Magyar Nemzet, 1997. október (60. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-01 / 229. szám
SZERDA, 1997. október 1. Nemzetközi élet - Hazai tudósítások Meganomroi ,5 Közép-európai külügyi vezetők Washingtonban A bővítésnek nincs leküzdhetetlen akadálya (Folytatás az 1. oldalról) Bizakodását fejezvén ki, hogy a csatlakozási tárgyalások novemberben befejeződhetnek, amikor is „a három ország mindegyike tájékoztatni fogja a NATO-t, hogy szándékában áll-e a belépés”. A tárgyalásokat követő tájékoztatón a három közép-európai diplomata is felvillantotta, hogy milyen érvekkel kívánja meggyőzni a még habozó szenátorokat a NATO-bővítés előnyeiről. Kovács László kifejtette: szándékunkban áll részt vállalni a terhek megosztásából is, továbbá hozzájárulunk a regionális stabilitás erősítéséhez. Ígéretet tett arra is, hogy Magyarország szomszédsági politikája a csatlakozást követően sem fog hangerejében vagy hangszínében változni, ellenkezőleg, a kétoldalú kapcsolatok intenzívebbé tételével kívánják megakadályozni új választóvonalak létrejöttét a térségben. A magyar külügyminiszter kitért a boszniai békefenntartásra is, s eddigi tárgyalási tapasztalata alapján megemlítette: úgy érzékeli, hogy az amerikai kormányzat a SFOR-misszió lejárta után sem a teljes kivonulásban gondolkodik. Rosati lengyel külügyminiszter szükségesnek tartotta kiemelni: a párbeszédnek a jövőben is folytatódnia kell Moszkvával, ám Oroszországnak tisztában kell lennie azzal, hogy nem akadályozhat meg más szuverén országokat a biztonsági berendezkedésüket érintő döntéseikben. Kovanda cseh külügyminiszter-helyettes pedig azt hangoztatta, hogy országában nagyon széles a csatlakozást övező politikai konszenzus. Ezt valószínűleg többször meg kell majd ismételnie a szenátus tagjai előtt, mivel az amerikai védelmi minisztérium szóvivője éppen hétfőn fejtette ki, hogy Kramer védelmi államtitkár-helyettes a térségben tett látogatása során Prágában szóvá tette a csatlakozás alacsony támogatottságát a közvélemény oldaláról, valamint a cseh védelmi költségvetés tavalyi lényeges csökkentését. (•• g- j-) Tanácskozás a NATO-tagságról A gyengeség is provokál Magyarország NATO-csatlakozása kapcsán kérdés az is: megengedheti-e magának egy fennmaradni akaró ország, hogy gyengeségével provokálja esetleges ellenségeit - jelentette ki az MTI beszámolója szerint Balogh András, a Magyar Külügyi Intézet főigazgatója kedden, az Akadémiai kerekasztal elnevezésű konferenciasorozat ülésén. Mint elmondta: a kétpólusú világrendszer összeomlása és a globális szisztéma létrejötte közötti átmeneti időszakban térségünkben számos új rizikófaktor tűnt fel. Ezek közül a leglényegesebb egy bizonytalan, kiszámíthatatlan Oroszország lehet, de nem elhanyagolható a migráció, a szervezett bűnözés, a régió országaiban tapasztalható GDP- csökkenés okozta konfliktusok tömege sem. Hozzátette: a NATO keleti bővítése nem Oroszországgal szemben történik - Moszkva érdekében is az áll ugyanis, hogy térségünk mihamarabb stabilizálódjék. KÜLFÖLD AZ ÉSZAK-KOREAI VEZETÉS felkészült arra, hogy a lakosságnak akár 70 százaléka is éhhalált haljon - ezzel a rémisztő hírrel szolgált olvasóinak a Hongkongban megjelenő South China Morning Post. Az újság a KNDK Munkapártjának - közelebbről meg nem nevezett - dokumentumaira hivatkozva említi meg azt, hogy eddig legkevesebb egymillió ember szenvedett az országban éhhalált. CAHI HANEGBI izraeli igazságügy-miniszter ötnapos hivatalos látogatást kezd Magyarországon október 5-én. Hanegbi kedden az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva elmondta: magyar kollégájának, Vastagh Pálnak a meghívására érkezik Budapestre. AZ ÚJ LENGYEL TÖRVÉNYHOZÁSNAK nyugodt légkörben kell jóváhagynia a Vatikánnal kötött konkordátumot - jelentette ki az MTI szerint kedden Tadeusz Pieronek, a lengyel püspöki kar főtitkára. A parlament legfontosabb feladata a jövő évi költségvetés elfogadása, majd pedig az egészségügyi és az oktatási rendszer reformjának megkezdése. A konkordátum ügyét csak ezt követően kell elővenni, mert nem szabad megengedni, hogy újra politikai játszma részévé váljon - szögezte le a katolikus püspök. PAUL VOLCKER, az amerikai szövetségi bankrendszer volt elnöke áll annak a testületnek az élére, amely a svájci bankokban elfekvő, a náci zsidóüldözés áldozataihoz visszakerülő pénz folyósítását felügyeli. Volcker mellett Israel Singer, a Zsidó Világkongresszus főtitkára és Rene Rhinow, a svájci parlament egyik képviselője lesz tagja a testületnek - olvasható a svájci bankszövetségnek az MTI által idézett nyilatkozatában. Lesznek palesztin-izraeli tárgyalások Kis lépés előre (Tudósítónktól) WASHINGTON - Az elmúlt hónapban a helyszínen mérve fel az azonnali gyökeres fordulat lehetetlenségét, Madeleine Albright a kis lépések taktikáját hirdette meg a Közel-Keleten, s ez hétfőn meghozta első apróbb gyümölcsét. Az amerikai külügyminiszter közvetítésével New Yorkban egyezkedő palesztin és izraeli tárgyalók megállapodtak abban, hogy október hatodikétól/e/wy/t/árt tárgyalásaikat olyan kérdésekben, mint a palesztin foglyok szabadon engedése, az izraeli csapatáthelyezések a nyugati partról, avagy a gázai tengeri és légikikötő megépítése. Az oslói egyezmény szerint ezekről a kérdésekről már régen meg kellett volna állapodniuk a feleknek, ehelyett márciusban, a jeruzsálemi házépítési tervek bejelentését követően az addig is csupán araszolgató tárgyalások megszakadtak. Albright szerint most sikerült megállítani a lefelé tartó spirált és termt egy lépést előre. A New York Times kormánytisztviselők véleményére hivatkozva ugyanakkor arról is beszámol, hogy az amerikai erőfeszítések ellenére sem született megállapodás arról, miként lépjenek tovább a felek olyan lényeges kérdésekben, mint a biztonság és a zsidó telepesek problémái. Mindössze arról döntöttek, hogy október 13-án Washingtonban megvitatják ezen tárgyalások napirendjét. Az izraeliek és a palesztinok azonban élesen eltérő nézeteket vallanak a további tárgyalások prioritásairól. A palesztinok írásos elkötelezettséget várnak Izraeltől, hogy tiszteletben tartja az építkezések és a telepítések kibővítésének szüneteltetését, amit amerikai részről is ösztönöznek. Ám most mindössze annyiban sikerült megállapodni, hogy október 13-án többek között a szüneteltetés fogalmának „meghatározásáról és tartalmáról” próbálnak majd egyezkedni a tárgyalók. A Washington Post ezért is véli úgy, hogy a mostani lépés csupán jelzése annak, milyen nagy utat kell még a feleknek megtenniük. A palesztin állásponttal rokonszenvező diplomáciai forrásokat idézve a lap arról is ír, hogy „a semmitmondó megszövegezések” az értelmezések körül lehetővé teszik Izraelnek a jelenlegi gyakorlat folytatását. Márpedig egy névtelenségbe burkolódzó vezető amerikai tisztségviselő szerint határozott kapcsolat van az építkezések szüneteltetése és a végleges (a palesztin államiságot és Jeruzsálem kérdését is érintő) státusról folytatott tárgyalások megkezdése között, amit az Egyesült Államok kívánatosnak tartana. Ha ugyanis folyamatosan fennmarad a bizalmatlanság légköre, úgy nem várható, hogy a végleges státus ügyében haladást lehessen elérni, idézi a kormányhivatalnokot a Post. (lambert) Az izraeli-palesztin béketárgyalások felújításához kapcsolódóan nem fagyasztják be a zsidó telepek létesítését - jelentette ki a Reuter szerint Benjámin Netanjahu. Nem változtatunk az eddigi politikán - válaszolta az izraeli miniszterelnök az újságíróknak, akik arról faggatták: jelenti-e a zsidó telepek létesítésének leállítását is az Egyesült Államoknak tett kötelezettségvállalás arra, hogy az elkövetkezendő izraeli-palesztin tárgyalások idején „befagyasztják” az egyoldalú intézkedéseket. Az izraeli kormányfő szerint még tisztázásra vár, mire vonatkozna a befagyasztás elképzelése. Netanjahu kijelentését már kedden bírálta a Palesztin Hatóság. Szerintük ez a béketárgyalások újraindítására tett amerikai erőfeszítések megtorpedózása. Újabb algériai mészárlások Párizs megtörte a csendet Szörnyű mészárlást hajtottak végre ismeretlen fegyveresek az elmúlt két napban Algériában: az AP kedden szemtanúkra és kórházi forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy öt különböző támadás során összesen 84 ember vesztette életét. Az akciókért egyelőre senki sem vállalta a felelősséget, de megfigyelők szerint valószínűleg ezúttal is az iszlám radikálisokat terheli a felelősség. A legnagyobb mészárlás Blida városa közelében, Sebilben történt: itt hétfőre virradó éjszaka körülbelül 15 fegyveres megtámadta a településen lakó Ferhah család házait, s levágta ötvenkét ember - közöttük tíz gyerek - fejét. Az algériai drámával szemben eddig tanúsított, meglehetősen visszafogott és óvatos hivatalos párizsi magatartást megtörve Lionel Jospin francia miniszterelnök a muszlim szélsőségesek felháborító tömeggyilkosságait elítélve kijelentette, a tragikus helyzetért felelősség terheli az algíri vezetést is, amely ugyancsak felhasználja az erőszakot, az államhatalom erőit... Az algériai vezetés által gyakorolt belső elnyomás e párizsi elítélése azért figyelemre méltó, mert Algír változatlanul rendkívül érzékeny bármilyen, a volt gyarmattartó részéről elhangzó bírálatra, másrészt francia földön tavaly nyáron bombamerényletek sorát követték el algériai szélsőségesek, nyolc ember halálát, kétszáz sebesülését okozva. Minap jelentette be a GLA (az algériai tömeggyilkosságok elkövetője), hogy Párizs ismét számíthat hasonló terrorakciókra. Jean- Louis Debré, a jobboldali RPR parlamenti csoportjának vezetője a nyilatkozat kapcsán kedden óvatlansággal, az „ügy nem kellő ismeretével” vádolta meg Jospint. A koalíció utat nyitott a novemberi referendumnak Adókulcskérdések a Ház előtt (Folytatás az 1. oldalról) Szabó Tamás (MDNP) felrótta, hogy a kormánypártok nem veszik figyelembe az ÁSZ szakmai kritikáját. (Ami azonban, tegyük hozzá, nem új jelenség a parlamentben.) A zárszámadási vita elnapolása után az Országgyűlés folytatta a jövedékiadótörvény vitáját, amelynek célkitűzéseiben nagyobb volt az egyetértés a koalíció és az ellenzék között. Farkas Gabriella (MDNP) közölte, hogy bizonyos módosításokkal elfogadásra ajánlják a törvényjavaslatot. Egyetértett azzal, hogy a zárjegyet a jövőben felváltja az adójegy, amely az uniós előírásokhoz is közelebb áll. Akar László pénzügyminisztériumi államtitkár a személyi jövedelemadó, továbbá a társasági, az osztalékadóról szóló törvényjavaslatok expozéjában kitért arra, hogy ma már az adóteher mértéke nem nagyobb az európai uniós átlagnál, s a jövedelemközpontosítás aránya jövőre 42,5 százalékra mérséklődhet. A kormányzati ciklus kezdetén ez 52,2 százalék volt. Az államtitkár a változások között tallózva mindenekelőtt a nyugdíjreform és az adószabályozás összefüggéseit hangsúlyozta. Kitért arra, hogy változatlan adótábla mellett jövőre a hétszázalékos nyugdíjjárulék egynegyedét le lehet vonni az adóból, és négyezer forintra emelkedik az adójóváírás havi összege. Úgy vélte, hogy az iménti változások nyomán 100 ezer forint keresetig három-négy százalékkal több marad a borítékban. Részletesen foglalkozott expozéjában az öregségi nyugdíjra jogosultakat megillető támogatásokkal a nyugdíjpénztári adókedvezményekkel. Az illeték A nagy összegű végkielégítésekről kérdezte Horn Gyula miniszterelnököt Kósa Lajos a délutáni azonnali kérdések órájában. A fideszes képviselő több mint kétszázmillió forintra becsülte az utóbbi években a költségvetésből végkielégítésekre kifizetett pénzeket. Kiemelte, hogy a Magyar Televízó Rt. alelnöki posztjáról távozó Sárközy Erika 22 millió forintot kapott. A kormányfő elmondta: a kabinet már 1994-ben elkészítette az előterjesztését a végkielégítések körül kialakult helyzet rendezésére. Ám, mint fogalmazott, a kormánynak nincs beleszólása az MTV Rt. tisztségviselőinek munkaviszonyába. kés bizottságok általános vitára alkalmasnak találták az adótörvényeket, de az ellenzéki képviselők, mint kiderült, már a bizottsági üléseken is gyakran vitatták a kormányzat megállapításait. Ez a kritikai hangnem az általános vitában is jól tükröződött. Az adótörvények célkitűzéseit árnyaltan közelítette meg a kisebbik kormányzó párt is. Az SZDSZ örült volna annak, ha jobban csökkenhettek volna az adóterhek - adott hangot véleményének Ungár Klára -, mindazonáltal pozitívan értékelte a nyugdíjreform kapcsán tervezett változásokat, illetve kedvezmények bevezetését. A fiatal demokraták nem tudják támogatni az adótörvényeket - szögezte le felszólalása kezdetén Varga Mihály, aki különösen azt nehezményezte, hogy az adójogszabályok gyakori változásai az APEH iránymutató állásfoglalásai miatt az adórendszer hovatovább átláthatatlanná vált. Ilyen körülmények között pedig az önkéntes jogkövetés és a jog tisztelete sem kérhető számon. A szocialista Veres János úgy vélte, nem a terhek nőttek, csupán átrendeződés következett be az adórendszerbe. Kedvezően értékelte, hogy növekedtek a vállalkozások által felhasználható jövedelmek. Torgyán József számon kérte, hogy az adótörvényekhez nem csatoltak megfelelő hatástanulmányt, és álláspontja szerint az adóterhek még mindig meghaladják az uniós országok átlagát. Nehezményezte a kisgazda frakcióvezető, hogy az adótörvények, pontosabban az adókedvezmények az alkalmazottakat és a vállalkozókat is szembeállítják. Az adótörvények vitáját elnapolták. Deutsch Tamás (Fidesz) napirend előtti felszólalásában a közpénzekből folytatott kormányzati „reklámhadjáratra” hozott fel „iskolapéldákat”. De a képviselő nemcsak azt nehezményezte, hogy több millió forintos költséggel kerülnek különböző tájékoztató anyagok az iskolákba: felrótta a kabinetnek azt is, hogy úgymond ma már az időjárás-jelentést is szponzorálja. Szabó Zoltán művelődési államtitkár úgy vélte, hogy valójában nem a reklám, hanem a kabinet hároméves tevékenysége hozta meg a gyümölcsét. A meteorológiai szolgálat pedig a környezetvédelmi minisztériumhoz tartozik, mondotta, ami elegendő argumentum arra, hogy a képernyőn is feltűnjön a minisztérium neve. Toller László szocialista képviselő Boross Péter MDF-es honatya szeptember 22-i napirend előtti felszólalására tért vissza. Cáfolta, hogy pártja a pártállami múltra emlékeztető módszerekkel élne, s utalt arra is, hogy az MSZP soraiban már az állampárti szocializmus idején is számos olyan közszereplő akadt, aki a belső ellenzékhez tartozott. A szocialista frakcióvezető-helyettes bírálta az MDF születésnapi nagygyűlésén elhangzott egyes kitételeket, nehezményezve, hogy Lezsák Sándor pártelnök a közvéleményt megpróbálta mozgósítani az általa „veszedelmesnek” tartott kormányzati erők ellen. Boross Péter röviden reflektált az egyhetes fáziskéséssel elhangzott politikai ellentámadásra, és arra kérte képviselőtársát, tüzetesebben tanulmányozza az általa korábban mondottakat. (bodnár-c sekeli-putsay) Elnapolta a döntést tegnap a parlament mentelmi bizottsága G. Nagyné Maczó Ágnes kisgazda alelnök ügyében. A politikusnővel kapcsolatban a Pesti Központi Kerületi Bíróság kért állásfoglalást a Ház illetékes bizottságától, ám a testület nem hozott döntést, a bírósági megkeresés ugyanis jogilag pontatlan volt. Pápai Mihály, a kisgazdapárt által delegált bizottsági tag lapunknak elmondta: a testületnek nincs jogköre állásfoglalást hozni, s felhatalmazták Géczi József Alajos elnököt, hogy kérje a bíróságtól a beadvány pontos megfogalmazását. Az ügy egy tavaszi parlamenti felszólalásból pattant ki: a kisgazda alelnök asszony Róth Manóként említette Rákosi Mátyást. Akkor kormánypárti képviselők antiszemitizmussal vádolták meg az alelnököt, e politikai támadás azonban elült. Ám utóbb egy magyar állampolgár becsületsértés címén jelentette föl G. Nagyné Maczó Ágnest, aki a Ház alelnöke is. Torgyán József, a kisgazdapárt elnöke megtiltotta G. Nagyné Maczó Ágnesnek, hogy nyilatkozzon a sajtónak. A frakció hétfői ülésén vita támadt az alelnök asszony debreceni beszéde miatt, melyben Maczó Ágnes javasolta, hogy az FKGP bővítse ki a KDNP-vel megkötött szövetségét a MIÉP-pel és az MDF-fel. Vízbe dobhatók a népszavazási aláírások? A Duna jövője nem ad hoc ügy A kormányfő hétfőn a parlamentben javasolta, hogy a házszabály keretén kívül működő hatpárti ad hoc bizottság jöjjön létre, s ez foglalkozzon a hágai Nemzetközi Bíróság ítélete után kialakult helyzettel. Az MDF parlamenti frakcióvezetője tegnap levelet írt Horn Gyulának, melyben tisztázta: „olyan bizottságban lehet érdemi, konstruktív munkát végezni, ami az Országgyűlés és a házszabály keretei között működik”. Demeter Ervin lapunk érdeklődésére elmondta: a hétfői törvényhozási vitában a kormányfő félreértette az MDF javaslatát, és „szakértői” közreműködést utasított vissza, holott erre ajánlatot az ellenzék nem tett. Demeter szerint a hatpárti bizottságnak akkor lehet politikai és közjogi súlya, ha megbízatását a parlamenttől kapja. Szerinte a házszabályban megnevezett eseti bizottság formája felelne meg a célnak. Tegnap délután Nemcsók János kormánybiztos vezetésével összeült az ad hoc bizottság, ebben az MDF nem képviseltette magát. A testület jogállása egyelőre kérdéses. A Hágában meghozott ítélet pontos szövege - mint a Magyar Nemzet érdeklődésére a Külügyminisztériumban elmondták - az Interneten olvasható. A szöveg a Nemzetközi Bíróság honlapjáról (http://www.icj-cij.org) érhető el. A külügyi tárcánál már készül a 155 cikkelyes ítélet magyar fordítása is. * A kormány politikai bűnt követ el, ha nem védelmezi azt az alkotmányt, amelyre felesküdött - ezt állapította meg a népszavazási kezdeményezők egyeztető testülete tegnapi konzultációján. A testület koordinátora, Medgyasszay László MDF- es országgyűlési képviselő lapunknak elmondta: a négy parlamenti párt, a Fidesz, az FKGP, a KDNP és az MDF, valamint a Vállalkozók Pártja és a kezdeményezésben részt vevő öt érdekvédelmi szervezet elvárja a kabinettől, hogy az általuk megfogalmazott kérdés kerüljön a kérdőívekre. Medgyaszszay szerint van esély arra, hogy a parlamenti végszavazásig a BM választási bizottsága befejezze az aláírások hitelesítését, s azt letegye az Országgyűlés asztalára. Ha ennek ellenére a kormány mégis a saját kérdései mellett döntene, úgy a pártok és az érdek-képviseleti szervezetek további alkotmányos eszközökhöz folyamodnak. A politikus hangsúlyozta: az eddig hitelesített mintegy 217 ezer aláírás megerősíti a kezdeményezők akaratát, és az állampolgárok sikerét bizonyítja. Tegnap újabb 47, ezer aláírást nyújtott be a bizottság a parlamentnek. Félidejéhez érkezett a földtulajdon szerzésével kapcsolatos ügydöntő népszavazás aláírásgyűjtő íveinek feldolgozása - közölte Tóth Zoltán, a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal vezetője tegnap. Az MTI tudósítása szerint elhangzott: a hivatal befejezte az aláírásgyűjtő íveken található adatok számítógépre vitelét. Meggyőződtek arról, hogy az aláírások létező, választójoggal rendelkező személyeket takarnak. Jelenleg azt vizsgálják, hogy a név, a lakcím és a személyi azonosítójel egymáshoz és egy bizonyos személyhez illeszkedik-e. Ezzel október 13-ig kell végezniük, aznap 18 órakor az aláírások hitelesítésére egyedül jogosult Országos Választási Bizottság átveszi a feldolgozott aláírásgyűjtő íveket. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke tegnap átvetteaz újabb 47 660, az ellenzék által megfogalmazott népszavazási kérdést támogató aláírást.