Magyar Nemzet, 2012. szeptember (75. évfolyam, 239-267. szám)

2012-09-11 / 249. szám

2 Belföld 2012. szeptember 11., kedd Rovatvezető: Villányi Károly belpol@magyarnemzet.hu A gyanú: háborús bűntett Lakhelyelhagyási tilalom a volt kommunista pártvezető, Biszku Béla ügyében Folytatás az 1. oldalról • Ennek nyomán a kormány és az ál­lampárt ideiglenes intézőbizottsá­ga által létrehozott karhatalom Ka­tonai Tanácsa december 4-én gyors és kegyetlen lépéseket hatá­rozott el a felkelőkkel szemben. A két sortűz ezután dördült el. Az ügyészség megállapította, hogy az MSZMP ideiglenes intézőbizottsá­ga - amelynek Biszku Béla döntési joggal felruházott tagja volt - köz­vetlenül irányította a karhatalom operatív vezető testületét, a Kato­nai Tanácsot, feladatokat határo­zott meg és célokat tűzött ki részé­re, s ezeket a karhatalmi erők vég­rehajtották. A nyomozók úgy érté­kelték: társaival - vagyis az intéző­­bizottság más tagjaival - Biszku Béla bűncselekményekre szövetke­zett és rábírta a karhatalmat a há­borús bűntettek elkövetésére. Az ideiglenes intézőbizottságnak egyébként Biszku mellett tagja volt Kádár János, Apró Antal, Fehér La­jos, Kiss Károly, Kállai Gyula, Ma­rosán György, majd Münnich Fe­renc is. A főügyész megemlítette, hogy az intézőbizottság valameny­­nyi tagja gyanúsítható lenne hábo­rús bűntettel, de Biszku Bélán kívül már egyikük sem él. Ibolya Tibor emlékeztetett arra, hogy a bíróság 1997-ben jogerősen háborús bűn­tettnek nyilvánította a salgótarjáni sortüzet, a fővárosi bíróság bünte­tő tanácselnöke abban az időben Strausz János későbbi alkotmány­bíró volt. Az ügyészségi tájékozta­tón elhangzottak szerint Biszku gyanúsítottá nyilvánítása a rend­szerváltozás utáni magyar büntető igazságszolgáltatás mérföldköve. Hozzátartozik a tényekhez, hogy a háborús bűntett mellett egy további kérdést is vizsgálnak. Mégpedig azt, miképpen befolyá­solta a megtorlások idején Biszku Béla az igazságszolgáltatást. A fő­ügyész tájékoztatása szerint ez ügyben további bizonyítékokat kell beszerezniük, mert alapos gyanúról még nem lehet beszélni. Első ügyészségi kihallgatásán a 91 éves gyanúsított tegnap együtt­működő volt, tagadta bűnösségét, vallomást nem tett. A büntetőeljárást ez év febru­árjában indították meg azt köve­tően, hogy az Országgyűlés a múlt esztendő végén jogszabályt foga­dott el a soha el nem évülő bűn­­cselekményekről. A hatóság egy korábbi kezdeményezésre még el­utasító választ adott. A Budai Központi Kerületi Bíró­ság tegnap házi őrizet helyett lak­helyelhagyási tilalmat rendelt el. Biszku Béla a büntetőeljárás idején csak engedéllyel hagyhatja el Buda­pest közigazgatási területét, s rend­szeres időközönként jelentkeznie kell a II. kerületi rendőrkapitánysá­gon. Az ügyészség továbbra is úgy véli, hogy a gyanúsítottnak állandó jelleggel a lakásában kellene tartóz­kodnia, ezért a döntés megváltozta­tását kéri a másodfokú bíróságtól. Biszku Béla útban a kihallgatásra FOTÓ: BÉRES ATTILA Lázár irányítja a polgári hírszerzést Szeptember elsejétől irányítja Lá­zár János az Információs Hiva­talt - közölte a Kormányszóvi­vői Iroda. A Miniszterelnöksé­get vezető államtitkár a polgári hírszerzési tevékenység irányí­tásával kapcsolatos jogszabály­módosítások alapján gyakorol­ja az Információs Hivatal irá­nyításával kapcsolatos jogkö­röket. A munkára Orbán Vik­tor kormányfő jelölte ki Lázár Jánost. (MTI) Ráncfelvarrás Jobb életet, több esélyt, erősebb biztonságot, nagyobb szabad­ságot, reményt mindenkinek - foglalta össze az MSZP ké­szülő programjának lényegét Mesterházy Attila pártelnök. Márciusig elkészülnek a prog­rammal, az ősszel pedig „ránc­felvarráson” esnek át: a párt neve és jelképe, a szegfű meg­marad, de logóját és arculatát megújítják. Emellett a válasz­tásokra is megkezdik a felké­szülést. (MTI) Vádemelési javaslat a Schwartz-ügyben Vádemelési javaslattal zárta le az ajkai önkormányzatnál hűtlen kezelés miatt indított nyomo­zást a Komárom megyei rend­őr-főkapitányság. Június 8-án írtuk meg, hogy az ügyben Schwartz Bélát, Ajka MSZP-s polgármesterét gyanúsított­ként hallgatták ki. A rendőrség közölte, az önkormányzatnál három embert gyanúsítanak: egy létező járda építésére 10,7 millió forintot fizettek ki a pol­gármester irányításával. A ki­vitelezővel 2008 májusában kötöttek szerződést, de a kép­viselő-testület csak júniusban fogadta el az erre vonatkozó költségvetési módosítást. Nem tudták, hogy a szerződés már létezik. (MN) Nem hibázott a rendőrség A vizsgálat szerint szakszerűen kezelték a ceglédi konfliktust a Munkatársunktól. S­zakszerű, törvényes és határo­zott volt a rendőri intézkedés az augusztus 19-én Cegléden ki­alakult konfliktus kezelése során, és ennek eredményeként nem for­dult elő összetűzés vagy egyéb at­rocitás. Ezt jelentette be tegnap Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője, miután lezárult a Hatala József országos főkapitány által el­rendelt tényfeltáró vizsgálat. A tá­bornok kitért arra is, hogy a vizs­gálattól függetlenül a városban történt jogsértések gyanújával a helyi kapitányság és a Pest megyei főkapitányság jelenleg is nyomoz. A megyei rendőrség két eljárást folytat, az egyiket lőszerrel vissza­élés, a másikat csoportosan elkö­vetett garázdaság miatt. Garam­völgyi tájékoztatása szerint az utóbbi eljárásban eddig negyven tanút hallgattak ki, de a bűncselek­mény elkövetésének tegnapi lap­zártánk idején még nem volt gya­núsítottja, míg a Cegléden folyta­tott ügyben hétfőn egy személyt közúti veszélyeztetés gyanújával hallgattak ki. Mint arról beszámoltunk, Ceg­léden augusztus 19-én legalább négyszáz személy, a Jobbikhoz köt­hető Szebb Jövőért Polgárőr Egye­sület tagjai, valamint velük szim­patizáló helybeliek gyűltek össze a város főként romák lakta részének néhány utcájánál. A rendőrség a kialakult feszültséget azzal enyhí­tette, hogy elzárta a cigányok lakta házakat az elmondásuk szerint az utóbbi időben elszaporodott, ro­mák által elkövetett lopások miatt megjelentektől. A demonstrálók állítása szerint amikor augusztus 18-án este „rendfenntartó sétára” indultak a környéken, legalább nyolcvan, késekkel, kardokkal és más szúró-vágó eszközökkel fel­fegyverkezett roma támadt rájuk. Hatala József augusztus 22-én rendelt el vizsgálatot, amelynek célja az volt, hogy megállapítsa, történt-e a rendőri intézkedés so­rán szakmai mulasztás. Rendőrök zárták el a tiltakozóktól a romák házait FOTÓ: MTI/BUGÁNY JÁNOS Elszámoltatás a parlamentben Esztergom helyzetével, a közmunkaprogrammal és a korábban is hevesen bírált elszámoltatással támadta a kormányt az ellen­zék tegnap. Az Országgyűlés döntött volna a hulladékgazdálko­dást állami kézbe adó törvényről, ám a szavazást az utolsó pilla­natban elhalasztották. • Katona Mariann-Szal­ai Laura A­z elszámoltatás sikeres volt - ismételte meg a parlamentben Budai Gyula, aki korábban állam­titkárként végezte ezt a tevékenysé­get. A fideszes politikus Gaudi- Nagy Tamás (Jobbik) interpelláció­jára válaszul elmondta, hogy 1442 ügyben folytattak vizsgálatot, ő ma­ga pedig 61 feljelentést tett. Az ügyészség 47 személyt gyanúsított és közülük 39-et vádolt meg. Leszö­gezte azt is, hogy az igazságszolgál­tatás feladata az ügyészségé és a bí­róságé, nem pedig a kormányé. A szocialista Lukács Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy Eszter­gom a fizetésképtelenség határára került, és kifogásolta, hogy inkasz­­szót vetettek ki a városra. Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca ál­lamtitkára közölte, Esztergom 2010 óta folytatott gazdálkodása vezetett oda, hogy a polgármesternek adós­ságrendezési eljárást kellett kezde­ményeznie. A közszolgáltatások fo­lyamatos biztosításának érdekében volt szükség arra, hogy az állam át­vállalja 12 intézmény működtetését és tulajdonjogát. A szintén MSZP-s Nyakó István a közmunkaprogra­mot kifogásolta, szerinte a nyomor és a kilátástalanság, a munkanélkü­liség már elviselhetetlen feszültsé­geket halmozott fel. Tállai András államtitkár válaszában úgy fogal­mazott: amit az előző kormány tett, az egyenlő volt a pénzszórással. Szerinte szervezkedés, uszítás, munkáról való lebeszélés, amit most a szocialisták tesznek. - Ez ar­cátlanság, különösen válság idején - mondta az államtitkár. Az utolsó pillanatban elhalasz­totta a Ház a hulladéktörvényről szóló voksolást, mert zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújta­nak be. Az indítvány lényege, hogy 2013-tól állami kézbe kerül a hulla­dékgazdálkodási közszolgáltatás. A tervek miatt az Európai Bizottság augusztus végén jogi eljárást indí­tott Magyarország ellen, a szaktárca szerint azonban a jogszabály sem­milyen uniós előírást nem sért. Soron kívüli feladatvégzésre vagy mulasztás pótlására utasíthat­nák a jövőben a kormánymegbízot­tak az eljáró hatóságok vezetőit a nemzetgazdasági szempontból ki­emelt jelentőségű beruházások ügyében a fideszes Navracsics Tibor és Szabó Erika tegnap benyújtott törvénymódosító javaslata szerint. Kivételt képeznének az önálló sza­bályozó szervek, az autonóm ál­lamigazgatási szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a rendvédelmi szervek vezetői, nekik ugyanis nem lehetne utasítást adni. Az őszi ülésszak első napján az Országgyűlés néma felállással em­lékezett meg az augusztusban el­hunyt Zwack Péterről Kövér László házelnök méltatta, hogy az egykori független, majd SZDSZ-es képvise­lő 1956-ban a forradalom mene­kültjeit segélyező jótékonysági szervezetet alapított, s kiemelte azt is, hogy Zwackot 1990-ben kine­vezték Magyarország washingtoni nagykövetévé. ■ A JÓ HÍRNEVÜKET FÉLTIK. A stras­­bourgi Emberi Jogok Európai Bíró­ságához fordultak azok az LMP-s képviselők, akik tavaly december 23-án - az Országgyűlés törvény­hozási tempója ellen tiltakozva - odaláncolták magukat a Parla­menthez. Akkor személyi szabad­ság megsértése miatt büntetőeljá­rás indult ellenük, a Ház azonban kegyelmet gyakorolt. Most azt kifo­gásolják, hogy az ügyükben szüle­tett kegyelmi törvény szövege több­ször kimondja, hogy bűncselek­ményt követtek el, ez pedig szerin­tük sérti a jó hírnévhez fűződő jo­gukat és az ártatlanság vélelmét. Budai Gyula Nem vették napirendre a népi kezdeményezést ___Mizsi­i Bernadett________________ N­em vette napirendre az Or­szággyűlés azt a népi kezde­ményezést, amely arról szól, hogy legyen önálló büntetőjogi törvényi tényállása a családon belüli erő­szaknak. Ezt megelőzően a parla­ment alkotmányügyi bizottsága is nemet mondott a javaslatra. A grémium KDNP-s elnöke arra hi­vatkozott, hogy a júniusban elfo­gadott új büntető törvénykönyv (Btk.) országgyűlési vitájában nyolcvanszázalékos többséggel döntött úgy a parlament, hogy egy ilyen típusú tényállásra nincs szükség a Btk.-ban. Salamon László kifejtette, a kormánypárti és ellenzéki képviselők egyaránt úgy gondolták, hogy az a szabá­lyozás csak nehezítette volna az ilyen magatartások üldözését. A politikus ezzel az együtt élők kö­zötti lelki bántalmazásról szóló tényállásra utalt, amelyet az új kó­dexben a kormány eredetileg bűn­­cselekménnyé tett volna. Em­lékeztetett, Bárándy Gergely (MSZP) szintén úgy gondolta: ez a tényállás nem tudta volna kezelni a problémát, dogmatikailag hely­telen volt, ezért szavaztak úgy, hogy ne legyen része a Btk.-nak. Az LMP a téma fontosságára utalva arra emlékeztetett: a csalá­don belüli erőszak Magyarorszá­gon legalább egymillió nőt és hoz­zájuk tartozó gyermeket érint, mégis elhallgatás és tagadás veszi körül. A NANE és a PATENT Egye­sület közleménye szerint hazánk­ban évente hetven nőt öl meg part­nere vagy volt partnere. A családon belüli erőszak halálos áldozatainak száma Magyarországon körülbelül háromszor magasabb, mint bárhol a demokratikus világban.

Next