Magyar Nemzet, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-05 / 262. szám

.41 — mondotta —, amikor a szo­ros együttműködésre törekvő lengyel és magyar jakobinu­sokról beszélünk, amikor Kos­suth, Bem, Petőfi nevét említ­jük, amikor az első magyar és lengyel marxisták együttműkö­désére emlékezünk, s amikor mi, lengyelek azzal büszkél­kedhetünk, hogy részt vettünk a Magyar Tanácsköztársaság védelmében, hogy­ együtt har­coltunk Spanyolország népének oldalán, amikor meghatottság­gal gondolunk arra a pártfo­gásra, amelyben a második vi­lágháború idején volt részük a lengyeleknek Magyarországon. Ezeknek a nagyszerű hagyo­mányoknak a megkoronázását jelenti országainkban a szocia­lizmus építéséért folytatott kö­zös forradalmi harc. A továbbiakban arról szólt, hogy 1973-ban ünnepük­ Ko­pernikusz születésének 500. év­fordulóját, s az Európában el­sőként alapított oktatásügyi minisztérium, a nemzeti mű­velődési bizottság megalakulá­sának 200., a krakkói tudomá­nyok akadémiája fennállásá­nak 100. évfordulóját. Koperni­kusz alakjának háttereként a lengyel reneszánsz panorámá­ját kívánják bemutatni, rámu­tatva a tudomány és a kultúra terén akkor különösen szoros lengyel —magyar kapcsolatok­ra. Kevés olyan történelmi kor van, amelynek felidézése olyan aktuális értékű lenne, mint ép­­pen a reneszánsz, mint a nagy horderejű és sokoldalú válto­zások kora. Ádám György rektor záró­szavaiban azt a kívánságot fe­jezte ki, hogy Henryk Jablons­ki még sok éven át munkál­kodjék a tudomány és népe szolgálatában, az emberiség ja­vára, s most má­r az Eötvös Loránd Tudományegyetem di­csőségére is. A lengyel államfő elutazása Henryk Jablonski, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsá­nak elnöke, a Lengyel Egye­sült­ Munkáspárt, Politikai Bi­zottságának tagja és felesége szombaton este elutazott Ma­gyarországról. A lengyel ál­lamfővel együtt elutaztak kí­séretének tagjai is. A lengyel államfőt, feleségét és kíséretét ünnepélyesen bú­csúztatták a Ferihegyi repülő­téren, amelynek épületét len­gyel és magyar zászlók, vörös lobogók díszítették. A búcsúztatáson megjelent Losonca Pál, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és felesége. Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, az országgyűlés elnöke. Kisházi Ödön, az Elnö­ki Tanács helyettes elnöke, Vá­­lyi Péter, a Minisztertanács el­nökhelyettese. Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Bon­­dor József építésügyi és város­fejlesztési miniszter, dr. Korom Mihály igazságügyminiszter, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, Párai Imre, az Or­szágos Tervhivatal elnöke, to­vábbá az Elnöki Tanács több tagja és a politikai élet több más vezető személyisége. Jelen volt a búcsúztatásnál Németi József, a Magyar Népköztársa­ság varsói nagykö­vete..Ott volt Tadeu­ S Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. Megjelent a bú­csúztatásnál a budapesti dip­lomáciai képviseletek sok ve­zetője, valamint katonai és lég­ügyi attaséja is. Jelen voltak az államelnök búcsúztatására a budapesti lengyel kolónia tag­jai is. Díszjel harsant, a díszőrség parancsnoka jelentést­ tett a lengyel államfőnek. Felcsendült a magyar és a lengyel himnusz, közben 21 tüzérségi díszlövést adtak le a Lengyel Népköztár­saság Államtanácsa elnökének tiszteletére. Henryk Jablonski Losonczi Pál társaságában él­, lépett a díszőrség előtt és kö­szöntötte a katonákat. A díszőrség díszmenete után úttörők virágcsokrokkal ked­­veskedtek a testvéri lengyel nép küldötteinek, majd a len­gyel vendégek beszálltak a kü­­lönrepülőgépbe, amely nem sokkal azután a magasba emel­kedett. Henryk Jablonski az ország légterének elhagyásakor a re­pülőgép fedélzetéről táviratban mondott köszönetet Losonczi Pálnak a szívélyes baráti ven­déglátásiért ,­és további sikere­ket kívánt a magyar népnek szocialista építőmunkájában. Varsóból jelenti az MTI. Henryk Jablonski és kísérete négynapos hivatalos magyar­­országi baráti látogatásáról szombaton este hazaérkezett Varsóba. Az államelnök fogadására a varsói repülőtéren Piotr Jaro­­szewicz miniszterelnökkel az élen megjelent a réligyf­ei s­árt-­ és állami élet számos vezető személyisége. Ott volt Kriston Károly, hazánk varsói nagykö­vetségének ideiglenes ügyvivő­je- Folytatódtak az NDK-NSZK és a nyugat-berlini négyoldalú tárgyalások Berlinből jelenti az MTI. A Szovjetunió berlini és az Egye­sült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia bonni nagykö­vete szombat délelőtt fél tizen­egykor tovább folytatták esz­mecseréjüket Nyugat-Berlin­­ben, a volt Szövetséges Ellen­őrző Tanács épületében a négy hatalom jogairól és felelőssé­géről azzal kapcsolatban, hogy hamarosan sor kerülhet az NDK és az NSZK ENSZ-beli felvételére. Ez volt a négy nagykövet nyolcadik találkozó­ja. A szombati megbeszélésen Mihail Jefremov, a Szovjet­unió nagykövete elnökölt. Fél órával később, délelőtt tizenegykor dr. Michael Kohl és Egon Bahr államtitkárok az NDK fővárosában, a minisz­tertanács épületében találkoz­tak­ egymással, hogy folytassák tárgyalásukat az NDK és az NSZK között felvetődő alap­vető kérdések rendezéséről és más, kölcsönös érdeklődésre számot tartó problémákról. Előzetesen szombat reggel Egon Bahr a három nyugati hatalom nagyköveteivel talál­kozott Nyugat-Berlinben és másfél órás megbeszélést foly­tatott velük. Ennek tartalmá­ról semmiféle jelentést nem adtak ki s egyik fél sem nyi­latkozott róla. Jugoszláviában valószínűleg elhalasztják a választásokat Kardill beszéde az Spigaigaiáról Nyárádi Róbert, az MTI tu­dósítója jelenti: A jugoszláv szövetségi képviselőház alkot­mányjogi bizottsága javaslatot dolgozott ki, amely indítvá­nyozza, hogy a jövő tavasszal esedékes parlamenti választá­sokat halasszák el későbbi idő­pontra. A javaslat elfogadását az in­dokolja, hogy most folyik az új választási rendszer kidol­gozása és abban az esetben, ha a választásokat az erede­tileg tervezett időpontban tar­tanák meg, az új törvény el­fogadása után rövid idővel meg kellene ismételni a szava­zást. A bizottság ülésén megje­lent és felszólalt Edvard Kar­ács­, az alkotmányjogi bizott­ság elnöke is. Hangsúlyozta, hogy az új alkotmányban a jelenleginél „alaposabban kell kidolgozni az önigazgatáson alapuló szocialista társadalom védelmét a torzulásokkal szemben". Mint mondotta , a jelenlegi helyzet nem a dol­gozók, hanem a maguknak xnomopolhelyzetet vindikáló nagyvállalatok számára bizto­sít védelmet. Ezek az egymás­sal szembenálló nagyvállala­tok nemcsak a munkásellenőr­zés alól vonták ki­­magukat, hanem kezdtek önmaguk szá­mára politikai hatalmat te­­remteni és ezt megpróbálták rákényszeríteni a társadalom­ra. Kardelj szerint ez az egyik fő forrása azoknak a politikai, gazdasági és egyéb problémák­nak, amelyekkel Jugoszláviá­nak jelenleg szembe kell néz­nie. Ezért az alkotmánymó­dosítás során megfelelő védel­­­met kell biztosítani­ az álön­­kormányzati és álliberális kö­vetelésekkel szemben."­ Ljubljanában Franc Popit, a Szlovén Kommunisták­ Szövet­ségének elnöke beszédet mon­dott, amelyben a jelenlegi helyzettel foglalkozva kijelen­tette, hogy Szlovéniában más irányzatot képviselt a tagköz­társaság pártvezetése és mást a helyi kormány. A vélemény­­különbségek elsősorban a párt éss a munkásosztály szerepének megítélésében, valamint a Szlovéniának Jugoszlávián be­lül elfoglalt helyét illetően ju­tottak kifejezésre. . MaiBBT Nemzet - A szovjet főváros felkészült az Októberi Forradalom ünneplésére Bokor Pál, az MTI tudósí­tója írja: A szovjet főváros az októberi forradalom 55. év­fordulója alkalmából ünnepi külsőt öltött. A főútvonalakon megjelentek a Szovjetunió és a köztársaságok lobogói és a sok millió égőből álló lámpa­füzérek, transzparensek és fénytablók. Az ünnepi díszki­világítást — mint a lapok már előre közölték — november 6-án 5 óra 20 perckor kapcsol­ják be. Az idén a hétvégi pihenő­napok „beolvasztásával­’ össze­sen négynapos lesz az októberi ünnep, ezért a belkereskede­lem és különösen az élelmi­szerboltok nem csekély felada­tot oldanak meg az ünnepi el-,­látás biztosításával. Az esti la­pok részletes adatokat közöl­nek arról, hogy a nyolcmilliós metropolis lakossága hány tonna tortát, hány millió hek­toliter pezsgőt, s hány millió szál friss virágot vásárol a családi asztalokra. Az élelmi­szer és iparcikkboltok egy ré­sze ezekben a napokban éjjel 11-ig tart nyitva, hogy az esti munkát végzőknek is ideje maradjon a bevásárlásra. A hivatalos ünnepségek szín­helye a Kreml és a Vörös tér lesz, ahol 6-án a központi em­lékülést, 7-én pedig a­­ dísz­szemlét és felvonulást tartják. A főváros helyőrségének csa­patai az idén a szokásosnál is nagyobb szorgalommal készü­lődnek a szemlére, ugyanis ez lesz a győztes szocialista for­radalom fegyveres erőinek századik díszszemléje. Az elsőt — mint a Pravda emlékeztet rá — 1918. május 1-én tartot­ták. Waldheim és Csandra megbeszélése az ENSZ és a Béke-világtanács szorosabb együttműködéséről New Yorkból jelenti a TASZSZ. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára New Yorkban találkozott Romes Csandrával, a Béke-világtanács főtitkárá­val. A beszélgetés során az ENSZ és a Béke-világtanács közötti­ kapcsolatok megszilár­dításának szentelték a fő fi­gyelmet. Romes Csandra tájékoztatta Kurt Waldheimet a békesze­rető erők világkongresszusá­nak előkészítéséről. A kong­resszust 1973 őszén tartják Moszkvában. Mint mondotta, az ENSZ-nek tevékeny részt kell vállalnia e fontos kong­resszus előkészítéséből és meg­rendezéséből. Waldheim nagy elismeréssel szólt a BVT tevékenységéről, hangsúlyozva, hogy az ENSZ mélységesen érdekelt a nem­zetközi társadalom olyan erői­nek támogatásában, amelyeket a Béke-világtanács képvisel. Az ENSZ fő feladatairól szólva — amelyek közösek a BVT fel­adataival — megemlítette a leszerelés területén létrejött sikereket, egyebek között a szovjet—amerikai SALT- egyezmény ■ és­­ számos más nemzetközi kivérződés megkö­tését. . Waldheim rámutatott, hogy az olyan megállapodások, mint az atomsorompó-szerződés, a nukleáris kísérletek részleges eltiltásáról, a kozmikus tér­ségnek és a tengerek fenék­térségének békés célú felhasz­nálásáról szóló szerződések közelebb hozzák a világot a legfőbb cél eléréséhez, az álta­lános és teljes leszereléshez. Az ENSZ főtitkára érintette az ENSZ teljes egyetemessége megteremtésének kérdését, és kifejezte azt a reményét, hogy jövőre a világszervezet felve­heti tagjai sorába a két német államot — az NDK-t és az NSZK-t. Szarka Károly nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képvise­­lője szombaton ebédet adott a Béke-világtanács küldöttsége tiszteletére, amely Romes Csandra főtitkár vezetésével az ENSZ közgyűlése alkalmá­ból New Yorkban tartózkodik. Az ebéden részt vett dr. Kőmíves Imre nagykövet, a magyar ENSZ-delegáció tagja is. A közgyűlés jogi bizottságá­ban, az agresszió meghatáro­zásának kérdésével foglalkozó különbizottság jelentésének vi­tájában felszólalt dr. Jelenik Gyula, a magyar küldöttség tagja. A­ jobboldali akcióik ellenére Chilében egy­re inkább helyreáll a rend Santiagoból jelenti a Prensa Latina. Carlos Prats tábornok belügyminiszter pénteken úgy nyilatkozott, hogy a kereske­delmi és szállítási vállalkozók október 9-e óta tartó törvény­telen sztrájkja 48 órán belül véget ér. Nyilatkozatát azután­­ tette,­­ hogy Fernando Flores gazdaságügyi miniszter társa­ságában Allende elnökkel tár­gyalt a kérdésről. Prats tábor-­­nok szavai szerint hétfőtől Chi­lében helyreáll a teljes rend. Pénteken a kora délutáni órákban a belügyminiszter tár­gyalásokat kezdett a sztrájko­lók vezetőivel, León Vilarin­­nal, a magánfuvarozók és Ra­fael Camsillo-val, a kiskeres­kedők szövetségének képvise­lőjével. A megbeszélés befejez­tével mindkét fél derűlátóan nyilatkozott a vitatott kérdések közeli megoldását illetően. Mind Santiagóban, mind a többi nagyvárosban egyre több az olyan üzlet, amely a jobb­oldali sztrájk ellenére nyitva tart. A normalizálódási folya­mat mellett azonban folytatód­nak a szélsőjobboldal szabo­tázsakciói és támadásai is. A Chile déli részén fekvő Puerto Monte városban szélsőséges elemek kiskereskedőket és áruszállító fuvarosokat támad­tak meg. A törvénysértő ak­ciók miatt Sergio Leigh, a Llan­­quihue tartományban elrendelt szükségállapot körzetparancs­noka est­e 21 órától kijárási ti­lalmat vezetett be. Valparaiso kikötőben jobboldali tüntetők szerveztek kormányellenes til­takozó menetet a város köz­pontjában és soraikban ott me­neteltek a jobboldali nemzeti párt parlamenti képviselői is. A tüntetők és a rendfenntar­tó erők között összeütközés volt, amelyben három rendőr megsérült, 41 polgári személyt őrizetbe vettek. Dr. Salvador Allende, a Chi­lei Köztársaság elnöke szom­baton az országos rádió- és té­véhálózatban beszédet mondott a népi egység kormánya hata­lomra jutásának második év­fordulója alkalmából. Allende elnök melegen köszöntötte a chilei munkásságot, s a balol­dal győzelmét elősegítő más haladó erőket. Részletesen ele­mezte a kormány két év alatt elért sikereit, majd rátért azok­ra a gazdasági nehézségekre, amelyekkel Chile jelenleg bir­kózik. Kiemelte, hogy a bonyo­dalmakért mindenekelőtt a he­lyi reakciót és a nemzetközi imperializmust terheli a fele­lősség". Beszéde végén Allende kifejezte meggyőződését, hogy a chilei nép végső győzelmet arat a reakció felett. Koreai megállapodás Ph­enjanból jelenti a TASZSZ. Az Észak- és Dél-Korea közöt­ti rendezéssel foglalkozó bi­zottság társelnökeinek Phen­­­janban megtartott második ta­lálkozóján a felek egyezményt írtak alá Észak és Dél koordi­nációs bizottságának összetéte­léről és hatásköréről. Az egyezmény értelmében a koordinációs bizottság arra tö­rekszik, hogy megoldja az or­szág újraegyesítésével kapcso­latos kérdéseket az Észak és Dél 1972. július 4-én kelt kö­zös nyilatkozatában foglalt ervek alapján. A koordinációs bizottság fel­adatai közé tartozik a békés egyesítés megvalósításával, az Észak és Dél politikai pártjai, társadalmi szervezetei és egyes személyei közötti széles körű politikai csere biztosításával, az Észak és Dél közötti gazda­sági, kulturális és társadalmi csere megvalósításával kap­csolatos kérdések megvitatása és megoldása. A koordinációs bizottság fogja megoldani az Észak és Dél közötti feszültség enyhítésével, a katonai konf­liktusok elhárításával és a há­borús szembeállás kiküszöbö­lésével összefüggő kérdéseket, kidolgozza Észak és Dél meg­egyezés­e alapján foganatosí­tandó külpolitikai intézkedé­seit. ■Vasárnap, 1972. november 5. Heves harcok Dél-Vietnamban Tblen külön szerződéssértenelt Saigonból jelenti a UPI: „Minden méterért heves harc folyik Dél-Vietnamban” — így kezdi beszámolóját a UPI hír­­ügynökség és a többi jelentés is rendkívül élénk harci tevé­kenységről ad hírt pénteki ösz­­szefoglalójában. A szabadság­­harcosok újabb települést fog­laltak el Saigontól 21 kilomé­terre és megtámadtak több fa­lut a fővárost övező mintegy harminc kilométeres körzeten belül. Az ország északi részén Que Són városa körül lángoltak fel a harcok. A saigoni rendszer katonáinak nem sikerült visz­­szafoglalniuzt a Saigontól mint­egy 550 kilométerrel északra fekvő várost, a népi erők ugyanakkor megszerezték a Que Sontól 50 kilométerrel dél­nyugatra levő Hau Dúc feletti ellenőrzést is. A két város stra­tégiai jelentőségű, mert birtok­lásuk egyben a második legna­gyobb dél-vietnami városhoz, Da Nanghoz vezető utak elvá­gását jelenti. B-52-es bombázók összesen harminc bevetésben repültek a dél-vietnami hadszínterek fölé és bombáik többek között Saigon közelében robbantak. Thieu elnöknek megvannak a maga tervei a vietnami kér­dés rendezésére, külön-külön megállapodást szeretne kötni a VDK és a DIFK képviselőivel, függetlenül az Egyesült Álla­mok és a VDK tűzszüneti meg­állapodásától — állítják saigoni körökben. A saigoni bábrendszer fejé­nek elképzelései szerint az amerikaiak csak a VDK bom­bázásának beszüntetéséről, az északi kikötők aknazárjának feloldásáról állapodnának meg, cserébe az amerikai foglyok szabadon bocsátásáért. A tűz­szünetről már Saigon és a VDK képviselői közvetlen tár­gyalások útján jutnának meg­állapodásra. A harmadik meg­állapodás Saigon és a DIFK képviselői között születne meg a tulajdonképpeni békéről és a politikai hatalom kérdéséről, így tehát Nixon elnök kivon­hatná csapatait Vietnamból és az amerikai foglyok hazatér­hetnének, de Thieu csak akkor teremtene békét a térségben, ha annak feltételei megnyerik tetszését. A javaslatot állítólag már el­juttatták Washingtonba, azzal a kéréssel, hogy ismertessék a VDK képviselőivel folytatandó esetleges újabb titkos tárgya­lásokon. Párizsból jelenti az MTI. Thich Thien Chau dél-vietna­mi buddhista szerzetes Párizs­ban tartott sajtóértekezletén kijelentette, hogy azok a dél­­vietnami politikai és vallási szervezetek, amelyek helytele­nítik Thieu politikáját, nagy vonalaiban helyeslik a VDK kormánya és Washington kö­zött létrejött békemegállapo­­dást. Párizsból jelenti az AFP: A DIFK Párizsban, tárgyaló kül­döttsége szombaton közzétett nyilatkozatában elítélte az Egyesült Államokat ami­att, hogy sürgősséggel több száz repülőgépet és páncélkocsit, valamint nagy mennyiségű hadianyagot szállít Saigonnak, továbbá polgári személyeknek álcázott katonai tanácsadók állandó testületét kívánja ál­landósítani a saigoni hadsereg irányítására. A DIFK küldöttsége végül felszólítja a Nixon-kormányt, hogy haladéktalanul írja a­lá a háború befejezéséről szóló megállapodást, szüntesse be a Thieu-rezsim támogatását és mindenekelőtt az újabb fegy­ver- és hadianyag-szállításo­kat állítsa le. Thieunak egy­idejűleg le kell mondania, hogy lehetővé váljék a dél­vietnami probléma békés ren­delése. -\N»n nem írja alá « békeegyez­ményt — én alán­­om** McGovern éles hangú támadása Nixon halogató taktikája ellen Köves Tibor, az MTI tudó­sítója jelenti: George Mc­Govern demokrata párti elnök­jelölt drámai hangvételű ,.vád­beszédben” válaszolt pénteken este Nixon elnök előző esti beszédére, amelyben az elnök elutasított bármilyen határ­időt az indokínai megállapo­dás aláírására. A magyar idő szerint szombaton hajnalban elhangzott tv-beszédében Mc­­Govern éles szavakkal bélye­gezte meg „a választási célok­ból felszított békeremények elárulását” és személy szerint azzal vádolta Nixon elnököt, hogy „tudatosan félrevezette" az amerikai népet a vietnami béke „kézzelfogható közelsé­géről” táplált hamis illúziók­kal. McGovern bevezetőben meg­állapította: Nixon elnök eluta­sította a békemegállapodást, amelyet saját megbízottja kö­tött meg alig egy hónappal ezelőtt. „Egy héttel ezelőtt azt mondták nekünk, hogy a bé­ke kézzelfogható közelségben van. Ámde a kezet, amely aláírhatta volna a békeegyez­ményt, félrelökték — jelentet­te ki, majd elmondta: előző este telefonon felhívta őt egy michigani férfi, Charles Ste­­waart, aki közölte, most kapta a hírt, hogy fia október 31-én elesett Dél-Vietnamban. „Az ifjabb Charles Stewart azon a napon halt meg, amelyen a békemegállapodást alá kellett volna írni. Tizenkilenc éves volt. Azon a napon halt meg, amelyen Nixon elnök a hábo­rú folytatása mellett döntött. És ezen a héten még­ további 22 fiatalember halt meg amiatt, amit Nixon elnök „részletkérdéseknek” nevezett — fűzte hozzá, majd így foly­tatta: „Most azt is megtudtuk, hogy nem­­részletkérdések­ miatt haltak meg Charles Ste­wart és társai, hanem egy megtévesztés miatt. Nixon el­nök békéről beszél, de nincs béke, mert valójában nem a részletek, hanem a központi kérdések állanak vita alatt.” „Valakinek felelnie kell a legutóbbi néhány hétben foly­tatott kegyetlen politikai félre­vezetésért ... Nixon elnök négy évig folytatta a háborút, s most becsapta a kaput a béke előtt. Ha most elmenekülhet a felelősség elől, vajon valóban azt gondolják-e önök — for­dult McGovern a választókhoz­­—, hogy a választások után véget vet a­ háborúnak? „Nixon nem fogja aláírni a beliegyezménytb­en aláíróim Nixon nem fog véget vetni a háborúnak — nekem az USA elnökeként ez lesz legelső cse­lekedetem" — hangoztatta Mc­Govern. Nixon elnök szombaton dél­ben rádióbeszédet mondott, amelyben közvetett módon, de félreérthetetlenül McGovern vádbeszédére válaszolva szem­beállította a vietnami béke kérdését „az átfogó, egész nemzedékre szóló béke” táv­latával, alárendelve az előbbit az utóbbinak. Az elnök „a világbéke átfo­gó keretei között” elért hala­dásra, a „nemzetközi béke struktúrájának bonyolult, sok­rétű, szolid diplomáciai erőfe­szítéseikkel megalapozott ered­ményeire" hívta fel a válasz­tók figyelmét. Különös­ nyoma­tékkal emelte ki a Szovjet­unióval kötött megállapodások­ történelmi jelentőségét és pe­kingi látogatásánál* eredmé­nyeit. Hangsúlyozta, hogy ,,a béke struktúrájának építését’* kormánya „az erő helyzetére alapozott tárgyalásokkal” kí­vánja folytatni és — McGo­vern vietnami béketervére cé­lozva — hangoztatta: „a békét nem lehet naiv szenti menta­­lizmusra alapozni”. Ugyan­csak élesen megbélyegezte és „veszedelmes képtelenségnek."’ nevezte McGovern bírálatát a Nixon-kor­mány „hatalmi egyensúlypolitikai” koncepció­jával szemben. Az elnök sze­rint „egyetlen ország sem ad valamit azért,­ amit egyolda­lúan, önként feladunk”. Ezzel indokolta, hogy az USA-nak fenn kell­ tartania katonai ere­jét, mert „nagyon veszedelmes nap lesz az, amikor az USA elnökének a gyengeség helyze­téből kell tárgyalnia”. O (Kairó, MTI) Hans Georg Steltzer, az NSZK új kairói nagykövete szombaton átnyúj­totta megbízólevelét Husszein El-Safer egyiptomi alelnök­­nek. O (Varsó, MTI) Varsóban szombaton befejeződtek Stefan Olszewski lengyel és Abdusz Szamad Azad bengáli külügy­miniszter hivatalos tárgyalásán A megbeszélések központjában a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztése állt.­­JP (Róma, ADN) Szombaton a NATO tengeri és légi had­gyakorlatokat kezdett a Föld­közi-tenger középső térségé­ben.­

Next