Magyar Nemzet, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-25 / 47. szám
Szerda, 1970. február 25. Várható-e leszerelési évted? A leszerelés kérdéséről három szinten folytak és folynak tárgyalások az utóbbi időben. Mindenekelőtt az Egyesült Nemzetek Szervezetében, ahol az évi közgyűlésen rendszeresen napirendre kerül a fegyverkezés korlátozásának számos témája, a sürgősségi jellegnek megfelelően; azután — miként a neve is tanúsítja — ez a központi feladata a genfi leszerelési értekezletnek; végül külön előzetes tárgyalások kezdődtek az elmúlt év őszén a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői között Helsinkiben a stratégiai fegyverek korlátozásáról Az utóbbi megbeszélések még kezdeti szakaszban vannak, de maga az a tény, hogy mind a két fél „óvatos derűlátással” nyilatkozott, és a párbeszéd megfelelő előkészületek után április közepén Bécsben folytatódik, némi reményt kelthet az előrehaladásra. E három szinten folyó megbeszéléssorozat formailag és szervezetileg független egymástól, hiszen a genfi bizottság nem az ENSZ szerve, s a szovjet és amerikai delegációk is elsősorban a kormányaiknak tartoznak beszámolóval (s legfeljebb szövetséges országaiknak tájékoztatással), mégis szoros az összefüggés az ENSZ, a genfi bizottság munkája és a szovjet—amerikai megbeszélések között. Nemcsak azért, mert a téma a végső célt, az általános és teljes leszerelést illetően mind a három fórumon azonos, tehát legfeljebb részleges munkamegosztásról beszélhetünk, hanem azért is, mert a New Yorkban, Genfben, Helsinkiben, illetve Bécsben elért esetleges eredmények kihatással lehetnek egymásra, az előrehaladás valamelyik területen elősegítheti a többi konferencia munkáját is. A súlypont jelenleg Genfre helyeződött, ahol a vegyi és baktériumfegyverek betiltása, a tömegpusztító fegyverek kitiltása a tengerek és óceánok mélyéről, valamint természetesen az általános, teljes leszerelés áll a megbeszélések középpontjaiban. A genfi bizottságnak, mint ismeretes, az elmúlt nyár óta Magyarország is tagja (júliusban és augusztusban bővítették ki a 18 tagból álló testületet 26-ra, beválasztván Japán, Mongólia, Argentína, Hollandia, Jugoszlávia, Marokkó és Pakisztán képviselőit is, hazánkkal együtt). A bizottság természetesen még így sem teljes, mert ■— jóllehet az erőviszonyoknak megfelelően a szocialista országok szövetségi rendszere, a nyugati katonai rendszerek, valamint az el nem kötelezett országok egyenlő arányban képviselve vannak — a „huszonhatok tanácsa” munkájában csak huszonöten vesznek részt, miként korábban a „tizennyolc” tagból álló bizottságban is csak tizenheten vettek részt. Franciaország, a negyedik — nukleáris fegyverrel rendelkező — állam változatlanul távol marad az ülésektől, noha egy és más változott a francia politikában katonai téren is a távolmaradás demontratív bejelentése óta. Az ötödik atomhatalom, a Kínai Népköztársaság ugyancsak változatlanul távolmarad, noha — miként Alekszej Roscsin nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője éppen magyar újságíróknak adott nyilatkozatában hangsúlyozta — részvételének nincs elvi akadálya, hiszen a genfi bizottság nem az ENSZ szerve, amelybe Kína fölvételét az amerikaiak eddig megakadályozták, és nem tagja a leszerelési értekezletnek a két Németország, amelyek ma már nagy ipari és itonai potenciállal rendeleznek, tehát föltétlenül lett volna a helyük. A szovjet küldöttségnek sinncs kifogása Nyugat-Németország felvétele ellen, ha ugyanilyen joggal az NDK-t is felveszik. A nyugati küldöttek a javaslatot azonban elutasították. A bizottság amúgy is nehéz munkáját mindez kétségtelenül hátráltatja, hiszen hiába hoznak általános érvényű ha- tározatokat, ha azokat nem tartja magára nézve kötelezőnek a világ minden állama. Maguk a határozatok sem születnek egyik napról a másikra, gyakran többéves vita előzi meg a közös vélemény kialakítását, aminek oka az, hogy különféle társadalmi berendezkedésű, politikai elkötelezettségű és gyakran a maguk katonai s gazdasági érdekeit szem előtt tartó országok álláspontját kell egyeztetni. (Az Egyesült Államok maga nehezíti meg például helyzetét vegyi fegyverek eltiltása terén — noha szóban Nixon már bejelentette az 1925. évi genfi konvencióhoz való csatlakozást —, mert gyakorlatilag tovább tárolják, sőt, fel is használják Vietnamban ezt a pusztító fegyvert.) Mindezek ellenére nagy jelentőségű a genfi értekezlet munkája Mindenekelőtt azért, mert a világ két szuperhatalmának képviselői ott ülnek a tárgyalóasztalnál; gazdasági és katonai hatalmát tekintve Szovjetunió és az Egyesült Államok biztosítani képes belátható ideig a világ békéjét, ha — Amerika már korábban magára vállalt világcsendőri szerepének betöltése miatt — a helyi háborúikat és válságokat nem is tudják megszüntetni. A genfi értekezlet ezenkívül több területen eredményes munkát végzett az elmúlt évtizedben, amire U Thant ENSZ-főtitkár is külön felhívta a figyelmet felszólalásában az elmúlt szerdán. Hogy csak a legfontosabbakat említsük: a világűr békés felhasználásáról és az atomfegyverek további elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződések, amelyeket a világ legtöbb országa aláírt, a Genfben végzett munka eredményeként jöttek létre. Genf hozzájárult továbbá az 1963 évi moszkvai részleges atomcsend-egyezmény létrejöttéhez, s ha az Egyesült Államok még folytatja is a föld alatti atomrobbantásokat, a világ lakossága megmenekült a már egyre gyakoribbá vált robbantásoktól a földön, vízen és a jégben, s az általuk felidézett veszélyeidül Az ENSZ főtitkára különben a genfi értekezlet előtt álló és sürgősen elvégzendő feladatok között a végleges megállapodást említette a tengerfenék demilitarizálásáról, a föld alatti atomrobbantások megszüntetését valamint a vegyi és biológiai fegyverek eltiltását sürgette. Minderről szó volt már az ENSZ közgyűléseit, a szocialista országok, köztük hazánk képviselői tervezetet is dolgoztak ki a vegyi és biológiai fegyverek eltiltásáról, de a nyugati országok időnyerő taktikája miatt nem születhetett határozat. (Az angolok például most Genfben is szét akarják választani a vegyi és biológiai fegyverek kérdését, s szakaszonként kívánják a tilalmat bevezetni, az amerikaiak pedig a gyártás, raktározás és felhasználás között akarnak különbséget tenni.) Egy hete tart a genfi bizottság munkája, mérlegét egyelőre tehát még korai lenne megvonni. Mindenesetre bizonyos reménykedésre adhat okot, hogy az ENSZ főtitkára úgy köszöntötte az értekezletet, mint a közgyűlés által meghirdetett „leszerelési évtized” kezdetét. Ez az új évtized — a világszervezet fennálllásának negyedszázados évfordulóján — valóban jól indulna, ha most Genfben, majd áprilisban a szovjet—amerikai megbeszéléseken legalább részleges eredményeket lehetne elkönyvelni, hiszen minden ilyen lépés közelebb vezetne az általános és teljes leszereléshez. A szocialista országok javaslataikkal és együttműködési készségükkel eddig is kezdeményezőként léptek fel mindig, rajtuk most sem múlik, hogy fokozatosan csökkenjék és megszűnjék a „halál arzenálja” szerte a világon. Vámos Imre •0 (Khartoum, TASZSZ) A szudáni fővárosban megnyílt a Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó irodájának ülésszaka.J. (Kairó, MTI) Szombati Béla, a kairói magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivője átadta az EAK nemzetgyűlése elnökének a magyar országgyűlés külügyi bizottságának február 21-i, az Abu Zabal-i izraeli terrorbombázást elítélő nyilatkozatát Masar Nemzet zászlóterénre a Bellertheasei ( népművelési törényjavaslat)l tanácskozott az országgyűlés kulturális bizottsága Kedden a Parlament delegációs termében összeült az országgyűlés kulturális bizottsága. Vass Istvánjáénak, az országgyűlés alelnökének javaslata alapján a Szirmai István halálával megüresedett bizottsági elnöki posztra dr. Ortutay Gyulát választották meg. Emelkedett a műveltség Dr. Ortutay Gyula elnökletével a képviselők közművelődésünk helyzetéről, fejlesztésének feladatairól tanácskoztak. A témáról korábban tájékoztató anyagot kaptak kézhez — ehhez Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes fűzött kiegészítéseket. A közművelődés helyzetéről készült felmérés egyebek között hangsúlyozza: a műveltségi színvonal emelésében az elmúlt negyedszázad jelentős eredményeket hozott. A demokratikus közoktatás megalapozta a kulturális monopólium felszámolását, a közművelődés széles körű kibontakozása pedig nagymértékben hozzájárult az általános műveltség emeléséhez. Mindemellett az iskolaügynek még nehéz gondokkal kell megküzdenie: nem kielégítő a középiskolát, egyetemet végzett munkás-paraszt fiatalok aránya, s még mindig jelentős azoknak a száma, akik az általános iskolát sem fejezik be. Említésre méltó az olvasottság mennyiségi és minőségi fejlődése. Az elmúlt öt esztendőben 20 millió kötet könyv talált gazdára az üzletekben, s 58 millió kötetet kölcsönöztek a könyvtárakból. A statisztika szerint a körülbelül hét és fél millió felnőttből 1,8 millió rendszeresen olvas, 2,7 millió pedig elég sűrűn vesz kezébe könyvet. Elgondolkoztató adatok itt is akadnak: a felnőtt lakosság tetemes része egyáltalán nem olvas, s a szépirodalmi könyvek legkedveltebb „műfajai” mellé csak igen lassan zárkózik fel a mai modern szocialista irodalom. Sajnálatos tényként említi a felmérés a művészeti ízlés viszonylagos elmaradását. Számottevő rétegek a szentimentális, naturalista formákhoz vonzódnak, s nagy tábora van még a színvonaltalan, giccses műveknek. Méltányolva a művelődési otthonok munkáját, a tájékoztató megemlíti, hogy ezeknek az intézményeknek csupán fele felel meg a minimális működési követelményeknek. Sajátos vonás, hogy a művelődési lehetőségek bővülése mellett a közművelődésben bizonyos megtorpanás tapasztalható. Nem sikerült kellően aktív önművelésre serkenteni a társadalom széles rétegeit, köztük különösképpen a munkás- és parasztifjúságot. A közművelés társadalmi jelentősége alig felismert — azt sokan nem az oktatásra épülő permanens folyamatnak, hanem az alacsonyabb művelődési szinten állók nevelési ügyének tekintik. Az Országos Népművelési Tanács — mint társadalmi tanácsadó testület — nehezen tud érvényt szerezni saját döntéseinek, mert kötelező érvényű állásfoglalásokra nincs hatásköre. Új módszereket A lakosság átrétegeződése, a településviszonyok alakulása, az életszínvonal és az életmód változása, a szabad idő növekedése feltétlenül mélyreható változtatásokat követel a népművelés módszereiben. A legfontosabb tennivalók egyike: fokozni kell az állami irányítás hatékonyságát. Koncentráltabban kell a jövőben felhasználni a több forrásból biztosított anyagi alapokat, magasfokú ismeretekkel rendelkező szakemberekkel kell gyarapítani a közművelődési területeken dolgozók számát, és sürgető követelmény a közművelődés távlati, 15 éves fejlesztési programjának kidolgozása. A beszámoló után Antalfia Jenő országgyűlési képviselő népművelési törvényjavaslat tervezetet terjesztett a bizottság elé. A javaslat — amelyet korábban megvitatott, támogatott a Pest'megyei képviselőcsoport is — a többi között rámutat: a gazdasági fejlődés, a tudományos-technikai forradalom követelményei, szocialista demokrácia szélesedése, a fokozódó urbanizációval együttjáró változások egyaránt növelik a művelődés társadalmi szerepét, jelentőségét. Halaszthatatlanul fontos tehát a folyamatos képzés, az iskola és felnőttoktatás közötti kapcsolat kialakítása, a népművelés társadalmi szerepének újrafogalmazása, korszerűsítése, , tartalmának körvonalazása. A népművelési törvénynek új műveltségi követelményt kell felállítani a társadalom felnőttvő és felnőtt tagjaival szemben. Növelnie kell a népművelés társadalmi tekintélyét, megbecsülését, segítenie kell az egységes népművelési szemlélet kialakítását Széles körű vita A két előterjesztést együttesen vitatták meg a képviselők. Szabó József hozzászólásában azt fejtegette, arra kell törekedni, hogy csökkentsék a 8. általánost el nem végzők arányát. Dr. Szilágyi Gábor elmondotta, a közművelődési szervek elsődleges feladata, hogy az információáradatból „válogassanak”, s kihez-kihez igényei szerint juttassák el a megfelelőt Váci Mihály vitába szállt a népművelésről készített felmérés egyik megállapításával, nevezetesen avval, hogy főként a munkások, mezőgazdasági dolgozók műveltsége, művészi igénye alacsony. Tapasztalatai szerint művelődési fehér foltokra bukkanhat a vizsgálódó az alkalmazottak, értelmiségiek jó részénél is. Elismeréssel nyugtázta ugyanakkor, hogy a parasztság ösztönösen őrzi eredendő művészi ízlését, népi kultúráját. Dr. Dömötör János véleménye szerint a közművelődés fejlődésének megtorpanásában szerepe van bizonyos gazdasági szemlélet eluralkodásának. Borbély Jánosné elmondta, hogy a művelődési otthonok anyagi eszközei szűkösek. A kapott támogatás sok esetben csupán arra elég, hogy az alkalmazottakat kifizethessék. Petrovics Emil hangsúlyozta, hogy nagyobb gondot kell fordítani a zenei, illetőleg a képzőművészeti kultúra fejlesztésére, s változtatni kell azon a szemléleten is, hogy a műveltségi szintet csupán az eladott, vagy kölcsönzött könyvek számával mérjék. Túlságosan elégedettek vagyunk zenei nevelésünkkel — mondotta — s közben megfeledkezünk arról, hogy a zenei nevelés nem azonos a zenei műveltséggel. Kifejtette véleményét közművelődésünk helyzetéről Vass Istvánné, az országgyűlés alelnöke, Kazimity György, a SZOT alosztályvezetője, Tar Károly, a debreceni városi tanács osztályvezetője, dr. Csicsai Iván, a Pest megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, valamint Horváth István, a pesterzsébeti Vasas Művelődési Ház igazgatója. Dr. Ortutay Gyula vitazárójában leszögezte: az elhangzott eszmecsere hasznos, ötletekben termékeny volt, s feltétlenül hozzájárul a korszerű közművelődés kritériumainak kialakításához. A bizottság úgy foglalt állást, hogy szükségesnek tartja egy népművelődési kerettörvény megalkotását. Kedden délelőtt a Gellérthegyen ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással levonták a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját amelyek — a szovjet hadsereg megalakulásának 52. évfordulója tiszteletére — két napon át lengtek a hazánk felszabadításáért vívott harcokban elesett szovjet hősök emlékműve előtt Az egyiptomi felsőoktatásügyi államtitkár látogatásai Dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke kedden délelőtt hivatali helyiségében fogadta dr. Musztafa Tolbát, az Egyesült Arab Köztársaság felsőoktatásügyi minisztériumának államtitkárát, az 1970—71. évi magyar—egyiptomi kulturális és tudományos együttműködési munkaterv megtárgyalása céljából hazánkban tartózkodó egyiptomi delegáció vezetőjét Délután Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára fogadta az EAK államtitkárát. Magyar—BENELUX kereskedelmi tárgyalások A jövő hét elején Brüszszelben találkoznak Magyarország és a belga—holland-— luxemburgi gazdasági unió képviselői, hogy tárgyalásokat folytassanak Magyarország és a BENELUX-államok új hosszú lejáratú árucsere-forgalmi megállapodásának előkészítéséről. Az előző, 1967- ben megkötött hosszú lejáratú megállapodás három évre szólt. A jövő héten sorra kerülő tárgyalások alapján létrejövő, újabb hosszú lejáratú megállapodás ez év elejétől visszamenőleg lesz érvényes. Magyarország és Belgium áruforgalmában a magyar kivitel 1965 és 1969 között 80 százalékkal emelkedett Tanácsi végrehajtó bizottsági ülések a fővárosban és vidéken Kedden a főváros több kerületében és vidékén több megyében tartottak végrehajtó bizottsági ülést a tanácsok. Budapesten a XVIII. kerületi tanács végrehajtó bizottsága a következő évek fejlesztési feladatairól tárgyalt. A kommunális ellátás fejlesztése során 10 kilométer hosszúságban aszfaltutat, 90 kilométer hosszúságban aszfaltjárdát építenek, s mintegy 85 kilométer hosszúságban felújítják a felrepedezett, hepehupás úttestekett A vízellátás javítására összesen 25 kilométer hosszúságban fektetnek le csöveket A XXI. kerületi tanács végrehajtó bizottsága egyebek közt az egészségügyi gondozás helyzetével foglalkozott Bejelentették: szisztematikus vizsgálat-sorozattal felkutatják a gondozásra szorulókat, a betegségek megelőzésére sűrűbben tartanak szűrővizsgálatot, s megszervezik a 14— 18 évesek egészségügyi gondozását is. A szegedi városi tanács végrehajtó bizottsága keddi ülésén értékelte azt az országosan is kiemelkedő eredményt, hogy az elmúlt öt évben Szegeden az iskoláskor előtti gyermekek 90—94 százaléka részesül óvodai nevelésben. Az idén azonban sajnos, aggasztó visszaesés következett be. Két óvodát be kellett zárni, mivel az épületek életveszélyessé váltak, a város új lakónegyedében pedig még nem épült fel ilyen jellegű intézmény. A gondok enyhítésére a vb gyors anyagi segítséget kért a felsőbb szervektől. A Bács-Kiskun megyei tanács végrehajtó bizottsága Kecskeméten tartott ülésén újabb iskolakörzetesítési eredményekről tárgyalt. Többek között határozatot hoztak a soltvadkerti és a keceli külterületi általános iskolai igazgatóságok megszüntetéséről. A Békés megyei tanács keddi végrehajtó bizottsági ülésén a kisipari és a háziipari szövetkezetek fejlesztéséről tárgyaltak. Békés mgyében 1970-ben 100 millió forintot költenek a kisipari és háziipari szövetkezetek fejlesztésére, csaknem 40 millióval többet, mint az elmúlt esztendőben. A Borsod megyei tanács Miskolcon megtartott végrehajtó bizottsági ülésén megállapították, hogy a tanácsok önálló gazdálkodásával összefüggésben az elmúlt évben Borsod megyében megszigorították az ellenőrzéseket. A megszigorított revíziók hatékonyságát jól mutatja az, hogy mintegy 130 millió forint adóalapot és adóztatásból elvont jövedelmet derítettek fel. A vizsgálatok alapján több mint hetven esetben történt felelősségre vonás. A Szolnok megyei tanács keddi vb-ülésén a veszélyeztetett helyzetben levő családok és kiskorúak helyzetét vitatták meg. JÓZSEF ATTILA SZÍNHÁZ MÁRCIUS HAVI BÉRLET,NAPTÁRA 1-én du. N + Vasutas 1- én este Bródy 2- án B 3- án D 4- én E 7- én du. C ' 8- án du. Radnóti 9- én X ' 11-én F 1 13- án K 14- én M 15- én du. Textiles 16- án U ‘ 17- én Z 1 19- én H 20- án J + Ganz V. a 22- én S 1 23- án Arany és Petőfi 26- án Y 1 27- én Karinthy 3' 28- án Premiers 29- én du. O 11 29- én este R 30- án A _ ________________________ n 3 Magyar megfigyelő a Nők Nemzetközi Tanácsának kongresszusáról A Nők Nemzetközi Tanácsa (International Council of Women) Bangkokban tartotta XIX. kongresszusát, amelyen a Magyar Nők Országos Tanácsa képviseletében dr. Gömöri Edit nemzetközi jogász megfigyelőként vett részt. Hazatérve tapasztalatairól a következőket mondta. — A szervezet kongresszusán szocialista államok nőképviselői — a Szovjet Nőbiottság, a Jugoszláv Nőtanács s a Magyar Nők Országos Tanácsa küldöttei — ezúttal eső ízben vettek részt megigyelői minőségben. — A kongresszus, amelynek npirendjén „Az emberi erő- írások a fejlődés érdekéén” című téma szerepelt különböző szempontokból vizsálta a nők helyzetét. A jogi, jóléti, az egészségügyi, nemzetközi kapcsolatok, ayermekügyi és a háztartási izottságban összesen 359 delgátus fejtette ki álláspontot a nők életkörülményeiről, a világ különböző pontjain megoldandó feladatokról. — Jómagam a jogi bizottsgban szólaltam fel és ismertettem a nők egyenjogúságára vonatkozó nemzetközi egyezmények gyakorlati megvalósítását Magyarországon. A részvevők érdeklődéssel fogadták, hogy a nálunk életbe léptetett rendelkezések teljes összhangban vannak az ENSZ alapokmányával. A kongresszusi küldöttek körében igen nagy érdeklődést keltett a nálunk bevezetett gyermekgondozási segélyrendszer. A SZOT és a MN együttműködési megállapodása A SZOT és az Olasz Általános Munkásszövetség (CGIL) képviselői február 17—24 között Budapesten tárgyalásokat folytattak, kölcsönösen tájékoztatták egymást munkájukról. A SZOT küldöttségét Gál László titkár vezette, az olasz küldöttséget Rinaldo Scheda, a CGIL titkára. A két küldöttség megállapodást írt alá az együttműködés továbbfejlesztéséről.