Magyar Nemzet, 2017. április (80. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-22 / 93. szám
2017. ÁPRILIS 22-23., HÉTVÉGE InforgyXXV.^ Polgári napilap LXXX. évfolyam, 93. szám 1. kiadás Ára: 335 forint Előfizetőknek: 118 forint Madridi csata Újra a bankoknak kedveznek a bíróságok? Egyre többször bírálják felül a békéltető testület döntését . A Real-Atlético, Monaco-Juventus párharcok a BL-elődöntőben © 16 Parlamenti barát Fideszes kapcsolatai lehetnek a csecsennek, aki elbeszélgetett Komáromy Gergővel © 3 Beszámítható? Elmeszakértő vizsgálja a bőnyi rendőrgyilkossággal gyanúsított Györkös Istvánt. IC Levadászhatják ! Washington rövidesen vádat emel az Egyesült Államoknak sok kárt okozó Julian Assange ellen. IC Történelmi ezüst IU Kovács Zsófia második lett egyéni összetettben a tornász- Európa-bajnokságon. Egyre több követséget érdekel a Jobbik politikája KATONA MARIANN Mintegy negyvenöt ország hazánkba akkreditált nagykövetével, diplomatájával, követségi munkatársával találkozott a napokban, szigorúan a nyilvánosság kizárása mellett Vona Gábor, a Jobbik elnöke, illetve a külpolitikai területért felelős Gyöngyösi Márton - értesült a Magyar Nemzet. Az ellenzéki párt már jó ideje szervez évente kétszer ehhez hasonló találkozót a magyarországi nagykövetségeknek, és a tapasztalatok alapján elmondható, minden alkalommal egyre többen fogadják el a meghívást. Vona Gábor kizárta a kormányzati kommunikációban megjelent Jobbik- MSZP-összefogás ötletét Forrásaink azt nem árulták el, mely országok képviseltették, vagy éppen nem képviseltették magukat, de úgy tudjuk, hogy Nyugat-Európából több vendégük volt, köztük nagykövet is. Ez azért érdekes, mert korábban ezek az országok a meghívás ellenére sem vettek részt a jobbikos rendezvényen, kivéve a németeket, bár ők is csak egy „nem magas beosztású munkatársukkal”. Információink szerint azonban hiába nem ülnek le a Jobbik vezetőjével a nyugati államok, azt azért igyekeztek figyelemmel kísérni, hogy mit történt a találkozón. [Diplomatákkal...] Folytatás a 3. oldalon ► 770237 379064 17093 Megalázó bérért se találni állást a keleti régióban • Hétszer nagyobb a munkanélküliség Szabolcsban, mint az osztrák határ közelében • A fizetések között is óriási a szakadék FARKAS MELINDA Nemcsak az átlagkeresetben, de munkalehetőségek tekintetében is óriási a szakadék az ország keleti és nyugati fele között - derül ki a Magyar Nemzet által összesített statisztikai adatokból. Bár 2016-ban országosan rekordszintre - 5,1 százalékra - csökkent a munkanélküliségi ráta, az Észak-Alföldön még mindig 10 százalék közelében mozog ez az érték. Az adatokból egyértelműen az látszik, hogy a nyugati megyékben rendkívül kedvezők és folyamatosan javulnak a mutatók, míg Kelet-Magyarországon nagyságrendekkel több a munkanélküli, és bár kisebb javulás itt is érzékelhető, a hatalmas különbség nem csökken az ország két fele között. Míg hazánk legfejlettebb, nyugati sarkában, Győr-Moson-Sopron megyében alig 1,4 százalékos a munkanélküliségi ráta, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ennek közel hétszerese. Jól jellemzi a helyzetet, hogy a top 5-ös listára - itt a legkedvezőbb a mutató - csak négy dunántúli, illetve a fővárost körülölelő Pest megye került fel. Az utolsó három helyen viszont csak kelet-magyarországi megye található. Lapunk a közelmúltban számolt be arról is, hogy a fizetések között is hatalmas a különbség, és a bérszakadék évről évre egyre nagyobb az ország keleti és nyugati fele, valamint a főváros között. A legszegényebb és a leggazdagabb megyékben élők havi nettó átlagbére között 2016-ban már 64 ezer forint volt a differencia az egy évvel korábbi 58 ezer helyett, míg egy átlagos fővárosi polgár havonta 108 ezer forinttal kapott több nettó fizetést, mint egy szabolcsi honfitársa. Részletek a 4. oldalon Sokan állnak sorba az észak-alföldi megyékben munkáért FOTÓ: NAGY BÉLA Alkotmánybíróság előtt a lex CEU • Kifütyülték Orbán Viktort Grúziában •Juncker-Soros-találkozó jön MUNKATÁRSAINKTÓL Már az Alkotmánybíróság (AB) előtt van a kormánytöbbség által egyetlen nap alatt elfogadott lex CEU, miután az LMP-nek sikerült összegyűjteni az alaptörvény által előírt számú képviselő aláírását. Ötven támogató szignó kellett az utólagos normakontroll kezdeményezéséhez. A CEU ügye közben Grúziában is kellemetlen perceket szerzett Orbán Viktornak. A hivatalos útra érkező magyar miniszterelnököt tüntetők fütyülték ki, igaz, mellette is demonstráltak. Orbán mellesleg azzal a grúz államfővel tárgyalt, aki korábban a CEU-n tanult. Tegnap kiderült, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke jövő csütörtökön Brüsszelben megbeszélést folytat Soros Györggyel a magyar szabályozásról. Orbán Viktornak küldött nyílt levélben amerikai demokrata és republikánus szenátorok - köztük John McCain - álltak ki az egyetem mellett. Közben az amerikai kormánnyal folytatandó tárgyalásokra kijelölt Altusz Kristóf már munkához látott, de az amerikai nagykövetség lapzártánkig nem erősítette meg, hogy őket megkeresték volna. Továbbiak a 3. oldalon Nem csak Orbánék tenyere viszket • Fekete-Győr András szerint le lehet győzni 2018-ban a Fideszt MARKOTAY CSABA Orbán Viktornak akkor kell majd igazán aggódnia, ha az ellenzéknek, benne a Momentummal, sikerül országos méretűvé tenni az elmúlt hetek demonstrációit - mondta Fekete-Győr András a Magyar Nemzetnek adott interjújában. A Momentum Mozgalom elnöke hozzátette, a rendszerszintű problémákat, a félelem rendszerének kiépülését sokan érzik már vidéken is. Fekete-Győr András arról is beszélt, hogy nagyon sok konzervatív embernek is viszket a tenyere, mert „azt látják, hogy a miniszterelnök Vlagyimir Putyinnal meg az oroszokkal paktál le”. A Momentum vezetőjét - mint mondta - hidegen hagyja, Soros György kit támogat. Szerinte egyébként Orbán Viktornak mindenre három válasza van: Soros, Soros és Soros. Az új ellenzéki párt vezetője az arányos választással nem ért ugyan egyet, de a győzteskompenzációt túlkapásnak tartja, és szerinte a jelenlegi feltételek között is le lehet győzni a Fideszt a jövő évi választásokon. Mozgalmuk építkezése kapcsán anynyit árult el, hogy hamarosan kezdődik pozitív plakátkampányuk, május elsejére pedig tüntetést hirdetnek, amellyel „nagyot akarnak gurítani”. Interjú az 5. oldalon Fekete-Győr András fotó: Balogh Dávid Francia voksolás a terrortámadás árnyékában RUZSBACZKY ZOLTÁN Az újabb párizsi terrortámadás alighanem az iszlámellenes Maríne Le Pennek hozhat újabb támogatókat, bár a Nemzeti Front jelöltje még így sem nevezhető a vasárnapi francia elnökválasztás első körében a legfőbb esélyesnek. Kérdés, hogy ez a néhány nap mennyiben írja felül az egész kampányt, amelyben a radikális politikus mindig kissé leszakadt Emmanuel Macrontól, amikor az embereket a gazdasági kérdések kezdték jobban érdekelni. ► százalék Marine Le Pen lemaradása a hajrában Emmanuel Macron mögött Le Pen programja biztonsági kérdésekben meglehetősen határozott, ötezer új rendőrt alkalmazna, kilépne a szabad határátlépést jelentő schengeni övezetből, valamint megfosztaná francia állampolgárságuktól azokat a bűnözőket, akiknek van másik állampolgárságuk is, egyben kiutasítaná az országból a terrorgyanús személyeket. „Az iszlamizmus szörnyű, kizárólagosságra törő ideológia, amely hadat üzent nemzetünknek” - közölte Le Pen a támadás után. [Francia...] Folytatás a 10. oldalon ►