Magyar Nemzet, 1969. október (25. évfolyam, 228-254. szám)
1969-10-09 / 235. szám
- Magyar Nemzet is. A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA . A magyar álláspont az ENSZ-ben Az Egyesült Nemzetek Szervezete 24. ülésszakának általános politikai vitájában kedden került sor Pója Frigyes, a magyar küldöttség vezetőjének felszólalására. Az általános politikai vitában elhangzó felszólalások gyakran rutin jellegűek, az egyes országok diplomáciai vezetői fejtik ki véleményüket a nemzetközi kérdésekről, különös tekintettel az őket legközelebbről érintő problémákra; elhangzanak ugyan javaslatok, tervezetekről is szó esik, de nem rendeznek szavazást a különféle kérdésekről, tehát a kifejtett vélemények nem emelkednek jogerőre, nincs kötelező és időben meghatározott hatályuk. Az általános politikai vitának nem is ez a célja, e világfórum elsősorban arra való, hogy minden ország képviselője kifejtse kormányának álláspontját és felhívja ezáltal a nemzetközi közvélemény — és az illetékes kormányok — figyelmét a legfontosabb problémákra, s ezáltal közvetve hozzájáruljon tévhitek eloszlatásához, a bonyolult nemzetközi politika időszerű ügyeinek tisztázásához. A magyar külügyminiszter-helyettes felszólalását ebben a keretben az egyetemességre való törekvés jellemezte, hiszen híven a magyar külpolitika folyamatosságához, tömören és szabatosan áttekintette az egész nemzetközi helyzetet, felhíván a figyelmet mindazokra a veszélyekre, amelyek közvetve, vagy közvetlenül nemcsak az ENSZ tagállamait, de azokat az országokat is érintik, amelyek nem tagjai a világszervezetnek. A vietnami háború, a közel-keleti válság, az európai biztonság kérdése, a leszerelés és a fejlődő országok problémája állt természetszerűen a magyar küldöttség vezetője felszólalásának középpontjában. Az átfogó elemzés különösen azért tekinthető fontosnak nemzetközi viszonylatban, mert a magyar kormány — köztudomásúan — számos kezdeményezést tett az említett problémák rendezésére, ami pedig a minket legközvetlenebbül érintő kérdést, az európai biztonság megteremtését illeti, éppen Budapesten hangzott el a javaslat az európai biztonsági értekezlet összehívására, amellyel összefüggésben Finnország máris magára vállalta a házigazda szerepét. A leszerelés kérdésével kapcsolatban Pója Frigyes hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nagyra értékeli a genfi bizottság munkáját, amelyből hazánk képviselője is kiveszi részét, mint a bizottság tagja, majd az ENSZ tevékenységének mérlegét vonta meg, megállapítván, hogy a világszervezet számos tagállamának erőfeszítései ellenére sem teljesíthette eddig maradéktalanul a feladatát. A Magyar Népköztársaság tagja az ENSZ szűkebb körű határozati testületének, a Biztonsági Tanácsnak. A magyar küldöttség vezetőjének állásfoglalása éppen ezért fokozottabban nyom a latban, ugyanakkor újabb bizonysága a magyar kormány egyre aktívabb külpolitikai tevékenységének is. Vámos Imre Otthonunk, Budapest Ha valaha, akkor ma a figyelem középpontjában áll Budapest jövő arculatának kialakítása. Művészek és közgazdászok, szakemberek és laikusok, budapestiek és vidékiek egyaránt szenvedélyes hévvel hallatják hangjukat a főváros még szebbé, még varázslatosabbá tételéről. Bizonyítja ezt — sok más mellett — a mi lapunk hasábjain is kibontakozó, a Duna-parti városképpel kapcsolatos vita. Mégis valami megváltozott ezekben a vitákban a múlthoz képest, s ez mindjárt szembeszökik, ha figyelemmel követjük irányukat és azt a szellemet, amely bennük kifejezésre jut. Bármennyire szárnyalóan szánjanak ugyanis a jövő Budapestjéről álmodók szavai, a szavak nyomán a realitások talaján fogant tervek, elgondolások bontakoznak ki, amelyek messzemenően szem előtt tartják az embert, a nagyváros lakóját leghétköznapibb gondjaival, problémáival együtt. • Ezek között pedig legelső helyen a lakásgond áll.. . A legutóbbi napokban két fővárosi szintű megnyilatkozás is mutatja, hogy az illetékesek éber figyelemmel őrködnek a gondok csökkentésén. Azon, hogy a tervek ennek a legsürgetőbb és leginkább húsbavágó követelménynek a lehetőség szerint minden tekintetben megfeleljenek. Az óbudai Duna-part beépítéséről szóló döntés keretében, az óbudai rekonstrukció nyugati részén már meg is kezdődő a hat és félezer lakás építése. Az Árpád-hídtól délre 15—20 emeletes toronyházak és tízemeletes, tört vonalú sávházak sorakoznak majd. A másik megnyilatkozásban a főváros közép- és hosszútávú tervezéséről kialakított hivatalos álláspontot fogalmazták meg. Az elemzések alapján a fő célt úgy tűzték ki, hogy a lakáshiány megszüntetésének feltételeként ezer lakosonként évente tíz lakást adjanak át. Lehet-e ennél szebb, népszerűbb s hozzátehetjük: reálisabb terv?! A lapunk hasábjain nyitott vita is bizonyítja, hogy a budapesti városkép kialakítása, a hagyomány, a korszerűség és a célszerűség összeötvözése közvéleményünk egészének s nemcsak a főváros lakóinak ügye. Az említett két állásfoglalás lépést jelent előre. Mégpedig abban a szellemben, hogy mindnyájunk Budapestje csak akkor válhat valóban a Duna gyöngyévé, ha egyben mindnyájunk valódi otthonává is válik. Komor Vilim A francia külügminiszter ma érkezik Moszkvába A nemzetközi helyzet és a kétoldalú kapcsolatok a tárgyalások napirendjén A külpolitikai helyzet A SZOVJET—FRANCIA PÁRBESZÉD fontos állomásaként értékelik Moszkvában Schumann francia külügyminiszter ma kezdődő moszkvai látogatását Mint az MTI moszkvai tudósítója jelentette, a szovjet főváros helyzetelemzői „a látogatás érdemi jelentőségét abban látják, hogy francia részről újból megerősítik: a Szovjetunióval való együttműködés fejlesztése nem valamilyen konjunkturális politika, hanem az objektív helyzet követelményeA Quai d’Orsay vezetője elnökölni fog a szovjet—francia tudományos műszaki és gazdasági vegyes bizottság (az úgynevezett „nagybizottság”) jövő héten kezdődő ülésszakának megnyitásán. A francia fővárosban továbbra is aggódnak a frank helyzete miatt Nem oszlatta el az aggodalmat Pompidou köztársasági elnök sem, aki a szerdai minisztertanács után kijelentette: a frank ma sincs veszélyeztetett helyzetben, nincs szükség a valuta védelmére. Tény viszont, hogy a leszámítolási kamatlábat 7-ről 8 százalékra emelték, s ilyen magas még sohasem volt a francia bankkamatláb. A frank sorsa feletti aggodalmakhoz járul a közös piaci miniszterek luxemburgi tanácskozását követő nyugtalanság is; ennek okát a Les Echos című lap úgy fogalmazza meg, hogy a márka felértékelése után — amit már csaknem bizonyosra lehet venni — Bonnnak le kellene szállítania a mezőgazdasági felvásárlási árakat. Kérdés azonban, hogy ezt megteszi-e a hivatalba lépő új kormány, hiszen ezzel maga ellen hangolná a mezőgazdaságban dolgozók jó részét. A nyugatnémet fővárosban utolsó ülését tartotta meg a nagykoalíciós minisztertanács. A kereszténydemokrata miniszterek felhasználták még meglévő többségüket és leszavazták a szociáldemokratákat, ugyancsak egy gazdasági döntéssel összefüggésben. A nyugatnémet választások politikai hatása pillanatnyilag azonban jobban foglalkoztatja a külpolitikaimegfigyelőket Nyugati hírügynökségek Leonyid Brezsnyevnet éj az SZKP KB főtitkárának Berlinben elmondott beszédébe kiemelték a bonni választásokról szóló mondatokat. A lengyel Zycie Warszawy „A kancellár-ügy” címmel közölt kommentárt — mint az MTI varsói tudósítója jelentette —, s annak a nézetnek adott hangot, hogy Bonntól Varsóban „konkrét tetteket” várnak. Mint emlékezetes, Wladyslaw Gomulka, a LEMP KB első titkára az idén tavasszal javaslatokat terjesztett elő, melyekre nyugatnémet részről még nem érkezett válasz. A lengyel lap ezzel összefüggésben megemlíti: „tisztában voltunk azzal, hogy a választási hadjárat nem kedvez az Odera—Neisse-határra vonatkozó állásfoglalás pontos meghatározásának. A válaszadás időpontja közeleg.” Brandt külügyminiszter — és leendő kancellár — néhány hónappal ezelőtt már reagált Gomulka javaslatára, s a lengyel lap e választ felidézve, azt írta, hogy „reméljük, Willy Brandt azoknak a mozzanatoknak a további pozitív kifejtésére törekszik, amelyek Wladyslaw Gomulka kezdeményezésére adott válaszából érződtek.” Az Odera—Neisse-határ problémája, s ezen túl a német kérdés, illetve az Európában kialakult helyzet is szóba kerül majd a francia külügyminiszter hivatalos moszkvai tárgyalásain. Fontos közös elvként említik Moszkvában, hogy a Szovjetunió és Franciaország elismeri az európai határokat, így az Odera—Neisse határvonalat is. Hazaérkezett az NDK-ból a magyar pártés kormányküldöttség Az MTI jelenti: Szerda délelőtt hazaérkezett az NDK-ból a magyar párt- és kormányküldöttség, amely a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának, az NDK Államtanácsának és Minisztertanácsának meghívására részt vett a Német Demokratikus Köztársaság megalapításának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. A küldöttséget Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezette. Tagjai voltak: Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Erdélyi Károly, a KB tagja, külügyminiszter-helyettes és dr. Nagy Lajos, hazánk berlini nagykövete, aki Berlinben csatlakozott a küldöttséghez. A delegáció fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Fehér Lajos, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Péter János külügyminiszter, Benkei András belügyminiszter. Jelen volt dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete és a nagykövetség több munkatársa. Az ADN berlini jelentése szerint szerdán hazautazott Berlinből a lengyel, a bolgár és a csehszlovák párt- és kormányküldöttség. A francia külügyminissszter Mamir Tibon Schumann látogatása a politikai megfigyelők érdeklődésének középpontjában Hável József, az MTI moszkvai tudósítója jelenti: Maurice Schumann francia külügyminiszter csütörtökön kezdődő hivatalos moszkvai látogatása áll a szovjet főváros politikai megfigyelői érdeklődésének középpontjában, „önálló látogatás” keretében utoljára négy csatandővel ezelőtt, 1965 őszén járt a Quai d’Orsay akkori vezetője — Couve de Murville — hivatalos úton a Szovjetunióban. A jelenlegi francia külügyminiszter moszkvai utazásét formai szempontból tehát teljes mértékben indokolja az eltelt hosszas látogatás szünet. Igazolja továbbá az a tény, hogy Maurice Schumann fog elnökölni a szovjet—francia tudományos-műszaki és gazdasági együttműködést biztosító vegyes bizottság, az úgynevezett „nagybizottság” jövő héten a szovjet fővárosban kezdődő ülésszakának megnyitásán. Szovjet részről elégedetten könyvelték el, hogy de Gaulle tábornoknak a hatalomból való távozása után semmilyen széles körű támogatásra nem leltek azok az erőik, amelyek támadták a francia—szovjet együttműködést, követelték Franciaország visszatérését a NATO katonai szervezetébe, s az ország tevékeny részvételét a „nemzetek feletti” Nyugat- Európa összetákolásában. Schumann moszkvai hivatalos tárgyalásai a kétoldalú kapcsolatokon túlmenően magukban foglalják a nemzetközi helyzet egészének áttekintését. A nemzetközi látóhatár vizsgálatát felettébb megkönnyíti, hogy a Szovjetunió és Franciaország a legidőszerűbb és a legkiélezettebb nemzetközi kérdésekben, így a vietnami és a közel-keleti kérdésben egyező álláspontokat képvisel Az európai biztonság kérdésében már eddig folytatott szovjet—francia párbeszéd során egész sereg rendkívül fontos közös elv egyeztetésére került sor. A szovjet és a francia szempontok közeledését ebben a vonatkozásban számos tényező határozza meg, mindenekelőtt az, hogy a két fél elismeri az összes európai államok békés együttélésének és kölcsönösen hasznos együttműködésének szükségességét. Ugyancsak fontos közös érv, hogy a Szovjetunió és Franciaország elismeri a második világháború után Európában kialakult határokat, így az Odera—Neisse-határt. Moszkvában elégedetten mutatnak rá: jóllehet, mind a Szovjetunió, mind Franciaország a maga útján halad, ezek az utak nemzetközi vonatkozásban számos alkalommal párhuzamosan futnak, sőt olykor találkoznak is, mivel ezeken az utakon közös „jelzőtáblák” állnak: az „enyhülés felé" az „együttműködés felé” , „európai biztonság felé”. Brezsnyev üdvözlete az ungvári nemzetközi béketalálkozó részvevőihez Moszkvából jelenti a TASZSZ. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára üdvözletet intézett az európai szocialista országok békeharcosai ungvári nemzetközi találkozójának részvevőihez. Brezsnyev üzenetében hangsúlyozta: „A Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet nép, híven a nagy Lenin hagyatékához, a jövőben is minden tőle telhetőt elkövet a szocialista közösség minden irányú erősítéséért, az imperializmus és a reakció elleni küzdelem érdekében, a békéért és a nemzetközi biztonságért.” „Mi sokra értékeljük az európai szocialista országok békeharcos szervezeteinek a béke és az európai biztonság megszilárdítása érdekében végzett gyümölcsöző munkáját, amely fontos tényező az egyetemes békéért és a népek biztonságáért vívott harcban — írta üzenetében Brezsnyev. Szovjet-tanzániai tárgyalások kezdődtek Moszkvában Moszkvából jelenti a TASZSZ. Szerdán a Kremlben megkezdődtek a tárgyalások a Szovjetunió Legfelső Tanácsa meghívására hivatalos látogatáson Moszkvában tartózkodó tanzániai küldöttség és a szovjet vezetők között. A tárgyalásokon részt vesz Julius Nyerere tanzániai köztársasági elnök, Stephen Mhando külügyi államminiszter, Paul Romani gazdaság- és tervezésügyi miniszter. A szovjet fél részéről Nyikolaj Podgornir, a Legfelső Tanács Elnökségének elnöke, Kirill Mazurov, a Minisztertanács elnökének első helyettese és Andrej Gromiko külügyminiszter vesz részt a tárgyalásokon. Nyikolaj Podgornir beszédet mondott a Julius Nyerere tiszteletére adott ebéden. Hangsúlyozta, hogy a szovjet nép nagyra értékeli a Tanzániával fennálló barátságot és együttműködést s mindent megtesz ennek további fejlesztéséért. A Szovjetunió és Tanzánia egyformán ítéli meg a nagy fontosságú nemzetközi problémák egész sorát és ez kedvezően hat a kapcsolatok fejlődésére Beszédet mondott Nyerere elnök is. Kifejezte reményét, hogy látogatása elő fogja mozdítani a Szovjetunió és Tanzánia kölcsönös megértésének további erősödését. Tárgyalások » tengerfenék nidrárin demlás«rigillái»által Rogers a szovjet—amerikai megállapodás jelentőségét méltatta Washingtonból jelenti az AFP. William Rogers, az Egyesült Államok külügyminisztere megelégedését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttségének Genfben sikerült megállapodásra jutnia tengerfenék nukleáris demnitarizálásával kapcsolatban. Nyilatkozatában, amelyet Carl Barth, a külügyminisztérium szóvivője ismertetett, kijelentette- kedd reggel örömmel értesült erről a megállapodásról, amelynek célja megakadályozni a nukleáris fegyverkezési versenyt az óceánok mélyén. „Ezt a szerződéstervezetet most a leszerelési értekezleten részt vevő delegációknak, majd utána az ENSZ-közgyűlésnek is meg kell vizsgálnia. Más szavakkal, még jelentős utat kell megtenni, mielőtt a szerződéstervezet aláírás végett a világ országainak veze