Magyar Nemzet, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-25 / 251. szám

% se. Szó volt viszont a Palesz­tinai menekültek helyzetéről és egyetértettek abban, hogy minden eljövendő rendezésbe be kell őket vonni. Az EAK külügyminisztériu­ma egyébként az ENSZ évfor­dulója alkalmából kiadott nyi­latkozatában — mint Kairóból jelenti az AEP —, újfent hitet tett az ENSZ alapokmányában rögzített elvek tiszteletben tar­tása mellett. Az EAK — hang­zik a közlemény — kész vég­rehajtani minden olyan hatá­rozatot, amelyet a világszer­vezet fogadott el és felszólítja a tagállamokat, hogy ragasz­kodjanak az alapokmányhoz és az ENSZ határozataihoz an­nak érdekében, hogy kedvét szegjék azoknak, akik megpró­bálják semmibe venni a nem­zetközi szervezet létét. Mitja Ribicsics jugoszláv­ miniszterlenök Nicolea Ceau­­sescuval, a román Államtanács elnökével tanácskozott pénte­ken New Yorkban a közgyű­lés folyó ülésével összefüggő kérdésekről, és a nemzetközi helyzet főbb problémáiról. Ri­­bicsics a nap folyamán meg­beszélést folytatott Jed­­rychowski lengyel külügymi­niszterrel is. Az S NDK és Csehszlovákia vezetői befejezték megbeszéléseiket Prágából jelenti az MTI. Szombaton a kora délelőtti órákban megtartották az NDK és Csehszlovákia párt- és kor­mányküldöttségének befejező tárgyalásait. Ezt követően a prágai vár új galériájában ün­nepélyesen aláírták a tárgya­lások záróközlem­ényét, majd nem sokkal ezután az NDK párt- és kormányküldöttsége négynapos látogatásának befe­jeztével hazautazott Prágából. A küldöttség visszaérkezett Berlinbe. Apró Antal nyilatkozata • KGST"«o»zágok tudományos együ­ttm­űködéséről Moszkvában a TASZSZ tu­dósítója felkérte Apró Antalt, a Magyar Népköztársaság mi­niszterelnök-helyettesét, be­széljen a KGST-országok tu­dományos és műszaki együtt­működésének további fejlesz­téséről. Apró Antal részt vett a KGST Végrehajtó Bizottsá­gának Moszkvában október 20 —22-ig tartott 49. ülésszakán. — A szocialista közösség or­szágai fejlődésük olyan szaka­szához érkeztek — jelentette ki Apró Antal —, amikor to­vábbi gazdasági fellendülésük döntő mértékben függ az in­tenzívebb gazdálkodási mód­szerektől, a tudományos és műszaki vívmányok hatéko­nyabb felhasználása alapján. Ez a szocialista társadalom to­vábbfejlődésének, a•-­ tudomá­­nyos és műszaki forradalom további kibontakozásának fon­tos feltétele. — Olyan kis ország számá­ra, mint Magyarország, külö­nösen nagy jelentőségű a tudo­mányos és műszaki együttmű­ködés meggyorsítása, új, haté­konyabb együttműkdési mód­szerek kidolgozása. A kis or­szágok nem tudják nyomon követni a gyors és szélesen ki­bontakozó műszaki és tudomá­nyos haladást, nincs lehetősé­gük arra, hogy minden nép­­gazdasági ágban széles tudo­mányos bázist hozzanak létre. Ugyanakkor szükségük van ar­ra, hogy tudományos erőiket azokra a legfontosabb terüle­tekre összpontosítsák, amelyek a nemzeti népgazdaság előre­haladását biztosítják és ren­delkeznek ehhez a szubjektív lehetőségekkel. Szükségük van arra is, hogy széles körben fel­használhassák más országok műszaki megoldásait . Ilyen tudományos és mű­szaki koncentrációt csak a KGST-országokkal való szo­ros együttműködés kere­tei kö­zött lehet elérni. — Az új tudományos ered­mények eléréséhez nagy segít­séget nyújtanak azok az új szervezési formák, amelyek­nek célja a szocialista orszá­gok kutató erőinek koncentrá­lása. Nemzetközi intézmények­ről és kutatóintézetekről, tu­dós-kollektívákról­­ van szó, amelyeket meghatározott, té­mák kidolgozására hoznak lét­­re, vagy lér­ig­atóortjánál kuta­tóközpontokról.­­ Magyarország számára változatlanul fontos a Szov­jetunióval való tudományos és műszaki együttműködés továb­bi erősítése. Együttes magyar —szovjet kutatások révén si­került gyorsabb kutató- és ter­melési eredményekhez jutni népgazdaságunk konkrét ága­zataiban.­­ A magyar tudósok és szakemberek munkái mindig tekintélyes helyeit foglaltak el a világ technikai haladásának bizonyos területein. A szocia­lista országokkal folytatott együttműködésben a magyar tudósok előtt még nagyobb le­hetőségek nyíltak meg az elért eredmények gyors és hatékony realizálására. A Lengyel Szaktanács elnökei Az ellátási nehézségeknek objektív és szubjektív okai vannak Márkus Gyula, az MTI tár­­sói tudósítója jelenti. A Len­gyel Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöksége és Vég­rehajtó Bizottsága együttes ülésen az ország közellátási helyzetéről tárgyalt. Ignacy Loga-Sowinski, a Szaktanács elnöke megnyitó beszédében aláhúzta: a lengy­el belső piac mostani problémái­nak elemzésekor számba kell venni az ország egész gazdasá­gi helyzetét. Bizonyos árucik­kekben ellátási nehézségek je­lentkeztek. Ennek elsősorban objektív okai vannak, köztük a gyenge mezőgazdasági ter­més. A szubjektív okok közül az ipar és a kereskedelem gyenge együttműködése a leg­jelentősebb. A szakszerveze­teknek következetesen ellen­őrizniük kell, hogy az egyes iparágak teljesítsék a piaci szállításaikat. „Minden lehető­séget ki kell használni a piaci ellátás megjavítása érdeké­ben” — hangoztatta. A piaci helyzetről Edward Sznajder belkereskedelmi mi­niszter tartott beszámolót. El­mondotta, hogy a belkereske­delmi reszort elsősorban a nagyvárosok, ipari központok és munkástelepülések minél jobb ellátására törekszik. A hiánycikkekből főként ezekbe irányítja a szállításokat. A fa­lusi lakosság részére ugyan­akkor igyekszik biztosítani a mezőgazdasági termeléshez szükséges ipari termékeket. Megemlítette, hogy bizonyos intézkedéseket tettek a belke­reskedelem működésének javí­tására. A felszólalók rámutattak: a közellátás megjavításának egyik fő tényezője az ipar és a kereskedelem együttműködé­sének fokozása. Kiemelték a rendszeres társadalmi ellenőr­zés szerepét is. Hrash sajtóértekezlete Edward Sleath brit minisz­terelnök pénteken sajtóérte­kezletet tartott s ezen egye­bek között kijelentette, hogy Anglia addig nem járul hozzá az európai biztonsági értekez­let megtartásához, amíg a nyu­gat-berlini kérdésben nem mu­tatkozik megoldás. Mark Lane beszéde Stockholmban Stockholmból jelenti az MTI. Szombaton Mark Lane neves amerikai ügyvéd és író felszólalásával folytatta mun­káját az Egyesült­ Államok In­dokínában elkövetett háborús bűneit kivizsgáló nemzetközi bizottság. Mark Lane rámuta­tott, hogy az amerikai kor­mány és szoldateszka nemcsak Indokína népét akarja leigáz­ni, hanem fel akarja szamotni az amerikai nép demokratikus jogait is. Azok tehát, akik fel­lépnek a vietnami háború el­len — mondotta —, egyúttal az amerikai nép demokratikus hagományainak megőrzéséért is küzdenek. Utalt arra, hogy My Lat — Nixon állításával ellentétben —, nem elszigetelt etet, hi­szen az amerikai katonákat acsartásra istr.ritik céfflu.. Magn Npmzet Brandt visszautasította az ellenzék vádjait Bonnból jelenti a XIPS. Willy Brandt nyugatnémet kancellár szombaton ismétel­ten visszautasította a CDU— CSU ellenzéknek azt a vádját, hogy bár az SPD—FDP-kor­­mány felélénkítette a külpoli­tikai tevékenységet, belpoliti­kájában nem ért el haladást. Brandt újságírók előtt kijelen­tette: kormánya egyéves mű­ködésének most nyilvánosság­ra hozott mérlege bizonyítja, hogy a kabinet tevékenységé­nek súlypontját éppen a bel­politika — így az oktatás, a lakásépítés, a közlekedés, az igazságügy — területére he­lyezte. A UPI szerint a nyugatné­met kancellár a kormány po­litikájáról szólva elmondotta, hogy. ..még nem történt haladás az NDK-val való kapcsolatok­ban". Ebben nem lát semmi meglepőt. Mégis az NDK kor­mánya „is eljut majd egyszer a gondolkodási szünet végére” — fejtegette Brandt. Körei állnak pub­liikoi KrlerAil­e« Pikiin »t­rrk­l Tito hazaérkezett franciaországi látogatásáról Belgrádból jelenti az MTI. Tito jugoszláv elnök, aki szombatra virradóra érkezett vissza Belgrádba nyugat-euró­pai körútjának második for­dulójáról, Hollandiából és Párizsból, hasznosnak mon­dotta tanácskozásait a hol­land és francia vezetőkkel. A jugoszláv elnök hangoztatta, mindkét országban véleményt cseréltek az időszerű nemzet­közi kérdésekről, elsősorban a közel-keleti helyzetről és Európáról. Tito a Pompidou elnökkel megvitatott témák között említette a Távol-Ke­letet is, hozzátéve: a megtár­­gy­alt kérdésekben Jugoszlávia és Franciaország nézetei kö­zel állnak egymáshoz. Nagyon hasonlóknak mondotta Tito Belgrád és Párizs álláspont­ját a tömbök megítélésében, valamint az európai együtt­működés és biztonság problé­mái tekintetében.. A jugoszláv fővárosban úgy tudják, hogy Tito és Pom­pidou egyetértett abban, hogy az európai viszonyok megjaví­tásához nem elegendő alap a kizárólag a nagy­hatalmak kö­zötti érintkezés, hanem a föld­rész vitás kérdéseinek rende­zésében cselekvően részt kell vennie valamennyi európai országnak. Az MTI tudósítójának má­sik belgrádi jelentése szerint szombaton összeült a Jugo­szláv Kommunisták Szövet­sége elnökségének újabb — októberben immár harmadik — ülése. Az ülés napirendjére azoknak az időszerű politikai helyzetről szóló határozati javaslatoknak a tervezete ke­rült, amelyeket a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége ok­tóber 29—10-án megtartandó első országos konferenciája elé terjesztenek. A Borba szombati cikke szerint „a legutóbbi, gyakran nagyon hangos viták látha­tóbbá tettek fontos nézetkü­lönbségek és bizony­os meg­osztottság jelenlétét a Kom­munisták Szövetségének so­raiban". A Borba azonban úgy véli, hogy „a különbsé­gek ellenére erősödő egyetér­tés van annak megítélésében, hogy a fejlődés irányai na­gyon széles fronton kedvezőt­lenek, s ugy­anakkor képtele­nek vagyunk feleleteket adni az élet által felvetett kérdé­sekre. A közvélemény ezért nagy reményeket táplál a Ju­goszláv Kommunisták Szövet­ségének közelgő konferenciája iránt, remélve, hogy az meg­teszi az első fontos lépést a jelenlegi helyzetből kivezető út megtalálása érdekében”. Indra ki­jelentette­­ am&tCtftm irx, Aba : i ■? i M A pártonkivüliek­­kel* is részt kell venniük a társadalom irányításában Prágából jelenti az MTI. Alois Indra, a CSKP KB el­nökségének póttagja, a Köz­ponti Bizottság titkára a dél­­morvaországi kerületi pártbi­zottság, valamint a revíziós és ellenőrző bizottság együttes ülésén foglalkozott a tag­­könyvcsere eredményeivel és a további társadalmi felada­tokkal. Az akció lebony­olítását nagy politikai és szervezeti si­kernek min­ősí­tette, majd ki­jelentette: a Csehszlovák Kommunista Párt elég sok olyan emberrel rendelkezik, aki képes megbirkózni a szo­cialista társadalom által tá­masztott feladatokkal. Hangsúlyozta, hogy az ellen­ségnél is nagyobb károkat okozhatnak a párt saját hibái. A CSKP végső győzelme, va­lamint a szocializmus sikeres továbbfejlesztése az aktív ideológiai tevékenység kibon­takoztatásától és a gazdasági eredményektől függ. Indra óva intett a pártonkí­­vüliek elhanyagolásától és le­becsülésétől. A szocializmus a jelenben és a jövőben nem­csak a kommunistáké, hanem a pártonkívülieké is. Nemcsak kívánnunk kell, hogy a képessé­gük­et és tudásukat a szocializ­mus szolgálatába állítsák, ha­nem meg is kell adni számuk­ra a lehetőséget, hogy részt vehessenek a társadalom irá­nyításában. Indra hangsúlyoz­ta a munkásosztály vezető sze­repének elsőrendű fontossá­gát, de hozzáfűzte, hogy ez nem jelentheti az értelmiség lebecsülését. " A külpolitika hírei­ ­ (Mogadishu, TASZSZ) Elutazott Szomáliából a Pol­­janszkij miniszterelnök-he­lyettes vezette szovjet párt- és kormányküldöttség. A szo­­máli rádióban mondott be­szédében Poljanszkij rámuta­tott, hogy a múlt év októberi forradalmi események for­dulópontot jelentettek az or­szág történetében.­­ (Moszkva, TASZSZ) Pod­­gornij, a Legfelső Tanács El­nökségének elnöke október végén részt vesz a transziráni gázvezeték hivatalos felavatá­sának ünnepségein. Podgor­­nijt Pahlavi iráni sah hívta meg. A gázvezeték a Közép­ss Közel-Kelet legnagyobb vezetéke, több mint 1000 kilo­méter hosszú. 0 (Peking, Agerpres) Csou En-laj kínai miniszterelnök és Li Hszien-nien, az Állam­tanács alelnöke fogadta Av­­ram román gépipari minisz­tert és az általa vezetett kül­döttséget. 0 (Phenjan, Új Kína) Bará­ti látogatásra kínai katonai küldöttség érkezett a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság fővárosába . (Ankara, UPI) Demirel török miniszterelnököt nagy többséggel ismét a hatalmon levő Igazság Párt elnökévé . (Kairó, MENA) Szadat egyiptomi elnök üzenetet kül­dött Kadhafinak, a líbiai for­radalmi parancsnokság taná­csa vezetőjének. Az üzenet a rövidesen Kairóban megren­dezendő egyiptomi—líbiai— szudáni hármas csúcstalálko­zót készíti elő.­­ (Bejrút, AFP) Szabadon engedték a bejrúti hatóságok Juszef Anani 22 éves libanoni állampolgárt. Azzal a váddal vették hétfőn őrizetbe, hogy merényletet akart elkövetni Szaeb Szalam miniszterelnök ellen. Megállapították, hogy a fiatalember nem beszámít­ható. Kaiprnija Kom­enko kitüntetése Moszkvából jelenti a TASZSZ. Nagyezsda Kurcsenkót, a szovjet AN—24-es repülőgép légikisasszonyát .„szolgálati kötelességteljesítés közben ta­núsított bátorságáért” halála után Vörös Zászló érdem­renddel tüntették ki. Nagyezs­da Kurcs­enko október 15-én vesztette életét, amikor két bandita, Brazinkasz-Konejvo és fia megtámadta a szovjet utasszállító repülőgép­et.­ . V­a­s­á­r­n­ap­p­, 1016- október 15. Új elnök Chilében Három jelölt versen­gett szeptember 4-én a tíz­milliós chilei nép szavaza­taiért. Abszolút többséget egy­ikük sem kapott, de poli­tikai szenzációszámba ment, hogy dr. Salvador Allende Gossensre, a Szocialista Párt vezetőjére adták le a legtöbb szavazatot. A szerény szava­zatarány — Allende 1,7 szá­zalékkal kapott, több voksot, 111 int ellenlábasa, Alessandri, az úgy­nevezett függetlenek jelöltje — sem változtatott azon a tény­en, hogy Latin- Amerikában első ízben ara­tott győzelmet baloldali poli­tikus a polgári demokratikus játékszabályok szerint meg­rendezett elnöki versenyfutás­ban. Már az első pillanat­ban világos volt, hogy a negyvenezres szavazatkülönb­ség Allende javára az állan­dóan mozgó latin-amerikai földrészen újabb rengéshul­lám elindítója lehet. Chile a „zöld kontinens" politikai puccsokkal teli­tűzdelt térképén viszonylag szilárd pont. Harmincnyolc éve nem jegyeztek fel állam­csínyt, ami ugyancsak kivéte­les jelenség a latin-amerikai földrészen. A Csendes-óceán és az, Andok hegylánca közé 2600 mérföld hosszúságban ,,beszorított” országban hat­évenként váltották egymást az elnökök, miközben a tár­sadalmi, szociális és gazda­sági gondok egyre nőttek. Frei kereszténydemokrata el­nök 1964-ben ugyan nem ke­vés reform bevezetését hatá­rozta el, s az ígéreteket rész­ben valóra is váltotta. Az alapvető fontosságú rézbányá­szatban kedvében járt a hazai tőkének — az amerikai mo­nopóliumok rovására, 30 000 családnak földet osztott, 260 000 lakóház készült el, s megháromszorozódott az is­kolák száma. A reformprogram azonban nem követte a „gyorsuló idő” tempóját. A 2—3 százalékos évi népességnövekedési arány­szám mellett a chilei kor­mányzat előtt tovább tornyo­sultak a megoldatlan felada­tok: az egyre növekvő inflá­ció, a 7 százalékos munka­­nélküliség, a súlyos egészség­­ügyi helyzet A változásokra ugyan­csak megérett társadalmi hely­­­zetben jelentkezett radikális reformjaival a Népi Egység­front, s a szocialisták, a kom­munisták és a radikálisok koalíciója indította el a vá­lasztási küzdelemben Allen­­dét, aki ezúttal már negy­ed­­szer pályázott az elnöki tisztségre. (1958-ban a mos­tani vesztes Alessandrival,­ hat évvel ezelőtt Frei keresz­ténydemokrata elnökkel szem­ben maradt alul.) Szeptember 4-én, ha nem is egészen, de fordult a kocka és Allende győzött. Az elhatározó szót az alkotmány 64. cikkelye értel­mében a parlamentnek kel­lett kimondania, mivel nem kapott abszolút többséget. Elkeseredett belső küzdelem következett, amelyet feszült figyelemmel követett a világ, s elsősorban Washington. Az Egyesült Államoknak komoly tőkebefektetései vannak — körülbelül egymilliárd dollár — Chilében, s az amerikai ér­dekeltségek átfonják az egész gazdasági életet. Washington eleve bizalmatlanul tekin­tett a baloldali fordulatra, ám a nyílt beavatkozást — a Le Monde szerint — elveti. Óvott ettől az amerikai liberális Time magazin is, bár az ag­godalom szinte minden sorá­ból kitűnt. Az Amerikai Ál­lamok Szervezetében akkre­ditált volt washingtoni nagy­követ szerint a Fehér Ház csak egy valamit tehet: telje­sen távoltartja magát. A Le Monde úgy fogalmazta meg az alapvető „dilemmát”, hogy az Egyesült Államok, amely szu­perhatalomként igyekszik megőrizni befolyását a föld­részen, válaszút előtt áll: vagy — sajátos megfogalmazás­ban — a „kommunizmus trójai falovának” tekinti Allendet, s a kreált veszélyre ürügyként hivatkozik a továbbiakban, vagy pedig elismeri, hogy Al­lende a nép többségének ne­vében önálló útra vezeti a chilei társadalmat. Ment maradt tétlen az elmúlt ötven napban a chi­lei jobboldal, s ha másként nem, hallgatólagosan élvezte­k bizonyos washingtoni körök *ta*nogataaá. A Kna­etoak ak­ita­ni tavalyi zendülés egyik részvevője nyíltan is katonai beavatkozással fenyegetőzött A pénzarisztokrácia képvise­lői már a választást követő napon pánikhangulatot kel­tettek, s igyekeztek kisibolni vagyonukat az országból. Al­lende többször is kijelentette, tudja, hogy merényletet ter­­veznek ellene. Képletesen ne­ki is szánhatták volna a Schneider tábornokra, a­­ hadsereg főparancsnokára le­adott lövéseket,­­amelyek nyo­mán rendkívüli állapotot hir­dettek ki Chilében a parla­menti szavazás előestéjén. Politikai szinten két fontos határozat előzte meg a tör­vényhozók szavazását és ké­szítette elő Allende megvá­lasztását. Hosszú huzavona után a kereszténydemokraták végül is megszavazták a Népi Egységfront jelöltjének támo­gatását, miközben elvetették Alessandri — enyhén szólva — nem egészen fair javaslatát. A jobboldali politikus hajlan­dó lett volna egyezségre lépni Frei pártjával, majd lemonda­ni. Így új választásokat kellett volna kiírni, s ezen már in­dulhatott volna Frei, akit alig­hanem ismét elnökké válasz­tottak volna. A keresztényde­mokraták azonban Allende fe­lé nyújtották kezüket, ezt kö­vetően pedig Alessandri visz­­szalépett a jelöléstől. A kemény alkudozások ide­jén kitűnt, hogy Allende haj­landó eleget tenni a keresz­ténydemokraták néhány köve­telésének. Ezek főképp akörül csoportosultak, hogy Chilében az elnökválasztás után is fenn­maradjon az úgynevezett „plu­ralista" társadalom. Együk leg­utóbbi nyilatkozatában Allen­de is utalt arra, hogy „tiszte­let­ben tartja a polgári demok­rácia szabályait”. Semmiféle törés nem következett be abban a nagy ívű, lendületes és az egész társadalmat átformálni szán­dékozó programban, amelyet Allende korábbi beszédeiben felvázolt, de nyilván tudatá­ban van annak, hogy a feles­­leges sietséggel csak ellenfe­leinek használna. Ezért emlí­tette nyomatékkal, hogy a szo­cialista útra lépés hosszú fo­lyamat, s nem valósítható meg néhány sebtében hozott intéz­kedéssel, égjük napról a­ má­sikra. Ily módon a folyamatos­ságot az biztosítja, hogy Al­lende nagyobb határozottság­gal szándékozik tovább vinni a keresztény­demokraták meg­kezdte reformokat, az államo­sításokat, a földreformot, a szociális újításokat. Követke­zetesen monopólium- és ame­­rikaellenes programjában nemzeti politikát hirdet s nem kívánja más országok tapasz­talatait gépiesen átvenni: „Sa­ját utunkat fogjuk keresni’’ — mondotta. A balra nyitás kül­politikai szinten egy­ebek kö­zött abban jut kifejezésre, hogy­ Allende ígéretet tett a kapcsolatok további javításá­ra a szocialista országokkal. Az új elnök többször is állást foglalt amellett, hogy’ a szo­cialista társadalmi rendszer elemeit kívánja megvalósítani Chilében. Mérföldkő a chilei parla­ment „igen"-je. Az elnökké választás a felettébb összetett latin-amerikai politikai kép­letben az erőegyensúly módo­sulására hívja fel a figyelmet. A konzervatív erők ma már nem képesek visszatartani és megakadály­ozni azoknak a társadalmi folyamatoknak a kibontakozását, amelyek kö­vetkezetes befejezése az egyet­len lehetséges kiút Latin- Amerika számára. Martin József í. (Párizs, MTI) Juan Car­­los herceg, Franco kijelölt utóda Párizsba érkezett. Meg­tekintette Toulon közelében a francia—spanyol tengerészeti hadgy­akorlatot. Amerikai tankok Spanyolonzióban Madridból jelenti az AFP. Illetékes madridi források szerint mintegy három héttel ezelőtt titokban 103 darab M-41 típusú amerikai tankot raktak ki Bilbao kikötőjében. A spanyol sajtó hallgatott az eseményről. A tankokat a leg­nagyobb titoktartás mellett szállították a Bilbao közelében leső Sorraza tramafiapantea.

Next