Magyar Nemzet, 2016. október (79. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-25 / 251. szám
2016. október 25., kedd Özönvíz előtt Leonardo DiCaprióval közös filmjéről adott interjút Fisher Stevens ► 12 Polgári napilap LXXIX. évfolyam, 251. szám 1. kiadás Ára: 235 forint Előfizetőknek: 118 forint Csak kezdőknek Mindenki a legolcsóbb internetcsomag részleteire vár ► 6 5 Rehabilitáció Tavaly nyár óta huszonöt fiatal fordult meg a szatymazi ifjúsági drogcentrumban. 6 Alamizsna Egyhavi elmaradt fizetést kaptak eddig a csődbe ment Palóc Nagyker dolgozói. is Kiürítik a „dzsungelt” Is Fokozott a rendőri készültség, miután a calais-i táborban zavargások törtek ki. IQ Román drámák I0 Cristi Puiu és Dan Chisu új filmjei két irányból közelítenek az átlagemberek életéhez. Államadósság: csak trükkel csökkent? WIEDEMANN TAMÁS Miközben az érvénytelen népszavazás után a kormány újabb alkotmánymódosításba kezdett, egy korábbi változtatás hozhatja kellemetlen helyzetbe a kabinetet. Az alaptörvényt néhány évvel ezelőtt a kormánypárti többség úgy módosította, hogy ameddig az államadósság nem megy a bruttó hazai termék ötven százaléka alá, addig a GDP-arányos államadósságnak évről évre csökkennie kell, kivéve, ha recesszió van. Ez az adósságszabály borulhat a 2014-es és 2015-ös esztendővel kapcsolatban, ha az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat nem fogadja el a magyar állam statisztikai adatait. Ahogy lapunk is beszámolt róla, múlt pénteken jelezte az Eurostat, hogy erős kétségei vannak az állami Eximbank és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tevékenységével kapcsolatban. Az Eximbankról egyébként már korábban is azt állította az Eurostat, hogy a költségvetéshez tartozik, így az államháztartási hiányon meg kellene látszania a bank tartozásának. A luxemburgi testület mostani észrevételeiben viszont újdonságként vetődik fel, hogy az MNB-t is bevonta a vizsgálatába. Az Eximbanknak elvileg a magyar külkereskedelmet kellene támogatnia különböző exportot segítő hitelkonstrukciókkal, kötelezettségvállalásokkal és biztosításokkal. [Csak...] Folytatás a 7. oldalon ► 9770237 379026 * * 16251 Gyermekek ezreinek • 110 nincs lakcíp Alapvető ellátásokhoz sem jutnak Újabb hiba az intézményrendszeren belül? FARKAS MELINDA Négyezer gyermeknek nincs érvényes magyarországi lakcíme, így ők szinte minden szociális ellátástól elesnek, mivel azok igénybevételéhez bejelentett lakcím kell. További 1500 kiskorúnak csak települési szintű lakcíme van, ami jelentősen megnehezíti az ellátáshoz való hozzáférést - írja Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének szóló nyílt levelében több, gyermekjogokkal és lakhatási szegénységgel foglalkozó civil szervezet. A Város Mindenkié, az Utcajogász és a Gyerekesély Közhasznú Egyesület által jegyzett levél - ami egyben petíció is, és az interneten bárki aláírhatja - célja, hogy elérje: a kormány végre tegyen azonnali lépéseket annak érdekében, hogy a lakcím nélküli gyerekek hozzájussanak az alapvető ellátásokhoz, és élhessenek jogaikkal. A civil szervezetek levelükben rámutatnak, hogy jelenleg az államilag támogatott egészségügyi ellátásra csak azok a gyerekek jogosultak, akiknek van bejelentett lakó- vagy tartózkodási helyük Magyarországon. Gyest, családi pótlékot és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt is csak az a család kaphat, amelyiknek van bejelentett lakóhelye, ahogy az ingyenes intézményi gyermekétkeztetésre is csak ennek birtokában válnak jogosulttá. Ezen felül az úgynevezett települési támogatások igényléséhez (ilyen például a gyógyszertámogatás vagy az átmeneti segély) szintén bejelentett lakó- vagy tartózkodási hely kell. Természetesen nem pusztán az a célunk, hogy az állandó otthon nélkül élő gyerekek is jogosultak legyenek a különböző ellátásokra, hanem az, hogy végre a kormányzat valódi koncepciót alkosson, és sürgősen tegyen lépéseket a lakhatási válság ellen, amely egyre több gyereket sújt - jelentette ki lapunknak Darvas Ágnes szociológus, a Gyerekesély Közhasznú Egyesület elnöke. A szegénységkutató arra a kérdésünkre, miként lehetséges, hogy gyerekek ezrei élnek lakcím nélkül, mégsem avatkozik közbe a gyermekvédelmi intézményrendszer, kiemelte: sok gyerek beleszületik ebbe a helyzetbe. [Négyezer...] . Folytatás a 4. oldalon ► * MNB: MILLIÁRDOS UTAZÁSI KERET Jegybanki közbeszerzés utazásszervezőknek ► 2 Több ezren nem juthatnak ingyenes ételhez (képünk illusztráció) fotó: székelyhídi Balázs „Okoskerítés” épül a határon • A déli szakaszt hőérzékelő és éjjellátó kamerák is figyelik majd KÓSA ANDRÁS Egyelőre keveset hallani a szerb-magyar határ megerősítéséről, pedig Orbán Viktor még augusztusban bejelentette, hogy egy „harmadik védvonalat” is felhúznak majd a határszakaszon, mivel a kormányfő szerint fennáll a veszélye annak, hogy Törökország esetleg ismét tömegével engedi majd át Görögországba a menekülteket. Információink szerint nem sietnek különösebben az új kerítés munkálatainak előkészítésével, egy kormányzati szakpolitikus forrásunk legalábbis azt mondta, jelenleg nincs határideje annak, hogy mikor kell az építkezést elkezdeni. (A hivatalos verzió alapján akkor, amikor a Belügyminisztérium elkészül a tervekkel.) A védelmi ügyekre rálátó informátorunk úgy tájékoztatott, az új rendszer fő célja egyébként az lesz, hogy kevesebb katonát és rendőrt kelljen a határőrizetre bevetni. Jelenleg ugyanis az odavezényelt egyenruhások az ország más részeiről hiányoznak, arról nem is beszélve, hogy a túlóráik kifizetése, elszállásolásuk, étkeztetésük is sokba kerül - még úgy is, hogy a határon sok helyen még mindig kalyibákban húzzák meg magukat. [Harmadik...] Folytatás a 3. oldalon ► Késhet az alaptörvény-módosítás • November közepére eldőlhet, kivezetik-e a letelepedési kötvényeket KATONA MARIANN-MARKOTAY CSABA Semmilyen politikai zsarolásnak nem fogunk engedni - mondta tegnap Orbán Viktor az Országgyűlésben annak kapcsán, hogy a Jobbik csak akkor szavazza meg az alaptörvény kvótaellenes módosítását, ha eltörlik a letelepedési kötvények rendszerét. A miniszterelnök emlékeztetett, a kormány éppen felülvizsgálja a konstrukciót. Azt már Kósa Lajos árulta el, hogy ennek eredménye no vember közepére várható. A Fidesz frakcióvezetője lapunk kérdésére azt sem zárta ki, hogy az alkotmánymódosítás eredetileg november 8-ra tervezett vég szavazását elhalasztják, akár még december elején is lehet róla voksolás. Így tehát elképzelhető, hogy akkor kell döntenie az Országgyűlésnek az alaptörvény módosításáról, amikorra kiderül, hogy a kormány mit is akar kezdeni a letelepedési kötvényekkel. A képviselők tegnap az utóbbiról és a miniszterelnök otthona mellett házat vásárló, nemzetközi körözés alatt álló szaúdi üzletemberről is kérdezték Orbánt. Részletek a 3. oldalon ORBÁN VIKTOR: Nem engedünk a politikai zsarolásnak CETA: a vallonok nem törtek meg a nyomás alatt GYÖRGY ZSOMBOR Ha hétfő, akkor Belgium. Legalábbis Vallónia. A fél világ a francia nyelvű belgiumi tartományra figyelt, de a meglepetés végül elmaradt. Ahogy a területi vezetés előre jelezte, hiába a kanadai fél kínálta engedmények, számukra a szabadkereskedelmi egyezmény jelen formájában továbbra is elfogadhatatlan. Persze nem a vallonok voltak a megállapodás egyedüli kerékkötői, mások mellett a román és a bolgár fél sem lelkesedett a CETA-ért, számukra azonban Ottawa 2017. december 1-jétől vízummentességet ígért a boldogító „igenért” cserébe. Az üzlet pedig megköttetett. Önmagában gyanús lehet, mondhatnánk, ha az egyik fél egy sor kérdésben enged, csak szülessen meg a szerződés végre - vagyis ez a jelenség csak erősíthette volna az európai félben a gyanút, hogy bizony a végeredmény a tengerentúli partner számára lesz kedvezőbb. A CETA jövőbeli életbelépése önmagában nem is csak a szabadkereskedelemről, a vámok eltörléséről szól, hiszen ennek mértéke már most is alacsony, négy százalék. [Megmentették...] Folytatás a 10. oldalon ►