Magyar Nemzet, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-31 / 255. szám
Szerda, 1979. október 31." Szerzői jogi per száz évvel ezelőtt Petőfi Sándor összes műveinek a kiadását 1879 októberében Aigner Lajos könyvkiadó és könyvkereskedő körlevelében hirdette meg. Ebben írja: „Ez év július 31-én ültük meg gyászos halálának 30-dik évfordulóját. Ez alkalomból határozta el alulírott kiadó, hogy Petőfi összes műveit hozzáférhetővé teszi a nemzet minden rétegeire nézve. Eddigelé csupán költeményei terjedtek el szélesebb körökben. Pedig olyan költőnek, mint Petőfinek, minden sora, minden írott betűje ereklye az érte rajongó magyar nemzetre nézve. Petőfi Sándornak összes művei, minden költeményein kívül tartalmazni fogják eredeti s fordított drámáit, regényeit, naplójátés leveleit stb.; szóval mindazt, amit tőle leírunk. Petőfi összes műveinek az első teljes kiadása 35—40 ötíves füzetben jelenik meg. A füzet ára 30 kr. E füzetes kiadás mindenkire nézve lehetségessé teszi, Petőfi összes műveit megszerezhetni.’* Petőfi összes műveinek tervezett kiadása ellen az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai részvénytársulat Aignerhez intézett levélben tiltakozott, mert „Petőfi Sándor összes műveinek nagy része az Athenaeum társulat örökáron megvett tulajdonát képezi”. Válaszul Aigner — Dr. Kováts Gyula ügyvéd útján — 1879. november 26-án keresetet nyújtott be a budapesti Királyi Törvényszék polgári jogi osztályához és abban az Athenaeumot arra kérte kötelezni, hogy indítson ellene keresetet jogai érvényesítése végett, ha pedig ezt elmulasztaná, az általa vitatott jogok őt többé ne illessék meg. "Az Athenaeum válasziratában egy szerződésre hivatkozott, amelyet Petőfi 1847. június 26-án kötött Emsch Gusztáv könyvkiadóval. A szerződés eredetije, amely jelenleg a Petőfi Irodalmi Múzeumban van, 1907-ben került az Athenaetyntól a Petőfi Társaság birtokába. Ebben a szerződésben, amelynek a szövegét Petőfi sajátkezűleg írta, a költő „örökre” eladta összes költeményeit, amelyeket Emich Gusztáv 1847-ben egy kötetben kiadott, „minek következtében a föntebbi kötet ezentúl az ő” (t. i. Emich) „kizárólagos sajátja.” A vételár 1500 pengő forint volt, ezt az összeget Petőfi három egyenlő részletben felvette (az utolsó felvételét a szerződésre vezetett nyugtákkal igazolta. A szerződés 3. pontja szerint „Én, Petőfi Sándor ezen szerződés következtében egyszersmind kötelezem magamat, az ezentúl írandó költeményeimet egyes kisebb darabokban vagy kötetekben ki nem adni, hanem azokat összegyűjteni, míg ollyan kötetet képeznek, mint ezen első nagy kötet s ezen második folyamatot nem másnak adni el, mint Emich Gusztáv kiadó könyvárusnak, az előre meghatározott díjért: egyszer mindenkorra (semes pro semper) 2000 pengő forintért.” Ezt a 2000 pengő forintot Emich 1848 és 1851 között fizette ki, mégpedig az ugyancsak a szerződésre vezetett nyugták tanúsága szerint hét részletet Petőfinek (a tőle származó utolsó nyugta kelte 1849. június 15.), további hat részletet (az utolsót 1851. január 9-én) pedig Petőfi özvegyének. A szóban forgó szerződés egy záradékot is tartalmaz a következő szöveggel: „Jelen okmányt minden jogok és kötelezettségekkel az Athenaema Társaságra átruházom, kezeskedve ezen okmányon olvasható aláírások valódiságáért, de egyebekben minden más kötelezettség nélkül. Pest, 1868. július 7-én Ifjabb Emich Gusztáv, mint atyám, id. Emich Gusztáv meghatalmazottja.” A jogátruházás indokát megvilágítja az a körülmény, hogy az 1868-ban alakult Athenaeumnak hosszú ideig vezérigazgatója, majd elnöke ifjabb Emich Gusztáv volt, id. Emich Gusztáv pedig még a jogátruházó nyilatkozat keltének évében elhunyt. Az Athenaeum az Emich cégből alakult ki. Az Aigner Lajos és az Athenaeum között több mint két évig folyt pereskedésnek az Országos Levéltárban őrzött iratai érdekes adatokat tartalmaznak. Ezek lényege akörül forog, hogy lehet-e egy költő összes műveit (még a jövőben alkotandó verseit is!) örökre és örökáron megvenni. Aigner ügyvédje a többi között így érvelt: „tudvalevő dolog, hogy a szerzői jogok a művelt világban sehol örökké nem tarthatnak”, továbbá, hogy „Ahol nincs olyan törvény, amely a szerző műveit halála után is mint tulajdont megvédené, ott a szerző elhaltával a szerzői jog megszűnik. Íga volt ez mindenütt a világon, Franciaországban, Ausztriában, Poroszországban és a szerző művei köztulajdonná váltak. Miért lenne ez nálunk másképp?” Magyarországom 1879-ben ugyanis még nem volt szerzői jogi törvény. Egyedül az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok egyik szakaszára alapították a bíróságok az irodalmi művek védelmét az illetéktelen felhasználással szemben. Ez a szakasz pedig nagyon lakonikus volt: „Az ész szüleményei is olyan tulajdont képeznek, amely a törvény oltalma alatt áll.” A peres felek nemcsak, a jogi kérdésekben, hanem a per eldöntésének alapjául szolgáló ténykérdésekben is ádáz csatát vívtak. Aigner még a szerződés valódiságát és Petőfi aláírásának a hitelességét is kétségbe vonta. A bíróság erre vonatkozólag több tanút hallgatott ki, közöttük volt Arany János és Jókai Mór. A tanúk szerint az Athenaeum által bemutatott szerződés egész terjedelmében Petőfi saját kezű írása és az aláírások is tőle származnak. Mind egyhangúlag vallották azt is, hogy magától Petőfitől hallották, miszerint összes költeményeit örökre eladta. Aigner keresetét mind a törvényszék, mind a budapesti királyi ítélőtábla elutasította. Különösen figyelemre méltó az ítélőtábla határozata, amelynek indoklása leszögezi a következőket: ,, . . . a jelen perben nem képezhetvén elbírálás tárgyát azon kérdések: fennáll-e még jelenleg is a szerződésben kitett jogoknak a hatálya és mely művekre terjed ki az eredetileg, csak azt lehetett jelen perben megállapítani, hogy az Athenaeum olyan okiratnak lévén birtokában, melyben Petőfi Sándor költeményeinek kiadói jogát az Athenaeum jogelődjének átadja, részben pedig eladni ígéri, az Athenaeum azért, mert ezen szerződésre jogokat alapít, nem kötelezhető arra, hogy ezen jogokat az érvényes jogszabályokban meghatározott módon és következmények terhe mellett érvényesítse, annál kevésbé pedig, mert a felhívó fél ki nem mutatta, hogy Petőfi Sándornak halála hitelt érdemlőleg bizonyítva lenne vagy holttá nyilváníttatása bírói határozat által megtörtént és hogy annálfogva, mert könyvkiadói üzletet folytat, szemben az Ideiglenes Törvénykezési Szabályoknak azon intézkedésével, mely szerint az ész szüleményei a törvény oltalma alá helyeztetnek, jogosítva lenne Petőfi Sándor költeményeinek kiadására . . .** Aigner semmiségi panaszát a magyar Királyi Curia kizárólag jogi indokokkal 1881. február 22-én „elvetette”. Dr. Kováts Gyula ügyvéd, Aigner perbeli jogi képviselője helyesen mutatott rá egyik periratában: „A bírósági gyakorlat a szerzői jog terén mindenütt előkészíti a törvényhozást.” Három évvel a Petőfi műveinek kiadása körül folyt per befejezése után megszületett az 1884. évi XVI. törvény, az első részletes magyar szerzői jogi szabályozás. Előkészítésében jelentős szerepet játszott dr. Kováts Gyula ügyvéd, egyetemi tanár, akit 1884- ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választottak. Később, 1899-ben pedig a király „a törvények előkészítése terén teljesített szolgálatai elismeréséül” az udvari tanácsosi címet adományozta neki. Az első magyar szerzői jogi törvény egyik érdekessége, hogy Jókai Mór felszólalására a szerző halála utáni védelmi időt a javasolt 30 évről a képviselőház 50 évre emelte fel. Ir. Tímár István Torinóban megkezdték annak a filmnek a forgatását, amely Antonio Gramscinak, az Olasz Kommunista Párt alapítójának életét mutatja be. A film rendezője Raffaele Maiello. Gramsci szerepét egy fiatal tehetséges színész, Mattia Sbraglia alakítja. Mann Nemzet A fővárosi tanács napirendjén Budapest egészségügyének fejlesztése Budapest egészségügyi távlati fejlesztési koncepcióját tárgyalta meg és fogadta el Szépvölgyi Zoltán elnökletével megtartott keddi ülésén a fővárosi tanács. A kétmilliós lakosságot több mint 10 500 orvosgyógyítja. Az ország orvosainak 37,1 százaléka dolgozik a fővárosban. Budapesten a rendelőintézet hálózati kiépítésével teljes körű a szakorvosi ellátás. Az egyik legfőbb tennivaló a fekvő- és a járóbeteg-ellátás egységének erősítése. Nagyon fontos, hogy a főváros egészségügyét úgy szervezzék és irányítsák, hogy az összes intézményben — legyen az kórház vagy klinika — azonos elvek érvényesüljenek. E törekvés csak az integráció továbbfejlesztésével valósítható meg. A nyomasztó kórházi ágyhiány miatt több helyütt mármár elviselhetetlen a zsúfoltság, ami veszélyezteti az ellátás elért színvonalát. A felszólalók elmondták: a kórházak felszereltsége jó, az orvosok jól ismerik és alkalmazzáka legkorszerűbb és leghatékonyabb gyógyítási módokat. Az épületek többsége azonban felújításra, külső és belső tatarozásra, szorul. Jó ütemben épül a nyolcszáz ágyas dél-pesti kórház, ennek átadásával azonban csak enyhülnek, de nem szűnnek meg a gondok. A fővárosi koncepció változatlan célként jelöli meg — s erre az integráció szélesítése lehetőséget ad —, hogy érdemibbé és folyamatossá váljék a körzeti orvosok, a szakorvosok és a fekvőbeteg-osztályokon dolgozók kapcsolata. Már a következő néhány évben el kell érni, hogy az alapellátás szervezettebbé tételével a betegek a rendelőkben kapjanak teljes értékű kezelést, annál inkább, mivel az ehhez szükséges feltételek megvannak. A koncepció célul tűzi az üzemorvosi szolgálat fejlesztését is. Az üzemek nagyságától, az ott dolgozóik számától függően üzemorvosi szolgálatot, szakrendelést, illetve rendelést kell megvalósítani a munkahelyeken. Ahol lehetséges, az érdemi szakorvosi rendelést célszerű a kerületi ellátásba bekapcsolni. Az ülésen szóvá tették, hogy igen alacsony az egészségkultúra színvonala. A korszerűtlen táplálkozás, a mértéktelen italozás és dohányzás miatt nőttön-nő a magas vérnyomásban és a vérkeringési zavarokban szenvedők száma. A felnövekvő nemzedék egészségkultúrája otthon és tágabb környezetében formálódik. A szülők és a nevelők együttes feladata kell legyen — hangsúlyozták a tanácstagok —, hogy a gyerekekben meggyökerezzenek a tisztálkodás szabályai. Egyszerűsödik a gépjárművek időszaki műszaki vizsgájának adminisztrációja A gépjárművek időszaki vizsgáztatásának egyszerűsített adminisztrációjáról, valamint a hatósági és ellenőrzési tevékenység továbbfejlesztéséről tartott keddensajtótájékoztatót dr. Cseh Lajos, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium osztályvezetője, valamintdr. Ágér Vilmos, a KPM Autófelügyelet igazgatója. Bevezetőben elmondták: az a cél, hogy a gépkocsivezetők kiszolgáltatottsága kisebb legyen, mint ma, és ezért az Autófelügyelet igyekszik egyszerűsíteni a hatósági intézkedéseket, s csak olyanokat ír elő, amelyek a közlekedésbiztonság szempontjából elengedhetetlenek. A postahivatalokban kapható nyolcforintos egységcsomagok 1971 óta vannak érvényben, s mindaddig fölhasználhatók, amíg a készletek el nem fogynak. De máris lehetőség van az egyszerűbb ügyintézésre: a gépjárművek üzembentartói ezentúl a területileg illetékes közlekedésfelügyeletnél személyesen, telefonon, vagy írásban is bejelentkezhetnek vizsgálatra. Az írásos jelentkezéshez szükséges bejelentőlapot és átutalási postautalványt díjmentesen lehet a rendőrségen, az autóklubnál, a biztosítónál, az AFIT-nál és a Volán-telephelyeken a szervizekben és az Autófelügyeletnél beszerezni. Néhány éven belül sor kerülhet a vizsgáztatási jegyzőkönyv megszüntetésére is. Általános tapasztalat egyébként, hogy az utóbbi időkben országszerte szigorodott az ellenőrzés, és egyúttal a felelősségre vonás is. Az ellenőrzések célja elsősorban nem a feketefuvarok leleplezése, hanem a közületi járműveknél az eszközmegválasztás és -kihasználás is. Új helységbéreket állapítottak meg A rendelkezés lakásokra nem vonatkozik A Minisztertanács rendeletet adott ki, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek béréről. Az eddig érvényben levő rendelkezések a következőképpen módosulnak: 1971. július 1. napján vagy azt megelőzően létesített, 1980. január 1-én még fennálló bérleti jogviszony esetében az állami tulajdonban levő helyiségek bérét a most kiadott új rendelet szerint kell megállapítani. A nem állami tulajdonban— nem állami szervek és állampolgárok, továbbá részben állami, részben más tulajdonban álló helyiségek bérét az alábbiaknak megfelelően lehet megállapítani. A rendelet a nem lakás céljára szolgáló helyiségeket 5 bérleménycsoportba sorolja és négyzetméterenként határozza meg különböző település-kategóriák szerint ezek évi bérét. Az állami tulajdonban álló B, C. D. E bérleménycsoportba tartozó helyiségek bérét a rendelet előírása szerint kell megállapítani. A nem állami tulajdonban álló helyiségek, továbbá az állami tulajdonban álló helyiségek közül az „A” bérleménycsoportba tartozó helyiségek bérét a bérbeadó és a bérlő megállapodása határozza meg. A bér mértéke azonban a rendelet szerint megállapítható bér mértékének kétszeresét nem haladhatja meg. A bérbeadó a fennálló bérletjogviszony esetében köteles a bér új összegét megállapítani és azt a bérlővel legkésőbb 1979. december 31-ig írásban közölni. Az állami és szövetkezeti bérlők 1980. január 1-től már ezt a közölt új bért tartoznak megfizetni. Az állami tulajdonban álló helyiségek egyéb bérlőinek, továbbá a nem állami tulajdonban álló helyiségek bérlőinek új bérfizetési kötelezettsége fokozatosan, két ütemben lép életbe. 1980. január 1-től a bérlőknek a teljes béremelés felével növelt korábbi bért. 1981. január 1-től pedig az emelés teljes összegével növelt bért kell fizetniük. A rendeletben említett új bérek összege település-kategóriák szerint, négyzetméterenként évente a következő: Budapest: „A” 1000, „B” 700, „C” 600, „D” 500, „E” 210 forint. Megyeszékhely városokban 900, 630, 540, 450, 180, a többi városokban, országos jelentőségű üdülőhelyeken, más kiemelt helységekben 800, 560, 480, 400, 150, háromezer feletti lakosú községekben 700, 490, 420, 350, 120, 500,3000 lakosú községekben 600, 420, 360, 300, 100. 500 lakos alatti községekben 500, 350, 300, 250, 80 forint. Mire használják Az OTP, mint minden bank, takarékpénztár, az összegyűjtött pénzt hasznosítja, forgatja. Hiteleket nyújt, segíti a lakosságot törekvései sikerre vitelében. Az OTP-hitelek zöme például a lakásgondok megoldását szolgálja. Csak az idén, lakásértékesítésre 4,2 milliárdot, lakásépítésre 6,5 milliárdot, korszerűsítésre, tatarozásra 1,5 milliárdot adtak ki. Más megközelítésben: az országban évente átlag kilencezer új lakás készül el. Valamilyen formában ezek 85—90 százalékban érdekelt az OTP. Finanszíroznak állami lakásépítkezéseket, hitelezik a magánlakások költségeit, s mint ismeretes, a takarékpénztár maga is építtet házakat. A kiadott összegekkel követni kell a változásokat, az igényeket. Így Fáy András-emléktábla Ajkán A világtakarékossági nap alkalmából kedden Fáy Andrásról, a hazai takarékossági mozgalom megteremtőjéről nevezték el Ajka egyik új lakótelepét. Az egyik ház falán Szirm Jenő, az OTP vezérigazgató leplezte le Fáy András emléktábláját, Csúcs Ferer szobrászművész alkotását. 5 Világtakarékossági Nap A lakosság bankja A világ takarékpénztárai 55 éve, milánói értekezletükön határozták el, hogy október utolsó munkanapján megrendezik a Világtakarékosság Napját. A több mint 140 éves magyar takarékpénztári mozgalom születését az Első Hazai Takarékpénztár megalakulásától számítjuk — csatlakozott a kezdeményezéshez. Az államosítások után létrehozott OTP szintén magáévá tette a gondolatot. A takarékosságot természetesen nem lehet az év egy napjához kötni. A takarékpénztári munka folyamat, a gazdaság része. Lehetőségeit, céljait, üzletpolitikáját meghatározzák az ország, a lakosság anyagi körülményei. A betétállomány helyzete, a hitelezések mennyisége és formái jól tükrözik helyzetünket és gondjainkat is. A Világtakarékossági Nap egyben lehetőséget kínál a takarékpénztári munka értékelésére, s ebben, mint objektív tükörben, gazdasági életünk áttekintésére. 137 milliárd Abban, hogy egy ország népe mennyire érzi stabilnak ahelyzetet, mennyire bízik az ország gazdálkodásában, pénzének vásárlóerejében, jó tájékoztatást ad a betétállomány helyzete, növekedése, csökkenése. Jellemzően végigkövethető például az idei gazdasági változások hatása az OTP betétforgalmán is. Tavaly, az év végén a teljes megtakarított összeg megközelítette a 125 milliárd forintot. Az év első tíz hónapjában ez további mintegy hétmilliárddal növekedett. De nem eryenletesen! Emlékezetes, hogy június, júliusban, a várható áremelések hírére a lakosság egy része megkezdte a felvásárlásokat. Igyekezett tartalékokat gyűjteni mindabból, aminek áremeléséről „holtbiztos értesülései” voltak. Évek óta nem fordult elő az, ami ebben a két hónapban, a betétállomány csaknem egymilliárd forinttal csökkent! Miután napvilágot láttak az árintézkedések, ismét nőni kezdett a betétállomány. A szakemberek becslése szerint az év végéig további ötmilliárdos növekedés várható, s így 1979 december végén a lakosságnak mintegy 137 milliárd forintja lesz a takarékban. Az idei növekmény ugyan 25 százalékkal elmarad az 1978-as rekordtól, de az OTP harmincéves fennállása óta ez a harmadik legnagyobb állommány növekedés. Ma hazánkban az egy főre eső betétösszeg 12,5 ezer forint, az érvényes betétkönyvek száma mintegy hat és fél millió. Az adatok azt bizonyítják, hogy az emberek többsége bízik a gazdasági helyzet stabilitásában, egyéni céljai megvalósításában, lehetőségeihez mérten növeli betétösszegét lakásra, gépkocsira, más értékesebb áru megvásárlására, például az idén augusztustól — az építőanyagárak emelkedése miatt — felemelték az igényelhető hitelek felső határát Ugyancsak ide tartozik, hog ebben az évben már eddig mintegy négyezer házhely értékesítésével és több mint eze házhely tartós használatba adásával segítették telekbe az építkezni szándékozókat. A másik nagy tétel az árukölcsön. Idén október végéig egymillió kétszázezer tételt több mint tízmilliárd forint) biztosítottak erre. A mezőgazdasági termelés hitelek forgalma is évről évrő. Ezeket általában a kistermelők, a háztáji gazdaság veszik igénybe. Beruházás céljaik: gyümölcstelepítés állat- és takarmányvásárló mezőgazdasági kisgépek beszerzése. Az idei adatok: hatvanezer kisgazdának hatszáz millió forint hitel. Az összes lakossági betétállomány ma meghaladja kilencvenmilliárdot. Az OTP teljes betétállománynak mintegy kétharmadát helyezi ebben a formában. A fennmaradó összeget a Magyar Nemzeti Bank kezeli. Így a betégyűjtés nemcsak a lakosság igények kielégítését szolgál, hanem hozzájárul a közpon fejlesztési programok — elsősorban a jobb ellátást szolgál tervek megvalósításához is. Kommunális beruházások S itt eljutottunk az OTP jövendő céljainak a területén ez fokozott bekapcsolódás kommunális fejlesztésbe, a tanácsok munkájának a segítésébe. Különböző formákba eddig is részt vett a takarói pénztár a tanácsi pénzalap kezelésében, de most egy több konstrukcióval igyeksz, közvetlenül is részt vállal a tanácsi feladatok megoldásábólAnnak idején hírt adtunk aról, hogy a Takarékpénztára Nemzetközi Intézetének javaslatára szeptember 12-13-án az OTP Székesfehérvárott nemzetközi tanácskozó rendezett. Itt 29 ország minegy száz takarékpénztár pénzügyi szakembere előtt . Szirmai Jenő, az OTP vezéigazgatója ezeket mondott „Kommunális banktevékenységünkben fő feladat az infrastruktúra fejlesztésével, a kásépítéssel, a kommunás ellátással, a környezetvédlemmel kapcsolatos tanácsunka elősegítése. Ennek édekében többek között tevezzük a vállalatok és intémények, valamint a lakossá pénzeszközeinek fokozott levonását a terület- és teleplésfejlesztés, a szociális, egősségügyi, kulturális ellát problémáinak megoldását út-, víz-, csatorna-, bölcsődeóvoda- és iskolaépítésbe, hasonló feladatokba.” A tervek között szerep olyan kommunális kötvén konstrukció kidolgozás amelynek bevételeiből kiegszítik a közcélú létesítmény finanszírozási alapját, így lakossági takarékosságnak az új formája közvetlenül séíti majd a tanácsi pénzgadálkodást, beruházásokat. Az idei Világtakarékossá Nap magyar mérlege így pzitív egyenleggel zárható: eddigi formákban — a kamozó- és nyeremény- beti könyvekben, KST-kben, ifjúsági betétekben — egy több pénzt gyűjt össze saj jövendő szükségleteire akosság. E területen a továbiakban az említett komunális kötvényeken túl tervez a zsirószámla és a lakossá csekk széles körű elterjesztsét, s most dolgoznak ki oly takarékossági formákat, amlyekben a részt vevők aki munkaválalóként betett összegeiket idős korukban nyudíjkiegészítés formájában kaják vissza. Mint az elmondottakból derül, az így összegyűlt feletős pénzeszközökkel az Ol gondos gazda módján bánik. Faludi András