Magyar Nemzet, 2012. január (75. évfolyam, 1-30. szám)
2012-01-13 / 12. szám
2 Belföld 2012. január 13., péntek Rovatvezető: Villányi Károly Tiiititiimnirt^^—.................................... IMF-tárgyalás: eredményre várva Fellegi Tamás a valutaalap főigazgatójánál • A kormányfő szerint a megállapodás után a növekedésre összpontosíthatunk A jövő héten Németországban folytatja előzetes egyeztető körútját Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter. Hétfőn Mario Draghival, az Európai Központi Bank elnökével találkozik, kedden pedig Jens Weidmann, a Német Szövetségi Bank (Bundesbank) elnöke fogadja őt. A megbeszéléseken részt vesz Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is. Kétnapos útján a miniszter találkozik Wolfgang Schäuble szövetségi pénzügyminiszterrel, vezető kormányzati politikusokkal és németországi bankvezetőkkel. Ezután január 19-én megbeszéléseket folytat Nowotny osztrák jegybankelnökkel és Maria Fekter pénzügyminiszterrel Bécsben. A delegációvezető végül január 20-án Brüsszelben egyeztet Olli Rehnnel, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnökével. Az egyik legfontosabb tárgyalás tegnap lapzárta idején kezdődött Washingtonban a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötendő hitelmegállapodással kapcsolatban. Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter az IMF főigazgatójával, Christine Lagarde-dal találkozott. A megbeszélés tétje a hivatalos eljárás megkezdése volt. IK WIF.DF.MANN TAMÁS____________ T egnap éjféltájban lapzártánk után - állt ki a nyilvánosság elé Washingtonban az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal kötendő megállapodásról tárgyaló Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter és az IMF főigazgatója, Christine Lagarde. Elemzők szerint az informális megbeszélés során a hivatalos eljárás megkezdésének bejelentése lehet a legnagyobb eredmény. A kormány szerint ahhoz, hogy az eurózóna válságát kivédje a magyar gazdaság, egy védőhálóként működő hitelmegállapodást kell kötni az EU-val és a valutaalappal. Az IMF-nek is az az érdeke, hogy hitelt helyezzen ki, hiszen rengeteg tartaléka van - jelentette ki lapunknak Csath Magdolna közgazdász. A szakember szerint a kölcsön fejében a valutaalap azt várja el elsősorban, hogy a büdzsé kiadási oldalát csökkentse a magyar kormány. - Hogy ezt milyen módon teljesítjük, az már a tárgyalásokon dől el. Nagy valószínűséggel a közalkalmazottak - elsősorban az önkormányzati dolgozók - létszámának csökkentését és a közösségi közlekedés kiadásainak lefaragását kéri a valutaalap majd a hitelért cserébe - tette hozzá. Ugyanakkor az is látszik, hogy az Európai Unióval nehezebb lesz a megegyezés. Kritikus szemmel nézem a brüsszeli érveket, hiszen az utóbbi napokban koncentrálva állt elő az unió az előző kormányok által a Malévnak juttatott állami támogatások visszafizettetésével és a túlzottdeficit-eljárás meghosszabbításával, amit 2004-ben, szintén a szociálliberális kormányok idején indított Magyarország ellen. Akkor az államháztartási hiány nyolc százalék közelében volt, ma három százalékon belül van - emelte ki lapunknak a közgazdász. A szakember szerint Brüsszel nem nézi jó szemmel a külön utas magyar gazdaságpolitikát akkor, amikor az EU a tagállamok költségvetésének még szigorúbb ellenőrzésére készül. A hazai gazdaság makroszámai tavaly is jók voltak, és az idén is tartható a három százalék alatti költségvetési hiánycél. Európa sok országa örülne ennek az eredménynek - tette hozzá. A közgazdász szerint a kohéziós alapok, vagyis az uniós támogatások befagyasztása, amivel Magyarországot megfenyegette az Európai Bizottság, Brüsszelnek sem áll érdekében, hiszen a programok megvalósításában számos külföldi vállalat érdekelt. - Nem olyan rossz a kormány tárgyalási pozíciója. Biztos vagyok benne, hogy megállapodunk a készenléti hitelben, és a kormánynak sem kell feltétlenül hátraarcot tennie a jelenlegi gazdaságpolitikában - hangsúlyozta Csath Magdolna. Lóránt Károly közgazdász szerint az országnak több hónapos tartaléka van a lejáró adósságok tekintetében, s csak tavasszal járnak le nagyobb tételek a kötvénypiacon, amit az államnak meg kell újítani. Ettől függetlenül a szakember szerint érdemes minél előbb megegyezni az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal a biztonsági hitelkeretről. Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter Christine Lagarde, az IMF főigazgatója Orbán: Érvek kellenek HÍRÖSSZEFOGLALÓ azánk nyitott, és kész megvitatni az Európai Unió kifogásait az új alaptörvénnyel kapcsolatban, de nem politikai véleményre, hanem érvekre van szükség - jelentette ki tegnap Orbán Viktor miniszterelnök külföldi újságíróknak. Mint mondta, ha az érvek az EU részéről meggyőzők, „jobb azt a vonalat elfogadni és követni, akkor nincs ok arra, hogy ne úgy tegyünk”. Úgy ítélte meg, a piacok sokkal derűlátóbbak Magyarországgal kapcsolatban, s az ország gazdaságának alapjai sokkal erősebbek, mint azt sokan sugallják. Arra, hogy az Európai Bizottság szerdán a túlzottdeficit-eljárás következő szakaszának elindítására tett javaslatot, a miniszterelnök úgy reagált: „csak a múltat kritizálták”. Orbán leszögezte azt is, Magyarország azután is a piacról akarja finanszírozni magát, ha a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) végül aláírják a megállapodást. Szavai szerint amint Magyarország biztosítja a pénzügyi hátteret az IMF-fel kötött egyezménnyel, a kormány a gazdasági növekedésre összpontosíthat. „A legjobb forgatókönyvem az, ha egy hónap elteltével a magyar gazdasággal kapcsolatban nem az lesz a fő téma, hogyan finanszírozzuk a gazdaságot, hanem az, hogy milyen sikeres lehet a növekedési terv” - fogalmazott. MNMMHNSXMNNMSMS9M8HM1: DK-s szervezkedés Lakásokon egyeztetnek a parlamenten kívüli ellenzékkel a Munkatársunktól_______________ Gordon nem riválisom. Ha politizálni akar, jöjjön, szüksége van rá az országnak - nyilatkozta Gyurcsány Ferenc Bajnai Gordon volt miniszterelnökkel kapcsolatban a Magyar Narancsnak. A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke szerint az ellenzéknek nem az lesz a legtöbb problémája, hogy ki legyen a kormányfő a Fidesz-kabinet után, hiszen mint mondta: „Miniszterelnököt fogunk találni, ma ez a legkisebb kérdés.” A volt MSZP-s politikus közölte, az ellenzéki pártoknak az igazi kihívást az jelentheti majd, hogy megállapodjanak arról, mit kell csinálni a győzelem után. - Egy leendő kormánynak nem lesz más lehetősége, mint szigorú költségvetési politikát folytatni és átalakítani az ellátórendszereket - közölte, hozzátéve: az egészségügybe nem lehet máshonnét pénzt bevonni, mint közvetlenül a biztosítottaktól vizitdíj formájában vagy kötelező kiegészítő biztosítási rendszerrel. Beszélt arról is, hogy a DK egyre sűrűbben veszi fel a kapcsolatot a parlamenten kívüli ellenzéki csoportosulásokkal. - Gyakran előfordul, hogy a nyilvánosság kizárása céljából magánlakásokon találkozunk - árulta el a politikus, aki szerint a leginkább formalizáltnak tekinthető megbeszélés egy, a Mozgó Világhoz köthető rendezvényen volt, amelyen részt vettek a nullások és a Szolidaritás vezetői is. A Népszabadság arról írt, hogy fordulatot hozhat az LMP életében a január végi kongresszusuk, ahol döntés születhet a demokratikus ellenzéki pártok közötti együttműködésben való részvétel mikéntjéről (akár az MSZP-vel való összefogásról), s napirendre kerülhet a párt szervezeti felépítésének átalakítása is. A lap szerint az LMP-sek jó része hajlik az együttműködésre a szocialistákkal, egyesek az ezt ellenző Schiffer András frakcióvezető lemondatásának lehetőségét is felvetették. Schiffer elmondta: „Ha a kongresszuson nem olyan tartalmú állásfoglalás születik, ami nekem szimpatikus, én is tartani fogom magam a többségi döntéshez.” ■ ELLENFÉL NÉLKÜL. Sok krízisen ment át Magyarország az utóbbi húsz évben, de most először kell egyszerre háromféle válsággal szembenéznie - mondta Gyurcsány Ferenc a lisszaboni Público című lapnak. A NOL.hu tudósítása szerint a volt miniszterelnök ugyanakkor kijelentette, hogy „Orbán nem egy diktátor, Magyarország nem egy diktatúra”. Szerinte Orbán egy „autokratikus vezető, aki szereti a futballt, de egyedül szeret játszani a pályán, ellenfél nélkül”. (MN) Gyurcsány Ferenc nem tartja riválisának Bajnai Gordont fotó: Máté Péter Elfordulnak a politikától a választók HÍRÖSSZEFOGLALÓ A pártoktól elfordulók aránya minden eddigit meghaladó, 57 százalékos - mutatott rá legfrissebb közvélemény-kutatásában az Ipsos. Az elemzés szerint csökkent a Fidesz tábora, a decemberi 18-ról 16 százalékra, a kormánypárti veszteségeket az ellenzék azonban nem képes a maga javára fordítani. Az MSZP maradt 11 százalékon, a Jobbik tábora 10-ről 8százalékra, az LMP-é 3-ról 4 százalékra módosult, a Demokratikus Koalíció (DK) tartotta a 2 százalékot az összes választókorú körében. A biztos pártválasztók 39 százaléka támogatja a Fideszt, 26 százaléka az MSZP-t, a Jobbik 22, az LMP 9, a DK 3 százalékon áll. A nyugdíjasok körében az MSZP vezet (25 százalékával szemben a Fidesz 18 százaléka áll), az ötvenes korosztályban mutatkozó döntetlen (15-15 százalék) viszont új fejlemény. A nem jobboldali ellenzék együttműködése kapcsán az Ipsos azt írta, a választások óta ez az első olyan hónap, amikor e pártok együttes támogatottsága elérte a Fideszét (16-16 százalék). A lakosság 84 százaléka szerint rossz irányba tart Magyarország, és mind a kormány, mind az ellenzék teljesítményéről „lesújtó a vélemény”: százfokú skálán mindössze 19-19 pontra értékelik ezeket. belpol@magyarnemzet.hu ^PiiriirTTHWtTrewiifm-''rtr,l4‘ -r-*11 ur* ‘ •■»“»»i ^-t^rrrr^rrrrrrimwtnrTWTin GYORS LESZ A MEGÁLLAPODÁS. Londoni felzárkózó piaci elemzők szerint jó esély van arra, hogy két-három hónapon belül megszületik a megállapodás Magyarország, a valutaalap és az EU között egy készenléti támogatási csomagról. A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési és elemzési részlege előrejelzésében Magyarországról azt írta, hogy előzetes várakozásainak megfelelően ,az intenzív piaci nyomás* hatására a magyar hatóságoksokkal békülékenyebbé váltak*, és a kormány most már kész előfeltételek nélkül tárgyalni a valutaalappal. A Morgan Stanley elemzői szerint egy 15-20 milliárd eurós, két évre szóló program elégséges lenne a piacok megnyugtatásához. Pozitív hatással lenne egy Magyarországgal kötendő IMF- megállapodás, de automatikusan nem járna az ország hitelminősítésének a javulásával - mondta Varsóban a Fitch Ratings vezető elemzője egy konferencián. (MTI) ■ MEGHALLGATJÁK MATOLCSYT. Az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága január 20-i rendkívüli ülésén hallgatná meg Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert Magyarország államháztartásának és a 2012. évi költségvetés helyzetének értékelése tárgyában. Nyikos László, a bizottság jobbikos elnöke elmondta, a 27 tagú testület kilenc nem kormánypárti tagja közül nyolcan kérték a rendkívüli ülés összehívását és a nemzetgazdasági miniszter meghallgatását Ehhez a bizottsági tagok egyötödének, azaz hat képviselőnek az írásbeli kérése szükséges. (MTI) Nemzeti ünnepen a kormány mellett Március 15-én lesz a Fidesz nagy rendezvénye, amelyre várják a kormány mellett kiálló szimpatizánsokat. Civil szervezetek - a nemzetközi és hazai baloldali támadásokra válaszul - a mostani és a jövő szombatra is a kabinet melletti demonstrációt hirdettek. Március 15-én tartják azt a fideszes erődemonstrációt, amellyel a párt saját tagságának is megmutatná, hogy képes százezres nagyságrendben mozgósítani - erősítette meg tegnap Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke. Lapunk kedden elsőként írta meg, hogy - sajtóhírek ellenére - továbbra is a nemzeti ünnep napja a legesélyesebb egy Fidesz-nagygyűlés időpontjának. - Általában március 15- ét meg szoktuk ünnepelni, s valóban sok támogatóra számítunk - mondta Kósa tegnap a HVG.hunak. A politikus arról is beszélt, az „évértékelő egy másik műfaj”, annak nem az erődemonstráció a célja. Mivel március 15-re várhatóan az ellenzéki pártok és szervezetek is demonstrációkat szerveznek, a nemzeti ünnepen minden eddiginél több ember lehet az utcákon - emlékeztetett az internetes lap. A Kárpát-medence legnagyobb civil szervezeteként számon tartott Civil Együttműködési Tanácskozás (CET) fóruma tegnap nemzetközi sajtótájékoztatón ítélte el a Magyarország elleni, alaptalan nemzetközi és hazai támadásokat s az „indokolatlan tüntetéseket”. A szervezet január 21-én békés utcai demonstrációt szervez a kormány mellett, a nemzet védelmében. Csizmadia László, a CET elnöke a tájékoztatón kiemelte: a nyolc évig tartó szocialista-liberális kormányzás felélte társadalmi támogatottságát, a csőd szélére taszította Magyarországot. Ész nélkül privatizálták a nemzeti vagyont, miközben az államadósságot a GDP-hez viszonyítva csaknem 100 százalékra növelték. A svájci jegybank többszöri figyelmeztető jelzéseit figyelmen kívül hagyva a lakosság jelentős részét devizaadósságba kergették. Csizmadia a szervezet nevében kérést intézett az unióhoz és az Egyesült Államok kormányköreihez, hogy ne támadják Magyarország kormányát, mert ezzel a magyar nép szuverenitását kérdőjelezik meg. Az Élőlánc Magyarországért most szombatra a Parlament elé szervez kormány melletti demonstrációt, s megmozdultak a civilek az ország több nagyvárosában is. Szegeden szombat délután fél négytől a Dugonics térről indul egy kormány melletti szimpátiamenet.