Magyar Nemzet, 2009. november (72. évfolyam, 300-328. szám)

2009-11-02 / 300. szám

Folytatódó belharc a szocialistáknál Triumvirátus próbálja térdre kényszeríteni Oláh Lajost, a Haj­­dú-Bihar megyei MSZP „erős emberét”, tudtuk meg a helyi szo­cialista körből, így a megyei lista körül zajló viták nem a meg­újulás, hanem a belső hatalmi harc számlájára írhatók. 11 Munkatársunktól______________ H­ajdú-Bihar egyik vörös báró­jaként emlegetett Forgács Barnabás, a földművelésügyi tárca szakállamtitkára, Gyula Ferencné és Juhászné Lévai Katalin szocialis­ta országgyűlési képviselők (utóbbi a volt megyei MSZP-elnök) által al­kotott triumvirátus múlt kedden az MSZP elnökénél, Lendvai Ildikónál járt abban a reményben, hogy a párt vezetése eláll Oláh Lajos me­gyei MSZP-elnök támogatásától, s a korábban pozíciójukat vesztett szo­cialisták visszakapják hatalmukat a megyében. Információink szerint nem sok sikerrel jártak, ami nem meglepő, hiszen az MSZP országos vezetése nem vállal fel újabb botrá­nyokat. Továbbá Oláh Lajos szemé­lyével az országos vezetés értékes támogatót veszítene el. Mint ismert, a már említett hár­mas legutóbbi, az MSZP választási megyei listáját elfogadó küldött­­gyűlésén sikerrel szorította le a Gyurcsány embereként is számon tartott Oláh Lajos híveit a listaveze­tő helyekről. Oláh is csak azért me­nekült meg a puccstól, és sikerült az első helyet megszereznie a listán, mert Mesterházy Attila, az MSZP parlamenti frakcióvezetője figyel­meztette a helyi küldötteket arra a pártszabályra, hogy a listát minden esetben a megyei elnöknek kell ve­zetnie. A puccs verzióját támasztja alá az is, hogy az ominózus küldött­­gyűlésen a többséget azok a debre­ceni küldöttek adták, akik az új lis­tával az MSZP debreceni városi szervezetének érdekével ellentéte­lesen szavaztak, őket a napokban az MSZP városi küldöttgyűlése megfosztotta küldötti pozíciójuk­tól. Neve elhallgatását kérő infor­mátorunk szerint a lista körül ki­alakult vita nem más, mint a vá­lasztások előtti hatalmi civakodás, s a pillanatnyi előnyöket kihasználó szűk csoport próbálkozása arra, hogy visszaállítsák az Oláh Lajos előtti időket. Azért, hogy ez ne tör­ténhessen meg, a megye vezetése a puccsisták által kikényszerített lis­tát a múlt hét közepén megtámadta az országos etikai bizottságnál. A küldöttek által 86:81 arányban elfo­gadott Oláh Lajos vezette listán Forgács Barnabás mellett Gyula Ferencné, Juhászné Lévai Katalin, valamint Bakonyi László debreceni önkormányzati képviselő neve ol­vasható. A helyzetet rendkívüli közgyűlésen szeretnék rendezni, ezért párton belül a megyei elnök hívei aláírásgyűjtést indítottak. Már Kuncze Gábor is új pártot alapítana . Munkatársunktól______________ S­zámos jel utal arra, hogy szük­ség lenne egy új liberális pártra, hisz a jövő évi választások komoly kihívás elé állíthatják a magyar de­mokráciát, különösen akkor, ha a Fidesz kétharmados többséget kap - jelentette ki Kuncze Gábor a Sza­badelvű Polgári Egyesület (SZPE) első közgyűlésén. A Horn-kormány belügyminisztere mégis azt tartaná a legnagyobb veszélynek, ha a Fi­desz a kétharmados többséget igénylő kérdésekben a - Kuncze ál­tal „újfasisztának” minősített - Jobbik támogatására szorulna. Sze­rinte ugyanakkor kérdés, hogy az igények ellenére mozgósíthatók-e azok az energiák, amelyek szüksé­gesek egy új párt létrehozásához. Az MTI tájékoztatása szerint a mintegy két tucat felszólaló többsé­ge támogatta egy új liberális párt létrehozását Kuncze Gábor vezeté­sével, de voltak olyanok, akik - bár pártolnának egy ilyen kezdeménye­zést -, jövőjét az elkövetkező hóna­pokban, sikerét pedig a 2010-es vá­lasztásokon nem látják biztosítva. Ha a Kuncze Gábor szorgalmaz­ta párt valóban feláll, akkor az a szervezet lesz az ötödik, amely a li­berális szavazókra támaszkodva próbálhat politikai tőkét kovácsol­ni. Az új pártnak az SZDSZ, az MDF, a Lehet Más­ a Politika és az Ungár Klára nevével fémjelzett Sza­bad Emberek Magyarországért ne­vű szervezetekkel kell megküzdenie a néhány százalékra taksált liberális szavazókért. Maratoni ülésre készül az Országgyűlés HÍRÖSSZEFOGLALÓ­ i­a szavaz az Országgyűlés a 2010-es költségvetést meg­alapozó egyes törvények módosítá­sáról. A törvénycsomagban szere­pel többek között, hogy az állami és önkormányzati cégek addig nem kaphatnak támogatást, amíg nem teszik közzé vezetőik jövedelmeit, és jövőre az önkormányzatok már nemcsak az egymilliárd, hanem az ötvenmillió forintot elérő beruhá­zások után is kaphatnak céltámo­gatást. A gyermekvédelmi törvény megteremti a családi napközi és a családi gyermekfelügyelet (bölcső­de-óvoda) intézményét. Ha a parlament hozzájárul a házszabálytól való eltéréshez, ma dönthetnek a lakáscélú kölcsö­nökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló törvény módosí­tásáról. A kormány szándékai szerint a jövőben nemcsak a munkáltatói felmondás következ­tében, hanem a közös megegye­zéssel munkanélkülivé váltak szá­mára is elérhető lesz az állami garanciavállalás. Döntés lesz a köztársasági el­nök által az Országgyűlésnek meg­fontolásra visszaküldött polgári törvénykönyvhöz (Ptk.) benyúj­tott módosító indítványokról. A visszaküldött jogszabályhoz az MSZP és a Fidesz-KDNP is nyúj­tott be módosító javaslatokat, az alkotmányügyi bizottság a köztár­sasági elnök észrevételeinek szel­lemében tucatnyi ponton javasolja módosítani az új Ptk.-t. 2009. november 2., hétfő Belföld *­llg: IMI 3 Iratok tűntek el a BKV-nál? Az ellenzék szerint az átláthatósági csomag a fővárosi vezetés érdekeit szolgálja Még átláthatatlanabb a helyzet a BKV-nál és más közműcégeknél, amióta az érintettek szerint az MSZP és az SZDSZ hivatalosan nem is létező fővárosi koaliciója bevezette az úgynevezett átláthatósági csomagot. Bár a közlekedési cég legutóbbi feljelentése szerint az elmúlt években szerződések nélkül is milliók folytak el, lapunk in­formációja szerint az sem zárható ki, hogy a botrányok kirobba­nása óta a hatalom számára terhelő iratokat tüntettek el. 31 Szabó Zsolt T­ovább végzi a budapestiekre nézve egyre veszélyesebb te­vékenységét a gyakorlatban ma is működő MSZP-SZDSZ-es koalí­ció, amelynek úgynevezett átlát­hatósági csomagját egyre megala­pozottabban nevezhetjük megúsz­­hatósági programnak - közölte la­punkkal Tarlós István, a Fidesz fő­városi frakcióvezetője a BKV-s botránysorozat legutóbbi fejlemé­nyeire reagálva. - Dokumentu­mok tűnhetnek el, terhelő iratokat cserélhetnek ki vagy írhatnak át a következő egy évben, csak abban bízhatunk, hogy a munkájukat be­csületesen végző hivatalnokok legalább az elképesztő mértékű ki­fizetések bizonylatait megőrzik, és végül felelősségre vonhatók lesz­nek, akik vödörrel szórták szét az adófizetők vagyonát - mondta az ellenzéki politikus. Hozzátette: nem véletlenül döntöttek úgy, hogy valamennyi önkormányzati gazdasági társaságból visszahív­ják a felügyelőbizottsági (fb) tago­kat, akikkel megpróbálják „elvi­tetni a balhét”, mondván, hogy a döntéshozatalnak ők is részesei voltak. Az ellenzék szerint nem szabad megengedni, hogy ezt te­gyék, akik évekig titokszobák mé­lyén rejtegették azokat a szerződé­seket, amelyek miatt többek kö­zött a csőd szélére jutott a BKV. Amint arról lapunk beszámolt, a végkielégítések és a tanácsadói szerződések, a közpénzekből kifi­zetett milliárdok miatt a sajtó le­leplezése és az ellenzék feljelenté­se után a napokban újabb bűncse­lekményeket tárt fel a BKV belső vizsgálata. Ennek alapján fordult a BRFK-hoz Kocsis István vezér­­igazgató a Citynet Kft.-nek és a Gardien 2003 Rt.-nek „kommuni­kációs tanácsadásért” 2007-ben kifizetett csaknem 2,5 millió forint ügyében. A BKV-nál a Hagyó Mik­lós (MSZP) korábbi embereként elhíresült Regő­czi Miklós (koráb­ban MSZP-SZDSZ-es székesfe­hérvári képviselő) volt vezérigaz­gató-helyettes által aláírt és az ugyancsak a mai napig főpolgár­mester-helyettesként tevékenyke­dő szocialista politikus protezsált­­ja, Antal Attila akkori vezérigaz­gató jóváhagyásával hitelesített kifizetési bizonylaton kívül szer­ződést és más dokumentumot nem találtak. A Citynet Kft. a Hír TV szerint azért nevezhető szocia­listákhoz köthető cégnek, mert 2002-ig Varga Tamás, az MSZP informatikai igazgatója vezette, egyik barátja pedig jelenleg is ügy­vezető igazgató. Ugyanez a vállal­kozás - amelyet eredetileg az MSZP volt székháza szomszédsá­gában, a Köztársaság téren jegyez­tek be - védette le a Magyar­­charta.hu honlapot, röviddel az­után, hogy Gyurcsány Ferenc ak­kori kormányfő tavaly nyáron életre hívta a mozgalmat. Vitézy Dávid, aki ma még a BKV fb-tagja, kezdeményezte nemrég a testületben a gyanús ki­fizetési listák vizsgálatát. Szerinte ma már nagyon nehéz lenne el­tüntetni bármit is, hiszen nagy erőkkel folytatják a nyomozó ha­tóságok a cégnél összevont bünte­tőeljárást, ugyanakkor tény: a fen­ti cégekkel kötött szerződések sze­repelnek a BRFK vizsgálati listá­ján, a titokszobák megszüntetése után a cég honlapjára feltett szer­ződési táblázatban csak a Gardien Rt. szerepelt, a belső, hatszázas­ként ismertté vált BKV-listán pe­dig már egyik sem. Ezért is érthetetlen, hogy Hor­váth Csaba szintén MSZP-s főpol­gármester-helyettes mire alapoz­za, hogy „transzparenciacsomag­­ja” megszüntette a visszaélések­nek még a lehetőségét is. A Hagyó Miklóstól a BKV felügyeletét átve­vő, ám november 20-án ezt a fel­adatkörét elhagyó Horváth mina­pi nyilatkozata pedig nem keve­sebbet állít, mint hogy a városüze­meltetést 15 év óta felügyelő MSZP helyett valójában Tarlós István és a Fidesz bukott meg, mert nem támogatták az ő átlát­hatóságot, tisztességet és nyilvá­nosságot ígérő javaslatát. A fővárosi tömegközlekedés olykor kaotikus állapotát idézi a BKV pénzügyeinek átláthatatlansága fotó: éberling András REPÜLŐBEN IS UTAZTAK HUNVALDÉK. Egy 170 millió forintot érő repülő­gépet és négy további autót is lefoglaltak a napokban Hunvald György Erzsé­betváros súlyos bűncselekményekkel gyanúsított MSZP-s polgármesterhez köthető vagyonelemekből - közölte a Központi Nyomozó Főügyészség a Magyar Hírlappal. Kiderült a nyomozási bíróság az ősszel - a Blikkben megje­lentekkel szemben - ,csupán­ egy banki folyószámlát, két személygépkocsit és három ingatlant vett zár alá az erzsébetvárosi ingatlanpanama és az idő­közben feltárt bűncselekmények ügyében Hunvaldéktól. Keresztes Imre fő­ügyész lapunknak már korábban kifejtette: a zárolt vagyon köre a gyanú sze­rinti bűncselekmények elkövetése óta, törvénybe ütközően, azóta szerzett elemekre terjed ki, és nem feltétlenül Hunvald, hanem más magánszemé­lyek, cégek tulajdonára is. Az utasokat fuvarozó vállalkozás is ide tartozik, a Magyar Hírlap szerint a repülős üzlet a polgármester felesége oldaláról haj­tott hasznot a Hunvald családnak. Újraindul a Kulcsár-per? A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség gyakorlatilag szétzúzta az elsőfokú ítéletet Folytatás az 1. oldalról : Kulcsár Attila, a K&H Equities Rt. volt vezető brókere tavaly augusz­tus vége óta újra előzetes letartóz­tatásban, a Venyige utcai bünte­tés-végrehajtási intézetben van. A K&H Bank brókercégénél történt szabálytalanságokra első körben 2003-ban a Pénzügyi Szer­vezetek Állami Felügyeletének vizsgálata derített fényt, majd 2005 augusztusában az ügyészség sikkasztás, okirat-hamisítás és pénzmosás miatt emelt vádat, a perben huszonnégy személy ellen folyt eljárás. Bár részletes, feltáró vallomása nélkül vélhetőleg a K&H-botránynak csak a töredékét tárta volna fel az igazságszolgál­tatás, Kulcsár Attila kapta a leg­szigorúbb büntetést a Fővárosi Bíróságon. Az elsőrendű vádlottat nyolc év börtönre, tíz év közügyektől eltil­tásra, tíz év foglalkozástól eltiltás­ra és 230 millió forint vagyonel­kobzásra ítélték sikkasztás miatt. Az ügyészség 11 személy ellen kért végrehajtandó börtönbüntetést, hat esetben ezt az első fokon eljáró bíróság megalapozottnak találta, ám kényszerintézkedésként ele­gendőnek találták a lakhelyelha­gyási tilalom elrendelését. Öt év le­töltendő börtönbüntetést kapott Kerék Csaba bűnsegédként elkö­vetett sikkasztás és pénzmosás miatt, esetében 177 millió forintos vagyonelkobzást is elrendeltek. A büntetőügy harmadrendű vádlott­ját, a K&H Bank volt vezérigazga­tóját, Rejtő E. Tibort ugyanakkor felmentették a bűnsegédként elkö­vetett sikkasztás vádja alól, bár az ügyészség rá is letöltendő szabad­ságvesztés kiszabását kérte. Varga Zoltán az ítélet szóbeli indokolásában elmondta, Kerék Csaba tanácsai­a kezdett Kulcsár törvényellenes ügyletekbe az ügy­felek pénzével, a Britton volt veze­tője találta ki azt is, milyen rend­szerben sikkasszák el a milliárdo­­kat (a bűncselekmény-sorozat el­követési értéke 22 milliárd forint). Egy pénzgyűjtő vállalkozás mellett (ez a Britton Lie., amelyen átfuttat­ták az elsikkasztott milliárdokat) létrehoztak egy szakmai alapon működő, befektetéseket végző cég­­birodalmat, hogy leplezzék a pénz törvénytelen eredetét.­­ Ez utóbbi vállalatbirodalom könyvelésében minden rendben volt, de éppen ez a pénzmosás lényege - összegezte a bíró a rendszer működését. A vád szerint az elsikkasztott pénzt az amerikai-magyar kettős állampol­gárságú Schönthal Henrik üzletem­ber közreműködésével mosták tisztára. Őt nem jogerősen négy év börtönre, öt év közügyektől eltil­tásra és 626 millió forint vagyonel­kobzásra ítélték. Hibás ítéletet hozott Varga Zoltán bíró (balra)? fotó: Máté Péter

Next