Magyar Nemzet, 2016. december (79. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-01 / 282. szám
2 ROVATVEZETŐ: TÖRÖK LÁSZLÓ • belpol@magyarnemzet.hu Hallott erről? Lassan csakis saját magukat engedik be (...) a Parlamentbe (...), mindenki mást pedig kitiltanak. SZIGETVÁRI VIKTOR, AZ EGYÜTT ELNÖKE A FACEBOOKON AZZAL KAPCSOLATBAN, HOGY KÖVÉR LÁSZLÓ HÁZELNÖK KITILTOTTA A KÉPVISELŐI IRODAHÁZBÓL ÉS A PARLAMENTBŐL Híd a munka világába Csupán adóssága két százalékát fizette ki a roma önkormányzat Fél év alatt összesen 30 millió forintot fizetett vissza az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) a botrányos Híd a munka világába program után - értesült lapunk. A kisebbségi szervezet júniusban kezdte meg a törlesztést, miután a humántárca elállt a Farkas Flórián miniszterelnöki biztos nevével fémjelzett felzárkóztatási program támogatási szerződésétől. Az Emmi több mint 1,6 milliárd forint visszaszolgáltatására kötelezte az ORÖ-t, ám a szervezet eddig adósságának alig két százalékát fizette viszsza. A minisztériummal kötött megállapodás alapján az ORÖ-nek fél éve maradt arra, hogy 1 621 256 049 forintot törlesszen. Az összeg az önkormányzat költségvetésének csaknem négyszerese. Az Emmi egyébként kirívóan méltányos feltételeket támasztott: a törlesztés első 11 hónapjában mindössze havonta ötmillió forintot kell megfizetnie az ORÖ-nek. A tizenkettedik hónapban pedig a fennmaradó több mint másfél milliárd forintot egy összegben kell törleszteni, amire aligha van esély. (H. Cs. L.) Orbán erősödő országra számít • A politikai korrektség amerikai lábát sikerült kiütni - mondta a miniszterelnök PATAKY ISTVÁN Nem fukarkodott a dicsérő szavakkal a közép-európai együttműködésről szólva Orbán Viktor. A miniszterelnök a Magyar Diaszpóratanács tegnapi budapesti ülésén, a Várkert bazárban azt mondta, Közép-Európának az Árpád-házi királyok, de legalábbis Mátyás óta nem volt akkora befolyása európai ügyekre, mint most, amikor a visegrádi országok közösen képviselik stratégiai érdekeiket az Európai Unióban. Magyarországnak is fényes jövőt jósolt, szerinte a következő öt évben az ország folyamatos erősödésével lehet számolni. A kormányfő háromnegyed órás előadásában hosszasan elemezte a világpolitikai fejleményeket. Úgy vélte, a jelenlegi folyamatok, így a brexit és az amerikai elnökválasztás eredménye alátámasztják azt a magyar értelmezést, hogy „nem egyszerűen csak egymás után telnek a napjaink, hanem egy, a világ korábbi formájától távolodó időszak közepette éljük az életünket”. Ezzel kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet, hogy elemzések szerint az előttünk álló évszázadban a világ öt legjelentősebb gazdaságából négy a csendes-óceáni térségben lesz, szemben a korábbi, „atlanti” időszakkal. A brexitről azt is mondta, az válasz volt a demokráciakérdésre, arra, sikerül-e ismét átfedésbe hozni a népakaratot és a politikai elit döntéseit. - Hasonló politikai változást hozhat a brexit mellett a közelgő olasz népszavazás, az osztrák elnökválasztás, a holland parlamenti választás és a francia elnökválasztás is - idézte az MTI a kormányfőt, aki ismét bírálta a politikai korrektséget, amely miatt korlátozva voltunk, mert „ha nemzetről mertünk beszélni, akkor azt nacionalistának minősítették”, ha a teremtésről volt szó, akkor „klerikálisak, feudálisak és középkoriak voltunk”, ha pedig a családról, egy férfi és egy nő házasságáról beszéltek, akkor azt „szexistának vagy homofóbnak” bélyegezték. Ezért úgy értékelte, hogy a politikai korrektség mint beszédmód a szellemi elnyomás egyik legnyilvánvalóbb eszköze volt. Hozzátette, reméli, hogy ennek „az amerikai lábát sikerült kiütni”, de „Európában még vannak gondjaink”, ám „itt is küszöbön állnak változások”. Megismételte nagy vihart kavart tusnádfürdői beszédének az illiberális demokrácia dicséretére vonatkozó részét. Mint most fogalmazott, „a liberal non-democracy helyett végre visszatérhetünk a demokráciához”. Az amerikai elnökválasztás azt is világossá tette, hogy a demokráciaexport „primitív gondolatára” épülő külpolitika korszaka lezárulhat - hangsúlyozta a miniszterelnök. Kitért a biztonságpolitikára is, szerinte a következő néhány év egyik fontos feladata, hogy Magyarország ne maradjon le a térség többi hadseregének ütőerejétől, legyen egy olyan biztonsági fejlesztés, amely a magyar hadsereget komolyan vehetővé és tényleges erőkifejtésre alkalmassá teszi. Az elsősorban Nyugat-Európába és Észak-, illetve Dél-Amerikába elvándorolt magyarok szervezeteit tömörítő Magyar Diaszpóra Tanács 2011. november 17-én tartotta alakuló ülését azzal a céllal, hogy a diaszpóra magyarsága az egységes magyar nemzet részeként fejtse ki véleményét. Magyar Diaszpóra tanács? 2016. NOVEMBER 30. BUDAPEST Orbán Viktor ezúttal a diaszpóra tanács ülésén értékelte a világban lejátszódó folyamatokat FOTÓ: MTI/MÁTHÉ ZOLTÁN 2016. DECEMBERT, CSÜTÖRTÖK Jobbik: 98 éve hitegetnek a románok VECZÁN ZOLTÁN Az 1918. december 1-jei gyulafehérvári nagygyűlés határozatát idézte az a molinó, amellyel a Jobbik a budapesti román nagykövetség előtt tiltakozott a szomszédos ország nemzeti ünnepe alkalmából. Az Erdélyt magának deklaráló románság ugyanis „nemzeti szabadságot”, szabad nyelvhasználatot, autonóm oktatást és vallásszabadságot ígért a régió népeinek. Mindezzel máig adósok. Románia 98 éve elnyomja Erdélyben élő kisebbségeit, pedig december 1-je azóta nemzeti ünnep és fontos hivatkozási pont Erdély hovatartozása kérdésében - mondta a Jobbik alelnöke, Száray István. - Ehelyett Bukarest koholt vádakkal lefogatja az autonomistákat, akadályozza az erdélyi magyar egyházi birtokok visszaadását, nem biztosítja a magyar többségű területeken a magyar nyelvű közigazgatást, és nemcsak hogy nincs a román állam által finanszírozott magyar nyelvű felsőoktatási intézmény Erdélyben, de még a Székely Mikó kollégiumot és a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumot is el akarják venni - sorolta. Az ellenzéki párt alelnöke szerint emellett Bukarest gesztusai, például Budapest nevének visszavésése a román katonai győzelmeket hirdető diadalívre, mutatják: továbbra is a homogén román nemzetállam a cél. Ezért a Jobbik felszólította Bukarestet, teljesítse, amit 98 éve megígért. Kérdésünkre Szávay István elmondta: bár valóban lát előrelépést a magyar diplomáciában és nemzetstratégiában, ez egyrészt kevés, másrészt csak Erdély kapcsán vehető észre. Szlovákia esetében továbbra is a korábbi megalkuvás a jellemző. Áder János egyelőre nem válaszol Vona Gábornak • A Jobbik elnöke nem ért egyet Toroczkai László ásotthalmi rendeletével, de szankciót nem fontolgat KATONA MARIANN Egy hét elteltével sem kapott semmiféle választ Áder János köztársasági elnöktől személyes találkozót kezdeményező levelére - mondta a Magyar Nemzetnek tegnap Vona Gábor. A Jobbik elnöke múlt kedden fordult levélben az államfőhöz, hogy Áder János „vesse latba tekintélyét” az alaptörvény-módosítás kapcsán kialakult patthelyzetben. A vita ugyanis megrekedt: a Jobbik nem támogatta a kormány kvótaellenes alkotmánymódosítását, amiért a letelepedési kötvényt nem vezették ki a rendszerből, a Fidesz pedig nem akarja támogatni a Jobbik javaslatát, amely az alaptörvény-módosítás mellett a Rogán Antal nevéhez köthető kötvénybizniszt is megszüntetné. A Jobbik elnökének - mint mondta - konkrét javaslata is van az államfőnek a helyzet rendezésére vonatkozóan, de annak részleteit egyelőre nem akarta elárulni. Lapunk is elküldte már múlt szerdán - Vona Gábor bejelentését követően - kérdéseit a Köztársasági Elnöki Hivatalnak arról, hogy az államfő leülne-e beszélgetni a Jobbik elnökével, ám sajtómegkeresésünkre mi sem kaptunk egyelőre választ. Vona Gábor szerint demokráciában alapvető működési elvnek kell lennie, hogy a pártok egyeztetni tudjanak a köztársasági elnökkel. Pláne ebben a kérdésben, hiszen Áder János a népszavazás kapcsán is megszólalt, vagyis a Jobbik elnöke szerint felelőssége van a kérdésben. (A köztársasági elnökkel az állami televízió közölt exkluzív interjút az október 2-i kvótaellenes népszavazás kampányhajrájában, és bár a műsorvezető nagyon igyekezett a referendumról beszélni, Áder János a műsorban szinte végig csak a klímaváltozás és a vízválság veszélyeiről értekezett.) - Természetesen türelmesen várok köztársasági elnök úrra - mondta az ellenzéki politikus, hozzátéve, hogy már december van, és még mindig nem sikerült módosítani az alaptörvényt. Tegnap egyébként a Jobbik képviselői ismét megpróbálták az Országgyűlés igazságügyi bizottságában napirendre vetetni javaslatukat, hiszen első körben ennek a testületnek kell tárgyalnia és döntenie arról, hogy a parlament plenáris ülésén is téma lehet-e. A kormánypárti többség azonban ahhoz sem járult hozzá, hogy egyáltalán beszéljenek az ügyről. Legalábbis most, a napokban ugyanis Rubovszky György, a bizottság KDNP-s elnöke lapunknak azt mondta, hogy várhatóan jövő hétfőn tárgyalnak majd a jobbikos javaslatról. Közben Vona Gábor tegnap végre megszólalt a nagy vihart kavaró ásotthalmi rendelet ügyében is, egyértelmű-Vona Gábor nem tudott előre a szerinte kétségbeesett, csadort tiltó ásotthalmi rendeletről vétéve, hogy nem ért vele egyet. Ismeretes, a Jobbik alelnöki posztját is betöltő Toroczkai László kezdeményezésére a településen megtiltották burka vagy csador viselését, de még a müezzin tevékenységét is. A pártelnök szerint a Jobbik nagy párt, és előfordulnak olyan kérdések, amelyekről másként vélekednek. Abban viszont egyetért Toroczkai Lászlóval, hogy Magyarországon meg kell előzni a Nyugat-Európában már tapasztalt kulturális összeütközéseket. Ám a véleménykülönbség és a Jobbikon belül is felzúdulást keltő önkormányzati rendelet ellenére sem vetődött fel, hogy Toroczkai Lászlót bármilyen szankció érje. A Magyar Nemzet kérdésére Vona Gábor azt mondta, nem tudott előre arról, hogy párttársa és egyben alelnöke milyen szigorításra készül, de szerinte nem is kell tudnia egy település rendeleteiről. - A Jobbik nem úgy működik, mint a Fidesz, nem mindent Vona Gábor dönt el - közölte. A Jobbik vezetője azt is leszögezte, hogy az ásotthalmiakat meg kell érteni, hiszen a migrációs krízis nagyon komolyan érintette őket, a kormány pedig minden ígérete ellenére sem védi meg Magyarországot. - Ez egy kétségbeesett döntés volt - mondta, hozzátéve, Ásotthalom belügyéről van szó. Kiemelte, hogy a Jobbik programjában nem szerepelnek hasonló intézkedések; ha kormányra kerülnek, biztosítani fogják a szabad vallásgyakorláshoz való jogot. Vona Gábor fotó: mti/rosta tibor