Magyar Nemzet, 2011. április (74. évfolyam, 89-117. szám)
2011-04-08 / 96. szám
2 Magyartant Belüld 2011. április 8., péntek Rovatvezető: Villányi Károly Fővárosi kórházak: a kormányra várva Tarlós István szerint néhány héten belül a kormány elé kerül a kórházak fenntartásának, működtetésének ügye, ez indokolja, hogy helyettese a Fővárosi Közgyűlés előző napi ülésén visszavonta a kórházak integrációját célzó előterjesztését. - Nincs értelme annak, hogy egy holdingkoncepciót kényszerpályára helyezzünk, amikor esetleg két hét múlva kiderül, a kórházak elkerülnek a fővárostól - mondta a főpolgármester a köztévében. (MN) Sikeres BM-pályázat A magyar pályázat részére a maximálisan megítélhető, mintegy 22,5 millió eurót hagyott jóvá az Európai Parlament az Európai Unió Szolidaritási Alapjából - közölte a Belügyminisztérium. Az összeg a védekezést elősegítő közkiadásokra, állami és önkormányzati tulajdonú javakban keletkezett károkra fordítható. (MTI) Nyomozás Gelsén Uniós támogatásokkal való viszszaélés miatt nyomoz a Zala megyei Gelsén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes bűnügyi igazgatósága. A település önkormányzata tavaly decemberben adósságrendezést kért, továbbá a gazdálkodásukban kialakult csődhelyzet miatt a rendőrségen feljelentést tettek, az önkormányzatnál pedig fegyelmi eljárást kezdeményeztek a korábbi körjegyző ellen. (MTI) Az elkövetők FBI-profiljára kíváncsiak B Vona_______________________________ Hiányoznak a rendőrségi nyomozati anyagokból azok a jellemrajzok, profilok, amit az FBI- ügynökök készítettek a romagyilkosságokat elkövető személyekről a feltételezett tettesek elfogása előtt - tudta meg lapunk Bérdi Zsolt ügyvédtől, aki az emberölés-sorozattal vádolt Kiss Árpádot képviseli. A védő hangsúlyozta, a dokumentumokban annyi szerepel, hogy az amerikai ügynökök szerint a tiszalöki emberölést katonai múltú személy követhette el. Mint azt megírtuk, a tiszalöki gyilkosság után egy hónappal, 2009 tavaszán FBI-ügynökök érkeztek a fővárosba, hogy az ügy nyomozásában segítsenek. Betekinthettek valamennyi nyomozati iratba, és megismerhettek minden olyan információt, amelyre a feltételezett elkövetők személyiségrajzának elkészítéséhez szükségük lehetett, így érdekesek lehetnek az általuk elkészített profilok is. - Furcsának találom, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda nem csatolta az aktához az FBI nyomozóinak megállapításait az esetleges elkövetőkkel kapcsolatban. Ez felveti annak a gyanúját is, hogy azért maradhatott ki ez a dokumentum, ami bizonyíték is lehetne, mert nem illik bele a nyomozó hatóság által az elkövetőkről kialakított képbe - vélte Bérdi, hozzátéve: az ügyészségen indítványozta, bocsássák rendelkezésére a hiányzó iratokat. Az emberölés-sorozatot a vádhatóság szerint Kiss Árpád, Kiss István, Pető Zsolt és Csontos István követhette el. Katonai múlttal Kiss István kivételével mindannyian rendelkeztek. Csontos fenntartotta azon vallomását, miszerint nincs minden bűnös a vádlottak padján. Fordulatok a Hunvald-perben Tizenhatra csökkent a vádlottak száma ■ Államtitok, bűntagadás és beismerés Folytatás az 1. oldalról Az ügy érdekessége, hogy Vincze Piroska az a bírónő, akinek tanácsa 2009 márciusában felmentette Molnár Csaba egykori rendőr alezredest, a Kulcsár-ügy volt főnyomozóját. Bírósági forrásokból úgy tudjuk, a fellebbezésében az szerepel, hogy a 2006-ban tett feljelentésben - amely a 2003-2004-es bűncselekményekről számolt be - nemcsak a strómanokat és megbízóikat, de az általuk elkövetett közokirat-hamisításokat is megnevezik. Ennek alapján a Nemzeti Nyomozó Iroda 2006 augusztusában hűtlen kezelés gyanújával rendelt el nyomozást, de a bevett gyakorlat szerint az erről szóló feljegyzés nem tartalmazta a feljelentésben szereplő összes bűncselekményt. A Fővárosi Bíróság szerint a nyomozás elrendelése olyan eljárási aktus, amely megakasztja az elévülést, azonban formai hiba, hogy nem nevesítették a közokirat-hamisítást is. A Hunvald-ügy öttagú bírói tanácsa szerint ezért nem egyértelmű, hogy erre irányult volna a nyomozás, vagy sem, s úgy ítélték meg, hogy ez nem szakította meg az elévülést. Úgy tudjuk, a KNYF álláspontja az, hogy a feljelentő nevesítette a közokirat-hamisítást mint olyat, ami közrejátszott a bűncselekmények elkövetésében. Fellebbezésükben leírták, a nyomozó iroda már a feljelentéskiegészítésben beszerzett olyan cégiratokat és más dokumentumokat, amelyek bizonyítják a vagyon elleni bűncselekmény elkövetését, ezért a nyomozás elrendelése, s az azt követő és megelőző eljárási cselekmények többszörösen félbeszakították az elévülést. A KNYF fellebbezését a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészséghez nyújtotta be, ahonnan az irat a Fővárosi Ítélőtáblára kerülhet. Két sokadrendű vádlott beteget jelentett. Bartos Gábor harmadrendű vádlott, aki - Kardos Péter, a VII. kerületi pénzügyi bizottság egykori SZDSZ-es elnöke barátjaként - fiktív munkaszerződéshez, bérlakáshoz jutott, s a Szabó Zoltán korábbi MSZP-s országgyűlési képviselő kerékbilincselési ügyében eljárt volt erzsébetvárosi jegyző, Kálmán Zsuzsanna nem jelent meg a tárgyaláson. Egészségi állapota Gál Györgynek is megrendült, a tárgyalást a bírónő megszakította a volt SZDSZ-es látható rosszulléte miatt, aki vizet kért. Fazekas Géza, a KNYF osztályvezető ügyésze felolvasta a lapunkban már ismertetett vádiratot. Molnár Marcell, a sértett erzsébetvárosi önkormányzat jogi képviselője az ülésen bejelentette, fenntartják polgári jogi igényüket az ügyészség által tételesen kimutatott csaknem 640 millió forintos kárra. A bíróság Gál Györgynél megerősítette a 604 millió forintos, Hunvald Györgynél a 455 milliós korábbi vagyonzárolást, és zár alá vételt rendeltek el további vádlottaknál. Valamennyi érintett fellebbez. A megjelent vádlottak közül Kardos és az egyik stróman, Predák Sándor részben, a másik, Szijjártó a korábbi tizenkétrendbeli helyett csak egyrendbeli közokirat-hamisítás miatt ül a vádlottak padján, teljesen elismerte bűnösségét. A politikusok és egykori üzletfeleik tagadták a vádakat. A tárgyalás egy részében zárt ülést rendeltek el, ugyanis az ügyészség a vádirathoz államtitkot tartalmazó iratokat csatolt. Fazekas Géza jelezte: ezek összefüggnek a tárgyalás elején a negyedrendű vádlott védője, Zámbó Gyula felvetésével. - Nem kaptuk meg Nagy György gyanúsítotti kihallgatásának jegyzőkönyvét - mondta a jogász. Nagy az erzsébetvárosi ingatlanpanama-ügy koronatanúja, csaknem valamennyi épület értékesítésének főszereplője. Nagy vélhetően nyomozási alkut köthetett. A tárgyalás jövő kedden az elsőrendű vádlott kihallgatásával folytatódik. Áprilisban a vádlottak közül várhatóan Gál György, Hunvald György, Kardos Péter és Kormos Lajos vallomását hallgatja meg a bíróság. Hunvald György egykori MSZP-s polgármestert várhatóan még áprilisban meghallgatja a bíróság fotó: Máté Péter Vita a bírói nyugdíjazásról ? Batutz Batízs A koalíción belül is komoly vitákat szülhet - sőt, már szült is - az a javaslat, amely szerint a bírók szolgálati ideje az általános nyugdíjkorhatár elérésével (a most hatályos szabályok szerint 62 éves korukban) lejárna. A jelenlegi rendelkezés szerint a bírók hetvenéves korukig elláthatják megbízatásukat. A korhatár csökkentését célzó, körülbelül kétszáz bírát érintő terv egy kapcsolódó módosító indítvány formájában öltött testet, amelyet Lázár János Fidesz-frakcióvezető nyújtott be az új alaptörvény tervezetéhez. Hogy ez a rendelkezés végül bekerül-e az alkotmányba, az a parlament döntésétől függ, mindenesetre jelzésértékű, hogy a kérdést tárgyaló alkotmányügyi bizottság kétharmada kedden elutasította az ötletet. Ez az arány úgy állt elő, hogy az MSZP és az LMP részt sem vesz a testület munkájában. A bizottság tegnap ismét napirendre vette a kérdést, a fideszes delegáltak ezúttal felsorakoztak saját frakcióvezetőjük elképzelése mögött. A kereszténydemokratákat viszont nem lehetett meggyőzni. Rubovszky György az ülésen egyebek között azzal érvelt a felső korhatár leszállítása ellen, hogy a 19 megyei bírósági elnökből 12, az ítélőtáblák elnökei közül pedig 2 kényszerülne emiatt nyugdíjba vonulni. Jelezte azt is, hogy a kezdeményezés felháborította az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjait. Bejelentette: külön voksolást kérnek majd a javaslatról, amelyet szerinte a KDNP-frakció jelentős része jelenlegi formájában nem fog megszavazni. A jobbikos Gyüre Csaba a javaslatot a bíróság szuverenitása elleni támadásnak értékelte. Szerinte a Fidesz a saját emberét akarja kinevezni a Legfelsőbb Bíróság élére, aki majd a Fidesz emberei közül választja ki a megyei bíróságok vezetőit. A bizottság végül 14 fideszes igen, 5 KDNP-s és jobbikos nem szavazat, valamint egy fideszes és egy kereszténydemokrata tartózkodás mellett igent mondott a javaslatra, így a módosító indítvány a testület támogatásával kerül az Országgyűlés elé. Arról, hogy a keddi kétharmados elutasításból hogyan lett csütörtökre ugyanekkora mértékű támogatás, Balsai István (Fidesz) lakonikusan csak annyit mondott a távirati irodának: „új körülmények merültek fel.” Noha az MSZP nem vesz részt az alaptörvény létrehozásában, a szocialista Bárándy Gergely fontosnak érezte, hogy megszólaljon az ügyben. Közleményében azt írta: a Fidesz a bíróságokat is maga alá akarja gyűrni. belpol@magyarnemzet.hu Vesztegetéssel is gyanúsítják az ezredest Folytatás az 1. oldalról A bűncselekményt a vádhatóság gyanúja szerint F. Péter úgy követte el, hogy cége fiktív reklám- és egyéb szerződéseket kötött egy gyógyszergyártó multicég magyar leányvállalatával csaknem negyvenmillió forint értékben, hogy édesapja, F. József 2007. július 1-jétől állami megrendeléseket biztosítson cserébe a külföldi tulajdonú társaságnak az Állami Egészségügyi Központban, az intézmény laborvezetőjeként. F. József védőügyvédje, Molnár Lajos szerint a gyanúsítás megalapozatlan, hiszen F. Péter cége régi partnere volt a külföldi gyógyszercégnek, 2003 óta folyamatosan kapott munkát a társaságtól, amelyet bizonyíthatóan el is végzett. F. József ugyanakkor laborvezetőként nem dönthetett állami megbízásokról és beszerzésekről. Mint azt korábban megírtuk, F. József tavaly novemberben került előzetesbe egy hónapra. A tisztet jó ideje figyelte a Katonai Biztonsági Hivatal, a katonai ügyészség pedig a Honvédkórházban vette őrizetbe sikkasztás gyanújával. F. József osztályvezető főorvos munkahelyén és lakásán is házkutatást tartottak. Ez az eljárás információink szerint összefüggésben van egy gyorsdiagnosztikai laboratóriumi fejlesztéssel. A projekt kedvezményezettje a Honvédelmi Minisztérium (HM) vagyonkezelésében álló HM EI Zrt., amely konzorciumot alapítva a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemmel és két magáncéggel nyert el több mint félmilliárd forintot az előző ciklusban a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivataltól. A HM EI Zrt. közlése szerint a berendezés szakmai megvalósításáért 2008 decemberétől felelt a gyanúba keveredett F. József. A gépészeti és biológiai biztonsági modulból álló fejlesztés jelenleg a gépészeti fázisban tart. A projekt befejezésére azonban még jelentős források állnak rendelkezésre. Paraizs József, F. József másik védője az orvos ezredes letartóztatásakor kifejtette: ügyfelét olyan bűncselekménnyel vádolják, amihez nem volt eszköz a kezében, hiszen nem volt joga a kifizetésekre. Azóta egyébként a katonai ügyészség házkutatást tartott Paraizs Józsefnél is. Az ügyvéd az Indexnek úgy nyilatkozott: a házkutatást egy tanú vallomására hivatkozva tartották, aki átadott neki bizonyos iratokat a labor fejlesztéséről. Az ügyészségnek ezekre a dokumentumokra volt szüksége. Ezeket átadta a vádhatóság embereinek, akik azonban elvitték az egyik számítógépe merevlemezét is. A vezetői posztért harcol Havas Szófia? A szocialista politikus hetek óta betegállományban van a kórházban, miközben a közgyűlésben dolgozik Folytatás az 1. oldalról . Tekintettel arra, hogy az általa indított per végkimenetele nem ismert, valamint bármely szereplőre nézve súlyos anyagi teherrel és számos jogkövetkezménnyel járhat. Havas márciusi levelében azt javasolta a szakmai vezetői testületnek, hogy ebben az ügyben ne foglaljon állást - így próbálva elérni a pályázat érvénytelenítését. Forrásaink szerint ezt azért tehette, mert egyes értelmezések szerint ha a pályázatot visszavonták volna, akkor saját - határozatlan időre szóló - megbízatása automatikusan hosszabbodik öt évvel. A lapunknak név nélkül nyilatkozó egészségügyi szakemberek ezt cáfolták: szerintük Havas megbízatása nem tartozott e körbe, mivel ez a szabály csak a határozott időre szóló megbízások esetében érvényes. Az viszont bizonyos, hogy Havas orvos-igazgatói megbízatása a pályázat elbírálásáig szólt. Mivel ez márciusban megtörtént, a főigazgató vissza is vonta Havas megbízatását. Úgy tudjuk, a doktornő válaszul néhány nap múlva betegállományba vonult. A dolog pikantériája, hogy Havas egyben fővárosi képviselő is, s mind a március 23-i, mind az április 6-i közgyűlés munkájában részt vett, miközben több százezer forintos kórházi fizetése után táppénzt kapott. Tette ezt akkor, amikor a Széll Kálmán-terv a táppénzfolyósítás szabályainak felülvizsgálatát tűzte ki célul. Megkerestük Havas Szófiát, aki betegállományáról annyit mondott, ehhez senkinek semmi köze. - Az olvasó maradjon az érdeklődés talaján, mert az ezzel kapcsolatos igényt nem fogom kielégíteni - közölte. Azt elárulta, jogvita van azzal kapcsolatban közte és a kórház között, hogy fenntartói döntéshez kötött-e az orvos-igazgatói pályázat. Szerinte egy újabb, 2010-ben született törvénymódosítás miatt erre szükség lett volna, de nem született meg. Havas úgy véli, a kórház főigazgatója többszörösen is jogot sértett, ezért munkaügyi bírósághoz fordult az ügyben. Április 4-től Torgyik Pál a Szent János Kórház öt évre kinevezett új orvos-igazgatója - tájékoztatták lapunkat. A kórház megerősítette, hogy Havas Szófia március 21-től folyamatosan betegállományban van. Emlékezetes, az orvos - aki Horn Gyula volt miniszterelnök unokahúga - 2007-ben országgyűlési képviselőként azt mondta: „1956 esetében nem szoktam forradalomról beszélni, mert a börtönből kiszabadult nyilaskereszteseket nem tudnám semmilyen módon forradalmároknak nevezni.” Havas a legutóbbi közgyűlésen