Magyar Nemzet, 2016. augusztus (79. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-02 / 180. szám

Színházi döntő előtt a fegyencek Van, aki a díszletépítésben segédkezik, más a zene összeállításában, megint másokból fellépők lesznek Tipikus színházi zörejek töltik be a termet, akkumulátoros csavarhúzó hangja hallatszik, épp díszletezők rendezik be a színpadot. Ám a szerelők négyzetmintás rabruhában dolgoznak a dobogón, az abla­kon rácsok, a terem oszlopain a BFB felirat virít - a Budapes­ti Fegyház és Börtön aulájá­ban berendezett alkalmi teát­rumban járunk, az országos színházi találkozó területi se­lejtezőjén. A mezőnyt Szom­bathelyen, Pálhalmán, Tisza­­lökön és Szegeden is megros­tálták, a győztesek bejutottak az augusztus végi, a fővárosi József Attila Színházban ren­dezendő fináléba. Velkei Tamás C­sak olyan fogvatartottak je­lentkezhettek a versenyre, akik dolgoznak, és vállalják, hogy szabadidejükben a szakkörökben készülnek fel a megméretésre, ott, valamint zárkájukban memorizál­hatják a szöveget.­­ A próbafolya­mat során az elítéltek közösen hoz­nak létre egy produkciót, az együt­tes alkotás a legtöbbjüknél koráb­ban hiányzott. A feladat is mindig megtalálja az embert: ki a díszlet­építésben segédkezik, ki a zene összeállításában, megint másokból fellépők lesznek - fejtette ki Szalai Tímea, a zsűri egyik tagja, a Bünte­tés-végrehajtás Országos Parancs­noksága kommunikációs főosztá­lyának vezetője. Olaszországban nagy hagyo­mánya van a börtönszínjátszás­nak, és Magyarországon is régóta van példa arra, hogy jóvátételi program keretében karácsonykor, húsvétkor, anyák napján vagy Mi­kuláskor az elítéltek előadással készülnek a civil lakosságnak - itt azonban színdarabokat adnak elő, ami óriási különbség. A büntetés­végrehajtás (bv) a szereplők szá­mát 15-ben maximálta, egy-egy előadás hosszát pedig háromne­gyed órában. Szabad kezet kaptak a darabok kiválasztásában a létre­jött társulatok: akadt olyan selej­tező, ahol Szép Ernő művét alkal­mazták színpadra, ottjártunkkor Shakespeare- és Petőfi-darabok­­nak tapsolhatott a közönség. A publikumot a bv-alkalmazottakon kívül ugyancsak a fellépők alkot­ták, akik tisztelettel figyelték a kollégák előadását. Amíg dolgoznak a díszletezők, Vivaldi Négy évszakjával próbál­nak oldott hangulatot teremteni. A Budapesti Fegyház és Börtön A pél­dás életű ember című művel érke­zik - amilyen rövid, annyira erős, velős. Az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet Kéri Ferenc A beteg disznó (népi komédia) című darabjával lép fel. A váci f­­egyház és Börtön fogvatartottjai Petőfi Sán­dor elbeszélő költeményével, A helység kalapácsával készülnek. A Vaskakas színtársulat a színpadon díszletelemként használja a füg­gönyt, rajta templom, girbegurba út, házak, valamint a tettek mezeje, a korcsma. Na meg egy asszony és egy ember, arcuk helyén lyuk, oda dugják a fejüket a szereplők a nyi­tány során. Ivóba csöppenünk, ke­mence, rácsos kármentő, asztalok, a szereplők rabruha helyett népvi­seletben, Petőfi szemérmetes Er­­zsókját is férfi alakítja. A jeleneteket zenei aláfestés kí­séri, egyrészt népzene, de például a Rocky-filmek híres betétdala, az Eye of the Tiger is elhangzik. A szí­neket átkötő, magyarázó narrátor gitárral a kezében vezeti a nézőt. Tibor valaha profi sportoló volt, akár olimpiai karrier sem lett vol­na elérhetetlen számára, de egy meggondolatlanság miatt rács mögé került. Narrátorként igen komoly szövegmennyiséget kellett bebiftáznia, azt mondja, munka után esténként olvasgatta a művet, ám később bevallja: nemcsak kivá­ló a memóriája, de elvégzett egy négyéves tánc-dráma iskolát is. Nem meglepő, ha minden szereplő szövegét ismeri, így ha társai meg­akadnak, akár alkalmi súgóként is színre lép. - Nagyon szeretem a színjátszást, kikapcsol, teljesen más utakra terel, mintha nem is a börtönfalak közt lennék - vallja Tibor. Azt is elmondja, nagyon különleges érzés számára, amikor másoknak adhat, és a közönség szemében tükröződni látja az elé­gedettséget. A próbafolyamatról úgy vall, igazi csapatépítő munka, amely so­rán egymást fejlesztik; ha szabadul­nak, előnyükre válhat az itt szerzett higgadtság, alázat, megfontoltság. Nem kérdés, mennyiben segíti a visszailleszkedést a társadalomba, ha valóban sikerül levetkőzniük a negatív tulajdonságokat. Sok a bör­tönökben a visszatérő vendég, ám Tibor szerint azoknak, akik részt vesznek hasonló programokon, változik a hozzáállásuk. Ő is megra­gad minden lehetőséget, körülbelül 15 fellépésen vett már részt, még a Misztrál együttessel is színpadra állhatott, amikor költők verseit ad­ták elő. Emellett a váci bv-inté­­zetben működő börtönrádióban is dolgozik, természetesen csak mun­ka után. - Azért nem bánom, hogy bekerültem, mert így legalább lát­tam az érem két oldalát, s hogy mi­től kell megóvnom majd a gyerme­kemet, a családomat, az ismerő­seimet - állapítja meg búcsúzóul. A Fővárosi Büntetés-végrehaj­tási Intézet egy Shakespeare-átirat­­tal, A venyigéi kalmárral készült. A darab egyik érdekessége, hogy nemcsak férfi, hanem női szereplők is színpadra lépnek. Sőt, egyikükről talán még avatott szakemberek sem mondanák meg, hogy nem szí­nész. Pedig Huszti Ilona valaha közgazdász volt, humán beállított­ságú, nagyon szereti az irodalmat. Ilonán nem lehet lámpalázat ta­pasztalni, azt mondja, soha nem görcsöl, sem a börtönrádióban, sem a színpadon, igaz, korábban nem gondolta volna, hogy van érzé­ke a színjátszáshoz. Azért választot­ták Shakespeare-t, indokolja, mert az angol drámaírót, költőt minden­ki ismeri. A velencei kalmár átiratát egy volt fogvatartott, színházhoz közel álló férfi készítette. Szép munkafolyamat volt, szabad kezet kaptak, akár improvizálhattak is, és teljesen magukra formálhatták a karaktert, ha akarták. A nehézséget számára a szöveg tanulása jelentet­te, mert egy tízfős zárka nem éppen csöndes hely ilyen időtöltéshez. Megtudjuk, másfél hónapon át heti két alkalommal tartottak pró­bákat, ám nehezítette a folyama­tot, hogy a koedukált csoport férfi és női tagjai­ nem egy épületben vannak fogva tartva, ennek ellené­re beleadtak apait-anyajt. Olyano­kat választottak a színjátszókörbe, akik tudják kezelni a helyzetet, amikor nők és férfiak együtt dol­goznak. A társulat alkalmi, így nagy valószínűséggel nem folytat­ják. - Hiányozni fog a kínlódás - mondja Ilona, akinek társulata vé­gül kiesett. Jelenet Petőfi Sándor A helység kalapácsa című elbeszélő költeményéből - elítéltek előadásában, jelmezeivel és díszleteivel FOTÓ: NAGY BÉLA ­ Turisták ugrottak a Dunába a Lánchídról A fiatalok sértetlenül, nevetve úsztak ki a partra, eljárás nem indul • Életveszélyes mutatványok a turulszobor közelében Mivel nem érkezett bejelentés róla, a rendőrség nem vizsgálja azt a múlt szombati esetet, amikor két angol turista a Lánchídról be­ugrott a Dunába. Nem tesz különösebb lépéseket a hatóság a le­zárt Szabadság híd korlátjain felmászókkal szemben sem. Tompos K­ét, feltehetően ittas angol tu­rista ugrott be félmeztelenül a Lánchídról a Dunába múlt szombaton este. A Ripost.hu-n megjelent, okostelefonnal rögzí­tett videó tanúsága szerint a fiata­loknak nem esett bajuk az ugrás után; a portál cikkében megemlíti, hogy nevetve úsztak ki a partra. A történtekkel kapcsolatban a Buda­pesti Rendőr-főkapitányság sajtó­­osztálya úgy tájékoztatta lapun­kat, „tekintettel arra, hogy az eset­tel összefüggésben bejelentés nem érkezett, és az esetet a rendőrség nem észlelte, így nem indult eljá­rás az ügyben”. Megkérdeztük a hatóságot ar­ról is, terveznek-e bármilyen pre­ventív jellegű intézkedést a hason­ló esetek elkerülésére. Felidéztük ugyanis, hogy a dél-budai villa­mosfejlesztés miatt a forgalom elől lezárt Szabadság híd korlátait im­már több mint egy hónapja folya­matosan birtokba veszik a turis­ták, járókelők, és sokszor saját tes­ti épségüket veszélyeztetve sétál­nak ott, vagy szelfiket (digitális géppel önportrét) készítenek, akár a híd tetején található turulszobor közelében. Erre a felvetésünkre azt a választ kaptuk, hogy „a magatar­tás adott esetben szabálysértést is megvalósíthat, így amennyiben a Budapesti Rendőr-főkapitányság jogsértést tapasztal, úgy megteszi a szükséges intézkedéseket”. Ezzel kapcsolatban a Magyar Nemzettel korábban a rendőrség azt közölte, hogy a Szabadság híd­nál a közterület-felügyelet jelzésé­re intézkedtek, és eltávolították a híd szerkezetére felmászókat. Le­szögezték ugyanakkor, hogy a híd kitáblázása nem a rendőrség fel­adata, hanem a kezelő kötelezett­sége. Hermann Gábor, a fővárosi önkormányzat rendészeti igazga­tóságának szolgálati igazgatóhe­lyettese pedig azt mondta lapunk­nak, a közterület-felügyelők nem tilthatják meg a hídszerkezetre való felmászást, legfeljebb jelez­hetik a rendőrségnek, ha ilyet ta­pasztalnak. Előreláthatólag augusztus vé­géig meg is marad ez a furcsa helyzet: a híd ugyanis nem minő­sül munkaterületnek, de hagyo­mányos értelemben vett közterü­letnek sem. Fábián Ferenc, a Sza­badság híd hídmestere megkere­sésünkre elmondta, korábban fel­hívták a figyelmet arra, hogy akár személyi sérüléshez is vezethet a megnövekedett és kontrollálatlan gyalogosforgalom, ám eddig ilyes­mi szerencsére történt. Mindennapos látvány a Szabadság hídon. Vannak, akik feljebb is merészkednek­­FOTÓ: BÉRES ATTILA 52016. augusztus 2., keddBelföld Elítélttel szexelt a börtöntiszt? Welker W­ellnesshétvégéért, szépség­szalon- és mozibérletért cserébe büntetés-félbeszakításo­kat, eltávozásokat és egyéb enged­ményeket intézett két, többszörös visszaesőként ülő rabnak a veszp­rémi börtönben egy reintegrációs, a társadalomba való visszaillesz­kedést segítő tiszt - adta hírül a Blikk. Egy lapunk által is megszer­zett névtelen levél nyomán pattant ki az ügy, amelyet a büntetés-vég­rehajtásban dolgozó egyik alkal­mazott írt. A Központi Nyomozó Főügyészség hivatali helyzettel visszaélve elkövetett vesztegetés gyanúja miatt nyomoz, egyelőre ismeretlen tettes ellen. - A nyo­mozás jelenleg is folyamatban van. Az ügyben gyanúsítotti ki­hallgatás eddig nem történt - kö­zölte az újsággal a főügyészség. A birtokunkba került bejelen­tésből kiderül: a reintegrációs tiszt különböző ajándékokért büntetés­félbeszakításokat, eltávozásokat és egyéb engedményeket intézett a raboknak. Az elítéltek többszörös visszaesők: a levélíró szerint egyi­küket tíz év szabadságvesztéssel sújtotta a bíróság, a másik hat évet kapott rablásért. Előbbivel - leg­alábbis a bejelentő állítása alapján - a börtönalkalmazott többször is szexuális kapcsolatba lépett. Szalai Tímea, a Büntetés-vég­rehajtás Országos Parancsnoksá­gának szóvivője szerint minden fegyintézetben szigorú feltételek szerint zajlik az elítéltek jutalma­zása és fenyítése.­­ Egyik kollé­gánk sem tudja elintézni egyes fogvatartottak büntetés-félbesza­kítását, az eltávozásokat, mivel erről az intézetparancsnok több munkatárs javaslata alapján dönt. Minden beérkező panaszt kivizs­gálunk. Amennyiben felvetődik valamelyik dolgozónk felelőssége, azonnal lépünk. Előfordul, hogy alaptalanul hurcolnak meg valakit a munkatársak közül - nyilatkozta a lapnak Szalai Tímea. A bejelentő egyébként állítja: a két rabot Veszprémben őrzik, mert a büntetés-végrehajtási inté­zet vezetése attól tart, egy másik börtönben olyan dolgokról beszél­nének, amelyek alátámaszthatnák az ügyészség gyanúját.

Next