Magyar Nemzet, 2010. december (73. évfolyam, 327-355. szám)
2010-12-01 / 327. szám
■■■■■■■MWBBMilBllill iiHMWIIli 1 mi IfiH III1 i H" ' Szigorodik a foglalkoztatás . Munkatársunktól_______________ Ha valaki nem rendelkezik legalább 30 munkanapos munkaviszonnyal az adott évben, akkor a következőben semmilyen állami ellátásra nem szerez jogosultságot. Ez a szociális és foglalkoztatási törvény egyik, 2011. január elsejétől életbe lépő szigorítása, amelyet tegnap jelentett be a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a kormányszóvivői tájékoztatón. A kabinet foglalkoztatási programjának elemeit ismertetve Czomba Sándor elmondta, megváltozik a foglalkoztatási törvény azon pontja is, amely kimondja, hogy csak a végzettségének vagy eggyel alacsonyabb iskolai végzettségének megfelelő munkát kell elvállalnia a munkavállalónak, így a jövőben az a személy is például csatornatisztító, aki egyetemet vagy főiskolát végzett. - Természetesen nem köteles ezt elvállalni, de ebben az esetben a magyar állam nem köteles támogatást nyújtani - tette hozzá az államtitkár. A szigorításról szóló tervezet már szerepelt a Nemzeti közfoglalkoztatás 2011 programban is, amely szerint jövőre a munkaképes emberek esetében a rendelkezésre állási támogatást új elnevezéssel a bérpótló juttatás váltja majd fel, és a rászorultságot az önkormányzat állapítja meg. A támogatás folyósításához 30 nap munkaviszonyt kell igazolni, és az ellátás feltétele lesz a rendezett lakókörnyezet is. Czomba Sándor közölte, az új kormány a közfoglalkoztatást áthidaló megoldásnak tartja, elsősorban a versenyszférában igyekszik munkahelyeket teremteni. Ahol azonban az elmúlt években a hátrányos helyzet miatt a legfontosabb munkaerő-piaci lehetőség a közfoglalkoztatás volt, ott azt támogatni kívánják. Eddig több különböző forrásból, több címen lehetett támogatást igényelni, az új rendszer azonban egységes lesz, a munkaügyi szervezeteken keresztül lehet majd támogatáshoz jutni. A hátrányos helyzetű munkavállalót foglalkoztató cég nyolc hónapig a bruttó bér és járulékainak 70 százalékát is megkaphatja, cserébe a kormány négy hónapos továbbfoglalkoztatást vár el. Az államtitkár kitért arra is, hogy a jövőben az önkormányzatok a dologi kiadásokra kaphatnak állami juttatást a bér- és járuléktámogatás mellett. A LENDÜLET FÉL ÉVE. Dinamikus döntéshozatal jellemezte a kormány működésének első fél évét Nagy Anna szerint. A kormányszóvivő kiemelte, a kabinet eddigi tevékenységének legfontosabb szempontja a gazdaság talpra állítása volt A kormány hétfőn volt féléves, ez idő alatt dinamikus volt a döntéshozatal, a kabinet 80 rendeletet, 131 határozatot hozott és 70 törvényt terjesztett az Országgyűlés elé, amelyből már 44-et el is fogadott a Ház - mondta Nagy Anna a kormányszóvivői tájékoztatón. Ismertette: az új Országgyűlés eddig 99 új törvényt, illetve törvénymódosítást fogadott el. Az első hat hónap intézkedései alapvetően a kormányprogramhoz, illetve a meghirdetett két akciótervhez kapcsolódnak - mondta Nagy Anna. Kiemelte: a kormányprogramnak és a kormány eddigi tevékenységének legfontosabb szempontja a gazdaság talpra állítása volt Az intézkedések közül megemlítette a társasági adó kulcsának 19-ről 10 százalékra történő csökkentését, a Széchenyi-kártya kibővítését és az egyszerűsített alkalmi foglalkoztatás hatálybalépését A foglalkoztatás bővítése egy olyan kiemelt cél, amelynek érdekében a kormány sokat tett, és ennek része a közfoglalkoztatás átalakítása is - húzta alá Nagy Anna. Csúcstámogatottság a kormánypártoknak Munkatársunktól Továbbra is egyedülálló a Fidesz-KDNP pártszövetség társadalmi támogatottsága a rendszerváltás utáni politikatörténetben - derült ki a Századvég Alapítvány novemberi közvélemény-kutatásából. A felmérés szerint fél évvel a parlamenti választás után is változatlanok a pártok közötti erőviszonyok: egy most vasárnap esedékes parlamenti választáson a kormányzó pártokra az összes megkérdezett 45 százaléka szavazna, a szocialistákra 12, a Jobbikra 8, míg az LMP-re 4 százaléknyian voksolnának. Az októberi felméréshez képest hibahatáron belüliek a változások: plusz-mínusz 1-2 százalék, a megkérdezettek kicsivel több mint negyede (28 százalék) nem nevezett meg támogatandó pártot, ugyanakkor a részvételüket biztosra ígérő biztos pártválasztók körében a Fidesz-KDNP előnye még stabilabbnak tűnik. (A kormánypártoknak 66 százalékkal több mint négyszeres a támogatottsági fölényük a legerősebb ellenzéki párt, a szocialisták táborához képest, amely éppen 15 százalék.) A novemberi részvételi hajlandóság 53 százalékos, és ez csupán 2 százalékponttal kevesebb az októberi méréseknél. Bár a Szonda Ipsos legfrissebb felmérése, amely szerint az elmúlt egy hónapban szinte mindegyik pártnak csökkent a tábora a Népszabadság tegnapi számában Távolodunk a pártoktól címmel jelent meg, a kormánypártok történelmi rekordját ez a felmérés sem vonja kétségbe. A fölény az összes megkérdezettnél és a biztos választóknál is megközelíti vagy eléri a négyszeres előnyt. Előbbi kategóriában a Fidesz-KDNP 37-10-re, míg utóbbiban 68-17-re „vezet” az MSZP-vel szemben. Az elemzés szerint a Fidesz nagyjából 150 ezer támogatót veszített el, azonban a pártot választók körében szeptember és november között mégis 4 százalékponttal többen szavaznának a kormányerőkre, míg az MSZP az októberi kisebb visszaesés után visszaállt az ősz elejei szintre. A Jobbiknak most 9, az LMP-nek 4 százalékos támogatottságot mértek. 3 2010. december 1., szerda Belföld Mamtartel Nagy kedvezmény a nőknek Korhatár nélkül mehet nyugdíjba, aki negyven évig járulékot fizetett A kormány a nők, az édesanyák erőfeszítéseit és kettős helytállását kívánja elismerni azzal a példa nélküli kedvezménnyel, hogy korhatár nélkül nyugdíjba mehetnek azok, akik negyven évig járulékfizetői voltak a nyugdíjrendszernek - jelentett be Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter tegnap a parlamentben. Munkatársunktól_______________ A nők negyvenéves járulékfizetés utáni kedvezményes nyugdíjba vonulásáról szóló törvényjavaslat expozéjában Réthelyi Miklós elmondta, a törvényjavaslat célja az is, hogy erősítse a generációk közötti együttműködést, mivel az utóbbi nyolc év rossz kormányzása szembefordította egymással a társadalom csoportjait, a fiatal korosztályokat az idősekkel, a gyermekeseket a gyermektelenekkel, és szétzilálta a családokat. A nemzeti erőforrás miniszter bejelentette, legalább harminckét év munkaviszonyt is elegendő igazolni, ha a negyven évhez hiányzó időben az igénylő gyermeknevelés miatt volt távol a munkától, de a gyermektelen nőket is megilleti a negyven év munka utáni nyugdíjazás. Kifejtette, a szolgálati idő számítási szabályai nem változtak, továbbra is figyelembe kell venni a szakmunkástanuló-időt, a felsőoktatás nappali tagozatán 1998 előtt folytatott tanulmányok idejét, az ápolási díj, valamint a munkanélküli-ellátás idejét. A bevezetendő új kedvezménnyel - a nyugdíjkorhatár elérésekor megállapított ellátásokhoz viszonyítva - akár hat-tíz évvel hosszabb nyugdíjfolyósítási idő keletkezik. Ezt Réthelyi szerint járulékfizetéssel kell megalapozni, ezért nem vehetők figyelembe a jogosultságnál a járulékfizetéssel nem fedezett, illetve a kedvezményes járulékfizetéssel teljesített idő. Előbbire a felsőoktatásban eltöltött, utóbbira a szakmunkástanuló-időt hozta fel példaként. A gyermekneveléssel eltöltött időre viszont járulékfizetés nélkül is vonatkozik a jogosultság. Kiemelte, a nyugdíj összegének a kiszámításánál minden szolgálati időt el kell ismerni, ám csak azok vehetik igénybe ezt a lehetőséget, akik a nyugdíjba vonulással megszüntetik a munkaviszonyukat. A törvényjavaslat tartalmazza a nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartólapos adatszolgáltatási kötelezettség meghosszabbítását, és kedvezőbb lehet a nyugdíj mellett munkát vállalók számára befizetett nyugdíjjárulékuk ellenében járó nyugdíjemelés megállapításának szabályozása. Jelenleg ezt csak akkor kaphatják meg, ha legalább 365 napon át fizetik a járulékot. A jövőben ezt minden évben el kellene számolni a ledolgozott napok számától függetlenül, és ezeket visszamenőleg is elismerik. A törvény elfogadásával megszűnik az a korlát, miszerint a szolgálati idő megállapítását legfeljebb tíz évvel a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően lehet kérni. Réthelyi Miklós arra is kitért, hogy a jövőben az egészségkárosodott emberek a nyugdíjkorhatárt megelőzően tíz évvel akkor is választhatja a rokkantsági nyugdíjat, ha rehabilitálhatónak minősítették. Réthelyi Miklós: Az utóbbi nyolc évben szétzilálták a családokat FOTÓ: NAGY BÉLA Legalább ötszázmilliárd tűnt el Selmeczi Gabriella szerint lehet, hogy valaki nem mondott igazat . Szilágyi Richárd______________ F elvetődik a gyanú, hogy súlyos százmilliárdok tűntek el, esetleg valaki nem mondott igazat a magánnyugdíjpénztárak vagyonáról, vagy másként értelmezték az adatokat - mondta tegnap Selmeczi Gabriella. A miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottja a Parlamentben tartott sajtótájékoztatóján részletesen ismertette azokat az elemzéseket, amelyekre a lapunkban megjelent keddi interjúban hivatkozott. Akkor arról beszélt, nem tartja kizártnak, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok által befizetett vagyonban jelentős veszteség következhetett be az elmúlt 12 évben. A fideszes politikus tegnap újfent megerősítette, ha beigazolódnak ezek a félelmek, akkor az felvetheti akár a bűncselekmény gyanúját is. Selmeczi szerint a Magyar Nemzetben november 13-án megjelent Házam helyett viszem című írás, illetve a Századvég elemzése - amelyről részletes írás lapunk 5. oldalán olvasható - szerint egyaránt valószínűsíthető a keddi interjúban megfogalmazott vagyonvesztés. Ha a pénztárak csak állampapírba fektettek volna ebben az időszakban, akkor ma ötszázmilliárd forinttal több lenne a számlákon, ami tíz százalékkal magasabb egyéni hozamokat jelentett volna. Selmeczi azt is kiemelte, hogy a magánnyugdíjpénztárak által elért összes reálhozam 109 milliárd forint, miközben saját működésükre 210 milliárd forintot írtak le költségként a pénztárak. - Egyértelmű, hogy a magánnyugdíjpénztárak és a mögöttük álló alapkezelők érdeke volt a vagyonnal kapcsolatos adatszolgáltatás manipulálása - válaszolta lapunk kérdésére a nyugdíjvédelmi megbízott. Kettévált a szakszervezeti mozgalom Palkovics Imre a munkavállalók becsapásával vádolja a baloldalt Bár több felvetéssel egyetértenek, a Liga szakszervezetek és a Munkástanácsok sem csatlakozik a szombati, kormányellenes szakszervezeti demonstrációhoz. Úgy vélik, az akción átsüt a politikai szándék, sőt, Palkovics Imre szerint éppen azok csapják be a munkavállalókat, akik a magánnyugdíjpénztárakat védik. A rendvédelmiek ugyancsak távol maradnak, ők elfogadható megállapodást kötnének a kormánnyal. Bakonyi Apám Számos kifogással is egyetértünk, ilyen például, hogy a köztisztviselőket indoklás nélkül el lehet bocsátani. A témák hecckampányízű tálalása azonban egyértelmű politikai szándékra utal, ezért nem veszünk részt a demonstráción - mondta a szombati szakszervezeti tiltakozásról Palkovics Imre. A Munkástanácsok elnöke hangsúlyozta: az, hogy az MSZP-hez kötődő szakszervezetek a magánnyugdíjpénztárak védelmében lépnek fel, éppen a baloldaliság feladása, a munkavállalók becsapása, hiszen ez a rendszer csak a pénztáraknak és a mögöttük álló nemzetközi tőkének kedvez. - Akkor lopták el az emberek pénzét, amikor a kötelezővé tették, hogy belépjenek a magánnyugdíjpénztárakba - mondta Palkovics Imre. Hasonló okokból döntött a Liga elnöksége is a szombati akciótól való távolmaradást mellett. - Több felvetést is jogosnak tartunk, ezek megoldásáról nem mondunk le. Az akció formájából és sietős megszervezéséből azonban érződik a politikai szándék - mondta Gaskó István elnök. Mindeközben a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége nyilatkozatban cáfolta, hogy csatlakozott volna a szombati akcióhoz, és hogy nevét adta volna a demonstrációs bizottság közleményéhez. A szövetség elfogadhatatlannak tartja, hogy a közszféra munkavállalóit „hátrányosan érintő jogszabálymódosításokat fogadott el az új összetételű Országgyűlés”, ugyanakkor leszögezik: tagszervezeteik azt várják tőlük, hogy a Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztető Fórumán kössenek a munkavállalók számára elfogadható megállapodást. Ismert, a demonstrációt a baloldali kötődésű Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége és az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége hirdette meg arra hivatkozva, hogy a jövő évi költségvetés vesztese a közszféra lesz. Feltűnő, hogy a demonstrációt szervező szakszervezetek az előző ciklusban eltűrték az illetményalapok négyéves befagyasztását, a közszférát érintő, összesen csaknem százezer fős elbocsátásokat és a 13. havi bér megszüntetését.