Magyar Nemzet, 2003. augusztus (66. évfolyam, 178-202. szám)
2003-08-01 / 178. szám
K&H-ügy: még nincs újabb gyanúsított A K&H Equities sikkasztással gyanúsított brókere, Kulcsár Attila ellen már okirat-hamisítás miatt is nyomoz a rendőrség: a gyanú szerint hamis dokumentumokkal igazolta iskolai végzettségét a társaság felé. Lehet, hogy a brókeren kívül más gyanúsítottja is lesz a rendőrségnek. Török L.ászló_____________________ K ulcsár Attila jelenleg az egyedüli gyanúsított a K&H Equitiesnél történt milliárdos sikkasztással kapcsolatban, de lehet, hogy újabb embereket is gyanúsítottként hallgatunk ki - közölte Németh Lajos, az ORFK kommunikációs igazgatóhelyettese. A Magyar Hírlap korábban megírta, hogy banki alkalmazottakat és a bróker egyes ügyfeleit is meggyanúsíthatja a rendőrség. Az alezredes megerősítve lapunk információját kijelentette: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) feljelentést tett okirathamisítás miatt, mert Kulcsár Attila hamis dokumentumokkal igazolta iskolai végzettségét, a feljelentés iratait az ügyhöz csatolták. A nyomozóhatóság az eljárás jelenlegi szakaszában nem kíván tájékoztatást adni a fejleményekről, s a sajtóértesülésekre sem kívánnak reagálni. Lapértesülés szerint arab magánszemélyek vették fel azt a négy-hatmilliárd forintot, amely a K&H Equitiestől indult és a Montrade közvetítésével került egy hazai kereskedelmi bank egyik fiókjába. A Magyar Nemzet információi szerint ez az Inter-Európa Bank Rt. Németh Lajos elmondta: a rendőrség nem folytat nyomozást az Inter-Európa Bankkal kapcsolatban. Azt azonban már korábban megtudtuk, hogy a PSZÁF két hónapja átfogó vizsgálatot folytat a pénzintézetnél, ugyanakkor ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a felügyelet a K&H-ügy miatt célvizsgálatot is folytasson. A Montrade idén március 19-én törölt magyarországi képviseletét 1992-től Schönthal Henrik vezette, aki a rendszerváltás előtt az IBUSZ utazási iroda londoni kirendeltségét irányította. A PSZÁF közleményben jelentette be: határozatban kötelezte a K&H Equities Rt. brókercéget, hogy ügyfeleivel augusztus 31-ig folytassa le a szükséges elszámolásokat és egyeztetéseket, és ennek eredményéről tájékoztassa a felügyeletet. A kötelezettség határidőig történő lebonyolítása érdekében a brókercég tevékenységét -várhatólag szeptember 30-ig - csak korlátozott körben folytathatja. Vita a megszorításról Az adócsökkentés kapcsán újabb SZDSZ-es javaslat került napvilágra, ez pedig a gyermekek után járó adókedvezményt kurtítaná meg. Az ellenzék szerint a kabinet az igazságosság leple alatt valójában spórolni akar az embereken azzal, hogy szűkítené a lakáshitelekkel kapcsolatos adójóváírást. A koalíciós egyeztetéssel a felek megvárják a kormányfő pihenésének végét. M TáBORI-GZTRJÁK-DEMRT__________ Sem megszorításokról, sem koalíciós vitáról nem tudunk - üzente titkárságán keresztül Gulyás Erika helyettes kormányszóvivő lapunk azon kérdésére, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök mikor kívánja tájékoztatni a közvéleményt e két kérdésben. Hozzátette: a jövő héten várhatólag megindulnak a koalíciós egyeztetések. Korábban ezt múlt hétre ígérte. Úgy tudjuk, a jövő heti kezdés oka az, hogy azt szeretnék, hogy Medgyessy is vegyen részt a megbeszéléseken, ő viszont szabadságát tölti. Mindeközben az SZDSZ elnöke, Kuncze Gábor ismét leszögezte: pártja ragaszkodik az adócsökkentéshez. A megvalósítás részleteiről, forrásairól az SZDSZ és az MSZP közötti tárgyalásokon esik majd szó. Tegnap újabb SZDSZ-es politikus tette közzé indítványát. Béki Gabriella ügyvivő jövedelemplafon bevezetését javasolja a gyermekek után járó adókedvezmények esetében. Előzetes becslése szerint ezzel mintegy huszonötmilliárd forintot takaríthatna meg a költségvetés. Indítványának lényege, hogy az átlagos havi jövedelem 2-2,5-szeresénél magasabb keresetű szülők ne legyenek jogosultak a szóban forgó adókedvezményre. Nemrégiben Kozák Márton, az MTV-kuratórium elnökségének SZDSZ-es tagja vetette fel a tévé-előfizetési díj visszaállítását, amelyet utóbb az MSZP-s Újhelyi István elfogadhatatlannak minősített. Éles bírálatsorozattal reagált az ellenzék a kormány kedvezményes lakáshitelek adókedvezményét érintő koncepciójára. A Fidesz szerint a kabinet az igazságosság leple alatt valójában spórolni akar az embereken azzal, hogy szűkítené a lakáshitelekkel kapcsolatos adójóváírás kereteit. Szijjártó Péter (Fidesz) úgy véli: előjött a kormányból a bankárstílus. Nyitrai Zsolt (Fidesz) hangsúlyozta, a Pénzügyminisztériumnak (PM) nemcsak az MSZP-vel kellene egyeztetnie az adójóváírásról, hanem az érintettekkel, a hitelfelvevőkkel is. Az MDF ugyancsak tiltakozik a lakástámogatási rendszer elsorvasztása ellen. Ékes József (MDF) hangsúlyozta: a fiatal házasok 95 százalékának fizetését és lakásvásárlását nem szabadna egy miniszteri keresethez vagy egy miniszteri lakásvásárláshoz hasonlítani. Göndör István (MSZP) közölte: az MSZP azt akarja, hogy igazságosabbá váljon a lakástámogatási rendszer. - Annak érdekében tárgyalunk a PM-mel, hogy a megnövelt szociálpolitikai támogatás és a kedvezményes lakáshitel mellett a rászoruló lakásvásárlók továbbra is részesüljenek adókedvezményben - magyarázta. Veres János, a PM politikai államtitkára lapunknak megerősítette: méltánytalannak tartja, hogy a költségvetéstől kamattámogatást kapó, lakáshitellel rendelkező polgárok adókedvezményben is részesüljenek. Ez szerinte dupla támogatás, amit a szűkös keretek között mozgó költségvetés nem bír el, ezért az államtitkár támogatja az adókedvezmény megszüntetését. Hasonlóképpen eltörlendőnek minősítette Veres a tehetősebb családok gyermekek után járó adókedvezményét is, egyetértve ezzel Béki Gabriellával. Kérdésünkre, miszerint a megszorítások, illetve az ezzel párhuzamos hitelpolitika nem vezet-e újra adósságspirálhoz, úgy vélekedett: ilyen veszély nincs. Kifejtette: sem jelentősebb kamatemeléstől, sem pedig a forint árfolyama elleni újabb spekulációs hullámtól nem kell tartani. 2001. augusztus L, péntek Belföld ' dízf 81' IBI3 Elismert üdülői tulajdonrész Gyurcsány Ferenc barátja engedélyezte a sportminiszter 1994-es ingatlanszerzését Gyurcsány Ferenc sportminiszter barátja és üzletfele engedélyezte, hogy Gyurcsány harmincmillió forintért megvásárolhassa a balatonöszödi kormányüdülő egy részét. Répássy Róbert (Fidesz) szerint nyilvánosságra kell hozni a KEHI vonatkozó jelentésének legalább az ügylettel foglalkozó részét. Nsztrák Imre______________________ Elismerte tegnap Gyurcsány Ferenc ifjúsági miniszter, hogy megvette a balatonöszödi kormányüdülő egy részét, egy 910 négyszögöles telken álló kétszintes, 300 négyzetméteres lakóterületű, négy lakosztályos üdülőt. Sajtótájékoztatóján elmondta: az ingatlanhoz egy lízingkonstrukcióval jutott hozzá, a tulajdonában lévő Altus Rt. leányvállalata, az ALDO Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Tanácsadó Kft.-n keresztül. A szerződést 1994. január 26-án írták alá. A tízéves futamidejű lízingszerződés szerint Gyurcsány cége évi 2,5 millió forint fejében plusz a lejáratkor kifizetendő ötmillió forintért szerzi meg a tulajdonjogot. Gyurcsány Ferenc szerint kétség sem férhet az ügylet jogszerűségéhez, az értékesítés folyamata nyilvános volt. A kormányüdülő egy részének eladását a Miniszterelnöki Hivatal akkori gazdasági helyettes államtitkára, Gyurcsány régi barátja és KISZ-demiszes társa, majd későbbi üzletfele, Szilvásy György engedélyezte. Szilvásy volt az, aki korábban a kancellária Szalay utca 4. alatti ingatlanát értékesítette. Ennek az épületnek azt a részét, amelyben addig a MeH óvodája működött, szintén Gyurcsány cége, az Altus Rt. szerezte meg. Gyurcsány elmondta: az üdülő árát az akkori hivatalos értékbecslés 18,5 millió forintra tette. Szerinte ez reális ár volt. Kifejtette: tervei szerint az ingatlant - felújítva vagy anélkül - 2004 vagy 2005-ben eladja, reményei szerint 70-80 millió forintért. Elmondta: a KEHI jelentése foglalkozik az ügylettel. Azt ismeri, de róla nem beszélhet, egyrészt mert munkaanyag és mert a MeH kifogásolja az abban foglaltakat, másrészt pedig a hivatal korábbi vezetője 30 évre titkosíttatta. A mai napon bizonyossá vált, hogy Gyurcsány Ferenc cége tízéves részletekben, összesen harmincmillió forintért megszerezte az állami tulajdonban lévő balatonöszödi kormányüdülő egyik 300 négyzetméteres, kétszintes, 900 négyszögöles telken álló, vízparti villáját - áll Répássy Róbert közleményében. Az is bizonyossá vált, hogy a KEHI az állami üdülők ingatlanhasználatáról 2002 első félévében készült jelentése foglalkozik a miniszter cégének tulajdonszerzésével - szögezte le. Répássy felhívja a figyelmet arra: az eladást engedélyező Szilvásy György nemcsak barátja és üzlettársa Gyurcsánynak, hanem tulajdonostársa is volt 2000. december 29. és 2002. május 23. között a balatonöszödi ingatlant megszerző cégben. A napvilágra került tények miatt arra kérem Gyurcsány Ferencet, hogy mint a kormány tagja feltétlenül engedélyezze a KEHI-jelentés teljes szövegének, de legalább a vonatkozó részének a nyilvánosságra hozatalát - írja a képviselő. Kész a haderőreform terve is Jszsó-MTI________________________ N em tartható fenn tovább a Varsói Szerződéstől örökölt technika, ezért is szükséges a haderő átalakítására egy tízéves programot beindítani. A honvédelmi tárca az augusztus 6-i kormányülésen ismerteti a koncepciót - mondta Juhász Ferenc szakminiszter Táborfalván, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának kihelyezett ülésén. Mint fogalmazott: „a koncepció sarkalatos pontja, hogy a védelmi erő nem csökkenhet, de kivonják azokat az elavult technikákat, amelyek felújítása finanszírozhatatlan, többek között a lánctalpas eszközöket, a tüzérségi fegyverek egy részét, a helikoptereket, a repülőgépeket, amelyekről korábban nem mertük bevallani, hogy lényegében működésképtelenek.” Hozzátette: ugyanakkor a mozgékonyságot, a gyors csapásmérő képességet növelni kell a következő tíz évben, miközben a létszám fokozatosan csökken, a jelenlegi negyvenötezerről harmincezerre. Ennek eredményeként a hadsereg finanszírozása is gazdaságosabb lehet. Az idén ugyanis például háromszázkilencmiliárd forint a honvédség költségvetése, ami kétszer nagyobb, mint az ukrán, és nagyobb, mint a román hadsereg fenntartására fordított összeg, valamint hozzávetőleg azonos a lengyel hadseregével. Nyitrai András (Fidesz) kifogásolta, hogy a bizottság vitaanyag helyett kész koncepciót ismerhetett meg, s kritizálta a terv részét képező elképzelést, amely a Hódmezővásárhelyi Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdandár átalakítását célozza. „Ez már azért sem indokolt, mert az elmúlt években milliárdos nagyságrendű fejlesztések valósultak meg itt” - fűzte hozzá. Karsai Péter (MDF) a haderőreform szükségességével egyetért. A tervezet hibájának tartja, hogy a nemzetközi szerepvállalás rovására háttérbe szorítja a honvédség alapfeladatát, a haza védelmét. Hozzátette: a reform az önkéntes haderőre való áttérés erőltetésével más feladataitól von el pénzt. A bizottság megtekintette az Irakba készülő zászlóalj kiképzésének zárófoglalkozását. Bemutatták a szeptembertől Irakban szolgálatot teljesítő 300 katona felszerelését is. Az egyenként 67 tárgyból álló, fejenként egymillió forintba kerülő csomag egyebek mellett golyóálló mellényt, önvédelmi pisztolyt, moszkitóhálót, gázálarcot, gumimatracot, sátrat tartalmaz. i Szakács Árpád___________________ Csökkent a súlyos bűncselekmények, lakásbetörések, autólopások száma az első fél évben, míg a vétségek és a közrend elleni bűnelkövetőknél növekedést mutat a statisztika - mondta tegnap Lamperth Mónika belügyminiszter a Bárándy Péter igazságügy-miniszterrel tartott közös sajtótájékoztatón. Közölte: a vagyon elleni bűncselekményeknél 2,9 százalékos a csökkenés, ezen belül a személygépkocsi-lopás száma 0,7 százalékkal, a lakásbetörésé 16 százalékkal lett kevesebb. Ugyanakkor folytatódott az ismertté vált bűncselekmények számának növekedése. Az antidiszkriminációs törvénytervezettel kapcsolatos Jobbik kifogásra úgy reagált: a súlyos szankció kiszabására is alkalmas Egyenlő Bánásmód Bizottság tagjait az igazságügy-miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezné ki. A Jobbik a minap úgy fogalmazott: az antidiszkriminációs törvény elfogadásával egy ultraliberális kommandót akar felállítani a kormány. Nem lesz hatással a magyarországi bírák javadalmazására és a bíróságok anyagi helyzetére az, hogy a jövő hónapban az ügyben Magyarországon vizsgálódik a Nemzetközi Bírói Egyesület küldöttsége - nyilatkozta kérdésünkre Bárándy Péter. Hozzátette: a bírói fizetésemelésnél figyelemmel kell lenni a társadalom helyzetére is. Ilyen tekintetben a hazai bírók juttatása megfelel annak, mint amit egy nyugat-európai bíró kap, ottani körülmények között - fogalmazott Bárándy. Lamperth Mónika szerint csökkent a súlyos bűncselekmények, lakásbetörések, autólopások száma fotó: Körneczi Bálint Átdolgozandó alkotmány? ■ MTI__________,___________ Megfelelően működhet a jelenlegi alkotmány alapján is az Alkotmánybíróság (Ab), illetve a jogalkalmazók köre, ám az 1949- ben megalkotott alaptörvény átdolgozásra szorul - nyilatkozta Németh János, a testület tegnap nyugdíjba vonult elnöke. Hozzátette: a szocialista alkotmány tartalmas a rendszerváltozás időszakában teljesen megváltozott, ám akadnak benne koherenciazavarok, és a felépítése is átgondolandó. - A jelenlegi alkotmány esetenként nagyon szűkszavúan fogalmaz, továbbá vannak olyan kérdések, amelyek az alaptörvény különböző szakaszainak elemzése nyomán más és más megítélés alá eshetnek - fejtette ki. - Az alkotmányozás folyamatába azonban az Ab-nek nincs lehetősége beleszólni; ez az egyetlen jogszabály a magyar belső jogban, amelyhez nem nyúlhat hozzá - mondta. A Legfelsőbb Bíróság (LB) jogegységi határozatainak alkotmánybírósági felülvizsgálatára vonatkozó kérdés kapcsán Németh János leszögezte: az igazságszolgáltatás legfőbb szerve az LB, az alkotmányvédelemé pedig az Ab. Veszélyben a két új ítélőtábla 11 Szakács Árpád____________________ A kormány mérlegeli, hogy elhalassza-e a debreceni és a győri ítélőtáblák létrehozását - értesült lapunk. A bírósági reform részeként idén január 1-jén Budapesten, Szegeden és Pécsett állították fel a fellebbviteli fórumokat, s azok július elsejétől kezdték meg működésüket. A korábbi tervek szerint 2005-ben további két ítélőtábla kezdené meg munkáját Debrecenben és Győrben. Információink szerint az esetleges halasztás mögött költségvetési megszorítások állnak. A táblák létrejöttét a bírósági reformot megvalósító 1997. évi törvények rendelték el. Ennek értelmében 1999. január 1-jétől Budapesten, Szegeden és Pécsett, legkésőbb 2003. január elsejéig pedig Győrött és Debrecenben kezdték volna meg működésüket. Az Orbán-kormány elnapolta a fellebbviteli fórumok felállítását, mivel nem találta rendezettnek a működési feltételeket. Múlt év júniusában a parlament öt tábla létrehozásáról döntött.