Magyar Nemzet, 1969. december (25. évfolyam, 280-303. szám)

1969-12-04 / 282. szám

CMMKSk, 1969. december 4. Hét szocialista ország vezetői tanácskoznak Moszkvában A külpolitikai helyzet A nemzetközi Értekezletük heteken a legnagyobb érdeklődés a szocialista országok párt- és állami vezetőinek moszkvai tanácskozását kíséri. A Moszkva felé forduló figyelmet indokolja egyrészt a találkozó részvevőinek „névsora”, hiszen hét európai szocialista ország a legmagasabb szinten képviselteti magát, másrészt a megvitatásra kerülő témakör, s nemzetközi helyzet időszerű kérdései. Megfigyelők véleménye szerint — miként az MTI tudósítója jelenti — a találkozó egyetlen, napirendi pontjának átfogó jellege lehetővé teszi, hogy a részvevők a nemzetközi helyzet egészét tekintsék át, s mind az állandó jellegű, mind pedig a változó tényezők mérlegelésével jussanak közös következtetésekre. Maga a találkozó puszta ténye is a szocialista országoknak a béke és biztonság megteremtésére irányuló nagyfokú aktivitásáról tanúskodik. Ezt emelik ki többek között a lengyel lapok is, rámutatván arra, hogy az időszerű nemzetközi kérdésekről tárgyalva valószínűleg az európai biztonság áll a megbeszélések középpontjában s ezzel összefüggésben a német kérdés, de szóba kerül a világ más térségeinek helyzete is. Hágában befejeződött a Közös Piac hat tagállamának csúcstrtekezlete, Brüsszelben pedig szerda délelőtt megkezdődött a NATO miniszteri tanácsának háromnapos téli ülésszaka. A szerdai első napon a NATO tagországainak hadügyminiszterei üléseztek — a katonai szervezetből kilépett Franciaország részvétele nélkül —, ezt követi csütörtökön és pénteken, most már mind a 15 tagállam kül- és pénzügyminiszterének megbeszélése. A NATO katonai bizottsága szerdai, ülésének napirendjén elsősorban a tervezett csapatátcsoportosítások problémája szerepelt Kanada ugyanis azt tervezi, hogy fokozatosan kivonja Nyugat-Németországban állomásozó hatezer katonáját A NATO-országok a tervek szerint ezt a kiesést elsősorban azzal kívánják pótolni, hogy visszaviszik az NSZK-ba a tavaly kivont ötezer angol katonát, miután a nyugatnémetek elvállalták, hogy jelentősen hozzájárulnak a brit egység állomásoztatásának költségeihez. (Lapunkban közöljük Hágába, illetve Brüsszelbe kiküldött munkatársaink részletes beszámolóját a két tanácskozásról) Folytatódik New Yorkban a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország képviselőinek júliusban megakadt eszmecseréje a közel-keleti helyzetről. A keddi ülés több mint négy órán át tartott és ere már önmagában felhívja a figyelmet a helyzet súlyosságára és a tanácskozás komolyságára. A delegációk vezetői megelégedéssel nyilatkoztak a felújított megbeszélés eredményéről. A kiadott közös közlemény igen határozott hangon hívja fel a figyelmet a közel-keleti helyzet veszélyeire és erőteljesen követeli a Biztonsági Tanács hatályban levő — 1967 november 22-i — állásfoglalásának maradéktalan megvalósítását. A közleményben a négy delegáció képviselői ismételten támogatásukról biztosították Jarring ENSZ- különmegbízottat. Értesülések szerint — jelenti az MTI tudósítója —, a keddi megbeszélés az arab menekültek, valamint a megszállt jordániai területek kérdésével foglalkozott bővebben. Izrael eleve ellenzi a négyhatalmi tárgyalások folytatását, és Eban külügyminiszter külön figyelmeztette az angol és a francia kormány képviselőit arra, hogy nem fogadja el a négy nagyhatalom esetleges határozatát. Ebben az összefüggésben természetesen kétségeket támaszt a washingtoni kormány magatartása, hiszen köztudomású, hogy az Egyesült Államok katonai támogatása nélkül Izraelnek már régen bele kellett volna egyeznie a közel-keleti kérdés békés, politikai rendezésébe és meg kellett volna valósítania a Biztonsági Tanács említett határozatát, majd meg a szocalista világ felé. A NATO szemmel láthatólag nagyszabású ,lélektani manővert” hajt végre, hogy a világ közvéleményében a pak-tumról kialakult kedvezőtlen elképzelést megváltoztassa és azt a látszatot keltse, mintha az európai helyzet normalizálásában nem a Varsói Szerződés, hanem a NATO lenne a kezdeményezőbb. Az igazság azonban az, hogy az európai biztonsági értekezlet gondolatát a szocialista országok vetették fel, a rá vonatkozó javaslat Budapesten fogalmazódott meg és néhány hete Prágában konkretizálódott, a Nyugat egyelőre még adós indítványokkal, konkrét válaszokkal. A NATO áprilisi miniszteri tanács ülése Washingtonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy decemberben kell megfogalmazni a választ a budapesti felhívásra, s a csütörtöki és pénteki eszmecseréknek ez lesz az egyik központi témája. Noha hírek szerint a miniszteri tanácsról kiadandó zárókommünikét fő vonalaiban már előkészítették, de az előkészítések folyamán egészen a legutolsó percig nem dőlt el, hogy milyen legyen a válasz formája, és azt még kevésbé lehet tudni, milyen lesz a válasz tartalma. A formai kérdés az, hogy konkrétan hivatkozzanak-e a szövegben a szocialista országok budapesti felhívására? Ami a válasz tartalmát illeti, annak kell eldőlnie, hogy a különböző felfogások közül melyik kerekedjék felül, illetőleg kompromisszum alakuljék ki az eltérő véleményekből. Érdekes módom a bonni diplomácia egyike azoknak, amelyek érdemi és pozitív választ szeretnének adni. Nagy kérdés azonban, hogy itt Brüsszelben, ahol — ellentétben Hágával — a nyugatnémeteknek nem Franciaországgal szemben kell akaratukat keresztülvinniük, hanem elsősorban az angolszász fronttal kell megütközniük, sikerül-e Scheelnek egyrészt szabad kezet kapnia az úgynevezett keleti politikában, másrészt és főként a többi NATO- országok elfogadják-e az NSZK jelenlegi vezetőinek sajátos szemléletmódját. Óvatos bizakodás Mindenesetre a helyzet, itt Brüsszelben, óvatosan bizakodó, miután a két szuperhatalom Helsinkiben folyó megbeszéléseit olyan tünetnek tartják, amelyből arra lehet következtetni, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok érdekelt a nemzetközi feszültség csökkentésében, és keresi a mind elviselhetetlenebb terheket jelentő fegyverkezési hajsza lassításának módját. Másrészt rendkívül nagy figyelemmel fordulnak Moszkva felé, ahol a Varsói Szerződésben részt vevő államok legmagasabb párt- és állami vezetői ezekben a napokban világpolitikai kérdésekről folytatnak eszmecserét Mindezek a magas szintű tanácskozások arra mutatnak, hogy az 1970-es esztendő a diplomáciában a kelet-nyugati tárgyalások éve lehet Eközben viszont arra is gondolni kell, hogy a NATO fegyverkezési programja, katonai tervei hosszú távra szólnak, s ezekben nyomatékosan és markánsan a katonai hangsúlyok dominálnak. Zala Támnál kozást s a ma reggeli The Times és a Financial Times egyaránt ezt a megállapodást emelte ki. A Times joggal írta: az egyezség „történelmi jelentőségűvé avatja a hágai találkozót Befejeződött az a korszak, amelyben Franciaország kétszer is megvétózta a brit csatlakozást”. A francia diplomácia viszont elérte, hogy nem kötik fix dátumhoz a tárgyalások megkezdését, s kérdés, hogy a mezőgazdasági megállapodás esetleges elhúzódása nem halasztja-e el ismét a brit belépési tanácskozások megindítását. Alapot ad ennek feltételezéséhez, hogy a „hatok” csak a közös álláspont kialakítása után engedik a tárgyalóasztalhoz Nagy-Britanniát (a tanácskozások — Rey, a végrehajtó bizottság elnöke szerint — két-három évig tartanak majd). A többi belépő csatlakozhat majd a szigetországhoz, és mihelyt elkezdődnek a tárgyalások, a Közös Piac érintkezésbe lép azokkal az EFTA-tagállamokkal (Ausztria, Svájc), amelyek különleges viszonyt szeretnének kialakítani a „hatok”-kal. A vámcsökkentéseket ugyanis koordinálni kell, nehogy azok — mint Scheel nyugatnémet külügyminiszter sajtótájékoztatóján említette — „vámkáoszhoz” vezessenek. Scheel egyébként azt mondta, hogy a brit belépési tárgyalások nincsenek előfeltételekhez kötve (a Financial Times szerdai száma agrárfinanszírozást és a közös álláspont kialakítását „előfeltételeknek” nevezte), mert mind a pénzügyi szabályozást, mind a csatlakozást meg kell oldani. Figyelmet érdemel Schumann francia külügyminiszternek a nyilatkozata, amelyet a Reuter tudósítójának adott: „Ha Nagy-Britannia őszintén, csatlakozni kíván a hatokhoz, akkor ésszerű időhatáron belül sikerülni fog ez a szigetországnak, és ebben biztos vagyok.” Kiemelte többször a bama külügyminiszter Pompidou elnök és a francia küldöttség „pozitív és konstruktív” szerepét abban, hogy a tanácskozáson jó légkör alakulhatott ki. Az első tárgyalási nap után többnyire csalódtak azok, akik Pompidoutól várták a kezdeményezést, Brandt kancellár pedig nagy aktivitást tanúsított. Találóan állapította meg a párizsi Combat: „Pompidout várták — és Brandt jött” Hatpontos terv Fordult a kocka a másod® napon. Általános elismerést keltett a francia államfő hatpontos együttműködési terms amely politikai, gazdasági, pénzügyi, technológiai, szociális és fejlesztési kooperáció kibővítésére terjedt ki Bor ■& Times cikkírója úgy vélte: a Pompidou-javaslat egyetlen szépséghibája, hogy kedden hangzott el, így is különösen figyelemre méltó a politikai kooperációra tett indítvány,, amelyben Pompidou rendszeres külügyminiszteri találkozókat javasolt a „hatok” diplomáciai vezetőinek. A javaslat szerint ezeken a tanácskozásokon szóba kerülnének a szocialista országokhoz fűződési kapcsolatok is. A hágai csúcs azoknak adoffi igazat, akik nem vártak nagy és látványos fordulatokat a találkozótól. A részvevők mindent megtettek azért, hogy valamiképpen sikerként könyvelhessék el a találkozót Végighúzódott ez a tanácskozáson, e kompromisszumok és engedmények jellemezték a „iatok” szinte valamennyi megbeszélését Martin Jesset Megkezdődött a moszkvai tanácskozás Moszkvából jelenti a TASZSZ: Moszkvában megkezdődött Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió párt- és állami vezetőinek találkozója. A részvevők — mint már jelentettük — véleménycserét folytatnak az időszerű nemzetközi problémákról. Mint várható, a találkozó egy-két napig tart A találkozó megkezdéséről kiadott hivatalos közlemény szerint a tanácskozáson szakszerűen, elvtársi légkörben megvitatják a részvevőik számára közös érdekkel bíró nemzetközi kérdéseket Kiküldott munkatéchek telefon jelentése? NATO-csúcs Brüsszelben Brüsszel, december 3. A belga fővárostól mintegy félórányira fekvő NATO-központ sajtóirodáján szerda délelőtt pár perccel 11 óra után hangosbeszélő közölte, hogy összeült az északatlanti szervezet úgynevezett védelmi tervező tanácsa. Ezzel egyidejűleg megnyílt a NATO szokásos évvégi csúcsértekezlete. Kedden a katonai bizottság ülésezett a vezérkari főnökök részvételével és a szerdai napon a hadügyminiszterek tanácskoztak, majd a nukleáris tervező csoport tartott megbeszélést. A külügy-, hadügy- és pénzügyminiszterekből álló minisztertanács csütörtökön és pénteken ülésezik. Katonai alaphang Az előkészületeik és az eddigi tanácskozások bizonyítják, mennyire helyesen jellemezte a helyzetet Adelbert Weinstein, a Frankfurter Allgemeine vezércikkében, amikor megjegyezte, hogy az Atlanti Szövetség idei csúcsértekezlete a szokásokhoz híven határozott katonai hangmegütéssel indult. Erről az alaphangról semmiképpen sem szabad megfeledkezni akkor, amikor a NATO részéről szemmel láthatólag a szervezet nem katonai, hanem politikai aspektusokat iparkodik reflektorfénybe állítani. A NATO hivatalos kiadványa, a „NATO Léttér” című folyóirat decemberi száma a mostani miniszteri tanácskozással kapcsolatban a hosszú ideje tartó gondos és alapos előkészítést hansúlyozza és a napirendre kerülő nagyobb témaköröket úgy ítéli meg, hogy a kifejezetten katonai problémák — közülük csupán az öt évre szóló fegyverkezési programot említi — a legutolsó helyen szerepelnek a felsorolásban. A lista élére a kelet— nyugati kapcsolatok témája került, a leszerelés lehetőségei, összekapcsolva a Helsinkiben folyó szovjet—amerikai eszmecserével és mindenekelőtt a szocialista országokkal való kapcsolatok és tárgyalások. „Lélektani manőver” A nyugati sajtó, szinte nemzeti hovatartozásra és politikai pártállásra való tekintet nélkül néhány napja abban a szellemben ír, hogy Brüsszelből „a béke füstjelzéseit” fogják felbocsátani és az 1968-as neykjavskigesztust” ismétlik Maffik Német Az angol külügyminiszter nyilatkozata Sugár András, az MTI londoni tudósítója jelenti: Michael Stexhart angol külügyminiszter szerdán a londoni repülőtéren — mielőtt elindult a NATO külügyminiszteri tanácsának brüsszeli ülésszakára — kijelentette, hogy a hágai döntés „biztató” volt, mert lehetővé tette, hogy az angol közös piaci csatlakozásról már a jövő év közepén megkezdődhessenek a tárgyalások. — A tárgyalások során sok nehéz probléma fog felmerülni, hiszen nem szabad megfeledkeznünk a nemzetközösség iránti kötelezettségeinkről, a mezőgazdaságról és annak finanszírozásáról — mondotta. Arra a kérdésre, vajon a közös piaci tagság kérdése választási téma lesz-e Angliában, Stewart nemmel válaszolt. A parlamentben képviselt mindhárom párt képviselői egyetértenek ebben a kérdésben — tette hozzá. Megkérdezték a minisztert, miként vélekedik a Gallup-intézet legújabb felméréséről, amely szerint a brit közvélemény egyre inkább ellenzi a belépést A miniszter így válaszolt: „Azt hiszem ennek oka elsősorban az, hogy már kétszer csalódást okoztak nekünk. Természetes, hogy érezhető bizonyos vonakodás és az emberek felteszik a kérdést: hát még egyszer kosarat kapunk?” Munkatársiunk hágai telefonjelentései A kölcsönös engedmények „csúcsa** Hága, december 3. A közös piaci csúcstalálkozó kétarcúságáról legjobban Pompidou elnök és Brandl kancellár párbeszéde árulkodik, amelyet a párizsi Figaro hágai különtudósítója jegyzett fel a lap mai számában. A francia államfő az ovális tárgyalóasztal mellett azt mondotta: „Készek vagyunk arra, hogy az összes csatlakozási kérelmet nagyon szívélyesen fogadjuk; úgy gondoljuk, hogy a közösség elmélyítésével kapcsolatos munkákat a lehető leggyorsabban, legaktívabban és a legpozitívabban kell végezni.” Brandt kancellár válasza — a másik kulcsmondat — pedig így hangzott: „E szavak után, elnök úr, biztosak vagyunk abban, hogy ez a konferencia sikeres lesz.” „Kétarcú” állásfoglalások Még jóval a hágai csúcs előtt határozták el a „hatok”, hogy a holland városból nem térnek haza üres kézzel, másképpen: a részvevők eleve sikerre „kárhoztatták” a találkozót. Innen ered az a kétarcúság, amelyre az idézett párbeszéd rávilágít: mind a hat tagállam aláírta az integráció legfontosabb problémáit tartalmazó közös közleményt , s ezt kétségtelenül eredményként könyvelhetik el, azonban csak a jövőben dől el, hogy a soron következő integrációs akadályokat miként „veszik” a „hatok”, s ez sokak szerint egyáltalán nem mondható sikernek. A rendezésre irányuló szándékot határozottan kinyilvánították, de a tetteit hátra vannak. Mindössze néhány hetet irányoztak elő a tagállamok az agrárfinanszírozás rendezésére, a közösség olyan dinamittöltetű problémájára, amely már többször fenyegetett robbanással. A közlemény szerint a kormányok ez év végéig dűlőre akarnak jutni a végleges pénzügyi szabályozás kérdésében. Tény viszont, hogy a nézeteltérések olyan nagyok voltak, hogy Pompidou elnök kedden az esti órákban csak több órás késéssel jelenhetett meg a történelmi nevezetességű lovagterem ajtajában, ahol a fotóriporterek már „ugrásra készen” várták a konferencia befejezését. Nem egészen egyértelmű a brit csatlakozásról létrejött megállapodás sem. Erősíti a kétarcú jelleget, hogy a részvevők ezt a megállapodást nem vették bele a közleménybe, csak az „egyértelmű interpretálást” rögzítették egymás között: eszerint 1970 első felében megteszik a szükséges előkészületeket, hogy a tanácskozások még július előtt megindulhassanak Legéberebben talán Londonból figyelték a hágai tanács Pompidou tájékoztatója Párizsból jelenti a UPI. Lee Hamon miniszterelnökségi államtitkár, a francia kormány szóvivője közölte, hogy a minisztertanács szerdán három és fél órás ülést tartott Ezen Georges Pompidou államfő tájékoztatót adott a hágai közös piaci csúcsértekezlet eredményeiről. Pompidou miniszterelnök azt mondotta, hogy a „találkozó eredménye pozitív. Pompidou szavai szerint is csúcsértekezlet nagymértékben járult hozzá az „egyesített Európa koncepciója ellen intézett indokolatlan kihívások visszautasításához” és Hágában „döntő fordulat következett be a realista Európa megteremtése felé vezető úton”. Brandt elégedett Polgár Dénes, az MTI bonni tudósítója jelenti: Willy Brandt kancellár szerdán beszámolt a Bundestagban a hágai közöspiaci csúcsértekezlet eredményeiről. Kijelentette, hogy Nyugat-Európa előtt „ismét jó perspektívák nyílnak”. „Az elért eredmény — hangoztatta — mindenekelőtt Pompidou francia elnök "bátor magatartásának« köszönhető.” Enélkül a csúcsértekezlet kudarcba fulladt volna. Hágában választani kellett „egy bátor előrelépés” és egy veszélyes válság között. A választás megtörtént A kancellár aláhúzta, hogy az NSZK sohasem hagyta jóvá a Nagy-Britannia közöspiaci felvétele ellen irányuló francia politikát „A viszály azonban elmúlt” — mondotta.. Brandt külön hangsúlyozta, hogy a Nagy-Britanniával megkezdendő tárgyalások után megindulhatnak a megbeszélések más EFTA-államokkal is, amelyek szabályozni kívánják viszonyukat a Közös Piaccal. _____ A vietnami hazafiak tüzérségi támadása Újabb nemtaart beszámolója az amerikai vérengzésekről Dél-Vietnamban a szabadságharcosok az utóbbi idők legnagyobb tüzérségi támadását intézték az amerikai és a bábhadsereg célpontjai ellen. Egy japán lap közli egy fiatal lány My Lai-i beszámolóját. A vietnami hazafiak a november első napjaiban megindított téli-tavaszi offenzíva óta az elmúlt 24 órában intézték leghevesebb tüzérségi támadásaikat 14 amerikai és 44 dél-vietnami katonai célpont ellen. A bejelentés egy amerikai szóvivőtől származik. Szavaiból kitűnt, hogy elsősorban a Saigontól 256 kilométerre északnyugatra levő Phan Rang és a Mekong deltájabeli My Tho városokat támadták. Nguyen Van Thieu dél-vietnami államelnök kedden délután — hivatalos amerikai közlés szerint — 24 órán belül másodszor tárgyalt Bunker amerikai nagykövettel. A megbeszélés másfél órán át tartott. .Az amerikai képviselőház kedden este nagy többséggel — 333 szavazattal 55 ellenében — határozatot fogadott el, amely támogatja Nixon vietnami politikáját. Az amerikai katonai fellebbviteli bíróság kedden elutasította azt a hétfőn hozzá intézett javaslatot, hogy tiltsa meg mindennemű nyilatkozat és fényképfelvétel közzétételét a My Lai-i tömeggyilkosságról. Tokióból jelenti a TASZSZ. A Jomiuri Simbun című japán újság szerdán újabb beszámolót közöl az amerikai katonák My Lai-i tömeggyilkosságáról. A lap salgoni tudósítója kedden találkozott Thun Thi To 20 éves lánnyal, azon kevesek egyikével, akik élve maradtak a tömeggyilkosság után. A tragédia borzalmas napján Thun Thi To megsebesült a kezén és az oldalán, bal lábát három lövés érte. A csodával határos módon megmenekült lány elmondotta, hogy az amerikaiak meggyilkolták apját és anyját, két nővérét és két fivérét A tudósító feltette a lánynak a kérdést: igaz-e a sajgóni hatóságoknak az az állítása, hogy a falu lakói az amerikaiak és a partizánok összecsapásakor pusztultak el? ,J nem igaz, semmi ilyesmi nem történt. Akkor törtek ránk az amerikaiak, amikor mindnyájan a házakban voltunk és reggeliztünk" —– mondta a lány. Thun Thi Tet jelenleg Saigonban és Ideg áprilisban meglátogatta szülőfaluját. Nem talált ott égi lelket sem, csak a tűzvész’ nyomai láthatók ma is márdenütt.