Magyar Nemzet, 2012. január (75. évfolyam, 1-30. szám)

2012-01-13 / 12. szám

2 Belföld 2012. január 13., péntek Rovatvezető: Villányi Károly Tiiititiimnirt^^—.................................... IMF-tárgyalás: eredményre várva Fellegi Tamás a valutaalap főigazgatójánál • A kormányfő szerint a megállapodás után a növekedésre összpontosíthatunk A jövő héten Németországban folytatja előzetes egyeztető körútját Fellegi Tamás tárca nélküli minisz­ter. Hétfőn Mario Draghival, az Európai Központi Bank elnökével találkozik, kedden pedig Jens Weidmann, a Német Szövetségi Bank (Bundesbank) elnöke fogad­ja őt. A megbeszéléseken részt vesz Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is. Kétnapos útján a miniszter találkozik Wolfgang Schäuble szövetségi pénzügymi­niszterrel, vezető kormányzati po­litikusokkal és németországi bank­vezetőkkel. Ezután január 19-én megbeszéléseket folytat Nowotny osztrák jegybankelnökkel és Maria Fekter pénzügyminiszterrel Bécs­­ben. A delegációvezető végül janu­ár 20-án Brüsszelben egyeztet Olli Rehnnel, az Európai Bizottság gaz­dasági és pénzügyi kérdésekben il­letékes alelnökével. Az egyik legfontosabb tárgyalás tegnap lapzárta idején kezdődött Washingtonban a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötendő hitel­megállapodással kapcsolatban. Fellegi Tamás tárca nélküli mi­niszter az IMF főigazgatójával, Christine Lagarde-dal találkozott. A megbeszélés tétje a hivatalos eljárás megkezdése volt. IK­ WIF.DF.MANN TAMÁS____________ T­ egnap éjféltájban­­ lapzár­tánk után - állt ki a nyilvá­nosság elé Washingtonban az Eu­rópai Unióval és a Nemzetközi Va­lutaalappal kötendő megállapo­dásról tárgyaló Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter és az IMF főigaz­gatója, Christine Lagarde. Elem­zők szerint az informális megbe­szélés során a hivatalos eljárás megkezdésének bejelentése lehet a legnagyobb eredmény. A kormány szerint ahhoz, hogy az eurózóna válságát kivédje a magyar gazda­ság, egy védőhálóként működő hitelmegállapodást kell kötni az EU-val és a valutaalappal.­­ Az IMF-nek is az az érdeke, hogy hitelt helyezzen ki, hiszen rengeteg tartaléka van - jelentette ki lapunknak Csath Magdolna közgazdász. A szakember szerint a kölcsön fejében a valutaalap azt várja el elsősorban, hogy a büdzsé kiadási oldalát csökkentse a ma­gyar kormány. - Hogy ezt milyen módon teljesítjük, az már a tár­gyalásokon dől el. Nagy valószí­nűséggel a közalkalmazottak - el­sősorban az önkormányzati dol­gozók - létszámának csökkenté­sét és a közösségi közlekedés ki­adásainak lefaragását kéri a valu­taalap majd a hitelért cserébe - tette hozzá. Ugyanakkor az is lát­szik, hogy az Európai Unióval ne­hezebb lesz a megegyezés.­­ Kriti­kus szemmel nézem a brüsszeli érveket, hiszen az utóbbi napok­ban koncentrálva állt elő az unió az előző kormányok által a Malév­nak juttatott állami támogatások visszafizettetésével és a túlzottde­­ficit-eljárás meghosszabbításával, amit 2004-ben, szintén a szo­­ciálliberális kormányok idején in­dított Magyarország ellen. Akkor az államháztartási hiány nyolc százalék közelében volt, ma há­rom százalékon belül van - emel­te ki lapunknak a közgazdász. A szakember szerint Brüsszel nem nézi jó szemmel a külön utas magyar gazdaságpolitikát akkor, amikor az EU a tagállamok költ­ségvetésének még szigorúbb ellen­őrzésére készül.­­ A hazai gazda­ság makroszámai tavaly is jók vol­tak, és az idén is tartható a három százalék alatti költségvetési hiány­­cél. Európa sok országa örülne en­nek az eredménynek - tette hozzá. A közgazdász szerint a kohéziós alapok, vagyis az uniós támogatá­sok befagyasztása, amivel Magya­rországot megfenyegette az Euró­pai Bizottság, Brüsszelnek sem áll érdekében, hiszen a programok megvalósításában számos külföldi vállalat érdekelt. - Nem olyan rossz a kormány tárgyalási pozíci­ója. Biztos vagyok benne, hogy megállapodunk a készenléti hitel­ben, és a kormánynak sem kell fel­tétlenül hátraarcot tennie a jelen­legi gazdaságpolitikában - hang­súlyozta Csath Magdolna. Lóránt Károly közgazdász sze­rint az országnak több hónapos tartaléka van a lejáró adósságok tekintetében, s csak tavasszal jár­nak le nagyobb tételek a kötvény­piacon, amit az államnak meg kell újítani. Ettől függetlenül a szak­ember szerint érdemes minél előbb megegyezni az Európai Uni­óval és a Nemzetközi Valutaalap­pal a biztonsági hitelkeretről. Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter Christine Lagarde, az IMF főigazgatója Orbán: Érvek kellenek HÍRÖSSZEFOGLALÓ azánk nyitott, és kész megvitatni az Európai Unió kifogásait az új alaptörvénnyel kapcsolat­ban, de nem politikai véleményre, hanem érvekre van szükség - jelentette ki tegnap Orbán Viktor mi­niszterelnök külföldi újságíróknak. Mint mondta, ha az érvek az EU részéről meggyőzők, „jobb azt a vona­lat elfogadni és követni, akkor nincs ok arra, hogy ne úgy tegyünk”. Úgy ítélte meg, a piacok sokkal derű­látóbbak Magyarországgal kapcsolatban, s az ország gazdaságának alapjai sokkal erősebbek, mint azt so­kan sugallják. Arra, hogy az Európai Bizottság szer­dán a túlzottdeficit-eljárás következő szakaszának elindítására tett javaslatot, a miniszterelnök úgy rea­gált: „csak a múltat kritizálták”. Orbán leszögezte azt is, Magyarország azután is a piacról akarja finanszírozni magát, ha a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) végül aláírják a megállapodást. Szavai szerint amint Magyarország biztosítja a pénzügyi hátteret az IMF-fel kötött egyezménnyel, a kormány a gazdasági növekedésre összpontosíthat. „A legjobb forgatókönyvem az, ha egy hónap eltelté­vel a magyar gazdasággal kapcsolatban nem az lesz a fő téma, hogyan finanszírozzuk a gazdaságot, ha­nem az, hogy milyen sikeres lehet a növekedési terv” - fogalmazott.­­ MNMMHNSXMNNMSMS9M8HM1: DK-s szervezkedés Lakásokon egyeztetnek a parlamenten kívüli ellenzékkel a Munkatársunktól_______________ G­ordon nem riválisom. Ha poli­tizálni akar, jöjjön, szüksége van rá az országnak - nyilatkozta Gyurcsány Ferenc Bajnai Gordon volt miniszterelnökkel kapcsolat­ban a Magyar Narancsnak. A De­mokratikus Koalíció (DK) elnöke szerint az ellenzéknek nem az lesz a legtöbb problémája, hogy ki legyen a kormányfő­ a Fidesz-kabinet után, hiszen mint mondta: „Miniszterel­nököt fogunk találni, ma ez a legki­sebb kérdés.” A volt MSZP-s politi­kus közölte, az ellenzéki pártoknak az igazi kihívást az jelentheti majd, hogy megállapodjanak arról, mit kell csinálni a győzelem után. - Egy leendő kormánynak nem lesz más lehetősége, mint szigorú költségve­tési politikát folytatni és átalakítani az ellátórendszereket - közölte, hozzátéve: az egészségügybe nem lehet máshonnét pénzt bevonni, mint közvetlenül a biztosítottaktól vizitdíj formájában vagy kötelező kiegészítő biztosítási rendszerrel. Beszélt arról is, hogy a DK egyre sűrűbben veszi fel a kapcsolatot a parlamenten kívüli ellenzéki cso­portosulásokkal. - Gyakran előfor­dul, hogy a nyilvánosság kizárása céljából magánlakásokon találko­zunk - árulta el a politikus, aki sze­rint a leginkább formalizáltnak te­kinthető megbeszélés egy, a Mozgó Világhoz köthető rendezvényen volt, amelyen részt vettek a nullá­sok és a Szolidaritás vezetői is. A Népszabadság arról írt, hogy fordulatot hozhat az LMP életében a január végi kongresszusuk, ahol döntés születhet a demokratikus el­lenzéki pártok közötti együttműkö­désben való részvétel mikéntjéről (akár az MSZP-vel való összefogás­ról), s napirendre kerülhet a párt szervezeti felépítésének átalakítása is. A lap szerint az LMP-sek jó része hajlik az együttműködésre a szocia­listákkal, egyesek az ezt ellenző Schiffer András frakcióvezető le­­mondatásának lehetőségét is felve­tették. Schiffer elmondta: „Ha a kongresszuson nem olyan tartalmú állásfoglalás születik, ami nekem szimpatikus, én is tartani fogom magam a többségi döntéshez.” ■ ELLENFÉL NÉLKÜL. Sok krízisen ment át Magyarország az utóbbi húsz évben, de most először kell egyszerre háromféle válsággal szembenéznie - mondta Gyur­csány Ferenc a lisszaboni Público című lapnak. A NOL.hu tudósítá­sa szerint a volt miniszterelnök ugyanakkor kijelentette, hogy „Orbán nem egy diktátor, Ma­gyarország nem egy diktatúra”. Szerinte Orbán egy „autokratikus vezető, aki szereti a futballt, de egyedül szeret játszani a pályán, ellenfél nélkül”. (MN) Gyurcsány Ferenc nem tartja riválisának Bajnai Gordont fotó: Máté Péter Elfordulnak a politikától a választók HÍRÖSSZEFOGLALÓ A pártoktól elfordulók aránya minden eddigit meghaladó, 57 százalékos - mutatott rá legfris­sebb közvélemény-kutatásában az Ipsos. Az elemzés szerint csökkent a Fidesz tábora, a decemberi 18-ról 16 százalékra, a kormánypárti vesz­teségeket az ellenzék azonban nem képes a maga javára fordítani. Az MSZP maradt 11 százalékon, a Job­bik tábora 10-ről 8­­százalékra, az LMP-é 3-ról 4 százalékra módosult, a Demokratikus Koalíció (DK) tar­totta a 2 százalékot az összes válasz­tókorú körében. A biztos pártvá­lasztók 39 százaléka támogatja a Fi­deszt, 26 százaléka az MSZP-t, a Jobbik 22, az LMP 9, a DK 3 száza­lékon áll. A nyugdíjasok körében az MSZP vezet (25 százalékával szem­ben a Fidesz 18 százaléka áll), az öt­venes korosztályban mutatkozó döntetlen (15-15 százalék) viszont új fejlemény. A nem jobboldali el­lenzék együttműködése kapcsán az Ipsos azt írta, a választások óta ez az első olyan hónap, amikor e pártok együttes támogatottsága elérte a Fi­­deszét (16-16 százalék). A lakosság 84 százaléka szerint rossz irányba tart Magyarország, és mind a kormány, mind az ellenzék teljesítményéről „lesújtó a véle­mény”: százfokú skálán mindössze 19-19 pontra értékelik ezeket. belpol@magyarnemzet.hu ^PiiriirTTHWtTr­ewiifm-''rtr,l4‘ -r-*11 ur* ‘ •■»“»»i ^-t^rrrr^rrrrrrimwtnrTWTin GYORS LESZ A MEGÁLLAPODÁS. Londoni felzárkózó piaci elemzők szerint jó esély van arra, hogy két-három hónapon belül megszületik a megállapo­dás Magyarország, a valutaalap és az EU között egy készenléti támogatási csomagról. A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési és elemzési részlege előrejelzésében Magyarországról azt írta, hogy előzetes várakozá­sainak megfelelően ,az intenzív piaci nyomás* hatására a magyar hatósá­gok­­sokkal békülékenyebbé váltak*, és a kormány most már kész előfelté­telek nélkül tárgyalni a valutaalappal. A Morgan Stanley elemzői szerint egy 15-20 milliárd eurós, két évre szóló program elégséges lenne a piacok meg­nyugtatásához. Pozitív hatással lenne egy Magyarországgal kötendő IMF- megállapodás, de automatikusan nem járna az ország hitelminősítésének a javulásával - mondta Varsóban a Fitch Ratings vezető elemzője egy konfe­rencián. (MTI) ■ MEGHALLGATJÁK MATOLCSYT. Az Országgyűlés számvevőszéki és költség­­vetési bizottsága január 20-i rendkívüli ülésén hallgatná meg Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert Magyarország államháztartásának és a 2012. évi költségvetés helyzetének értékelése tárgyában. Nyikos László, a bi­zottság jobbikos elnöke elmondta, a 27 tagú testület kilenc nem kormány­­párti tagja közül nyolcan kérték a rendkívüli ülés összehívását és a nemzet­­gazdasági miniszter meghallgatását Ehhez a bizottsági tagok egyötödének, azaz hat képviselőnek az írásbeli kérése szükséges. (MTI) Nemzeti ünnepen a kormány mellett Március 15-én lesz a Fidesz nagy rendezvénye, amelyre várják a kormány mellett kiálló szimpatizánsokat. Civil szervezetek - a nemzetközi és hazai baloldali támadásokra válaszul - a mostani és a jövő szombatra is a kabinet melletti demonstrációt hirdettek. M­árcius 15-én tartják azt a fideszes erődemonstrációt, amellyel a párt saját tagságának is megmutatná, hogy képes százez­res nagyságrendben mozgósítani - erősítette meg tegnap Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke. Lapunk kedden elsőként írta meg, hogy - sajtóhírek ellenére - továbbra is a nemzeti ünnep napja a legesélye­sebb egy Fidesz-nagygyűlés idő­pontjának. - Általában március 15- ét meg szoktuk ünnepelni, s való­ban sok támogatóra számítunk - mondta Kósa tegnap a HVG.hu­­nak. A politikus arról is beszélt, az „évértékelő egy másik műfaj”, an­nak nem az erődemonstráció a cél­ja. Mivel március 15-re várhatóan az ellenzéki pártok és szervezetek is demonstrációkat szerveznek, a nemzeti ünnepen minden eddigi­nél több ember lehet az utcákon - emlékeztetett az internetes lap. A Kárpát-medence legnagyobb civil szervezeteként számon tartott Civil Együttműködési Tanácskozás (CET) fóruma tegnap nemzetközi sajtótájékoztatón ítélte el a Magyar­­ország elleni, alaptalan nemzetközi és hazai támadásokat s az „indoko­latlan tüntetéseket”. A szervezet ja­nuár 21-én békés utcai demonstrá­ciót szervez a kormány mellett, a nemzet védelmében. Csizmadia László, a CET elnöke a tájékoztatón kiemelte: a nyolc évig tartó szocia­lista-liberális kormányzás felélte társadalmi támogatottságát, a csőd szélére taszította Magyarországot. Ész nélkül privatizálták a nemzeti vagyont, miközben az államadós­ságot a GDP-hez viszonyítva csak­nem 100 százalékra növelték. A svájci jegybank többszöri figyel­meztető jelzéseit figyelmen kívül hagyva a lakosság jelentős részét devizaadósságba kergették. Csiz­madia a szervezet nevében kérést intézett az unióhoz és az Egyesült Államok kormányköreihez, hogy ne támadják Magyarország kormá­nyát, mert ezzel a magyar nép szu­verenitását kérdőjelezik meg. Az Élőlánc Magyarországért most szombatra a Parlament elé szervez kormány melletti demonst­rációt, s megmozdultak a civilek az ország több nagyvárosában is. Sze­geden szombat délután fél négytől a Dugonics térről indul egy kormány melletti szimpátiamenet.

Next