Magyar Nemzet, 1969. október (25. évfolyam, 228-254. szám)

1969-10-09 / 235. szám

- Magyar Nemzet is. A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA . A magyar álláspont az ENSZ-ben Az Egyesült Nemzetek Szervezete 24. ülésszakának általános politikai vitájában kedden került sor Pója Fri­gyes, a magyar küldöttség vezetőjének felszólalására. Az általános politikai vitá­ban elhangzó felszólalások gyakran rutin jellegűek, az egyes országok diplomáciai vezetői fejtik ki véleményü­ket a nemzetközi kérdések­ről, különös tekintettel az őket legközelebbről érintő problémákra; elhangzanak ugyan javaslatok, terveze­tekről is szó esik, de nem rendeznek szavazást a kü­lönféle kérdésekről, tehát a kifejtett vélemények nem emelkednek jogerőre, nincs kötelező és időben megha­tározott hatályuk. Az álta­lános politikai vitának nem is ez a célja, e világfórum elsősorban arra való, hogy minden ország képviselője kifejtse kormányának állás­pontját és felhívja ezáltal a nemzetközi közvélemény — és az illetékes kormá­nyok — figyelmét a legfon­tosabb problémákra, s ez­által közvetve hozzájárul­jon tévhitek eloszlatásához, a bonyolult nemzetközi po­litika időszerű ügyeinek tisztázásához. A magyar külügyminisz­ter-helyettes felszólalását ebben a keretben az egye­temességre való törekvés jellemezte, hiszen híven a magyar külpolitika folya­matosságához, tömören és szabatosan áttekintette az egész nemzetközi helyzetet, felhíván a figyelmet mind­azokra a veszélyekre, ame­lyek közvetve, vagy közvet­lenül nemcsak az ENSZ tagállamait, de azokat az országokat is érintik, ame­lyek nem tagjai a világszer­vezetnek. A vietnami háború, a közel-keleti válság, az euró­pai biztonság kérdése, a le­szerelés és a fejlődő orszá­gok problémája állt termé­szetszerűen a magyar kül­döttség vezetője felszólalá­sának középpontjában. Az átfogó elemzés különösen azért tekinthető fontosnak nemzetközi viszonylatban, mert a magyar kormány — köztudomásúan — számos kezdeményezést tett az em­lített problémák rendezésé­re, ami pedig a minket leg­közvetlenebbül érintő kér­dést, az európai biztonság megteremtését illeti, éppen Budapesten hangzott el a javaslat az európai bizton­sági értekezlet összehívásá­ra, amellyel összefüggésben Finnország máris magára vállalta a házigazda szere­pét. A leszerelés kérdésével kapcsolatban Pója Frigyes hangsúlyozta, hogy a ma­gyar kormány nagyra érté­keli a genfi bizottság mun­káját, amelyből hazánk képviselője is kiveszi ré­szét, mint a bizottság tagja, majd az ENSZ tevékenysé­gének mérlegét vonta meg, megállapítván, hogy a vi­lágszervezet számos tagálla­mának erőfeszítései ellenére sem teljesíthette eddig ma­radéktalanul a feladatát. A Magyar Népköztársa­ság tagja az ENSZ szűkebb körű határozati testületé­nek, a Biztonsági Tanács­nak. A magyar küldöttség vezetőjének állásfoglalása éppen ezért fokozottabban nyom a latban, ugyanakkor újabb bizonysága a magyar kormány egyre aktívabb külpolitikai tevékenységé­nek is. Vámos Imre Otthonunk, Budapest Ha valaha, akkor ma a figyelem középpontjában áll Budapest jövő arculatának kialakítása. Művészek és közgazdászok, szakemberek és laikusok, budapestiek és vidékiek egyaránt szenve­délyes hévvel hallatják hangjukat a főváros még szebbé, még varázslatosabbá tételéről. Bizonyítja ezt — sok más mellett — a mi lapunk hasábjain is kibon­takozó, a Duna-parti város­képpel kapcsolatos vita. Mégis valami megválto­zott ezekben a vitákban a múlthoz képest, s ez mind­járt szembeszökik, ha figye­lemmel követjük irányukat és azt a szellemet, amely bennük kifejezésre jut. Bár­mennyire szárnyalóan szán­janak ugyanis a jövő Buda­pestjéről álmodók szavai, a szavak nyomán a realitások talaján fogant tervek, el­gondolások bontakoznak ki, amelyek messzemenően szem előtt tartják az em­bert, a nagyváros lakóját leghétköznapibb gondjaival, problémáival együtt. • Ezek között pedig legelső helyen a lakásgond áll.. . A legutóbbi napokban két fővárosi szintű megnyi­latkozás is mutatja, hogy az illetékesek éber figyelemmel őrködnek a gondok csök­kentésén. Azon, hogy a ter­vek ennek a legsürgetőbb és leginkább húsbavágó köve­telménynek a lehetőség sze­rint minden tekintetben megfeleljenek. Az óbudai Duna-part beépítéséről szóló döntés keretében, az óbudai rekonstrukció nyugati ré­szén már meg is kezdődő a hat és félezer lakás­ építé­se. Az Árpád-hídtól délre 15—20 emeletes toronyhá­zak és tízemeletes, tört vo­nalú sávházak sorakoznak majd. A másik megnyilatkozás­ban a főváros közép- és hosszútávú tervezéséről ki­alakított hivatalos álláspon­tot­­ fogalmazták meg. Az elemzések alapján a fő célt úgy tűzték ki, hogy a lakás­hiány megszüntetésének fel­tételeként ezer lakosonként évente tíz lakást adjanak át. Lehet-e ennél szebb, népszerűbb s hozzátehetjük: reálisabb terv?! A lapunk hasábjain nyi­tott vita is bizonyítja, hogy a budapesti városkép kiala­kítása, a hagyomány, a kor­szerűség és a célszerűség összeötvözése közvélemé­nyünk egészének s nemcsak a főváros lakóinak ügye. Az említett két állásfoglalás lépést jelent előre. Mégpe­dig abban a szellemben, hogy mindnyájunk Buda­pestje csak akkor válhat valóban a Duna gyöngyévé, ha egyben mindnyájunk valódi otthonává is válik. Komor Vilim A francia külügminiszter ma érkezik Moszkvába A nemzetközi helyzet és a kétoldalú kapcsolatok a tárgyalások napirendjén A külpolitikai helyzet A SZOVJET—FRANCIA PÁRBESZÉD fontos állomásaként értékelik Moszkvában Schumann francia külügyminiszter ma kezdődő moszkvai látogatását Mint az MTI moszkvai tudósí­tója jelentette, a szovjet főváros helyzetelemzői „a látogatás érdemi jelentőségét abban látják, hogy francia részről újból megerősítik: a Szovjetunióval való együttműködés fejlesztése nem valamilyen konjunkturális politika, hanem az objektív helyzet követelményeA Quai d’Orsay vezetője elnökölni fog a szovjet—francia tudományos műszaki és gazdasági vegyes bizottság (az úgynevezett „nagybizottság”) jövő héten kezdődő ülésszakának megnyitásán. A francia fővárosban továbbra is aggódnak a frank hely­zete miatt Nem oszlatta el az aggodalmat Pompidou köztár­sasági elnök sem, aki a szerdai minisztertanács után kijelen­tette: a frank ma sincs veszélyeztetett helyzetben, nincs szük­ség a valuta védelmére. Tény viszont, hogy a leszámítolási kamatlábat 7-ről 8 százalékra emelték, s ilyen magas még sohasem volt a francia bankkamatláb. A frank sorsa feletti­ aggodalmakhoz járul a közös piaci miniszterek luxemburgi tanácskozását követő nyugtalanság is; ennek okát a Les Echos című lap úgy fogalmazza meg, hogy a márka felérté­kelése után — amit már csaknem bizonyosra lehet venni — Bonn­nak le kellene szállítania a mezőgazdasági felvásárlási ára­kat. Kérdés azonban, hogy ezt megteszi-e a hivatalba lépő új kormány, hiszen ezzel maga ellen hangolná a mezőgazdaság­ban dolgozók jó részét. A nyugatnémet fővárosban utolsó ülé­sét tartotta meg a nagykoalíciós minisztertanács. A keresz­ténydemokrata miniszterek felhasználták még meglévő több­ségüket és leszavazták a szociáldemokratákat, ugyancsak egy gazdasági döntéssel összefüggésben. A nyugatnémet választások politikai hatása pillanatnyilag azonban jobban foglalkoztatja a külpolitikai­­megfigyelőket Nyugati hírügynökségek Leonyid Brezsnyevnet éj az SZKP KB főtitkárának Berlinben elmondott beszédébe kiemelték a bonni választásokról szóló mondatokat. A lengyel Zycie Warszawy „A kancellár-ügy” címmel közölt kommentárt — mint az MTI varsói tudósítója jelentette —, s annak a nézetnek adott han­got, hogy Bonntól Varsóban „konkrét tetteket” várnak. Mint emlékezetes, Wladyslaw Gomulka, a LEMP KB első titkára az idén tavasszal javaslatokat terjesztett elő, melyekre nyu­gatnémet részről még nem érkezett válasz. A lengyel lap ezzel összefüggésben megemlíti: „tisztában voltunk azzal, hogy a választási hadjárat nem kedvez az Odera—Neisse-határra vo­natkozó állásfoglalás pontos meghatározásának. A válaszadás időpontja közeleg.” Brandt külügyminiszter — és leendő kancellár — néhány hónappal ezelőtt már reagált Gomulka javaslatára, s a len­gyel lap e választ felidézve, azt írta, hogy „reméljük, Willy Brandt azoknak a mozzanatoknak a további pozitív kifejtésére törekszik, amelyek Wladyslaw Gomulka kezdeményezésére adott válaszából érződtek.” Az Odera—Neisse-határ problé­mája, s ezen túl a német kérdés, illetve az Európában kiala­kult helyzet is szóba kerül majd a francia külügyminiszter hivatalos moszkvai tárgyalásain. Fontos közös elvként említik Moszkvában, hogy a Szovjetunió és Franciaország elismeri az európai határokat, így az Odera—Neisse határvonalat is. Hazaérkezett az NDK-ból a magyar párt­és kormányküldöttség Az MTI jelenti: Szerda dél­előtt hazaérkezett az NDK-ból a magyar párt- és kormány­küldöttség, amely a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának, az NDK Államtanácsának és Minisz­tertanácsának meghívására részt vett a Német Demokra­tikus Köztársaság megalapítá­sának 20. évfordulója alkal­mából rendezett ünnepsége­ken. A küldöttséget Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára ve­zette. Tagjai voltak: Fock Je­nő, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a forradal­mi munkás-paraszt kormány elnöke, Erdélyi Károly, a KB tagja, külügyminiszter-helyet­tes és dr. Nagy Lajos, hazánk berlini nagykövete, aki Ber­linben csatlakozott a küldött­séghez. A delegáció fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Fehér Lajos, a Politikai Bi­zottság tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Komó­csin Zoltán, a Politikai Bizott­ság tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Péter János kül­ügyminiszter, Benkei András belügyminiszter. Jelen volt dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete és a nagykövetség több munkatár­sa. Az ADN berlini jelentése szerint szerdán hazautazott Berlinből a lengyel, a bolgár és a csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség. A francia külü­gyminissszter Mamir Tibon Schumann látogatása a politikai megfigyelők érdeklődésének középpontjában Hável József, az MTI moszk­vai tudósítója jelenti: Maurice Schumann francia külügymi­niszter csütörtökön kezdődő hivatalos moszkvai látogatása áll a szovjet főváros politikai megfigyelői érdeklődésének középpontjában, „önálló láto­gatás” keretében utoljára négy csatandővel ezelőtt, 1965 őszén járt a Quai d’Orsay akkori ve­zetője — Couve de Murville — hivatalos úton a Szovjetunió­ban. A jelenlegi francia kül­ügyminiszter moszkvai utazá­sét formai szempontból tehát teljes mértékben indokolja az eltelt hosszas látogatás szünet. Igazolja továbbá az a tény, hogy Maurice Schumann fog elnökölni a szovjet—francia tudományos-műszaki és gazda­sági együttműködést biztosító vegyes bizottság, az úgyneve­zett „nagybizottság” jövő hé­ten a szovjet fővárosban kez­dődő ülésszakának megnyitá­sán. Szovjet részről elégedetten könyvelték el, hogy de Gaulle tábornoknak a hatalomból való távozása után semmilyen széles körű támogatásra nem leltek azok az erőik, amelyek támadták a francia—szovjet együttműködést, követelték Franciaország visszatérését a NATO katonai szervezetébe, s az ország tevékeny részvételét a „nemzetek feletti” Nyugat- Európa összetákolásában. Schumann moszkvai hivata­los tárgyalásai a kétoldalú kapcsolatokon túlmenően ma­gukban foglalják a nemzetközi helyzet egészének áttekintését. A nemzetközi látóhatár vizsgá­latát felettébb megkönnyíti, hogy a Szovjetunió és Francia­­ország a legidőszerűbb és a legkiélezettebb nemzetközi kérdésekben, így a vietnami és a közel-keleti kérdésben egye­ző álláspontokat képvisel Az európai biztonság kérdé­sében már eddig folytatott szovjet—francia párbeszéd so­rán egész sereg rendkívül fon­tos közös elv egyeztetésére ke­rült sor. A szovjet és a francia szempontok közeledését ebben a vonatkozásban számos té­nyező határozza meg, minde­nekelőtt az, hogy a két fél el­ismeri az összes európai álla­mok békés együttélésének és kölcsönösen hasznos együttmű­ködésének szükségességét. Ugyancsak fontos közös érv, hogy a Szovjetunió és Francia­­ország elismeri a második vi­lágháború után Európában ki­alakult határokat, így az Ode­ra—Neisse-határt. Moszkvában elégedetten mu­tatnak rá: jóllehet, mind a Szovjetunió, mind Franciaor­szág a maga útján halad, ezek az utak nemzetközi vonatko­zásban számos alkalomma­l párhuzamosa­n futnak, sőt oly­kor találkoznak is, mivel eze­ken az utakon közös „jelzőtáb­lák” állnak: az „enyhülés felé" az „együttműködés felé” , „európai biztonság felé”. Brezsnyev üdvözlete az ungvári nemzetközi béketalálkozó részvevőihez Moszkvából jelenti a TASZSZ. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára üdvözletet inté­zett az európai szocialista or­szágok békeharcosai ungvári nemzetközi találkozójának részvevőihez. Brezsnyev üze­netében hangsúlyozta: „A Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet nép, híven a nagy Lenin hagyatékához, a jövőben is minden tőle telhe­tőt elkövet a szocialista kö­zösség minden irányú erősíté­séért, az imperializmus és a reakció elleni küzdelem érde­kében, a békéért és a nemzet­közi biztonságért.” „Mi sokra értékeljük az európai szocialista országok békeharcos szervezeteinek a béke és az európai biztonság megszilárdítása érdekében végzett gyümölcsöző munká­ját, amely fontos tényező az egyetemes békéért és a népek biztonságáért vívott harcban — írta üzenetében Brezsnyev. Szovjet-tanzániai tárgyalások kezdődtek Moszkvában Moszkvából jelenti a TASZSZ. Szerdán a Kreml­ben megkezdődtek a tárgyalá­sok a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa meghívására hivatalos látogatáson Moszkvában tar­tózkodó tanzániai küldöttség és a szovjet vezetők között. A tárgyalásokon részt vesz Julius Nyerere tanzániai köz­­társasági elnök, Stephen Mhando külügyi államminisz­ter, Paul Romani gazdaság- és tervezésügyi miniszter. A szovjet fél részéről Nyikolaj Podgornir, a Legfelső Tanács Elnökségének elnöke, Kirill Mazurov, a Minisztertanács elnökének első helyettese és Andrej Gromiko külügymi­niszter vesz részt a tárgyalá­sokon. Nyikolaj Podgornir beszédet mondott a Julius Nyerere tisz­teletére adott ebéden. Hang­súlyozta, hogy a szovjet nép nagyra értékeli a Tanzániával fennálló barátságot és együtt­működést s mindent megtesz ennek további fejlesztéséért. A Szovjetunió és Tanzánia egy­formán ítéli meg a nagy fon­tosságú nemzetközi problémák egész sorát és ez kedvezően hat a kapcsolatok fejlődésére Beszédet mondott Nyerere elnök is. Kifejezte reményét, hogy látogatása elő fogja mozdítani a Szovjetunió és Tanzánia kölcsönös megérté­sének további erősödését. Tárgyalások » tengerfenék nid­rárin demlás«rigi­llái»által Rogers a szovjet—amerikai megállapodás jelentőségét méltatta Washingtonból jelenti az AFP. William Rogers, az Egyesült Államok külügymi­­nisztere megelégedését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok küldöttségének Genfben sikerült megállapodásra jutnia tengerfenék nukleáris demni­­tarizálásával kapcsolatban. Nyilatkozatában, amelyet Carl Barth­, a külügyminisz­térium szóvivője ismertetett, kijelentette- kedd reggel örömmel értesült erről a meg­állapodásról, amelynek célja megakadályozni a nukleáris fegyverkezési versenyt az óceá­nok mélyén. „Ezt a szerződéstervezetet most a leszerelési értekezleten­ részt vevő delegációknak, majd utána az ENSZ-közgyű­­lésnek is meg kell vizsgálnia. Más szavakkal, még jelentős utat kell megtenni, mielőtt a szerződéstervezet aláírás vé­gett a világ országainak veze

Next