Magyar Nemzet, 2012. szeptember (75. évfolyam, 239-267. szám)
2012-09-11 / 249. szám
2 Belföld 2012. szeptember 11., kedd Rovatvezető: Villányi Károly belpol@magyarnemzet.hu A gyanú: háborús bűntett Lakhelyelhagyási tilalom a volt kommunista pártvezető, Biszku Béla ügyében Folytatás az 1. oldalról • Ennek nyomán a kormány és az állampárt ideiglenes intézőbizottsága által létrehozott karhatalom Katonai Tanácsa december 4-én gyors és kegyetlen lépéseket határozott el a felkelőkkel szemben. A két sortűz ezután dördült el. Az ügyészség megállapította, hogy az MSZMP ideiglenes intézőbizottsága - amelynek Biszku Béla döntési joggal felruházott tagja volt - közvetlenül irányította a karhatalom operatív vezető testületét, a Katonai Tanácsot, feladatokat határozott meg és célokat tűzött ki részére, s ezeket a karhatalmi erők végrehajtották. A nyomozók úgy értékelték: társaival - vagyis az intézőbizottság más tagjaival - Biszku Béla bűncselekményekre szövetkezett és rábírta a karhatalmat a háborús bűntettek elkövetésére. Az ideiglenes intézőbizottságnak egyébként Biszku mellett tagja volt Kádár János, Apró Antal, Fehér Lajos, Kiss Károly, Kállai Gyula, Marosán György, majd Münnich Ferenc is. A főügyész megemlítette, hogy az intézőbizottság valamenynyi tagja gyanúsítható lenne háborús bűntettel, de Biszku Bélán kívül már egyikük sem él. Ibolya Tibor emlékeztetett arra, hogy a bíróság 1997-ben jogerősen háborús bűntettnek nyilvánította a salgótarjáni sortüzet, a fővárosi bíróság büntető tanácselnöke abban az időben Strausz János későbbi alkotmánybíró volt. Az ügyészségi tájékoztatón elhangzottak szerint Biszku gyanúsítottá nyilvánítása a rendszerváltozás utáni magyar büntető igazságszolgáltatás mérföldköve. Hozzátartozik a tényekhez, hogy a háborús bűntett mellett egy további kérdést is vizsgálnak. Mégpedig azt, miképpen befolyásolta a megtorlások idején Biszku Béla az igazságszolgáltatást. A főügyész tájékoztatása szerint ez ügyben további bizonyítékokat kell beszerezniük, mert alapos gyanúról még nem lehet beszélni. Első ügyészségi kihallgatásán a 91 éves gyanúsított tegnap együttműködő volt, tagadta bűnösségét, vallomást nem tett. A büntetőeljárást ez év februárjában indították meg azt követően, hogy az Országgyűlés a múlt esztendő végén jogszabályt fogadott el a soha el nem évülő bűncselekményekről. A hatóság egy korábbi kezdeményezésre még elutasító választ adott. A Budai Központi Kerületi Bíróság tegnap házi őrizet helyett lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el. Biszku Béla a büntetőeljárás idején csak engedéllyel hagyhatja el Budapest közigazgatási területét, s rendszeres időközönként jelentkeznie kell a II. kerületi rendőrkapitányságon. Az ügyészség továbbra is úgy véli, hogy a gyanúsítottnak állandó jelleggel a lakásában kellene tartózkodnia, ezért a döntés megváltoztatását kéri a másodfokú bíróságtól. Biszku Béla útban a kihallgatásra FOTÓ: BÉRES ATTILA Lázár irányítja a polgári hírszerzést Szeptember elsejétől irányítja Lázár János az Információs Hivatalt - közölte a Kormányszóvivői Iroda. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár a polgári hírszerzési tevékenység irányításával kapcsolatos jogszabálymódosítások alapján gyakorolja az Információs Hivatal irányításával kapcsolatos jogköröket. A munkára Orbán Viktor kormányfő jelölte ki Lázár Jánost. (MTI) Ráncfelvarrás Jobb életet, több esélyt, erősebb biztonságot, nagyobb szabadságot, reményt mindenkinek - foglalta össze az MSZP készülő programjának lényegét Mesterházy Attila pártelnök. Márciusig elkészülnek a programmal, az ősszel pedig „ráncfelvarráson” esnek át: a párt neve és jelképe, a szegfű megmarad, de logóját és arculatát megújítják. Emellett a választásokra is megkezdik a felkészülést. (MTI) Vádemelési javaslat a Schwartz-ügyben Vádemelési javaslattal zárta le az ajkai önkormányzatnál hűtlen kezelés miatt indított nyomozást a Komárom megyei rendőr-főkapitányság. Június 8-án írtuk meg, hogy az ügyben Schwartz Bélát, Ajka MSZP-s polgármesterét gyanúsítottként hallgatták ki. A rendőrség közölte, az önkormányzatnál három embert gyanúsítanak: egy létező járda építésére 10,7 millió forintot fizettek ki a polgármester irányításával. A kivitelezővel 2008 májusában kötöttek szerződést, de a képviselő-testület csak júniusban fogadta el az erre vonatkozó költségvetési módosítást. Nem tudták, hogy a szerződés már létezik. (MN) Nem hibázott a rendőrség A vizsgálat szerint szakszerűen kezelték a ceglédi konfliktust a Munkatársunktól. Szakszerű, törvényes és határozott volt a rendőri intézkedés az augusztus 19-én Cegléden kialakult konfliktus kezelése során, és ennek eredményeként nem fordult elő összetűzés vagy egyéb atrocitás. Ezt jelentette be tegnap Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője, miután lezárult a Hatala József országos főkapitány által elrendelt tényfeltáró vizsgálat. A tábornok kitért arra is, hogy a vizsgálattól függetlenül a városban történt jogsértések gyanújával a helyi kapitányság és a Pest megyei főkapitányság jelenleg is nyomoz. A megyei rendőrség két eljárást folytat, az egyiket lőszerrel visszaélés, a másikat csoportosan elkövetett garázdaság miatt. Garamvölgyi tájékoztatása szerint az utóbbi eljárásban eddig negyven tanút hallgattak ki, de a bűncselekmény elkövetésének tegnapi lapzártánk idején még nem volt gyanúsítottja, míg a Cegléden folytatott ügyben hétfőn egy személyt közúti veszélyeztetés gyanújával hallgattak ki. Mint arról beszámoltunk, Cegléden augusztus 19-én legalább négyszáz személy, a Jobbikhoz köthető Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai, valamint velük szimpatizáló helybeliek gyűltek össze a város főként romák lakta részének néhány utcájánál. A rendőrség a kialakult feszültséget azzal enyhítette, hogy elzárta a cigányok lakta házakat az elmondásuk szerint az utóbbi időben elszaporodott, romák által elkövetett lopások miatt megjelentektől. A demonstrálók állítása szerint amikor augusztus 18-án este „rendfenntartó sétára” indultak a környéken, legalább nyolcvan, késekkel, kardokkal és más szúró-vágó eszközökkel felfegyverkezett roma támadt rájuk. Hatala József augusztus 22-én rendelt el vizsgálatot, amelynek célja az volt, hogy megállapítsa, történt-e a rendőri intézkedés során szakmai mulasztás. Rendőrök zárták el a tiltakozóktól a romák házait FOTÓ: MTI/BUGÁNY JÁNOS Elszámoltatás a parlamentben Esztergom helyzetével, a közmunkaprogrammal és a korábban is hevesen bírált elszámoltatással támadta a kormányt az ellenzék tegnap. Az Országgyűlés döntött volna a hulladékgazdálkodást állami kézbe adó törvényről, ám a szavazást az utolsó pillanatban elhalasztották. • Katona Mariann-Szalai Laura Az elszámoltatás sikeres volt - ismételte meg a parlamentben Budai Gyula, aki korábban államtitkárként végezte ezt a tevékenységet. A fideszes politikus Gaudi- Nagy Tamás (Jobbik) interpellációjára válaszul elmondta, hogy 1442 ügyben folytattak vizsgálatot, ő maga pedig 61 feljelentést tett. Az ügyészség 47 személyt gyanúsított és közülük 39-et vádolt meg. Leszögezte azt is, hogy az igazságszolgáltatás feladata az ügyészségé és a bíróságé, nem pedig a kormányé. A szocialista Lukács Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy Esztergom a fizetésképtelenség határára került, és kifogásolta, hogy inkaszszót vetettek ki a városra. Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára közölte, Esztergom 2010 óta folytatott gazdálkodása vezetett oda, hogy a polgármesternek adósságrendezési eljárást kellett kezdeményeznie. A közszolgáltatások folyamatos biztosításának érdekében volt szükség arra, hogy az állam átvállalja 12 intézmény működtetését és tulajdonjogát. A szintén MSZP-s Nyakó István a közmunkaprogramot kifogásolta, szerinte a nyomor és a kilátástalanság, a munkanélküliség már elviselhetetlen feszültségeket halmozott fel. Tállai András államtitkár válaszában úgy fogalmazott: amit az előző kormány tett, az egyenlő volt a pénzszórással. Szerinte szervezkedés, uszítás, munkáról való lebeszélés, amit most a szocialisták tesznek. - Ez arcátlanság, különösen válság idején - mondta az államtitkár. Az utolsó pillanatban elhalasztotta a Ház a hulladéktörvényről szóló voksolást, mert zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtanak be. Az indítvány lényege, hogy 2013-tól állami kézbe kerül a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás. A tervek miatt az Európai Bizottság augusztus végén jogi eljárást indított Magyarország ellen, a szaktárca szerint azonban a jogszabály semmilyen uniós előírást nem sért. Soron kívüli feladatvégzésre vagy mulasztás pótlására utasíthatnák a jövőben a kormánymegbízottak az eljáró hatóságok vezetőit a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások ügyében a fideszes Navracsics Tibor és Szabó Erika tegnap benyújtott törvénymódosító javaslata szerint. Kivételt képeznének az önálló szabályozó szervek, az autonóm államigazgatási szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a rendvédelmi szervek vezetői, nekik ugyanis nem lehetne utasítást adni. Az őszi ülésszak első napján az Országgyűlés néma felállással emlékezett meg az augusztusban elhunyt Zwack Péterről Kövér László házelnök méltatta, hogy az egykori független, majd SZDSZ-es képviselő 1956-ban a forradalom menekültjeit segélyező jótékonysági szervezetet alapított, s kiemelte azt is, hogy Zwackot 1990-ben kinevezték Magyarország washingtoni nagykövetévé. ■ A JÓ HÍRNEVÜKET FÉLTIK. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak azok az LMP-s képviselők, akik tavaly december 23-án - az Országgyűlés törvényhozási tempója ellen tiltakozva - odaláncolták magukat a Parlamenthez. Akkor személyi szabadság megsértése miatt büntetőeljárás indult ellenük, a Ház azonban kegyelmet gyakorolt. Most azt kifogásolják, hogy az ügyükben született kegyelmi törvény szövege többször kimondja, hogy bűncselekményt követtek el, ez pedig szerintük sérti a jó hírnévhez fűződő jogukat és az ártatlanság vélelmét. Budai Gyula Nem vették napirendre a népi kezdeményezést ___Mizsii Bernadett________________ Nem vette napirendre az Országgyűlés azt a népi kezdeményezést, amely arról szól, hogy legyen önálló büntetőjogi törvényi tényállása a családon belüli erőszaknak. Ezt megelőzően a parlament alkotmányügyi bizottsága is nemet mondott a javaslatra. A grémium KDNP-s elnöke arra hivatkozott, hogy a júniusban elfogadott új büntető törvénykönyv (Btk.) országgyűlési vitájában nyolcvanszázalékos többséggel döntött úgy a parlament, hogy egy ilyen típusú tényállásra nincs szükség a Btk.-ban. Salamon László kifejtette, a kormánypárti és ellenzéki képviselők egyaránt úgy gondolták, hogy az a szabályozás csak nehezítette volna az ilyen magatartások üldözését. A politikus ezzel az együtt élők közötti lelki bántalmazásról szóló tényállásra utalt, amelyet az új kódexben a kormány eredetileg bűncselekménnyé tett volna. Emlékeztetett, Bárándy Gergely (MSZP) szintén úgy gondolta: ez a tényállás nem tudta volna kezelni a problémát, dogmatikailag helytelen volt, ezért szavaztak úgy, hogy ne legyen része a Btk.-nak. Az LMP a téma fontosságára utalva arra emlékeztetett: a családon belüli erőszak Magyarországon legalább egymillió nőt és hozzájuk tartozó gyermeket érint, mégis elhallgatás és tagadás veszi körül. A NANE és a PATENT Egyesület közleménye szerint hazánkban évente hetven nőt öl meg partnere vagy volt partnere. A családon belüli erőszak halálos áldozatainak száma Magyarországon körülbelül háromszor magasabb, mint bárhol a demokratikus világban.