Magyar Nemzet, 1989. június (52. évfolyam, 126-151. szám)
1989-06-17 / 140. szám
Szombat, 1989. június 17. sötétje újra bizonyított. Annyi korábbi szenvedés és vér után újra bitóra küldte a legjobbakat, elárulva a tiszta és szent ügyet, gondolatot és minden jobbító akaratot. Három évtizeden keresztül barangoltunk, a bébedogozott ablakok sötétjébe kényszerítve mindent, ami szép volt, ami jó, mindent, ami a magyar föld talajából táplálkozott. De talán mégis megérlelt valamit az idő. Talán az elhantoltakból, drága mártírjainkból fakadt ki a mag, mintha újra ölelkezni kezdene valami békességes szándék, valami jobbító akarat. Búcsúzunk. Végső búcsút veszünk most már. Imre bácsi, Pálink, Miklós, Józsi és Géza bátyánk, eleresztjük kezeteket, kérve, adjátok át neklik a szeretet most, hogy visszamentek hozzájuk. Imre bátyánk, leérlek, fogd meg ott lenn a kezüket, s úgy add át eskümet: esküszünk, hogy soha nem felejtünk, hogy nem állunk meg addig, amíg tisztán nem ragyog ’56 és az áldozatok csillaga. Szorítsd őket magadhoz, ahogy mi és a nemzet zárt szívünkbe mindannyiótokat. A magyarok tete ne vigyázzon rátok és ránk. S az emlékmű, melynek most leraktuk az alapjait, hirdetni fogja hálás népünk szeretetét és a felejthetetlen áldozatok dicsőségét. Most már nyugodjatok békében. Isten veletek. Éljen szép hazánk, az oly régóta álmodott független és szabad Magyarország. Búcsúzom tőletek, drága bajtársaim. Úgy, ahogy ti búcsúztatok tőlünk ott fenn a fogház-golgotán. Fónay Jenő beszédét követően lerakták a jövendő emlékmű alapkövét. Az emlékmű pályázati terveit a Budapest Galériában október 23. és november 4. között állítják majd ki. Ezután külön egyházi szertartáson búcsúztak Szegedi Flóriántól, Czakó Andrástól, Kósa Páltól és Szelepcsényi Istvántól, akik még jeltelen sírokban nyugszanak. Végül a különböző felekezetek papjai ökumenikus imát mondtak, és megáldották a 301 -es parcellát. 4. A szertartás befejezéseként a Szózat hangjaira Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál, Szilágyi József és az ismeretlen forradalmár koporsóját egyidejűleg engedték le a sírgödrökbe. A behantolás után a sírokat elborították az emlékezés, a kegyelet koszorúi, virágai. Ezzel fejeződött be a méltóságteljes, fegyelmezett, békés kegyeleti ünnepség. A családi gyászszertartást követően megnyíltak arákoskeresztúri Új köztemető kapui. Az esti órákban sokan hozták el Nagy Imre és mártírtársai frissen hántolt sírjaihoz a megemlékezés virágait. Azok, akik pénteken nem juthattak el a már nemzeti emlékhelynek számító 301-es parcellához, a következő napokon róhatják le kegyeletüket a végső nyugalomra helyezett Nagy Imre és mártírtársai sírjánál. 41 A végső tiszteletadásról lapunkat Kurcz Béla, Zay László és az MTI tudósította. Magyar Nemzet Zászlók, kürtök, emlékezet A Történelmi Igazságtétel Bizottsága arra is kérte a társadalmat, hogy a temetés napján nemzetiszínű és fekete lobogókat tűzzenek ki az épületekre. Nos, tegnap délelőtt bizony felemás képet mutatott a főváros. A Frankel Leó utcában például majd minden házat felzászlóztak, néhány száz méterrel távolabb az óbudai lakótelep szélső épületei viszont dísztelenek maradtak. A Duna túlsó oldalán, a Róbert Károly körúton viszont minden középületen látható volt a pirosfehér-zöld és a gyászszín. S ugyanígy festett a Rákóczi út és a Blaha Lujza tér környéke is. A bizonytalanság — amibe egyes hírek szerint belejátszott az IKV néhány tiltó rendelkezése is — tehát vizuálisan is érzékelhető képet mutatott Sokan gondolták úgy, hogy érzéseiket, véleményüket nem osztják meg másokkal, és inkább a televízió képernyőjén nézik a temetési ceremóniát. Ennek jeleként hetek óta először megszűntek a Belváros forgalmi dugói, a valahogy levegősebb lett Budapest. Fél egy előtt néhány perccel megteltek a Blaha Lujza tér környéki házak ablakai. A kiváncsiak, meg azok, akik az utcán voltak, láthatóan vártak valamire. Megáll-e az élet fél egykor az utcán? Nos, megállt. Először csak egy autókürt hangja hallatszott, aztán pillanatokon belül több tucat jármű vezetője nyomta a dudát. A főváros talán legforgalmasabb kereszteződésében, függetlenül attól, hogy pirosat avagy zöldet mutatott a jelzőlámpa, szinte vezényszóra megállt a forgalom. Egyikmásik vezető a kocsiból kiszállva emlékezett, megállt a munka a nagy élelmiszer-áruház előtt rakodó teherautó környékén, és mozdulatlanok maradtak az autóbuszok is. Hasonlóképpen állóképpé szelídült a szökőkút környéke, ahol majd minden sietős ember megtorpant, s az aluljáró lépcsőjén is nyugalom lett. Szokatlan volt ez a kép: egy világváros szívverése harminc másodpercre kihagyott .. Aztán elindult a hetes busz és rögtön utána a többi jármű, meg az emberek is. Elmúlt a pillanat, megszűnt a varázslat, az élet filmje tovább pergett, csak az emlékezet negatívjáról hívhatók le a képek, amelyek remélhetően soha nem halványulnak el (lái) Moldvai tudósítónk telexe A Memorial Társaság szolidaritási dokumentuma Pénteken az esti órákban kis csoport gyülekezett az ezen a napon kordonnal körülvett moszkvai magyar nagykövetségnél. A készenlétbe helyezett rendőrök száma jóval meghaladta a szovjet Memorial Társaság moszkvai csoportja által szervezett gyülekezés mintegy két tucat részvevőjét (A Memorial elsődleges feladatának tekinti a sztálini bűnös nyilvánosságra hozását adatok gyűjtését a represszió áldozatairól. (Körülbelül egyórás csendes beszélgetést követően a jelenlevők egy kézzel írott dokumentumot írtak alá, amelyben szolidaritásukról biztosították a magyar népet a sztálini repressziók, '56. és az azt követő évek áldozatai miatt és kifejezték támogatásukat a szabadságért, függetlenségért, demokratizálódásért folytatott törekvésekben. A csoport képviselői átadták nyilatkozatukat Németh János, követségi sajtóattasénak, aki megígérte, hogy továbbítja azt a magyar kormánynak. A megemlékezés ezzel véget ért, a csoport tagjai csendben szétszéledtek. Rendezvények külföldön A Magyar Szabadságharcosok Szövetsége pénteken koszorúzást rendezett a párizsi Pere Lachaise temetőben az 1956-ban kivégzettek emlékére. Madridban állampolgári megemlékezést tartottak pénteken — a budapesti szertartással egy időben — a Spanyolországban dolgozó magyar kiküldöttek és családtagjaik. Az összejövetelt az MSZMP madridi alapszervezete kezdeményezte. A kormány Nagy Imréről és mártírtársairól kiadott közleményét a spanyol fővárosban hivatalos tárgyaláson tartózkodó Kovács László külügyminisztériumi államtitkár ismertette a kolónia tagjai előtt. Köszönet a rendezőknek (OS) A Magyar Demokrata Fórum országos elnöksége köszönetét és elismerését fejezi ki helyi szervezeteinek, és mindenekelőtt az MDF azon háromezer tagjának, akik a rendezés, a rendfenntartás felelősségteljes munkáját vállalták és kiválóan elvégezték 1069. június 16-án a Hősök terén, az 1956-os magyar forradalom és nemzeti felkelés mártírjainak búcsúztatásán. Az MDF országos elnöksége ugyanakkor köszönetet mond minden résztvevőnek, aki méltóságteljes magatartásával és megértésével segítette a rendezőket. Megemlékezések országszerte . Nagy Imre-szoborral gazdagodik a főváros. Kilár István tavaly Párizsban elhelyezett Nagy Imre-portréjának másolatát Párizs város tanácsa júliusban adja ajándékba Budapest tanácsának. ★ öt percre megállt az élet tegnap, pénteken Szeged központjában, a Széchenyi téren. A gépkocsik, az autóbuszok dudáltak, a villamosok csilingeltek, az emberek vigyázzba álltak az 56-os forradalom egyetlen szegedi áldozata, Schwarcz Lajos emlékére. Több száz ember gyűlt össze a Takaréktár utcában azon a helyen, ahol a 18 éves munkást 1956. október 26-án, délelőtt 11 órakor lelőtték. Gyertyát, virágot, koszorút tettek a szegediek a gyilkosság színhelyére. A Magyar Demokrata Fórum helyi szervezetének képviselője, Kovács Zoltán, a Juhász Ferenc Tanárképző Főiskola professzora a tömeg előtt rövid beszédet tartott. Felidézte..a ■ népfelkelés szegedi eseményeit, és. .rámutatott arra, hogy jó lenne,’ ha ..megnyugtatóan tisztáznák Schwarcz Lajos halálának körülményeit. Ugyanis a mai napig nem eldöntött tény, vajon az épületről visszapattant géppuskagolyó végzett-e vele, vagy a tudatosan ráirányított fegyver okozta halálát. Az egykori szemtanúk közül többen állították, akik ott voltak a megemlékezésen, hogy azon a tragikus napon a katonaság csak a levegőbe lőtt figyelmeztetésként. Kovács Zoltán professzor szólt Nagy Imre történelmi szerepéről is, hangsúlyozta, külön hálával tartozik neki a magyar nép, mert november 4-én is békét hirdetett és a beözönlő szovjet csapatok ellen nem vezényelte a magyarságot, így elkerülhetővé vált a fölösleges véráldozat. A Tisza-parti város egyetemi negyedében levő Aradi vértanúk téren a szegedi Ellenzéki Kerekasztal kopjafát állított. A helybeliek reggeltől estig ezen a helyen is tisztelegtek az 1956-os mártírok előtt és elhelyezték a megemlékezés virágait. Az egész város külsőségekben is kifejezésre juttatta tiszteletét az 56-os hősök előtt, hiszen nagyon sok lakóépületre és intézményre kitűzték a nemzetiszínű és a gyászlobogót, az emberek pedig fekete kokárdát viseltek ruházatukon. Este az egyházak gyászmisét tartottak a város templomaiban. (halász) 4. A baranyai megyeszékhelyen tíz percig zúgtak az ódon belváros templomainak harangjai az 1956-os mártírok emlékére. A forgalomban haladó gépkocsik jó néhánya megszólaltatta dudáját Számos üzemben, munkahelyen egyperces gyászünnepet tartottak. A nemzeti és gyászlobogót lengette a szél Pécs közintézményei, vállalatai, intézményei falán. Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának székháza előtt is, a megyei párttestület csütörtöki döntése értelmében. A baranyai megyeszékhelyen már a gyásznap előestéjén, csütörtökön megemlékeztek az 1956-os forradalom mártírjairól és ártatlan áldozatairól. A Baranya Megyei Ellenzéki Kerekasztalhoz tartozó szervezetek a Dóm téren, a székesegyház előtt tartották ökomentikus gyászszertartással egybekötött nagygyűlésüket, amelyen mintegy háromezren vettek részt szerte a megyéből. Annak a gyászszertartásnak is — az alkalomhoz illően — különös hangulatot adott a szemerkélő eső, mint ahogy tegnap délután is különösen szomorúvá és aggodalmat sugárzóvá tette a mediterrán jellegével büszkélkedő város képét, hangulatát id. Aki tehette, Bács-Kiskunban is a televízió képernyőjén vagy a rádiót hallgatva követte a tegnapi gyászszertartást. Az üzemekben, a földeken fennakadás nélkül folyt a munka, itt-ott felfedezhető volt a történelmi esemény iránti közömbösség is. A délelőtti órákban például sorra hívták Kecskemét különböző körzeteiből a megyei lap szerkesztőségét, hogy körzetükben áramszünet van. Mint kiderült, az áramszolgáltató szakemberei a terv szerinti transzformátorcserékhez fogtak egyszerre több helyen. A tiltakozó telefonok hatására a munkálatokat abbahagyták, s legkésőbb délre mindenütt helyreállt az áramszolgáltatás. A kecskeméti Főtér a déli órákban megszokott képét mutatta. Fél egykor megkondultak a főtéri templomok harangjai, a távolból pedig autókürtök, gyári szirénák hangja hallatszott. A járókelők megálltak egy percre, tisztelegve a mártírok emlése előtt ' ' . Nemzetiszínű és fekete zászlókkal fellobogózott középületekkel, hétköznapi munkáját végezve, csöndesen, kegyelettel emlékezett a Kiskunság népe a gyásznapon. (lovas) 4. Salgótarjánban nemzetiszínű és gyászlobogók lengtek a középületeken, a városközpontban fél egykor a harangszó felére leállt a forgalom, az autóbuszok és a gépkocsik vezetői hangos dudaszóval tisztelegtek Nagy Imre és mártírtársai emléke előtt. Nógrádban az áramszolgáltató vállalat előre elhatározott hálózatkarbantartást is elhalasztott, hogy az érintett település lakossága is nyomon követhesse a temetés élő közvetítését. A Magyar Demokrata Fórum balassagyarmati szervezete az esti órákra a város temetőjébe hívta mindazokat, akik emlékezni kívánnak 1956 áldozataira. (Kelemen)Ψ Szeghalmon, a Kossuth téren kopjafát állítottak az 1956-os októberi népfelkelés során elesettek, és a felkelés leverését követően koncepciós perekben igazságtalanul elítéltek emlékére. A kopjafát a Szeghalmi Demokrata Kör, a HNF és a Demisz városi bizottsága, az MSZMP helyi reformköre, a Sárrétudvari Múzeum Barett Köre és a városi tanács közösen állította. * *' firsekcsanádon, Losonczy Géza szülőfalujában emléktáblát avattak, a helyi temetőben levő családi síron. Az emléktáblát a református egyház készítettette, az 1957. december 21-én börtönben elhunyt mártír tiszteletére, annak szimbólumául, hogy a Nagy Imre-kormány államminiszterének egykor az volt a kívánsága, hogy ebben a sírboltban nyugodjon. Az érsekcsanádi lelkész fiának emlékére este hét órakor istentiszteletet is tartottak. ♦ A nemzetiszínű zászló mellett fekete gyászlobogó lengett Nagy Imre és mártírtársai temetésének napján Szabolcs-Szatmár megye valamenni közintézményén. A térség küldöttei ott voltak a budapesti gyászszertartáson, képviseltette magát a megyei pártbizottság, a megyei tanács, valamint számos más politikai és társadalmi szervezet is. A nyíregyházi temető 28-as parcellájában, ahol eddig jeltelen sírban nyugodott a két szabolcs-szatmári kivégzett, a városi tanács — a család belegyezésével — a nemzeti megbékélés jegyében kopjafával jelölte meg Szilágyi László és Tomasovszki András nyugvóhelyét. A sírokat megjelölő kopjafákon elhelyezték a tanács kő-, szóróját is. A megye több templomában istentiszteleteken emlékeztek 1956 és az azt követő évek áldozataira. ♦ Emlékülést rendezett Nagy Imre és sorstársai tiszteletére Szombathelyen, a TIT székházában az Eden Gyula Kör. A résztvevők megemlékeztek az 1956- os harcokban, illetve az azt követő megtorlásokban elesettekről és a kivégzettekről, majd az 1956-os győri események egyik résztvevője beszélt a történtekről. Az emlékülésen eredeti dokumentumokat is bemutattak, köztük kilenc, nemrég előkerült fényképfelvételt, amelyek a mosonmagyaróvári tragédia idején, a sortűz előtt, illetve a temetésen készültek. A Budapestre induló hajnali gyorsvonatra a szokásosnál jóval többen szálltak fel tegnap a győri állomáson. Aki a fővárosba indult, annak virág volt a kezében, kabátja hajtókáján meg gyászszalag jelezte az úti célt. A budapesti gyászszertartás órái alatt Győr polgárai látszólag megszokott életüket élték. Csak látszólag, mert a munkahelyeken az üzletekben, irodákban·, akórházi szobákban mindenütt hall·, (látták az emberek a fővárosból érkező rádiótudósításokat, az áruházak kirakataiban bekapcsolt tévékészülékeik előtt hoszszan elidőztek a járókelők. A lakótelepen a nyitott ablakokból kihallatszott az áldozatok nevének sorolása. A lajstrom fájdalmasan visszhangzott az utcákon. Teljes nyugalom honolt a városban, a házakon nemzetiszínű és fekete lobogókat lengetett a szél. A déli harangszó után érezhető volt, a győriek várnak a nemzeti gyászt kifejező jelképre, kis pontban fél egykor a város minden templomában megkondultak a harangok. A várost átszelő nemzetközi főútvonalon megállta forgalom. Az emberek kisebb csoportjai a Himnuszt énekelték az utcákon. Győr lakói együtt gyászolták az ország népével a nemzet mártírjait. Délután négy órakor, a Szentlélek templom előtti téren a Demokratikus Akció Szövetség tagjai emlékeztek a népfelkelés mosonmagyaróvári és győri áldozataira, Szigethy Attilára, Földes Gáborra és Tihanyi Árpádra. Az esti órákban apró lángok gyűltek a város lakóházainak ablakában és a templomok oltárai előtt. (mónus) Elfogultság éa túlzás nélkül állítható, hogy június 16-án, hazánkra, a Hősök terére figyelt a világ. Nagy Imre és mártírtársainak gyászszertartásáról újságírók százai tudósították a külföldet. A tévé- és rádióállomások, a nagy hírügynökségek, a legnevesebb világlapok mind saját munkatárssal voltak jelen a pénteki budapesti temetésen. A gyász és a megbékélés napját „méltóságteljes”, „megrendítő", „felemelő” jelzőkkel illették a tudósítók, akik szerint június 16. a demokratikus kormányzásba való békás átmenet kezdetét, s egyben a sztálinizmus végét jelenti hazánkban. Moszkva A Majak szovjet rádióállomás péntek délelőtti nemzetközi hírösszeállításában a szovjet hírügynökség jelentése alapján beszámolt Nagy Imre és a vele együtt kivégzettek újratemetéséről Budapesten. A rádió műsorvezetője hozzátette, hogy Nagy Imre és társai tevékenységének újraértékelése az utóbbi időben a magyar sajtó egyik központi témája. Bár a jogi rehabilitáció még hátravan, az állampolgári rehabilitáció befejezett tény — folytatódott a tudósítás. Utalt arra is, hogy a kormány kezdeményezte minden 1956-ban ártatlanul elítélt jogi rehabilitálását A Hősök teréről sugárzott terjedelmes tudósításban foglalkozott a szovjet televízió péntek esti híradója Nagy Imrének és társainak gyászszertartásával. A Vromjában a budapesti tudósító ismertette a kormánynak a temetéssel foglalkozó álláspontját majd kitért Nagy Imre politikusi pályájának utolsó szakaszára. Nagy Imre ellentmondásos személyiségként tevékenykedett 1956 ismert eseményeiben — mondta a tudósító. A gyászszertartásról beszámolva a TASZSZ hírügynökség budapesti tudósítója úgy fogalmazott, hogy néhány szónok nyílt szovjetellenes kirohanást engedett meg magának. Ekképpen idézte Rácz Sándornak, a Nagybudapesti Munkástanács egykori elnökének szavait: „A szovjet csapatok magyarországi jelenléte volt az egyik fő akadálya annak, hogy a magyar szabadság felvirradjon (1956-ban)." · A tudósító. Idézett Orbán Viktornak, aFidesz képviselőjének, szavaiból is, aki — mint a szovjet újságíró fogalmaz — vállalkozott arra, hogy az egész magyar ifjúság nevében szóljon. Orbán a kommunista diktatúra megdöntésére szólított fel és kijelentette, hogy a demokrácia és a kommunizmus összeegyeztethetetlen — emelte ki a tudósító. Prága „A tudományos múltértékelés szükségessége” címmel közölt összeállítást pénteken a pozsonyi Új Szó Nagy Imre életútjáról és szerepéről az 1956-os eseményekben. A magyar nyelvű szlovákiai pártlap lényegében a Novoje Vremja című szovjet hetilap, illetve a Hudé Právo és a pozsonyi Pravda korábban megjelent cikkeit, ismerteti. Az Új Szó kiemelte, hogy a Novoje Vremja vitatja a népfelkelés minősítés helyességét az 1956-os eseményekkel kapcsolatban és azt is, hogy a szovjet hetilap szerint Nagy Imre határozatlansága és külpolitikai tévedései elmélyítették a válságot. A csehszlovák televízió műsorát megváltoztatva még csütörtökön este az 1956-os eseményekkel foglalkozó külön programot sugárzott Bevezető kommentárjában azt hangsúlyozta, hogy a június 16-i gyászszertartás a maga módján Nagy Imre rehabilitálása és ez a magyar társadalomban zajló bonyolult folyamatok egyik eredménye. A csehszlovák televízió szerint a kegyeleti szertartás bizonyára nem zárja le annak a bonyolult korszaknak az értékelését amelyet a szocializmus megújítására tett erőfeszítések, de a fegyveres is véres ellenforradalmi megnyilvánulások egyaránt jellemeztek. Igen élesen bírálta a magyarországi fejleményeiket egy csehszlovák ideológus, a helyzetet úgy minősítve, hogy Magyarországon a szocializmus megújításának zászlaja alá nem egy esetben annak ellenzői, az ellenforradalmi erők állnak. Jan Fojtík, a CKP KB ideológiai kérdésekben illetékes titkára kijelentette: Nagy Imre gyászszertartásában bizonyos nyugatikörök szívesen látnák a szocializmus szimbolikus temetését. Fejüik bírálta a más szocialista országokban zajló reformfolyamatokat és konkrétan a magyarországi fejleményeket. A kb-titkár megvádolta a Nyugatot, hogy azért támogatja némely szocialista országban a Nyugat által radikális reformokként jellemzett folyamatokat, mert a szocialista rendszer elkövetkezendő szétesését látja azokban a szocializmus végének kezdetét, annak az útnak az elejét, amelynek a kapitalizmus restaurálásához kell vezetnie.. „Reméljük, hogy a szocializmus srént elkötelezett erők mobilizálódnak a Magyar Népköztársaságban. Ezt őszintén kívánjuk és bizonyára nem csak nálunk kivánják ezt a haladó emberek.” '«v*·»-; * ·- ■ ' tmn ”·· j Bonn Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja péntek délelőtt parlamenti kormánynyilatkozatában kijelentette: Magyarországon éppen az utóbbi napokban új lendületet kapott a reformfolyamat: az állami párt, az ellenzék és más társadalmi csoportok jövőbe mutató megállapodásban a magyarok hitet tesznek a népszuverenitás és a szabad választások mellett. Willy Brandt bundee tagi beszédében lerótta kegyeletét Nagy Imrének temetése alkalmából. Nagy taps közepette kijelentette: ha nem kellett volna itt lennem ezen a parlamenti vitán, akkor most szívesen ott lennék Budapesten, ahová volt meghívásom is. Ott most — demonstratív és megrendítő módon és legalábbis jelképes értelemben — leküzdötték Európa háború utáni történetének egyik legvisszataszítóbb fogtiprását — jelentette ki az SPD-politikus tapsvihar közepette. Genscher alkancellár és külügyminiszter megállapította: gondolatban ma mindenekelőtt Budapesten vagyunk. Egy kis, bátor nép Nagy Imrében annak a férfinak adja meg a végtisztességet, aki e népnek már 33 évvel ezelőtt több emberséget és nagyobb szabadságot akart biztosítani. Berlin Nagy Imre és társai temetéséről szóló rövid tudósításában az ADN, az NDK hírügynöksége azt írja, hogy az 1956-os eseményekkel kapcsolatban hazaárulás vádjával halálraítélt politikusok temetése alkalmából tartott nagygyűlésen heves támadások érték az MSZMP-t és a Szovjetuniót Az ellenzéki szervezetek nevében megemlékezők Magyarországnak a Varsói Szerződésből történő, kielérítéét és egy függettenb Magyarország megteremtését követelték (* írja az AJZN. ) Párizs „A magyarok a jelek szerint nem felejtették el sem 1956-ot, sem Nagy Imre szerepét benne... A nyugodt forradalom motorjának tekinthető kommunista vezető rehabilitálása a másik Európában folyó változások lényeges jele. Egyben a magyar kommunizmus kudarcáé, amit a pártban folyó testvérharc illusztrál’’ — irta pénteki számában a Liberation című francia lap, mely az 1956-os felkelés korabeli fotóival illusztrált négy oldalát szentelte az eseménynek. Adam Michnik, a választásokon győztes lengyel Szolidaritás ideológusa úgy nyilatkozott a lapban, hogy a budapesti temetés „jelentősége túlszárnyalja Magyarország politikáját... Döntő fordulatról van szó. Számunkra, akik a másik Európa világában élünk, olyan esemény ez, ami gyökeresen és remélem, tartósan módosítja a bűnösségről, az igazságról, a méltóságról és a nemzeti szuverenitásról alkotott fogalmainkat”. A tekintélyes Le Monde címoldalán Indította budapesti tudósítását „Magyarország ördögűzi múltját” címmel. A tudósítás idézett a kormány nyilatkozatából és rámutatott,hogy a kormány és az Országgyűlés már rehabilitálta, a párt még nem Nagy Imrét. „Két nappal az ellenzékkel a demokráciába való átmenetről szóló tárgyalások megnyitása után a hatalom úgy döntött, hogy megragadja ezt az alkalmat egy másik nagy művelet, a nemzeti közmegegyezés beindítására.’’ — írta a Le Monde. London A Magyarország iránt hagyományos barátsággal viseltető Lan Viscount Rothermere lapja, a Daily Mail vezércikkében fejezi ki együttérzését a magyar néppel és azzal a reményével, hogy „a mai temetés előhírnöke lesz a megszolgált nemzeti megújulásnak". „Magyarország ellensége hősként kerül végső nyugvóhelyre” címmel közli budapesti tudósítását a The Independent. A tudósító megjegyzi, hogy a Magyarország című hetilapban folytatásokban közölt nyilatkozatának legújabb részéből Kádár János először jelentette ki nyilvánosan: leldismeret-furdalást érez Nagy Imre kivégzése miatt és az ő tragédiáját saját személyes tragédiájának is tekinti. Bécs Az osztrák televízió pénteken délelőtt fél tizenegytől két és fél órás egyenes közvetítést sugárzott Nagy Imrének és sorstársainak a Hősök terén lezajlott gyászszertartásáról és az ott elhangzott beszédekről. A műsor egyik kommentátora, Lendvai Pál, az ismert osztrák publicista többször felhívta a figyelmet a budapesti megmozdulás méltóságteljes voltára, résztvevőinek imponáló fegyelmezettségére.' ■*‡ A nap folyamán az osztrák rádió mindegyik programjának híradásaiban,este pedig a televízió híradójában vezető helyet foglaltak el a budapesti gyászünnepségről és temetésről szóló beszámolók. Róma Szinte valamennyi olasz lap küldött különtudósítót Budapestre. A rádió és a televízió rendkívüli kiadásokban, dokumentum-összeállításokkal számolt be pénteken a budapesti temetésről. „A késői tiszteletadás az 1956-os felkelés vezetője előtt gyógyír egy fájó sebre, egyben kötelező állomás a demokrácia és a politikai pluralizmus megteremtéséhez vezető úton" — írta a Corriere della Sera. A Hősök terére figyelt a világ