Magyar Nemzet, 2017. szeptember (80. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-16 / 217. szám
30 I magazin A mozi, a mozi Véget ért a Twin Peaks 2017, azaz a harmadik széria, beváltva Laura Palmer akkor kissé elhamarkodottnak tűnő ígéretét, hogy találkozunk huszonöt év múlva. Feltett szándékom és egyben célom, hogy némi pihenő után egyben és egyszerre megnézem újra, ami nagyjából tizennyolc órányi Cinefil-tobzódást jelent majd, ez nem sokkal több, mint két maszszívabb Tarr Béla-projekt. Annál is inkább jó ötletnek tűnik ez, mert a mű inkább látszott gigantikus és egyben enciklopédikus mozinak, mint televíziós sorozatnak. Addig is azért annyit, hogy egyszerűen zseniális, közel jár a tökéleteshez, univerzuma lenyűgöző, félelmetes és pontos, ellenállhatatlanul vicces és aggasztó, a nyolcadik epizód pedig ismét új fejezetet nyitott a televíziózás történetében, lehet először üstököt vakarászni, majd később újrahasznosítani, s eléldegélni belőle. Így történt ez az első két évad után is, miért lenne éppen most másként? Mert ki tudja, hogy ez már a jövő, vagy még a múlt, hogy ki az álmodó, Csuang-ce, a pillangó, David Lynch vagy Dale Cooper különleges ügynök? Andrzej Wajdának is igaza volt, minden (és mindenki) eladó. Az Egyesült Arab Emírségek például 500 millió dollárt fizetett Franciaországnak, hogy harminc évig használhassák a Louvre nevet az egy évtizednyi építkezés után elkészült vadonatúj múzeumukra. Ez persze aprópénz ahhoz képest, hogy maga az épület (plusz járulékos költségek) 1,4 milliárd dollárjába került a művészetekre fogékony építtetőnek, és előreláthatólag 747 milliót fizetnek majd első körben műtárgyak kölcsönzéséért és különféle speciális kiállítások megszervezéséért. Az arabokat értem. A semmiből jött mérhetetlen gazdagság állandó fitogtatásának kényszeressége mint az esendőség manifesztációja. És a para a múlandóságtól, lásd még a hanyatlás végi Róma. Mert ha az alternatíváknak tulajdoníthatóan megzuhan az olaj ára, akkor lehet visszamenni a balettbe ugrálni. A franciákat viszont már kevésbé. A hajdanvolt és gyakran túltolt nemzeti büszkeség tűnése az éji homályban. Mindenesetre a helyükben azért tartanék Belfegor dühödt felbukkanásától. És akkor Tom Hanksről és Audrey Tautouról nem is beszéltünk. Miskolc, CineFest. A filmek (ezekről később) között zakatolás, zajlik a város és a környék bekebelezése. Mindennapi különféle kisadag halászlénket add meg nekünk, szent és boldog korhelyeidnek ma. Titkos Miskolc kávé a Miskolc caféban. Kifogástalan levesező a színház mellett, a sétálóutcában. Szecesszió, barokk és húszas évek között csilingelő, delfinarcú villamos. Környező és távolabbi falvak asszonyainak csodás termékei. Almás céklalé, és a cukkinit is lehet kovászolni. Az újra felfedezett gyerekkor mámora a kisvasúton. Hogy szaladnak a fák, hol fent, hol meg lent. A pisztráng ötös a lillafüredi pisztrángosnál. Népszerű és tudományos. Míg a vásznon tombol az erőszakkultusz legújabb és inkább unalmas, mint sokkoló hulláma, nagyobb fájdalom az élet felfoghatatlan szépsége. És persze az elmúlás örök őszi spleenje. A szomorú hír most éppen az, hogy meghalt Ljubisa Samardzic „jugoszláv” színész. A közös kultúrkincs szerves részévé Borivoje Surdilovic (Surda) megformálásával vált, akinek feszt lement a vérnyomása, de élénkebb állapotában sem vetette szét a munkakedv, így aztán a hatalmat papíron gyakoroló munkásosztály képviselői könnyedén azonosultak vele a fekete-fehér képernyők előtt. A velejéig romlott és cinikus kádári kultúrpolitika pedig még Fekete Rokként is lenyomta a vajdasági partizánőrjöngésekről vajmi keveset tudó kedves nézők torkán az Amerre a vaddisznók járnak című felejthetetlen sorozatban. Napi három-négy film egy fesztiválon is kemény tud azért lenni, főleg, ha nem maga választja őket az ember. Elképzelhető itt az élet reggelenként lesétálva egy kávéra a kutyával és a hűvös napilappal. Néhány órás enyhülés Miskolctapolcán, így aztán az én utam most Tapolcától Tapolcáig, barlangtól barlangig vezet, közte valamivel több mint négyszáz kilométer. A barlangfürdő nagy attrakció, különösen a fizetőképesség dolgában érezhetően jobban álló szlovák barátaink körében (ez azért tényleg döbbenetes, hogy idáig sikerült eljutni huszonhét év töketlenkedés, dilettantizmus és lopás következményeként), de az igazán jó világ a gyönyörű parkon és a mókusokon túl kezdődik, a platános utcácskák között, ahol Lajos serpenyőben szervírozza a házi sertés agyvelejét a kertjében, tökéletesen dinsztelt hagymával és pirítóssal. Elképzelhető itt az élet: reggelenként lesétálva egy kávéra a kutyával és a hűvös napilappal, elrendezni kicsit a világ dolgait. , „r,.^,,^,, f. ■ ■ ■ ,, • | / HETILAP A NAPILAPBAN Szeretné szombatonként a postaládájába kapni a Magyar Nemzetet és a Magazint? Rendelje meg a Magyar Nemzet szombati lapszámát egy hónapra 1000 forintért!ímélen: terjesztes@magyarnemzet.hu Telefonon: +36 1 476 2176 Bocsú a kegyhelyen A vác-hétkápolnai, Szűz Mária Nevének Szentelt Kegyhely búcsújának részeként szombaton 18 órakor Varga Lajos segédpüspök, vasárnap Beer Miklós váci megyés püspök tart ünnepi szentmisét. VÁC-HÉTKÁPOLNAI KEGYHELY Vác, Derecske dűlő 2. 0A mise szombaton 18 órakor, vasárnap 10 órakor lesz. J'OSt OSTÉgUait Európa fővárosa, London nteraktív térképen gyűjtötte össze az unió statisztikai hivatala, vagyis az Eurostat, hogy az EU országainak legnagyobb repülőtereiről hova repültek tavalyelőtt a legtöbben, magyarán, melyek voltak a legnépszerűbb útvonalak. Elgondolkodtató lett az eredmény, hoszszú percekig lehet álmélkodva kattintgatni. A térkép a számok szerelmeseinek is izgalmas, mert nemcsak azt mutatja meg, mely öt városba mennek a legtöbben, hanem részletes statisztikát is közöl: egy év alatt hány járat szolgálta ki az adott távot, és összesen hány utas repült ezeken a járatokon. Egy kördiagram segítségével azt is megtudjuk, az illető repülőtérről hányan indultak belföldi, Európai Unión belüli, illetve kívüli célpontokra. Kezdjük Budapesttel, és a cseppet sem meglepetéssel: Ferihegyről (na jó, a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérről) a londoni Luton a legnépszerűbb célpont, s a negyedik helyen is a brit főváros másik fapados reptere, a Stansted áll. Tavalyelőtt négyszázhuszonötezer ember utazott oda, kétezer-ötszáz járaton. A listán Frankfurt van a második, Párizs a harmadik, Amszterdam pedig az ötödik helyen alapos okkal gyanítom, hogy főleg az átszálló utasoknak köszönhetően, hiszen az említett állomások a Lufthansa, az Air France és a KLM központi repülőterei. Budapest egyébként meglehetősen EU-barát: csak minden ötödik utas repült az unión kívülre. Ha már Londonnál tartottunk, a számokból úgy tűnik, ez a város a legfontosabb a kelet-európaiaknak: Bukarestből, Pozsonyból, Krakkóból és Varsóból is oda utaznak a legtöbben (Prágát nem tudom, az valamiért nem került fel az interaktív térképre). Ezek után jogos a kérdés: hova mennek az emberek a brit fővárosból? A legnagyobb és legfontosabb repülőtérről, a Heathrow-ról az utasok hatvan százaléka az EU-n kívülre repül, a legtöbben, évente másfél millióan New Yorkba, majd Dubaj, Dublin, Los Angeles és Hongkong következik a sorban. A kisebb, főképp a fapados cégek által használt repülőterek már inkább az uniós városokkal kötik össze az embereket - némiképp meghökkentő, hogy Lutonból Budapestre jönnek a legtöbben, évente kétszázharmincezer ember. Nyilván a Nagy-Britanniában dolgozó magyar vendégmunkások is hazalátogatnak néha, de attól tartok, előkelő helyezésünk nagymértékben köszönhető az olcsó budapesti áraknak - legény- és leánybúcsús angol fiatalok előszeretettel jönnek összehányni a hetedik kerületet. Az EU fővárosának számító Brüsszel nagyobbik repülőterének listáján Barcelona, Róma, Madrid és Lisszabon a sorrend, a kisebb Charleroi-nál újra felbukkan Budapest (első hely, 152 ezer utas, évi 986 járat), majd Bergamo, Madrid és Bukarest következik. A párizsi Orly a belföldi járatokból él (Toulouse-ba és Nizzába mennek a legtöbben), míg a Charles de Gaulle-ról elnevezett főrepülőtér legfontosabb célállomása a New York-i JFK - 2015-ben hétszázötvenezer utas ment oda. Érdekes a római Fiumicino statisztikája is: az első három helyen belföldi célpontok állnak, tehát Catania, Palermo és Milánó. A számok sok érdekes kérdést felvetnek. Talán a legizgalmasabb: hogyan módosul majd a régió légi közlekedése, ha a legfontosabb utazási célpont 2019 márciusában kilép az Európai Unióból? Egyébként emiatt az iparág képviselői is nagyon aggódnak, mert a brexittel újra kell szabályozni a teljes, Nagy-Britanniába irányuló légi forgalmat, és könynyen lehet, hogy ez súlyos következményekkel jár majd. Nagyon kevés az idő a tárgyalásokra - a légitársaságok egy évre előre gondolkodnak a repülési programjaikkal, hogy ideálisan tudják kihasználni a rendelkezésre álló kapacitásokat, így legkésőbb jövő tavasszal már tudniuk kellene, hogy a brexit pillanatában milyen feltételekkel repülhetnek a korábbi brit célállomásokra. A légi forgalomban a bizonytalanság kerül a legtöbbe, és aki biztosra megy, az nem kockáztat, inkább új útvonalakat keres a gépeinek. Legény- és leánybúcsús angol fiatalok előszeretettel jönnek összehányni a hetedik kerületet Eközben az ágazat dinamikusan növekszik az unión belül - júliusban például 9,6 százalékkal volt nagyobb, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A növekedést a kelet-európai országok húzzák, hiszen több helyen húsz százalék fölötti volt a bővülés. A ferihegyi adatok alapján minden korábbi utasforgalmi rekord megdőlt Budapesten is, hiszen abban a hónapban az induló és érkező utasok száma meghaladta az egymillió-háromszázezret. A kiugró teljesítmény a nyári szokásos - évek óta folyamatosan növekedő - turistaforgalom mellett a FINA 2017 vizes világbajnokságnak, valamint a Forma-1-es Magyar Nagydíjnak is köszönhető. Ferihegy forgalma júliusban 15,4 százalékkal volt nagyobb a tavaly júliusinál, és év végén várhatóan újabb rekord dől meg, elérve az egy év alatti 13 milliós utasszámot. Hogy Londonba hányan fognak repülni Budapestről két év múlva, azt jelenleg nehéz volna megtippelni. LUKÁCS CSABA : 2017. SZEPTEMBER 16., SZOMBAT Ha van tudomása a rovatba illő előadásról vagy rendezvényről, kérjük, az iranytu@mno.hu ímélcímen vagy a +3614762173-as telefonszámon ossza meg velünk. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SZABÓ EMESE Szeptember 16., szombat Nyitott templomot! napja A Belvárosi Nagyboldogasszonyfőplébániatemplom ismételten csatlakozott az Ars Sacra fesztivál keretében megtartott nyitott templomok napja rendezvényhez, melynek során kulturális programokkal, köztük előadásokkal, zenei koncertekkel, városi tematikus sétákkal várják az érdeklődőket. A programokról a www.facebook.com/belvarosiplebaniatemplom oldalon található részletes információ. BELVÁROSI PLÉBÁNIATEMPLOM 1056 Budapest, Március 15. tér 8. • 14 és 23 óra között Szeptember 18., hétfő Erdélyi Helikon Kegyelem címmel tartanak zenés irodalmi műsort az Erdélyi Helikon írói csoportosulás költőinek istenes verseiből. Meggyessy Éva és Kemény Endre költeményeit a Misztrál együttes, Buzogány Márta és Pelsőczy László színművészek mutatják be. A belépés díjtalan, de regisztrációhoz kötött. MOM KULTURÁLIS KÖZPONT 1123 Budapest, Csörsz utca 18. 118 óra Szeptember 20., szerda Csecsemők klubja Az anyatej világnapja alkalmából szerveznek összejövetelt védőnők kismamáknak, édesanyáknak és babáknak. Az eseményen az anyatejes táplálás fontosságáról esik szó, a rendezvényre a belépés díjtalan. BEZERÉDJ-KASTÉLY Győr-Ménfőcsanak, Győri út 90. 110 óra Sztószi remete Százhúsz éve született Fábry Zoltán, a stószi remete. A felvidéki családból származó, első világháborús rokkant hadnagy, író, közíró és kritikus életéről és munkásságáról Batta György szlovákiai magyar költő, műfordító, író, újságíró tart előadást a Rákóczi Szövetség rendezvényén. PESTI VÁRMEGYEHÁZA 1052 Budapest,Városház utca 7. 117 óra Szeptember 21., csütörtök Aprófétaság és lelke Az Erdélyi Magyarok Egyesületének rendezvényén tart előadást Tóth Tibor művelődéstörténész A prófétaság és lelke címmel. Az esemény ingyenesen látogatható. ERDÉLYI MAGYAROK EGYESÜLETE 1056 Budapest, Molnár utca 5. 116 óra Szeniorakadémia Kovács György, a Zsigmond Király Egyetem gerontoandragógusa Svindlerek hálójában - avagy az idősek átverése címmel dolgoz fel egy speciális témát. Előadása egyebek mellett a termékbemutatókra fókuszálva érinti az idősek átveréseit és egyéb bűncselekményeket. Az 50 év felettiekről szóló oktatóprogram nem csak 50 év felettieknek szól. Sok minden kiderül belőle az idősödő civilizációról és annak hatásáról gondolkodásunkra, mindennapi tevékenységeinkre. EÖTVÖS10KÖZÖSSÉGI ÉS KULTURÁLIS SZÍNTÉR 1067 Budapest, Eötvös utca 10. 115 óra Szeptember 16-17., szombat-vasárnap Csurgói nyitott kapuk A Károlyi József Alapítvány az európai kulturális örökség napjai országos rendezvényéhez kapcsolódva ingyenes épület- és parklátogatással várja az érdeklődőket a fehérvárcsurgói kastélyban. A vasárnapi botanikai sétára regisztrálni kell a 06/21-311-0426-os telefonszámon vagy az info@karolyikastely.hu e-mail-címen. KÁROLYI-KASTÉLY Fehérvárcsurgó, Petőfi utca 2. Kastélylátogatások egész nap indulnak, vasárnap délután pedig két alkalommal, 14 órakor, valamint 16.30-kor indul ingyenes botanikai séta. ilaptai magazin A Magyar Nemzet Magazint szerkeszti: Wekerle Szabolcs, Szathmáry István Pál, Csécsi László, Gazda Albert, György Zsombor, Vass Norbert Képszerkesztő: Végh László Olvasószerkesztő: Szita János, Szekeres István Tördelőszerkesztő: Esztergás Tibor alapítonná