Magyar Nemzet, 2016. október (79. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-25 / 251. szám

2016. október 25., kedd Özönvíz előtt Leonardo DiCaprióval közös filmjéről adott interjút Fisher Stevens ► 12 Polgári napilap LXXIX. évfolyam, 251. szám 1. kiadás Ára: 235 forint Előfizetőknek: 118 forint Csak kezdőknek Mindenki a legolcsóbb internet­­csomag részleteire vár ► 6 5 Rehabilitáció Tavaly nyár óta huszonöt fiatal fordult meg a szatymazi ifjúsági drogcentrumban. 6 Alamizsna Egyhavi elmaradt fizetést kaptak eddig a csődbe ment Palóc Nagyker dolgozói. i­s Kiürítik a „dzsungelt” Is Fokozott a rendőri készültség, miután a calais-i táborban zavargások törtek ki. IQ Román drámák I0 Cristi Puiu és Dan Chisu új filmjei két irányból közelítenek az átlagemberek életéhez. Államadósság: csak trükkel csökkent? WIEDEMANN TAMÁS Miközben az érvénytelen népszavazás után a kormány újabb alkotmánymódo­sításba kezdett, egy korábbi változtatás hozhatja kellemetlen helyzetbe a kabi­netet. Az alaptörvényt néhány évvel ez­előtt a kormánypárti többség úgy mó­dosította, hogy ameddig az államadós­ság nem megy a bruttó hazai termék ötven százaléka alá, addig a GDP-ará­­nyos államadósságnak évről évre csök­kennie kell, kivéve, ha recesszió van. Ez az adósságszabály borulhat a 2014-es és 2015-ös esztendővel kapcsolatban, ha az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat nem fogadja el a magyar állam statisztikai adatait. Ahogy lapunk is be­számolt róla, múlt pénteken jelezte az Eurostat, hogy erős kétségei vannak az állami Eximbank és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tevékenységével kapcsolat­ban. Az Eximbankról egyébként már ko­rábban is azt állította az Eurostat, hogy a költségvetéshez tartozik, így az állam­­háztartási hiányon meg kellene látszania a bank tartozásának. A luxemburgi tes­tület mostani észrevételeiben viszont új­donságként vetődik fel, hogy az MNB-t is bevonta a vizsgálatába. Az Eximbanknak elvileg a magyar külkereskedelmet kellene támogatnia különböző exportot segítő hitelkonst­rukciókkal, kötelezettségvállalásokkal és biztosításokkal. [Csak...] Folytatás a 7. oldalon ► 9­770237 379026 * * 16251 G­yermekek ezreinek • 110 nincs lakcí­p Alapvető ellátásokhoz sem jutnak Újabb hiba az intézményrendszeren belül? FARKAS MELINDA Négyezer gyermeknek nincs érvényes magyarországi lakcíme, így ők szinte minden szociális ellátástól elesnek, mi­vel azok igénybevételéhez bejelentett lakcím kell. További 1500 kiskorúnak csak települési szintű lakcíme van, ami jelentősen megnehezíti az ellátáshoz va­ló hozzáférést - írja Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének szó­ló nyílt levelében több, gyermekjogok­kal és lakhatási szegénységgel foglalko­zó civil szervezet. A Város Mindenkié, az Utcajogász és a Gyerekesély Közhasznú Egyesület által jegyzett levél - ami egy­ben petíció is, és az interneten bárki alá­írhatja - célja, hogy elérje: a kormány végre tegyen azonnali lépéseket annak érdekében, hogy a lakcím nélküli gye­rekek hozzájussanak az alapvető ellátá­sokhoz, és élhessenek jogaikkal. A civil szervezetek levelükben rámu­tatnak, hogy jelenleg az államilag támo­gatott egészségügyi ellátásra csak azok a gyerekek jogosultak, akiknek van be­jelentett lakó- vagy tartózkodási helyük Magyarországon. Gyest, családi pótlékot és rendszeres gyermekvédelmi kedvez­ményt is csak az a család kaphat, ame­lyiknek van bejelentett lakóhelye, ahogy az ingyenes intézményi gyermekétkezte­tésre is csak ennek birtokában válnak jo­gosulttá. Ezen felül az úgynevezett tele­pülési támogatások igényléséhez (ilyen például a gyógyszertámogatás vagy az átmeneti segély) szintén bejelentett la­kó- vagy tartózkodási hely kell.­­ Természetesen nem pusztán az a célunk, hogy az állandó otthon nélkül élő gyerekek is jogosultak legyenek a különböző ellátásokra, hanem az, hogy végre a kormányzat valódi koncepciót alkosson, és sürgősen tegyen lépése­ket a lakhatási válság ellen, amely egy­re több gyereket sújt - jelentette ki la­punknak Darvas Ágnes szociológus, a Gyerekesély Közhasznú Egyesület el­nöke. A szegénységkutató arra a kérdé­sünkre, miként lehetséges, hogy gyere­kek ezrei élnek lakcím nélkül, mégsem avatkozik közbe a gyermekvédelmi in­tézményrendszer, kiemelte: sok gyerek beleszületik ebbe a helyzetbe. [Négyezer...] . Folytatás a 4. oldalon ► * MNB: MILLIÁRDOS UTAZÁSI KERET Jegybanki közbeszerzés utazásszervezőknek ► 2 Több ezren nem juthatnak ingyenes ételhez (képünk illusztráció) fotó: székelyhídi Balázs „Okoskerítés” épül a határon • A déli szakaszt hőérzékelő és éjjellátó kamerák is figyelik majd KÓSA ANDRÁS Egyelőre keveset hallani a szerb-ma­gyar határ megerősítéséről, pedig Or­bán Viktor még augusztusban bejelen­tette, hogy egy „harmadik védvonalat” is felhúznak majd a határszakaszon, mi­vel a kormányfő szerint fennáll a veszé­lye annak, hogy Törökország esetleg is­mét tömegével engedi majd át Görögor­szágba a menekülteket. Információink szerint nem sietnek különösebben az új kerítés munkálatai­nak előkészítésével, egy kormányzati szakpolitikus forrásunk legalábbis azt mondta, jelenleg nincs határideje an­nak, hogy mikor kell az építkezést el­kezdeni. (A hivatalos verzió alapján ak­kor, amikor a Belügyminisztérium el­készül a tervekkel.) A védelmi ügyekre rálátó informátorunk úgy tájékoztatott, az új rendszer fő célja egyébként az lesz, hogy kevesebb katonát és rendőrt kelljen a határőrizetre bevetni. Jelenleg ugyanis az odavezényelt egyenruhások az ország más részeiről hiányoznak, ar­ról nem is beszélve, hogy a túlóráik kifi­zetése, elszállásolásuk, étkeztetésük is sokba kerül - még úgy is, hogy a hatá­ron sok helyen még mindig kalyibákban húzzák meg magukat. [Harmadik...] Folytatás a 3. oldalon ► Késhet az alaptörvény-módosítás • November közepére eldőlhet, kivezetik-e a letelepedési kötvényeket KATONA MARIANN-MARKOTAY CSABA Semmilyen politikai zsarolásnak nem fo­gunk engedni - mondta tegnap Orbán Viktor az Országgyűlésben annak kap­csán, hogy a Jobbik csak akkor szavazza meg az alaptörvény kvótaellenes módo­sítását, ha eltörlik a letelepedési kötvé­nyek rendszerét. A miniszterelnök em­lékeztetett, a kormány éppen felülvizs­gálja a konstrukciót. Azt már Kósa Lajos árulta el, hogy ennek eredménye no­­ ­­ vember közepére várható. A Fidesz frak­cióvezetője lapunk kérdésére azt sem zárta ki, hogy az alkotmánymódosítás eredetileg november 8-ra tervezett vég­­ ­­­ szavazását elhalasztják, akár még de­cember elején is lehet róla voksolás. Így tehát elképzelhető, hogy akkor kell dön­tenie az Országgyűlésnek az alaptörvény módosításáról, amikorra kiderül, hogy a kormány mit is akar kezdeni a letelepe­dési kötvényekkel. A képviselők tegnap az utóbbiról és a miniszterelnök otthona mellett házat vá­sárló, nemzetközi körözés alatt álló szaú­­di üzletemberről is kérdezték Orbánt. Részletek a 3. oldalon ORBÁN VIKTOR: Nem engedünk a politikai zsarolásnak CETA: a vallonok nem törtek meg a nyomás alatt GYÖRGY ZSOMBOR Ha hétfő, akkor Belgium. Legalábbis Vallónia. A fél világ a francia nyelvű bel­giumi tartományra figyelt, de a megle­petés végül elmaradt. Ahogy a terüle­ti vezetés előre jelezte, hiába a kana­dai fél kínálta engedmények, számukra a szabadkereskedelmi egyezmény je­len formájában továbbra is elfogad­hatatlan. Persze nem a vallonok vol­tak a megállapodás egyedüli kerékkö­tői, mások mellett a román és a bolgár fél sem lelkesedett a CETA-ért, számuk­ra azonban Ottawa 2017. december 1-jé­­től vízummentességet ígért a boldogító „igenért” cserébe. Az üzlet pedig meg­köttetett. Önmagában gyanús lehet, mondhat­nánk, ha az egyik fél egy sor kérdésben enged, csak szülessen meg a szerződés végre - vagyis ez a jelenség csak erősít­hette volna az európai félben a gyanút, hogy bizony a végeredmény a tengeren­túli partner számára lesz kedvezőbb. A CETA jövőbeli életbelépése önma­gában nem is csak a szabadkereskede­lemről, a vámok eltörléséről szól, hi­szen ennek mértéke már most is ala­csony, négy százalék. [Megmentették...] Folytatás a 10. oldalon ►

Next