Magyar Nemzet, 2011. június (74. évfolyam, 149-177. szám)
2011-06-30 / 177. szám
2 Belföld 2011. június 30., csütörtök Rovatvezető: Villányi Károly Orbán egyházi vezetőkkel tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnök tegnap egyházi vezetőkkel tárgyalt, akiket tájékoztatott az uniós elnökség eredményeiről, többek között a Dunastratégiáról és a romastratégiáról, amelyben kiemelten fontos az egyházi együttműködés. A kormányfő szerint a magyar elnökség megerősítette az egyházakkal való európai szintű párbeszédet. (MTI) Befejeződtek az érettségik Rendben lezárultak az érettségi vizsgák májusban és júniusban, amelyeken mintegy 141 ezren adtak számot tudásukról legalább egy tárgyból. A diákok - választásuk alapján - középszinten összességében 192 tárgyból, emelt szinten pedig 57 tárgyból vizsgáztak a két hónap alatt. Az eredmények július 12-e körül várhatók. (MTI) Elkészült a kódex Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának elnöke és Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke szerdán Budapesten adta át a közszolgálati kódexet a Közszolgálati Testület korelnökének, Radetzky Jenőnek. A testületben a köztestületek, egyházak és civil szervezetek képviseltetik magukat. A parlamenti frakciók delegáltjaiból álló Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuegyhangúlag fogadta el a kódexet. Az anyag a közmédia tartalom-előállítására vonatkozólag fogalmaz meg alapelveket. (MN) Nem elég egy ombudsman? Sólyom László (képünkön) volt köztársasági elnök nem tartja szerencsésnek az ombudsmani jogvédelem egy személyre koncentrálását. Szerinte olyan törvénymódosító javaslatok elfogadására lenne szükség, amelyek „értelmet adnának” a helyettes ombudsmani pozíciónak is. Annak idején ő volt az egyik értelmi szerzője a „többszemélyes” ombudsmani jogvédelemnek. (MTI) Filmsorozat diákoknak A magyar történelem emlékezetes pillanatairól készül filmsorozat általános iskolásoknak, akik szeptembertől Időutazás az osztályteremben címmel találkozhatnak a honfoglalástól a tatárjárásig terjedő időszakot feldolgozó öt résszel. A rövidfilmekben a magyar történelem legfontosabb pillanatait dramatizált jelenetek, illetve a már nem létező helyszínek háromdimenziós változatai teszik érdekesebbé. (MTI) Hazaárulás lehet a gyanú Holnapig eldől, kezdeményezik-e Galambos Lajos előzetes letartóztatását Folytatás az 1. oldalról Ismeretes: a köztévé híradója kedd este számolt be a volt főigazgatóval szemben folytatott eljárásról, valamint a tábornok őrizetbe vételéről és aznapi kihallgatásáról. Mint azt közöltük, az egy hónappal ezelőtt elfogott, tavaly első fokon hétéves szabadságvesztésre ítélt Földesi-Szabó az elmúlt napokban többször is olyan tartalmú vallomást tett a nyomozók előtt, amely érintheti a Galambos ellen folytatott büntetőeljárást. Egyes forrásaink szerint Földesi-Szabó terhelő vallomást tett korábbi üzlettársára, Jakubinyi Róbertre is, akit két hete Ausztriában vett őrizetbe az osztrák rendőrök. Galambos Lajosról az Egymásért-ügy nyomozása idején derült ki, hogy a polgári elhárítás más aktív és volt tisztségviselőivel együtt tagja volt a kuratóriumnak, és ugyan az alapítvány nem volt az NBH fedőcége, egyes esetekben együttműködhetett a titkosszolgálatokkal. A Heti Válasz mai számában arról ír, miként érhet el a botrány Gyurcsány Ferenc anyósa, Apró Piroska szűkebb köreihez, ahová Nagy Lajos, az NBH első főigazgatója is tartozott, és aki állítólag az Egymásért Egy-másért Alapítvány ötletgazdája volt. Az Index értesülései szerint Galambos esetében az államellenes bűncselekmény gyanúja leginkább a Mollal kapcsolatos titkos tranzakciók miatt jöhet szóba, ugyanis ez akár az állam működését fenyegető ügyek bejelentésének elmulasztásakor is fennállhat. Galambos Lajost a Medgyessy-kormány idején nevezték ki a polgári elhárítás vezetőjének FOTÓ: NAGY BÉLA Az ügyész fegyházba küldené Képírót Fegyházbüntetés kiszabását kérte a vádhatóság tegnap a 98. életévében járó Képíró Sándor volt csendőrtisztre. A szakértői véleményekkel szemben Falvai Zsolt ügyész szerint törvényes az az ÁVH-n tett vallomás, amely Képírót összefüggésbe hozta civilek kivégzőhelyre szállításával. II Puhái Tamás___________________ Letöltendő fegyházbüntetést, közügyektől eltiltást és a 4,4 milliós perköltség megfizetését indítványozta tegnapi vádbeszédében az ügyészség Képíró Sándor volt csendőr századosra a Fővárosi Bíróságon. Falvai Zsolt, a Budapesti Nyomozó Ügyészség vezetője szerint Képíró közreműködött negyven ember törvénytelen kivégzésében az 1942. januári újvidéki razzia idején. Az ügyész kitért az 1944. április 26-i vezérkari bírósági ítéletre, amelyben Képíró hűtlenségért tíz év fegyházat kapott, és amelyet később Horthy Miklós megsemmisített. Falvai azt állította: nem szakmai alapon, hanem német politikai nyomásra történt a pertörlés, ezért az ítélethez kapcsolódó közokirati bizonyítékokat - mivel azok hiteltelenségét semmi sem támasztja alá - jelen ügyben is figyelembe kell venni. Ugyanakkor hozzátette: mivel az ítélet semmis, nem hivatkozhat arra a védelem, hogy tilalmazott módon kétszer indult eljárás ugyanazon cselekményért. A vád másik neuralgikus pontja Nagy János honvéd főhadnagy 1948-as, az Államvédelmi Hatóságnak (ÁVH) tett vallomása, illetve az az évi népbírósági ítélet, amelyek szerint Képíró adott utasítást harminc fogoly kivégzőhelyre szállítására. Mivel Zinner Tibor és Szakály Sándor történészek szerint a népbíróság törvénytelenül lett felállítva, Falvai a vádirattól eltérően már azt mondta, hogy ezt az ítéletet nem lehet sem a vádlott terhére, sem a javára felhasználni. Azonban hozzátette: semmilyen körülmény nincs, amely kétségessé tenné a nyomozati szakban - például az ÁVH-n tett - vallomások törvényességét. Bár a szakértők szerint az ÁVH testi-lelki kényszerrel csikart ki vallomásokat, Falvai közölte: nem lehet általánosítani, és nem minden ügyben alkalmaztak kényszert. Ezzel szemben a védői indítványra ismertetett Törvénytelen szocializmus című 1989-es tanulmány szerint „a büntetőeljárás megcsúfolása” és „minden tekintetben törvénytelen, amit az ÁVH művelt”, továbbá a kommunista államvédelemnél általános gyakorlat volt a kényszervallatás. Ma a védőbeszéddel folytatódik a büntetőper. belpol@maagyarnemzet.hu Szeptembertől már jön a chipsadó Nem támogatunk egyetlen olyan módosító indítványt sem, amely a népegészségügyi termékadóról - újabban chipsadóról - szóló törvényjavaslat fellazítását eredményezné - jelentette ki tegnap sajtótájékoztatón Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke, aki azt is elmondta, a törvény továbbra is szeptembertől lenne hatályos. Font leszögezte, kizárólag jogtechnikai és néhány apróbb módosítást támogatnak, így például azt, hogy a sűrítmények, koncentrátumok, szörpök ne tartozzanak az adóköteles termékkörbe, ha gyümölcstartalmuk meghaladja a 25 százalékot. A fideszes politikus kitért arra is, hogy a termékadóból éves szinten 20 milliárd forintos bevételre számítanak, amit kizárólag népegészségügyi célokra lehet majd fordítani. Azt szerinte lehetetlen megmondani, hogy az intézkedés mekkora adóbevétel-kiesést eredményez majd. Kovács József, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának fideszes elnöke közölte, hogy az új adónem bevezetése azért indokolt, mert a népegészségügyi adatok tekintetében Magyarország a 25. helyen áll a 27 uniós tagállam közül, ami elkeserítő. A lakosság életkori viszonyoktól függetlenül meglehetősen betegnek tekinthető, és ebben nagy szerepe van azoknak a helytelen táplálkozási és egyéb szokásoknak, amelyek nagyon komoly hatással vannak az ember egészségére. A gondokat pedig csak tetézi, hogy a fiatalok keveset is mozognak - jelezte Kovács József. Hozzátette: a betegségek egy része a túlzott só-, cukor- és szénhidrát-fogyasztásra vezethető vissza. Kitüntetett Gulag-túlélő Menczer Gusztáv nyolc évet raboskodott Szibériában . Tarics___________________________ Tegnap az Országházban Schmitt Pál köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal (polgári tagozata) kitüntetést adományoztak Menczer Gusztávnak a politikai okokból elítéltek és meghurcoltak érdekében végzett sokirányú, több mint két évtizedes tevékenysége, példaértékű életútja elismeréseként. Menczer Gusztáv a Gulagot megjárt milliók egyik túlélője. A Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (Szorakész) elnöke ma nyolcvanhárom éves. Korát meghazudtoló módon tevékenykedik ma is. Orvostanhallgatóként a szovjet katonai elhárítás 1945. szeptember 22-én tartóztatta le, és a 7. gárdahadsereg törvényszéke kémkedés vádjával 10 évi javító-nevelő munkatáborra ítélte. Nyolc év raboskodás után a szibériai Kolima lágeréből szabadult. A kilencvenes években Gorbacsov - több más politikai fogollyal együtt - bocsánatot kért Menczel Gusztávtól a meghurcoltatásáért. Arra a kérdésre, hogy mi a kommunizmus legnagyobb bűne, így fogalmazott egy korábbi nyilatkozatában: „Az, hogy elvette az emberek önállóságát, igába hajtotta őket, és csak profitált belőlük. Az elnyomott népek nyomorúságát én nem csak a bolsevizmus számlájára írom, tekintettel arra, hogy a nyugati országok nagyon szépen asszisztáltak mindehhez. Kétségtelenül vesztes ország vagyunk, de nem tettünk semmivel sem többet, mint Ausztria. Ausztriának semmi baja nem lett. Ez a történelmi igazságtalanság.” A kitüntetett sokat tett a politikai okokból elítéltek és meghurcoltak érdekében FOTÓ: MTI/ILLYÉS TIBOR