Magyar Nemzet, 2012. november (75. évfolyam, 299-327. szám)
2012-11-08 / 305. szám
if arseral • Belföld 2012. november 8csütörtök Rovatvezető: Villányi Károly Vége a Neo FM-nek A Fővárosi Ítélőtábla végzése szerint végrehajtható a médiatanács azon határozata, amelyben felmondta a Neo FM-et működtető FM 1 Zrt. médiaszolgáltatási szerződését. A médiatanács június 20-án határozott arról, hogy súlyos és tartós szerződésszegés miatt felmond a rádiónak. A hatóság szerint a vállalkozás tartozása azóta megközelítette az egymilliárd forintot. A tanács többször próbált segítséget nyújtani a rádiónak, utolsó lehetőségként egy mentőcsomagot is kidolgoztak, amely kedvező részletfizetési lehetőséget és a 40 millió forintos késedelmi kamat elengedését tartalmazta, de a tulajdonosok nem fizettek. (MTI) Fantom érdekvédők A csaknem négyszáz fős taglétszám érdekeinek képviseletében fellépő Egyesült Média Szakszervezet (EMSZ) jogilag nem létező szakszervezet - közölte a Médiaszolgáltatástámogató és Vagyonkezelő Alap tegnap. Mint írták, a törvény értelmében csak bírósági nyilvántartásba vétellel alakulhat meg egy szakszervezet, az EMSZ bejegyzési kérelmét azonban már kétszer elutasította a bíróság, a harmadik próbálkozásról pedig máig nincs bírósági döntés. (MTI) Felmentést kértek Vitatták a vád törvényességét és az eljárás megszüntetését kérték a vörösiszap-katasztrófa miatt indult büntetőper tárgyalásán a tegnap meghallgatott vádlottak védői a veszprémi törvényszéken. M. Gábor, a Mal Zrt. finomtermékdivíziója igazgatója felolvasott vallomásában kiemelte: egy órával a hatóságok után értesült a balesetről, amikor az iszapáradat már átvonult a településeken, így a telefonálgatás nem változtatott volna a helyzeten. Martin R., a Mal korábbi német vezérigazgatója tagadta bűnösségét, és azt hangsúlyozta: nem beszél magyarul, ezért nem is tudta volna értesíteni a hatóságokat. A bíróság az indítványokról később hoz döntést, a tárgyalás ma tanúk meghallgatásával folytatódik. (MTI) Szavazhatnak a Horthy-parkról Jövő év január 6-án, népszavazáson dönthetnek a gyömrőiek a helyi Horthy-park elnevezéséről, miután a terület átkeresztelése ellen tiltakozók összegyűjtötték a megfelelő számú hiteles aláírást - közölte a kezdeményezés szóvivője tegnap. Tóth Mátyás elmondta: a választási bizottság megállapítása szerint 2799 érvényes aláírás szerepel a leadott íveken, ami csaknem kétszázzal több a minimálisan szükségesnél. A lakosok arra a kérdésre válaszolhatnak majd: egyetértenek-e azzal, hogy Horthy Miklósról, a vitatott történelmi személyiségről ne nevezzenek el közterületet Gyömrőn. (MTI) Vizsgálják a városházán a BKK feladatellátási szerződését, amelyet még az idén módosítanak - tudta meg lapunk. Ezt részben a főpolgármester és a fővárosi Fidesz-KDNP- frakció között tisztázni kívánt buszkiszervezési vita indokolja. Az ellentétet csak a kormány oldhatja fel, ha döntést hoz a BKV finanszírozásáról, de más feladatok is változnak: a parkolást jövőre a kerületek veszik át, helyette jön a biciklikölcsönzés. M Szabó Zsolt________________ Helyettesem, György István vezetésével megkezdődött a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. feladatellátási szerződésének a felülvizsgálata - közölte lapunkkal Tarlós István (Fidesz- KDNP). A főpolgármester már október közepén, a Fővárosi Közgyűlésben zajló buszkiszervezési vitában jelezte: át kell tekinteni a két éve működő társaság feladatait. - Sokak számára ma sem világos, mi szükség van két közlekedési cégre, pedig egyszerű: a BKK a fővárosi tömegközlekedés megrendelője és ellenőrzője, míg a BKV a végrehajtója - szögezte le a főpolgármester, aki tisztázni szeretné saját frakciójával is, hogy mi a legfőbb gond. - Amíg a kormány nem döntött a BKV finanszírozásáról, addig a 2013-as működésre nincs fedezet. Abban a pillanatban, amikor megszületik az állami határozat, én aláírom a további busztendereket, mert a 20-25 éves lepusztult járműparkot meg kell újítani - mondta Tarlós István. Szerinte Budapest nem további milliárdokat vár, hanem forrásteremtési lehetőséget, amelyek részben kiváltják az elvetett dugódíjat. Határozni kell a közműadóról, s a kormány-főváros megállapodásban foglaltakról. Ebben többek között szerepel, hogy a BKV működéséhez az agglomerációnak és a kerületeknek is hozzá kell járulniuk - fűzte hozzá a főpolgármester, aki továbbra is szorgalmazza, hogy a kormányprogramnak megfelelően használják ki a magyar buszgyártó-kapacitást. Várszegi Gyula, a BKV igazgatósági elnöke kérdésünkre megerősítette, elemzéseket készítenek a kiszervezés kiváltására. - Akár magyar buszokat is bérelhetnénk, de erről a tulajdonos fővárosnak kell döntenie - hangsúlyozta. A hét végi nyilatkozatháborúban azonban a közgyűlés Fidesz-KDNP-frakciója jelezte, nem kívánják megváltoztatni az új buszüzemeltetési modellt. Ennek első eredménye, hogy jövő májustól 150 Mercedes buszt évi 8,2 milliárd forintért a VT-Transman Kft. üzemeltethet úgy, hogy a járművek soha nem kerülnek a város tulajdonába. Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója szerint sem lehet a kiszervezést kiváltani. A következő két évben ötszáznál is több, használhatatlanná váló járművet kell kivonni a forgalomból. Eközben az alacsonypadlós Ikarusokat felújítjuk, 30 már el is készült, a BKV pedig folytathatja a használt buszok beszerzését. Csaknem negyven midibusz üzemeltetésének előminősítési eljárása zajlik, s a 2013 elején várható tenderkiírás kifejezetten előnyös lehet a magyar gyártóknak. Tudunk a tervezett Rába-Volvo együttműködésről is, és mindenben együttműködünk a nemzetgazdasági tárcával - emelte ki a vezérigazgató, akit nem lepett meg fővárosi szerződésük felülvizsgálata. Mint mondta, ők is segítenek ebben, mert feladataik januártól amúgy is változnak. Törvényváltozás miatt Budapest teljes területén egyébként a kerületek veszik át a parkolás üzemeltetését, viszont a nyár végén beinduló biciklikölcsönzőt, a Bubit a BKK üzemelteti majd. ilicikl»ei«n»ililll Tisztáznák a buszvitát A főváros felülvizsgálja a BKK-szerződést • A kormánytól függ a további kiszervezés Ötszáznál több, használhatatlanná váló buszt kell kivonni a következő két évben a forgalomból fotó: Kéres Attila mem. Három gyanúsítottat hallgattak ki Hűtlen kezelés történhetett az adonyi magtár építésénél ■ Többmilliárdos lehet a kár is Pilhás Tamás___________________ Már 2008-ban nyomozást indított a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) az adonyi gabonatározó építéséhez kapcsolódó szerződések ügyében hűtlen kezelés gyanújával, és a Magyar Nemzet értesülése szerint a büntetőeljárásban eddig három embert hallgattak ki gyanúsítottként. Megkeresésünkre a rendőrség sajtóosztályán azt nem fedték fel, kik ezek a gyanúsítottak. Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője pedig arról tájékoztatott: a rendőrség tavaly júliusban vádemelési javaslattal továbbította az ügyet a II. és III. kerületi ügyészséghez, amely azonban további nyomozati cselekményeket rendelt el. Ennek részeként a rendőrség a Kormányzati miendzésivatal (Kehi) vizsgálatát kérte, amelynek befejezéséig a nyomozást felfüggesztették. Lapunk kedden számolt be róla, hogy az említett Kehi-vizsgálat éppen a napokban zárult le, és a hivatal hűtlen kezelés, illetőleg tartozás fedezetének elvonása gyanújával büntetőfeljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen. Bagoly Bettina ennek kapcsán megemlítette: a kerületi ügyészség utasítást adott a nyomozó hatóságnak a Kehi vizsgálati anyagának áttekintésére. srint azt megírtuk, at Kehi feljelentése szerint a Magyar Fejlesztési Bank 2005-ben és 2007-ben a banki szabályokat figyelmen kívül hagyva adott kölcsön egy intervenciós gabonatározó építésére a Fejér megyei Adonyban. Az állami bank összesen 15,9 milliárd forintnyi hitelt folyósított a Magtárház Kft.-nek úgy, hogy a fedezetértékeléskor a korábban 151 millió forintért megvásárolt ingatlanokat 1,8 milliárd forint értéken vették figyelembe, ráadásul a jövőbeni megtérülést mindkét kitall/triplypspollár milliárdukkal felülértékelték. Noha a kft. nem teljesítette a folyósítási feltételeket, a hitelt átutalták nekik. A cég végül csődbe ment, a teljes hiteltartozása 13,5 milliárd forint, miközben vagyona mindössze 5,6 milliárd forint. Főrendőröknek is tanúskodni kellett A vesztegetési botrányban ma az előzetes letartóztatásban lévő volt főtiszt vall ó SWF.NDT Pál._______________________ Folytatólagos gyanúsítotti kihallgatásra szállítják ma Kalmár Tamást, a BRFK volt közrendvédelmi főosztályvezetőjét, akit a Vizoviczki László nevével fémjelzett rendőrségi vesztegetési botrányban június elején helyeztek előzetes letartóztatásba - értesült lapunk. A volt főtiszt védője, Arató György arról is tájékoztatott, hogy indítványára két magas beosztású rendőri vezetőt tanúként hallgatott ki az ügyet vizsgáló Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). Az ügyvéd személyiségi jogokra és a nyomozás érdekeire hivatkozva nem kívánta megnevezni, kik voltak azok a vezetők, akiket jelenlétében a főügyészség kihallgatott. Mint mondta, a két tanú - egyikük a Blikk információi szerint Tóth Tamás budapesti főkapitány - nyilatkozatai alátámasztották ügyfele állítását, amely szerint neki nem volt befolyása arra, hogy a rendőrség melyik fővárosi szórakozóhelyen, és mikor tartson vagy ne tartson razziákat. A tanúként kihallgatott vezetők - másikuk értesülésünk szerint Tóth rendészeti helyettese - kapcsán az ügyvéd felhívta a figyelmet arra, hogy ügyfelével együtt több mint harminc, jelenleg is aktív rendőr maghallgatását indítványozták. A Blikk rendvédelmi forrásokra hivatkozva közölte: az ügyészségnek már most vannak olyan információi, amelyek szerint az előzetes letartóztatásban lévő volt főrendőröknek voltak beavatott beosztottjaik is, akik eljárhattak Vizoviczki érdekében. Az éjszakai mulatóiról elhíresült vállalkozót, bizalmasát, valamint Kalmárt és négy másik egykori magas beosztású főtisztet a KNYF azzal gyanúsítja, hogy bűnszervezetben, üzletszerűen követtek el hivatali vesztegetést. A gyanú szerint Vizoviczki bizalmasán keresztül havi rendszerességgel több százezres, illetőleg milliós „fizetést” adott a rendőröknek a szórakozóhelyek védelméért, a zavartalan működés biztosításáért. Kalmár Tamás belpol@magyarnemzet.hu Amerikába távozott Mátsik? PIT.HÁZ._____________________________ Az Egyesült Államokba távozott Mátsik György, az ötvenhatos forradalom utáni megtorlás hírhedt ügyésze - értesült a Magyar Nemzet egy, a családot ismerő forrásból. Az információ ellenőrzésére elmentünk Mátsik budai lakásához, ahol kaputelefonon keresztül sikerült beszélnünk az egykori vérügyész feleségével, aki megerősítette, hogy a férje nincs otthon. Amikor megkérdeztük tőle, igaz-e a hír, hogy a férje kiment Amerikába a fiához (ifjabb Mátsik Györgyhöz), indulatosan csupán annyit felelt: „Nem tudom”, majd letette a telefont. Ismert, Mátsik György ügyészként az 1956-os forradalom és szabadságharc után legalább 27 emberre kért halálos ítéletet, közülük húsz forradalmárt ki is végeztek. A megtorlás motorjaként Mátsik indítványozott halálbüntetést többek között a fiatalkorú Mansfeld Péterre, Fónay Jenőre, de ő képviselte a vádat Fáncsik György, Nagy József és Futó János perében is. A kommunista megtorlásban játszott kulcsszerepe miatt a Jobbik feljelentette felbujtóként elkövetett emberölés, hivatali visszaélés, hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás, kényszervallatás és jogellenes fogva tartás miatt, ám a Központi Nyomozó Főügyészség bűncselekmény hiányában elutasította a beadványt. A határozat szerint az egykori ügyész az akkor hatályos törvények alapján kért halálbüntetést az ötvenhatos forradalmárokra. Mátsikot júliusban lapunk és a Hír Televízió találta meg elsőként budai lakásában. Az idős férfi akkor az ajtaja mögül azzal védekezett, hogy parancsra cselekedett, akkoriban „ez volt a rend”, s emiatt nincs is lelkiismeret-furdalása a történtekért. ■ A petíció mögé álltak a pártok Is Munkatársunktól ____________ Köszönetet mondott Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, hogy az Orbizottsága egyhangúlag támogatta a testület felvidéki magyarok melletti kiállását. Lomnici külön méltatta, hogy minden parlamenti párt elfogadta azt az állásfoglalást, amellyel a bizottság csatlakozott a szlovák állampolgárságuktól megfosztott magyarok ügyében Brüsszelnek eljuttatott petícióhoz. Azt is kérte a jogalkotóktól, ne legyen lehetőség arra, hogy a választási regisztrációnál visszaéljenek a külhoni magyarok adataival, mert a szlovák hatóságok úgy újabb felvidéki magyarokat hurcolhatnak meg. A tájékoztatón négy, szlovák állampolgárságától megfosztott felvidéki magyar - köztük Dolník Erzsébet - is megköszönte a parlamenti bizottság támogatását. Kassai Gyula református lelkész a szlovák hatósági zaklatásokról szólva kiemelte: nincs állandó lakhelyük, nem szavazhatnak, szabálysértési eljárás indult ellenük, a rendőrség megbírságolta őket, de ők nem adják fel a küzdelmet. Fehér István tanár közölte: bízik benne, hogy az unióban is megszűnik a kettős mérce, s észreveszik, egyes tagállamokban mit lehet tenni következmények nélkül. Gubík László joghallgató fontosnak nevezte Budapest hozzáállását, ami az egész Kárpátmedencében kihat a magyarokra.