Magyar Nemzet, 2003. február (66. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-01 / 27. szám
Sándor László ismét színre lépett Sándor Lászlót, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) volt elnökét nevezte ki a februárban felálló Közmunka Tanács élére Kiss Péter munkaügyi miniszter. Sándor László tavaly május 8- án váratlanul lemondott a szövetség elnöki posztjáról. A Bakonyi Apám_______________ Sándor László távozásához hozzájárult, hogy a konföderáció legerősebb tagszervezetei elégedetlenek voltak munkájával. Az elnök ténykedése alatt súlyos anyagi helyzetbe került a szövetség, és presztízse is jelentősen csökkent. Tavaly augusztusban Sándor elnöksége alatt adták el a konföderáció Dózsa György úti székházát. Bár az elnök akkori bejelentése szerint az eladásból származó összeget - százötvenmillió forintot - csak az új székház megvásárlására lehetett volna fordítani, a konföderáció jelenleg is a Vasasszakszervezet központjában van. Már korábbi információk is arról szóltak, hogy Sándor László - aki Bokros-csomag idején szocialista képviselő is volt - ajánlatot kapott az MSZP-től, hogy ha a szocialisták alakíthatnak kormányt, úgy az elnök közgazdászi végzettségének megfelelő állásra számíthat. Ismeretes: a választások előtt az MSZOSZ együttműködési megállapodást kötött az MSZP-vel, majd - miközben a konföderáció rendkívül komoly anyagi gondokkal küszködött - hétszázezer szórólapot nyomtatott, illetve terjesztett, amelyeken a baloldal jelöltjeinek támogatására buzdított. Sándor László neve több botrányos ügyben - például VIP-hitel - is felbukkant. Kiss Péter nyáron még cáfolta, hogy Sándor kormányzati feladatot kap. A munkaügyi miniszter tegnap lapunk kérdésére közölte: akkor nem látott olyan feladatkört, amit Sándor betölthetett volna. A volt szakszervezeti vezető februártól egy 5,6 milliárd forintos költségvetésű testület irányítója lesz. Úgy tudjuk, Bálint Attila, az MSZOSZ volt szóvivője is - aki Sándorral szinte egy időben távozott a szövetségből „szakmai” feladatot kap a Közmunka Tanácsban. Elkezdődött a kiképzés Folytatása az 1. oldalról • Ismereteket sajátítanak el elsősegélynyújtásból, megtanulják felismerni az aknákat, valamint a nukleáris, biológiai és kémiai védőfelszerelések használatát egy esetleges támadásban. Az iraki ellenzékiek az önvédelmi kézifegyvereket csak egy erre kijelölt területen használhatják. A kiképzés második szakaszában a polgári-katonai funkciók támogatására, többek között a gördülékeny távközlési és egyéb kapcsolattartásra is felkészítik az önkénteseket. Értesüléseink szerint az önkéntesek nagy része többéves katonai és összekötői tapasztalattal bír. Folytatódik a bázis körül a biztonsági intézkedések bevezetése és végrehajtása is. A napokban hatszáz gépjárművet ellenőriztek a Taszár mellett lévő 61-es úton a kaposvári és az ORFK által Somogyba vezérelt rendőrök. Az akció során a rendőrök nem találtak arra utaló jelet, illetve eszközt, amely a közbiztonságot fenyegetné - tudtuk meg ősz István alezredestől, a kaposvári rendőrség osztályvezetőjétől. Nemrég huszonhárom rendőrt vezényeltek Somogy megyébe, akik között tűzszerészek, készenlétiek és járőrözők is vannak - közölte Szita Károly, Kaposvár polgármestere. Megjegyezte: egy helyi telefonos felmérés szerint Kaposváron a lakosok több mint egyharmada tart a kiképzéstől, és ellenzi a bázis felajánlását. Tegnap az Asszonyok a Nemzeti Egységért mozgalom felhívásához csatlakozva több mint tíz civil szervezet tiltakozott közleményben a légibázis átengedése ellen, és követelte, hogy a kormány álljon el felelőtlen felajánlásától. A Kisgazda Polgári Egyesület szintén tiltakozásra szólította fel szimpatizánsait. Információink szerint országos demonstráció is indul majd Kaposvárról a taszári kiképzés és a háborús politika ellen. A felnőtt lakosság háromnegyede ellenzi az afganisztáni katonai akciókban való magyar részvételt - derül ki a Gallup Intézet közvélemény-kutatásából. A felmérés szerint azt, hogy hazánk katonai orvoscsoporttal vesz részt az akcióban, az összes megkérdezett fele támogatja, de 45 százaléka ellenzi. Vita az FKGP-ben Az FKGP botrányos körülmények között megtartott tegnapi vezetőségi tanácskozásán elfogadták, hogy a párt elnökválasztó nagyválasztmányát és nagygyűlését március elsejére hívják össze. Danka Lajos a tegnapi ülés határozatait bíróság előtt támadja meg. ■ Jszsó Ákos__________________ B iztonsági őrök sorfalán keresztül lehetett bemenni tegnap az FKGP Belgrád rakparti székházába, ahol a párt 15 fős országos elnöksége, valamint a megyék küldöttei álta alkotott országos vezetőség ülésezett. A tanácskozáson megjelent Balogh Gyula (Fidesz) és Szabó János volt honvédelmi miniszter is. A zárt ülésről az őrök kitessékelték Danka Lajost, az FKGP Vas megyei referensét. Gyimóthy Géza a tanácskozáson bejelentette: lemond a megyei vezetőségi posztjáról. Danka lapunknak elmondta: a párton belül általa tapasztalt törvénytelenségek miatt többször fontolgatta a lemondását. A közelmúltban elkészítette a lemondónyilatkozatának tervezetét is, amelyet azonban nem küldött el Réti Miklós pártelnöknek. A papír valahogyan mégis Réti kezébe került, aki a tegnapi tanácskozáson arra hivatkozva nem engedte be a terembe, hogy elfogadta a lemondását. Danka szerint Réti felújította a Torgyán József idején megszokott módszereket. Réti Miklós cáfolta Danka vádjait. Szerinte a pártban demokratikus körülmények között zajlik a tisztújítási folyamat, amelyet néhányan meg kívánnak zavarni. Elmondta: a vezetőségi ülés döntése értelmében a párt elnökválasztó országos nagyválasztmányát március elsején tartják. 2003. február 1., szombat Belföld ulwar Nemzet II Módosulhat a házszabály A tervezet fő pontjairól megállapodtak, de az ülésezés rendje továbbra is kérdéses Elkészült a házszabály-módosítás tervezete - mondta lapunknak Avarkeszi Dezső, az illetékes albizottság MSZP-s elnöke. Isépy Tamás (Fidesz) szükségesnek nevezte a módosítást, ám korainak vélte azt a kérdést, hogy a tizenhárom kereszténydemokrata képviselő önálló frakciót alakít-e. » Cz.IRJÁK—JÁZSÓ_______________ M egegyezés született a lényegi kérdésekben a házszabály-módosítással kapcsolatban - mondta kérdésünkre Avarkeszi Dezső, a kérdésért felelős albizottság szocialista elnöke. Kifejtette: nem sikerült megegyezni a vizsgálóbizottságokról és az ülésezési rendről, de a frakcióalapítás és -megszűnés új szabályairól és a független képviselők jogállásáról igen. Az albizottság elnöke elmondta: a tervezet szerint a jövőben tíz fő lenne a képviselőcsoportok minimális létszáma. Kivéve akkor, ha egy párt listán jut be a parlamentbe, de a választási eljárásról szóló törvény szerint tíznél kevesebb mandátumot szerez. A parlamenti ciklus közben alakuló képviselőcsoportok létszámának viszont minimum tíz főnek kell lennie - mondta. A független képviselők továbbra sem alakíthatnak frakciót, de ők is tíz aláírás összegyűjtése után gyakorolhatnak bizonyos kollektív jogokat. Avarkeszi kifejtette: a szocialisták korábban valóban nem támogatták ciklus közben új frakciók alakítását, ám ezen az álláspontjukon a konszenzus érdekében változtattak. Isépy Tamás (Fidesz) szükségesnek nevezte a házszabály módosítását. Emlékeztetett arra, hogy tavaly december óta a parlament a mulasztásos alkotmánysértés állapotában van. A taláros testület ugyanis korábban az alaptörvénybe ütközőnek találta és megsemmisítette azt, hogy csak tizenöt képviselő alkothat frakciót. (A MIÉP-nek az előző ciklusban csak tizennégy képviselője volt, és ők fordultak az AB-hez.) Isépy, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) utolsó frakcióvezetője idő előttinek nevezte azt a felvetésünket, hogy a Fidesz-frakcióban ülő kereszténydemokrata politikusok a házszabály várható módosítása után önálló képviselőcsoportot kívánnak-e létrehozni (ugyanis tizenhárman vannak). Szerinte e kérdésre a KDNP-nek a párt belső megerősödése után kell visszatérnie. Kijelentette: ha ez már megtörtént, akkor a választójogi törvény figyelembevételével kell eldönteni, hogy önálló pártként szállítani tudja-e a Fidesznek a 2002-es választásokkor hiányzó szavazatokat. Hozzátette: az ezzel kapcsolatos viták jelenleg csak arra jók, hogy megzavarják a tisztánlátást. Pokorni bírálja az oktatáspolitikát Oktatási intézmények bezárásával és a pedagógusok tömeges elbocsátásával jár majd az SZDSZ iskolaszerkezet átalakítását célzó kezdeményezése - jelentette ki Pokorni Zoltán (Fidesz). Az oktatási tárca közölte: a közoktatási törvény tervezetében nem szerepel az iskolaszerkezet átalakítása. Szakács Árpád_______________ N em utópiák alapján kell radikális változásokkal átalakítani a magyar iskolaszerkezetet, mert abban több lesz a kár, mint a haszon - reagált tegnap Pokorni Zoltán az SZDSZ oktatási reformokkal kapcsolatos új elképzeléseire. A politikus leszögezte: a hat plusz hat, illetve hat plusz négy plusz két éves iskolarendszer 1996-ban és 1997-ben már megbukott, sem a pedagógusok, sem a szülők nem támogatják. Az új rendszer több hibája közül kiemelkedik az, hogy újabb iskolabezárásokkal és pedagóguselbocsátásokkal járna. A fideszes politikus elmondta: a hat plusz hatos modell azon alapul, hogy a tanulók lineárisan építkezve sajátítják el a tudást. A közoktatási törvény módosításának tervezete még az iskolaszerkezet átalakításának lehetőségét is kizárja - reagált közleményében az Oktatási Minisztérium a Pokorni Zoltán által elmondottakra. Ezzel kapcsolatban Sió László, a Fidesz pedagógustagozatának vezetője kijelentette: az SZDSZ a törvényi szabályozást megkerülve, a Nemzeti alaptanterv „mögé bújva” akarja elképzelését keresztülvinni. Pokorni szerint nem utópiák alapján kell megreformálni a magyar iskolarendszert RATÓ: Tóth Tibor ISKOLABEZÁRÁSOK SZERTE AZ ORSZÁGBAN. A zalaegerszegi önkormányzat tegnapi döntése értelmében két helyi óvodát és két általános iskolát megszüntettek, további hatot kettesével összevontak vagy közös irányítás alá helyeztek. A város két szakközépiskoláját öszszevonták, másik négy szakközépiskola ezentúl közös vezetés alatt működik; ugyanez lett a sorsa három kollégiumnak is. A gimnáziumokat nem szervezték át. Az intézkedés várhatóan száz pedagógus elbocsátásával jár. Költségvetési nehézségekre hivatkozva több önkormányzat tervez hasonló intézkedéseket, így Győrben több mint húsz, Kőbányán tizenkét oktatási intézményt zárnának be, illetve vonnának össze. (M. B.) Közepes osztályzat a T. Háznak A Szonda Ipsos felmérése csaknem négymillió forintba került Az Országgyűlés társadalmi megítélése közepes, a legelismertebb intézmény az Alkotmánybíróság - derül ki a Szonda Ipsos felméréséből. A kétkamarás parlament felállításával a közvélemény-kutatásban megkérdezettek több mint fele egyetértett. ■ Csont Szandra______________ A politika és a parlamentben zajló politikai események iránti érdeklődés közepesnél mérsékeltebbnek mondható - ismertette a parlament felkérésére végzett közvélemény-kutatás eredményeit Závecz Tibor, a Szonda Ipsos kutatási vezetője. A felmérésből kiderül, hogy az Országgyűlés a legismertebb politikai intézmény, ám tekintélyét közepesnek értékelték a megkérdezettek. A parlamenttől a lakosság az érdek-képviseleti funkciók ellátását várja el leginkább, azonban ez a többség szerint nem teljesül maradéktalanul. A megkérdezettek csaknem fele nincs tisztában az állandó parlamenti bizottságok számával és elnevezésével. A legtöbben egyébként a honvédelmi bizottságot tudták megnevezni. Szili Katalin házelnököt válaszadók fele ismeri. Az Országgyűlés korábbi elnökei közül Áder János a legismertebb. A felmérésben részt vevők szerint az uniós csatlakozásra való felkészítésben nagy a parlament szerepe, és annak súlya a politikai életben a csatlakozás után változatlan lesz. A megkérdezettek többsége helyeselné, ha a civil szervezetek kétkamarás parlament felállításával beleszólhatnának az ország sorsát érintő fontosabb kérdésekbe. A parlament tevékenységéről szóló hírek mennyiségével és objektivitásával a közvélemény elégedett. Szili Katalin a közvéleménykutatást értékelve elmondta: jó lenne, ha a T. Ház megítélése elérné az intézmény ismertségének szintjét. A felmérés szerint a legnagyobb presztízse az Alkotmánybíróságnak van, a rangsor legalján a szakszervezetek és a munkaadók szervezetei találhatók. A Magyar Televízió és a Magyar Rádió elismertsége a parlamenthez hasonlóan közepes osztályzatot kapott. ■ A közismerten jó szocialista kapcsolatokat ápoló Levendel Ádám által vezetett Szonda Ipsos az Országgyűlési Hivatal meghívásos közbeszerzési pályázatán nyerte el a közvélemény-kutatásra a megbízást. A Magyar Nemzet úgy értesült, hogy a felmérés hozzávetőlegesen négymillió forintba került. A politikai intézmények presztízse Alkotmánybíróság Önkormányzatok Köztársasági elnök Kormány Hadsereg Országgyűlés Magyar Rádió Magyar Televízió Rendőrség Egyházak Szakszervezetek Munkaadók szervezetei 0 IS 30 45 60 75