Magyar Nemzet, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-26 / 48. szám
Péntek, MTI, február 28. Quo vadis Afrika? Portugál egyháziakat tartóztattak le a minap, azzal vádolván őket, hogy támogatják az afrikai portugál gyarmatokon folyó szabadságharcot. Mozambique, Angola és Portugál- Guinea dzsungelei évek óta rejtekhelyet nyújtanak azoknak, akik a portugál gyarmati hadsereg egységei ellen küzdenek. A mai Afrika egyik legsúlyosabb ballasztja, hogy az utolsó európai gyarmattartó hatalom szövetségest talált a fekete földrészen: a Dél-afrikai Köztársaságot. Kettejük szövetsége adja a „fehér Afrika” magját. Az apartheiden, az „elkülönített fejlődés” elvén alapuló pretoriai rendszer súlyosan sérti az afrikai népek öntudatát, s általában úgy tekintenek Dél-Afrikára, mint a nemzeti elnyomás, az új típusú gyarmatosítás előretolt afrikai bástyájára. Mert az afrikai kontinens még ma is harcol a nemzeti függetlenségért, annak ellenére, hogy a közvetlen elnyomás — a gyarmatokat és a Délafrikai Köztársaságot leszámítva — megszűnt, s a földrész lakosainak túlnyomó többsége ma már független állami keretek között él. Általánosabban véve azt is mondhatjuk, hogy az 1971-es esztendőben , a függetlenség „második évtizede” kezdődött meg a kontinensen: a nagy áttörés évének 1960-at tekinthetjük, amikor is 17 ország nyerte el a függetlenségét. Az Afrikai Egységszervezetnek ma már negyvenegy önálló tagállama van. A felgyorsult tempójú, rohanó eseményekkel zsúfolt világpolitikai folyamatban a fiatal Afrika szinte helyzetélél fogva a haladás, a nemzeti függetlenség, a gyarmatosításellenesség felé kereste az utat. Ez a „helyzeti energia" természetesen ma sem fogyott ki, noha az egyes országok eseményei időről időre azt a látszatot keltik, hogy a kezdeti lendület valamelyest megtört. A januári ugandai államcsíny Obote elnök megbuktatásával egy határozottan progresszív rendszer helyébe jóval konzervatívabb rezsimet hozott. ■Amin tábornok és az őt támogató tisztek politikai irányvonalát a kezdeti bizonytalanság után feltehetően a gyarmatosításellenesség szabja majd meg, amint erre korábban több hasonló fordulat is példaként szolgált. A Nkrumah elnököt eltávolító ghánai államcsíny Idán Accra jószerivel határozottan jobbra tolódott, ám a jelenlegi vezetés, ha nem is követi Nkrumah baloldali politikáját, mégsem fordult a kolonializmus felé. Az ugandai eseményeknek másik, ugyancsak általánosítható vonása is van. A zürichi Die Tat írta annak idején a „Nehézségek Afrikában” című cikkében, hogy az egyes törzsek gyakran a széttagoltság, (a dezintegrálódás) irányába hatnak az állami-nemzeti keretek között Az afrikai országokban ugyanis többnyire különböző nyelvű és vallású törzsek élnek egymás mellett, s az emberek jó része a nemzeti öntudat viszonylag alacsonyabb fokán inkább a törzs tagjának, mint állampolgárnak érzi önmagát. A tavaly befejeződött nigériai polgárháború a független Afrikának az elmúlt évtizedben talán a legnagyobb megpróbáltatásokat okozta, s a 30 hónapos harc egyik magyarázó és kiváltó oka ugyancsak a törzsek széthúzása volt. Nigéria egyúttal példázta azt is, hogy az országok egyes csoportjai idegen érdekeknek, a volt gyarmattartók befolyásának is áldozatul eshetnek, s az eltérő érdekeltségek bonyolult viszonylataiban időnként nehezen találják meg a kielégítő megoldásokat. Említett cikkében a zürichi lap az afrikai nehézségekhez sorolta a guineai rendszer belső ellentmondásait is, anélkül azonban, hogy a rendszer elleni korábbi támadásokat elítélte volna. A cikk írója párhuzamba állította Nkrumaht, Keita volt mali elnököt és Sékou Tourét. Az összehasonlításban annyi racionális elem kétségtelenül található, hogy a haladó rendszerek vezetői időről időre elkövetnek bizonyos túlkapásokat, amelyek végeredményben a gyarmatosítóknak, vagy mai utódaiknak kedveznek. Az Izvesztyija joggal írta a közelmúltban: ..Egy sor afrikai állam meghirdette a fejlődés nem kapitalista útját, a szocialista alternatíva mellett foglalt állást. Természetesen ebben a kérdésben néhány afrikai közéleti személyiség nézetei néha következetlenek és ellentmondásosak.” A nem kapitalista út igen változatos formákat mutathat fel Afrikában. A kontinens összképét tekintve is megállapítható, a fiatal államok felettébb eltérő módon próbálják politikai rendszerüket kialakítani. Hiszen jó néhány államot szívélyes viszony fűz a volt gyarmattartókhoz — elsősorban Franciaországhoz és Nagy-Britanniához — és minden vonatkozásban azok politikájához igazodik. A Párizsban megjelenő Jeune Afrique nemrégiben viszont arról írt, hogy az afrikai országok egy részében megtalálható a pekingi orientáció néhány vonása is, igaz, nem egy helyütt nőtt az elégedetlenség Kínával szemben. A kínai segélynyújtás összafrikai méretekben viszonylag nem számottevő, a befolyás megerősödését eredményezheti viszont a tervbe vett tanzániai—zambiai vasútvonal megépítése. Zambiának ez a vasútvonal azért annyira fontos, mert az ország egyik első számú ásványkincse, a réz elszállítása így jóval egyszerűbbé válik: a tengerre egy baráti államtól kap kijáratot Zambia. Ám a terv még nem valóság, s a vasútépítés az első komolyabb beruházás, amely kínai segítséggel épülne fel. Függetlenségüket éppen gazdasági síkon tudják az afrikai államok a legnehezebben érvényesíteni. A hatalmas ásványkincsek jó részét nyugati monopóliumok birtokolják, s ez természetesen csorbíthatja a politikai önállóságot is. Az arany-, a mangán-, a kobalt-, a réz-, a gyémánt- az urániumlelőhelyek sokasága mind azt bizonyítja, hogy Afrika szegénysége elmaradottságában, nem pedig lehetőségeiben és tartalékaiban rejlik. Teljesen érthető, az országok túlnyomó többsége nem hajlandó belenyugodni abba, hogy a nagy értékek mások tulajdonában legyenek. Az államosítás ezért szüntelen, megszakítás nélküli folyamat Afrikában. Másfelől a fiatal államok sok tekintetben ráutaltak a beruházásokra, amelyek lehetővé teszik az ásványkincsek értékesítését — enélkül gazdaságuk igen nagy károkat szenvedne. A New York Times ezt a kettősséget így fogalmazta meg: „Az 1970- ben tapasztalt egyik legfontosabb jel az, hogy az államosítás nem szegi szükségszerűen a külföldi beruházók kedvét”. Kétségtelen, hogy ez nem minden országban van így, hiszen az egyoldalúan Nyugat-barát rendszerek (Gabon, Elefántcsontpart) még csak nem is gondolnak arra, hogy állami tulajdonba vegyék a vállalatokat. A nyugati monopóliumok kénytelenek elfogadni ezt a módszert, mert akár belátják, akár nem — ismét az amerikai lapot idézzük —, „az államosítási hadjárat az afrikai kormányoknak azon az érzésén alapul, hogy nem engedhetik meg a külföldieknek gazdasági életük irányítását”. A államosítás egyik jele annak, hogy a gazdasági önállóság megszerzése a legfontosabb afrikai törekvések közé tartozik. Ez az önállóság a politikai szuverenitás fontos eleme. A kérdésre — quo vadis Afrika — megnyugtatóan csak akkor felelhetünk, ha a második független évtizedébe lépő kontinensnek meglesznek mindazok a feltételei, amelyek biztosítják a politikai és gazdasági önállóságot Az ENSZ újabb fejlesztési évtizede segítheti ebben Afrikát, s pozitív irányban érvényesülhet a haladó erők támogatása is. Martin József 0 (Új Delhi, TASZSZ) India kilép abból a nemzetközösségi bizottságból, amely a dél-afrikai brit fegyverszállítások kérdéskörét vizsgálja, ha Nagy-Britannia megkezdi a fegyverek eladását Pretoriának. Elítélte a legutóbbi londoni határozatot Zambia és Pakisztán is. Magyar Nemzet Kádár János látogatása a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön látogatást tett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. A látogatáson részt vett Cservenka Ferencné, a Központi Bizottság tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Nagy Miklós, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője, és dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Dr. Nagy Sándor, a gödöllői városi pártbizottság titkára, valamint az egyetem tanácsa és pártbizottsága képviseletében dr. Pethő György rektor és dr. Lökös László docens, a pártbizottság titkára fogadta a vendégeket. Az egyetem tanácstermében a rektor ismertette a felsőoktatási intézmény fejlődését, a mezőgazdasági szakemberképzés érdekében több mint negyedszázadon át kifejtett tevékenységét. A látogatók és a házigazdák — az egyetem vezetői, a mozgalmi szervek és a hallgatók képviselői — között kialakult eszmecserén az oktató-nevelőmunka eredményeiről és a további feladatokról is szó esett. A Központi Bizottság első titkára ezután a talajtani tanszéket kereste fel. Itt dr. Stefanovits Pál tanszékvezető egyetemi tanár kalauzolta a vendégeket, ismertette a tudományos kutatásban elért sikereket. A gépjavítási tanszék tanműhelyét dr. Beer György docens, a tanszék vezetője mutatta be, a mezőgazdasági villamosítási tanszék laboratóriumáról dr. Mikecz István egyetemi tanár adott, tájékoztatást a vendégeknek. Délben az egyetem vezetői ebéden látták vendégül Kádár Jánost és a társaságában levő személyeket. Délután az 1200 személyes Nyisztor György Kollégiumot kereste fel Kádár János, akit az egyetemi fiatalok nevében Szarvas Imre, a kollégiumi diákönkormányzat titkára üdvözölt. A párt első titkára megtekintette a kollégium korszerűen berendezett helyiségeit, majd az intézmény társalgójában találkozott az oktatói kar és az egyetemi ifjúság képviselőivel, s válaszolt a fiatalok kérdéseire. Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Tóth Györgyné Szerényi Borbálának, az MSZMP KB Párttörténeti Intézete társadalmi munkatársának a munkásmozgalomban kifejtett több mint öt évtizedes munkássága elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen voltak a kitüntetés átadásánál Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és Vass Henrik, a Párttörténeti Intézet igazgatója. Az Elnöki Tanács dr. Baintner Károlynak, a gödöllői Agrártudományi Egyetem takarmányozástani és tejgazdaságtani tanszéke egyetemi tanárának, Bíró Lajosnak, a Kaposvári Ruhagyár műszaki szaktanácsadójának, Di Gleria Jánosnak, a mezőgazdasági tudományok doktorának, a Magyar Tudományos Akadémia talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete tudományos főmunkatársának, Krajcsir Józsefnek, a fővárosi fürdőigazgatóság vezetőjének, dr. Szathmáry Józsefnek, a Humán Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet igazgató-helyettesének, Sziklai Dezsőnek, a Magyar Távirati Iroda fotóművészének eredményes munkásságuk elismeréséül nyugállományba vonulásuk alkalmából. Bence Gyulának, a Magyar Képzőművészeti Főiskola főigazgatóhelyettesének eredményes munkássága elismeréséül 60. születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket Losonczi Pál adta át. Jelen volt a kitüntetések átadásánál Cseterki Lajos. MINISZTERTANÁCS A szocialista országokkal folytatott tárgyalásokról, az államközi megállapodásokról szóló jelentések a kamán eláll A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt dr. Lubomir Strougallal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányának elnökével folytatott hivatalos tárgyalásairól. A tárgyalások szívélyes, meleg baráti légkörben folytak, és hozzájárultak a két szomszédos, szocialista ország közötti testvéri kapcsolatok elmélyítéséhez. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette, és felhívta az illetékes miniszterek figyelmét, hogy a kétoldalú kapcsolatok konkrét kérdéseiben a szükséges intézkedéseket tegyék meg. Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt Alekszandar Grlicskovval, a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács elnökhelyettesével folytatott tárgyalásokról. A kormány a két ország gazdasági és idegenforgalmi kapcsolatainak további fejlesztését szolgáló megbeszéléseket hasznosnak ítélte, s az erről szóló jelentést jóváhagyólag tudoméul vette. A Minisztertanács ugyancsak tudomásul vette a külügyminiszter jelentését a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek február 18— 19-én megtartott bukaresti tanácskozásáról. A kormány megállapította, hogy a miniszteri megbeszélés összehívása hasznos volt, elősegítette a szocialista országok összehangoltabb fellépését az európai biztonsági értekezlet előkészítésében szükséges fejlesztési és munkaügyi intézkedésekről. A korábbi kormányhatározatok végrehajtásáról szóló jelentés tartalmazza az országgyűlés 1970 szeptemberi ülésszakán a szénbányászattal kapcsolatban elhangzott képviselői felszólalások és javaslatok vizsgálatát is. Bár a szénhidrogének aránya az energia felhasználásában 1960-tól 1970-ig a kétszeresére nőtt, hazánkban a szénbányászat előtt nagy feladatok állnak. Ezek sikeres megoldására a kormány határozatot hozott. Másodállások A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést terjesztett elő a főálláson kívüli foglalkoztatások helyzetéről. A másodállások, a mellékfoglalkozások, a szakértői és egyéb megbízatások vállalásáról folytatott vizsgálat megállapította, hogy a munkavállalásnak ez a formája sok tekintetben előnyös, viszont a különböző intézkedések ellenére évek óta nagy számban fordulnak elő jogilag és erkölcsileg kifogásolható esetek, visszaélések. A Minisztertanács a jelentést elfogadta és határozatot hozott a főálláson kívüli foglalkoztatásokkal kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálatára, illetve azok szükség szerinti korszerűsítésére. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A szocialista árucsere A kormány megtárgyalta a külkereskedelmi miniszter jelentését a szocialista országokkal kötött 1971—1975. évi hoszszú lejáratú árucsere-forgalmi megállapodásokról, valamint az 1971. évi árucsereforgalmi jegyzőkönyvek megkötéséről. A megállapodásokban előirányzott forgalom és áruszerkezet megfelel a IV. ötéves terv előirányzatának és elősegíti a terv végrehajtását. Az új hosszú lejáratú államközi megállapodások a korábbiakhoz képest mintegy 68 százalékos növekedést irányoznak elő. A kivitel és a behozatal aránya és áruöszszetétele egyaránt szolgálja termékeink kedvező elhelyezését, valamint a belföldi árukészlet bővítését és nyersanyagigényeink jelentős részének fedezetét. Mind a kivitelben, mind a behozatalban a korábbinál több gépipari termék szerepel. Az árucsereforgalom növekedésében kifejezésre jutnak az országaink közötti két- és többoldalú együttműködésből — a szakosításból és a kooperációból — eredő kölcsönös szállítások. Az 1971. évi árucsere-forgalomra vonatkozó jegyzőkönyvek átlagosan 12 százalékos forgalomnövekedést irányoznak elő. A Minisztertanács az előterjesztést jóváhagyólag tudomásul vette. BNV A kormány megvitatta és elfogadta a külkereskedelmi miniszter jelentését a Budapesti Nemzetközi Vásár előkészítéséről. A május 21—31. között sorra kerülő vásárra hivatalos kiállítással 27 ország, egyéni kiállítókkal pedig további öt ország jelentkezett. A kormányhatározat értelmében a magyar rendező szerveknek és a kiállító vállalatok vezetőinek arra kell törekedniük, hogy a vásár új üzleti lehetőségek feltárásával tovább bővítse nemzetközi gazdasági kapcsolatainkat. Szénbányászat A nehézipari miniszter jelentést tett a szénbányászat helyzetéről, valamint a szénigények kielégítése érdekében 5 A KNEB-vizsgálat tapasztalatai A főálláson kívüli foglalkoztatásokra szükség van De: útját kell állni az ügyeskedésnek, a harácsolásnak és a fegyelemsértésnek A népi ellenőrök az 1970-ben közérdekből tett bejelentések alapján megvizsgálták nyolc megyében és a fővárosban, összesen 520 gazdasági egységnél, intézménynél a másodállások és mellékfoglalkozások helyzetét. Bebizonyosodott — a vizsgálat során is —, hogy a főálláson kívüli foglalkoztatás intézménye alapján pozitív és célszerű, tehát az ilyen lehetőségek fenntartása továbbra is indokolt. Kézenfekvő, hogy a másodállásban, vagy mellékfoglalkozásban -történő munkáltatás gazdaságos módját válasszák olyan esetekben, amikor különleges szakértelmet igénylő munka elvégzéséről van szó, vagy ha az elvégzendő feladat egy dolgozó teljes napi munkaidejét nem töltené ki. Ugyanilyen nyomatékkal jelentkezik azonban az az igény is, hogy útját kell állni az ügyeskedésnek, harácsolásnak. Sok esetben a munkáltatók nem mérlegelik az ilyen munkaviszonyok gazdaságosságát, s így szükségességük sem meggyőző. Elegendő például arra utalni, hogy a vizsgálat során és azt követően a főálláson kívüli foglalkoztatások közül 800-at — 10 százalék! — megszüntettek. Kitűnt az is, hogy az eseteknek körülbelül 20 százalékában a másodállásokról és mellékfoglalkozásokról a fő munkaadónak nem volt tudomása. Ennek híján nem lehet elejét venni az összeférhetetlen foglalkoztatásoknak, amelyek skálája a csupán etikailag kifogásolható esetektől a bűncselekménybe torkolló visszaélésekig terjed. Sarkalatos megállapítása volt a vizsgálatnak, hogy a főálláson kívüli foglalkoztatások az esetek túlnyomó többségében formai és tartalmi tekintetben egyaránt kifogásolhatók. Gyakran nincs hitelt érdemlő igazolása az elvégzett munkának, illetőleg az derül ki, hogy a díjazás nem áll arányban a munkával. Ilyen lazaságok teszik lehetővé a könnyű pénzszerzést, és — nemegyszer — osztatlan felháborodást keltenek, károsan befolyásolják a közhangulatot. A vizsgálat nyomán 25 esetben indult bűnvádi, illetve szabálysértési eljárás, 39 fegyelmi felelősségrevonás történt, körülbelül félmillió forint jogtalanul felvett pénzt fizettek vissza és ugyancsak több esetben pótlólagos jövedelemadó kivetésére, kártérítésre került sor. A központi népi ellenőrzési bizottság javaslatai a vizsgálat kapcsán egyrészt azt szorgalmazták, hogy teremtsenek rendet a már meglevő pótlólagos foglalkoztatásoknál, másrészt állják útját az újabb szabálytalanságok keletkezésének. Ugyanakkor kerüljenek a másodállások és mellékfoglalkozások a vállalati és társadalmi ellenőrzés figyelemkörébe. Írország és Dánia is kiállít az idei BNV-n Az 1971. évi budapesti gazdasági találkozó, a Budapesti Nemzetközi Vásár iránt változatlanul nagy a hazai és a külföldi kiállítók érdeklődése. Külföldi kiállítók 32 országból jelentkeztek, közülük 27 ország hivatalosan, nemzeti pavilonnal, illetve információs irodával vesz részt. Az új hivatalos kiállítók közé tartozik Írország és Dánia. Hosszabb szünet után ismét önálló pavilonnal rendelkezik az Egyesült Arab Köztársaság és India. A tavalyinál nagyobb területen vesz részt Franciaország és Románia. A BNV-n részt vevő több mint ezer hazai kiállító már összeállította a bemutatásra szánt termékeinek listáját. Le Hun Van búcsúfogadása Le Hun Van, a Dél-Vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője csütörtök este fogadást adott abból az alkalomból, hogy a közeljövőben végleg távozik Magyarországról. A fogadáson megjelent Gyenes András külügyminiszter-helyettes, dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, dr. Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, dr. Rosta Endre, a KKI elnöke, továbbá a politikai, a gazdasági és a társadalmi élet számos más ismert személyisége. Ott volt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. ■ Az Apollo—15 programja A houstoni űrközpont közzétette az Apollo—15 amerikai űrhajó módosított, de még mindig csak ideiglenes programját. A program szerint a Apollo —15 július 26-án indul a Hold felé, fedélzetén David Scott, Alfred Worden és James Irwin űrhajósokkal. Két űrhajós száll le a Holdon, ahol összesen 67 órát tölt. Az Apollo—15 augusztus 8-án érkezik vissza a Csendesóceánon kijelölt leszállási helyére. A program eszerint az Apollo-utazások történetében a leghosszabb ideig, 12 napig fog tartani.