Magyar Nemzet, 2016. április (79. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-26 / 97. szám

Gazdaság 2016. április 26., kedd Ezúttal csak a gázolaj drágul Emeli bruttó 4 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát holnap a Mol Nyrt., a 95-ös benzin ára nem változik. A benzin átlagára 332-333 forint marad, a dízelé 322-323 forintra nő. Legutóbb múlt szerdán változtak az árak, akkor a 95-ös benzin 4 forinttal, a gázolaj pedig 6 forinttal emelkedett. Az autósok 15-25 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között. (MTI) A befektetők is érzik a dízelbotrányt A Volkswagen alacsony osztaléka miatt az idén a DAX indexben foglalt vállalatok is kevesebb osztalékot fizetnek részvényeseiknek, mint tavaly - közölte hétfőn az EY tanácsadó vállalat. A DAX indexet alkotó 30 né­met nagyvállalat tavalyi eredménye után 29,2 milliárd euró osztalékot tervez kifizetni az idén részvényeseinek, 1,9 százalékkal kevesebbet, mint tavaly. A harminc vállalatból 24 növelte osztalékát a tavalyihoz képest. A Volkswagen azonban tavalyi 1,6 milliárd eurós rekordveszte­­sége után 96 százalékkal vágta vissza idei osztalékfizetési tervét. (MTI) Kiemeltté tették Garancsi beruházását A Videoton labdarúgócsapatának tulajdonosaként ismert Garancsi István érdekeltségébe tartozó Kopaszi Gát Kft. beruházását kiemeltté tenné a kormány. Az erről szóló rendelet tervezete tegnap mindössze néhány órán át volt elérhető és véleményezhető a kormány honlapján - közölte a Napi.hu. A Nemzetgazdasági Minisztérium előterjesztése szerint a Kopa­szi Gát Kft. Budapest területén megvalósuló beruházásával összefüggő ha­tósági, engedélyezési eljárások egyszerűsítésével és gyorsításával csökken­tenék a 200 milliárd forintos ingatlanberuházás létrejöttének idejét. (MN) A liszt áfáját is csökkentenék A liszt, mint alapvető élelmiszer, és a takarmányok általános forgalmi adójának csökkentését ajánlja megfontolásra a nemzetgazdasági mi­niszternek a Magyar Gabonafeldolgozók Takarmánygyártók és Keres­kedők Szövetsége. A szervezet Varga Mihálynak írt levelében kifejtette: a feketegazdaság ágazati arányának csökkentése érdekében a termékek áfáját 27-ről 5 százalékra kellene csökkenteni. (MTI) Mérföldkő az orosz vasútfejlesztésben Oroszországban először épül nemzetközi nyomtávú vasút a kínai Hun­­csuntól a távol-keleti Zarubino kikötővárosokig - írta tegnapi számában a Nyezaviszimaja Gazeta. A lap szerint orosz hivatalnokok azt hangsúlyoz­zák, hogy csak egy rövidebb vasúti szakaszról van szó, ám Pekingben nem bagatellizálják el ennek jelentőségét: az Oroszországi Föderáció terü­letén olyan infrastruktúra jelenik meg, amelyet nem az országon belülről irányítanak - a vonalon kizárólag kínai szerelvények haladnak majd -, és amely lehetővé teszi Kína számára exporttevékenysége bővítését. (MTI) Több pénz van a Ginopban A kormány 300 milliárd forinttal megemelte a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (Ginop) idei keretét - közölte a Nemzet­­gazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára. Karsai Tamás közölte: ezzel az intézke­déssel a Ginop teljes, 2700 milliárd forintos keretéből 2200 milliárdot tesznek elérhetővé 2016 végéig a vállalkozások számára. (MTI) Nem használ az alacsony olajár A közel-keleti olajexportáló országok tavaly 390 milliárd dollár bevételki­esést szenvedtek el az olajár esése miatt, és a veszteség az idén akár az 540 milliárd dollárt is elérheti - áll az IMF jelentésében. Az olaj jegyzése 2014 közepén megközelítette a hordónkénti 120 dollárt, de az idén januárig 30 dollár alá esett, és jelenleg is csak 40-45 dollár körül mozog. (MTI) Az OTP húzta az indexet A vezető részvények többsége is erősödni tudott MN-ÖSSZEÁLLÍTÁS E­séssel indította a hetet nemze­ti fizetőeszközünk: röviddel lapzártánk előtt egy euró 312,01 forintba került a nap elejei - és hét végi - 310,56 forint után, míg a dollár 276,15 forintról 276,71 fo­rintra drágult. A svájci frank jegy­zése 284,02 forint volt, szemben a tegnap kora reggeli 282,70 forint­tal. A forint 0,5 százalék körüli gyengülése a főbb devizákkal szemben jócskán elmarad a len­gyel zloty 1 százalékot meghaladó leértékelődésétől. A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) ugyanakkor jól indult a hét, 7,4 miliárdos összforgalomban a vezető részvények erősödtek. A nap nyertese az OTP volt, a bank­­részvény 1,12 százalékkal 7213 fo­rintra erősödött. Mal 0,3 százalék­kal 16 500 forintra gyengült, míg a Magyar Telekom árfolyama 0,43 százalékkal 470 forintra nőtt. A Richter-papírok értéke 1,01 száza­lékkal 5522 forintra emelkedett. Kiss Mónika, az Equilor Befekteté­si Zrt. vezető elemzője az MTI-nek elmondta: elsősorban az OTP erő­södésének volt köszönhető, hogy a BÉT pluszban zárta a napot. Szavai szerint annak megfelelően vállal­tak pozíciókat a befektetők, ahogy a hétre készültek, ugyanis ma a Magyar Nemzeti Bank, holnap az amerikai jegybank szerepét betöl­tő Fed tartja kamatdöntő ülését, csütörtökön pedig a tengerentúl­ról érkező GDP-adat mozgatja meg a részvénypiacokat. BUX Maximum : AZ ERSTE BANK VALUTAÁRFOLYAMAI Érvényesség: 2016.04. 25. Valuta Egység Vétel Eladás USD1 267,30 284,98 EUR1 301,86 319,26 CHF1 273,63 291,73 AUD1 203,24 222,40 CAD1 207,85 227,43 CZK1 10,33 12,63 DKK1 39,85 43,61 GBP1 385,85 411,37 HBK1 37,34 45,64 NDK1 31,98 35,00 PLN1 64,00 78,22 RON1 62,39 76,25 LEK1 32,35 35,39 I I Az utcán maradhat a szemét Működésképtelen az állami hulladékgazdálkodás áprilisban élesített rendszere Bár kötelező lenne, az önkormányzati hulladékkezelő társaságok jó része nem irányította át bevételeit a csak kukaholdingnak ne­vezett állami cég, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. számlájára. Nincs annyi tartalékuk ugyanis, hogy kivárják, amíg az államtól visszaérkezik hozzájuk a pénz. Ha a kormány nem változtat a helyzeten, a településeket el­öntheti a szemét. Az állam részéről egyelőre senki nem reagált. M Inks frizsRF________________ K­atasztrofális helyzet alakul­hat ki országszerte a szemét­­szállítás területén, miután a jelen­legi formájában működésképtelen az április elejétől beindított új ál­lami hulladékgazdálkodási finan­szírozási rendszer - állítja Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkor­mányzatok Szövetségének elnöke. Gémesi György szerint valós veszé­lye van annak, hogy rövidesen számos településen utcán marad a hulladék annak következtében, hogy a központi kukaholdingként emlegetett országos állami hulla­dékkezelő vállat, a Nemzeti Hulla­dékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. elvon­ná a bevételt a zömében önkor­mányzati kézben lévő közszolgál­tatóktól. Az elnök elmondta: az önkor­mányzati hulladékkezelő cégeket az új jogszabályok arra kötelezték, hogy számlázási adataikat adják át az NHKV-nak, hogy ők szám­lázzanak a lakosság felé, így hoz­zájuk jusson el a szemétszállítási díj. Történik mindez úgy, hogy a mai napig nem jelent meg a díjak pontos visszaosztását szabályozó rendelet. Az állami holding a be­szedett pénznek csak egy részét, többnyire 80 százalékát adná vissza a szolgáltatóknak a műkö­déshez. A Gödöllő körzetét is ellá­tó Zöld Híd Régió Környezetvé­delmi és Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. esetében pedig összességében ennél kisebb mér­tékben „oszt” vissza az állami hol­ding, ha számításba vesszük, hogy szinte minden más, egyéb eddigi önálló bevételt (termékdíjak, nyersanyag-értékesítés) is levon­nak a visszajuttatandó összegből. Leszámítják például az amortizá­cióra szánt pénzt is, miközben a vállalkozás évek óta nem képes ezeket a forrásokat kitermelni. Gémesi megjegyezte: az állami kukaholding elméletileg negyed­évente, utólag juttatná vissza a be­szedett pénz ma még pontosan nem is ismert részét a szemét be­gyűjtését a gyakorlatban végző vál­lalkozásoknak 30 napos fizetési határidővel. Ebbe azonban nem számít bele a bürokratikussá vált ügyintézés ideje, ahol az önkor­mányzatoknak, az önkormányzati társulásoknak és közszolgáltatók­nak is új regisztrációkat, adatszol­gáltatásokat, igazolásokat kellene teljesíteniük.­­ Látni kell az új rendszerben, hogy az állami válla­lat semmilyen gyakorlati hulladék­­kezelési munkát nem végez, a köte­lező feladat, immár források nél­kül, továbbra is az önkormányza­toké - jegyezte meg a polgármester. A gyakorlatban a pénz újraosz­tása akár 60 vagy annál is több na­pot vehet igénybe. A szolgáltatók ennyi idő alatt pedig működés­képtelenné válhatnak a napi fize­tési gondjaik miatt. Ezért az ön­­kormányzatok azt kezdeményez­ték, hogy előleget kaphassanak az állami társaságtól, hogy legalább a napi kiadásokra - például üzem­anyagra, bérekre, befizetendő közterhekre - legyen forrásuk. A helyhatóságok felvetésére azon­ban eddig nem érkezett megnyug­tató válasz sem a kormányzat, sem az NHKV részéről. Úgy tudjuk, bár az új rendelke­zések szerint már ebben a hónap­ban az állami kukaholding szám­lájára kellett volna irányítaniuk az önkormányzatoknak a szemét­­szállító cégeik által a lakosságtól beszedett szemétszállítási díjakat, ez azonban a társaságok zöme esetében nem történik meg. Szak­értők szerint még az is kérdéses, hogy májusban átirányítják-e a pénzt a szemétgyűjtő vállalkozá­sok az NHKV-nak. Mivel a társa­ságoknak szükségük van a bevéte­leikre a talpon maradáshoz, s a helyhatóságok többsége nem tud­ja az állami elvonásokból eredő hiányt finanszírozni. Szakértők úgy látják, az alap­­probléma a hulladékszektor álla­mosítása után is megmarad. Vagy­is a rezsicsökkentéssel visszavá­gott bevételek és a kivetett új köz­terhek, tehát a lerakói járulék mel­lett kirótt úgynevezett felügyeleti díj, az útdíj, a tranzakciós adó által megnövekedett költségek miatt a cégek bevételei jó esetben is csak napi szinten fedezik a kiadásokat, és nem biztosítanak lehetőséget arra, hogy megfelelő tartalékokat képezzenek a társaságok. A fizeté­si hajlandóság alacsony mivolta miatt pedig a mintegy 170 szolgál­tatócéggel működő a szektor meg­közelítőleg 13 milliárd forint kinnlévőséggel küzd. Természetesen szerettük volna megtudni az NHKV-tól, mikép­pen szeretnék rendezni a helyzetet - például meddig tűrik az önkor­mányzatok nem fizetését, de a tár­saság honlapján megadott tele­fonszámon lapzártánkig nem ér­tünk el senkit. Az önkormányzati tiltakozásokra pedig kormányzati részről eddig nem reagáltak. msmmmmmmmmm Az önkormányzatok attól félnek, a feladatuk megmarad, de a forrásuk eltűnik fotó: hegedűs Márta Y­ I AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényesség: 2016.04. 25. Devizanem__________Árf. 1 egységre forintban Angol font 398,23 Ausztrál dollár 212,78 Cseh korona 11,49 Dán korona 41,75 Euró 310,70 Horvát kuna 41,53 Kanadai dollár 217,45 Lengyel zloty 70,82 Norvéq korona 33,54' Svájci frank 282,97 Svéd korona 33,89 Új román lej 69,41 USA-doflár 276,01 f mmmmmSfflfflmm BEVONJÁK A RÉGI HÚSZEZRESEKET. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2016. december 31-én bevonja a 2015 előtt kibocsátott 20 ezer forintos bankjegyeket, 2017. január 1-jétől már csak a megújított, 2015 decemberében for­galomba hozott húszezresekkel lehet fizetni - jelentette be Pataki Tibor, a jegybank készpénz-logisztikai igazga­tója. A hitelintézetek és a Magyar Posta a bevonás napját követően még három évig, az MNB pedig 20 évig - 2036 decemberéig - névértéken, díjmentesen becseréli a régi 20 ezer forintosokat Érdemes azonban a vásárlá­sok során a régi bankjegyekkel fizetni, így folyamatosan lecserélődhetnek. Az MNB monetáris tanácsa 2013-ban döntött arról, hogy 2018-ig megújítják a forint bankjegyeket A folyamat részeként 2014 decemberében új tízez­res, 2015 decemberében pedig új húszezres bankjegyeket vezettek be. A teljes bankjegysorozat cseréjének költ­sége 2018-ig 14-16 milliárd forint, de ennek mintegy 60 százaléka a természetes használatból eredő pótlás miatt egyébként is felmerült volna. A többletköltségeket hosszabb távon kiegyenlíti, hogy az új bankjegyek korszerű, új technológiák alkalmazásával készülnek, ami hatékonyabb gyártást tesz lehetővé. (MTI) FOTÓ: BÉRES ATTILA­­­­ •

Next