Magyar Nemzet, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-25 / 47. szám

Szerda, 1970. február 25. Várható-e leszerelési évt­ed? A leszerelés kérdéséről három szinten folyta­k és folynak tár­gyalások az utóbbi időben. Mindenekelőtt az Egyesült Nemzetek Szervezetében, ahol a­z évi köz­gyűlésen rendszere­sen napirendre kerül a fegy­verkezés korlátozásának szá­mos témája, a sürgősségi jel­legnek megfelelően; azután — miként a neve is tanúsítja — ez a központi feladata a genfi leszerelési értekezletnek; vé­gül külön előzetes tárgyalások kezdődtek az elmúlt év őszén a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői között Hel­sinkiben a stratégiai fegyverek korlátozásáról Az utóbbi meg­beszélések még kezdeti sza­kaszban vannak, de maga az a tény, hogy mind a két fél „óvatos derűlátással” nyilat­kozott, és a párbeszéd megfe­lelő előkészületek után április közepén Bécsben folytatódik, némi reményt kelthet az elő­rehaladásra. E három szinten folyó meg­beszélés­sorozat formailag és szervezetileg független egy­mástól, hiszen a genfi bizott­ság nem az ENSZ szerve, s a szovjet és amerikai delegációk is elsősorban a kormányaik­nak tartoznak beszámolóval (s legfeljebb szövetséges orszá­gaiknak tájékoztatással), mégis szoros az összefüggés az ENSZ, a genfi bizottság munkája és a szovjet—amerikai megbeszé­lések között. Nemcsak azért, mert a téma a végső célt, az általános és teljes leszerelést illetően mind a három fóru­mon azonos, tehát le­gfeljebb részleges munkamegosztásról beszélhetünk, hanem azért is, mert a New Yorkban, Genf­­ben, Helsinkiben, illetve Bécs­­ben elért esetleges eredmé­nyek kihatással lehetnek egy­másra, az előrehaladás vala­melyik területen elősegítheti a többi konferencia munkáját is. A súlypont jelenleg Genfre helyeződött, ahol a vegyi és baktériumfegyverek betiltása, a tömegpusztító fegyverek ki­tiltása a tengerek és óceánok mélyéről, valamint természe­tesen az általános, teljes lesze­relés áll a megbeszélések kö­zéppontjaiban. A genfi bizottságnak, mint ismeretes, az elmúlt nyár óta Magyarország is tagja (július­ban és augusztusban bővítet­ték ki a 18 tagból álló testüle­tet 26-ra, beválasztván Japán, Mongólia, Argentína, Hollan­dia, Jugoszlávia, Marokkó és Pakisztán képviselőit is, ha­zánkkal együtt). A bizottság természetese­n még így sem tel­jes, mert ■— jóllehet az erővi­szonyoknak megfelelően a szo­cialista országok szövetségi rendszere, a nyugati katonai rendszerek, valamint az el nem kötelezett országok egyen­lő arányban képviselve van­nak — a „huszonhatok taná­csa” munkájában csak huszon­öten vesznek részt, miként ko­rábban a „tizennyolc” tagból álló bizottságban is csak tizen­heten vettek részt. Franciaor­szág, a negyedik — nukleáris fegyverrel rendelkező — állam változatlanul távol marad az ülésektől, noha egy és más vál­tozott a francia politikában katonai téren is a távolmara­dás demont­ratív bejelentése óta. Az ötödik atomhatalom, a Kínai Népköztársaság ugyan­csak változatlanul távolmarad, noha — miként Alekszej Ros­­csin nagykövet, a szovjet kül­döttség vezetője éppen ma­gyar újságíróknak adott nyi­latkozatában hangsúlyozta — részvételének nincs elvi aka­dálya, hiszen a genfi bizottság nem az ENSZ szerve, amely­be Kína fölvételét az ameri­kaiak eddig megakadályozták, és nem tagja a leszerelési ér­tekezletnek a két Németország, amelyek ma már nagy ipari és itonai potenciállal rendel­eznek, tehát föltétlenül l­ett volna a helyük. A szovjet kül­döttségnek sinncs kifogása Nyugat-Németország felvétele ellen, ha ugyanilyen joggal az NDK-t is felveszik. A nyuga­ti küldöttek a javaslatot azon­ban elutasították. A bizottság amúgy is nehéz munkáját mindez kétségtele­nül hátráltatja, hiszen hiába hoznak általános érvényű ha- t­­ároza­tokat, ha azokat nem tartja magára nézve kötelező­nek a világ minden állama. Maguk a határozatok sem szü­letnek egyik napról a másik­ra, gyakran többéves vita elő­zi meg a közös vélemény kiala­kítását, aminek oka az, hogy különféle társadalmi berendez­kedésű, politikai elkötelezett­ségű és gyakran a maguk ka­tonai s gazdasági érdekeit szem előtt tartó országok ál­láspontját kell egyeztetni. (Az Egyesült Államok maga nehe­zíti meg például helyzetét vegyi fegyverek eltiltása terén — noha szóban Nixon már be­jelentette az 1925. évi genfi konvencióhoz való csatlako­zást —, mert gyakorlatilag to­vább tárolják, sőt, fel is hasz­nálják Vietnamban ezt a pusz­tító fegyvert.) Mindezek ellenére nagy je­lentőségű a genfi értekezlet­­ munkája Mindenekelőtt azért, mert a világ két szuperhatal­mának képviselői ott ülnek a tárgyalóasztalnál; gazdasági és katonai hatalmát tekintve Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok biztosítani képes belát­ható ideig a világ békéjét, ha — Amerika már korábban magára vállalt világcsendőri szerepének betöltése miatt — a helyi háborúikat és válságo­kat nem is tudják megszün­tetni. A genfi értekezlet ezen­kívül több területen eredmé­nyes munkát végzett az el­múlt évtizedben, amire U Thant ENSZ-főtitkár is külön felhívta a figyelmet felszóla­lásában az elmúlt szerdán. Hogy csak a legfontosabbakat említsük: a világűr békés fel­használásáról és az atomfegy­verek további elterjedésének megakadályozásáról szóló szer­ződések, amelyeket a világ legtöbb országa aláírt, a Genf­ben végzett munka eredmé­nyeként jöttek létre. Genf hozzájárult továbbá az 1963 évi moszkvai részleges atom­­csend-egyezmény létrejöttéhez, s ha az Egyesült Államok még folytatja is a föld alatti atom­­robbantásokat, a világ lakos­sága megmenekült a már egy­re gyakoribbá vált robbantá­soktól a földön, vízen és a jég­ben, s az általuk felidézett ve­szélyeidül Az ENSZ főtitkára különben a genfi értekezlet előtt álló és sürgősen elvégzendő feladatok között a végleges megállapo­dást említette a tengerfenék demilitarizálásáról, a föld alatti atomrobbantások meg­szüntetését valamint a vegyi és biológiai fegyverek eltiltá­sát sürgette. Minderről szó volt már az ENSZ közgyűlé­seit, a szocialista országok, köztük hazánk képviselői ter­vezetet is dolgoztak ki a ve­gyi és biológiai fegyverek el­tiltásáról, de a nyugati orszá­gok időnyerő taktikája miatt nem születhetett határozat. (Az angolok például most Genf­ben is szét akarják vá­lasztani a vegyi és biológiai fegyverek kérdését, s szaka­szonként kívánják a tilalmat bevezetni, az amerikaiak pe­dig a gyártás, raktározás és felhasználás között a­karnak különbséget tenni.) Egy hete tart a genfi bizott­ság munkája, mérlegét egy­előre tehát még korai lenne megvonni. Mindenesetre bizo­nyos reménykedésre adhat okot, hogy az ENSZ főtitkára úgy köszöntötte az értekezle­tet, mint a közgyűlés által meghirdetett „leszerelési évti­zed” kezdetét. Ez az új évti­zed — a világszervezet fennáll­­lásának negyedszázados évfor­dulóján — valóban jól indul­na, ha most Genfben, majd áprilisban a szovjet—amerikai megbeszéléseken legalább részleges eredményeket lehet­ne elkönyvelni, hiszen minden ilyen lépés közelebb vezetne az általános és teljes leszere­léshez. A szocialista országok javaslataikkal és együttműkö­dési készségükkel eddig is kezdeményezőként léptek fel mindig, rajtuk most sem mú­lik, hogy fokozatosan csökken­jék és megszűnjék a „halál arzenálja” szerte a világon. Vámos Imre •0­ (Khartoum, TASZSZ) A szudáni fővárosban megnyílt a Szakszervezeti Világszövet­ség végrehajtó irodájának ülésszaka.­­J. (Kairó, MTI) Szombati Béla, a kairói magyar nagy­­követség ideiglenes ügyvivője átadta az EAK nemzetgyűlése elnökének a magyar ország­­gyűlés külügyi bizottságának február 21-i, az Abu Zabal-i izraeli terrorbombázást elítélő nyilatkozatát Masar Nemzet zászlóterénre a Bellertheasei ( népművelési törén­yjavaslat)l tanácskozott az országgyűlés kulturális bizottsága Kedden a Parlament delegá­­ciós termében összeült az or­szággyűlés kulturális bizottsá­ga. Vass Istvánjáénak, az or­szággyűlés alelnökének javas­lata alapján a Szirmai István halálával megüresedett bizott­sági elnöki posztra dr. Ortutay Gyulát választották meg. Emelkedett a műveltség Dr. Ortutay Gyula elnökle­tével a képviselők közművelő­désünk helyzetéről, fejleszté­sének feladatairól tanácskoz­tak. A témáról korábban tá­jékoztató anyagot kaptak kéz­hez — ehhez Molnár János művelődésügyi miniszterhe­lyettes fűzött kiegészítéseket. A közművelődés helyzetéről készült felmérés egyebek kö­zött hangsúlyozza: a művelt­ségi színvonal emelésében az elmúlt negyedszázad jelentős eredményeket hozott. A de­mokratikus közoktatás meg­alapozta a kulturális monopó­lium felszámolását, a közmű­velődés széles körű kibontako­zása pedig nagymértékben hozzájárult az általános mű­veltség emeléséhez. Mindemel­lett az iskolaügynek még ne­héz gondokkal kell megküzde­nie: nem kielégítő a középis­kolát, egyetemet végzett mun­kás-paraszt fiatalok aránya, s még mindig jelentős azoknak a száma, akik az általános is­kolát sem fejezik be. Említésre méltó az olvasott­ság mennyiségi és minőségi fejlődése. Az elmúlt öt eszten­dőben 20 millió kötet könyv talált gazdára az üzletekben, s 58 millió kötetet kölcsönöztek a könyvtárakból. A statisztika szerint a körülbelül hét és fél millió felnőttből 1,8 millió rendszeresen olvas, 2,7 millió pedig elég sűrűn vesz kezébe könyvet. Elgondolkoztató ada­tok itt is akadnak: a felnőtt lakosság tetemes része egyál­talán nem olvas, s a szépiro­dalmi könyvek legkedveltebb „műfajai” mellé csak igen las­san zárkózik fel a mai modern szocialista irodalom. Sajnálatos tényként említi a felmérés a művészeti ízlés vi­szonylagos elmaradását. Szá­mottevő rétegek a szentimen­tális, naturalista formákhoz vonzódnak, s nagy tábora van még a színvonaltalan, giccses műveknek. Méltányolva a mű­velődési otthonok munkáját, a tájékoztató megemlíti, hogy ezeknek az intézményeknek csupán fele felel meg a mini­mális működési követelmé­nyeknek. Sajátos vonás, hogy a művelődési lehetőségek bő­vülése mellett a közművelő­désben bizonyos megtorpanás tapasztalható. Nem sikerült kellően aktív önművelésre ser­kenteni a társadalom széles rétegeit, köztük különösképpen a munkás- és parasztifjúságot. A közművelés társadalmi je­lentősége alig felismert — azt sokan nem az oktatásra épülő permanens folyamatnak, ha­nem az alacsonyabb művelő­dési szinten állók nevelési ügyének tekintik. Az Országos Népművelési Tanács — mint társadalmi tanácsadó testület — nehezen tud érvényt sze­rezni saját döntéseinek, mert kötelező érvényű állásfoglalá­sokra nincs hatásköre. Új módszereket A lakosság átrétegeződése, a településviszonyok alakulása, az életszínvonal és az életmód változása, a szabad idő növe­kedése feltétlenül mélyreható változtatásokat követel a nép­művelés módszereiben. A leg­fontosabb tennivalók egyike: fokozni kell az állami irányí­tás hatékonyságát. Koncent­ráltabban kell a jövőben fel­használni a több forrásból biz­tosított anyagi alapokat, ma­gasfokú ismeretekkel rendel­kező szakemberekkel kell gya­rapítani a közművelődési terü­leteken dolgozók számát, és sürgető követelmény a köz­­művelődés távlati, 15 éves fej­lesztési programjának kidolgo­zása. A beszámoló után Antalfia Jenő országgyűlési képviselő népművelési törvényjavaslat tervezetet terjesztett a bizott­ság elé. A javaslat — amelyet korábban megvitatott, támoga­tott a Pest'­megyei képviselő­­csoport is — a többi között rámutat: a gazdasági fejlődés, a tudományos-technikai forra­dalom követelményei, szocia­lista demokrácia szélesedése, a fokozódó urbanizációval együttjáró változások egyaránt növelik a művelődés társadal­mi szerepét, jelentőségét. Ha­laszthatatlanul fontos tehát a folyamatos képzés, az iskola és felnőttoktatás közötti kapcso­lat kialakítása, a népművelés társadalmi szerepének újrafo­galmazása, korszerűsítése, , tar­talmának körvonalazása. A népművelési törvénynek új­­ műveltségi követelményt kell felállítani a társadalom felnőt­t­vő és felnőtt tagjaival szem­ben. Növelnie kell a népmű­velés társadalmi tekintélyét, megbecsülését, segítenie kell az egységes népművelési szem­lélet kialakítását Széles körű vita A két előterjesztést együt­tesen vitatták meg a képvise­lők. Szabó József hozzászólá­sában azt fejtegette, arra kell törekedni, hogy csökkentsék a 8. általánost el nem vég­zők arányát. Dr. Szilágyi Gábor elmondotta, a közmű­velődési szervek elsődleges feladata, hogy az információ­­áradatból „válogassanak”, s kihez-kihez igényei szerint juttassák el a megfelelőt Váci Mihály vitába szállt a népművelésről készített fel­mérés egyik megállapításával, nevezetesen avval, hogy fő­ként a munkások, mezőgazda­­sági dolgozók műveltsége, művészi igénye alacsony. Ta­pasztalatai szerint művelődési fehér foltokra bukkanhat a vizsgálódó az alkalmazottak, értelmiségiek jó részénél is. Elismeréssel nyugtázta ugyan­akkor, hogy a parasztság ösz­tönösen őrzi eredendő művé­szi ízlését, népi kultúráját. Dr. Dömötör János véle­ménye szerint a közművelődés fejlődésének megtorpanásában szerepe van bizonyos gazda­sági szemlélet eluralkodásá­nak. Borbély Jánosné elmondta, hogy a művelődési otthonok anyagi eszközei szűkösek. A kapott támogatás sok esetben csupán arra elég, hogy az al­kalmazottakat kifizethessék. Petrovics Emil hangsúlyozta, hogy nagyobb gondot kell for­dítani a zenei, illetőleg a kép­zőművészeti kultúra fejlesz­tésére, s változtatni kell azon a szemléleten is, hogy a műveltségi szintet csupán az eladott, vagy kölcsönzött könyvek számával mérjék. Túlságosan elégedettek va­gyunk zenei nevelésünkkel — mondotta — s közben meg­feledkezünk arról, hogy a ze­nei nevelés nem azonos a ze­nei műveltséggel. Kifejtette véleményét közművelődésünk helyzetéről Vass Istvánné, az országgyűlés alelnöke, Kazi­­mity György, a SZOT alosz­tályvezetője, Tar Károly, a debreceni városi tanács osz­tályvezetője, dr. Csicsai Iván, a Pest megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnök­­helyettese, valamint Horváth István, a pesterzsébeti Vasas Művelődési Ház igazgatója. Dr. Ortutay Gyula vitazá­rójában leszögezte: az elhang­zott eszmecsere hasznos, öt­letekben termékeny volt, s feltétlenül hozzájárul a kor­szerű közművelődés kritériu­mainak kialakításához. A bi­zottság úgy foglalt állást, hogy szükségesnek tartja egy nép­művelődési kerettörvény meg­alkotását. Kedden délelőtt a Gellért­hegyen ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadás­sal levonták a magyar nem­zeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zász­laját amelyek — a szovjet hadsereg megalakulásának 52. évfordulója tiszteletére — két napon át lengtek a hazánk felszabadításáért vívott har­cokban elesett szovjet hősök emlékműve előtt Az egyiptomi felsőoktatásü­gyi államtitkár látogatásai Dr. Rosta Endre, a Kultu­rális Kapcsolatok Intézetének elnöke kedden délelőtt hiva­tali helyiségében fogadta dr. Musztafa Tolbát, az Egyesült Arab Köztársaság felsőokta­tásügyi minisztériumának ál­lamtitkárát, az 1970—71. évi magyar—egyiptomi kulturális és tudományos együttműködé­si munkaterv megtárgyalása céljából hazánkban tartózkodó egyiptomi delegáció vezetőjét Délután Erdei Ferenc, a Ma­gyar Tudományos Akadémia főtitkára fogadta az EAK ál­lamtitkárát. Magyar—BENELUX kereskedelmi tárgyalások A jövő hét elején Brüsz­­szelben találkoznak Magyar­­ország és a belga—holland-­— luxemburgi gazdasági unió képviselői, hogy tárgyaláso­kat folytassanak Magyarország és a BENELUX-államok új hosszú lejáratú árucsere-for­galmi megállapodásának elő­készítéséről. Az előző, 1967- ben megkötött hosszú lejáratú megállapodás három évre szólt. A jövő héten sorra ke­rülő tárgyalások alapján lét­rejövő, újabb hosszú lejáratú megállapodás ez év elejétől visszamenőleg lesz érvényes. Magyarország és Belgium áruforgalmában a magyar ki­vitel 1965 és 1969 között 80 százalékkal emelkedett Tanácsi végrehajtó bizottsági ülések a fővárosban és vidéken Kedden a főváros több ke­rületében és vidékén több megyében tartottak végre­hajtó bizottsági ülést a taná­csok. Budapesten a XVIII. ke­rületi tanács végrehajtó bi­zottsága a következő évek fejlesztési feladatairól tár­gyalt. A kommunális ellátás fejlesztése során 10 kilomé­ter hosszúságban aszfaltutat, 90 kilométer hosszúságban aszfaltjárdát építenek, s mint­egy 85 kilométer hosszúság­ban felújítják a felrepedezett, hepehupás úttestekett A víz­ellátás javítására összesen 25 kilométer hosszúságban fek­tetnek le csöveket A XXI. kerületi tanács vég­rehajtó bizottsága egyebek közt az egészségügyi gondo­zás helyzetével foglalkozott Bejelentették: szisztematikus vizsgálat-sorozattal­­ felkutat­ják a gondozásra szorulókat, a betegségek megelőzésére sű­rűbben tartanak szűrővizsgá­latot, s megszervezik a 14— 18 évesek egészségügyi gondo­zását is. A szegedi városi tanács vég­rehajtó bizottsága keddi ülé­sén értékelte azt az országo­san is kiemelkedő eredményt, hogy az elmúlt öt évben Sze­geden az iskoláskor előtti gyermekek 90—94 százaléka részesül óvodai nevelésben. Az idén azonban sajnos, ag­gasztó visszaesés következett be. Két óvodát be kellett zárni, mivel az épületek élet­­veszélyessé váltak, a város új lakónegyedében pedig még nem épült fel ilyen jellegű intézmény. A gondok enyhí­tésére a vb gyors anyagi se­gítséget kért a felsőbb szer­vektől. A Bács-Kiskun megyei ta­nács végrehajtó bizottsága Kecskeméten tartott ülésén újabb iskolakörzetesítési ered­ményekről tárgyalt. Többek között határozatot hoztak a soltvadkerti és a keceli kül­területi általános iskolai igaz­gatóságok megszüntetéséről. A Békés megyei tanács keddi végrehajtó bizottsági ülésén a kisipari és a házi­ipari szövetkezetek fejleszté­séről tárgyaltak. Békés m­gyében 1970-ben 100 millió forintot költenek a kisipari és háziipari szövetkezetek fej­lesztésére, csaknem 40 mil­lióval többet, mint az elmúlt esztendőben. A Borsod megyei tanács Miskolcon megtartott végre­hajtó bizottsági ülésén megál­lapították, hogy a tanácsok önálló gazdálkodásával össze­függésben az elmúlt évben Borsod megyében megszigorí­tották az ellenőrzéseket. A megszigorított revíziók haté­konyságát­ jól mutatja az, hogy mintegy 130 millió forint adóalapot és adóztatásból el­vont jövedelmet derítettek fel. A vizsgálatok alapján több mint hetven esetben történt felelősségre­ vonás. A Szolnok megyei tanács keddi vb-ülésén a veszélyez­tetett helyzetben levő csalá­dok és kiskorúak helyzetét vitatták meg. JÓZSEF ATTILA SZÍNHÁZ MÁRCIUS HAVI BÉRLET,N­APT­ÁRA 1-én du. N + Vasutas 1- én este Bródy 2- án B 3- án D 4- én E­­ 7- én du. C ' 8- án du. Radnóti 9- én X ' 11-én F 1 13- án K 14- én M 15- én du. Textiles 16- án U ‘ 17- én Z 1 19- én H­­ 20- án J + Ganz V. a 22- én S 1 23- án Arany és Petőfi­­ 26- án Y 1 27- én Karinthy 3' 28- án Premier­s 29- én du. O 11 29- én este R 30- án A _ ________________________ n 3 Magyar megfigyelő a Nők Nemzetközi Tanácsának kongresszusáról A Nők Nemzetközi Taná­csa (International Council of Women) Bangkokban tartotta XIX. kongresszusát, amelyen a Magyar Nők Országos Ta­nácsa képviseletében dr. Gö­­möri Edit nemzetközi jogász megfigyelőként vett részt. Ha­zatérve tapasztalatairól a kö­vetkezőket mondta. — A szervezet kongresszu­sán szocialista államok nő­­képviselői — a Szovjet Nőbi­ottság, a Jugoszláv Nőtanács s a Magyar Nők Országos Tanácsa küldöttei — ezúttal eső ízben vettek részt meg­­igyelői minőségben. — A kongresszus, amelynek npirendjén „Az emberi erő-­­ írások a fejlődés érdeké­én” című téma szerepelt k­ülönböző szempontokból vizs­­álta a nők helyzetét. A jogi, jóléti, az egészségügyi, n­emzetközi kapcsolatok, a­yermekügyi és a háztartási izottságban összesen 359 de­­lgátus fejtette ki álláspont­ot a nők életkörülményeiről, a világ különböző pontjain megoldandó feladatokról. — Jómagam a jogi bizott­­sgban szólaltam fel és is­­mertettem a nők egyenjogú­ságára vonatkozó nemzetközi egyezmények gyakorlati meg­valósítását Magyarországon. A részvevők érdeklődéssel fo­gadták, hogy a nálunk életbe léptetett rendelkezések teljes összhangban vannak az ENSZ alapokmányával. A kongres­­­szusi küldöttek körében igen nagy érdeklődést keltett a ná­lunk bevezetett gyermekgon­dozási segélyrendszer. A SZOT és a MN­ együttműködési megállapodása A SZOT és az Olasz Álta­lános Munkásszövetség (CGIL) képviselői február 17—24 kö­zött Budapesten tárgyalásokat folytattak, kölcsönösen tájé­koztatták egymást munkájuk­ról. A SZOT küldöttségét Gál László titkár vezette, az olasz küldöttséget Rinaldo Scheda, a CGIL titkára. A két küldöttség megálla­podást írt alá az együttműkö­dés továbbfejlesztéséről.

Next