Magyar Nemzet, 2017. május (80. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-23 / 118. szám
Magyar lent 2017. MÁJUS 23., KEDD Az ombudsman is az áderi úton a CEU ügyében • Székely László azért nem fordul az Alkotmánybírósághoz a törvény miatt, mert más már megtette MARKOTAY CSABA-KATONA MARIANN Másfél hónapnak kellett eltelnie a lex CEU elfogadása, majd Áder János köztársasági elnök szignózása után, hogy kiderüljön: Székely László ombudsman nem fog az Alkotmánybírósághoz fordulni a sokat vitatott szabályozás miatt. Az alapjogok biztosa a volt Fidesz-tag Tényi István levelére válaszul fejtette ki, hiába volna lehetősége az alkotmánybírák állásfoglalását kérni, nem teszi meg. Döntését azzal indokolta, hogy már az elődje által is kialakított gyakorlatot Balog Zoltán amerikai kollégája levelét várja, hogy kialakíthassa álláspontját a CEU-val kapcsolatban folytatja, vagyis akkor fordul az Alkotmánybírósághoz, ha más ezzel a lehetőséggel még nem élt, és lényegében hivatala az utolsó esély arra, hogy a testület elé kerüljön egy-egy ügy. Ezt úgy fogalmazta meg, ő a pótlólagos garancia a jogrendszerben. Levelében is kiemelte, hogy a lex CEU néven ismertté vált felsőoktatásitörvény-módosítás miatt viszont az országgyűlési pártok egynegyede össze tudott állni, és az Alkotmánybíróság elé vitték az ügyet. Az ombudsman azzal is érvelt, hogy miután a pártok alkotmánybírósági beadványa már a testület előtt van, „ugyanabban a tárgykörben, azonos elvi alapon az ombudsman intézkedése funkció nélküli lenne”. Ez az indoklás azért vet föl kérdéseket, mert egyáltalán nem volt biztos, hogy az ellenzéki pártok össze tudnak állni. Az LMP kezdeményezte az öszszefogást, és bár az MSZP hamar jelezte, hogy csatlakozik, a Jobbik képviselői nélkül nem lehetett volna összehozni a szükséges negyven képviselői aláírást. Vona Gábor pártjáról azt sem lehetett tudni, hogy csatlakoznak-e, hiszen a Jobbik így is sok kritikát kapott, amiért magát a törvényt elutasították, és bizonyos értelmezések szerint ezzel Soros Györgyöt segítették. Több nap is eltelt, míg a párt elnöksége döntött arról, hogy - habár kommunikációjuk szerint nem a milliárdos oldalára állnak, de - aláírják az alkotmánybírósági beadványt. Székely László leveléből az is kiderült, hivatala vizsgálta a lex CEU-t. Ő maga is elismerte, fontosnak tartotta, hogy az Alkotmánybíróság tájékozódjon a hozzá érkezett kifogásokról, ezért egy összegzést készített, amit megküldött a testületnek. Az alapjogok biztosára vonatkozó törvény egyébként egyértelműen kimondja: az ombudsman kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál a jogszabályok alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát. Márpedig a lex CEU esetében már igen sokan megfogalmazták aggodalmaikat. Még Sólyom László korábbi államfő és alkotmánybírósági elnök is úgy foglalt állást, hogy a törvénymódosítás az alaptörvénybe ütközik. A Bibó István Szakkollégium érvelésére hivatkozott, amely kifejtette, hogy az elfogadott törvény kifejezetten egy intézmény, a Közép-európai Egyetem (CEU) jövőbeli működésének ellehetetlenítését célozza. A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése pedig határozatban állt ki a CEU mellett. Lovász László elnök szerint az intézmény tudományos teljesítménye kiemelkedő, és nagyon szerencsétlennek tartanák, ha külföldre költözne, így az ombudsman tulajdonképpen ugyanazt csinálja, mint Áder János. Az államfőt is hiába kérlelték rengetegen, hogy vétózza meg a törvényt, a köztársasági elnök végül aláírta. LEVELET VÁR A MINISZTER. A CEU ügyében levelet vár Betsy DeVos amerikai oktatási minisztertől, ezután alakítja ki a kormány az álláspontját - ezt mondta tegnap Balog Zoltán az Indexnek. Az emberi erőforrások miniszterét a Nemzeti Pedagóguskar konferenciája előtt akarta megszólaltatni a hírportál, de a tárcavezető azt közölte, a rendezvény után válaszol kérdésükre. Sajtósai a lap munkatársait az épület egyik kijáratához hívták, miközben Balog Zoltán szolgálati autója egy másik ajtóhoz indult. A Hír TV stábja még rosszabbul járt, nekik a miniszter nem is volt hajlandó válaszolni. (U. Gy.) Székely László sem fogadta meg a lex CEU ellen tüntetők kérését fotó: nagy Béla A NAV nem vizsgálná Balog Ádám vagyonát • Nemrég még csak néhány milliója volt, idén hozzá került az MKB csaknem 10 százaléka LŐRINCZ tamás A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) feltehetően nem vizsgálja, hogy miből vásárolta meg Balog Ádám az MKB Bank csaknem 10 százalékát. Tálai András adóügyekért felelős államtitkár ugyanis arról írt az erre rákérdező Pataki Mártonnak, az Együtt elnökségi tagjának, hogy ilyen irányú vizsgálatot az adóhatóság kizárólag abban az esetben kezdeményezhetne, ha bűncselekmény gyanúja miatt büntetőeljárás lenne folyamatban Balog Ádám ellen. A NAV-vezér ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy ha az adóhatóság vizsgálódna az ügyben, akkor sem adhatna erről információt, ezek az adatok ugyanis adótitoknak minősülnek. Pataki Márton azért kezdeményezett vagyonosodási vizsgálatot Balog Ádám ellen, mert a bankvezérnek 2014-ben - akkor még a Magyar Nemzeti Bank alelnökeként - csak 8,5 millió forint megtakarítása volt 14,4 millió forint összegű tartozás mellett. Ingatlanként egy péceli lakást, valamint egy jászberényi szántót jelölt meg. Mindezeken kívül egy hétéves Opel Astra Classic személygépjármű volt tulajdonában nagy értékű ingóságként. Idén azonban a Promid Invest Zrt.-n keresztül megvásárolta az MKB Bank 9,81 százalékos tulajdonrészét, amelynek értéke - becslések szerint - több mint 3,6 milliárd forint lehet. Pataki Márton szerint azért különösen aggályos Balog Ádám vásárlása, mert olyan pozíciókban dolgozott évek óta, ahol közpénzekről döntött, „így pedig fokozott elvárás a vagyonosodásának átláthatósága”. Az MKB állami értékesítése kapcsán felmerülhet a gyanúja annak, hogy előre eldöntve akarhattak bizonyos érdekkörnek tulajdonrészt adni a bankból - tette hozzá indoklásában a politikus. Az Index információi szerint egyébként Balog Ádám nem magánvagyonából vásárolta meg a bank egy részét, hanem Szemerey Tamásnak, Matolcsy György unokatestvérének, a bank másik tulajdonosának forrásaiból. A NAV tíz éve még tömegével indított vagyonosodási vizsgálatokat, azonban a 2010-es kormányváltás új szemléletet eredményezett. A 2016-os évkönyv szerint például mindössze 587 ilyen eljárást folytattak le a hatóság munkatársai. Lapunk a múlt héten írt arról, hogy a korábbi megközelítés szerint a gyarapodási vizsgálat valóban megfelelő eszköz lehet az adóeltitkolás feltárására, azonban azt csak akkor kell megindítani, ha a magánszemély bevallott minimális adófizetési kötelezettsége nem állt arányban fényűző életvitelével. 2015 végén viszont a parlament úgy döntött, ilyen vizsgálatoknak csak büntetőeljárás esetén van helye. Lapunk korábban megkérdezte a NAV-ot arról is, hogy megvizsgálják-e Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester vagyonosodásának körülményeit. Az adóhatóság a több héttel korábban elküldött kérdéseinkre nem válaszolt. TÁLLAI ANDRÁS: Ha a NAV vizsgálódna az ügyben, akkor sem adhatnék információt, az adatok adótitoknak minősülnek Komplettált ételek Utasítás nélküli félmilliárd a CÖF-nek A minisztérium nem utasította a Magyar Villamos Műveket, hogy 508 millió forinttal támogassa a Civil Összefogás Fórumot (CÖF) - jelentette ki Seszták Miklós (képünkön) nemzeti fejlesztési miniszter Szél Bernadett kérdésére. Az LMP-s frakcióvezető arról is érdeklődött, mi van a támogatási szerződésben, a szervezet ugyanis „komplettált ételek” receptjeinek kidolgozására kapott közpénzt. A miniszter szerint a pénzt tavaly kapta a CÖF, és november 20-ig kell vele elszámolnia, ezután lesznek abban a helyzetben, hogy az összeg felhasználását ellenőrizzék. (MTI) Jobbikos javaslat „Álljon a kormány a bérunió mellé!” A Jobbik arra szólította föl a kormányt, hogy álljon az európai béruniós polgári kezdeményezésük mellé. Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese azt mondta: a kivándorlás ellehetetleníti a szociális és nyugdíjrendszert, évtizedes távlatban a „balkanizálódás” szélére juttatja az országot, amely elöregedett társadalmával képtelen lehet az önfenntartásra. A jobbikos politikus alapelvként hivatkozott a szülőföldön való boldogulásra, ami mellett ki kell állni. Hozzátette: a bérunió a bérszínvonal lassú, de határozott emelkedésével járna. (MTI) „Rém ciki'' Budapesttől függ, megmenekül-e Pécs? A csőd szélén tántorog Pécs, és Budapesten még nem döntötték el, megmentik-e a várost - írta a Szabad Pécs portál. A helyzet súlyosságának egyik bizonyítékaként emlékeztettek a cikkben arra, hogy az egyebek között a zárszámadás elfogadására május 18-ra öszszehívott közgyűlést pánikszerűen lemondta a városvezetés. Vélhetően nem sikerült addigra befoltozni a város költségvetésében tátongó lyukakat. A kapkodásra jellemző - olvasható az oldalon -, hogy az Év rendőre cím várományosát elfelejtették értesíteni a változásról, így ő díszegyenruhában megjelent az eredeti időpontban a városházán. A Szabad Pécs megbízható forrásaira hivatkozva azt írta: „A pécsi önkormányzati cégek összes egy éven túli adóssága és likvid folyószámlahitele elérheti a 11 milliárd forintot. Márpedig ez rém ciki azt követően néhány évvel, hogy az állam átvállalta az önkormányzatok adósságát, Pécs második volt országosan a 45 milliárd forintos adósságával ráadásul. Szóval a helyzet tényleg felbőszíthette Orbánékat.” Őri László pécsi alpolgármester cáfolta, hogy a város pénzügyi helyzete miatt halasztották el a zárszámadást. A közgyűlés elhalasztását azzal magyarázta: néhány pályázati anyag még előkészítés alatt áll. Elismerte ugyanakkor, közelebbről nem részletezett támogatásokról folynak tárgyalások Pécs és a kormány között. (MN) belföld 3 Kifarol kampányából az MSZP KATONA Miközben eddig büszkén hirdette az MSZP szóban és óriásplakátokon is a Botka Lászlóhoz köthető „Fizessenek a gazdagok!” szlogent, a jövőben ezt már nem fogják használni - tudta meg a Magyar Nemzet. Információink szerint a szocialista politikusok inkább maradnak a másik kampányüzenetüknél, vagyis annál a jóval általánosabb kifejezésnél, hogy „Tegyünk igazságot!” Úgy tudjuk, hogy a párt hétvégi választmányi ülésén döntöttek a változás mellett, mert a visszajelzések alapján nem nyerte el az emberek tetszését. Ráadásul személyesen Botka Lászlót is számos támadás érte. Hiszen miközben hirdette, hogy „Fizessenek a gazdagok!”, kiderült, hogy neki is van például egy Rolex órája, és az is kritika tárgya lett, hogy drága nyaralásokon vesz részt. A szocialista politikus egyébként az óra kapcsán elmondta, ajándékba kapta, és többször kifejtette azt is, hogy felesége főorvos, a szlogen értelmében pedig neki is fizetnie kellene. Botka Lászlót egyébként szombaton az MSZP kongresszusa hivatalosan is megválasztja majd a párt miniszterelnök-jelöltjének. A szocialistáknál ugyanakkor többen aggódnak amiatt, hogy azonnal felállítaná az általa vezetett Országos Választási Bizottságot, amely alapvetően a kampányidőszakban irányítja a pártot. Voldemortról kérdezték a legfőbb ügyészt LŐRINCZ Büntetőjogi felelősséget nem lehetett kimutatni Mengyi Roland ügyében a minisztérium részéről eljáróknál - jelentette ki Polt Péter legfőbb ügyész, akit Bárándy Gergely (MSZP) képviselő arról kérdezett tegnap a parlamentben, miért „vágta el a minisztériumi szálat” a Központi Nyomozó Főügyészség az eljárás megszüntetésével. A politikus szerint a minisztérium úgy írta ki a pályázatot, ahogyan a gyanúsítottak akarták. Farkas Anikó kabinetfőnök és Köpeczi-Bócz Tamás volt államtitkár ellentmondó vallomást tett az ügyben, mégsem szembesítették őket. Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét is indokolt lett volna meghallgatni - jelentette ki Bárándy Gergely, aki szerint „olyan nincs, hogy nincs minisztériumi felelőse az ügynek”. Válaszában Polt Péter azt mondta, hogy a fideszes képviselő kereste meg a volt államtitkárt, aki a megkeresést továbbította főosztályvezetőjének, ezután írták ki a pályázatot. Azt is megjegyezte, hogy azt hallgatják ki tanúként, akitől érdemi információ várható. A lehallgatási jegyzőkönyvek szerint a magát Voldemort nagyúrnak szólíttató fideszes Mengyi kenőpénzért cserébe szervezhetett uniós pályázatokat, majd a támogatás 50-90 százalékát visszakérte.