Magyar Nemzet, 2017. szeptember (80. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-16 / 217. szám
MEGBÍZOTT ROVATVEZETŐ: LÁSZLÓ DÁVID • kulpol@magyarnemzet.hu Hallott erről? Ha a franciák joggal büszkék a császárukra (...), akkor mi meg büszkék lehetünk a német katonák világháborúkban elért eredményeire! ALEXANDER GAULAND, AZ ALTERNATÍVA NÉMETORSZÁGNAK (AFD) ALELNÖKE 2017. SZEPTEMBER 16., SZOMBATMagyar Nemzet Kisabb terrortámadás Időzített bomba robbant a londoni metróban Kisebb robbanás történt a Londonban kelet-nyugati irányban közlekedő District metróvonal délnyugati elágazásának Parsons Green nevű állomásánál egy metrószerelvényen a reggeli csúcsforgalom idején. A detonációban összesen 22 ember sérült meg, egyikük sem súlyosan. - Továbbra sem tudni arról, hogy lenne magyar érintettje a terrortámadásnak - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten egy sajtótájékoztatón. Kijelentette: a nagykövetségre és a konzulátusra egy hívás sem érkezett bajba került magyartól vagy hozzátartozótól. A metrón házi készítésű robbanószerkezet lépett működésbe, nem hivatalos információk szerint időzítővel volt ellátva. A tettet terrorcselekménynek nyilvánították. Theresa May miniszterelnök péntek délutánra összehívta a brit kormány válsághelyzeti tanácskozótestületét (COBRA). Donald Trump elítélte a terrorcselekményt. Újabb támadást hajtott végre Londonban egy pancser terrorista. Ezek beteg és tébolyult emberek, akik a Scotland Yard látókörében voltak. Proaktívaknak kell lennünk - írta Twitter-üzenetében az amerikai elnök. - Sokkal keményebben kell bánni ezekkel a pancser terroristákkal. Az internet a fő toborzó eszközük, és ezt nem szabad hagynunk - hangsúlyozta. (MN) Phenjannak kényelmes az atomhisztéria • Észak-Korea nemcsak az atomprogramjával halad, de a szankciók ellenére a diktatúra gazdasága is fejlődik Észak-koreai ballisztikusrakéta-kísérletek 2017-ben 1. Február 11. KN-15, földről indítható közepes hatótávolságú rakéta, hatótávolság kb. 1200 km 2. Március 5. öt Scud ER, megnövelt hatótávú rakéta, kb 800-1000 km-re vethető be 3. Március 21. ismeretlen típusú rakéta, a kilövést követően felrobbant 4. Április 4. KN-17 közepes hatótávolságú rakéta, kb. 55 km megtétele után a tengerbe zuhant 5. Április 15. KN-17 közepes hatótávolságú rakéta, a kilövés után felrobbant 6. Április 28. KN-17 közepes hatótávolságú rakéta, kb. 35 km megtétele után a levegőben széttört 7. Május 14. KN-17 közepes hatótávolságú rakéta ► Folytatás az 1. oldalról BMW-k és Mercedesek járják az utcákat, egy-egy luxuscikkeket áruló bolt is feltűnik. Persze mindehhez csak egy szűk réteg fér hozzá. Tizennyolc évvel ezelőtt azonban mindennek nyoma sem volt. Wolf Csaba 1996 és 1999 között élt Észak-Koreában a phenjani magyar képviselet kereskedelmi tanácsosaként. Mint lapunknak elmondta, az állomáshely messze nem tartozott a külügyi kar kedvencei közé. - Fiatal diplomataként lehúztam négy évet kint, a nálam idősebb, családos elődöm azonban másfél év után kérte áthelyezését - emlékezett vissza. Wolf Csaba egyedül érkezett a városba, a mindennapokban társa egy úgynevezett koreai étkezési eb lett: az országban a piacokon árulták a fogyasztásra tenyésztett kutyákat, egyikőjük, Amadeus azonban az egykori diplomatának hosszú életet köszönhetett. Phenjan utcáin nem csak pórázon tartott házi kedvencekkel, de autókkal is alig lehetett találkozni. Észak-Korea ekkor élhette át az egyik legnagyobb válságát. Wolf Csaba elmondta, a Szovjetunió fennállásáig az ország viszonylagos jólétnek örvendett, a kilencvenes években azonban elszigetelődött. A diktatúra lélegeztetőgépen tartása ugyanakkor mind Kínának, mind a nyugati országoknak érdekében állt: egy egységes Korea túl nagy erőt képviselne a térségben, s a diktatúrával fenntartott kapcsolata miatt Washington mindig találhatott fogást Pekingen. Elindultak a segélyszállítmányok, ezzel pedig fordulat állt be. Észak-Korea észrevette a nemzetközi közösség szándékait, a segélyek mellett kényelmesen folytatta atomprogramját is. - A segélyszállítmányok felett is a hadsereg rendelkezik - mondta Csoma Mózes, az ELTE Koreai Tanszékének vezetője. Azt ugyanakkor hozzátette, Phenjan már korábban, a 60-as évektől próbált atomprogramjához együttműködést kialakítani a volt szocialista tömb országaival, valamint Szíriával és Egyiptommal. A szocialista országokban, így Magyarországon is, többnyire természettudó A diktatúra lélegeztetőgépen tartása mind Kínának, mind a nyugati országoknak érdekében állományos és műszaki területeken tanultak észak-koreai diákok - tette hozzá. A 90-es években Pakisztánon keresztül érkezett az országba a technikát támogató információ, illetve Phenjan a volt szocialista országokból is csábított át mérnököket atomprogramjához. Hogy minderre honnan volt pénze az elvileg izolált diktatúrának? Csorna szerint is elsősorban a Kínával és Oroszországgal, valamint egyes délkelet-ázsiai országokkal fenntartott kereskedelemnek köszönhetően. - A bányászati termékek exportja adja a legnagyobb bevételt - mondta Csorna Mózes, de Kínának köszönhetően virágzik a textilipar is. - Éppen ezeket támadnák a legutóbbi szankciók - tette hozzá, ám szerinte az észak-koreai termékek importját tiltó rendelkezéseket nehéz betartatni. - A Kínával közös, 1200 kilométeres határt aligha ellenőrizheti a nemzetközi közösség - folytatta -, ráadásul több helyen különleges gazdasági övezetek működnek. Szintén szürke területnek számít a külföldön munkát vállaló észak-koreaiak problémája, Oroszországban például negyvenezren dolgozhatnak. Bár az ENSZ ezt is korlátozná, a kereskedelemhez hasonlóan betartatása gyakorlatilag lehetetlen. Csorna hozzátette, az orosz tőke más területeken is aktív. Az észak-Korea keleti partján fekvő kikötőkre Moszkvának hosszan tartó bérleti szerződése van, de az ázsiai diktatúra a turizmusban is egyre nagyobb mértékben támaszkodik az orosz piacra. Hagyományosan Kínából és a nyugati országokból utaznak „katasztrófaturisták” Észak-Koreába, utóbbiak száma azonban a tragikus körülmények között elhunyt amerikai diák, Otto Warmbier ügye miatt drasztikusan lecsökkent - mondta az ELTE tanszékvezetője. Ez pedig érzékeny pontja az észak-koreai gazdaságnak, Csorna Mózes szerint ugyanis meglehetősen költséges utakról van szó: egyfő egyhetes tartózkodása legalább 1000 dollárba kerül. A nyugati turisták pótlására ezért Észak-Korea Oroszországban nyitott új utazási irodát. 8. Május 21. KN-15, földről indítható közepes hatótávolságú rakéta, hatótávolság kb. 1200 km 9. Május 28. Scud típusú rövid hatótávolságú rakéta, a kísérlet sikertelen volt 10. Július 4. ICBM (interkontinentális ballisztikus rakéta), hatótávolsága kb. 10 ezer km 11. Július 28. ICBM (interkontinentális ballisztikus rakétarakéta), hatótávolsága kb. 10 ezer km 12. Augusztus 25. három rövid hatótávolságú rakéta, sikertelen kísérlet 13. Augusztus 28. KN-17 közepes hatótávolságú rakéta, kb. 2680 km megtétele után a levegőben széttört 14. Szeptember 14. KN-17 közepes hatótávolságú rakéta, kb. 3700 km-t tett meg, túlhaladt Japán légterén 203 km Mongólia a rakétának a kísérlet során megtett távolsága gyivosztok \ j8Pán~ \ tenger ÉszakKorea Peking li 1r i 3 «. i v ?V E -»ft 811. V.». • t “ \ A '' ■ * Sanghaj • \® O \ © 500 km 750 km lOOQkm Forrás: MN-gyűjtés / MN-grafika trimain Rossz hírek Szöulban. Egyre nő a fenyegetés FOTÓ: AFP/JUNG YEON-JE tt Trump kész szembemenni Európával Irán miatt? • A washingtoni kardcsörtetés már rég nem az atombombának, hanem a perzsa állam térségbeli terjeszkedésének szól LÁSZLÓ DÁVID Szinte egyedül maradt az Egyesült Államok Iránnal szemben. Miközben Washington újabb szankciókat vezetett be néhány perzsa magánszemély és egy vállalat ellen (ami lényegében az Egyesült Államokban lévő vagyonuk zárolását, és a velük való üzletelés tiltását jelenti), a világ többi része már nem igazán osztja az amerikaiak aggályait. Azért Donald Trump retorikája is sokat puhult már az utóbbi időben. Ahhoz képest, hogy kampányában az elődje által 2015-ben tető alá hozott úgynevezett atomalku azonnali felmondását ígérte, a megállapodáshoz még mindig nem mert hozzányúlni. Nem véletlenül: az amerikai elnök két erő és érdek között őrlődik. Egyrészt ránehezedik mindenekelőtt az izraeli lobbi, amely továbbra is az egyik legnagyobb, létét fenyegető veszélyforrásként tekint az iráni atomprogramra. Másrészt hasonló módon zavarja a perzsa terjeszkedés a térségbeli arab szövetségeseit, elsősorban Szaúd-Arábiát. Nem utolsósorban pedig saját szavazótáborával és a keményvonalas amerikai politikával is számolnia kell. A másik oldalon viszont ott áll Európa és a többi nagyhatalom, amely viszont belefáradt a Teheránnal való hadakozásba, és inkább lehetőséget lát a nagy nehezen megkötött alkuban. Kína, Oroszország, de az Európai Unió, Németország és Franciaország is elégedett az elért eredményekkel, és többször kijelentették, hogy nem hajlandók újra tárgyalóasztalhoz vinni az ügyet. Ez nem érdeke Iránnak sem. Teherán ugyancsak leszögezte, hogy ők nem fogják először felmondani a megállapodást. Persze a washingtoni félelmek már kevéssé egy esetleges iráni atombombáról szólnak. Azt hétfőn a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség is egyértelművé tette, hogy a perzsa állam betartja a megállapodásban foglaltakat. Csakhogy a bökkenő mindenekelőtt ott van, hogy Donald Trump - és Izrael - szerint az alku alapvetően hibás. Ráadásul szerintük ha Irán teljesíti is kötelezettségeit, de „megsérti a megállapodás szellemét”, mikor ballisztikusrakéta-teszteket hajt végre, és beavatkozik a háborúba Jemenben és Szíriában. Európa viszont úgy gondolja, hogy külön kell választani a két ügyet: egy dolog az atomprogram, és egy másik a perzsa állam térségbeli terjeszkedése. Kérdés, hogy a külpolitikájában teljesen kiszámíthatatlan Donald Trump kész-e megbolygatni az állóvizet, azaz tényleg felmondja-e az alkut. A Trump-kormányzatnak legközelebb október 15-én kell nyilatkoznia a kongresszusnak, hogy Irán teljesíti-e a kötelezettségeit. Döntés állítólag egyelőre még nincs, az Egyesült Államok elnöke várja az erről szóló jelentést, várhatóan sokat elmond majd, hogy miről , fog beszélni a jövő heti ENSZ-közgyűlésen. Egy biztos, ha az Egyesült Államok semmisnek tekinti az alkut, annak komoly következményei lesznek, bármit is mondjon a világ többi része. Hasszán Rohani iráni elnök nem fogja először felmondani az „atomalkut”