Magyar Nemzet, 1969. december (25. évfolyam, 280-303. szám)
1969-12-03 / 281. szám
Szerda, 1969. december 3.— Harmincan a houstoni karanténban A houstoni űrkutatási központ karanténjának létszáma újabb 11 fővel gyarapodott. Egy szakadt kesztyű következtében ugyanis 11 személyről, köztük hat tudósról feltételezik, hogy a Holdral hozott kőzetminták beszenynyezték őket, s ezért december 10-ig nem hagyhatják el a karantént. Ezzel már mintegy 30-an állnak megfigyelés alatt. II Olaszország „új szakaszban” Próbakőnek szánta az Új olasz kereszténydemokrata pártvezetőség a múlt heti képviselőházi szavazást, egyben utolsó kísérletnek, hogy gátat emeljen a válás lehetőségét kimondó törvényjavaslat elé. Kísérlete nem járt eredménnyel, s ez ismételten azoknak adott igazat, akik az olasz kormánypárton belül új irányvonal kidolgozását szorgalmazzák egy ideje. Rumor és Forlani, az új titkár, minden kereszténydemokrata képviselőt mozgósított (még a betegeket is), hogy megszavazzák a kormány javaslatát, amely arra irányult, hogy az egyes cikkelyek vitája nélkül döntsön a parlament a válást lehetővé tevő törvényről. Abban bíztak, hogy ha a képviselőház elveti a vitát, elutasítja egyben a módosítási indítványokat is, amelyek a törvényjavaslat homályosan, többféleképpen értelmezhető pontjait egyértelműbbé tennék. A számítás azonban nem vált be. Kétszázkilencven szavazat ellenében 322-en, a kommunista, szocialista, szociáldemokrata, liberális és köztársaság párti képviselők, mind a vita és a módosítási indítványok mellett foglaltak állást. A törvényjavaslat így zöld utat kapott, és a múlt heti szavazás valószínűvé teszi, hogy végleges elfogadása sem ütközik majd áthághatatlan nehézségbe. A DO új vezetősége pedig ezúttal is lemérhette: nem számíthat arra, hogy volt koalíciós partnerei fenntartás nélkül elfogadják politikáját Jelentős engedményeket kell tennie majd tavasszal, ha újból többségi kormányt kíván alakítani. A kérdés csak az, ms e körül dúl a harc hónapok óta a párt berkeiben: kinek, melyik volt partnernek és milyen engedményeket? A szenvedélyesen csatázó felek között egyre nagyobb súllyal esik latba egy az olasz politikai életben viszonylag újonnan feltűnt személyiség véleménye. Az illető, Carlo Donat Cattin, a DC legbaloldalibb áramlata élén áll, s a jelenlegi kormány munkaügyi minisztere. Donat Cattin régóta képviselő és tagja a kereszténydemokrata vezetőségnek, az idei „forró ősz” azonban, a minden eddiginél hatalmasabb méretű sztrájkmozgalom és a kollektív szerződések megújítása körül kialakult kemény bértárgyalások, — funkciójánál fogva — a társadalmi harcok kellős közepébe állították, s e figyelemre méltó képességekről, az új helyzet iránti politikai érzékenységről tett tanúságot. Egyik legfőbb szorgalmazója annak, hogy a DC gyökeresen új irányvonalat dolgozzon ki, hogy alkalmazkodjék az „új társadalmi helyzethez”. Milyen új vonások jellemzik ma az olasz társadalmi helyzetet? Egyetlen megállapítással lehet erre felelni: megnövekedett a szakszervezetek politikai súlya. Nem elsősorban a nagy szakszervezeti szövetségek központjairól van szó. Inkább az egyes szakmai szervezetek erősödtek, mivel politikai nézetkülönbségeik ellenére közösen léptek fel ezúttal, egyeztetett követelésekkel. Taktikájukat döntően megszabta, az a körülmény, hogy az üzemekben mindenütt igen aktív, önálló helyi szervezetekkel kellett ez évben számolniuk. A régebbi, sokszor bürokratizmussal, fantáziátlansággal vádolt helyi szakszervezeti vezetőket új réteg szorította ki. Sok helyütt jelentkeztek szélsőbaloldali, anarchista nézeteket hangoztató kis csoportok, amelyek demagógiájukkal, megtévesztő jelszavaikkal arra kényszerítették az öntudatos szakszervezeti vezetőket, hogy mindenütt határozottan, egyben politikai felelősségérzettel és egységesen lépjenek fel. A szakszervezeti központok és szakmai szervezetek keze erősen meg volt tehát kötve az idei bértárgyalásokkor. Keményen és egységesen kellett állást foglalniuk. Nemcsak béremeléseket, hanem munkaidőcsökkentést, szociális intézkedéseket és a helyi szakszervezetek útján demokratikus részvételi jogokat követeltek a vállalatok vezetésében. Milliós tömegek támogatták őket. Hogyan reagáltak erre a vállalkozók, a munkáltatók? A Contindustria (az olasz gyáriparosok szövetsége) nem csekély válsággal küzd az új helyzetben. A vállalkozók egyes fejlett iparágakban (mint az autóiparban például), és általában a nagyvállalatok, a bérkövetelések jó részét ki tudnák elégíteni, és a Confindustrián belül az egyik szárny az „osztálybéke reményében” hajlott is arra, hogy így tegyen. Agnelli (a Fiat művek elnöke) és Pirelli (a „gumikirály”) voltak ennek a szárnynak a hangadói. Törekvésük azonban kétségbeesett ellenkezésbe ütközött a közép- és kisvállalkozók részéről, akiknél a termelékenységi mutatók és a profit nem bírnak el akkora béremelést, amelybe a Fiat és a hozzá hasonló nagyobb cégek könnyedén beleegyezhetnek. A Confindustrián belüli nézeteltérések a magánvállalkozók álláspontjának megmerevedését eredményezték. A tárgyalások sikertelensége viszont tovább növelte a társadalmi feszültséget, elégedetlenséget (Ennek csúcspontja volt a november 19-i általános sztrájk és a milánói véres összeütközések.) A Confindustria és a jobboldali sajtó megpróbálta még mesterségesen is növelni a feszültséget, arra számítva, hogy az utcai harcokkal, provokációkkal terhes légkör lehetővé teszi a sztrájkok rendőri erővel történő letörését a szakszervezetek követeléseinek visszautasítását Ez a számításuk nem vált be. Donat Cattin, a munkaügyi miniszter több ízben a szakszervezetek és a sztrájkolók álláspontját támogatta. Pozitív szerepet játszott a kormány az építőipari munkások kollektív szerződésének megkötésében, amely gyakorlatilag valamennyi szakszervezeti követelésnek helyt adott Az olasz társadalom „modernizálódásaként” értékeli az Espresso az őszi társadalmi harcok kimenetelét. Abból a tényből, hogy a szakszervezetek életképessége, politikai súlya növekedett másrészt, hogy a Confindustria merev, szélsőséges irányzatai vereséget szenvedtek és az Agnelli—Pirelli-féle monopolkapitalista nagyvállalkozók bizonyos tekintetben hajlékonyabb, rugalmasabb irányzata kerekedett felül, arra a következtetésre jut hogy az olasz társadalom „új szakasz” küszöbéhez érkezett, amelyben a „társadalmi partnerek” új, az eddiginél következetesebb politikai irányítást igényelnek. Ennek az új kormánypolitikának lehetne egyik fontos alakja az Espresso szerint Donat Cattin. A kereszténydemokraták egy része a nagy őszi társadalmi megmozdulásokból azt a következtetést szűrte le, hogy „veszély fenyegeti” a politikai intézményeket. Minél előbb megoldást kell találni tehát a belpolitikai válságra —, és ez szerintük csak egy négypárti kormány lehet. (A volt középbal koalíció visszaállítása.) Támogatja ezt a véleményt a szakadár szociáldemokrata párt. Így foglalt állást a napokban Nenni is. A DC más csoportjai — és ezeknek egyik vezetője Donat Cattin — éppen a megoldás érdekében inkább hajlanak a „hatalom és a nemzeti jövedelem új elosztási formái” felé, és ezt politikai síkon kétpárti kormánnyal kívánják valóra váltani. (A DC és a szocialista párt koalíciójával.) Érdekes, hogy De Martino, a szocialista párt főtitkára szinte pontról pontra úgy nyilatkozott a szakszervezetek és munkáltatók őszi találkozójáról, mint a munkaügyi miniszter: elítélte a Confindustria merevségét, és elismeréssel szólt a szakszervezetek politikai felelősségérzetéről. Magyar Péter ------Masy&r Xemzet - Nagygyűlés lesz pénteken Csepelen Csepel dolgozói 1944 decemberében megakadályozták, hogy anémet fasiszták kiürítsék a kerületet. A sikeres akció 25. évfordulója alkalmából pénteken délután 3 órakor a XXI. kerületi pártbizottság, a tanács és a Hazafias Népfront kerületi elnöksége nagygyűlést rendez a csepeli Tanácsház téren. Beszédet mond Antal Imre, a XXI. kerületi pártbizottság tagja. Elutazott a szovjet kereskedelmi küldöttség November 27. és december 2. között Sz. M. Szemicsev miniszterhelyettes vezetésével szovjet kereskedelmi küldöttség tartózkodott hazánkban. A delegáció vezetője aláírta a magyar—szovjet belkereskedelmi munkacsoport alakuló ülésének jegyzőkönyvét, a két ország belkereskedelmi szervei közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködéséről szóló megállapodást és az 1970. évi munkatervet.A küldöttség több fővárosi és vidéki kereskedelmi és vendéglátóipari üzemet tekintett meg. A delegációt fogadta Szurdi István belkereskedelmi miniszter, kicserélték tapasztalataikat a két ország kereskedelmét érintő időszerű kérdésekről, s megállapodtak, hogy a jövő évi belkereskedelmi választékcsere-szerződést januárban Moszkvában írják alá. A szovjet kereskedelmi küldöttség kedden délután elutazott hazánkba. Koszorúzási ünnepségek Miskolcon Miskolc felszabadulása évfordulójának előestéjén, kedden koszorúzási ünnepségeket tartottak a városban. A pártos állami szervek, az üzemek, bányák, vállalatok és intézmények küldöttei a megemlékezés és a hála koszorúit helyezték el a város felszabadításáért hősi halált halt szovjet és román harcosok emlékművein. A miskolci felszabadítók útján levő román hősi emlékmű koszorúzási ünnepségén részt vett Dumitru Turcus, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Megnyugtató módon kell rendezni a termelőszövetkezeti jogi kérdéseket Mezőgazdasági termelőszövetkezeti jogi konferencia kezdődött kedden a Magyar Tudományos Akadémián. A tanácskozáson 300 termelőszövetkezeti jogtanácsos, tudományos kutató, egyetemi oktató, bíró és tanácsi dolgozó vesz részt. Képviseltetik magukat Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, az NDK, Románia és a Szovjetunió jogászai. Szabó István, a TDT elnöke megnyitó előadásában utalt arra, hogy a termelőszövetkezetek az ország mezőgazdasági területének 82 százalékán gazdálkodnak és tagjaik száma eléri az egymilliót Gazdasági jelentőségük is egyre nő. A szövetkezetek szocialista szervezetek, tulajdonuk szocialista tulajdonnak számít. A közös gazdaságok számára hosszú távra adott perspektívát az MSZMP IX. kongresszusa, és ezzel összhangban jogilag rendezett körülményeket teremtett a tsz-ekről szóló 1967. évi 3. törvény, valamint a földtulajdont és a földhasználati viszonyokat rendező 4. törvény. A gyakorlat azonban egyremásra újabb jogi kérdéseket vet fel. Ezeket a társadalmi viszonyok figyelembe vételével megnyugtató módon kell rendezni. Ilyen probléma például, hogy miképpen fokozható a tagok tulajdonosi érdekeltsége. Tisztázatlan az a kérdés is, hogy az állam és a szövetkezeik közötti gazdasági kapcsolat hogyan fejlődjenek tovább. Dr. Nagy László, a gödöllői Agrártudományi Egyetem jogtanszékének vezetője a szövetkezeti ág időszerű kérdéseivel foglalkozott ______ Az 1970-es költségvetési tervezetről tanácskozott az országgyűlés honvédelmi és mezőgazdasági bizottsága Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága kedden a Parlamentben megtárgyalta a hatáskörébe tartozó két tárca — a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium — 1970. évi költségvetését. Az ülést, amelyen részt vett Vas Istvánná, az országgyűlés alelnöke és Csémi Károly altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese, Róka Mihály vezérőrnagy, a bizottság titkára nyitotta meg, majd Szűcs László vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes áttekintést adott az eddigi munkáról, ismertette a Honvédelmi Minisztérium 1970. évi költségvetési irányzatait. Rámutatott: a néphadsereg erkölcsi-politikai magatartását hosszabb idő óta jellemző pozitív vonások tovább erősödtek ebben az évben, majd ismertette az új kiképzési rendszerű műszaki csapatok eredményeit. A következő esztendő tennivalóiról szólva fontos feladatként jelölte meg a harckészültség színvonalának fokozását, a személyi állomány élet- és munkakörülményeinek további javítását. A Belügyminisztérium 1970. évi költségvetési tervezetét dr. Lantos József rendőrezredes, a Belügyminisztérium főcsoportfőnöke terjesztette elő, egyben ismertette a minisztérium felügyelete alá tartozó szervek tevékenységét, a közrend és közbiztonság helyzetét Elmondta, hogy a bűntettek száma az utóbbi három évben jelentősen csökkent, a nyomozás eredményessége pedig javult A betöréses lopások száma mind a társadalmi, mind a személyitulajdon sérelmére elkövetett cselekmények esetében tovább csökkent, a lopások aránya azonban még mindig magas. A garázdasággal összefüggő bűncselekmények száma is nőtt. A továbbiakban adatokkal illusztrálta, nyomatékosan felhívta a figyelmet a közúti balesetek növekvő veszélyére. Az elmúlt év első háromnegyed évében például 15 816 ilyen baleset fordult elő, ez év azonos időszakában csaknem kétezerrel több. Ezen belül a halálos kimenetelű balesetek száma több mint százzal emelkedett. Kitért a tűzrendészet problémáira is. Megemlítette, hogy bár a tűzesetek száma az elmúlt évben jelentősen csökkent, a keletkezett kár öszszege országosan megközelítette az 50 millió forintot. A tájékoztatók után a bizottság a két tárca jövő évi költségvetési tervezetét vitatták meg, és az országgyűlés honvédelmi bizottsága — meghallgatva az érdekelt állami szervek képviseletében megjelent dr. Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, dr. Császár Ferenc pénzügyminisztériumi osztályvezető és Szántó Miklós pénzügyminisztériumi osztályvezető véleményét , a Honvédelmi Minisztérium, illetve a Belügyminisztérium 1970. évi költségvetési tervezetét elfogadta, s úgy határozott, hogy az országgyűlés legközelebbi ülésszakának is elfogadásra fogja javasolni. A Parlament gobelintermében Bencsik István elnökletével kedden ülést tartott az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága is. A tanácskozáson, amelyen a képviselők a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, illetve az Országos Vízügyi Hivatal jövő évi költségvetését vitatták meg — részt vett dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke és dr. Garamvölgyi Károly, a pénzügyminiszter első helyettese. Mezőgazdaságunk idei gazdálkodásáról, jövő évi terveiről dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tájékoztatta a képviselőket. Egyebek között elmondotta, hogy a termelés minden eddiginél dinamikusabban fejlődött. 1969. az első olyan esztendő, amikor a mezőgazdaság fejlődése gyorsabb ütemű volt az iparénál. A termelés összértéke várhatóan hat százalékkal haladja meg az elmúlt évit. Nőtt a munka termelékenysége, s erősödött a munkafegyelem is. 1969-ben tovább javult a lakosság ellátása, s néhány termék kivételével sikerült kielégíteni az igényeket. A legnagyobb gond, hogy számos intézkedés ellenére sem sikerült nagyobb mértékben növelni a szarvasmarha, illetve a sertésállományt. A húsellátásban főként a választékkal volt baj, a sertéshús iránti keresletet a jövő esztendőben is csak importból, illetve exportvisszatartásból lehet majd fedezni. A referátumot követő képviselői felszólalások sorát Mateovics József nyitotta meg, aki a háztáji sertéstartás lehetőségeit elemezte. Lakatos András a mezőgazdasági üzemek gépellátási gondjairól szólt, dr. Molnár Béla pedig egyebek közt arról, hogy a mezőgazdasági áruszállítás fejlesztése égetően időszerű feladat. Váncsa Jenő rámutatott: tapasztalatai szerint Fejér megyében romlott a mezőgazdaság munkaerő-helyzete. A kukorica egy része például még mindig a földeken van. A fokozott gépesítés már nem tűr halasztást. Klajdos János a sertés és szarvasmarha-állomány növelésével kapcsolatban a felvásárlási gondokat is szóvá tette. Nagy Antal véleménye szerint a sertés-, illetve a szarvasmarha-állomány növelését férőhely problémák is gátolják. Az Országos Vízügyi Hivatal gazdálkodásáról, terveiről Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke tartott tájékoztatót. Elmondotta egyebek között, hogy az elmúlt években lényegesen megváltozott a vízgazdálkodás feladatainak sorrendje, s főként az ipar vízellátásának, a szennyvíz elvezetésének megoldására összpontosítják erőiket. Az elmúlt húsz év alatt az ipari vízigény háromszorosára emelkedett, s a jövő gazdasági év végére eléri majd a napi 17 millió köbmétert A növekvő igény adta feladatok megoldását segíti, hogy a jövő esztendei költségvetés az eddiginél magasabb összegeket biztosít a vízgazdálkodás céljaira. 1970 végéig az öntözött mezőgazdasági terület nagysága eléri a 440—450 ezer hektárt. A mezőgazdasági vízhasznosítás ma már mintegy másfél milliárd köbméter évente. A mezőgazdasági bizottság mind a MÉÉM, mind az Országos Vízügyi Hivatal jövő esztendei költségvetését elfogadta. Nguyen Thi Binh külügyminiszter-asszony látogatása Péter Jánosnál és Sarlós Istvánnál Péter János külügyminiszter kedden délelőtt hivatalában fogadta Nguyen Thi Binh asszonyt, a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának külügyminiszterét, aki baráti látogatásra érkezett hazánkba. A külügyminiszterek megbeszélést folytattak a két országot kölcsönösen érdeklő nemzetközi kérdésekről. A megbeszélésen jelen volt a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa, s Le Huu Van, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. Nguyen Thi Binh asszony a kíséretében levő dél-vietnami személyiségek társaságában kedden délután látogatást tett Sarlós Istvánnál, a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága elnökénél is. Sarlós István tájékoztatta a vendégeket a magyar főváros fejlődéséről, s a további fejlesztési tervekről. Beszámolt a budapestiek nagyszabású szolidaritási akcióiról is, amelyekkel a szabadságért küzdő vietnami népet támogatják. A látogatást követően a délvietnami külügyminiszter-aszszony és a társaságban levő személyiségek vendéglátóik kíséretében Budapest nevezetességeivel ismerkedtek. Péter János külügyminiszter kedden este vacsorát adott Nguyen Thi Binh aszszony és a kísérete tiszteletére. A vacsorán részt vett Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, Sarlós István, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Harmati Sándor, a szolidaritási bizottság elnöke, valamint a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa. Részt vett a vacsorán Le Huu Van, a DVK ideiglenes ügyvivője és Hoang Luong, a VDK nagykövete. A szívélyes hangulatban lezajlott vacsorán Péter János és Nguyen Thi Binh asszony pohárköszöntőt mondott. Fasiszta módszerekre emlékeztet a dél-vietnami vérfürdő Százával érkeznek a táviratok az Országos Béketanácshoz és a Hazafias Népfront Országos Tanácsához, amelyekben a dél-vietnami Troung An és My Lai falu lakosai ellen elkövetett kegyetlenkedéseket kemény szavakkal ítélik el a gyárak, üzemek munkásai, a hivatalok, intézmények kollektívái, iskolák tanári kara és tanuló ifjúsága. A Fővárosi Főügyészség dolgozói a nácik rémtetteihez hasonlítható brutalitásként bélyegezték meg a vietnami nép módszeres kiirtásának felháborító cselekményeit. „Követeljük — írják —, hogy a népirtásban bűnösöket szigorúan vonják felelősségre az 1948. december 9-i nemzetközi egyezmény értelmében.” Az orvosok és egészségügyi dolgozók táviratukban párját ritkító vérfürdőnek bélyegezték a vietnami nép ellen elkövetett tömegmészárlásokat. A most kitudódott vérengzésekhez hasonló cselekmények hathatós megelőzését, a népirtás megtorlását, s az amerikaiak vietnami kalandorkodásának azonnali beszüntetését követelik sok más pedagógussal együtt az ELTE Apáczai Csere János gyakorló iskolájának nevelői. Bővül az áruválaszték a magyar—csehszlovák kishatármenti forgalommal Az illetékes vállalatok felvehetik a kapcsolatot a kijelölt csehszlovák partnerekkel, megindulhat a magyar—csehszlovák kishatármenti forgalom — jelentette be kedden a Belkereskedelmi Minisztériumban tartott értekezleten dr. Juhár Zoltán miniszterhelyettes. A megbeszélésen az érdekelt megyei tanácsok illetékes elnökhelyetteseit, MESZÖV-elnökeit, a nagyobb kereskedelmi vállalatok igazgatóit tájékoztatta a miniszterhelyettes a magyar—csehszlovák határmenti forgalom bonyolításával kapcsolatos tudnivalókról, a cserére kijelölt árulistáról, a lebonyolítás módjáról. A határmenti területek közötti árucsere-forgalomról és gazdasági együttműködésről a két ország külkereskedelmi minisztériuma májusban kötött egyezményt