Magyar Nemzet, 2019. május (82. évfolyam, 70-95. szám)

2019-05-28 / 92. szám

POLGÁRI NAPILAP LXXXII. évfolyam 92. szám (122.) 2019. május 28., kedd Ára: 180 Ft www.magyarnemzet.hu Sok pénzintézet kínál majd júliustól babaváró hitelt 13. oldal Japán is Amerikától vásárol vadászgépeket 10. oldal A V4-ek keményen fellépnek az almatúltermelés ellen 12. oldal 550022 Megvonták a bizalmat az osztrák kormánytól Mártonffy Attila Ausztria második világháború utáni tör­ténetében eddig 185 alkalommal for­dult elő, hogy a kormányt vagy valame­lyik tagját bizalmatlansági indítvány­nyal próbálták elmozdítani, de az el­múlt 74 évben ez most először sikerült. Sebastian Kurz osztrák kancellár, aki vasárnap még elsöprő választási győ­zelmét és megerősödését ünnepelhet­te pártjával, az Osztrák Néppárttal, el­vérzett kormányával a bécsi parlament tegnap délutáni bizalmatlansági szava­zásán. Az ellenzéki szociáldemokraták (SPÖ) által benyújtott bizalmatlansági indítványt az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és a Jetzt (Most) is támogatta, így volt meg a szükséges többség. A belpolitikai lavinát az Ibiza-vi­­deóként elhíresült és Heinz-Christian Strache alkancellárról készült felvé­tel indította el, amely miatt Kurz fel­mondta az együttműködést a Strache által vezetett radikális Osztrák Sza­badságpárttal. Alexander Van der Bellen osztrák államfőnek most kancellárt kell kine­veznie olyan ügyvivő kormány meg­alakítására, amely képes a törvényho­zást maga mögé állítva irányítani az or­szágot a következő parlamenti válasz­tásig. Az előre hozott szavazás várha­tóan szeptemberben lesz. Az ügyvivő kormányfő Kurz is lehet. Továbbiak a 10. oldalon Időjárás MA­X-23°C SZERDA r *20 l'B-­ 13 Árfolyamok EURÓ 325,63­­ 13°C CSÜTÖRTÖK d -18 Gh/ J 12 PÉNTEK r^-21 G///1 10 USA-DOLLÁR 290,92­­­9 771217 19 12 2 A magyarok változást szeretnének Brüsszelben Gyurcsányék az ellenzék élén • A Jobbik és az MSZP vezetése őszig kitart Munkatársainktól A vasárnapi uniós választás eredmé­nyét taglalták tegnap a hazai törvény­­hozásban, amely az ötvennapos kam­pányszünet után folytatta munkáját. A miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy az európai parlamenti (EP-) vá­lasztáson a kormánynak erős felhatal­mazást adó magyarok világosan ki­mondták: Brüsszelben változást sze­retnének. Orbán Viktor szerint a ma­gyarok kimondták, olyan európai ve­zetőket akarnak látni, akik nem szer­vezni, hanem megállítani akarják a bevándorlást, olyan vezetőket szeret­nének az európai intézmények élén, akik tisztelik az európai nemzeteket, és meg akarják védeni a keresztény kultúrát. A választási eredmények alapján egyértelmű: soha annyian nem sza­vaztak európai parlamenti választá­son a Fidesz-KDNP-re, mint most, mint ahogyan az is, hogy ellenzék­váltás lett az EP-választásból. A DK az ellenzék vezető erejévé vált, miköz­ben sok helyen, főként Budapesten, a Momentum vette át a második helyet a totális vereséget szenvedő Jobbiktól, miközben az MSZP is a kiesés szélé­re sodródott. Mindkét utóbbi párt­nak csupán néhány megyei, illetve vá­rosi bázis maradt, ahol még megvet­hetik a lábukat. A csőd ellenére sem a Jobbik, sem az MSZP vezetői nem mondtak le, illetve nem mondanak le, az önkormányzati választásokig min­denképpen folytatnák munkájukat. Az ellenzék eredményeit ismét a főváros húzta fölfelé, a Momentum kifejezet­ten itt volt a legerősebb. Részletek a 2., 3. és 4. oldalon Trónok harca küzdelem az EP-ben Továbbra is a meggyengült fősodorba tartozó pártok diktálnának Munkatársainktól Frans Timmermans szavaival élve Trónok harca típusú küzdelem kez­dődött Brüsszelben az uniós csúcs­pozíciókért. Az európai parlamenti választási eredmények alapján annyi mindenesetre már most valószínűsít­hető: a néppárti Manfred Webernek kisebb csodára lenne szüksége ahhoz, hogy az Európai Bizottság következő elnöke lehessen. Ma a tagállami veze­tők is tárgyalóasztalhoz ülnek, hogy megvitassák a személyi kérdéseket. Közben a német nagykoalíciós pár­tokon belül már az uniós választások másnapján megkezdődött a felelősök keresése és az egymásra mutogatás annak nyomán, hogy a CDU/CSU és az SPD összesen mintegy 18 százalék­­ponttal gyengült a 2014-es eredmény­hez képest. Sokak szerint az eredmé­nyek tükrében egyre nyilvánvalóbb, hogy sem a CDU elnöknője, Annegret Kramp-Karrenbauer, sem pedig az SPD történetének első női pártelnöke, a bő egy éve hivatalban lévő Andrea Nahles nem hozta meg a várt áttörést. A briteknél az elhúzódó brexit kérdése dominált a hét végén az uniós válasz­tásokon, amelyen a Brexit Párt aratott győzelmet. Nigel Farage euroszkeptikus politikus mindössze 45 nappal ezelőtt alapította a pártot, és most helyet kö­vetel a kilépésről szóló tárgyalásokon. Bővebben a 6­9. oldalon Nagyot ment Farage, másfél hónap alatt legyőzte a nagy pártokat Fotó: Reuters

Next