Magyar Nemzet, 2015. július (78. évfolyam, 152-178. szám)

2015-07-15 / 164. szám

Wood P­olgári napilap LXXVIII. évfolyam, 164. szám Budapesti kiadás • 2015. július 15., szerda www.magyarnemzet.hu Ára: 195 forint Előfizetőknek: 118 forint Főszerkesztő: D. Horváth Gábor ■ Főszerkesztő-helyettes: Szerető Szabolcs • Lapszerkesztő:­­ György Zsombor, Németh Erika, Tábori Gabriella • Szerkesztőség és kiadó: 1089 Budapest, Üllői­­ út 102. • Telefon: (1) 476-2131, (1) 814-8700, fax: (1) 215-3197. Levélcím: 1476 Bp., Pf. 74. • Kiadja a­­ Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. • Felelős kiadó: a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. ügyvezető igaz-­­­gatója, Tóth Marianna • A Nemzet Kft. a MATESZ tagja. • Hirdetés: apró (1) 216-8817,­­ e-mail: apro@magyarnemzet.hu; keretes (1) 216-8818, e-mail: hirdetes@magyarnemzet.hu • Terjesz­tési ügyekben telefon: (1) 476-2176. Előfizetés-megrendelés éjjel-nappal: (1) 476-2198, e-mail: terjesztes@magyarnemzet.hu • Terjeszti a Lapker Zrt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Keres­kedelmi Igazgatóság, Hírlap Üzlet • Postacím: 1900 Budapest • Előfizethető az ország bármely postáján, a hírlapot kézbesítőknél, valamint megrendelhető e-mailen: hirlapelofizetes@posta.hu és telefonon: 06-80/444-444 • Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: a 06-80/444-444-es számon és a hirlap@posta.hu e-mail címen. Előfizetési díj egy hónapra 2990 forint, negyedévre 8970 forint, fél évre 17 940 forint, egy évre 35 880 forint. • Nyomtatás: Mediaworks Kiadó és Nyomda Kft.­ Felelős vezető: Bertalan László nyomdaigazgató • Országos kiadás ISSN: 0237-3793­­ Budapesti kiadás ISSN: 0133-185 X • Mai számunkat szerkesztette: Szerető Szabolcs BELFÖLD Alezredes lett egy 2006 őszéhez kap­csolódó büntetőügyben jogerősen elítélt rendőr. Nem volt politikai­­ puccs - állítja a Miskolci Nemzeti Színház új igazgatója. GAZDASÁG Májusban éves szinten 1,5 száza­lékkal nőtt az ipari terme­lés Magyarországon. Visszatértek Ukrajnába a 90-es évek: egy év alatt tízsze­resére nőtt a bűnözés. Hazánk a legolcsóbb Magyarországon nyaralhatnak a legkevesebb pénzből az osztrák turisták - derül ki a Bank Austria felméréséből. Hazánk­ban száz euróért annyi szolgál­tatást kaphatnak a szomszéda­ink, amiért Ausztriában 168 eurót kellene fizetniük. Egy éve még Törökország volt a legol­csóbb úti cél. (MN) Milliárdos bírság? Dollármilliárdos bírságra számít­hat tizenkét, a globális piac ve­zetői között számon tartott nagybank az ősszel, amiért manipulálták a devizapiacot, a különböző nemzeti fizetőesz­közök közötti árfolyamokat - jelentette a BBC. Az amerikai törvényhozók erről készítenek elő törvényjavaslatot. A listán szerepel a HSBC, a Royal Bank of Scotland, a Barclays, az amerikai JP Morgan és a Citi­group. (MN) Brüsszeli figyelem Az Európai Bizottság felvette a kapcsolatot a magyar hatósá­gokkal a roma gyerekek iskolai diszkriminációját érintő kérdé­sek ügyében, s ebben a Kúria ítéletének is szerepe volt, amely kimondta, hogy nincs szegregáció a nyíregyházi Hu­szár-telepen működő iskolá­ban - derül ki Vera Jourová igazságügyi uniós biztos Nie­dermüller Péter DK-s képvise­lőnek adott válaszából. A poli­tikus azt kérdezte, vizsgálja-e a magyarországi jogi helyzetet, s ha nem találja megfelelőnek, indít-e kötelezettségszegési el­járást. A cseh biztos közölte: „Az etnikai származáson ala­puló megkülönböztetés az is­kolákban komoly kérdés, és az uniós jog tiltja.” (MTI) 770133 185035 15164 Az idén kész lehet a kerítés Sok menekült eljut Budapestre, az úti cél leggyakrabban Németország 111 Katona Mariann-Sütő Dániel H­árom különféle technológiá­val építik a mintakerítést je­lenleg a szerb-magyar határon, hogy kiderüljön, melyik lesz majd a legalkalmasabb a teljes, 175 kilo­méteres hosszra. A határzár várha­tóan november 30-ig készül el. Az alapanyagokat a büntetés-végre­hajtási intézetekben készítik elő, a konkrét kivitelezést pedig a hon­védség végzi. A hétfőn megkezdő­dött munkálatok kapcsán a két héttel ezelőtt Budapesten tárgyaló szerb kormányfő ismét bírálatot fogalmazott meg. Alekszandar Vu­­csics szerint „egyesek saját magukat kerítik el, nem Szerbiát”. Tegnap este a Parlamentnél több százan ke­rítést szaggatva tüntettek a kor­mány menekültpolitikája ellen. Kövér László házelnök közben felvetette, hogy vajon háborúk és konfliktusok okozta népvándor­lásról beszélünk-e, vagy sokkal in­kább egy „hátsó szándékkal szer­vezett invázióról”. Szerinte oda kell figyelni, mert a migráció fedé­sében olyan terroristák jöhetnek be szinte szabadon Európába, akik a következő évtizedeket a ret­tegés korszakává tehetik. Lapunk munkatársai hétfő éj­szaka a fővárosban vették szem­ügyre közelebbről az aktuális me­nekülthelyzetet. Most már Buda­pesten is egyre több közterületen találkozni közel-keleti vagy afrikai­­ államokból származó családokkal, amelyek több ezer kilométer gya­loglás után Magyarországon lép­tek be az Európai Unió területére. Önkéntes civilek hetek óta támo­gatják étellel, itallal, ruhákkal a nélkülöző menekülteket, és segíte­nek nekik eligazodni a városban. A magyarok azonban egyre nehezeb­ben tolerálják a pályaudvarok kör­nyékén tábort verő külföldieket. Továbbiak a 3., riport a 6. oldalon Menekült gyermek az éjszakában Budapesten a Nyugatinál. Tranzitállomás FOTÓ: BÉRES ATTILA Gyerekeket sújtó zajszennyezés NI SzftgF.i.: Fruzsina________________S­ zakemberek mérései szerint számos gyermekrendezvé­nyen a hangnyomási szint csúcs­értéke a 117 decibelt is eléri, ami már mindenképp káros a gyerme­kek hallására. Mivel hazánkban semmilyen szabályozás nincs az erősebb hanghatások korlátozásá­ra, a gyermekek fokozott veszély­nek lehetnek kitéve. A Magyar Tudományos Akadé­mia Akusztikai Osztályközi Állandó Bizottsága (MTA AOB) és a Nem­zetközi Gyermekmentő Szolgálat együttműködne az Emberi Erőfor­rások Minisztériumával, hogy szü­lessen jogszabály a gyermekek hal­lásvédelme érdekében. Kötelezővé tennék például a rendezvények szolgáltatóinak a műsor előzetes besorolását - hasonlóan a korhatár megadásához - egy előre megsza­bott hangerősségi skála szerint. A zajszennyezéssel kapcsolatos veszéllyel gyakran a szülők sincse­nek tisztában, pedig a gyermek­rendezvényeken felhangzó, nagy hangerejű zene - figyelem- és ta­nulási zavar, magatartási problé­mák, a keringést és az emésztést érintő megbetegedés mellett - visszafordíthatatlan halláskároso­dást is okozhat. Részletek a 4. oldalon . Zárt ülés, szűrt adatok a kémügyről Minden elvesztegetett nap el­vesz valamit abból a lehető­ségből, hogy megalapozottan vádat lehessen emelni Kovács Béla ellen - erről beszélt a leg­főbb ügyész Brüsszelben, ami­kor tegnap meghallgatták a jobbikos politikus ügyében. Az Európai Parlament ősszel dönthet a kémkedéssel össze­függésbe hozott képviselő mentelmi jogáról. 11 Miinkatársunktöi._____________ Z árt ülésen hallgatta meg teg­nap az Európai Parlament (EP) jogi bizottsága a jobbikos Ko­vács Béla ügyében Polt Péter leg­főbb ügyészt. A főügyész a tanács­kozás után - részletek említése nél­kül - arról beszélt, hogy véleménye szerint sikerült válaszokat adnia a felvetődött kérdésekre. Korlátokat csak az szabott, hogy az ügy olyan titkos információkat tartalmaz (az Alkotmányvédelmi Hivatal fordult korábban az ügyészséghez Kovács Béla kapcsán), amelyeket még a zárt ülésen sem tudott elmondani. Polt Péter azt hangsúlyozta, hogy a jobbikos politikust csak mentelmi jogának felfüggesztése után tudják gyanúsítottként meghallgatni, és olyan információkat beszerezni, amelyek a megalapozott vádeme­léshez szükségesek. - Minden el­vesztegetett nap elvesz valamit ab­ból a lehetőségből, hogy megalapo­zottan vádat lehessen emelni, és megalapozottan lehessen ítélkezni - fogalmazott. A fideszes Szájer József a ta­nácskozás után sikeresnek nevez­te a meghallgatást, szerinte a bi­zottság tagjai sok olyan informá­ciót kaptak, amelyet a korábbi tá­jékoztatás nem tartalmazott. [Poltot...] Folytatás a 3. oldalon . Atomprogram: történelmi alku Iránnal Az ellenőrzésért cserébe fokozatosan feloldják a perzsa állam elleni szankciókat­ ­ László Dávid T­izenhárom évnyi diplomáciai huzavona és több mint három évtizedes szembenállás után, több­szöri halasztást követően tegnap Bécsben végre sikerült megegyezni a feleknek az iráni atomprogram­ról. Mint Barack Obama amerikai elnök kijelentette, a történelmi megállapodás nem a bizalomra, hanem az ellenőrzésre épül, amely garantálja, hogy a perzsa államnak soha ne legyen nukleáris fegyvere. Az alku egyik legfontosabb eleme, hogy Teherán szavatolja, nukleáris üzemeit csak békés célokra hasz­nálja, amiről független nemzetközi ellenőrök megfigyelése gondosko­dik. Emellett Iránnak betekintést kell engednie néhány hadi támasz­pontjára is. A megállapodás értel­mében a most elfogadott korlátozá­sok egy része tíz év után veszíti ér­vényét, tizenöt év múlva pedig a perzsa állam már annyi uránt dú­síthat, amennyit csak akar. Cserébe Teherán az ország el­len hozott nemzetközi szankciók fokozatos feloldására számíthat 2016-tól. A legvitatottabb, a fegy­verszállítást érintő embargó még öt, a rakétatechnológiára vonat­kozó nyolc évig marad érvényben, iráni források szerint viszont való­jában az embargót eltörlik, és új szabályozást vezetnek be, azaz eseti alapon vásárolhatnak majd fegyvereket. A megegyezésnek van ugyanakkor egy olyan kitétele is, ha felmerül a gyanú, hogy Irán megszegi a feltételeket, akkor gyorsított eljárásban visszaállít­hatják a szankciókat. [Siker­...] Folytatása 15., VEZÉRCIKK A 7. OLDALON­­ Hosszú és kacskaringós út vezetett a bécsi megállapodásig, amely nem a bizalomra épül f­OTó: europress/afp/joe klamar

Next