Magyar Nemzet, 2002. augusztus (65. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-01 / 178. szám
Parlamenti pártok: jelöltállítás finisben A parlamenti pártoknál többnyire lezárultak az önkormányzati választásokat megelőző jelöltállító egyeztetések, s a nyári szabadságolások leteltével lassan kezdetét veszi a kampány. A jelöltállításban a helyi érdekek domináltak - derül ki összeállításunkból. ■ Varga Attila__________________ K ialakították javaslataikat az MSZP megyei területi szövetségei a 2002-es önkormányzati választásokkal kapcsolatban, s megnevezték a nagyvárosokban indítandó polgármesterjelöltjeiket is. A választási időszak kezdete az MSZP számára 2002. június 1-je volt, ekkor kezdődött a felkészülés időszaka. A párt országos választmánya korábban azt javasolta a helyi szervezeteknek, hogy az elképzelések összeállításakor fordítsanak nagy figyelmet a helyi sajátosságokra, a fejlesztésekhez szükséges források mozgósítására. A napokban fogadta el az SZDSZ ügyvivői testülete a kampánytervet az őszi önkormányzati választásokra, és véglegesítették a felkészülés körvonalait is. A koordinálásával megbízott ügyvivő Horn Gábor lett. Jelenleg 101 olyan település van, ahol már kiválasztották az SZDSZ színeiben induló, illetve a párt által ■támogatott jelöltet. A két párt megállapodásának értelmében a Fidesz és az MDF arra törekszik, hogy az őszi önkormányzati választásokon mindenütt közös polgármester-jelöltet tudjon indítani. Alapelvük volt, hogy ahol jelenleg fideszes, illetve MDF-es polgármester van, ott az ő újraindítását támogassák, ahol viszont kormánypárti a településvezető, ott közös jelölésre törekedjenek. Helyi szinten eldőlt, hogy kik lesznek a polgármesterjelöltek és az önkormányzati képviselőjelöltek, s megszülettek a javaslatok a megyei, területi listákra is - nyilatkozta lapunknak Farkas Attila, a Fidesz sajtófőnöke. Hozzátette: az MDF-el, az MKDSZ-szel, a Fidelitasszal és a Kisgazda Polgári Egyesülettel közös megállapodások is körvonalazódtak; eldőlt az is, hogy mely településeken indítanak közös jelöltet a polgári körökkel. Emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor arra kérte a polgári csoportosulásokat, hogy ahol a Fidesz nem indít saját jelöltet, ott a körök helyben elismert jelölteket indítsanak. Augusztus 20-át követően a Fidesz országos választmánya jóváhagyja a polgármesterjelöltek és a listákon szereplők névsorát, majd a helyi és megyei szervezetek elkezdik a kampányt - tette hozzá Farkas Attila sajtófőnök. A Magyar Demokrata Fórum megyei szervezetei már többnyire döntöttek a polgármester- és képviselőjelöltek személyéről, augusztus közepére véglegesítik a listákat - nyilatkozta megkeresésünkre Csáky András, a párt országos választmányának elnöke. Hozzátette: a választmány nem bírálja felül a megyék döntését, ez csak kirívó esetekben történhet meg. ■ Alaptalanok azok a nyilatkozatok, amelyek szakmai, politikai fenyegetettséget feltételeznek a debreceni önkormányzati egyéni választókerületek kialakításával kapcsolatban - áll abban a közleményben, amelyet Vasas Lászlóné, a Hajdú-Bihar megyei területi választási iroda vezetője juttatott el lapunkhoz. Szerinte nem járt el törvénysértően a választókerületek újrarendezésekor, mert erre a választási eljárásról szóló törvény lehetőséget ad. Kupa jelölt lehet ■ Jszsó Ákos_____________________ A rra törekszünk minden megyében, hogy az összes kisgazdaformáció esélyes emberei számára is lehetővé tegyük a további politizálást, mert ha el tudjuk érni, hogy az önkormányzati választások során nem indítunk egymás ellen jelölteket, nem osztjuk meg a kisgazda-szavazótábort - jelentette ki lapunknak Turi-Kovács Béla. A Kisgazda Polgári Együttműködés (KPE) elnöke hangsúlyozta, szervezetük az önkormányzati választásokon - az ország egész területén - a Fidesszel egyeztetve indítja a jelöltjeit. Korányi Attiláné, a Független Kisgazdapárt (FKGP) alelnöke szintén a kisgazda szavazótábor támogatására számít. Lapunk kérdésére elmondta: pártja a nyár végéig fejezi be az önkormányzati választások előtt szükséges együttműködési tárgyalásokat. Az FKGP korábbi parlamenti frakcióvezetője, Bánk Attila által jegyzett Magyar Vidék és Polgári Párt az önkormányzati választásokon valamennyi megyében listát kíván állítani. Jelenleg már több mint száz polgármesterjelöltjük van. A parlamenten kívüli pártok közül a Munkáspárt és a Centrum önálló főpolgármester-jelöltet is állít. Előbbi Karacs Lajosnét, utóbbi valószínűleg Kupa Mihályt indítja. Mind a két párt szerény költségvetési kerettel készül a választásokra. Bartók Tivadar, a KDNP elnöke elmondta: pártja néhány helyen önállóan, az esetek döntő többségében azonban a Cetrum részeként indul. A kereszténydemokraták ennek megfelelően önálló megyei listát sem állítanak. Hasonló helyzetben van az MDNP is, amely feljogosította a jelöltjeit arra, hogy szabadon döntsenek: milyen helyi együttműködési megállapodásokat kötnek. Budapest első kerületében önállóan indulnak, a főváros többi részén pedig a Centrum színeiben. Vidéken több településen a helyi civil szervezetekkel is együttműködnek. CSURKA NEM KERESI SCHMITTET, A MIÉP önállóan készül az önkormányzati választásokra, s a legtöbb helyen önálló listát állít, illetve polgármesterjelöltet indít. Budapesten Csurka István száll ringbe a főpolgármesteri székért, ám a vidéki városok nagy részében is megméretteti magát a nemzeti radikális párt. Összefogásra is készek, de csak abban az esetben, ha egyezséget tudnak kötni a jobbközép erőkkel, s ha azok azt nyíltan felvállalják. Kérdésünkre Győri Béla szóvivő elmondta, hogy Csurka István nem fogja megkeresni tárgyalási szándékkal Schmitt Pált, a polgári pártok által is támogatott független főpolgármester-jelöltet. Fordított esetben viszont - a nyilvánosság teljes bevonásával - kész tárgyalóasztalhoz ülni a MIÉP elnöke. (P. G.) ____________________________________________ummm________ Kiszivárogtat az NBH? Ellentmondó hírek az 1990 utáni kormánytagok állambiztonsági múltjáról Ellentmond egymásnak a kormánytagok állambiztonsági múltját feltáró bizottság elnöke és a titkosszolgálatokat felügyelő politikai államtitkár nyilatkozata: utóbbi, Tóth András azt állítja, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) már elküldte jelentését, Mécs Imre nyilatkozatából viszont az derül ki, hogy csak a Történeti Hivatal levele érkezett meg a testülethez. A HVG értesülése szerint az NBH-iratban az szerepel, hogy az Orbán-kormány öt, valamint az Antall- és Horn-kabinetek egy-egy miniszterének volt korábban kapcsolata a titkosszogálatokkal. M MN-összeállítás______________ Tizenhat, kormányzati szerepet vállalt politikus neve szerepel a Történeti Hivatal nyilvántartásában. Ezt az adatot forráskritikával kell kezelni. Közöttük olyan is van, akiről éppen sikertelen beszervezése okán született irat - nyilatkozta tegnap Mécs Imre, az állambiztonsági múltat vizsgáló parlamenti bizottság elnöke. A hivatal levelét tegnap kapta meg a szabad demokrata politikus, aki azt is elmondta: a Történeti Hivatal egy volt kormánytag aláírt együttműködési nyilatkozatát, illetve olyan jelentéseket talált, amelyeket három másik, a vizsgálatban érintett politikus írt. Szigorúan titkos vagy hivatásos tisztekről viszont nem esik szó, mivel a Történeti Hivatal főleg a III/III-as főcsoportfőnökség irataival foglalkozik. Az elnök nem kívánta elárulni, hogy az érintettek mely kormány tagjai voltak, mindössze annyit közölt: a korábbi kabinetekben tevékenykedtek. Mécs tegnap úgy nyilatkozott, hogy más anyag még nem jutott el a bizottsághoz, így azokról nem tud tájékoztatást adni. A HVG azonban tudni véli, hogy az NBH is megküldte a kért dokumentumokat. Tóth András, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár mindezt megerősítette: a Nemzetbiztonsági Hivatal elkészítette és elküldte a szervezetnél található, a volt kormánytagokra vonatkozó adatokat az illetékes parlamenti bizottságnak. A lap szerint a most postázott irat az Antall- és a Horn-kormány esetében egy-egy, az Orbán-kormányban viszont öt minisztert jelöl meg, nevük ismertetésével - egyikük Medgyessy Péter miniszterelnök. A HVG tudomása szerint az Orbán-kormány három tagjának volt irata a III/II-es ügyosztályánál, közülük kettőt - Bihari és Magasdi fedőnéven - úgynevezett hálózati személyként tartottak nyilván. A harmadik, D-008 fedőnéven - Medgyessyhez hasonlóan - szt-tiszt volt, s papíron közvetlenül a rendszerváltás előtt egy évig tartották állományban. Az Orbán-kormány másik két érintettjének neve az úgynevezett III/III-as főcsoportfőnökség iratai között szerepel - áll a HVG honlapján. Tóth András elmondta: az NBH a bizottság által küldött listát töltötte ki. Bizonyos információk szerint ezen nem tüntették fel sem az érintettek fedőnevét, sem a kódszámukat. - A két említett kormánytag az átvilágító bírák hatáskörébe tartozott - szögezte le Nikolits István, a Horn-kormány polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli minisztere, reagálva a HVG információjára. A volt miniszter úgy véli: a most folyó vizsgálat inkább káros, mint hasznos, mivel olyan szervezetet gyengít, amelyre nagy szüksége van az országnak. Nem véletlen, hogy a rendszerváltást követően csak a III/III-as csoportfőnökséget szüntették meg jogutód nélkül. Ma is lehetnek olyan szttisztek, akik évtizedek óta működnek - vélekedett Nikolits István, aki minisztersége alatt nem informálódott az szt-tisztek személye iránt. - Ez egy mélyen konspirált rendszer, megvannak azok a zónák, ahonnan a személyekre vonatkozó ismeretek nem terjednek tovább. Az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló köztisztségeket betöltő személyek ellenőrzésére létrehozott bizottságok soros elnöke, Fehérné Léb Judit kizártnak tartja, hogy az általuk már átvilágított politikusok közül utólag bárkiről kiderüljön, hogy ügynök volt. Az elnök hangsúlyozta: 1996 óta az összes kormánytagot átvilágították. A Nemzetbizonsági Hivatalon kívül a szakszolgálatok és az Információs Hivatal is vizsgálatot végez, amely pénteken zárul le. A honvédelmi tárca várhatóan a jövő hét elején juttatja el a Katonai Biztonsági Hivatalnál, illetve a Katonai Felderítő Hivatalnál készített vizsgálat eredményét a bizottsághoz. Ez alapján - az MTI tudomása szerint - egy volt kormánytag biztosan kapcsolatban állt a III/IV-es csoportfőnökséggel. Az állambiztonsági múltat vizsgáló bizottság jövő hétfőn tartja következő ülését, ennek első fele nyilvános lesz, a dokumentumok áttekintése viszont zárt ajtók mögött történik. n . ..............mi - i i i FELHÁBORODOTT FIDESZES POLITIKUS. Kovács Zoltán, az állambiztonsági múltat vizsgáló országgyűlési bizottság fideszes tagja felháborítónak tartja, hogy a sajtóból kellett értesülnie a volt kormányok tagjainak ügynöki érintettségével kapcsolatos információkról. A szivárogtatás véleménye szerint jogszabályba ütközik és megkérdőjelezi a bizottság működésének hitelességét is. Úgy látja: a kiszivárogtatással az egyetlen cél az lehet, hogy „ha már Medgyessy Péter miniszterelnököt nem lehet tisztára mosni, akkor mindenkit besározzanak”. Kovács Zoltán utalt arra, hogy a sajtóinformációk szerint a kormánytagok érintettségéről szóló adatok a Nemzetbiztonsági Hivatal irattárából kerültek elő. Ezeket az iratokat 2001-ig át kellett adni a Történeti Hivatalnak. A politikus érdekesnek nevezte a kérdést, hogy most kitől és hogyan kerültek vissza a dokumentumok az NBH irattárába. (MTI) 2002. augusztus 1., csütörtök Belföld tinsstartol . ■—w; i ——■ mmrr iiimií r—r nmMrwBííimniirTrtfr^^^^^^^^^^ Ma faggatják Medgyessyt Valamennyi titokkörben felmentést kapott a miniszterelnök Ma hallgatja meg Medgyessy Pétert a miniszterelnök titkosszolgálati múltjának feltárására alakult parlamenti vizsgálóbizottság. A kormányfő megkapta a szükséges felmentést a titkosszolgálatokat felügyelő politikai államtitkártól, így nyílt ülésen ad választ a képviselők kérdéseire. ■ Munkatársunktól:_____________ Megkapta a mentesítést a kormányfő valamennyi, a Medgyessy-bizottság vizsgálatának tárgyához kapcsolódó titokkörre vonatkozóan - ez olvasható abban a levélben, amelyet Tóth András titkosszolgálatokat felügyelő politikai államtitkár írt Balogh Lászlónak (MDF), a vizsgálóbizottság elnökének. Az államtitkár hozzájárult a titokkörbe tartozó adatok nyilvánosságra hozatalához is. Gál J. Zoltán kormányszóvivő az MTI-nek nyilatkozva úgy fogalmazott: a miniszterelnöknek nincs titkolnivalója, semmi indok nincs arra, hogy bárkinek a fejében megforduljon a zárt ülés elrendelésének gondolata. Hozzátette ugyanakkor: az államtitkár azt kéri a bizottság elnökétől, tegye lehetővé, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal jelenlegi főigazgatója jelen lehessen a bizottság ülésén arra az esetre, ha ott a szolgálatok jelenlegi működését veszélyeztető kérdések merülnének fel. Az immár két hete működő nyolctagú vizsgálóbizottságnak augusztus 15-ig tart a megbízatása. Eddig a korábbi és a mostani belügyminisztereket, illetve a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőit hallgatták meg. Ismert, az MDF azt követően tett javaslatot a vizsgálóbizottság felállítására, hogy a Magyar Nemzet június 18-i számában kirobbantotta a miniszterelnök titkosszolgálati múltjával kapcsolatos botrányt. Ezen a napon Medgyessy Péter még azt közölte a parlamentben, hogy soha nem volt ügynök. Másnap elismerte: kémelhárító tiszt volt. „A Pénzügyminisztériumban 1977 és 1982 között a nemzetközi pénzügyek területén dolgozva kémelhárító tisztként öt évig segítettem, hogy idegen hírszerzők ne jussanak magyar titkokhoz, ne akadályozhassák meg Magyarország IMF-csatlakozását” - állította. Hozzátette még, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz történt csatlakozást követően megszüntette tevékenységét. Tegnap lapunkban megjelent az a dokumentum, amely szerint Medgyessy Pétert állami szervhez történt kinevezése miatt tartalékállományba helyezték 1982. december 31-i hatállyal. A MIÉP is perelni készül ■ Pál Gábor_____________________ B üntetőeljárást kezdeményez a MIÉP a Magyar Hírlap ellen rágalmazás miatt, mivel a párt szerint minden mértéket nélkülöző, valótlan állítások jelentek meg a lapban. Győri Béla szóvivő közölte, hogy a kedden megjelent ominózus újságcikkben nem lehet elkülöníteni mi a szerző állítása, s mi a hivatkozott Neue Zürcher Zeitungé. Kifejtette azt is, hogy a Magyar Hírlapnál nem árulták el, hogy a neves svájci lap melyik számából vették a leírtakat. A Magyar Hírlap tudósítása szerint a külföldi lap Kelet-Európa populista és idegengyűlölő szervezeteiről közölt kommentárt Roland Hofchler, aki Csurka István zsidó- és cigányellenességéről írt. Egy MIÉP-es tömeggyűlésről szólva a svájci lap állítása szerint a radikális párt szimpatizánsai nyomban megértik Csurka üzenetét: „cigányokkal és zsidókkal kifelé”. A Neue Zürcher Zeitung a Pannon Rádiót Kelet-Európa leggonoszabb fórumának titulálta. Győri Béla a leírtakról kifejtette: levélben fordulnak a svájci laphoz, igaz-e, hogy valóban megjelent az írás, s ha igen magyarázatot kérnek a hazugságokért. A szóvivő azzal kapcsolatban, hogy egy magánszemély beadvánnyal fordult a Legfőbb Ügyészséghez a MIÉP május 5-i állásfoglalásának megsemmisítését kérve, közölte, állnak az eljárás elébe. A nevét eltitkoló magánszemély azt is kéri a vádhatóságtól, hogy vegye fontolóra a MIÉP ténykedésének vizsgálatát és mérlegelje, indítványozza-e a párt működésének felfüggesztését. A MIÉP most hétvégi, illetve májusi állásfoglalásának azt a részét kifogásolja a rejtőzködő feljelentő, amelyikben a MIÉP nem ismeri el a „félrevezetéssel, csalással, idegen erők idegen módszereinek felhasználásával kialakult válsztási eredményt” és, hogy meg kell dönteni a kormányt. Géczi elolvassa Orbán levelét ■ MTI______________________ Géczi József Alajos, a mentelmi bizottság szocialista elnöke csütörtökön tekinti át Orbán Viktor volt miniszterelnök pontosítását, amelyet vagyonbevallásához nyújtott be - értesült az MTI tegnap. Orbán Viktor a testület elnökének felkérésére pontosította vagyonnyilatkozatát, amely az ötnapos határidőn belül megérkezett a mentelmi bizottsághoz. Géczi József Alajos azt kérte a volt kormányfőtől, hogy a vagyonnyilatkozatával kapcsolatban jelölje meg, pontosan melyik rovatban tüntette fel az új házának vásárlása után megmaradt pénzösszeget.