Magyar Nemzet, 2016. november (79. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-02 / 257. szám
Hallott erről? Az egyetemeken történő visszaéléseknél azok kompromittálódnak, akik alkalmasak lennének arra, hogy megváltoztassák az országot. HADHÁZY ÁKOS, AZ LMP TÁRSELNÖKE A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ÉS A KORRUPCIÓ KAPCSOLATÁRÓL ROVATVEZETŐ: TÖRÖK LÁSZLÓ • belpol@magyarnemzet.hu Nem csak a politikusok miatt késik a megállapodás •Jelentős a különbség a baloldali pártok programjai között LŐRINCZ TAMÁS Az ellenzéki összefogásban érdekelt pártok szinte csak a többkulcsos adó bevezetésében, valamint az oktatás és az egészségügy forrásainak megemelésében értenek egyet - derül ki a Magyar Nemzet pártprogramokon alapuló gyűjtéséből. Az összefogás ennek megfelelően nem pusztán a politikusok - sokat bírált - kompromisszumképtelensége miatt késhet, az egyes korábban megfogalmazott ígéretek ugyanis jelentős különbségeket rejtenek. Az oktatás területén például az MSZP és a Párbeszéd Magyarországért (PM) elfogadhatatlannak tartja a tandíj megjelenését, viszont az ellenzéki egyeztetéseken szintén részt vevő Demokratikus Koalíció (DK), Modern Magyarországért (Moma), valamint az Együtt programja már nem zárkózik el tőle. Bokros Lajos pártja például csak a legszegényebbek számára tenné ingyenessé a felsőoktatást, de alaptandíjban gondolkodik az Együtt is. Az eltérések azzal is indokolhatók, hogy a baloldal felaprózódása idején létrejött pártok mindent megtettek azért, hogy valamilyen önálló arcért szerezzenek, és hogy - ha mástól nem is, de legalább az MSZP-től - meg lehessen különböztetni őket. A stratégia azonban az összefogásról szóló tárgyalásokon viszszaüthet, mert hiába állapodnak meg a közös indulásban, a programokat mindenképpen össze kell fésülni. Márpedig a különbségek néhol igen jelentősek. A menekültkérdésben például az MSZP néhány politikusa helyeselte a kerítésépítést, tárgyalópartnereik azonban elzárkóztak tőle. A Kanadával kötött, sokat bírált kereskedelmi megállapodás (CETA) is lehetne akár törésvonal, a PM-mel ellentétben ugyanis az MSZP és a DK nem tiltakozott ellene hevesen, inkább csak kérdéseket fogalmaztak meg. Nagy a különbség a nyugdíjak kezelésében is. A szocialisták ugyanis meghagynák a jelenlegi felosztó-kirovó rendszert, és visszahoznák az általuk használt svájci indexálási módszert. A DK viszont alapnyugdíjban gondolkodik, amit kiegészítene az aktív kor befizetéseiből termelődő munkanyugdíj is. Bokros Lajosék egy harmadik meg Bokrosék extravagáns ötlete: előbb megbuktatnák Orbánt, majd újabb választást írnának ki oldást javasoltak: ők teljes egészében a munkával töltött évek befizetéseiből fedeznék a kifizetéseket. Az egészségügy rendbetételére mindegyik ellenzéki párt programja kitért, de a megoldási javaslatok ezen a területen is nagy szóródást mutatnak. A legnagyobb különbség a finanszírozás mikéntjében mutatkozik, Bokros például beengedné a piaci versenyt is az egészségügybe, hosszabb távon pedig kötelezővé tenné az öngondoskodást. A szocialisták és az Együtt azonban egybiztosítós modellt képzeltek el, hasonlóan a Párbeszédhez, amely ugyanakkor bevezetné a nemzeti kockázatviselést is. Az összes párt rendezné a béreket az ágazatban, ám a DK ebben a betegek hozzájárulására is számít. A többiek az utóbbiról hallani sem akarnak. Az összefogásról szóló tárgyalásokon nehéz lesz mit kezdeni az olyan radikális, valódi megkülönböztethetőséget jelentő programpontokkal is, mint például a Párbeszéd ígérete az 50 ezer forintos alapjövedelmről. Ha ugyanis a többi párt elfogadja, Karácsony Gergelyék kerülhetnek túlságosan vezető szerepbe, míg ha elutasítják, úgy kell belemennie az összefogásba a Párbeszédnek, hogy nem tudták érvényesíteni a legfőbb ígéretüket. Hasonló okokból kudarcra van ítélve Bokros Lajos ötszáz napos programja is. A politikus korábban arról beszélt, hogy elegendő lenne a jogállamiság visszaállítását célzó minimálprogram, amivel leváltják a kormányt, majd pedig új választásokat írnak ki. Ebben a programban az alkotmányos jogállam alapintézményeinek helyreállítása, arányos, tiszta, kétfordulós választási törvény létrehozása, a sajtó- és lelkiismereti szabadság helyreállítása, küzdelem a korrupció ellen, valamint áttekinthető, hatékony állam felépítése szerepelne. A baloldali ellenzék sokféleségét az is jelzi, hogy feltehetően még ebben a minimálprogramban sem értenek egyet. A mosoly és az integetés még csak a szimpatizánsoknak szól fotó: mti/balogh zoltán Fotóvita Dózsa László vagy Pruck Pál van a híres ’56-os fényképen? Dózsa László kegyeleti okokból lemond arról, hogy az ő neve szerepeljen az 1956- megemlékező plakátokon. Bár a színész-rendezőnek továbbra is meggyőződ,hogy ő szerepel a képen, tekintettel van Pruck Pál unokatestvérére - közölte az RTL Klubbal. A névvita annak nyomán robbant ki, hogy a forradalom 60. évfordulójára az 1956-os Emlékbizottság országszerte óriásplakátokat és falfestményeket helyezett el. Ezek egyikén egy sapkás fiú látható, vállán fegyverrel, mellette a felirat: ő Dózsa László, aki a forradalom idején 14 éves volt. Az RTL Klubnál azonban jelentkezett egy férfi, aki szerint a képen valójában az ő unokatestvére, Pruck Pál szerepel. Állítását korabeli fotókkal igyekezett alátámasztani. Ráadásul a Life magazin 1956-os számában az ominózus kép alá is Pruck Pál nevét írták. Dózsa László - az ismert színművész - viszont a 168 Órának azt mondta a képről: „Egyértelműen én vagyok rajta, le sem lehet tagadni, még a fülünk récéi is azonosak. Arról nem beszélve, hogy a sapka a mai napig megvan, meg tudom mutatni.” Az emlékbizottság egyelőre nem nyilatkozott az ügyben. (P. T.) Dobrev Klára mint miniszterelnök-jelölt? • Az MSZP híveit egy felmérésben Szél és Kunhalmi kormányfőjelöltségéről is kérdezték hírösszefoglaló Felmérés készül budapesti szocialista párttagok és szimpatizánsok körében arról, hogy mekkora a támogatottsága Gyurcsány Ferencnek és feleségének, Dobrev Klárának miniszterelnök-jelöltként, valamint Molnár Gyula MSZP-elnöknek főpolgármester-jelöltként - tudta meg a Magyar Idők. A lap szerint a telefonos kutatást a Progresszív Intézet végzi, és megrendelőként a Demokratikus Koalíciót (DK) sejtik a háttérben, ugyanis a kérdések között a Gyurcsány-pártot érintők voltak a leghangsúlyosabbak. Az egyik például a DK elfogadottságát firtatta, egy másik pedig azt, hogy a válaszadó mennyire összefogáspárti. Dobrev Klára kormányfőjelöltsége évek óta visszatérő téma baloldali körökben. A „Dobrev Klárát miniszterelnöknek” Facebook-csoportnak jelenleg körülbelül 4200 tagja van.Alkalmassága kapcsán államigazgatási, piaci vállalatvezetői tapasztalatait, az uniós fejlesztési ügyekhez való hozzáértését, műveltségét, nyelvtudását és állítólag megnyerő stílusát emlegetik. Ugyanakkor Gyurcsány Ferenc korábban azt mondta, bár feleségét érdekli a közélet, nincs politikai ambíciója. A felmérésben szóba került az LMP társelnöke, Szél Bernadett, illetve az MSZP fővárosi elnöke, Kunhalmi Ágnes tevékenysége: a válaszadókat a két női politikus esetleges miniszterelnök-jelöltségéről is faggatták. Molnár Gyula főpolgármester-jelöltsége mellett a kérdezőbiztosok Horváth Csabának, a Fővárosi Közgyűlés szocialista tagjának munkásságáról és elismertségéről is érdeklődtek. A kutatásba még a Miniszterelnökséget vezető Lázár János is bekerült, vele kapcsolatban azt igyekeztek megtudni, mennyire elfogadott a szocialista válaszadók körében, illetve hogy miként vélekednének esetleges miniszterelnök-jelöltségéről. Gréczy Zsolt, a DK szóvivője nem reagált a Magyar Idők megkeresésére, így egyelőre nem tudni, hogy a Progreszszív Intézet felmérését nyilvánosságra hozzák-e, vagy csak belső felhasználásra szánják. 2016. NOVEMBER 2. SZERDA Magyartant Továbbra is hirdetik a kötvényeket LŐRINCZ „A magyar letelepedési kötvény él és jól van” - írja az ArabianBusiness.com nevű oldal Orbán Viktor egyik nyilatkozatára hivatkozva. A cikk fizetett hirdetésben írja, hogy a magyar miniszterelnök szerint még nem döntöttek arról, hogy megszüntetik a letelepedési kötvényeket az alkotmánymódosításról szóló november 8-i szavazás után. A cikkben felidézték Orbán Viktornak az állami rádiónak adott szokásos péntek reggeli interjúját, amelyben kitértek arra is, hogy a Jobbik a letelepedési kötvények megszüntetését szabta feltételül az alkotmánymódosítás támogatásához. A kormányfő ezt pénteken úgy kommentálta: „tudomásul kell venni, (...) hogy nem fog hárommillió ember úgy ugrálni, ahogy a Jobbik fütyül.” Orbán Viktor a már ismert kormányzati kommunikációnak megfelelően azt mondta, hogy nem tudják a Jobbik kérését elfogadni, de ettől függetlenül már zajlik az ország finanszírozásának, így többek között a letelepedési kötvényeknek a felülvizsgálata. - A döntés azonban még nem született meg - hangsúlyozzák a hirdetésben. Az emirátusokbeli ArabianBusiness.com oldalon megjelent PR-cikket a 30 országban letelepedési kötvényekkel üzletelő Arton Capital rendelhette meg. Mint írják, azért volt szükség a cikk megjelentetésére, mert vállalták, hogy az értékes ügyfeleket mindig a legfrissebb információkkal látják el. A hirdetés végén egy magyarországi telefonszámot is megadtak, amelyen keresztül további információkat lehet szerezni a letelepedési kötvényekről. Tarlós átfogó megállapodást kötött Moszkvában MUNKATÁRSUNKTÓL A városüzemeltetés szinte valamennyi területére kiterjedő, 2019-ig szóló megállapodást írt alá hétfőn Tarlós István főpolgármester Moszkvával. Az együttműködés kiterjed az építészetre, a városfejlesztésre, a szovjet panelekből épített lakótelepek felújítására, a közlekedési infrastruktúrára, valamint a víz- és csatornarendszer fejlesztésére. A budapesti és a moszkvai főpolgármester által aláírt dokumentum szerint együttműködnének a hulladékgazdálkodás, a szociális szféra, valamint idegenforgalmi területeken is. Az egyezmény aláírásakor szóba került a Moszkva tér átnevezése is. Tarlós István arról tájékoztatta Szergej Szobjanyint, hogy a terület visszakapta a történelmi elnevezését, ugyanakkor azt is jelezte, hogy a Fővárosi Közgyűlés egy hónapja a pesti Duna-parti sétányt a Margit híd és Dagály között Moszkva sétánynak nevezte el. A budapesti főpolgármester tavaly Georgij Poltavcsenko szentpétervári főpolgármesterrel egyezett meg a két város közötti hasonló, de a moszkvainál szűkebb körű együttműködési megállapodásról.