Magyar Nemzet, 2011. szeptember (74. évfolyam, 239-268. szám)

2011-09-16 / 254. szám

2 Belföld Rovatvezető: Villányi Károly 2011. szeptember 16., péntek Sziliék vizsgálnák a privatizációt Az 1989 óta megkötött mintegy 1700 privatizációs szerződés átvizsgálását akarja elérni a Szociális Unió - mondta Szili Katalin. A szervezet elnöke a bezárt kábai cukorgyár előtt közölte, a magánosításkor vál­lalt kötelezettségek ellenőrzése és az esetleges hiányosságok „bevasalása” a céljuk. (MTI) Megszüntetnék a Képíró-eljárást A Fővárosi Fellebbviteli Főügyész­ség indítványában az elsőfokú felmentő ítélet hatályon kívül helyezését és az eljárás meg­szüntetését indítványozta a há­borús bűntettel vádolt Képíró Sándor ügyében. A vádlott ha­lála büntethetőséget kizáró ok. A törvény szerint mindenkit ártatlannak kell tekinteni mindaddig, amíg bűnösségét a bíróság jogerősen meg nem állapította, így Képíró Sándor büntetőjogi megítélése már nem változhat. (MTI) Új műsorok Októbertől megújulnak a közszol­gálati televíziós és rádiós csa­tornák. Az m1-en 36, a Duna és a Duna2 csatornán 16 új műsor jelentkezik. A progra­mok között külső és belső gyártású műsorok szerepel­nek. A produkciók készítésé­ben szerepet kap többek kö­zött D. Tóth Kriszta, Veiszer Alinda, Jakupcsek Gabriella és Csiszár Jenő is. (MTI) Felmentették Borovszkyt ■ MTI______________________ F­elmentette Borovszky Tímeát, az egykori Oktatási és Kulturá­lis Minisztérium esélyegyenlőségi főigazgatóságának korábbi főosz­tályvezetőjét a vesztegetés vádja alól másodfokon a Fővárosi Ítélő­tábla; az ítélet nem jogerős, a per a Legfelsőbb Bíróságon fejeződik be. Borovszkyt tavaly májusban a Fővárosi Bíróság bűnösnek találta, és két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, valamint előzetes mentesítésben részesítette a hátrányos jogkövetkezmények alól. Az egykori főosztályvezetőt az­zal vádolták meg, hogy vezető be­osztású, hivatalos személy által el­követett vesztegetés bűntettét kö­vette el. A vád szerint miután Hiller István akkori oktatási miniszter megtagadta, hogy Borovszky Tí­mea beosztottjának a fizetését öt­venezer forinttal megemeljék, a nő arra kérte Nagy Attilát, a Katapult mentorprogram akkori program­­igazgatóját, hogy a program számá­ra a minisztérium által folyósított 45 millió forintos állami támoga­tásból a munkatársának 600 ezer forintot adjon át. A korábban eljáró elsőfokú bíróság szerint ezzel ellen­súlyozták volna, hogy a munkatárs nem kapott fizetésemelést. A tárgyalásokon Nagy és Bo­rovszky is beszámolt arról, hogy a beszélgetésük után megromlott kö­zöttük a munkakapcsolat. Borovsz­ky szerint azonban Nagy volt az, aki közölte vele, hogy sikkasztott. A másodfokon eljáró ítélőtábla az el­sőfokú ítéletet megváltoztatta, és felmentette Borovszkyt a vesztege­tés vádja alól. Az indoklás szerint az elsőfokú ítélet csak részben meg­alapozott. A szemben álló felek egy­mástól „homlokegyenest eltérő” vallomásokat tettek. A bíróság azt vizsgálta, hogy Nagy állításait mi­lyen tények támasztják alá. Megál­lapították: a vallomás nem alkal­mas arra, hogy a bíróság ennek alapján a bűnösséget megállapítsa. Megváltoztatott vallomás Hunvald-per: tanúként ellentmondásba keveredett a külföldi befektetők képviselője Hangszálgyulladása miatt nem tudott megszólalni az erzsé­betvárosi ingatlanpanama-ügy tegnapra beidézett tanúja. Ko­rábbi és legújabb írásos vallo­másának összevetéséből azon­ban kiderült: a büntetőeljárás­ban szereplő külföldi befekte­tők képviselője megváltoztatta a különösen Hunvald György volt MSZP-s polgármesterre tett terhelő állításait. A bíróság a későbbiekben tisztázza a sú­lyos ellentmondásokat.­ ­ Szabó Zsol­t_____________________ P­olivodáné Dolinay Eszter, a Hunvald-ügyben a külföldi befektetők képviselője a Fővárosi Bíróságon nemcsak a másodrendű vádlott volt szocialista polgármes­ter megítélésében keveredett el­lentmondásba önmagával, de a per lényegét érintően is. Hunvaldról, Gál György elsőrendű vádlottról, a VII. kerület volt SZDSZ-es gazda­sági bizottsági elnökéről, valamint a már meghallgatott koronatanú­ról két éve még úgy emlékezett: „Nagy György konkrétan azt nem mondta nekem, hogy Gál György részére vesztegetési pénzeket kell átadnia, arra azonban egyértelmű­en utalt, hogy Gál az, aki az egyes ingatlanok kapcsán döntési hely­zetben van.” - Bármennyire is kulcsfigura volt a gazdasági bizott­ság elnökeként, Hunvald György polgármester nélkül egy sor kérdés az ingatlanok vonatkozásában nem volt rendezhető - folytatta 2009-ben vallomását Polivodáné. Legutóbb viszont azt állította: az el­adásokról nem tárgyalt a volt pol­gármesterrel. A napokban azt magyarázta, hogy az általa képviselt ír és izraeli befektetők azért nem közvetlenül az önkormányzattól vásárolták meg „dupla áron” az értékes ön­­kormányzati ingatlanokat, mert azok már mind elkeltek. Ezzel szemben a tanú korábbi vallo­másában számos, a vád szerinti épület esetében azt vázolta, hogy ez éppen ellenkezőleg történt. A Dob utca 14. szám alatti ingatlannál például leszögezte: „Nagy György azzal mutatta meg nekünk az in­gatlant, hogy amennyiben tudunk rá befektetőt keresni, akkor ő, illet­ve projektcége megveszi az ingat­lant az önkormányzattól.”­­ Az in­gatlan-adásvételi szerződést még alá sem írták a kerülettel, amikor az ügyletekre a Nagyék által létre­­­­hozott projektcég üzletrészét rész­vételünkkel már át is ruházták egy offshore cégre - fogalmazott a ta­nú, aki Nagyhoz hasonlóan eleinte gyanúsított is volt. A Központi Nyomozó Fő­ügyészség szerint Gál, Hunvald és 23 társuk bűnszervezetben elköve­tett csalással, vesztegetéssel és más bűncselekményekkel - 17 önkor­mányzati ingatlan eladásával vagy annak kísérletével - több mint 600 millió forintos kárt okoztak. Hangszálgyulladás miatt nem tudott beszélni a Hunvald-ügy egyik tanúja FOTÓ: HEGEDŰS márta Vádemelés a csaló polgármester ellen a VI.i.kf.­ Tamás________________ V­ádat emelt a Lenti Városi Ügyészség a bödeházai válasz­tási visszaélések miatt. A gyanú szerint az alig ötvenlelkes zalai falu­ban tartott időközi polgármester­választások idejére a településveze­tő, Büki László több mint húsz olyan személyt jelentett be lakcímé­re, akik nem éltek életvitelszerűen a faluban. Amint arról korábban helyszíni riportunkban beszámol­tunk, a helyi választási bizottság észrevette és jelezte, amikor a szá­mukra még látásból sem ismert „választók” megjelentek a szavazó­helyiségben. A vádlottak mind Büki Lászlóra adták voksukat, mégis­csak a negyedik szavazás döntött a javára a vele szemben indult Káldi Lászlónéval szemben. A faluban a tavaly októberi polgármester-vá­lasztást megelőzően a választópol­gárok száma 47 fő volt, majd az idő­közi polgármester-választások al­kalmával a lakosság száma állandó­an módosult: január 9-én 84, febru­ár 6-án 73, február 27-én 66 fő volt. A Zala Megyei Bíróság jogerős vég­zésében az első két voksolás eseté­ben igazolta a választási bizottsá­gok döntésének helyességét. Az ügyészség a nagyszámú lak­címbejelentés kapcsán közokirat­hamisítás bűntette miatt összesen 29 ember ellen emelt vádat. A ható­ság három embert vádol azzal, hogy a saját aláírásával igazolta: a beje­lentkezők az ő házában laknak. fllBUBfflffl Jl­, A kormány a Mal Zrt. mellett Az állam mindent megtesz, hogy a rekordbírsággal sújtott cég tovább működhessen Az államnak nem érdeke, hogy felszámolás alá kerüljön a Mal Zrt., így mindent megtesz a cég további működéséért és a munkahelyek megőrzéséért - jelentette be Szatmáry Kristóf államtitkár. A vö­­rösiszap-katasztrófában kárt szenvedett nem mezőgazdasági vál­lalkozások 90 százalékának már kifizették az állami támogatást. HÍRÖSSZEFOGLALÓ S­zeretné megőrizni a Magyar Alumínium Termelő és Keres­kedelmi (Mal) Zrt. által biztosított több ezer munkahelyet a kormány, így mindent megtesz a cég további, biztonságos működéséért. Szat­máry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) belgazda­ságért felelős államtitkára közölte, minden esély megvan arra, hogy a Mal a bírság ellenére tovább tudjon működni, így megmarad a beszállí­tókkal együtt összesen 6000 mun­kahely, amelyből 1200 közvetlenül a céghez kötődik. Szatmáry el­mondta, az állam a Magyar Nemze­ti Vagyonkezelőn keresztül folya­matos kapcsolatban van a cég veze­tésével: az MNV február óta inten­zív tárgyalásokat folytat a tulajdo­nosokkal a tulajdonosi szerkezet esetleges átalakításáról. Első fokon 135,140 milliárd fo­rint hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki a Mal Zrt.-re a tavalyi vö­­rösiszap-katasztrófa miatt a Kö­zép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fel­ügyelőség. Illés Zoltán, a Vidékfej­lesztési Minisztérium (VM) kör­nyezetügyért felelős helyettes ál­lamtitkára elmondta, a bírságot a határozat jogerőre emelkedését kö­vető 15 napon belül kell befizetnie a Mal Zrt.-nek. A késedelmi bírság naponta 40 millió forint. A határo­zat elsőfokú, ha a bírságot nem fo­gadja el a cég, akkor a törvény értel­mében 15 napon belül fellebbezhet. Ez meg is történik, hiszen a Mal ügyvédje, Ruttner György jelezte, a cég jogi úton támadja meg a bírság­ról szóló határozatot. Szatmáry Kristóf írásbeli indoklásra vár az ügyészség II SWENDT PAl.________________ A­z elsőfokú ítélet írásos indok­lásának megismerése után a Fejér Megyei Főügyészség be­nyújtja fellebbezését Joav Blum izraeli-magyar állampolgár köz­okirat-hamisítási ügyében - tájé­koztatott Várhomokiné Rabi Noé­mi főügyész. A Székesfehérvári Vá­rosi Bíróság szerdán bűncselek­mény hiányában felmentette a köz­okirat-hamisítás vádja alól Blumot, aki a szóbeli indoklás szerint téve­désben volt, amikor bejelentkezett arra a sukorói lakcímre, ahol való­jában nem lakott életvitelszerűen. A nem jogerős határozatban a bíró­ság megállapította, a vádlott valót­lan adatot közölt a nyilvántartással, de a bíróság szerint tévedésében erősítette őt az ügyvédje, illetve a település polgármestere és jegyzője. Kerestük a befektető sukorói lakcímbejegyzésében közreműkö­dő ügyvédet, Varga Bálintot, aki közölte: fenntartja akkori jogi ál­láspontját, amely szerint helyes tájékoztatást adott Joav Blumnak, aki ennek alapján jogszerűen léte­sített állandó lakóhelyet Sukorón. ■ HIVATALOS: Megjelent az Ország­­gyűlés határozata Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztéséről a Magyar Közlönyben. A volt kor­mányfőt a sukorói kaszinóberu­házással összefüggésben hivatali visszaéléssel gyanúsítja majd meg az ügyészség. (MTI) belpol@magyarnemzet.hu Deme-ügy: nem emlékszik a volt főrendőr 18 Csirra Tibor______________________ T­ anúk meghallgatásával folyta­tódott főpap a 2009. januári csepeli kettős gyilkosság bizonyítá­si eljárása a Fővárosi Bíróságon. Németh Nándor büntetőtanácsa előtt többek között az az idős asz­­szony is nyilatkozott, aki informá­cióival cáfolta az ügy egy másik ta­núja, a XXI. kerület volt rendőrka­pitánya, Császár Mihály szavait. Az egykori főrendőr korábban azt állí­totta, nem ismerte a gyilkosságok feltételezett elkövetőjét, a Csepel­­sziget Általános és Szakképző Isko­la volt biztonsági őrét, Kun Tamást. Az idős nő észrevételeiben leírta, hogy tíz éve Császár Mihály Kun Tamást ajánlotta a figyelmébe, hogy Kun „véglegesen elintézi” az asszony egyik családi konfliktusát. A tanú a történteket több hatóság­nál is jelezte, eddig nem kapott azokra érdemi választ. Ismert, Császár először azt állí­totta, nem, majd azt, hogy csak fe­lületesen ismerte Kun Tamást, akit ő ajánlott munkára az iskolába. A vádlott a kettős gyilkosság után először Császárt hívta fel. A volt rendőrkapitány tegnapi szembesí­tésükkor tagadta, hogy ismeri az idős asszonyt, Kun Tamás pedig nem nyilatkozott az ügyben. Egy másik tanú beszámolt a csepeli is­kola számlázási gyakorlatáról, és alátámasztotta a másodrendű vád­lott, a volt MSZP-s Deme Gábor sza­vait, hogy a tanintézmény egész ve­zetése tudott a feketekifizetésekről, és gyakorolta is azt. Az orvos, illetve fizikus szakértők valószínűsítették, hogy Kun Tamás kezében volt a gyilkos fegyver a támadáskor. Emlékezetes, 2009 januárjában a csepeli iskolában agyonlőtték az intézményt felügyelő alapítvány vezetőjét, Takács Józsefet és egy ta­nárt, Papp Lászlót. A tetteseket a Papp zsebében működő diktafon buktatta le. Feljelentették Kertész Ákost a Munkatársunktól._______________ K­orrekt módon rendezi majd az esetleges kitüntetés-visszavo­nások körülményeit a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnél készü­lő, a kitüntetési rend átalakítását tartalmazó új törvény javaslata - közölte Szijjártó Péter, a miniszter­­elnök szóvivője. Schmitt Pál államfő a napokban fordult levélben Orbán Viktorhoz, hogy a kormány vizsgálja meg az ál­lami kitüntetések visszavonásának lehetőségét az arra érdemtelenné vált személy esetében. Az állami el­ismerések, így a Kossuth-díj vissza­vonásának kérdése azután került az érdeklődés középpontjába, hogy augusztus végén az Amerikai Nép­szavában megjelent Kertész Ákos író nagy vihart kavart nyílt levele, írásában - többek között - úgy fo­galmaz, hogy a magyar a holo­kauszt egyedüli felelőse vagy ép­pen, hogy „a magyar genetikusan alattvaló”. Utóbb ugyan­ezt helyrei­gazította azzal, hogy „helyesen ilyen mondat nincs”. Közben a Jobbik is lépett és feljelentette az írót. Az el­lenzéki párt szóvivőjének tájékozta­tása szerint közösség elleni izgatás, rágalmazás és becsületsértés miatt fordultak az ügyészséghez. Mir­­kóczki Ádám sajnálatosnak tartja, hogy a feljelentést nekik kellett el­készíteniük, szerintük ez a kor­mány vagy más hivatalos szerv fel­adata lett volna.

Next