Magyar Nemzet, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-27 / 227. szám
Vasárnap, 1979. szeptember 37. Magyar Nemzet A nép elhatározásán és tettein múlik a jövendő Jegyzetek a Hazafias Népfront Országos Tanácsának üléséről Az őszi politikai évad népfrontnyitánya — így határozta meg egy részvevő a Hazafias Népfront Országos Tanácsának csütörtökön, az Országházban lezajlott ülését, amelynek egyetlen napirendi pontja volt: a Magyar Szocialista Munkáspárt kongreszszusi irányelveinek megvitatása a Központi Bizottság felkérésére Megtisztelő és felelősségteljes felkérés — hangsúlyozta mind Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, mind dr. Bencsik István főtitkár, ezzel is jelezve: a tanácskozás célja sokoldalú, elemző vita a kongresszusi irányelvekről, amelyek a legszélesebb körben ismertek. A Hazafias Népfront legfelső szintű tanácskozó testülete a párt Központi Bizottsága felkérésére a népfrontmozgalom rendeltetéséhez híven, a népfrontpolitika szellemében vizsgálta az irányelveket. A tanácskozáson, amelyről lapunk hasábjain röviden már beszámoltunk, mintegy húsz felszólalás hangzott el, s rmost visszatekintve a termékeny vitában eltelt órákra, megállapíthatjuk, hogy a tanácskozás elérte célját, részletekbe menően megvitatta a kongresszusi irányelvek tömör fogalmazásban közreadott megállapításait Miről adtak hírt e nagy jelentőségű tanácskozáson a népfront szószólói, miképpen világították meg a IX. kongresszus óta megtett utat, miben látják a X. kongresszus jelentőségét s hogyan látják az elkövetkezendő időkben az ország és a nép sorsának alakulását? A vitában elhangzott felszólalások érett politikai felelősséggel és gonddal elemezték a szocialista társadalom dinamikus fejlődését, a fejlődéstől elválaszthatatlan ellentmondásokkal, feszültségekkel és konfliktusokkal egyetemben, méltatva a párt elévülhetetlen érdemeit a szocialista közgondolkodás kialakításában az élet és a társadalom minden területén. Az események krónikása megkísérli a kiragadott gondolatok segítségével a tanácskozás lényeges megállapításait felvázolni. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkára a Hazafias Népfront elnöksége tagja rendkívüli érdeklődéssel fogadott felszólalásában hangsúlyozta, hogy a közelgő pártkongresszus számvetés, beszámoló a megtett útról, a kialakult helyzet értékelése és a jövendő feladatainak megjelölése. Ennek a munkának egyes elemei nem egyformán nehezek, de egyik sem könnyű. Az eltelt négy év tevékenységéről becsületesen számot adni: komoly feladat, de a legfontosabb a folytatás, a jövendő út kijelölése. Az irányelvek a kongresszusi munka első állomását jelentik, nem a befejezést. Ez a vita, amelynek itt részvevői vagyunk, bizonyítja, hogy ez a módszer — a párttagság és az egész dolgozó nép bevonása, az egyedül célravezető. Ez a módszer demokratikus, abban az értelemben is, hogy nem formális, mert hiszen a végső döntés kialakításában szerepet játszik. A vita során részletesen foglalkoztak azokkal az eredményekkel, amelyeket a IX. kongresszus óta elértünk a gazdasági és kulturális építés, a szociális viszonyok javítása és az életszínvonal fejlesztése terén. Rendkívül nagyok az eredmények a szocialista közgondolkodás fejlődésében, megszilárdulásában és kiteljesedésében. Külön hangsúlyt kapott a társadalom egységének további erősödése. Kádár János is kiemelte, hogy ez az egység vitában született. A mi népünk szocialista egységének kiemelkedő alkotó eleme és része, hogy százezreknek és millióknak hitre és bizalomra is szüksége van, de mind nagyobb szüksége van a valóság ismeretére, a tudatos gondolkodásra és a felelős cselekvésre. Most a gazda szól hozzá az ügyekhez, a nép, amely az ország gazdája és amelynek elhatározásán és tettein múlik a jövendő. Az ország belpolitikai életének, a társadalom fejlődésének elemzése alkotta a felszólalások gerincét. Sok szó esett a szövetségi politikáról, mindazon emberek szövetségéről, akik egyetértenek a párttal a leglényegesebb alapkérdésben, a szocialista társadalom felépülésében, leszögezve, hogy a szocialista társadalmat csak az egész nép építheti fel. Minden magyar állampolgár egyénileg és családilag nemzeti értelemben közös és azonos érdekként szolgálhatja a szocialista társadalom felépítését, mert a legteljesebb emberi és társadalmi szabadságot, emberibb életet, magasabb életszínvonalat csak a szocialista társadalom eredményes és sikeres felépítése biztosíthat. Mint pontosan kitapintható vezérfonal vonult végig az egész tanácskozáson a népfront szószólóinak az az egyöntetű meggyőződése, hogy az irányelvek híven tükrözik a nép boldogulása érdekében végzett óriási munkát. A felszólalások többsége a jövő kérdéseivel foglalkozott, a követendő út szakaszait elemezte, de nem hiányoztak a múltba visszatekintő megállapítások sem, amelyek természetszerűen az érem másik oldalát — a már-már feledésbe merülő — történelmi nehézségeket világították meg. A mai közművelődés nagy eredményei élesebben domborodtak ki dr. Ortutay Gyula felszólalása után, aki szocialista nemzeti művelődésünk eredményeit élesen szembeállította a nemzetközi kispolgári nihilizmussal s elmondotta — s ez éppen most, a Bartók - évforduló jegyében időszerű —, hogy Bartók és Kodály 1913-ban akarta kiadni népzenei gyűjtésének első füzetét, erre azonban csak 1945 után került sor. Az Országos Tanács tagjai, munkások, parasztok, értelmiségiek, kisiparosok — elemzően szóltak az általuk képviselt közösségek elgondolásairól, így Szabó László a munkásság oldaláról vizsgálta a szövetségi politika kérdéseit, dr. Bartha Tibor református püspök az egyházak munkájáról beszélt és érintette a népfrontpolitika megvalósítása során végzetteket Sümegi János a mezőgazdaság előtt álló feladatokról szólott, különösen az idei nehéz esztendő tapasztalatai nyomán. A felszólalásokból egyöntetűen kicsendült, hogy az Országos Tanács tagjai egyetértenek a kongresszusi irányelvekkel és a bennük meghatározott feladatokkal. A gondolatokban rendkívül gazdag, az élet minden területét felölelő felszólalások egészét nem lehet egyetlen cikk keretébe sűríteni. Mégis ki kell ragadni azt a sürgető óhajt, amely a fiatalok közéleti szereplésével foglalkozott az oktatás kérdésein kívül, hangsúlyozva, hogy a népfront számít az ifjúság politikai aktivitására, mintegy a közélet porondján kívánja látni azt a nemzedéket, amely a következő évtizedekben az ország vezetését kézbe veszi. A várospolitika időszerű feladatai éppúgy szőnyegre kerültek, mint a termelőszövetkezetek fejlődésének és megszilárdulásának gondjai és örvendetes eredményei, a tisztára mezőgazdasági és már iparosodó falvak sajátos kérdései. A fontos és hasznos tanácskozás annak a meggyőződésnek erőteljes hangsúlyozásával zárult, hogy elért eredményeinket a gyakorlatban jól végrehajtott szövetségi politikának, a népi-nemzeti egység megerősödésének köszönhetjük. Minden sikerünk, eredményünk a szocializmus építésében összeforrott nép győzelme. Ez az az út, amelyen járnunk kell a jövőben is. B. G. Sok dolgos kézre van szükség az őszi betakarításnál Dr. Dimény Imre miniszter sajtótájékoztatója a feladatokról Élelmiszer-gazdaságunk helyzetéről és az őszi mezőgazdasági munkákról tájékoztatta szombaton délelőtt a sajtó képviselőit dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az Országház delegációs termében. A kormány Tájékoztatási Hivatalának vezetője, Várkonyi Péter nyitotta meg a sajtótájékoztatót, majd a miniszter részletesen beszámolt az esztendő mezőgazdasági munkáiról, az idei nyarat a negyedszázad legnehezebb nyarának nevezte. Mégis: a gabonatermés egész esztendőre biztosítja az ország kenyerét. Az eddig betakarított növények közül a legnagyobb kiesés a kalászos gabonáknál következett be. A tél viszontagságai, az ár- és belvíz nyomán a vetés 8 százaléka kipusztult. Az idén körülbelül 12,4—12,5 mázsa holdanként átlagtermésre számíthatunk. Az eddig betakarított növények terméseredményeit ismértette ezután. Kiemelte, hogy az időjárás okozta nehézségek kedvezőtlenül alakították a kertészeti növények többségének terméshozamát is. A téli alma termelése 15—20 százalékkal elmarad a tavalyi terméstől. A szőlő is gyengébben sikerült, mintegy 4,0 millió hektoliter bortermésre számíthatunk. Az állattenyésztés jól fejlődik, a legutóbbi adatok szerint a sertésállomány egynegyedével, ezen belül a kocaállomány kereken egyharmadával nagyobb az egy évvel korábbinál. A háztáji gazdaságokban is fokozódott az állattartási kedv. Még mindig kedvezőtlen a helyzet az alkatrész- és anyagellátásban. A műtrágya — a kálium kivételével — elegendő a mezőgazdasági üzemek igényeinek kielégítéséhez. Ezután rátért a miniszter az őszi betakarítás legfontosabb tennivalóira. Hangsúlyozta: minden eddiginél nagyobb munkatorlódásra kell felkészülni. Ez pedig azt jelenti, hogy az őszi munkákhoz rövidebb, most már csupán 5—6 hét áll rendelkezésre. Mintegy 4 millió holdnyi kapásnövény betakarítását, ezenkívül 3,5 millió holdon talajelőkészítést és 4 millió holdon mélyszántást kell elvégezni megfelelő minőségben. Szüretelni kell az almát, a szőlőt A legnagyobb gondot a kukorica betakarítása jelenti a mezőgazdaságban. Nagyon dolgos kézre van szükség: a családtagok, az iskolások, a fiatalság, és ahol lehet az ipari munkásság köréből is, mert csak így, együttesen, társadalmi összefogással lehetünk úrrá a nehézségeken. 140 ezer tonna vetésre alkalmas búza áll a mezőgazdaság rendelkezésére. Megfelelő készletek vannak egyéb gazdasági növények vetőmagjából is. Ismertette azután a miniszter a felvásárlást, a forgalmazást és az élelmiszer-ellátást. Az ellátás terén, húsból a lakosság igényei meghaladták a kínálatot, bár az élelmiszeripar termelése lehetővé tette, hogy húsból és húskészítményekből 5,4 százalékkal többet hozzon forgalomba, mint az elmúlt év első felében. A baromfiipar túlteljesítése lehetővé tette a megnövekedett kereslet kielégítését. Baromfihúsból ez év első felében 19,2 százalékkal volt nagyobb a forgalom. Végeredményben elmondható, hogy az élelmiszeripar termelése eddig és az év hátralevő részében is megfelelő, nyugodt ellátást tett és tesz lehetővé. Dr. Dimény Imre azzal fejezte be tájékoztatóját, hogy az egész ország bízik az őszi szántóföldi csata sikerében. Magyar-román építésügyi együttműködési tárgyalások Petre Blajovicinek, Románia helyi gazdasági és igazgatási állami bizottsága elnökének vezetésével hazánkban tartózkodó román építésügyi küldöttség szeptember 21—26. között együttműködési tárgyalásokat folytatott az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium vezetőivel, szakértőivel. A baráti ország küldöttségének vezetőjét fogadta dr. Ajtai Miklós miniszterelnök-helyettes és dr. Papp Lajos, a Minisztertanács tanácsi hivatalának elnöke. A tárgyaló partnerek megegyeztek, hogy harminc napon belül kijelölik azokat a szakértőket, akik megvizsgálják és még ez év végéig öszszefoglalják az építésügyi gazdasági-műszaki együttműködés konkrét témáit A megbeszélésekről készített emlékeztetőt szombaton délben a Gellért-szálló gobelin-termében Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter és Petre Blajovici, Románia helyi gazdálkodási és igazgatási állami bizottságának elnöke írta alá. Magyar mezőgazdasági laboratóriumok a Szovjetunióban A magyar—szovjet műszeripari gyártásszakosítási és kooperációs szerződés értelmében Magyarország gyártja a mezőgazdasági és élelmiszeripari komplett laboratóriumokat. AZ esztergomi Labor MIM a következő ötéves tervben 20 millió forint értékű laboratóriumot szállít a Szovjetunióba. Ebből 15 millió rubel értékű berendezés az öszszövetségi mezőgazdasági minisztérium, a többi a begyűjtési, illetve az élelmiszeripari minisztérium számára készül. A mezőgazdaság részére mintegy másfél ezer , elsősorban mag- és takarmányvizsgáló laboratóriumot szállítanak a következő ötéves tervben. Emellett szovjet tudományos és műszaki együttműködéssel 27 újfajta komplett laboratóriumot fejlesztenek ki. A jövő évi szállításokról jegyzőkönyvet, az ötéves tudományos és műszaki együttműködésről megállapodást írt alá szovjet partnerével szombaton Budapesten, az esztergomi gyár. Kirándulásra biztat a hét végi időjárás Az Európa szélein összecsapó hűvösebb és enyhébb légtömegek harca egyelőre nem érinti hazánkat. A reggeli ködképződéstől eltekintve csendes, száraz, derült időjárás várható, így kellemes kirándulásra biztat az idő. Az éjszakai lehűlés mérséklődik ugyan, de hajnalonta még borzongós hűvös lesz. A kempingezőknek tehát sok meleg holmival el kell látni magukat. Huzamosabb, vagy nagy kiterjedésű esőre szerencsére nincs kilátás. A napsütés pedig tartós és elég erős lesz ahhoz, hogy a Rajnaiban felöltött sok meleg holmi lekívánkozzon a kirándulókról, kempingezőkről. Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusa (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1970. szeptember 30-án — szerdán — délelőtt 11 órára összehívta. Az országgyűlés külügyi bizottságának ülése Az országgyűlés külügyi bizottsága szombaton Bugár Jánosnénak, a bizottság titkárának elnökletével ülést tartott. A bizottság megvitatta a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot, ennek kapcsán foglalkozott időszerű nemzetközi kérdésekkel, Magyarország nemzetközi kapcsolataival és a Külügyminisztériumot érintő tervfeladatokkal. Böjti János külügyminiszterhelyettes tartott tájékoztatót, majd a vitában felszólalt Péter János külügyminiszter, Bugár Jánosné, Kelen Béla, Kristóf István, Nagy Miklós, Nádasdi József, Pethő Tibor, Szilágyi Sándor, Tausz János képviselők, valamint dr. Hetényi István, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. A külügyi bizottság a törvényjavaslatot elfogadta. Tímár Mátyás hazaérkezett Olaszországból A Minisztertanács elnökhelyettesének nyilatkozata Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese szombaton hazaérkezett Olaszországból, ahol Mario Zagari külkereskedelmi miniszter meghívására néhány napos hivatalos látogatást tett. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, Vályi Péter pénzügyminiszter, Marjai József külügyminiszter-helyettes; jelen volt Ludovico Barattieri di San Pietro, az Olasz Köztársaság budapesti nagykövete is. Tímár Mátyás hazaérkezése után a következő nyilatkozatot adta az MTI munkatársának: — Közismert hogy a két ország gazdasági kapcsolatait évek óta bizonyos hullámzás jellemezte, az utóbbi időben azonban javuló tendenciákat tapasztalhattunk. Olaszországi utam célja az volt hogy e kedvező tendenciákat stabilizáljuk és erősítsük. Eszmecserét folytattam — időrendi sorrendben — Moro külügyminiszterrel, Zagari külkereskedelmi miniszterrel, de Martino miniszterelnök-helyettessel, majd Colombo miniszterelnökkel arról, hogy milyen módon lehet szorosabbra fűzni kapcsolatainkat, fokozni a két ország közötti árucserétés az ipari együttműködést. Bár külkereskedelmi forgalmunk az utóbbi időben dinamikusan fejlődött, Magyarország részesedése az olasz külkereskedelemben százalékos arányban még mindig kisebb, mint a második világháború előtt Teljes volt az egyetértés köztünk abban, hogy ez nem természetes állapot. A két ország földrajzi közelsége, történelmi, gazdasági adottságai, a jelenleginél lényegesen szorosabb gazdasági kapcsolatokat tesznek lehetővé. Az olasz tárgyalópartnerek megértésüket, sőt nagyon határozott szándékukat fejezték ki, hogy a jelenlegi viszonylag csekély forgalmat, gazdasági együttműködést a következő időszakban erőteljesen növeljük. Mint ismeretes, az Olaszországba irányuló magyar export nagy része mezőgazdasági termék. A hosszabb távra szóló mezőgazdasági export stabilitásában bizonyos gondokat okoz az európai közös piac ismert rendtartása. A kérdést bonyolíthatja Anglia és más országok belépési szándéka az Európai Közös Piacba, mert az szintén bizonyos változásokat hozhat, vagyis bizonytalansági tényezőket jelenthet a magyar mezőgazdasági cikkek Olaszországba irányuló exportjában. Az olasz fél utalt a közös piaci rendtartás rájuk nézve kötelező szabályaira, de nagyobb aktivitást helyeztek kilátásba, hogy a közös érdekeket érvényre tudjuk juttatni. Egyetértés volt abban is, hogy bővítsük az iparcikkek árucseréjét és a termelési kooperációt. Mindenekelőtt a gépipari termékekről van szó, amelyeknek a két ország közötti forgalma indokolatlanul alacsony. Mindenekelőtt ez az a terület, ahol keresni kell a lényeges bővítés lehetőségeit. Ismertettem fejlesztési elképzeléseinket a negyedik ötéves terv időszakára, s azt, hogy e fejlesztéshez különféle gépek, berendezések szállításában, gyártásuk kooperációjának kialakításában érdekeltek lehetnek a nyugati országok is. Több más területen is lehetséges, sőt kívánatos a kapcsolatok elmélyítése. Mint ismeretes, Magyarországon az automobilizmus az utóbbi időben lényeges fejlődésnek indult, s a fejlődés tovább fokozódik A negyedik ötéves terv végére hazánkban a személygépkocsik száma túlhaladja a félmilliót, ehhez megfelelő úthálózatra, szervizhálózatra lesz szükség. E fejlesztésben Olaszország is érdekelt, erről tárgyaltunk a külkereskedelmi miniszterrel, más partnerekkel is, s illetékes szerveink e tárgyalásokat tovább folytatják. Utalnék arra, hogy már tavaly körülbelül 5 ezer személygépkocsit vásároltunk a FIAT-cégtől, de nemcsak olasz autók beszerzéséről van szó, hanem az automobilizmus magyarországi fejlesztésével kapcsolatos egyéb kapcsolatokról is. Valamennyi megbeszélés alkalmával azt tapasztaltuk, hogy a nyugat-európai országokban, köztük Olaszországban is erősödik a meggyőződés, hogy az európai biztonsági konferencia komoly lépés lenne az európai béke és biztonság érdekében. Szóba került ennek néhány politikai vonatkozása is, de nagyobb súllyal arról beszéltünk, hogy az európai békét és biztonságot a gazdasági együttműködés, a kooperáció kiszélesítése, az energiarendszerek, a közlekedés közös fejlesztése, a pénz- és hitelügyi módszerek összehangolása is elősegítené a biztonságot és a békét. Mindkét részről az a vélemény alakult ki, hogy érdemes az említett együttműködés koncepcióinak kidolgozásával foglalkozni. Mindent egybevetve, úgy vélem, hasznosak voltak olaszországi tárgyalásaim, mert elősegítették a két ország gazdasági együttműködésének továbbfejlesztését. Lendületes munkaverseny a kohó- és gépipari vállalatoknál A bérekről, a munkakörülményekről, a csökkent munkaképességű dolgozók helyzetéről és a kongresszusi munkaverseny alakulásáról tárgyalt most megtartott ülésén a vasasszakszervezet elnöksége. Megállapították, hogy a vasipari dolgozók bérszínvonala az utóbbi években növekedett, a munka szerinti elosztás elve azonban nem mindig érvényesült. A gépiparban a legalacsonyabb és a legmagasabb havi munkáskeresetek közötti különbség az 1960. évi 214 forintról 270 forintra emelkedett. Az elnökség arra is felhívta a figyelmet, hogy sok vállalatnál gyengült a törzsgárda, sok régi dolgozó más munkahelyet keresett. Jelenleg az alkalmazottak 50—80 százaléka, a munkásoknak azonban csak 30—60 százaléka tartozik a törzsgárdához. Nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsüléssel lehet csak maradásra bírni a jó dolgozókat. Az elnökség üdvözölte a széles körben kibontakozó kongresszusi versenyt, amelyben különösen a szocialista brigádok értek el kiemelkedő eredményeket 3