Magyar Nemzet, 2011. november (74. évfolyam, 300-328. szám)
2011-11-08 / 306. szám
2 Belföld 2011. november 8., kedd Rovatvezető: Villányi Károly Tiszta választás Jászladányban Bűncselekmény hiányában a rendőrség elutasította azt a feljelentést, amelyet a választás rendjének megsértése miatt tett ismeretlen tettes ellen Jászladány független alpolgármestere. Gulyás Éva szerint a település egyik szociális intézményében nem osztották ki időben a november 20-i időközi helyhatósági választásra az ajánlószelvényeket az ott lakók között. A feljelentő az észrevételeiről a helyi választási bizottsághoz is kifogást nyújtott be, amelyet a testület elutasított. (MTI) Aggódik az LMP Az LMP szerint mindenképpen fenn kell tartani a bírói függetlenség intézményi garanciáit. Schiffer András frakcióvezető ugyanis úgy látja, az igazságügyi törvény tervezete alapján semmilyen garancia nincs arra, hogy a jogszabály nem annak a politikai előfeltételnek akar megfelelni, hogy „a bíróságokat, tehát a harmadik hatalmi ágat is gyarmatosítsa a narancsuralmi gépezet”. Szerinte az ügyben az a legsúlyosabb kérdés, hogy a kétharmados többség által kinevezett bírósági csúcsvezető bármilyen módon befolyásolni tudja-e a konkrét ügyeket. (MTI) Kiáll Károlyi mellett az MSZP Az MSZP szerint Károlyi Mihály nevéhez számos fontos reformintézkedés kapcsolódik, ezért az ellenzéki frakció továbbra is kiáll az egykori miniszterelnök és köztársasági elnök szobrának megtartása mellett a budapesti Kossuth téren. A párt elnöke és frakcióvezetője, Mesterházy Attila bejelentette: garázdaság miatt feljelentést tesz az ellen a jobbikos képviselő ellen, aki elvitte és kidobta a szobor előtt elhelyezett koszorúkat. Az elnök és a frakció több tagja is helyezett el koszorút a szobornál. (MTI) Közösségi ház a nyomornegyedben A családokkal való szorosabb kapcsolattartást és a segítségnyújtást szolgálja az a közösségi ház, amelyet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nyitott Pécs egyik legszegényebb részén tegnap. A György-telep önkormányzati bérlakásként használt egykori bányászlakásaiban és a környező utcákban négyszáz ember él rossz infrastrukturális körülmények között. Otthonaik szűkösek, többségükben nincs vezetékes ivóvíz, a bérlők alacsony keresetűek, vagy munkanélküliek, és segélyekből élnek. Kozma Imre atya, a szervezet elnöke szerint az intézmény azt jelképezi, hogy egy közösség minden tagja fontos. (MTI) Magyar-szlovák püspöki találkozó Megbeszélést tartott a magyar és a szlovák püspöki konferencia Budapesten, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia székházában tegnap. A találkozón egyebek mellett szót ejtettek a főpásztorok az új evangelizációval, valamint a kisebbségekkel kapcsolatos pasztorális kérdésekről. A megbeszélésen kitértek a katolikus roma népesség pasztorációjára, a liturgikus kérdésekre, a katolikus egyház szociális, karitatív tevékenységére, illetve a két országban betöltött társadalmi és jogi helyzetére. (MTI) Zöld jelzés az összevonásra Értékesítik a Katonai Felderítő Hivatal Bartók Béla úti ingatlanát A két katonai titkosszolgálat januári összevonásával - amit a parlament nemzetbiztonsági bizottsága tegnapi ülésén támogatásáról biztosított - ismét napirendre kerülhet, hogy a szaktárca értékesíti a Katonai Felderítő Hivatal fővárosi központját - értesült lapunk. Az egyesült szervezet új vezetőit a napokban nevezik meg. Haraszti-Swf.ndt______________ * Újra felvetődött, hogy értékesítik a Katonai Felderítő Hivatal (KFH) értékes épületét a XI. kerületi Bartók Béla úton - tudtuk meg. A milliárdos értéket képviselő fővárosi ingatlan eladására azért nyílhat lehetőség, mert a kormány tervei szerint hamarosan összevonják a katonai elhárítást a katonai felderítéssel, vagyis a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) és a KFH egy szervezetben működhet tovább. Az ingatlanok egyéb hasznosítása vagy értékesítése már korábban is többször szóba került, a Honvédelmi Minisztériumban (HM) még az előző ciklusokban készítettek erről koncepciókat. A Gyurcsány-kormány határozattervezetet is alkotott a polgári és a katonai szolgálatok összevonására. Azt tervezték, hogy a katonai elhárítást (KBH) összevonják a polgári elhárítással (Nemzetbiztonsági Hivatal), a katonai felderítést (KFH) pedig a hírszerzéssel (Információs Hivatal). A katonai szakmai szervezetek tiltakozása miatt azonban ez a terv meghiúsult, így a szolgálatok Szekeres Imre volt honvédelmi miniszter felügyelete alatt maradtak, és jelenleg a HM költségvetéséből finanszírozzák a feladataik ellátását. Mivel az összevonás indoka eredetileg a költségek megtakarítása volt, információink szerint Szekeres csak úgy tarthatta a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokat a felügyelete alatt, ha jelentősen csökkenti azok működésének költségeit. Ez első körben azt jelentette, hogy mérsékelték a katonai elhárítás és felderítés büdzséjét, később pedig azt tervezték, hogy kiköltöztetik ezeket a szolgálatokat azokból az épületekből, ahol jelenleg székelnek. A KBH ugyanis egy rendkívül értékes budai ingatlanban működik a Gellért-hegy oldalában, a KFH épülete pedig korszerűsítésre szorul, és erre nincs pénze a HM-nek. Az ingatlanok eladásából azonban jelentős bevételt szerezhetne az állam, amit a honvédség fejlesztéseire is lehetne költeni. Lapunk úgy tudja, a szaktárca most újra szeretne megállapodni a KFH székházának kiürítéséről. Ez viszont sok nehézséget okozhat, hiszen az épületek titkos objektumait és eszköztárát nem lehet egyik napról a másikra átköltöztetni, és az sem mindegy, hol dolgozhatnak a későbbiekben a KBH és a KFH munkatársai. A parlament nemzetbiztonsági bizottsága tegnapi ülésén az új MSZP-s elnök, Molnár Zsolt ellenszavazata és a Jobbik tartózkodása mellett elfogadta azt a törvényjavaslatot, hogy a KBH és a KFH január elsejétől Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNSZ) néven, összevontan működjön tovább. Hende Csaba szakminiszter az öszszevonással kapcsolatos katonai feladatok ellátásával Kovács József altábornagyot, az Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnokát bízta meg, és értesüléseink szerint már eldőlt, hogy kik lesznek a ENSZ új vezetői. Úgy tudjuk, az integráció után a szolgálat élén álló főigazgató mellett két helyettest, egy felderítési és egy elhárítási igazgatót nevez ki a minisztérium. Úgy tudjuk, az elhárítást a jövőben Horváth József dandártábornok, a KBH jelenlegi műveleti helyettese irányítja, és a tárca a már lezárult személyzeti beszélgetések után a napokban nyilvánosságra hozza a főigazgató és a hírszerzési igazgató nevét is. A Katonai Felderítő Hivatal épületének korszerűsítésére nincs pénze a Honvédelmi Minisztériumnak FOTÓ: NAGY BÉLA Budai leterheli a nyomozókat Puhái Tamás Tavalyi kinevezése óta harmincnyolc büntetőfeljelentést tett Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos az előző, balliberális kormányok korrupciógyanús ügyeivel összefüggésben. Információink szerint a szövevényes gazdasági ügyletek feltárása jelentősen leterheli a hatóságokat, elsősorban a Budapesti Rendőrfőkapitányságot (BRFK), a Nemzeti Nyomozó Irodát (NNI) és a Központi Nyomozó Főügyészséget, amelyek a Budai-féle feljelentések többségében nyomoznak. Úgy tudjuk, ez a leterheltség is az oka, hogy a nyomozások eddig kevés kézzelfogható eredményt hoztak. Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője közölte: 2010-2011-ben az elszámoltatási kormánybiztostól húsz feljelentés került a látókörükbe, amelyek közül tizenkilencben már nyomozás indult hűtlen kezelés gyanújával, egy feljelentés sorsáról pedig még nem döntöttek. - Az elrendelt nyomozások döntő többségét a BRFK és az NNI folytatja. Gyanúsított egyik büntetőeljárásban sincs - hangsúlyozta. Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője lapunkkal azt közölte: náluk is több olyan büntetőeljárás folyik, amely Budai Gyula feljelentése alapján indult. Nevezetesen: az Álomsziget-projekt, az IKR Zrt.-nek, illetve a péti Nitrogénműveknek nyújtott állami kezességvállalás ügye vagy Fapál László volt honvédelmi államtitkár ingatlanügyletei és visszafoglalkoztatása. A szóvivő jelezte: jelenleg egyik büntetőeljárásban sincs gyanúsított. Ugyanakkor egy-egy nyomozásban már akadnak eredmények is: a bábolnai ménesbirtok Budai Gyula feljelentése alapján indult ügye például már a vádemelésig jutott. Továbbá a sukorói kaszinóberuházásban (amelyben többek között Budai is feljelentést tett) időközben hétre nőtt a gyanúsítottak száma, igaz, az elszámoltatási kormánybiztos feljelentésével érintett cselekményt - a beruházás kiemeltté nyilvánításának vélelmezett jogellenességét még nem vizsgálták a nyomozók. West-Balkán-ügy: keveslik a vádlottakat Csirra Tiror______________________ Nem minden felelős áll bíróság elé a West-Balkán három áldozatot követelő, januári tragédiája miatt indított büntetőperben, a szerencsétlenség hatósági vizsgálata közben pedig számos csúsztatás történt - közölte véleményét tegnap két érintett, a Kadosa és a Csikós család sértetti képviselője. Bálint Zoltán ügyvéd szerint a közvéleményben téves kép él arról, hogy az áldozatok drogot, alkoholt fogyasztottak a végzetes estén, holott ezt az igazságügyi szakértők véleménye kizárta. Hasonlóan aggasztónak tartja, hogy a nyomozó hatóságok nem foglalkoztak olyan lényeges körülményekkel, mint az, hogy a West-Balkánnak semmilyen engedélye nem volt vendégek fogadására, sőt a tűzoltóság eljárást is folytatott a hellyel szemben egy tavalyi razzián észlelt hiányosságok miatt, az üzletet ennek ellenére nyilvántartásba vette az önkormányzat illetékes osztálya. A West- Balkán büntetőpere ma kezdődik a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Három fiatal halt meg a januári tragédiában fotó: nagy Béla belpol@magyarnemzet.hu Tárgyalnak Simor András cégügyéről HÍRÖSSZEFOGLALÓ Kezdeményezik az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának fideszes tagjai, hogy a testület mai ülésén tűzze napirendjére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének „titkolózása következtében kialakult helyzetet” - nyilatkozta tegnap a távirati irodának Szijjártó Péter, a bizottság alelnöke. A fideszes politikus emlékeztetett: a testület már korábban felszólította Simor Andrást, hogy bocsássa rendelkezésükre a ciprusi offshore cégének eladásáról szóló dokumentumokat, igazolja vagyonának hazahozatalát, továbbá azt is, hogy mindezek után adózott-e. Ehelyett azonban a jegybankelnök tovább titkolózik, és gyakorlatilag megfenyegette Kövér László házelnököt, megtiltva neki a kért dokumentumok megismertetését a képviselőkkel - mutatott rá Szijjártó Péter, aki szerint ez tarthatatlan, és a bizottságnak ezt a helyzetet ma meg kell tárgyalnia. Emlékezetes, Simor András a házelnöknek valóban megküldte a ciprusi offshore cég eladási szerződését, azonban az adóbefizetésről szóló papírok átadását adótitokra hivatkozva megtagadta, csakúgy, mint az iratok nyilvánosságra hozatalát. Ismeretes, nagy vihart kavart, amikor kiderült, a jegybank elnöke adóparadicsomban parkoltatja több száz millió forintos megtakarítását. Amint arról a Magyar Nemzet beszámolt, a szóban forgó ciprusi offshore társaság időközben titokzatos bahreini kézbe került. Feltételezések Eszes Tamás haláláról Munkatársainktól.______________ Rendszeresen bántalmazta élettársát és annak szellemi fogyatékos fiát az öngyilkossága előtt Eszes Tamás, a Véderő vezetője - állította rendőrségi forrásokra hivatkozva tegnap az ATV.hu. Az internetes portál úgy tudja, Eszes élettársa emiatt hagyta el a férfit. A Véderő vezetője állítólag az öngyilkossága előtt még megpróbálta telefonon rendezni a kapcsolatát az élettársával, de a nő nem akart visszamenni hozzá. Ismeretes, Eszes Tamás november 3-án vélhetőleg önkezével vetett véget életének gyöngyöspatai otthonában, bár az orvos szakértői vélemények még nem készültek el. A falubeliek értetlenül állnak a tragédia előtt. Egyesek úgy vélik, Eszesnek anyagi gondjai voltak, mások szerint valakik belehajszolták a Véderő vezetőjét az öngyilkosságba. Gyöngyöspata azután került a figyelem középpontjába, hogy a Szebb Jövőért Polgárőr-egyesület tagjai március elejétől járőröztek a településen a megszaporodott bűncselekmények miatt. Április végén a település határába katonai és önvédelmi alapismereteket oktató tábort hirdetett a Véderő, de a rendezvény megnyitását a rendőrség megakadályozta. Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője és országgyűlési képviselője lapunk megkeresésére kizártnak nevezte, hogy Eszes Tamás halálához bármilyen szinten is hozzájárultak volna a gyöngyöspatai magyar-roma együttélésből származó konfliktusok.