Magyar Nemzet, 2008. július (71. évfolyam, 178-208. szám)
2008-07-24 / 201. szám
Karácsonyra már miénk a Szabadság híd A 4-es metró Fővám téri állomásának elhúzódó munkálatai miatt késik az átadás • Még nyoma van a világháborúnak Bár a korábban tervezett ütem szerint halad az ipartörténeti remekműként számon tartott Szabadság híd felújítása, az átadás mégis késhet a 4-es metró Fővám téri megállójának elhúzódó építése miatt. A forgalom várhatóan csak karácsony előtt indulhat meg a hídon, az ünnepekre pedig elkészülhet a díszvilágítás is. ?■ Bodacz Pl TF.R___:_________________ Ez év végére visszakaphatják a budapestiek a Szabadság hidat. A Feketeházy János tervei alapján 1896-ban épült, 334 méter hosszú, korábban Ferenc Józsefről elnevezett iparművészeti jelentőségű műemléket először a II. világháború után, majd a nyolcvanas évek közepén renoválták, ám még a mostani munkálatokra is jutott a második világégés okozta sérülésekből. A jelenlegi felújítást a szigorú műemlékvédelmi előírások betartásával végzi a Hídépítő Zrt., a Vegyépszer Zrt., a Hídtechnika Kft. és a Közgép Zrt. alkotta Szabadság híd Konzorcium. A hídépítőknek a legnagyobb munkát a korrodálódott elemek és az útpálya alatt futó vízcsövek cseréje adja. Ezek jó részével már végeztek, számos feladat - így a korlátok restaurálása, a korrózióvédelem, valamint a pilonok felállványozása és festése, az aszfaltozás és a villamossínek lefektetése - még hátra van. A Fővám téri metrómegálló építése nemcsak a tervezett átadás időpontját tolja ki, de a híd restaurálását is nehezíti, mivel a Duna felett átívelő munkaterület a gépek és szállító járművek számára csak a budai oldalról közelíthető meg. Mint azt Kovács László, a munkálatok egy részét végző Hídépítő Zrt. projektigazgatója elmondta, már a tavalyi év végére elkészültek a híd déli - Petőfi híd irányába eső - felének lakatos és festési munkálatai. Befejeződött a járda és az útpálya alatti vízvezetékcsövek cseréje, valamint a kocsiút betonozása is. Áprilisban pedig a híd pesti oldalán kezdődtek meg a munkálatok, itt még hátra van a járda acélelemeinek behelyezése, a betonozás és az aszfaltozás. Kovács László kiemelte, hogy a Szabadság híd pilléreihez érdemben nem kellett hozzányúlni, mivel azok állaga és alapozása nem szenvedett kárt az elmúlt több mint száz év során. Előre nem látható többletfeladatot jelent ugyanakkor, hogy a járda alatti tartóelemek a vártnál sokkal rosszabb állapotban várták a renoválást, ezek többségét cserélni kell. Nem más a helyzet a járda melletti korlátokkal sem, amelyekből a reméltnél többet kell kicserélni, ugyanakkor a pesti oldalon lévő, északi turul alatti csonkagúlából is szükséges újat készíteni, ez ugyanis még mindig a II. világháború nyomait hordozza magán, meglehetősen rossz állapotban van. Két pilon beállványozása és festése, valamint a villamospálya lefektetése őszre marad. A festék, amellyel a hidat bevonjuk, egy „anti-graffiti” felületet ad, ami azt jelenti, hogy oldószerrel könnyedén eltávolítható lesz róla minden falfirka. A híd látképe főként az új köz- és díszkivilágításnak köszönhetően változik majd, a létesítmény műemlékhídhoz méltó kandelábereket kap - fogalmazott Kovács. A szakember közölte azt is, hogy az eredetileg tervezett október 30-i átadás biztosan csúszni fog. A fővárossal megkötött szerződés szerint ugyanis csak akkor kell forgalomba helyezni a Szabadság hidat, ha ezt a metró építése lehetővé teszi, a Fővám téri építkezés pedig csúszik. Kovács László szavai szerint a Városháza mostani elvárása az, hogy december 20-ra induljon meg a forgalom a hídon. A hídfelújítás során kiderült, hogy nemcsak az átadás határideje tolódik ki, hanem az eredeti költségkeretet is módosítani kell. A tervezett bruttó 4,8 milliárd forintos kiadás körülbelül hatszázmillió forinttal lesz több. A drágulás elsősorban a díszkivilágításnak köszönhető, ami önmagában negyedmilliárd forintba kerül. A Szabadság híd feladatainak ellátásában ugyan ma már nem vesznek részt, mégis az építmény elengedhetetlen részeit képezik az őrházak, ezek renoválása a Vegyépszer Zrt. feladata. Mint arról korábban beszámoltunk, a kőszerkezet javítását és tisztítását, a vakolt felületek renoválását, a nyílászárók, kovácsoltvas előtetőtartók restaurálását, cseréjét kellett elvégezni, ezek mellett belülről is megújulnak az épületek, a közműveket is beleértve lesz teljes a rekonstrukció. Az északi hídőrház a felújítás befejezése után továbbra is kiállítási helyiségként működik majd, amelyben a híd történetéről mutatnak be állandó tárlatot. A déli hídőrházban ma a hídmester irodája működik, valamint innen lehet lejutni a rakpart szintjén lévő vízműházba, ahol a hídon átvezető ivóvízcsövek összekapcsolódnak a pesti oldal vízvezetékrendszerével. A fővárosban a felújítás elindulása előtt a Szabadság híd volt a legrosszabb állapotú átkelő. A Gellért teret a Fővám térrel összekötő híd restaurálása, valamint az M0-s körgyűrű északi hídja, a Megyeri híd megnyitása után a Margit hídon a sor. A főváros másik, a maga nemében ugyancsak páratlan műemlék hídjának várhatóan a jövő év elején kezdődő felújítása minden valószínűség szerint lényegesen komolyabb közlekedési gondokat okoz majd, mint a Szabadság híd kieső kapacitása, a Margit hídon ugyanis sokkal nagyobb forgalom halad át. A szakemberek körében régóta köztudott tény, hogy az évről évre növekvő gépjárműforgalom szükségessé tenne egy újabb összeköttetést is Pest és Buda között. Az aquincumi híd építése ugyanakkor egyelőre nincs napirenden, a beruházás minden valószínűség szerint még az előkészítés szakaszába sem jut el 2010-ig. A felújítás után méltó külsőt és világítást kap majd az ipartörténeti műremek fotó: székelyhídi Balázs Főút mellett nem lehet építkezni HÍRÖSSZEFOGLALÓ Nemrégiben született meg az országos településrendezési és építési követelményekről (oték) szóló rendelet módosítása. A változtatások szerint valamennyi építési övezetben elhelyezhetők a megújuló energiaforrásokat előállító műtárgyak, amennyiben a helyi építési szabályzat vagy szabályozási terv másként nem rendelkezik. Változik az utcafronti épületek hőszigetelése is, aminek maximális vastagsága tíz centiméter lehet. A megújult otők szerint a gyorsforgalmi utak mellett, annak tengelyétől mért 250 méteren belül nem lehet építményt elhelyezni. A tiltott távolság országos főút esetén 50 méter. A lakóingatlanokat érintő módosítás szerint a lakás egyik szobájában az alapterületnek továbbra is el kell érnie a 17 négyzetmétert, ám a jövőben ebbe nem lehet beszámítani a vele egy légtérben lévő konyhát és étkezőt. A klímaberendezést meglévő épületre pedig kizárólag eltakarva szabad felszerelni. A járműtárolást a lakásokban elsődlegesen épületben, vagy terepszint alatti építményben kell megvalósítani. Ez 2013-tól kötelező érvényű lesz a hatlakásosnál nagyobb társasházak építésekor, amelyeknél mindenképpen a garázsban kell elhelyezni az autókat. Az éték meghatározza a kerékpártárolás szabályait is: lakásonként 1, vendéglátóegységekben 75 négyzetméterenként 2, strandokon 20 férőhelyenként 1, míg a helyközi közlekedés végállomásain a tervezett utasszám 5 százalékával kell számolni a kerékpártároló kialakításakor. Újdonság az is, hogy az önkormányzatoknak a városok központjaiban, valamint az idegenforgalmi központok környékén biztosítaniuk kell az odalátogatók autóinak és autóbuszainak elhelyezését. - A módosítás több elemével is egyetértünk, a gond azonban az, hogy a rendelet a sokszori változtatás miatt nagyon nehezen alkalmazható. A legjobb az volna, ha egy teljesen új otékot alkotna a szakma és a kormányzat - fogalmazott lapunk kérdésére a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének (Malosz) elnöke. Varjasné Székely Éva felhívta a figyelmet arra, hogy a módosítással megszűnt a 8 négyzetméteres félszoba, ami semmilyen szinten nincs összhangban a hazai igényekkel. Mint fogalmazott, a magyar piaci viszonyok és szokások közepette nehezen alkalmazható a lakásonkénti egy kerékpár tárolására vonatkozó előírás is, mivel ezt lehetetlen beépíteni a lakás árába, vagy akár külön értékesíteni azt. A már gyakorlatban létező rendelkezéseket - így a parkolóra vagy a klímaberendezések elrejtésére vonatkozó szabályozást - ugyanakkor üdvözölte a Malosz elnöke. IPppPMÜiflPPffMfl 2008. július 24., csütörtökGazdaság Mélyépítés • Magyar Nemzet Új csomópont a Baross téren A Keleti pályaudvar körüli forgalom korlátozására még 2010-ig kell számítani Várhatóan csak 2010-re áll helyre a közlekedés a főváros egyik fő közlekedési csomópontján, a Baross téren. A helyzetet a Thököly út hamarosan megkezdődő ideiglenes felújítása tovább bonyolítja. ft MunkatArsunktói.__________ V áltozatlan marad a 4-es metró Baross téri állomásának építése, illetve az ottani egyéb munkálatok miatt kialakított forgalmi rend. A négy hónap alatt megszokott gyakorlat szerint a célforgalom, a BKV járművei és a taxik is zavartalanul haladhatnak át a téren, illetve a Thököly úton 2009. április közepéig. Mint azt a 4-es metrót építő DBR Metró Projekt az Országos Sajtószolgálaton keresztül közölte, ezt követően is folytatódnak a munkálatok, ideiglenes forgalmi változásokra a kivitelezés befejezéséig, azaz várhatóan 2010-ig folyamatosan számítani kell, de jövő tavasztól - a jelenlegi korlátozások többségének feloldása, illetve a közúti forgalom megindulása után - nem várhatók már jelentősebb fennakadások a Keleti pályaudvar térségében. A Baross téren épülő állomás lesz a 4-es metró első szakaszának ideiglenes végállomása. A tervek szerint a tér jellege alapvetően nem változik meg. Az állomás a Thököly út alá kerül, és közvetlen kapcsolata lesz a jelenlegi aluljárórendszerrel. A vonal a későbbiekben meghosszabbítható lesz Rákospalota felé. Kiszélesítik a Bethlen Gábor utca felé vezető keskeny aluljárófolyosót, és módosul a buszmegállók helye is. A javaslatok szerint növekedhet a téren a zöld felület nagysága. A Baross tér az új állomás megépülése után fontos tömegközlekedési csomóponttá válik: két metróvonal, egy jelentős belföldi és nemzetközi járatokat fogadó vasútállomás és több fontos felszíni vonal kapcsolódik majd össze. A Baross téri közlekedési helyzetet bonyolítják majd a Thököly út felújításai munkálatai, erről augusztusban dönt a főváros vezetése. Mint arról a városháza kommunikációs igazgatója, Nyári Krisztián a távirati irodának beszámolt, a főpolgármesteri kabinet megvizsgálta a felújítás alternatíváit, az elképzelések szerint a Thököly út végleges felújítása a 4-es metró Baross tér és Bosnyák tér közötti szakaszának építésével párhuzamosan valósul meg. Ideiglenes jelleggel elbontanák a rossz állapotú kockakőburkolatot, és befednék a használaton kívüli villamossíneket. A szóvivő tájékoztatása szerint a főpolgármesteri kabinet elé benyújtott javaslatában a közlekedési ügyosztály vezetője a legolcsóbb, 375 millió forintos költséggel járó megoldást, a legrosszabb állapotú villamospanelek eltávolítását, valamint az útszakasz kiöntését javasolta betonnal és aszfalttal, amivel hangsúlyoznák a felújítás három-négy évre szóló jellegét. A munkálatok elvégzését a jövő évre indítványozza az ügyosztályvezető, mivel a fővárosi önkormányzat idén nem pályázott állami forrásra a Thököly út ideiglenes felújításához. A Fővárosi Közgyűlés által tavaly decemberben elfogadott hároméves útfelújítási programban az szerepel, hogy a Thököly út ideiglenes felújítását idén kell végrehajtani. Ahhoz, hogy ettől a szándéktól eltérjenek, módosítani kell az érvényes közgyűlési rendeletet. Sajtóértesülések szerint a Thököly út felújításával is összefügg a közlekedési ügyosztályvezető azon javaslata, hogy jövő év április közepéig hosszabbítsák meg a 4-es metró Baross téri munkálatait. A mostani felfordulás még egy darabig megmarad FOTÓ: NAGY BÉLA PLASZTIKA Az oldal megjelenését támogatta a Hídépítő csoport tagja, a Betonplasztika Kft. PLASZTIKAm.