Magyar Nemzet, 2003. augusztus (66. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-01 / 178. szám

K&H-ügy: még nincs újabb gyanúsított A K&H Equities sikkasztással gyanúsított brókere, Kulcsár Attila ellen már okirat-hamisí­tás miatt is nyomoz a rendőr­ség: a gyanú szerint hamis do­kumentumokkal igazolta isko­lai végzettségét a társaság felé. Lehet, hogy a brókeren kívül más gyanúsítottja is lesz a rendőrségnek.­ ­ Török L.ászl­ó_____________________ K­ ulcsár Attila jelenleg az egyedü­li gyanúsított a K&H Equities­­nél történt milliárdos sikkasztással kapcsolatban, de lehet, hogy újabb embereket is gyanúsítottként hall­gatunk ki - közölte Németh Lajos, az ORFK kommunikációs igazgatóhe­lyettese. A Magyar Hírlap korábban megírta, hogy banki alkalmazotta­kat és a bróker egyes ügyfeleit is meggyanúsíthatja a rendőrség. Az alezredes megerősítve lapunk információját kijelentette: a Pénz­ügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) feljelentést tett okirat­hamisítás miatt, mert Kulcsár Attila hamis dokumentumokkal igazolta iskolai végzettségét, a feljelentés ira­tait az ügyhöz csatolták. A nyomo­zóhatóság az eljárás jelenlegi szaka­szában nem kíván tájékoztatást adni a fejleményekről, s a sajtóértesülé­sekre sem kívánnak reagálni. Lapértesülés szerint arab magán­­személyek vették fel azt a négy-hat­­milliárd forintot, amely a K&H Equi­­tiestől indult és a Montrade közvetí­tésével került egy hazai kereskedel­mi bank egyik fiókjába. A Magyar Nemzet információi szerint ez az Inter-Európa Bank Rt. Németh La­jos elmondta: a rendőrség nem foly­tat nyomozást az Inter-Európa Bankkal kapcsolatban. Azt azonban már korábban megtudtuk, hogy a PSZÁF két hónapja átfogó vizsgála­tot folytat a pénzintézetnél, ugyan­akkor ez nem zárja ki annak a lehe­tőségét, hogy a felügyelet a K&H-ügy miatt célvizsgálatot is folytasson. A Montrade idén március 19-én törölt magyarországi képviseletét 1992-től Schönthal Henrik vezette, aki a rendszerváltás előtt az IBUSZ utazási iroda londoni kirendeltsé­gét irányította. A PSZÁF közleményben jelen­tette be: határozatban kötelezte a K&H Equities Rt. brókercéget, hogy ügyfeleivel augusztus 31-ig folytassa le a szükséges elszámolá­sokat és egyeztetéseket, és ennek eredményéről tájékoztassa a fel­ügyeletet. A kötelezettség határ­időig történő lebonyolítása érde­kében a brókercég tevékenységét -várhatólag szeptember 30-ig - csak korlátozott körben folytat­hatja. Vita a megszorításról Az adócsökkentés kapcsán újabb SZDSZ-es javaslat került nap­világra, ez pedig a gyermekek után járó adókedvezményt kurtí­taná meg. Az ellenzék szerint a kabinet az igazságosság leple alatt valójában spórolni akar az embereken azzal, hogy szűkíte­né a lakáshitelekkel kapcsolatos adójóváírást. A koalíciós egyez­tetéssel a felek megvárják a kormányfő pihenésének végét. M TáBORI-G­ZTRJÁK-DEMRT__________ S­em megszorításokról, sem koa­líciós vitáról nem tudunk - üzente titkárságán keresztül Gulyás Erika helyettes kormányszóvivő la­punk azon kérdésére, hogy Med­­gyessy Péter miniszterelnök mikor kívánja tájékoztatni a közvéle­ményt e két kérdésben. Hozzátette: a jövő héten várhatólag megindul­nak a koalíciós egyeztetések. Ko­rábban ezt múlt hétre ígérte. Úgy tudjuk, a jövő heti kezdés oka az, hogy azt szeretnék, hogy Medgyes­­sy is vegyen részt a megbeszélése­ken, ő viszont szabadságát tölti. Mindeközben az SZDSZ elnöke, Kuncze Gábor ismét leszögezte: pártja ragaszkodik az adócsökken­téshez. A megvalósítás részleteiről, forrásairól az SZDSZ és az MSZP közötti tárgyalásokon esik majd szó. Tegnap újabb SZDSZ-es politi­kus tette közzé indítványát. Béki Gabriella ügyvivő jövedelemplafon bevezetését javasolja a gyermekek után járó adókedvezmények eseté­ben. Előzetes becslése szerint ezzel mintegy huszonötmilliárd forintot takaríthatna meg a költségvetés. Indítványának lényege, hogy az át­lagos havi jövedelem 2-2,5-szere­­sénél magasabb keresetű szülők ne legyenek jogosultak a szóban forgó adókedvezményre. Nemrégiben Kozák Márton, az MTV-kuratóri­­um elnökségének SZDSZ-es tagja vetette fel a tévé-előfizetési díj visszaállítását, amelyet utóbb az MSZP-s Újhelyi István elfogadha­tatlannak minősített. Éles bírálatsorozattal reagált az ellenzék a kormány kedvezményes lakáshitelek adókedvezményét érintő koncepciójára. A Fidesz sze­rint a kabinet az igazságosság leple alatt valójában spórolni akar az embereken azzal, hogy szűkítené a lakáshitelekkel kapcsolatos adójó­váírás kereteit. Szijjártó Péter (Fi­desz) úgy véli: előjött a kormány­ból a bankárstílus. Nyitrai Zsolt (Fidesz) hangsúlyozta, a Pénzügy­minisztériumnak (PM) nemcsak az MSZP-vel kellene egyeztetnie az adójóváírásról, hanem az érintet­tekkel, a hitelfelvevőkkel is. Az MDF ugyancsak tiltakozik a lakás­­támogatási rendszer elsorvasztása ellen. Ékes József (MDF) hangsú­lyozta: a fiatal házasok 95 százalé­kának fizetését és lakásvásárlását nem szabadna egy miniszteri kere­sethez vagy egy miniszteri lakásvá­sárláshoz hasonlítani. Göndör István (MSZP) közölte: az MSZP azt akarja, hogy igazságo­sabbá váljon a lakástámogatási rendszer. - Annak érdekében tár­gyalunk a PM-mel, hogy a megnö­velt szociálpolitikai támogatás és a kedvezményes lakáshitel mellett a rászoruló lakásvásárlók továbbra is részesüljenek adókedvezmény­ben - magyarázta. Veres János, a PM politikai ál­lamtitkára lapunknak megerősítet­te: méltánytalannak tartja, hogy a költségvetéstől kamattámogatást kapó, lakáshitellel rendelkező pol­gárok adókedvezményben is része­süljenek. Ez szerinte dupla támo­gatás, amit a szűkös keretek között mozgó költségvetés nem bír el, ezért az államtitkár támogatja az adókedvezmény megszüntetését. Hasonlóképpen eltörlendőnek mi­nősítette Veres a tehetősebb csalá­dok gyermekek után járó adóked­vezményét is, egyetértve ezzel Béki Gabriellával. Kérdésünkre, misze­rint a megszorítások, illetve az ez­zel párhuzamos hitelpolitika nem vezet-e újra adósságspirálhoz, úgy vélekedett: ilyen veszély nincs. Ki­fejtette: sem jelentősebb kamat­emeléstől, sem pedig a forint árfo­lyama elleni újabb spekulációs hul­lámtól nem kell tartani. 2001. augusztus L, péntek Belföld ' d­ízf 81' IBI3 Elismert üdülői tulajdonrész Gyurcsány Ferenc barátja engedélyezte a sportminiszter 1994-es ingatlanszerzését Gyurcsány Ferenc sportminiszter barátja és üzletfele engedélyez­te, hogy Gyurcsány harmincmillió forintért megvásárolhassa a balatonöszödi kormányüdülő egy részét. Répássy Róbert (Fidesz) szerint nyilvánosságra kell hozni a KEHI vonatkozó jelentésének legalább az ügylettel foglalkozó részét. N­­sztr­ák Imre______________________ E­lismerte tegnap Gyurcsány Fe­renc ifjúsági miniszter, hogy megvette a balatonöszödi kor­mányüdülő egy részét, egy 910 négyszögöles telken álló kétszintes, 300 négyzetméteres lakóterületű, négy lakosztályos üdülőt. Sajtótá­jékoztatóján elmondta: az ingat­lanhoz egy lízingkonstrukcióval ju­tott hozzá, a tulajdonában lévő Altus Rt. leányvállalata, az ALDO Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Ta­nácsadó Kft.-n keresztül. A szerző­dést 1994. január 26-án írták alá. A tízéves futamidejű lízingszerződés szerint Gyurcsány cége évi 2,5 mil­lió forint fejében plusz a lejáratkor kifizetendő ötmillió forintért szerzi meg a tulajdonjogot. Gyurcsány Ferenc szerint kétség sem férhet az ügylet jogszerűségéhez, az értéke­sítés folyamata nyilvános volt. A kormányüdülő egy részének eladá­sát a Miniszterelnöki Hivatal akko­ri gazdasági helyettes államtitkára, Gyurcsány régi barátja és KISZ-de­­miszes társa, majd későbbi üzletfe­le, Szilvásy György engedélyezte. Szilvásy volt az, aki korábban a kancellária Szalay utca 4. alatti in­gatlanát értékesítette. Ennek az épületnek azt a részét, amelyben addig a MeH óvodája működött, szintén Gyurcsány cége, az Altus Rt. szerezte meg. Gyurcsány elmondta: az üdülő árát az akkori hivatalos értékbecs­lés 18,5 millió forintra tette. Szerin­te ez reális ár volt. Kifejtette: tervei szerint az ingatlant - felújítva vagy anélkül - 2004­ vagy 2005-ben el­adja, reményei szerint 70-80 millió forintért. Elmondta: a KEHI jelen­tése foglalkozik az ügylettel. Azt is­meri, de róla nem beszélhet, egy­részt mert munkaanyag és mert a MeH kifogásolja az abban foglalta­kat, másrészt pedig a hivatal ko­rábbi vezetője 30 évre titkosíttatta. A mai napon bizonyossá vált, hogy Gyurcsány Ferenc cége tízéves részletekben, összesen harminc­­millió forintért megszerezte az álla­mi tulajdonban lévő balatonöszödi kormányüdülő egyik 300 négyzet­méteres, kétszintes, 900 négyszög­­öles telken álló, vízparti villáját - áll Répássy Róbert közleményében. Az is bizonyossá vált, hogy a KEHI az állami üdülők ingatlanhasználatá­ról 2002 első félévében készült je­lentése foglalkozik a miniszter cé­gének tulajdonszerzésével - szö­gezte le. Répássy felhívja a figyel­met arra: az eladást engedélyező Szilvásy György nemcsak barátja és üzlettársa Gyurcsánynak, hanem tulajdonostársa is volt 2000. de­cember 29. és 2002. május 23. kö­zött a balatonöszödi ingatlant meg­szerző cégben.­­ A napvilágra ke­rült tények miatt arra kérem Gyurcsány Ferencet, hogy mint a kormány tagja feltétlenül engedé­lyezze a KEHI-jelentés teljes szöve­gének, de legalább a vonatkozó ré­szének a nyilvánosságra hozatalát - írja a képviselő. Kész a haderőreform terve is Js­zsó-MTI________________________ N­ em tartható fenn tovább a Var­sói Szerződéstől örökölt tech­nika, ezért is szükséges a haderő át­alakítására egy tízéves programot beindítani. A honvédelmi tárca az augusztus 6-i kormányülésen is­merteti a koncepciót - mondta Ju­hász Ferenc szakminiszter Táborfal­ván, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának kihelyezett ülésén. Mint fogalmazott: „a koncepció sar­kalatos pontja, hogy a védelmi erő nem csökkenhet, de kivonják azokat az elavult technikákat, amelyek fel­újítása finanszírozhatatlan, többek között a lánctalpas eszközöket, a tü­zérségi fegyverek egy részét, a heli­koptereket, a repülőgépeket, ame­lyekről korábban nem mertük be­vallani, hogy lényegében működés­­képtelenek.” Hozzátette: ugyanak­kor a mozgékonyságot, a gyors csa­pásmérő képességet növelni kell a következő tíz évben, miközben a lét­szám fokozatosan csökken, a jelen­legi negyvenötezerről harmincezer­re. Ennek eredményeként a hadse­reg finanszírozása is gazdaságosabb lehet. Az idén ugyanis például há­­romszázkilencmiliárd forint a hon­védség költségvetése, ami kétszer nagyobb, mint az ukrán, és na­gyobb, mint a román hadsereg fenntartására fordított összeg, vala­mint hozzávetőleg azonos a lengyel hadseregével. Nyitrai András (Fidesz) kifogá­solta, hogy a bizottság vitaanyag helyett kész koncepciót ismerhe­tett meg, s kritizálta a terv részét képező elképzelést, amely a Hód­mezővásárhelyi Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdandár átalakítá­sát célozza. „Ez már azért sem in­dokolt, mert az elmúlt években milliárdos nagyságrendű fejleszté­sek valósultak meg itt” - fűzte hoz­zá. Karsai Péter (MDF) a haderőre­form szükségességével egyetért. A tervezet hibájának tartja, hogy a nemzetközi szerepvállalás rovásá­ra háttérbe szorítja a honvédség alapfeladatát, a haza védelmét. Hozzátette: a reform az önkéntes haderőre való áttérés erőltetésével más feladataitól von el pénzt. A bizottság megtekintette az Irakba készülő zászlóalj kiképzésé­nek zárófoglalkozását. Bemutatták a szeptembertől Irakban szolgála­tot teljesítő 300 katona felszerelését is. Az egyenként 67 tárgyból álló, fejenként egymillió forintba kerülő csomag egyebek mellett golyóálló mellényt, önvédelmi pisztolyt, moszkitóhálót, gázálarcot, gumi­matracot, sátrat tartalmaz. i­ Szakács Árpád____­_______________ C­sökkent a súlyos bűncselekmé­nyek, lakásbetörések, autólo­pások száma az első fél évben, míg a vétségek és a közrend elleni bűn­elkövetőknél növekedést mutat a statisztika - mondta tegnap Lam­­perth Mónika belügyminiszter a Bárándy Péter igazságügy-minisz­terrel tartott közös sajtótájékozta­tón. Közölte: a vagyon elleni bűn­­cselekményeknél 2,9 százalékos a csökkenés, ezen belül a személy­gépkocsi-lopás száma 0,7 százalék­kal, a lakásbetörésé 16 százalékkal lett kevesebb. Ugyanakkor folytató­dott az ismertté vált bűncselekmé­nyek számának növekedése. Az antidiszkriminációs tör­vénytervezettel kapcsolatos Job­bik­ kifogásra úgy reagált: a súlyos szankció kiszabására is alkalmas Egyenlő Bánásmód Bizottság tag­jait az igazságügy-miniszter javas­latára a miniszterelnök nevezné ki. A Jobbik a minap úgy fogalmazott: az antidiszkriminációs törvény el­fogadásával egy ultraliberális kom­mandót akar felállítani a kormány. Nem lesz hatással a magyaror­szági bírák javadalmazására és a bíróságok anyagi helyzetére az, hogy a jövő hónapban az ügyben Magyarországon vizsgálódik a Nemzetközi Bírói Egyesület kül­döttsége - nyilatkozta kérdésünkre Bárándy Péter. Hozzátette: a bírói fizetésemelésnél figyelemmel kell lenni a társadalom helyzetére is. Ilyen tekintetben a hazai bírók jut­tatása megfelel annak, mint amit egy nyugat-európai bíró kap, otta­ni körülmények között - fogalma­zott Bárándy. Lamperth Mónika szerint csökkent a súlyos bűncselekmények, lakásbetörések, autólopások száma fotó: Körneczi Bálint Átdolgozandó alkotmány? ■ MTI__________,___________ M­egfelelően működhet a je­lenlegi alkotmány alapján is az Alkotmánybíróság (Ab), illetve a jogalkalmazók köre, ám az 1949- ben megalkotott alaptörvény át­dolgozásra szorul - nyilatkozta Né­meth János, a testület tegnap nyug­díjba vonult elnöke. Hozzátette: a szocialista alkotmány tartalmas a rendszerváltozás időszakában tel­jesen megváltozott, ám akadnak benne koherenciazavarok, és a fel­építése is átgondolandó. - A jelen­legi alkotmány esetenként nagyon szűkszavúan fogalmaz, továbbá vannak olyan kérdések, amelyek az alaptörvény különböző szakaszai­nak elemzése nyomán más és más megítélés alá eshetnek - fejtette ki. - Az alkotmányozás folyamatába azonban az Ab-nek nincs lehetősé­ge beleszólni; ez az egyetlen jogsza­bály a magyar belső jogban, amely­hez nem nyúlhat hozzá - mondta. A Legfelsőbb Bíróság (LB) jogegy­ségi határozatainak alkotmánybí­rósági felülvizsgálatára vonatkozó kérdés kapcsán Németh János le­szögezte: az igazságszolgáltatás legfőbb szerve az LB, az alkot­mányvédelemé pedig az Ab. Veszélyben a két új ítélőtábla 11 Szakács Árpád____________________ A kormány mérlegeli, hogy elha­­lassza-e a debreceni és a győri ítélőtáblák létrehozását - értesült lapunk. A bírósági reform része­ként idén január 1-jén Budapesten, Szegeden és Pécsett állították fel a fellebbviteli fórumokat, s azok júli­us elsejétől kezdték meg működé­süket. A korábbi tervek szerint 2005-ben további két ítélőtábla kez­dené meg munkáját Debrecenben és Győrben. Információink szerint az esetleges halasztás mögött költ­ségvetési megszorítások állnak. A táblák létrejöttét a bírósági refor­mot megvalósító 1997. évi törvé­nyek rendelték el. Ennek értelmé­ben 1999. január 1-jétől Budapes­ten, Szegeden és Pécsett, legkésőbb 2003. január elsejéig pedig Győrött és Debrecenben kezdték volna meg működésüket. Az Orbán-kormány elnapolta a fellebbviteli fórumok felállítását, mivel nem találta ren­dezettnek a működési feltételeket. Múlt év júniusában a parlament öt tábla létrehozásáról döntött.

Next