Magyar Nemzet, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-27 / 227. szám

Vasárnap, 1979. szeptember 37. Magyar Nemzet A nép elhatározásán és tettein múlik a jövendő Jegyzetek a Hazafias Népfront Országos Tanácsának üléséről A­z őszi politikai évad nép­frontnyitánya — így ha­tározta meg egy részvevő a Hazafias Népfront Országos Tanácsának csütörtökön, az Országházban lezajlott ülését, amelynek egyetlen napirendi pontja volt: a Magyar Szo­cialista Munkáspárt kongresz­­szusi irányelveinek megvitatá­sa a Központi Bizottság felké­résére Megtisztelő és felelősségtel­jes felkérés — hangsúlyozta mind Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke, mind dr. Bencsik István főtitkár, ezzel is jelez­ve: a tanácskozás célja sok­oldalú, elemző vita a kong­resszusi irányelvekről, ame­lyek a legszélesebb körben is­mertek. A Hazafias Népfront legfelső szintű tanácskozó testülete a párt Központi Bi­zottsága felkérésére a nép­­frontm­ozgalom rendeltetéséhez híven, a népfrontpolitika szel­lemében vizsgálta az irányel­veket. A tanácskozáson, amelyről lapunk hasábjain rö­viden már beszámoltunk, mintegy húsz felszólalás hang­zott el, s rm­ost visszatekintve a termékeny vitában eltelt órákra, megállapíthatjuk, hogy a tanácskozás elérte cél­ját, részletekbe menően meg­vitatta a kongresszusi irány­elvek tömör fogalmazásban közreadott megállapításait M­iről adtak hírt e nagy je­lentőségű tanácskozáson a népfront szószólói, miképpen világították meg a IX. kong­resszus óta megtett utat, mi­ben látják a X. kongresszus jelentőségét s hogyan­ látják az elkövetkezendő időkben az ország és a nép sorsának ala­kulását? A vitában elhangzott fel­szólalások érett politikai fele­lősséggel és gonddal elemez­ték a szocialista társadalom dinamikus fejlődését, a fejlő­déstől elválaszthatatlan ellent­mondásokkal, feszültségekkel és konfliktusokkal egyetem­ben, méltatva a párt elévülhe­tetlen érdemeit a szocialista közgondolkodás kialakításá­ban az élet és a társadalom minden területén. Az esemé­nyek krónikása megkísérli a kiragadott gondolatok segítsé­gével a tanácskozás lényeges megállapításait felvázolni. K­ádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkára a Hazafias Népfront elnöksége tagja rendkívüli ér­deklődéssel fogadott felszóla­lásában hangsúlyozta, hogy a közelgő pártkongresszus szám­vetés, beszámoló a megtett út­ról, a kialakult helyzet érté­kelése és a jövendő feladatai­nak megjelölése. Ennek a munkának egyes elemei nem egyformán nehezek, de egyik sem könnyű. Az eltelt négy év tevékenységéről becsületesen számot adni: komoly feladat, de a legfontosabb a folytatás, a jövendő út kijelölése. Az irányelvek a kongresszusi munka első állomását jelen­tik, nem a befejezést. Ez a vita, amelynek itt részvevői vagyunk, bizonyítja, hogy ez a módszer — a párttagság és az egész dolgozó nép bevonása, az egyedül célravezető. Ez a módszer demokratikus, abban az értelemben is, hogy nem formális, mert hiszen a vég­ső döntés kialakításában sze­repet játszik. A vita során részletesen foglalkoztak azokkal az ered­ményekkel, amelyeket a IX. kongresszus óta elértünk a gazdasági és kulturális épí­tés, a szociális viszonyok ja­vítása és az életszínvonal fej­lesztése terén. Rendkívül na­gyok az eredmények a szocia­lista közgondolkodás fejlődé­sében, megszilárdulásában és kiteljesedésében. Külön hang­súlyt kapott a társadalom egységének további erősödése. Kádár János is kiemelte, hogy ez az egység vitában született. A mi népünk szo­cialista egységének kiemelke­dő alkotó eleme és része, hogy százezreknek és millióknak hitre és bizalomra is szüksé­ge van, de mind nagyobb szüksége van a valóság isme­retére, a tudatos gondolkodás­ra és a felelős cselekvésre. Most a gazda szól hozzá az ügyekhez, a nép, amely az ország­ gazdája és amelynek elhatározásán és tettein múlik a jövendő. Az ország belpolitikai életé­nek, a társadalom fejlődésé­nek elemzése alkotta a felszó­lalások gerincét. Sok szó esett a szövetségi politikáról, mind­azon emberek szövetségéről, akik egyetértenek a párttal a leglényegesebb alapkérdésben, a szocialista társadalom fel­épülésében, leszögezve, hogy a szocialista társadalmat csak az egész nép építheti fel. Minden magyar állampolgár egyénileg és családilag nemzeti értelem­ben közös és azonos érdek­ként szolgálhatja a szocialista társadalom felépítését, mert a legteljesebb emberi és társa­dalmi szabadságot, emberi­bb életet, magasabb életszínvona­lat csak a szocialista társada­lom eredményes és sikeres fel­építése biztosíthat. M­int pontosan kitapintható vezérfonal vonult végig az egész tanácskozáson a nép­front szószólóinak az az egy­öntetű meggyőződése, hogy az irányelvek híven tükrözik a nép boldogulása érdekében végzett óriási munkát. A felszólalások többsége a jövő kérdéseivel foglalkozott, a követendő út szakaszait ele­mezte, de nem hiányoztak a múltba visszatekintő megálla­pítások sem, amelyek termé­szetszerűen az érem másik oldalát — a már-már feledés­be merülő — történelmi ne­hézségeket világították meg. A mai közművelődés nagy eredményei élesebben dombo­rodtak ki dr. Ortutay Gyula felszólalása után, aki szocia­lista nemzeti művelődésünk eredményeit élesen szembeál­lította a nemzetközi kispolgá­ri nihilizmussal s elmondotta — s ez éppen most, a Bartók - évforduló jegyében időszerű —, hogy Bartók és Kodály 1913-ban akarta kiadni nép­zenei gyűjtésének első füze­tét, erre azonban csak 1945 után került sor. Az Országos Tanács tagjai, munkások, parasztok, értelmi­ségiek, kisiparosok — elem­zően szóltak az általuk képvi­selt közösségek elgondolásai­ról, így Szabó László a mun­kásság oldaláról vizsgálta a szövetségi politika kérdéseit, dr. Bartha Tibor református püspök az egyházak munkájá­ról beszélt és érintette a nép­frontpolitika megvalósítása során végzetteket Sümegi Já­nos a mezőgazdaság előtt álló feladatokról szólott, különö­sen az idei nehéz esztendő tapasztalatai nyomán. A fel­szólalásokból egyöntetűen ki­csendült, hogy az Országos Tanács tagjai egyetértenek a kongresszusi irányelvekkel és a bennük meghatározott fel­adatokkal. A gondolatokban rendkívül gazdag, az élet minden terü­letét felölelő felszólalások egé­szét nem lehet egyetlen cikk keretébe sűríteni. Mégis ki kell ragadni azt a sürgető óhajt, amely a fiatalok köz­életi szereplésével foglalkozott az oktatás kérdésein kívül, hangsúlyozva, hogy a népfront számít az ifjúság politikai ak­tivitására, mintegy a közélet porondján kívánja látni azt a nemzedéket, amely a követke­ző évtizedekben az ország ve­zetését kézbe veszi. A város­­politika időszerű feladatai éppúgy szőnyegre kerültek, mint a termelőszövetkezetek fejlődésének és megszilárdu­lásának gondjai és örvendetes eredményei, a tisztára mező­­gazdasági és már iparosodó falvak sajátos kérdései. A fontos és hasznos tanács­kozás annak a meggyőző­désnek erőteljes hangsúlyozá­sával zárult, hogy elért ered­ményeinket a gyakorlatban jól végrehajtott szövetségi politi­kának, a népi-nemzeti egység megerősödésének köszönhet­jük. Minden sikerünk, ered­ményünk a szocializmus építé­sében összeforrott nép győzel­me. Ez az az út, amelyen jár­nunk kell a jövőben is. B. G. Sok dolgos kézre van szükség az őszi betakarításnál Dr. Dimény Imre miniszter sajtótájékoztatója a feladatokról Élelmiszer-gazdaságunk hely­zetéről és az őszi mezőgazda­­sági munkákról tájékoztatta szombaton délelőtt a sajtó képviselőit dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter az Országház delegációs termében. A kor­mány Tájékoztatási Hivatalá­nak vezetője, Várkonyi Péter nyitotta meg a sajtótájékozta­tót, majd a miniszter részle­tesen beszámolt az esztendő mezőgazdasági munkáiról, az idei nyarat a negyedszázad legnehezebb nyarának nevezte. Mégis: a gabonatermés egész esztendőre biztosítja az ország kenyerét. Az eddig betakarított növé­nyek közül a legnagyobb ki­esés a kalászos gabonáknál következett be. A tél viszon­tagságai, az ár- és belvíz nyo­mán a vetés 8 százaléka ki­pusztult. Az idén körülbelül 12,4—12,5 mázsa holdanként­ átlagtermésre számíthatunk. Az eddig betakarított növé­nyek terméseredményeit is­­mértette ezután. Kiemelte, hogy az időjárás okozta ne­hézségek kedvezőtlenül alakí­tották a kertészeti növények többségének terméshozamát is. A téli alma termelése 15—20 százalékkal elmarad a tavalyi terméstől. A szőlő is gyen­gébben sikerült, mintegy 4,0 millió hektoliter bortermésre számíthatunk. Az állattenyésztés jól fejlő­dik, a legutóbbi adatok szerint a sertésállomány egy­negye­dével, ezen belül a kocaállo­mány kereken egy­harmadával nagyobb az egy évvel koráb­binál. A háztáji gazdaságok­ban is fokozódott az állattar­tási kedv. Még mindig kedvezőtlen a helyzet az alkatrész- és anyag­­ellátásban. A műtrágya — a kálium kivételével — elegen­dő a mezőgazdasági üzemek igényeinek kielégítéséhez. Ezután rátért a miniszter az őszi betakarítás legfontosabb tennivalóira. Hangsúlyozta: minden eddiginél nagyobb munkatorlódásra kell felké­szülni. Ez pedig azt jelenti, hogy az őszi munkákhoz rövi­­debb, most már csupán 5—6 hét áll rendelkezésre. Mintegy 4 millió holdnyi kapásnövény betakarítását, ezenkívül 3,5 millió holdon talajelőkészítést és 4 millió holdon mélyszán­tást kell elvégezni megfelelő minőségben. Szüretelni kell az almát, a szőlőt A legnagyobb gondot a kukorica betakarítá­sa jelenti a mezőgazdaságban. Nagyon dolgos kézre van szükség: a családtagok, az iskolások, a fiatalság, és ahol lehet az ipari munkásság köréből is, mert csak így, együttesen, társadalmi össze­fogással lehetünk úrrá a ne­hézségeken. 140 ezer tonna vetésre alkalmas búza áll a mezőgazdaság rendelkezésére. Megfelelő készletek vannak egyéb gazdasági növények ve­tőmagjából is. Ismertette azután a minisz­ter a felvásárlást, a forgalma­zást és az élelmiszer-ellátást. Az ellátás terén, húsból a la­kosság igényei meghaladták a kínálatot, bár az élelmiszer­­ipar termelése lehetővé tette, hogy húsból és húskészítmé­nyekből 5,4 százalékkal töb­bet hozzon forgalomba, mint az elmúlt év első felében. A baromfiipar túlteljesítése le­hetővé tette a megnövekedett kereslet kielégítését. Baromfi­húsból ez év első felében 19,2 százalékkal volt nagyobb a forgalom. Végeredményben el­mondható, hogy az élelmiszer­­ipar­­ termelése eddig és az év hátralevő részében is megfe­lelő, nyugodt ellátást tett és tesz lehetővé. Dr. Dimény Imre azzal fe­jezte be tájékoztatóját, hogy az egész ország bízik az őszi szántóföldi csata sikerében. Magyar-román építésügyi együttműködési tárgyalások Petre Blajovicinek­, Romá­nia helyi gazdasági és igazga­tási állami bizottsága elnöké­nek vezetésével hazánkban tartózkodó román építésügyi küldöttség szeptember 21—26. között együttműködési tár­gyalásokat folytatott az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium vezetőivel, szakér­tőivel. A baráti ország kül­döttségének vezetőjét fogad­ta dr. Ajtai Miklós miniszter­elnök-helyettes és dr. Papp Lajos, a Minisztertanács ta­nácsi hivatalának elnöke. A tárgyaló partnerek meg­egyeztek, hogy harminc na­pon belül kijelölik azokat a szakértőket, akik megvizsgál­ják és még ez év végéig ösz­­szefoglalják az építésügyi gaz­dasági-műszaki együttműkö­dés konkrét témáit A megbeszélésekről készí­tett emlékeztetőt szombaton délben a Gellért-szálló gobe­lin-termében Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter és Petre Blajovici, Románia helyi gazdálkodási és igazgatási állami bizottsá­gának elnöke írta alá. Magyar mezőgazdasági laboratóriumok a Szovjetunióban A magyar—szovjet műszer­ipari gyártásszakosítási és ko­operációs szerződés értelmé­ben Magyarország gyártja a mezőgazdasági és élelmiszer­­ipari komplett laboratóriumo­kat. AZ esztergomi Labor MIM a következő ötéves terv­ben 20 millió forint értékű la­boratóriumot szállít a Szovjet­unióba. Ebből 15 millió rubel értékű berendezés az öszszö­­vetségi mezőgazdasági minisz­térium, a többi a begyűjtési, illetve az élelmiszeripari mi­nisztérium számára készül. A mezőgazdaság részére mintegy másfél ezer , elsősorban mag- és takarmányvizsgáló labora­tóriumot szállítanak a követ­kező ötéves tervben. Emellett szovjet tudományos és műsza­ki együttműködéssel 27 újfaj­ta komplett laboratóriumot fejlesztenek ki. A jövő évi szállításokról jegyzőkönyvet, az ötéves tudományos és mű­szaki együttműködésről meg­állapodást írt alá szovjet part­nerével szombaton Budapes­ten, az esztergomi gyár. Kirándulásra biztat a hét végi időjárás Az Európa szélein összecsa­pó hűvösebb és enyhébb lég­tömegek harca egyelőre nem érinti hazánkat. A reggeli köd­képződéstől eltekintve csendes, száraz, derült időjárás várha­tó, így kellemes kirándulásra biztat az idő. Az éjszakai le­hűlés mérséklődik ugyan, de hajnalonta még borzongós hű­vös lesz. A kempingezőknek tehát sok meleg holmival el kell látni magukat. Huzamo­sabb, vagy nagy kiterjedésű esőre szerencsére nincs kilá­tás. A napsütés pedig tartós és elég erős lesz ahhoz, hogy a Rajnaiban felöltött sok meleg holmi lekívánkozzon a kirán­dulókról, kempingezőkről. Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. parag­rafusa (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1970. szeptem­­ber 30-án — szerdán — délelőtt 11 órára összehívta. Az országgyűlés külügyi bizottságának ülése Az országgyűlés külügyi bi­zottsága szombaton Bugár Já­­nosnénak, a bizottság titkárá­nak elnökletével ülést tartott. A bizottság megvitatta a nép­gazdaság negyedik ötéves ter­véről szóló törvényjavaslatot, ennek kapcsán foglalkozott­ időszerű nemzetközi kérdé­sekkel, Magyarország nemzet­közi kapcsolataival és a Kül­ügyminisztériumot érintő terv­­feladatokkal. Böjti János külügyminiszter­helyettes tartott tájékoztatót, majd a vitában felszólalt Péter János külügyminiszter, Bugár Jánosné, Kelen Béla, Kristóf István, Nagy Miklós, Nádasdi József, Pethő Tibor, Szilágyi Sándor, Tausz János képviselők, valamint dr. Hetényi István, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. A külügyi bizottság a tör­vényjavaslatot elfogadta. Tímár Mátyás hazaérkezett Olaszországból A Minisztertanács elnökhelyettesének nyilatkozata Tímár Mátyás, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese szom­baton hazaérkezett Olaszor­szágból, ahol Mario Zagari külkereskedelmi miniszter meghívására néhány napos hi­vatalos látogatást tett. Fogadására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Vályi Péter pénzügyminiszter, Marjai Jó­zsef külügyminiszter-helyet­tes; jelen volt Ludovico Ba­­rattieri di San Pietro, az Olasz Köztársaság budapesti nagykövete is. Tímár Mátyás hazaérkezé­se után a következő nyilat­kozatot adta az MTI munka­társának: — Közismert hogy a két ország gazdasági kapcsolatait évek óta bizonyos hullámzás jellemezte, az utóbbi időben azonban javuló tendenciákat tapasztalhattunk. Olaszországi utam célja az volt hogy e kedvező tendenciákat stabi­lizáljuk és erősítsük. Eszme­cserét folytattam — időrendi sorrendben — Moro külügy­miniszterrel, Zagari külke­reskedelmi miniszterrel, de Martino miniszterelnök-he­lyettessel, majd Colombo mi­niszterelnökkel arról, hogy milyen módon lehet szoro­sabbra fűzni kapcsolatainkat, fokozni a két ország közötti árucserét­­és az ipari együtt­működést. Bár külkereske­delmi forgalmunk az utóbbi időben dinamikusan fejlődött, Magyarország részesedése az olasz külkereskedelemben szá­zalékos arányban még mindig kisebb, mint a második vi­lágháború előtt Teljes volt az egyetértés köztünk abban, hogy ez nem természetes ál­lapot. A két ország földrajzi közelsége, történelmi, gazda­sági adottságai, a jelenlegi­nél lényegesen szorosabb gaz­dasági kapcsolatokat tesznek lehetővé. Az olasz tárgyaló­­partnerek megértésüket, sőt nagyon határozott szándéku­kat fejezték ki, hogy a jelen­legi viszonylag csekély for­galmat, gazdasági együttmű­ködést a következő időszak­ban erőteljesen növeljük. Mint ismeretes, az Olaszor­szágba irányuló magyar ex­port nagy része mezőgazdasági termék. A hosszabb távra szóló mezőgazdasági export stabilitásában bizonyos gon­dokat okoz az európai közös piac ismert rendtartása. A kérdést bonyolíthatja Anglia és más országok belépési szándéka az Európai Közös Piacba, mert az szintén bizo­nyos változásokat hozhat, vagyis bizonytalansági ténye­zőket jelenthet a magyar me­zőgazdasági cikkek Olaszor­szágba irányuló exportjában. Az olasz fél utalt a közös piaci rendtartás rájuk nézve kötelező szabályaira, de na­gyobb aktivitást helyeztek ki­látásba, hogy a közös érdeke­ket érvényre tudjuk juttatni. Egyetértés volt abban is, hogy bővítsük az iparcikkek árucseréjét és a termelési kooperációt. Mindenekelőtt a gépipari termékekről van szó, amelyeknek a két ország kö­zötti forgalma indokolatla­nul alacsony. Mindenekelőtt ez az a terület, ahol keresni kell a lényeges bővítés lehe­tőségeit. Ismertettem fejlesz­tési elképzeléseinket a ne­gyedik ötéves terv időszaká­ra, s azt, hogy e fejlesztés­hez különféle gépek, beren­dezések szállításában, gyártá­suk kooperációjának kialakí­tásában érdekeltek lehetnek a nyugati országok is. Több más területen is lehetséges, sőt kívánatos a kapcsolatok elmélyítése. Mint ismeretes, Magyarországon az automo­bilizmus az utóbbi időben lé­nyeges fejlődésnek indult, s a fejlődés tovább fokozódik A negyedik ötéves terv végé­re hazánkban a személygép­kocsik száma túlhaladja a fél­milliót, ehhez megfelelő út­hálózatra, szervizhálózatra lesz szükség. E fejlesztésben Olaszország is érdekelt, erről tárgyaltunk a külkereskedel­mi miniszterrel, más partne­rekkel is, s illetékes szerveink e tárgyalásokat tovább foly­tatják. Utalnék arra, hogy már tavaly körülbelül 5 ezer személygépkocsit vásároltunk a FIAT-cégtől, de nemcsak olasz autók beszerzéséről van szó, hanem az automobiliz­mus magyarországi fejleszté­sével kapcsolatos egyéb kap­csolatokról is. Valamennyi megbeszélés al­kalmával azt tapasztaltuk, hogy a nyugat-európai orszá­gokban, köztük Olaszország­ban is erősödik a meggyőző­dés, hogy az európai bizton­sági konferencia komoly lépés lenne az európai béke és biz­tonság érdekében. Szóba ke­rült ennek néhány politikai vonatkozása is, de nagyobb súllyal arról beszéltünk, hogy az európai békét és biztonsá­got a gazdasági együttműkö­dés, a kooperáció kiszélesíté­se, az energiarendszerek, a közlekedés közös fejlesztése, a pénz- és hitelügyi módsze­rek összehangolása is elősegí­tené a biztonságot és a bé­két. Mindkét részről az a vé­lemény alakult ki, hogy érde­mes az említett együttműkö­dés koncepcióinak kidolgozá­sával foglalkozni. Mindent egybevetve, úgy vélem, hasznosak voltak olasz­­országi tárgyalásaim, mert elősegítették a két ország gazdasági együttműködésének továbbfejlesztését. Lendületes munkaverseny a kohó- és gépipari vállalatoknál A bérekről, a munkakörül­ményekről, a csökkent munka­­képességű dolgozók helyzeté­ről és a kongresszusi munka­verseny alakulásáról tárgyalt most megtartott ülésén a vasasszakszervezet elnöksége. Megállapították, hogy a vas­ipari dolgozók bérszínvonala az utóbbi években növekedett, a munka szerinti elosztás elve azonban nem mindig érvénye­sült. A gépiparban a legala­csonyabb és a legmagasabb havi munkáskeresetek közötti különbség az 1960. évi 214 fo­rintról 270 forintra emelke­dett. Az elnökség arra is felhívta a figyelmet, hogy sok vállalat­nál gyengült a törzsgárda, sok régi dolgozó más munkahelyet keresett. Jelenleg az alkalma­zottak 50—80 százaléka, a munkásoknak azonban csak 30—60 százaléka tartozik a törzsgárdához. Nagyobb erköl­csi és anyagi megbecsüléssel lehet csak maradásra bírni a jó dolgozókat. Az elnökség üdvözölte a szé­les körben kibontakozó kong­resszusi versenyt, amelyben különösen a szocialista brigá­dok értek el kiemelkedő ered­ményeket 3

Next