Magyar Nemzet, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-25 / 47. szám

CMHSrttk, 19TL február SS. Péter János látogatása Dániában Aláírták a magyar—dán kulturális egyezményt Bokor Pál, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: Szer­dán délelőtt Koppenhágában aláírták a Magyar Népköztár­saság kormánya és a Dán Ki­rályság kormánya közötti első államközi kulturális egyez­ményt. Magyar részről a megálla­podást Péter János külügy­miniszter, dán részről pedig Poul Hartling külügyminiszter írta alá. A 19 cikkelyből álló megál­lapodás aláírása — mint a magyar külügyminiszter kísé­retében levő személyiségek elmondották — a jelenlegi hivatalos látogatás egyik fon­tos eredménye. A skandináv országok közül hazánknak eddig csupán Finnországgal volt hasonló jellegű megálla­podása s az a készség, amely­­lyel a dán fél ennek az egyezménynek a létrejöttében közreműködött, meggyőző bi­zonyítéka a kétoldali kapcso­latokban feltáruló további le­hetőségeknek is. A szerződés értelmében a felek elősegítik a közvetlen együttműködést a kultúra, az oktatás és a tudományok te­rületén. Kölcsönösen ösztön­díjakat ajánlanak fel az egye­temi hallgatók és egyetemet végzett szakemberek, vala­mint tudományos kutatók ré­szére. Előmozdítják művésze­ti, oktatási és tudományos, valamint könyvkiállítások rendezését egymás országai­ban. Magyarország és Dánia elősegítik a közvetlen kapcso­latok kialakítását a két or­szág kulturális, oktatási és tudományos intézményei, va­lamint az ifjúsági szerveze­tek között, támogatják a sport- és idegenforgalmi kap­csolatok bővítését, a művészek és művészegyüttesek kölcsö­nös látogatásait, a filmek és tv-programok cseréjének bő­vítését. Az öt évre szóló magyar— dán kulturális megállapodás aláírása után Péter János külügyminiszter megkezdte hi­vatalos tárgyalásait Poul Hartlinggal. A másfél órás eszmecsere elején Poul Hartling üdvö­zölte Péter Jánost és kíséreté­nek tagjait. Péter János elmondotta, örömmel ragadta meg az al­kalmat, hogy most megbeszé­léseket folytathat a dán ve­zető politikusokkal. Tolmá­csolta a magyar kormány Raunsgaard miniszterelnök­nek és Hartling külügyminisz­ternek szóló meghívását. Az eszmecsere folyamán a két miniszter egyetértett ab­ban, hogy a kétoldalú kap­csolatok fejlesztését semmi­féle zavaró tényező nem akadályozza s tovább kell fej­leszteni az országaink közötti kulturális, gazdasági és ipari, valamint a két nép és kor­mányai közötti személyes kap­csolatokat egyaránt. Péter Já­nos felhívta a figyelmet arra, hogy az ipari kooperáció for­májában létrejövő együttmű­ködés a kereskedelmi kapcso­latoknál is erősebb és tartó­­sabb összekötő kapcsot jelent­het a két ország gazdasága között. Magyarország, amely megkülönböztetés nélkül foly­tat gazdasági együttműködést minden országgal, különösen érdekelt a skandináv orszá­gokkal való ipari kooperációs tárgyalások folytatásában. A külpolitikai kérdések kö­zül az eszmecsere során a legnagyobb figyelmet az euró­pai kontinens problémáira fordították. Ezen belül első helyen szerepelt az európai biztonsági és együttműködési konferencia előkészítésének kérdéscsoportja. Péter János kifejtette a magyar fél állás­pontját ebben a kérdésben. Elmondta, hogy véleménye szerint nem szabad időt ve­szíteni a biztonsági értekez­let előkészítő munkájában amiatt, hogy bizonyos euró­pai kérdésekre még nem si­került megoldást találni. Ez­zel összefüggésben a magyar külügyminiszter utalt a Nyu­­gat-Berlinről folyamatban lé­vő négyhatalmi tárgyalásokra. Fel kell használni minden le­hetséges alkalmat az európai biztonsági konferencia két­oldalú és többoldalú eszme­cserék útján történő előké­szítésére­­, mondotta. Paul Hartling a maga ré­széről hangoztatta, hogy Dá­nia támogatja a biztonsági és együttműködési értekezlet összehívására vonatkozó in­dítványokat. Külön említést tett arról, hogy Dánia támo­gatásáról biztosította azt a finn kezdeményezést, amely­nek értelmében a konferen­ciát Helsinkiben rendeznék meg. Az eszmecserét követően Péter János udvariassági lá­togatást tett IX. Frigyes dán királynál, majd a koppenhágai tőzsdepalotába hajtatott. Délután 5 órakor a magyar külügyminiszter a dán külpo­litikai társaságban tartott elő­adást. Szovjet—jugoszláv tárgyalások Moszkvából jelenti a TAN­­JUG: Moszkvában szerda dél­előtt megkezdődtek a szovjet —jugoszláv hivatalos tárgya­lások. A szovjet küldöttséget Andrej Gromiko külügymi­niszter, a jugoszláv delegációt pedig Mirko Tepavac külügy­miniszter vezeti. A Tepavac vezette jugoszláv küldöttség kedden érkezett négynapos hivatalos látogatás­ra Moszkvába. Kínai-japán megbeszélések Tokióból jelenti a KYODO: A jelenleg Pekingben tartóz­kodó Fuzsijama Aicsiro volt japán külügyminiszter a KYODO hírügynökségnek adott nyilatkozatában elmondotta, hogy a kínai vezetőkkel foly­tatott keddi megbeszélésein elsősorban a két ország dip­lomáciai kapcsolatainak újra­­felvételével kapcsolatos kér­désekről volt szó. Fuzsijamát kedden fogadta Csou En-laj, a Kínai Népköz­társaság Államtanácsának el­nöke, és Kuo Mo-zso, az Or­szágos Népi Gyűlés állandó bizottságának alelnöke. A volt külügyminiszter kö­zölte, hogy a megbeszéléseken érintették Tajvan kérdését is. A diplomáciai kapcsolatok helyreállítását célzó érdemi tárgyalások kiindulópontja csak­­is az lehet — mondotta —, ha Japán elismeri, hogy Tajvan a Kínai Népköztársa­ság része. Szovjet—nyugatnémet kereskedelmi tárgyalás Bonnból jelenti az MTI. Csütörtökön szovjet—nyugat­német tárgyalások kezdődnek Bonnban. A tárgyalások célja kereskedelmi egyezmény meg­kötése. A szovjet küldöttséget Alekszej N. Manzsulo helyet­tes külkereskedelmi miniszter, a nyugatnémet delegációt Pe­ter Hermes nagykövet vezeti. A két ország között 1963 óta nem áll fenn kereskedelmi egyezmény, a kereskedelmi forgalom volumene azonban Moszkva és Bonn között állan­dóan növekedett, míg 1958-ban a forgalom értéke mindkét irányban 420 millió márka volt, 1969-ben már a Szovjet­unió 1,30 milliárd márka ér­tékben exportált az NSZK-ba, a nyugatnémet fél pedig 1,58 milliárd márka értékben ex­portált a Szovjetunióba. Bon­ni gazdasági körök arra szá­mítanak, hogy az árucsere-for­galom, akár kötnek most ke­reskedelmi egyezményt, akár nem, tovább fog növekedni. Zavargás Indiában Varsóból jelenti a PAP: In­dia egy héttel az általános vá­lasztások előtt az összetűzések és zavargások színterévé vált. Főképpen a maoista szélsősé­gesek és a szélsőjobboldali kö­rök provokálják a rendzavará­sokat. Az utóbbi 48 óra alatt legalább 16 embert megöltek és 50-et megsebesítettek a kü­lönböző kilengések során. In­­dira Gandhi miniszterelnök február 24-én Patnában kije­lentette, hogy szükség esetén Nyugat-Bengáliában — ahol a legsúlyosabb a helyzet — szi­gorú biztonsági rendszabályo­kat foganatosítanak — írja a PAP lengyel távirati iroda tu­dósítója .Magyar Nemzet Kállai Gyula látogatása Heves megyében Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke szer­dán Heves megyébe látoga­tott Gyöngyösön a megye vezetőinek társaságában fel­kereste az Egyesült Izzó gyön­gyösi félvezető és gépgyárát. Az országgyűlés elnöke elbe­szélgetett több dolgozóval, ér­deklődött munkakörülményeik iránt. Ezután Kállai Gyula a kompolti Növénytermesztési és Talajvédelmi Kutató In­tézetbe látogatott, délután pe­dig megtekintette Eger neve­zetes műemlékeit, az új épít­kezéseket, majd a megyei pártbizottság székházában Heves megye párt- és állami vezetőivel folytatott megbe­szélést. Szovjet tudósküldöttséget fogadott az Akadémia elnöke Erdey-Grúz Tibor, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke szerdán délután a Tudós Klubban fogadta a B. N. Petrov akadémikus vezette szovjet tudósküldöttséget, amely a két akadémia közös kiadásában megjelenő folyó­iratok szerkesztésének megbe­szélésére tartózkodik a fővá­rosban. Magyar—szovjet sajtóegyüttműködés Szerdán a Magyar Sajtó Há­zában Siklósi Norbert, a Ma­gyar Újságírók Országos Szö­vetségének főtitkára és V. I. Csernisev, a szovjet újságírók szövetségének főtitkára, a ha­zánkban tartózkodó szovjet újságíróküldöttség vezetője, megállapodást írt alá a két szövetség idei együttműködé­séről. A program, amelyet az államközi kulturális és tudo­mányos együttműködési mun­katerv alapján dolgoztak ki, tovább gazdagítja a magyar és a szovjet sajtó közötti együttműködést. A két szövet­ség újságírócsoportokat, dele­gációkat cserél, elősegíti a kü­lönböző folyóiratok és napila­pok munkatársainak kölcsö­nös látogatásait, a testvérvá­rosok lapjai közötti együttmű­ködést. A megállapodás sze­rint mindkét szövetség két-két díjat alapít, amellyel évente a szovjet sajtóban a magyar, a magyar sajtóban pedig a Szovjetunió dolgozóinak tevé­kenységét, életét és sikereit bemutató legjobb publiciszti­kai művek, illetve fotóripor­tok szerzőit jutalmazzák. I­ntermetall-egyezmény Az Interm­etall vaskohászati együttműködési szervezet Bu­dapesten február 17 és 24 között tartotta 24. értekezle­tét a vaskohászati termékek és másodtermékek kölcsönös szállításáról. A tanácskozáson részt vet­tek a hat Intermetall-tagor­­szág, továbbá a román Me­­tallimport külkereskedelmi vállalat és a jugoszláv kohá­szati üzemek egyesülésének képviselői. A mostani tárgyalásokon a delegációk aláírták az 1971 második negyedévi és az 1971. évi szállítások pontosított jegyzőkönyvét. Ennek alapján az idén körülbelül kétmillió tonna vaskohászati terméket, ezenkívül mintegy négymillió rubel értékű vaskohászati má­sodterméket szállítanak egy­másnak. Szovjet—svéd légiforgalmi megállapodás Az Aeroflot szovjet légi­­forgalmi társaság és a SAS — skandináv légiforgalmi társaság érdekes megállapo­dást írt alá. A SAS április 3-tól kezdve Transzszibériai Expressz néven új járatot in­dít Koppenhága—Moszkva— Tokió útvonalon. Az új járat 4 és fél órával csökkenti a Kopenhága—Tokió repülési időt, 17 és fél óráról 13 órá­ra. A SAS gépei az Aeroflot­­tal üzemközösségben fognak közlekedni az új útvonalon. Mindkét légitársaság heti egy járatot üzemeltet a dán és a japán főváros között Moszk­va érintésével. Az Aeroflot IL 62, a SAS DC—8—62 tí­pusú géppel bonyolítja le a forgalmat. Az új járat beve­zetésével a SAS négy útvo­nalon heti kilenc járatot üze­meltet Távol-Keletre. Losonczi Pál látogatása egy harckocsizó alakulatnál Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke — Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi mi­niszter társaságában — szer­dán ellátogatott néphadsere­günk egyik harckocsizó alaku­latához. A vendégeket érke­zéskor a tapolcai helyőrségi klub épülete előtt ünnepélye­sen, katonai tiszteletadással fogadták. Az ünnepélyes fogadtatást követően Kálazi József ve­zérőrnagy adott tájékoztatást az alakulat életéről, munká­járól, feladatairól. Az Elnöki Tanács elnöke és­ a társaságá­ban levő személyiségek ez­után megtekintették a harc­kocsizók egyik kiképzési bázi­sát. A látogatásnak érdekes eseménye volt, amikor bemu­tatták a katona­ fiatalok elő­készítését a harckocsival tör­ténő víz alatti átkelésre. En­nek során azt gyakorolták, hogyan kell eljárniuk akkor, ha valamilyen hiba következ­tében a harckocsit elárasztja a víz és önmaguk, majd pe­dig a jármű kimentése szük­séges. Mindezt egy harckocsi­makett segítségével szemlél­tették és — amint azt a gya­korlatot irányító parancsnok jelentette — a feladatot ki­válóan hajtották végre. A vendégek megtekintették az elhelyezési körleteket, majd Losonczi Pál a látoga­tás tapasztalatairól nyilatko­zott az újságíróknak. — Megállapíthattuk a láto­gatás alkalmával — mon­dotta —, hogy az itteni alaku­lat legénysége — a parancs­nokok irányításával — kivá­lóan sajátította el azokat a műszaki-technikai ismerete­ket, amelyeket a sorkatonai szolgálat ideje alatt meg kell szerezniük ahhoz, hogy fel­adataikat megfelelően ellát­hassák. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy katonáink becsülettel teljesítik a rájuk bízott feladatokat." Meggyő­ződtünk arról is, hogy a ka­tonai nevelés terén is nagy­szerű eredményt értek el az itteni parancsnokok. A látogatás befejezéseként az Elnöki Tanács elnöke ko­ra délután a helyőrségi klub színháztermében rendezett ka­­tonagyűlésen találkozott az alakulat parancsnokaival, tisztjeivel, harcosaival, s idő­szerű bel- és külpolitikai kér­désekről folytatott velük esz­mecserét. Lakbérközlés, fellebbezés Országszerte jól halad a lakásösszeírás Az ország nagy városaiban a lakások összeírása jó ütem­ben halad. Szegeden, Miskol­con, Debrecenben, Győrött, Szolnokon és Pécsett az álla­mi bérlakások több mint 75 százalékában fejezték be a felmérést. Budapesten és több vidéki nagyvárosban meg­kezdték, a jövő héten pedig valamennyi megyében meg­indítják azokat a tanfolyamo­kat, amelyeken a lakbérek ki­számítását végző dolgozók sa­játítják el a részletes tudni­valókat. A lakbér- és a lak­bérhozzájárulás kiszámítás­módok, a lakbérközléssel kap­csolatos tennivalók és a fel­merülő vitás kérdések tisztá­zása érdekében a megyei ta­nácsok építésügyi osztályain három országos tájértekezle­tet rendeznek. A rendkívül nagy munka ésszerű lebonyolítása érdeké­ben fontos tennivaló, hogy a komfort nélküli és a szükség­lakások lakbérének közlésével ne várjanak, hiszen ezeknek a lakásoknak a bére semmit sem változik. A lakbérközlő lapokat három példányban kell elkészíteni. Márciusban sor kerülhet az új lakbérek kiszámítására is. Jó munka­­szervezéssel elérhető, hogy március végéig az állami la­kások bérlőinek 30—35 száza­léka megkapja a lakbérköz­lést. Fontos cél, hogy a bérlő és a bérbeadó között esetleg felmerülő vita még ezen az első fokon rendeződjön, s mi­nél kevesebb esetben kerüljön sor fellebbezésre, hogy ne árassza el a fellebbezések tö­mege az építésügyi hatóságo­kat. Ezért lényeges, hogy a bérlők ismerjék a fellebbezés helyes módját. Aki nem ért egyet a lakbérközléssel, nyolc napon belül nyújtsa be a lak­bér-felülvizsgálati kérelmet az ingatlankezelő vállalathoz és mellékelje hozzá a lakbérhoz­zájárulást igazoló lapot. Ma délelőtt részleges napfogyatkozás Csütörtökön Közép-Európá­­ban kedvező időjárás esetén jól látható részleges napfo­gyatkozás lesz. Budapesten délelőtt 9.55 órakor kezdődik a napfogyatkozás. A félidő 10 óra 54.8 perckor lesz, amikor a Hold a napkorong 44 száza­lékát takarja el. A csillagá­szati jelenség 11 óra 55.6 perckor fejeződik be, ekkor hagyja el a Hold a Napot. A részleges napfogyatkozás meglehetősen gyakori jelen­ség, évente többször előfor­dul, hogy a Föld valamelyik pontjáról nézve a Hold rész­ben eltakarja a Napot. Ma­gyarországon a legutóbbi, csaknem teljes napfogyatko­zás 1961-ben volt. A csü­törtöki napfogyatkozást sza­bad szemmel semmilyen kö­rülmények között sem szabad nézni. A szülők és a pedagó­gusok figyelmeztessék erre a gyerekeket. Csak erősen kor­mozott üvegen át, esetleg he­gesztőszemüveggel szabad a Napba nézni, elővigyázatlan­ság súlyos szemgyulladást okozhat. A látvány megtekin­tésére napszemüveg sem meg­felelő, mert ebből hetet kel­lene egymásra tenni, hogy a nap fénye ne bántsa a sze­münket. Ugyancsak veszélyes látcsővel nézni az égitestet. A Csillagvizsgáló Intézet munkatársai természetesen a kezdettől a befejezésig meg­figyelik és fényképezik a rész­leges napfogyatkozást. Külö­nösen fontos, hogy a kezdet és a befejezés pontos idejét rögzítsék, mert ebből a Hold mozgásainak zavaraira lehet következtetni. Az érdeklődők kisebb csoportját, 30—40 láto­gatót szívesen fogad az inté­zet és bemutatja a jelensé­get. ­ Harmincezer összeíróbiztos jár­ja az országot Több mint hétmillió válsztójogosult a városokban és a falvakban Hozzávetőleg harmincezer összeíróbiztos járja ezekben a napokban a városokat és a fal­vakat,, végzi a választások elő­készítésének egyik legnagyobb munkáját, a választójogosul­tak adatainak összegyűjtését — tájékoztatták a Miniszter­­tanács Tanácsi Hivatalának illetékesei az MTI munkatár­sát. — Országszerte megkezdő­dött az összeírólapok kiosztá­sa, s március 5-ig — hozzá­vetőleges számítások sze­rint — hazánk több mint hét­millió nagykorú lakosának adatait kell összegyűjteni. Négy évvel ezelőtt a váro­sok és falvak népének mint­egy 70 százaléka kapott lehe­tőséget arra, hogy választások útján gyakorolja állampolgári jogait, s ezúttal is csak azok­nak nincs voksuk, akik a köz­ügyektől, illetve a választó­jog gyakorlásától eltiltó íté­let hatálya alatt állnak (sza­badságvesztés büntetésüket töltik, előzetes letartóztatás­ban, vagy rendőri felügyelet alatt vannak, illetőleg elmebe­tegek). Érdemes megjegyezni, hogy az 1925-ös választójogi törvény alapján a lakosságnak mindössze 27 százaléka vehe­tett részt a szavazásban.­­ Az összeíróbiztosok, akik elsősorban a pedagógusok, a nyugdíjasok és a tanácsi dol­gozók közül kerültek ki, jól felkészültek teendőik ellátásá­ra. Látogatásaik időpontját úgy igyekeznek megválasztani, hogy megfeleljen a környék lakói életrendjének, szokásai­nak. Budapesten és a nagyobb városokban kétszer­ is beko­pognak a lakásokba, átadják, majd kitöltve elviszik az íve­ket. A falvakban és a tanya­világban azonban általában ott ahol nagyobbak a távolsá­gok és nehéz a közlekedés, arra kérjük az érdekelteket, hogy nyomban töltsék ki a névjegyzék összeállításához szükséges nyomtatványt. Alap­vető követelmény, hogy min­denkiről állandó lakóhelyen töltsenek ki összeírólapot. Ezért biztosított a lehetőség, hogy azok helyett, akik kór­házi ápolás, üdülés, munká­juk, vagy egyéb ok miatt­ más­­hol tartózkodnak az összeírás időpontjában, hozzátartozójuk, szomszédjuk vagy maga az összeíróbiztos állítsa ki a nyomtatványt.­­ A közösség érdeke, hogy egyetlen választásra jogosult állampolgár se maradjon ki a választói névjegyzékből, s az is, hogy még véletlenül se kapjanak helyet a listán olya­nok, akiknek törvényeink sze­rint nincs választójoguk. Az országgyűlési képviselők és ta­nácstagok általános választásá­ról szóló törvény végrehajtá­sával foglalkozó kormányren­delet kimondja, hogy nagyko­rúnak számít hazánk minden olyan lakosa, aki 1953. április 26-a előtt született. Kivételt jelentenek azok a fiatalok, akik 18. életévük betöltése előtt kötöttek házasságot s így váltak nagykorúvá, ők egyébként akkor is részt ve­hetnek a választásokon — az­az teljes jogú állampolgárnak számítanak­­, ha esetleg még 18. születésnapjuk előtt elvál­tak. A választásra jogosult ál­lampolgárok összeírása már­cius 5-én zárul. Az összeíró­biztosok a kitöltött nyomtat­ványokat március 6-án adják át a helyi tanács végrehajtó bizottságának, a testület ezek­nek az adatoknak alapján ál­lítja majd össze a választók névjegyzékét. A választásra jogosultak hivatalos listáját március 22—30 között teszik közszemlére, függesztik ki a helyi tanács helyiségében. Ez­zel egyidőben a névjegyzékbe fölvettek mindegyike írásban is értesítést kap szavazójo­gosultságáról. A főváros kerületeiben meg­alakultak a választási csopor­tok. Feladatuk a választással kapcsolatos összes technikai — túlnyomóan adminisztrációs feladat — elvégzése, az össze­­írólapo­k szétosztása, az össze­íróbiztosok munkájának meg­szervezése, a begyűjtött adat­lapok átvétele, rendezése, a választók névjegyzékének ösz­­szeállítása, az értesítőlapok kitöltése, szétküldése. Később segítséget nyújtanak majd a Hazafias Népfront bizottságai­­nak a jelölő gyűlések megszer­vezésében, s egészen a szava­zás napjáig az illetékes szer­vek rendelkezésére állanak, hogy a szavazással kapcsola­tos feladataikat rendben, ha­táridőre elvégezhessék. A budapesti választók ösz­­szeírását március 6-ig fejezik be. Előfordulhat, hogy vala­ki az összeírás napjaiban csa­ládjával együtt vidéken tar­tózkodik, s emiatt kimarad a listából. A fővárosi választá­si csoportnál ezzel kapcsolat­ban­ felhívták a figyelmet: ajánlatos, hogy ilyen esetben az érdekelt választók — a fő­városba való visszatérésük után — jelentkezzenek a ke­rületi tanács választási cso-­­portjánál, ahol pótlólag kitölt­­­hetik az összeírólapot, illetve gondoskodnak a névjegyzékbe való felvételükről

Next