Magyar Nemzet, 2017. szeptember (80. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-16 / 217. szám

30 I magazin A mozi, a mozi V­éget ért a Twin Peaks 2017, azaz a harmadik széria, beváltva Laura Palmer akkor kissé elhamarko­dottnak tűnő ígéretét, hogy talál­kozunk huszonöt év múlva. Feltett szándékom és egyben célom, hogy némi pihenő után egyben és egy­szerre megnézem újra, ami nagyjából ti­zennyolc órányi Cinefil-tobzódást jelent majd, ez nem sokkal több, mint két masz­­szívabb Tarr Béla-projekt. Annál is in­kább jó ötletnek tűnik ez, mert a mű in­kább látszott gigantikus és egyben encik­lopédikus mozinak, mint televíziós soro­zatnak. Addig is azért annyit, hogy egy­szerűen zseniális, közel jár a tökéletes­hez, univerzuma lenyűgöző, félelmetes és pontos, ellenállhatatlanul vicces és aggasztó, a nyolcadik epizód pedig ismét új fejezetet nyitott a televíziózás történe­tében, lehet először üstököt vakarászni, majd később újrahasznosítani, s elélde­gélni belőle. Így történt ez az első két évad után is, miért lenne éppen most másként? Mert ki tudja, hogy ez már a jö­vő, vagy még a múlt, hogy ki az álmodó, Csuang-ce, a pillangó, David Lynch vagy Dale Cooper különleges ügynök? Andrzej Wajdának is igaza volt, min­den (és mindenki) eladó. Az Egyesült Arab Emírségek például 500 millió dol­lárt fizetett Franciaországnak, hogy harminc évig használhassák a Louvre nevet az egy évtizednyi építkezés után elkészült vadonatúj múzeumukra. Ez persze aprópénz ahhoz képest, hogy maga az épület (plusz járulékos költsé­gek) 1,4 milliárd dollárjába került a mű­vészetekre fogékony építtetőnek, és előreláthatólag 747 milliót fizetnek majd első körben műtárgyak kölcsönzé­séért és különféle speciális kiállítások megszervezéséért. Az arabokat értem. A semmiből jött mérhetetlen gazdagság állandó fitogtatásának kényszeressége mint az esendőség manifesztációja. És a para a múlandóságtól, lásd még a ha­nyatlás végi Róma. Mert ha az alternatí­váknak tulajdoníthatóan megzuhan az olaj ára, akkor lehet visszamenni a ba­lettbe ugrálni. A franciákat viszont már kevésbé. A hajdanvolt és gyakran túltolt nemzeti büszkeség tűnése az éji ho­mályban. Mindenesetre a helyükben azért tartanék Belfegor dühödt felbuk­kanásától. És akkor Tom Hanksről és Audrey Tautouról nem is beszéltünk. Miskolc, CineFest. A filmek (ezekről később) között zakatolás, zajlik a város és a környék bekebelezése. Mindennapi különféle kisadag halászlénket add meg nekünk, szent és boldog korhelyeidnek ma. Titkos Miskolc kávé a Miskolc café­­ban. Kifogástalan levesező a színház mellett, a sétálóutcában. Szecesszió, barokk és húszas évek között csilingelő, delfinarcú villamos. Környező és távo­labbi falvak asszonyainak csodás termé­kei. Almás céklalé, és a cukkinit is lehet kovászolni. Az újra felfedezett gyerek­kor mámora a kisvasúton. Hogy szalad­nak a fák, hol fent, hol meg lent. A piszt­ráng ötös a lillafüredi pisztrángosnál. Népszerű és tudományos. Míg a vász­non tombol az erőszakkultusz legújabb és inkább unalmas, mint sokkoló hullá­ma, nagyobb fájdalom az élet felfogha­tatlan szépsége. És persze az elmúlás örök őszi spleenje. A szomorú hír most éppen az, hogy meghalt Ljubisa Samardzic „jugoszláv” színész. A közös kultúrkincs szerves ré­szévé Borivoje Surdilovic (Surda) meg­formálásával vált, akinek feszt lement a vérnyomása, de élénkebb állapotában sem vetette szét a munkakedv, így aztán a hatalmat papíron gyakoroló munkás­­osztály képviselői könnyedén azonosul­tak vele a fekete-fehér képernyők előtt. A velejéig romlott és cinikus kádári kul­túrpolitika pedig még Fekete Rokként is lenyomta a vajdasági partizánőrjöngé­sekről vajmi keveset tudó kedves nézők torkán az Amerre a vaddisznók járnak című felejthetetlen sorozatban. Napi három-négy film egy fesztiválon is ke­mény tud azért lenni, főleg, ha nem ma­ga választja őket az ember. Elképzelhető itt az élet reggelenként lesétálva egy kávéra a kutyával és a hűvös napilappal. Néhány órás enyhülés Miskolctapol­cán, így aztán az én utam most Tapolcá­tól Tapolcáig, barlangtól barlangig ve­zet, közte valamivel több mint négyszáz kilométer. A barlangfürdő nagy attrak­ció, különösen a fizetőképesség dolgá­ban érezhetően jobban álló szlovák ba­rátaink körében (ez azért tényleg döb­benetes, hogy idáig sikerült eljutni hu­szonhét év töketlenkedés, dilettantiz­mus és lopás következményeként), de az igazán jó világ a gyönyörű parkon és a mókusokon túl kezdődik, a platános utcácskák között, ahol Lajos serpenyő­ben szervírozza a házi sertés agyvelejét a kertjében, tökéletesen dinsztelt hagy­mával és pirítóssal. Elképzelhető itt az élet: reggelenként lesétálva egy kávéra a kutyával és a hűvös napilappal, elren­dezni kicsit a világ dolgait. , „r,.­^,,^,, f. ■ ■ ■ ,, • | / HETILAP A NAPILAPBAN Szeretné szombatonként a postaládájába kapni a Magyar Nemzetet és a Magazint? Rendelje meg a Magyar Nemzet szombati lapszámát egy hónapra 1000 forintért!­ímélen: terjesztes@magyarnemzet.hu Telefonon: +36 1 476 2176 Bocsú a kegyhelyen A vác-hétkápolnai, Szűz Mária Nevének Szentelt Kegyhely búcsújának részeként szombaton 18 órakor Varga Lajos segédpüs­pök, vasárnap Beer Miklós váci megyés püspök tart ünnepi szentmisét. VÁC-HÉTKÁPOLNAI KEGYHELY Vác, Derecske dűlő 2. 0A mise szombaton 18 órakor, vasárnap 10 órakor lesz. J'OSt OSTÉgUa­it Európa fővárosa, London­ nteraktív térképen gyűjtötte össze az unió statisztikai hivatala, vagyis az Eurostat, hogy az EU országainak leg­nagyobb repülőtereiről hova repültek tavalyelőtt a legtöbben, magyarán, me­lyek voltak a legnépszerűbb útvonalak. Elgondolkodtató lett az eredmény, hosz­­szú percekig lehet álmélkodva kattint­gatni. A térkép a számok szerelmesei­nek is izgalmas, mert nemcsak azt mu­tatja meg, mely öt városba mennek a legtöbben, hanem részletes statisztikát is közöl: egy év alatt hány járat szolgálta ki az adott távot, és összesen hány utas repült ezeken a járatokon. Egy kördiag­ram segítségével azt is megtudjuk, az il­lető repülőtérről hányan indultak bel­földi, Európai Unión belüli, illetve kívü­li célpontokra. Kezdjük Budapesttel, és a cseppet sem meglepetéssel: Ferihegyről (na jó, a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérről) a londoni Luton a legnépszerűbb célpont, s a negyedik helyen is a brit főváros má­sik fapados reptere, a Stansted áll. Ta­valyelőtt négyszázhuszonötezer ember utazott oda, kétezer-ötszáz járaton. A listán Frankfurt van a második, Párizs a harmadik, Amszterdam pedig az ötödik helyen­­ alapos okkal gyanítom, hogy fő­leg az átszálló utasoknak köszönhetően, hiszen az említett állomások a Lufthan­sa, az Air France és a KLM központi re­pülőterei. Budapest egyébként megle­hetősen EU-barát: csak minden ötödik utas repült az unión kívülre. Ha már Londonnál tartottunk, a szá­mokból úgy tűnik, ez a város a legfonto­sabb a kelet-európaiaknak: Bukarest­ből, Pozsonyból, Krakkóból és Varsóból is oda utaznak a legtöbben (Prágát nem tudom, az valamiért nem került fel az interaktív térképre). Ezek után jogos a kérdés: hova mennek az emberek a brit fővárosból? A legnagyobb és legfonto­sabb repülőtérről, a Heathrow-ról az utasok hatvan százaléka az EU-n kívülre repül, a legtöbben, évente másfél mil­lióan New Yorkba, majd Dubaj, Dublin, Los Angeles és Hongkong következik a sorban. A kisebb, főképp a fapados cé­gek által használt repülőterek már in­kább az uniós városokkal kötik össze az embereket - némiképp meghökkentő, hogy Lutonból Budapestre jönnek a legtöbben, évente kétszázharmincezer ember. Nyilván a Nagy-Britanniában dolgozó magyar vendégmunkások is hazalátogatnak néha, de attól tartok, előkelő helyezésünk nagymértékben köszönhető az olcsó budapesti áraknak - legény- és leánybúcsús angol fiatalok előszeretettel jönnek összehányni a he­tedik kerületet. Az EU fővárosának számító Brüsszel nagyobbik repülőterének listáján Bar­celona, Róma, Madrid és Lisszabon a sorrend, a kisebb Charleroi-nál újra fel­bukkan Budapest (első hely, 152 ezer utas, évi 986 járat), majd Bergamo, Madrid és Bukarest következik. A pári­zsi Orly a belföldi járatokból él (Tou­­louse-ba és Nizzába mennek a legtöb­ben), míg a Charles de Gaulle-ról elne­vezett főrepülőtér legfontosabb célállo­mása a New York-i JFK - 2015-ben hét­százötvenezer utas ment oda. Érdekes a római Fiumicino statisztikája is: az első három helyen belföldi célpontok áll­nak, tehát Catania, Palermo és Milánó. A számok sok érdekes kérdést felvet­nek. Talán a legizgalmasabb: hogyan módosul majd a régió légi közlekedése, ha a legfontosabb utazási célpont 2019 márciusában kilép az Európai Unióból? Egyébként emiatt az iparág képviselői is nagyon aggódnak, mert a brexittel új­ra kell szabályozni a teljes, Nagy-Britan­­niába irányuló légi forgalmat, és köny­­nyen lehet, hogy ez súlyos következmé­nyekkel jár majd. Nagyon kevés az idő a tárgyalásokra - a légitársaságok egy év­re előre gondolkodnak a repülési prog­ramjaikkal, hogy ideálisan tudják ki­használni a rendelkezésre álló kapaci­tásokat, így legkésőbb jövő tavasszal már tudniuk kellene, hogy a brexit pil­lanatában milyen feltételekkel repül­hetnek a korábbi brit célállomásokra. A légi forgalomban a bizonytalanság ke­rül a legtöbbe, és aki biztosra megy, az nem kockáztat, inkább új útvonalakat keres a gépeinek. Legény- és leánybúcsús angol fiatalok előszeretettel jönnek összehányni a hetedik kerületet Eközben az ágazat dinamikusan nö­vekszik az unión belül - júliusban példá­ul 9,6 százalékkal volt nagyobb, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A növe­kedést a kelet-európai országok húz­zák, hiszen több helyen húsz százalék fölötti volt a bővülés. A ferihegyi adatok alapján minden korábbi utasforgalmi rekord megdőlt Budapesten is, hiszen abban a hónapban az induló és érkező utasok száma meghaladta az egymil­lió-háromszázezret. A kiugró teljesít­mény a nyári szokásos - évek óta folya­matosan növekedő - turistaforgalom mellett a FINA 2017 vizes világbajnok­ságnak, valamint a Forma-1-es Magyar Nagydíjnak is köszönhető. Ferihegy for­galma júliusban 15,4 százalékkal volt na­gyobb a tavaly júliusinál, és év végén várhatóan újabb rekord dől meg, elérve az egy év alatti 13 milliós utasszámot. Hogy Londonba hányan fognak re­pülni Budapestről két év múlva, azt je­lenleg nehéz volna megtippelni. LUKÁCS CSABA : 2017. SZEPTEMBER 16., SZOMBAT Ha van tudomása a rovatba illő előadásról vagy rendezvényről, kérjük, az iranytu@mno.hu ímélcímen vagy a +3614762173-as telefonszámon ossza meg velünk. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SZABÓ EMESE Szeptember 16., szombat Nyitott templomot! napja A Belvárosi Nagyboldogasszony­­főplébániatemplom ismételten csatlakozott az Ars Sacra fesztivál keretében megtartott nyitott templomok napja rendezvény­hez, melynek során kulturális programokkal, köztük előadások­kal, zenei koncertekkel, városi te­matikus sétákkal várják az érdek­lődőket. A programokról a www.facebook.com/belvarosi­­plebaniatemplom oldalon találha­tó részletes információ. BELVÁROSI PLÉBÁNIATEMPLOM 1056 Budapest, Március 15. tér 8. • 14 és 23 óra között Szeptember 18., hétfő Erdélyi Helikon Kegyelem címmel tartanak zenés irodalmi műsort az Erdélyi Heli­kon írói csoportosulás költőinek istenes verseiből. Meggyessy Éva és Kemény Endre költeményeit a Misztrál együttes, Buzogány Már­ta és Pelsőczy László színművé­szek mutatják be. A belépés díjta­lan, de regisztrációhoz kötött. MOM KULTURÁLIS KÖZPONT 1123 Budapest, Csörsz utca 18. 118 óra Szeptember 20., szerda Csecsemők klubja Az anyatej világnapja alkalmából szerveznek összejövetelt védőnők kismamáknak, édesanyáknak és babáknak. Az eseményen az anyatejes táplálás fontosságáról esik szó, a rendezvényre a belé­pés díjtalan. BEZERÉDJ-KASTÉLY Győr-Ménfőcsanak, Győri út 90. 110 óra Sztószi remete Százhúsz éve született Fábry Zol­tán, a stószi remete. A felvidéki családból származó, első világhá­borús rokkant hadnagy, író, köz­író és kritikus életéről és munkás­ságáról Batta György szlovákiai magyar költő, műfordító, író, új­ságíró tart előadást a Rákóczi Szö­vetség rendezvényén. PESTI VÁRMEGYEHÁZA 1052 Budapest,­Városház utca 7. 117 óra Szeptember 21., csütörtök Aprófétaság és lelke Az Erdélyi Magyarok Egyesületé­nek rendezvényén tart előadást Tóth Tibor művelődéstörténész A prófétaság és lelke címmel. Az esemény ingyenesen látogatható. ERDÉLYI MAGYAROK EGYESÜLETE 1056 Budapest, Molnár utca 5. 116 óra Szeniorakadémia Kovács György, a Zsigmond Király Egyetem gerontoandragógusa Svindlerek hálójában - avagy az idősek átverése címmel dolgoz fel egy speciális témát. Előadása egyebek mellett a termékbemuta­tókra fókuszálva érinti az idősek átveréseit és egyéb bűncselekmé­nyeket. Az 50 év felettiekről szóló oktatóprogram nem csak 50 év felettieknek szól. Sok minden ki­derül belőle az idősödő civilizációról és annak hatásáról gondolkodásunkra, mindennapi tevékenységeinkre. EÖTVÖS10KÖZÖSSÉGI ÉS KULTURÁLIS SZÍNTÉR 1067 Budapest, Eötvös utca 10. 115 óra Szeptember 16-17., szombat-vasárnap Csurgói nyitott kapuk A Károlyi József Alapítvány az eu­rópai kulturális örökség napjai or­szágos rendezvényéhez kapcso­lódva ingyenes épület- és park­látogatással várja az érdeklődőket a fehérvárcsurgói kastélyban. A vasárnapi botanikai sétára re­gisztrálni kell a 06/21-311-0426-os telefonszámon vagy az info@ka­­rolyikastely.hu e-mail-címen. KÁROLYI-KASTÉLY Fehérvárcsurgó, Petőfi utca 2.­­ Kastélylátogatások egész nap indulnak, vasárnap délután pedig két alkalommal, 14 órakor, valamint 16.30-kor indul ingyenes botanikai séta. ilap­tai magazin A Magyar Nemzet Magazint szerkeszti: Wekerle Szabolcs, Szathmáry István Pál, Csécsi László, Gazda Albert, György Zsombor, Vass Norbert Képszerkesztő: Végh László Olvasószerkesztő: Szita János, Szekeres István Tördelőszerkesztő: Esztergás Tibor alapí­tonn­á

Next