Magyar Nemzet, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-21 / 273. szám
z bátyának 1. és 2. cikkelyével összhangban minden vitás kérdésüket kizárólag békés eszközökkel fogják megoldani. Az európai és nemzetközi biztonságot érintő kérdésekben pedig ugyanúgy, mint egymásközti kapcsolatukban, tartózkodnak az erővel való fenyegetéstől és az erőszak alkalmazásától. III cikkely: 1. A Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság további lépéseket tesznek kapcsolataik teljes normalizálása és sokoldalú fejlesztése érdekében, aminek szilárd alapját képezi a jelen szerződés. 2. Egyetértenek abban, hogy gazdasági, tudományos, tudományos-műszaki, kulturális együttműködésük kibővítése megfelel kölcsönös érdekeiknek. IV cikkely: E szerződés nem érinti a két fél által korábban megkötött, vagy rájuk vonatkozó két vagy több oldalú nemzetközi szerződéseket. V. cikkely: E szerződést ratifikálni kell és a ratifikációs okmányok Bonnban történő kicserélésének napján lép érvénybe.* A szerződéshez mellékelik az NSZK kormányának a nagyhatalmak kormányaihoz az egyezményről küldött jegyzéke szövegét. Mint ismeretes, az egyezményt a két kormányfő és a két külügyminiszter későbbi időpontban — még ebben az évben — írja alá.* Az MMCK jegyzéke Az MTI bonni jelentése szerint az NSZK kormánya november 19-én azonos szövegű jegyzéket juttatott el az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányához. A jegyzékekben Bonn ismerteti az előző nap parafált lengyel—nyugatnémet szerződés szövegét és közli: a lengyel és a nyugatnémet kormány tárgyalásai során az NSZK kormánya kifejtette, hogy a szerződés nem érinti és nem érintheti a négy nagyhatalom jogait, miként azok az ismert szerződésekből és egyezményekből adódnak, az NSZK kománya azt is tudtul adta a lengyel kormánynál i, hogy csak az NSZK nevében beszélhet. " A három nyugati nagyhatalom válaszjegyzékei tudomásul veszik Bonn közlését és kijelentik: jóváhagyólag tudó, másul veszik a lengyel—nyugatnémet szerződés parafálésít. Osztják azt a véleményt, hogy a szerződés nem érintti és nem érintheti a négy nagyhatalom szerződésekben és egyezményekben lefektetett jogait és felelősségét. Brandl atilatf ussts Polgár Dénes, az MTI bonni tudósítója jelenti: Witly Brandl kancellár percek délután rádió- és televízió beszédben méltatta a Varsóban parafált lengyel—nyugatnémet szerződés jelentőségét. A szerződés — hangoztatta — lezárja az európai történelem egy sötét fejezetét és új fejezetet nyit. A kancellár kérte az áttelepülteket, hogy ne merüljenek keserűségbe, hanem pillantsanak a jövőbe. Sokat jelent, hogy a családoknak most reményük van családtagjaikkal egyesülni. ..Azért vagyok a szerződés mellett — folytatta a kancellár —, mert lerakja egy békés jövő alapjait. A lengyel népnek a szerződés biztonságot ad, hogy jelenlegi határai között élhet. A nyugatnémetektől senki sem kéri most, hogy áldozatot hozzanak. Ezt már régen meg kellett hozni Hitler bűncselekményeinek következtében. A lengyel kormány tájékoztatta az NSZK kormányát a humanitárius problémák megoldásával kapcsolatos intézkedésekről . Lengyelországban máig is bizonyos számú, kétségtelenül német nemzetiségű személy maradt vissza. A lengyel kormány álláspontja szerint, akik ezek közül valamelyik német államba ki akarnak vándorolni, ezt a Lengyelországban érvényes törvények és rendeletek tiszteletben tartása mellett megtehetik. Tekintetbe fogják venni a vegyes nemzetiségű családoknak és azoknak a lengyel nemzetiségű személyeknek a kívánságát is, akik valamelyik német államban élő családjukhoz akarnak kivándorolni. Ami a személyforgalmat illeti, összefüggésben a családtagok látogatásával, a lengyel —nyugatnémet normalizálási szerződés hatályba lépése után ugyanazokat a jogszabályoka)t kell alkalmazni, amelyek más nyugat-európai államok irányában hatályban vannak. 0 (Varsó, MTI) Tepavac jugoszláv külügyminiszter négynapos hivatalos lengyelországi látogatásának befejeztével pénteken hazautazott Varsóból. A török kilogrdmiszter pénteki programja Ihasai Sabri Caglayangil török külügyminiszter — aki Péter János külügyminiszter meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban — pénteken Egerbe látogatott. Vele együtt érkezett Hollai Imre külügyminiszter-helyettes, továbbá Zágor György, hazánk ankarai nagykövete és Ismail Soysal, a Török Köztársaság budapesti nagykövete. A vendégeket érkezésükkor Fekete Gyár Endre, a Heves megyei tanács vb-elnöke köszöntötte. A vendégek ezután városnézésre indultak. Első útjuk a történelmi nevezetességű egri várba vezetett, majd az egri Finomszerelvénygyárba mentek. Eger városon áthaladva megtekintették a város központjában álló minaretet. A török külügyminiszter vidéki útjáról Budapestre visszatérve pénteken délután az Eötvös Lőrinci Tudományegyetem bölcsészettudományi karának török tanszékére látogatott. Dr. Székely György, a bölcsészettudományi kar dékánja köszöntötte a magas rangú vendéget és tájékoztatta az egyetem oktató-nevelő munkájáról. A török külügyminiszter ezután felkereste a fennállásának 100. évfordulóját ünneplő török tanszéket, ahol megtekintette a jubileum alkalmából megnyílt, páratlan értékű könyveket bemutató kiállítást. Ezt követően Caglavangil miniszter az egyetem tanácstermében találkozott a kar oktatóival és a török tanszék jelenlegi és volt hallgatóival. Caglayangil török külügyminiszter — vendéglátói társaságában — pénteken este a KISZ-művészegyüttes székházában megtekintette a tiszteletére adott műsort. A szófiai lapok ismertették a bolgár-román szerződést Szófiából jelenti a BTA. ABulgáriában tartózkodó Nicolae Ceausescu és az általa vezetett román párt- és kormányküldöttség pénteken Todor Zsivkov és több más hivatás személyiség kíséretében Vracába látogatott. A szófiai lapok pénteken közzétették a Bulgária és Romániaközött csütörtökön aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés szövegét. A 20 évre szóló szerződés egyebek között rámutat, hogy az, európai biztonság szavatolásának egyik legfőbb feltétele az európai államhatárok sérthetetlensége, § hangoztatja: mindkét fél kifejezi szilárd eltökéltségét, hogy a barátságról, együttműködésről és kölcsönös segélynyújtásról 1955. május 14-én megkötött Varsói Szerződés értelmében biztosítja a szerződésben részt vevő országok határainak sérthetetlenségét és mindent elkövet annak érdekében, hogy megakadályozza az agressziót az imperializmus, a milttarizmus és a revansizmus részéről. Elfogták Weilt Nyugat-Berlinbez jelenti a UPA: Nyugat-Berlinben pénteken délután elfogták EkkehardWeilt, a szovjet hősi emlékmű egyik őrének merénylőjét, aki csütörtökön — miközben kihallgatásra vezették — megszökött. Szökése után 28 órával Nyugat-Berlin francia övezetében egy rendőr főtörzsőrmester fogta el Weilt. A főtörzsőrmester szolgálata végeztével autóján hazafelé tartott, amikor a járókelők között felfedezte a körözött merénylőt. Weil meg sem kísérelte az ellenállást. Imnes az angol fegyverkezési együttműködés Párizsból jelenti az AFP. A Lord Carrington angol hadügyminiszter és Debre francia hadügyi államminiszter párizsi tárgyalásairól kiadott közös közlemény szerint a két ország a fegyverkezés területén kialakítandó új együttműködést tanulmányozza beleértve egy francia tengerészet irányított rakétarendszert. Az angol haditengerészet 300, Exocet típusú, hajók ellen bevethető rakétát szándékozik vásárolni, ezeket francia szabadalom alapján Angliában gyártanák. Mint a feim eladási feliita ,a lengyel gazdaság fejlesztésének kérdései évek óta központi helyein szerepelnek a Lengyel Egyesült Munkáspárt érdeklődési körében, olyanynyira, hogy az 1968 novemberi pártkongresszuson megválasztott Központi Bizottság azóta szinte valamennyi plénumát a gazdasági problémáknak szentelte. A viták alapján megszületett egymást követő határozatok összefüggő láncolatot alkotnak, azaz az áttérés az új gazdaságirányítási rendszerre Lengyelországban a döntések sorozatában, fokozatosan valósul meg. A fokozatosság elvének érvényesítése több tényezővel is magyarázható, a döntő ok mégis az, hogy a lengyel gazdaság nem merítette még ki teljesen az extenzív, az új munkaerő bevonásával elérhető fejlesztés lehetőségeit. Józef Pajeszka professzor, az állami tervbizottság alelnöke a Zycie Gospodarcze című lapban közölt tanulmányában egy másik alapvető tényezőre is felhívta a figyelmét. Véleménye szerint a szocialista gazdaság működésének problémadamáját nem szabad csak a pragmatikus oldalról megközelíteni, azaz a reform céljait nem lehet csak a mechanizmus zavartalan működéséhez szükséges eszközök bevezetésére korlátozni. A „szocialista gazdaság működési rendszerének reformja” — ahogy Pajeszka definiálja — egyben tartalmazza a gazdasági tevékenység társadalmi, tudati elemeit is: az egyes ember és a kollektíva egymásra hatását, a termelési folyamatban változó társadalmi viszonyokat is. Tegyük hozzá, a lengyel gazdasági élet mindig rugalmasan reagált a belpolitikai mozgásra, sőt, a nemzetközi élet eseményeit is számításba vették, amikor az irányítási módszereket kiválasztották. .A gazdasági rendszer továbbfejlesztésének folyamata tulajdonképpen már az 1936— 57-es években megindult, nem sokkal azután, hogy Lengyelországban lezárult egy feszültségtől terhes belpolitikai időszak. Bár az elkövetkező esztendőben, gyakorlatilag 1964-ig nem történtek változások az irányítási rendszerben — sőt, inkább az 1936 októberi intézkedések kisebb méretű revíziójára került sor —• a LEMP és a gazdasági vezető szervek a lassan másfél évtizede hozott első reformokat tekintik a most napirenden levő új mechanizmus kiindulópontjának. Pajeszka professzor ezzelkapcsolatban leszögezi, az átállás időszaka, jóval hosszabbra nyúlt, mint kezdetben gondolták, s ez ,a változásokhoz szükséges feltételek élcelődésének fokozatosságával és a végrehajtás közben jelentkező különböző , mind elgondolásbeli, mind pedig gyakorlati nehézségekkel függött össze”. 1964-ben határozta el a LEMP a reform újbóli beindítását, illetve folytatását. Az intézkedések lényegében egybeestek a többi szocialista országban is tervbe vett reformtörekvésekkel, de ami a gyakorlati lépések időpontját illeti, Lengyelország megelőzte akár hazánkat, akár Csehszlovákiát. Ekkor a lengyel pénzügyi és hitelrendszer módosítására került sor, de miithogy a legtöbb területen a gazdaság rendelkezett még az extenzív, külterjes fejlesztés lehetőségeivel, nem merült még fel a komplex áttérés szükségessége. Elsősorban a lengyel mezőgazdaság döntően magán- és kisparcellás jellege biztosított — és korlátozottan még most is biztosít — új munkaerőt az iparnak. A nemzetközi helyzet, így a közel-keleti háború, annak belső hatása és a vele kapcsolatos átszervezések sem könnyítették meg, hogy a szigorúan központosított gazdálkodásról egy decentralizáltabb és hatékonyabb változatra térjenek át. .A szakértők szerint a korábbi időszak irányítási módszerei és eszközei■ figyelembe véve a fejlődés extenzív útját — alapvetően helyesek voltak, bár számos területen már akkor is jelentkeztek aránytalanságok. Az idén befejeződő ötéves terv volumen tényszámait a legtöbb vonatkozásban sikerült nemcsak teljesíteni, hanem túlteljesíteni is. Ugyanakkor például, a munka termelékenységének növekedése elmarad az előirányzattól. (1960-ban a termelés emelkedésének csak 54, 1969-ben pedig 38 százaléka származott a termelékenység növekedéséből.) A terv teljesnés így továbbra is nagy részben a foglalkoztatottság bővítéséből adódott. (A szocialista szektorban foglalkoztatottak száma már a múlt évben meghaladta az ötéves terv, azaz az 1970 végére előirányzott létszámot. Az extenzív módszerek alkalmazása, illetve a munka termelékenységében, a tervezettnél csekélyebb növekedése érthetően kihatott a lengyel árszínvonalra, mind a közszükségleti cikkek, mind a gépek és berendezések vonatkozásában. A lengyel külkereskedelem ezt erősen megérezte, elsősorban tőkés relációban, a gépek és licencek behozatalát nem tudták megfelelő mennyiségű és minőségű ipari termékkel fedezni. Szintén aránytalanságok léptek fel a túlfeszített beruházási politika következtében. A beruházások elhúzódása, illetve az előirányzatok túllépése mind a mai napig problémát okoz, a Zycie Gospodarezsi szerint 1969-ben az új létesítményük üzembe helyezésénél éves tervét csak 70— 75 százalékra teljesítették. A lengyel gazdaság kétségtelenül jelentős eredményeket ért el az említett aránytalanságok ellenére. A mostani ötéves terv első négy esztendejében az ipari termelés évi átlagban 8,5 százalékkal növekedett, s az ország ipara jelenleg egy hónap alatt többet termel, mint a világháborút megelőző bármelyik teljes évben. 4,s extenzív fejlődés tartalékai viszont egyre inkább kimerülőben vannak, s a tudományos és technikai haladás mind sürgetőbben veti fel a gazdasági élet fejlesztése intenzív módszereinek előtérbe állítását. A LEMP 1968. novemberi pártkongresszusának szellemében a Központi Bizottság 1969. áprilisi ülésén, majd az idei májusi plénumon és a KB gazdasági aktívájának november eleji tanácskozásán jelentős határozatokat hoztak a tervezési rendszer, az irányítási elvek, az anyagi ösztönzés és prémiumrendszer módosításáról, a gazdasági ágazatok szelektív fejlesztéséről, a beruházási politikáról, végül pedig a külkereskedelemről A reformnak ezt a szakaszát zárja le hamarosan a népgazdaság finanszírozási elveinek, a jelenlegi árrendszernek a módosítása. A különálló, de egységes rendszert képező reformok egy része már életbe is lépett, ugyanakkor számos új elv csak január 1-től, a következő ötéves terv (1971— 1975) időszakában hat majd a gazdasági életre. Egyes nyugati polgári értékelések szerint az 1956-ban, majd az 1964-ben beindított reformok után valójában 1969 és 1970 jelenti a tényleges előkészítő időszakot, s az új gazdaságirányítási és anyagi ösztönzési rendszer valamennyi tényezője a jövőre kezdődő ötéves tervben fejti majd ki egységes hatását. Az új irányítási rendszer lényegét Wladyslaw Gomulka fogalmazta meg az 1968-as pártplánumon. Kijelentette, hogy a tervet alulról felfelé kell elkészíteni, a vállalatoktól az egyesüléseken keresztül, a minisztériumokig, illetve az Állami Tervbizottságig. Nyilvánvaló ugyanis, hogy fejlett gazdasági rendszerben egyetlen központi tervező szerv sem képes felhasználni minden információt és ezzel egyidejűleg nem lehet tisztában a vállalati szintű, legészszerűbb fejlesztési lehetőségekkel. A vállalati eredményeken alapuló tervekből végül az Állami Tervbizottság állítja össze a végleges ötéves tervet. Ez egyben megváltoztatta a központi tervező és irányító apparátus funkcióját is: a jövőben az Állami Tervbizottság a tervezés fő arányaival, az ágazatok összehangolásával foglalkozik majd, s mentesül az operatív irányítás feladataitól. Az idei léve annak szellemében készült, hogy kialakítsák az új irányítási és ösztönzési rendszerre való áttérés feltételeit. A legfontosabb célkitűzések a feszültségek és aránytalanságok megszüntetésével, a gazdasági fejlődés intenzív módszereinek alkalmazásával kapcsolatosak. Az ipari termelés növekedésének előirányzata 1,5 százalékkal alacsonyabb, mint az elmúlt évben, s jelentősen csökkent a korábban túlfeszített beruházási előirányzat is. (Míg 1963-ban még a nemzeti jövedelem 28 százalékát tették ki a beruházások, idén nem haladják meg a 20 százalékot.) A beruházások területén a másik fontos határozat a szelektív fejlesztés. Az elv lényegében azt jelenti, hogy néhány ágazatban, így a gépgyártásban és a vegyiparban biztosítják a dinamikus fejlődést. A beruházások eldöntésekor egyrészt a belső felhasználás szükségleteit, másrészt pedig a külkereskedelem szempontjait — akár export, akár import helyettesítési céllal — veszik figyelembe. A már életbe léptetett intézkedések igen kedvező hatással voltak a lengyel gazdaságra, ezt igazolja néhány ágazatnak kimagaslóan jó félévi eredménye. Ugyanakkor a lengyel népgazdaság általános helyzetére és így közvetve a komplex reform előkészítésére kedvezőtlenül hatott — a szokatlanul rossz időjárás következtében — az alacsony mezőgazdasági termelés. A gabonafélék és a hús hiánya nagy mennyiségű importot tett szükségessé, s ezzel csökkent az az összeg, amelyet a munkatermelékenység növelése szempontjából elengedhetetlen gépek behozatalárakívántak fordítani. Lovas Gyula Wt, »«vem bei *1 kapott • Kím mégsem foglalhatja el helyét az ENSZ-ben Az ENSZ közgyűlésében először kapott egyszerű többséget az a határozati javaslat, amely a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ- jogainak helyreállítását irányozta elő. A határozat mégsem lép életbe, mert a kérdést fontos napirendi pontnak nyilvánították és elfogadásához kétharmados többségre lett volna szükség. A Reuter és az AP New York-i jelentése szerint az ENSZ-közgyűlésen csütörtök este fejeződött be a vita a Kínai Népköztársaság ENSZ- beli jogainak érvényesítéséről. A vitában Jakov Malik, a Szovjetunió ENSZ-képviselője is felszólalt. Azt a tényt, hogy a Kínai Népköztársaság helyét a világszervezetben a tajvani rezsim bitorolja, Malik a kínai néppel szembeni kiáltó igazságtalanságnak és az ENSZ-alapokmány megsértésének nevezte. A pénteki szavazást nagy érdeklődés előzte meg, mivel a vita azt bizonyította, hogy egyre több ország ismeri fel a jelenlegi helyzet tarthatatlanságát. Ennek ellenére már a szavazás előtt valószínűnek látszott, hogy Kína nem foglalhatja el az őt megillető helyet a világszervezetben, mert az Egyesült Államok vezette tömbnek ismét sikerült úgynevezett fontos napirendi pontnak nyilváníttatnia a kérdést és így az elfogadásához kétharmados többség volt szükséges. A 18 ország által benyújtott határozati javaslat mellett végül 51 ország szavazott, ellene 49, míg 25 ország tartózkodott a szavazástól. A VP1 jelentése szerint a szavazás eredményét percekig tartó taps köszöntötte. Jarring visszautazott Stockholmba New Yorkból jelenti az AFP. Gunnar Jarring, az ENSZ közel-keleti megbízottja csütörtökön este New Yorkból Stockholmba utazott. Jarring hamarosan visszatér a szovjet fővárosba, hogy átvegye Svédország moszkvai nagykövetségének vezetését. A felügyelete alatt folytatandó közvetett béketárgyalások felújításának kilátásairól nem volt hajlandó nyilatkozni, távollétének időtartamára vonatkozólag közölte az újságírókkal, hogy az „a fejleményektől függ". Az MTI bonni jelentése szerint a közös piaci országok külügyminiszterei előportoló müncheni értekezletükön elhatározták, hogy tervet dolgoznak ki a közel-keleti válság megoldására. Ez a nyugat-európai terv főleg Schumann francia külügyminiszter elgondolásán alapszik. A terv a közel-keleti helyzet öt problémáját érinti: Jeruzsálem státusát, a Palesztinai menekültek jövőjét, a Jarring-misszió újbóli megkezdéséi, a szabad hajózást a Szuezi-csatornán és az Akabai-öbölben, demilitarizált zónák létesítését Izrael és az EAK között. Importkorlátozások az i.e.4-ban Washingtonból jelenti a UPI és az AP. Az amerikai törvényhozás ,, kereskedelmi hadüzenetet" küldött a tengerentúli partnereknek; csütörtökön este a képviselőhöz 213:165 arányban új kereskedelmi törvényt szavazott meg, amely — ha a szenátus is elfogadja — nagyfokú importkorlátozásokhoz vezethet. Az új kereskedelmi törvény egyebek között kvótákat állapít meg egy sor behozatali termékre, így például a cipőre és a nem pamutból készült textíliára. A jelenleg meglevő olajbehozatali kvótákat törvénnyé rögzíti — ezzel megakadályozza az elnököt abban, hogy a kvótarendszer helyett vámtarifarendszert hozzon létre. Huligán támadat azISIS/.iroda ellen Washingtonból jelenti a TASZSZ. Pénteken reggel cionista suhantok hatoltak be a TASZSZ washingtoni irodájába. Szovjetellenes jelszavakat kiáltoztak, lehetetlenné akarták tenni az iroda munkáját, fel akarták forgatni berendezését. A támadást előre kitervelték, erre mutat, hogy a huligántámadáskor nagy csoport újságíró és fotóriporter gyűlt össze.