döntött, január közepéről február derekára halasztja újabb közel-keleti békéltető missziójának megkezdését. Ezt az elhatározását a lap szerint Murád Ghalebbal, az EAK moszkvai nagykövetével közöl­te vasárnap. A halasztás fő oka az, hogy a svéd diplomata úgy gondolja, kellő időt kell hagyni a január 20-án hiva­talba lépő Nixon-kormánynak, hogy válaszoljon a december végén Washingtonba küldött szovjet emlékiratra. Ez a do­kumentum — amelyet hivata­losan nem tettek közzé — részletes tervet tartalmaz a Biztonsági Tanács 1967. no­vember 22-i határozatának gyakorlati megvalósítására. Ugyancsak az Al Ahram közli az iraki és jordániai hír­szerzés értesüléseire hivatkoz­va, hogy Izrael nagy csapat­összevonásokat hajt végre a Jordániával határos tűzszüneti vonalon. Libanonban tart a kormányválság Az AFP jól tájékozott liba­noni forrásokra hivatkozva hangsúlyozza, hogy a nemzeti egységkormány megteremtése Libanonban egyelőre áthidal­hatatlannak látszó nehézsé­gekbe ütközik. Karami kije­lölt miniszterelnök vasárnap egész nap otthonában tartóz­kodott és szünet nélkül tele­­fontárgyalásokat folytatott a kormányalakítás nehézségei­nek megoldására. Az új miniszterelnök erede­tileg vasárnap délután talál­kozott volna Hélou elnökkel, hogy ismertesse az új kor­mány összetételét, a találkozót azonban előbb vasárnap esté­re, majd meghatározatlan idő­re elhalasztották. Hélou elnök szintén erőfe­szítéseket tesz a kormányvál­ság megoldására. A vasárnap folyamán fogadta a különböző pártok parlamenti csoportjai­nak vezetőit és felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a jelen­legi körülmények között az or­szág semmiképpen sem ma­radhat huzamosabb időn ke­resztül kormány nélkül. Ezért, amennyiben a pártok nem tudnak megegyezni, az elnök esetleg parlamenten kívüli po­litikusokból hoz létre kabine­tet. Mint az VPJ Jeruzsálemből jelenti, az elmúlt hét végén a Nemzetközi Vöröskereszt köz­vetítésével jordániai és izraeli hivatalos személyiségek ta­nácskozást tartottak. A meg­beszélésen arról volt szó, hogy miként lehetne szavatolni a Jordán folyón átívelő Damiah­­híd helyreállításán dolgozó munkások személyi biztonsá­gát. Az amerikai hírügynök­ség úgy értesült, hogy a ta­lálkozó jordániai kezdeménye­zésre jött létre. Libanonban hétfőn hivatalo­san cáfolták, hogy az ország területéről vasárnap ágyútűz alá vettek egy izraeli falut. Hélou köztársasági elnök szó­vivője hangoztatta: az izraeli részről terjesztett állítás nem felel meg a valóságnak és a célja az, hogy Izrael ürügyet találjon a Libanonnal szem­ben folytatott agresszív politi­kájára. Francia átlásfoglalás Georges Gorse volt francia tájékoztatásügyi miniszter, aki szombaton de Gaulle elnök megbízásából Bejrútba érke­zett, hétfőn kétórás tanácsko­zást tartott Charles Hélou li­banoni köztársasági elnökkel a közel-keleti válságról A francia politikus a ta­nácskozás után újságíróknak nyilatkozott. Kijelentette: „Van rá lehetőség, hogy a kö­zel-keleti válságot a négy nagyhatalom közvetítésével rendezzék.” Hozzáfűzte, hogy Franciaország nem nézné kö­zömbösen, ha Libanon bizton­ságát veszély fenyegetné és Franciaország hajlandó min­den segítséget megadni Liba­nonnak egy esetleges agresszió vi­ssza­verésére. Bejrúti források szerint Gor­se tájékoztatta Hélou köztár­sasági elnököt a közel-keleti helyzet békés megoldását szol­gáló (illetékesek által mind ez ideig nyilvánosságra nem ho­zott) szovjet javaslatok részle­teiről. Az arab országok álta­lában kedvezően fogadták a szovjet béketervet Mint isme­retes, Kairóban hivatalosan is közölték, hogy az EAK egyet­ért a szovjet elgondolásokkal. A béketervet csupán az úgy­nevezett nacionalista arab mozgalom utasította vissza. J­Á­­­K A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA . Újabb kinevezések a leendő amerikai kormányban Washingtonból jelenti az AP. Melvin R. Laird, Nixon leendő hadügyminisztere hét­főn Washingtonban tartott sajtóértekezletén ismertetett több katonai kinevezést. Ezek közül a legjelentősebb: Horace M. Wade tábornok, az Egye­sült Államok európai légi­erejének volt vezérkari főnö­ke lett a NATO európai had­erőinek új vezérkari főnöke. Elődje, Theodore W. Parker február elsején nyugalomba vonul. Egy újságíró megkérdezte, miként vélekedik egy hat év­­vel ezelőtt tett nyilatkozatá­ról, amelyben azt indítványoz­ta, hogy az Egyesült Államok­nak akár nukleáris fegyve­reket is be kell vetnie, ha ..az oroszok beavatkoznának Nyugat-Berlinben vagy az Egyesült Államok biztonsága szempontjából létfontosságú más területeken, és hogy nuk­leáris fegyvereikkel kell ellát­ni az Egyesült Államok NATO-partnereit. Válaszában Laird azt mondotta, hogy fen­ti nyilatkozatát a konfrontá­ció időszakában tette, most pedig a tárgyalások időszaka felé haladnak. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Egye­sült Államoknak ezeket a tár­gyalásokat az „erő pozíciójá­ból” kell folytatnia. Nixon, az Egyesült Államok január 20-án hivatalba lépő elnöke hétfőn Frank Shakes­­peare-t nevezte ki az ameri­kai tájékoztatási hivatal (USIA) igazgatójává. A CBS televíziótársaság 43 éves elnö­ke Nixon egyik fő tanács­adója volt az elnökválasztási kampány során.

Next