Magyar Nemzet, 2019. március (82. évfolyam, 21-45. szám)

2019-03-26 / 41. szám

2 BELFÖLD JMiyar NetUZG1 2019. március 26., kedd Szijjártó Péter: Nem hajtjuk végre a globális migrációs csomagot Dömötör Csaba szerint a Fidesznek a pártfegyelemnél fontosabbak a keresztény értékek A magyar kormány ezt a csatát is megvívja - utalt tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügymi­niszter a Parlamentben arra, hogy Brüsszel kötelezővé tenné az ENSZ menekültügyi paktumját. Az ellen­zék vitatta ennek jelentőségét, és inkább a Fideszt bírálta az Európai Néppárttal való konfliktusa miatt. Bakonyi Ádám - Ez a dokumentum a legveszélyesebb, amely a migrációval kapcsolatban az elmúlt években készült - így jellemezte tegnap az Országgyűlésben napirend előtti felszólalásában Szijjártó Péter az ENSZ globális migrációs csomagját. A külgazdasági és külügyminiszter em­lékeztetett: korábban Brüsszel azt állí­totta, hogy a dokumentum jogilag nem kötelező, most titokban mégis olyan jogi értelmezést akar találni, amellyel kötelezővé tenné a csomagot még az azt elutasítók, így Magyarország szá­mára is. Szerinte a migrációval kap­csolatos brüsszeli vitáknak nem értünk a végére, új csata kezdődik, ezúttal a titkos bevándorláspárti tervek alko­tása ellen. - A magyar kormány ezt a csatát is megvívja. Dacára minden nyomásgyakorlásnak, Magyarország a globális migrációs csomag egyetlen pontját sem hajtja végre - jelentette ki Szijjártó Péter­. Hangsúlyozta,, a doku­mentum célja, hogy globálisan is lega­lizálja az illegális migrációt, továbbá alapvető emberi jogként tünteti fel a migrációt, a kormány viszont nem en­gedi, hogy Magyarország bevándorló­országgá váljon. A kormánypárti képviselők üdvözöl­ték a miniszter szavait, míg az ellenzé­­­­kiek vitatták a csomag jelentőségét. A párbeszédes Tordai Bence elterelésnek, ,,B kategóriás konteónak” nevezte az elhangzottakat, a DK-s Arató Gergely szintén hazugságot emlegetett, szerin­te a dokumentum nem kötelező érvé­nyű. Az MSZP-s Hiller István úgy fo­galmazott, hogy Magyarországnak nem ellensége az EU, a jobbikos Gyöngyö­si Márton pedig úgy vélte,a kormány semmit nem tesz érdemben a migrá­ció ellen, hiszen az elmúlt években 86 ezer migránst telepített be. Az LMP-s Keresztes László Lóránt a globális klí­maváltozást nevezte meg a migrációs krízis okaként, és bírálta a kormányt, amiért az szerinte akadályozza a kö­zös fellépést a kiváltó okok kezelésében. Az ellenzéki honatyák ezután a Fi­desz európai néppárti tagságnak felfüg­gesztését,tették szóval. Gyöngyösi Már­ton szerint a nagyobbik kormánypártot saját szövetségeseik is „páriaként keze­lik”, az EP-választások tétjének pedig azt nevezte, hogy megmaradhatunk-e az Európai Unióban tagként. A Minisz­terelnökség államtitkára a válaszában úgy fogalmazott, hogy a Jobbik a nép­párti eseményekkel kapcsolatos véle­ményével Judith Sargentini mellé zár­kózott fel. Orbán Balázs hangsúlyoz­ta: amikor hatalmi érdeke azt kíván­ta, a Jobbik uniós zászlót égetett, most pedig - ugyancsak hatalmi érdekből - olyan politikát folytat, amely összemos­sa az európai szuperállam kialakításá­ban hívő pártokkal. Arató Gergely szerint a kormány ugyanolyan módon fogja kivezetni Ma­gyarországot Európából, ahogyan a Fi­deszt kivezették a néppártból. A képvi­selő kiállt az Európai Egyesült Államok megteremtése mellett, és kijelentette: az európai magyarok az EU-ban akarnak maradni. A Miniszterelnöki Kabinet­­iroda államtitkára „szamárságnak” ne­vezte a magyar uniós tagság megkérdő­jelezését, ugyanakkor kitért arra, hogy a kormánynak vannak vitái, mert „nem a szőnyeg alatt kúszó diplomáciát” foly­tatja. Dömötör Csaba szerint az euró­pai viták hátterében az áll, hogy egye­sek az Európai Egyesült Államok meg­teremtésében, míg mások a nemzetál­lamok megerősítésében látják a megol­dást, ez pedig a néppártot is megosztja. - A Fidesz számára a párt­fegyelemnél sokkal fontosabbak a keresztény érté­kek és a bevándorlás elleni fellépés - jelentette ki Dömötör Csaba. Kinevezték az KR NNI új igazgatóját Tarcsa Csabát nevezték ki a Ké­szenléti Rendőrség Nemzeti Nyo­mozó Iroda (KR NNI) igazgatójá­nak - tájékoztatott tegnap a Belügy­minisztérium. Tarcsa Csaba jelen­leg a Veszprém Megyei Rendőr-főka­pitányság vezetője, kinevezése ápri­lis 1-jétől hatályos. Az iroda korábbi igazgatója Bezsenyi Mihály volt, aki januárban vesztette életét. (MTI) Új főszerkesztő kerülhet a Figyelő élére Sajtóhírek szerint távozik a poszt­járól Lánczi Tamás, a Schmidt Má­riától a Közép-Európai Sajtó és Mé­dia Alapítványhoz (KESMA) került Figyelő című hetilap főszerkesztője. A helyét Deák Bálint, a Világgazda­ság főszerkesztője veheti át. A 24.hu arról is ír, hogy egy új hetilap is el­indulhat a KESMA részeként, Man­diner címmel. Az internetes portál szerint ezzel várhatóan az egykori Heti Válasz olvasótáborát próbálnák meghódítani. (MN) Elnöke szerint egyre több barátja van az MSZP-nek Az MSZP az Európa-párti erőkkel összefogva szolidárisabb, szociáli­sabb Európáért küzd - mondta teg­nap Budapesten Tóth Bertalan, a párt elnöke és frakcióvezetője, Ka­tarina Barley német igazságügyi mi­niszterrel, a Német Szociáldemokra­ta Párt európai parlamenti listaveze­tőjével közösen tartott sajtótájékoz­tatóján. Tóth úgy fogalmazott, hogy miközben Orbán Viktornak egy­re kevesebb a barátja, az MSZP-nek egyre több, hiszen nemrég a meg­hívásukra Frans Timmermans, az európai szocialisták csúcsjelöltje is Magyarországra látogatott, és részt vett a párt kongresszusán. (MTI) Már huszonkét párt közül választhatunk május 26-án A szavazásra a lakcímkártyát is magunkkal kell vinni A Magyar Posta megkezdte a má­jus 26-i európai parlamenti vá­lasztás értesítőinek kézbesítését. A 7,9 millió választópolgárnak leg­később április 5-ig meg kell kapnia a Nemzeti Választási Iroda névre szóló küldeményét. A mostani vá­lasztáson már az Európai Unión kívül élő magyar állampolgárok is szavazhatnak. Baranyai Gábor - Olyan korszak küszöbén állunk, ami­kor mi, magyarok újra nagy célokat va­lósíthatunk meg. Akárcsak 1848-ban, most májusban is lehetőséget kapunk arra, hogy Európa jövőjét mi alakítsuk - mondta vasárnap Szilágyi Péter a Phoe­­nixi Magyar Református Egyház isten­­tiszteletén. A Miniszterelnökség nem­zetpolitikai államtitkárságának minisz­teri biztosa az arizonai magyar diaszpó­ránál tett látogatásán felhívta vendég­látói figyelmét arra, hogy idén már az Európai Unión (EU) kívüli diaszpórá­ban élő magyar állampolgárok is részt vehetnek az európai parlamenti (EP-) választáson, amelynek döntő szerepe lesz a kontinens sorsának alakításában. Emlékeztetőül: az Európai Tanács javasolta az EU-tagállamok számára, hogy teremtsék meg a lehetőséget arra, hogy az uniós lakhellyel nem rendel­kező állampolgárok is szavazhassanak az EP-választáson. A tanács javaslatát a magyar parlament jogszabályba ültette át, mely szerint az EP-választáson re­gisztráció után levélben voksolhatnak azok a magyar állampolgárok is, akik­nek sem Magyarországon, sem az EU más tagállamában nincsen lakcímük. A májusi EP-választásról szóló érte­sítőt tegnap kezdték kézbesíteni a 7,9 millió választópolgárnak. A Nemze­ti Választási Iroda (NVI) névre szóló küldeményében arról is tájékoztatja a címzetteket, hogy melyik szavazókör­ben tudnak élni választójogukkal. A vá­lasztóknak legkésőbb április 5-ig pos­tázzák az értesítőt a lakcímükre arról, hogy szerepelnek a névjegyzékben. Ha valaki ezt nem kapja meg, akkor a jegy­zőnél (a helyi választási iroda vezető­jénél) jelezheti, aki új értesítőt állít ki. Az értesítő a választópolgár szemé­lyes adatai közül csak a nevet, a szüle­tési nevet, a születési időt és a lakcímet tartalmazza. Az értesítőn megtalálható továbbá a szavazás pontos helye és ide­je. Az értesítő bemutatása nem feltéte­le a szavazásnak. A szavazásra a válasz­tópolgárnak a lakcímkártyáját is el kell vinnie, továbbá igazolnia kell személy­­azonosságát érvényes személyazonosí­tó igazolvánnyal, útlevéllel vagy veze­tői engedéllyel. Az NVI azt is bejelentette, hogy teg­nap újabb négy pártot vett nyilvántar­tásba, ezzel már huszonkét párt mé­retheti meg magát a május 26-i EP-vá­­lasztáson. Lehetőséget kapunk, hogy Európa jövőjét alakítsuk Fotó: MTI/EPA/Olivier Hősset Dicsérni jöttek a nemzeteket, nem temetni Munkatársunktól Orbán Viktor miniszterelnök hétfő dél­után a karmelita kolostorban fogadta Yoram Hazony izraeli filozófust, a jeru­­zsálemi Herzl Intézet elnökét, akinek A nacionalizmus erénye című könyve el­nyerte a 2019-es év Konzervatív könyve díjat - közölte tegnap Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. Orbán Viktor és Yoram Hazong be­szélgetésén szóba kerültek Európa és a világpolitika legégetőbb kérdései: a nemzetállamok helyzete a birodalom­építési törekvések időszakaiban. Az iz­raeli filozófus nagy sikerű könyvében azt fejtegeti, hogy a nacionalizmus ér­telmes alapelv, amely szerint a lehető legjobb kormányzási forma a világ szá­mára, ha a nemzetek szabadon és ön­állóan határozhatják meg saját irányu­kat, megőrizhetik hagyományaikat és minden külső beavatkozás nélkül tö­rekedhetnek nemzeti érdekeik érvé­nyesítésére. Yoram Hazong szerint ez a gondolat áll szemben az imperializ­mus, a birodalomépítés elvével, amely úgy szeretné a békébe és a jólétbe ve­zetni a világot, hogy egyesíti az embe­riséget egyetlen politikai rendszerben. Úgy véli, vannak érvek mindkét poli­tikai konstrukció mellett és ellen, de nem lehet elkerülni az állásfoglalást az egyik mellett és a másikkal szemben. A zsidó-keresztény kultúra a Biblia je­lenlétén keresztül mindig is az önren­delkezés, a független nemzetek gondo­latát támogatta - írja az izraeli filozó­fus a könyvében, melynek egy példá­nyát dedikálta is Orbán Viktornak hét­fői találkozójukon.

Next