Magyar Nemzet, 2011. június (74. évfolyam, 149-177. szám)

2011-06-30 / 177. szám

2 Belföld 2011. június 30., csütörtök Rovatvezető: Villányi Károly Orbán egyházi vezetőkkel tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnök teg­nap egyházi vezetőkkel tár­gyalt, akiket tájékoztatott az uniós elnökség eredményei­ről, többek között a Duna­­stratégiáról és a romastraté­giáról, amelyben kiemelten fontos az egyházi együttmű­ködés. A kormányfő szerint a magyar elnökség megerősítet­te az egyházakkal való euró­pai szintű párbeszédet. (MTI) Befejeződtek az érettségik Rendben lezárultak az érettségi vizsgák májusban és június­ban, amelyeken mintegy 141 ezren adtak számot tudásuk­ról legalább egy tárgyból. A diákok - választásuk alapján - középszinten összességében 192 tárgyból, emelt szinten pedig 57 tárgyból vizsgáztak a két hónap alatt. Az eredmé­nyek július 12-e körül vár­hatók. (MTI) Elkészült a kódex Szalai Annamária, a Nemzeti Mé­dia- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának elnöke és Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumá­nak elnöke szerdán Budapes­ten adta át a közszolgálati kódexet a Közszolgálati Tes­tület korelnökének, Radetzky Jenőnek. A testületben a köz­testületek, egyházak és civil szervezetek képviseltetik ma­gukat. A parlamenti frakciók delegáltjaiból álló Közszolgá­lati Közalapítvány kuratóriu­­egyhangúlag fogadta el a kó­dexet. Az anyag a közmédia tartalom-előállítására vonat­kozólag fogalmaz meg alapel­veket. (MN) Nem elég egy ombudsman? Sólyom László (képünkön) volt köztársasági elnök nem tartja szerencsésnek az ombuds­mani jogvédelem egy sze­mélyre koncentrálását. Sze­rinte olyan törvénymódosító javaslatok elfogadására lenne szükség, amelyek „értelmet adnának” a helyettes om­­budsmani pozíciónak is. An­nak idején ő volt az egyik ér­telmi szerzője a „többszemé­lyes” ombudsmani jogvéde­lemnek. (MTI) Filmsorozat diákoknak A magyar történelem emlékeze­tes pillanatairól készül film­sorozat általános iskolások­nak, akik szeptembertől Idő­utazás az osztályteremben címmel találkozhatnak a honfoglalástól a tatárjárásig terjedő időszakot feldolgozó öt résszel. A rövidfilmekben a magyar történelem legfon­tosabb pillanatait dramatizált jelenetek, illetve a már nem létező helyszínek háromdi­menziós változatai teszik ér­dekesebbé. (MTI) Hazaárulás lehet a gyanú Holnapig eldől, kezdeményezik-e Galambos Lajos előzetes letartóztatását­ Folytatás az 1. oldalról­­ Ismeretes: a köztévé híradója kedd este számolt be a volt főigaz­gatóval szemben folytatott eljárás­ról, valamint a tábornok őrizetbe vételéről és aznapi kihallgatásáról. Mint azt közöltük, az egy hó­nappal ezelőtt elfogott, tavaly első fokon hétéves szabadságvesztésre ítélt Földesi-Szabó az elmúlt na­pokban többször is olyan tartalmú vallomást tett a nyomozók előtt, amely érintheti a Galambos ellen folytatott büntetőeljárást. Egyes forrásaink szerint Földesi-Szabó terhelő vallomást tett korábbi üz­lettársára, Jakubinyi Róbertre is, akit két hete Ausztriában vett őri­zetbe az osztrák rendőrök. Galambos Lajosról az Egymá­­sért-ügy nyomozása idején derült ki, hogy a polgári elhárítás más aktív és volt tisztségviselőivel együtt tagja volt a kuratóriumnak, és ugyan az alapítvány nem volt az NBH fedőcége, egyes esetekben együttműködhetett a titkosszolgá­latokkal. A Heti Válasz mai számában arról ír, miként érhet el a botrány Gyurcsány Ferenc anyósa, Apró Piroska szűkebb köreihez, ahová Nagy Lajos, az NBH első főigazga­tója is­ tartozott, és aki állítólag az Egymásért Egy-másért Alapítvány ötletgazdája volt. Az Index értesülései szerint Galambos esetében az államelle­nes bűncselekmény gyanúja leg­inkább a Mollal kapcsolatos titkos tranzakciók miatt jöhet szóba, ugyanis ez akár az állam működé­sét fenyegető ügyek bejelentésé­nek elmulasztásakor is fennállhat. Galambos Lajost a Medgyessy-kormány idején nevezték ki a polgári elhárítás vezetőjének FOTÓ: NAGY BÉLA Az ügyész fegyházba küldené Képírót Fegyházbüntetés kiszabását kérte a vádhatóság tegnap a 98. életévében járó Képíró Sándor volt csendőrtisztre. A szakértői véleményekkel szemben Falvai Zsolt ügyész szerint törvényes az az ÁVH-n tett vallomás, amely Képírót összefüggésbe hozta ci­vilek kivégzőhelyre szállításával. II Puhái­ Tamás___________________ L­etöltendő fegyházbüntetést, közügyektől eltiltást és a 4,4 milliós perköltség megfizetését in­dítványozta tegnapi vádbeszédé­ben az ügyészség Képíró Sándor volt csendőr századosra a Fővárosi Bíróságon. Falvai Zsolt, a Budapes­ti Nyomozó Ügyészség vezetője szerint Képíró közreműködött negyven ember törvénytelen kivég­zésében az 1942. januári újvidéki razzia idején. Az ügyész kitért az 1944. április 26-i vezérkari bírósági ítéletre, amelyben Képíró hűtlenségért tíz év fegyházat kapott, és amelyet ké­sőbb Horthy Miklós megsemmisí­tett. Falvai azt állította: nem szak­mai alapon, hanem német politikai nyomásra történt a pertörlés, ezért az ítélethez kapcsolódó közokirati bizonyítékokat - mivel azok hitel­­telenségét semmi sem támasztja alá - jelen ügyben is figyelembe kell venni. Ugyanakkor hozzátette: mivel az ítélet semmis, nem hivat­kozhat arra a védelem, hogy tilal­mazott módon kétszer indult eljá­rás ugyanazon cselekményért. A vád másik neuralgikus pont­ja Nagy János honvéd főhadnagy 1948-as, az Államvédelmi Ható­ságnak (ÁVH) tett vallomása, illet­ve az az évi népbírósági ítélet, amelyek szerint Képíró adott uta­sítást harminc fogoly kivégzőhely­re szállítására. Mivel Zinner Tibor és Szakály Sándor történészek sze­rint a népbíróság törvénytelenül lett felállítva, Falvai a vádirattól el­térően már azt mondta, hogy ezt az ítéletet nem lehet sem a vádlott terhére, sem a javára felhasználni. Azonban hozzátette: semmilyen körülmény nincs, amely kétséges­sé tenné a nyomozati szakban - például az ÁVH-n tett - vallomá­sok törvényességét. Bár a szakér­tők szerint az ÁVH testi-lelki kényszerrel csikart ki vallomáso­kat, Falvai közölte: nem lehet álta­lánosítani, és nem minden ügyben alkalmaztak kényszert. Ezzel szemben a védői indítványra is­mertetett Törvénytelen szocializ­mus című 1989-es tanulmány sze­rint „a büntetőeljárás megcsúfolá­sa” és „minden tekintetben tör­vénytelen, amit az ÁVH művelt”, továbbá a kommunista államvéde­lemnél általános gyakorlat volt a kényszervallatás. Ma a védőbeszéddel folytatódik a büntetőper. belpol@maagyarnemzet.hu Szeptembertől már jön a chipsadó N­em támogatunk egyetlen olyan módosító indítványt sem, amely a népegészségügyi ter­mékadóról - újabban chipsadóról - szóló törvényjavaslat fellazítását eredményezné - jelentette ki teg­nap sajtótájékoztatón Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bi­zottságának elnöke, aki azt is el­mondta, a törvény továbbra is szep­tembertől lenne hatályos. Font le­szögezte, kizárólag jogtechnikai és néhány apróbb módosítást támo­gatnak, így például azt, hogy a sű­rítmények, koncentrátumok, ször­pök ne tartozzanak az adóköteles termékkörbe, ha gyümölcstartal­muk meghaladja a 25 százalékot. A fideszes politikus kitért arra is, hogy a termékadóból éves szin­ten 20 milliárd forintos bevételre számítanak, amit kizárólag nép­egészségügyi célokra lehet majd fordítani. Azt szerinte lehetetlen megmondani, hogy az intézkedés mekkora adóbevétel-kiesést ered­ményez majd. Kovács József, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának fide­szes elnöke közölte, hogy az új adónem bevezetése azért indo­kolt, mert a népegészségügyi ada­tok tekintetében Magyarország a 25. helyen áll a 27 uniós tagállam közül, ami elkeserítő.­­ A lakos­ság életkori viszonyoktól függetle­nül meglehetősen betegnek te­kinthető, és ebben nagy szerepe van azoknak a helytelen táplálko­zási és egyéb szokásoknak, ame­lyek nagyon komoly hatással van­nak az ember egészségére. A gon­dokat pedig csak tetézi, hogy a fi­atalok keveset is mozognak - je­lezte Kovács József. Hozzátette: a betegségek egy része a túlzott só-, cukor- és szénhidrát-fogyasztásra vezethető vissza. Kitüntetett Gulag-túlélő Menczer Gusztáv nyolc évet raboskodott Szibériában . Tarics___________________________ T­egnap az Országházban Schmitt Pál köztársasági el­nök és Orbán Viktor miniszterel­nök jelenlétében a Magyar Köztár­sasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal (polgári tagozata) ki­tüntetést adományoztak Menczer Gusztávnak a politikai okokból el­ítéltek és meghurcoltak érdekében végzett sokirányú, több mint két évtizedes tevékenysége, példaérté­kű életútja elismeréseként. Menczer Gusztáv a Gulagot megjárt milliók egyik túlélője. A Magyar Politikai Rabok és Kény­szermunkások Szervezete (Szora­­kész) elnöke ma nyolcvanhárom éves. Korát meghazudtoló módon tevékenykedik ma is. Orvostan­hallgatóként a szovjet katonai el­hárítás 1945. szeptember 22-én tartóztatta le, és a 7. gárdahadse­reg törvényszéke kémkedés vádjá­val 10 évi javító-nevelő munkatá­borra ítélte. Nyolc év raboskodás után a szibériai Kolima lágeréből szabadult. A kilencvenes években Gorbacsov - több más politikai fo­gollyal együtt - bocsánatot kért Menczel Gusztávtól a meghurcol­tatásáért. Arra a kérdésre, hogy mi a kommunizmus legnagyobb bű­ne, így fogalmazott egy korábbi nyilatkozatában: „Az, hogy elvette az emberek önállóságát, igába haj­totta őket, és csak profitált belő­lük. Az elnyomott népek nyomo­rúságát én nem csak a bolseviz­­mus számlájára írom, tekintettel arra, hogy a nyugati országok na­gyon szépen asszisztáltak mindeh­hez. Kétségtelenül vesztes ország vagyunk, de nem tettünk semmi­vel sem többet, mint Ausztria. Ausztriának semmi baja nem lett. Ez a történelmi igazságtalanság.” A kitüntetett sokat tett a politikai okokból elítéltek és meghurcoltak érdekében FOTÓ: MTI/ILLYÉS TIBOR

Next