Magyar Nemzet, 2019. június (82. évfolyam, 96-119. szám)
2019-06-01 / 96. szám
2019. június 1., szombat BELFÖLD 3 Viharos lesz az MSZP választmányi ülése Rámehet a párt az egyetlen mandátumról szóló vitára Ma eldől, hogy Újhelyi Istvánt vagy Szanyi Tibort küldi-e az MSZP Brüsszelbe, ám bármilyen döntés is születik, az tovább mélyíti a párton belüli törésvonalakat. Mindeközben kiderült, hogy a DK EP-képviselői maradnak az európai szocialisták frakciójában; a Fidesz szerint a párt ezzel megerősítette, hogy a bevándorláspárti erőket szolgálja. Bakonyi Ádám Feszült légkörben dönt ma az MSZP választmánya arról, hogy a hét végi európai parlamenti (EP-) választáson elért minden eddiginél rosszabb, mindöszsze 6,6 százalékos eredménye alapján ki lesz a párt egyetlen EP-képviselője. Erre utal, hogy az MSZP elnökségében senki nem mert vagy nem akart jóslatokba bocsátkozni arról, hogy Újhelyi István vagy a listán utána következő Szanyi Tibor lesz-e a befutó. Forrásaink szerint mindkét politikus egyformán erős támogatottságot élvez, viszont a párton belüli két legerősebb, nem utolsósorban pedig egymással szemben álló csoport részéről. Míg Újhelyi a jelenlegi elnök, Tóth Bertalan „embere”, addig Szanyi a párt volt elnöke, Mesterházy Attila mögött felsorakozó erők bizalmát élvezi. Bár az MSZP listáját Tóth vezeti, ő itthon marad, így automatikusan Újhelyi Istvánnak kellene Brüsszelbe mennie. Szanyi viszont már a hét végi csúfos bukás estéjén bejelentette, hogy a választmány dönt majd az egyetlen EP-képviselő személyéről. Az MSZP elnöksége részéről olyan információk jutottak el hozzánk, miszerint a kampány idején végig arról volt szó, hogy ha kettő vagy több képviselőt juttatnak az EP-be, úgy a lista érvényesül, ha viszont csak egyet, akkor a választmány hozza meg a döntést. Ez már csak azért is érdekes, mert ezek szerint az MSZP-ben, noha kifelé, a szavazóknak és a közvéleménynek következetesen arról beszéltek, hogy tíz százalék feletti eredményre számítanak, valójában a bukást is bekalkulálták. Ettől függetlenül akár Újhelyi, akár Szanyi kap bizalmat, az csak tovább mélyíti a már így is a teljes összeomlás határán tántorgó párton belüli törésvonalakat. A választmányi üléses, egyébként szó lesz az MSZP és a DK lehetséges összeolvadásáról is, amit elsősorban a szocialisták „nagy öregjei”, egykori elnökei, Lendvai Ildikó és Kovács László sürgetnek, a jelenlegi vezetés viszont elutasít. Mindeközben kiderült, hogy a négy brüsszeli mandátumot is szerző DK végül mégsem ül át az EP liberális, ALDE frakciójába, hanem marad a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének (S&D) képviselőcsoportjában. A döntést a párt ügyvezető alelnöke, Molnár Csaba azzal magyarázta, hogy ebben a pártcsaládban jobban tudják képviselni az Európai Egyesült Államok létrehozásának gondolatát és az egységes európai szociális juttatások ügyét. Kiderült az is, hogy a DK európai parlamenti delegációját nem a listavezető Gyurcsányné, hanem Molnár Csaba vezeti majd..Utóbbi szerint négy képviselőjük közül ő az egyetlen, aki már a második ciklusban dolgozik az EP-ben és a politikai munka alapvetően a rutinon és a személyi kapcsolatokon alapszik. Gyurcsányék megerősítik szövetségüket a bevándorláspárti erőkkel, őket szolgálják majd az új Európai Parlamentben is - reagálta minderre a Fidesz-frakció. Közleményük szerint „Gyurcsány itthon, Gyurcsányné meg az Európai Parlamentben” fogja Brüsszel birodalmi törekvéseit képviselni, az a céljuk, hogy Magyarországra erőltessék a bevándorlók betelepítését, a keresztény kultúra és a nemzeti szuverenitás feladását. Tóth Bertalan árnyékából Újhelyi Brüsszelig lépne előre Fotó: Teknős Miklós l . Nem jutottak volna be a szocialisták a parlamentbe Bakonyi Ha a mostani EP-választás eredményei alapján kellene szétosztani a magyar parlamenti mandátumokat is, akkor a Fidesz-KDNP a 199 megszerezhető parlamenti mandátumból 161 darabot kapna (106 egyéni, 55 listás mandátum), ami 80,9 százalékos többséget jelentene. Ez a mostani kétharmados többség helyett négyötödös kormánypárti aránynak felelne meg - derül ki XXI. Század Intézet elemzéséből. Eszerint az ellenzéki pártok közül a hazai választáson a közös indulás esetén érvényes 10 százalékos bejutási küszöb miatt - az MSZP-Párbeszéd már be sem jutna az Országgyűlésbe, míg a legnagyobb parlamenti frakcióval - összesen 19 mandátum - a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció rendelkezne. Utóbbi mellett csupán két ellenzéki pártnak lenne még frakciója, a Momentum 11, míg a Jobbik 8 képviselőt küldhetne a parlamentbe. Az elemzés rámutat: már a 2018-as országgyűlési választást követő tiltakozásokon egyértelművé vált, hogy az ellenzéki szimpatizánsok nem elégedettek pártjaikkal, egyfajta ellenzékváltó hangulat alakult ki. Ennek eredményeként a múlt vasárnapi EP-választáson az ellenzék korábbi meghatározó pártjai - MSZP, Jobbik, LMP - összeomlottak, helyüket a DK és a Momentum vette át. Ennek következményeként meg is indult a május előtt az önkormányzati választásra kötött alkuk felmondása, és várhatóan újabb belső konfliktusok fogják majd terhelni az ellenzéket, amelynek vezetője ismét Gyurcsány Ferenc lett. Az EP-választás eredményei parlamenti mandátumokra vetítve Forrás: XXI. Század Intézet •••••• • ••••• • Fidesz-KDNP 4» 161 ' (80,9%) • ••••• DK 40 F 19 (9,5%) Momentum 11 ' (5,5%) Jobbik ler81 (4,0%) Grafika: Magyar Nemzet A HELYZET Megelőző szerelés 13+1. Ez most nem egy totószelvény. Ennyi pontból áll a kormány csütörtökön ismertetett gazdaságvédelmi akcióterve. Ha egy ország gazdasága szilárd alapokon nyugszik, akkor a növekedésnek is tartós a kifutása. Akkor nem szökken szárba az a gondolat, miszerint most ugyan gyorsulópályán suhanunk, de hamarosan zsákutcába futunk. A magyar gazdaság olyan mértékben nő, hogy maga mögé utasítja az összes tagállamot. A cél az, hogy az unió bővülésének átlagát hosszú távon is legalább kétszeresen meghaladjuk. Máskülönben csak ábrándozhatunk a felzárkózásról. Abban pedig nem lehet bízni, hogy a külső körülmények mindig kedvezőek maradnak. A nemzetközi vizek felett gyűlnek a viharfelhők. Szélesedik a vámháború, senki nem tudja, milyen további következményekkel jár a brexit, míg a járműipart alapjaiban rengette meg a dízelbotrány, amit több ország gazdasága is megérezhet. Európa motorja szervizelésre szorul, mert a kontinens lemaradóban van a versenyben. Az innováció területén csak kullog az Egyesült Államok és Kína után. És ha ez nem lenne elég, a migrációs hullám olyannyira nem csengett le, hogy a végét sem látja senki. Az unió bürokratái ehhez képest az elmúlt években struccpolitikát folytattak. Mellébeszélésre, aktatologatásra, a fősodortól eltérő politikát folytató kormányok gyomrozására bőven jutott energia, de a valós problémák megoldására nem. Fej a homokban, miközben minden recseg és ropog körülöttük. Azaz: körülöttünk, mert ennek az előadásnak mi sem a nézői vagyunk. Korántsem mindegy, hogy milyen döntések születnek Brüsszelben. Nem mindegy, hogyan alakul a sakkjátszma a mostani választások után. Van, amire a magyar kormánynak is van befolyása és van, amire nincs. Arra például mindenképpen van, hogy az ország gazdaságát tovább erősítse, és felkészüljön a szűkebb esztendőkre. Sokan mondják, hogy az egészségügyben a megelőzés a nyerő mező. Ez igaz a gazdasági, pénzügyi folyamatokra is. Ha idejében születnek a megfelelő döntések, akkor kevesebb pénzből jóval nagyobb eredményt lehet felmutatni, mint ha vesztes pozícióból próbálnák a bajt elhárítani. Lásd a 2008-2009-es időszakot, amikor a nemzetközi hitelezők gigakölcsönéből és a lakosság kifosztásából tartotta vissza az államcsődtől az országot a balliberális vezetés. Ilyen helyzettől most akkor sem kellene tartani, ha újabb válság gyűrűzne be az országba. Attól viszont igen, hogy a felzárkózás üteme lassulna. Ezért született meg a gazdaságvédelmi akcióterv, amely a belső motoroknak biztosítja a kellő üzemanyagot. Ezt a célt szolgálják az adócsökkentések, az egyszerűsítések és a kedvezmények a többi intézkedéssel együtt. Az akcióterv olyan területeken ad nagyobb mozgásteret, amelyek jelentősen segítik a gazdasági növekedést. Érdemes hangsúlyozni: az eredmények megőrzésére, valamint a bővülés további ösztönzésére úgy adódik lehetőség, hogy nem kerül veszélybe a pénzügyi egyensúly. Sőt jövőre az ideinél is alacsonyabb hiánnyal számol a 2020-as költségvetés. A franciák, a belgák vagy éppen az olaszok csak szeretnék, ha ilyen stabil államháztartással büszkélkedhetnének. Ezek az országok ugyanis túlzottdeficit-eljárással nézhetnek szembe a pénzügyi helyzetük romlása miatt. Magyarországon már a közbeszédből is kikopott a megszorítás és a túlzottdeficit-eljárás. Ezek helyett kimagasló növekedésről, évek óta kézben tartott költségvetésről, rekordokat döntő foglalkoztatásról és alacsony munkanélküliségről lehet beszélni. Ez többet ér egy nyertes 13+1-es totószelvénynél is. KISS GERGELY Év TOLLHEGYEN Pilhál György Másnap Hogy le ne üljön a vasárnapi választás után felszított sajtóérdeklődés a DK iránt, pénteken két, nagy ívűnek szánt bejelentést is tett Gyurcsány Ferenc felekezete. Délelőtt közleményt adtak ki, miszerint a párt megtámadja a Nemzeti Választási Bizottság előző napi határozatát a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők levélszavazatai kapcsán. Láriferiék szerint ugyanis nem lehet tudni, hogy akiket választóként regisztráltak, „élnek-e egyáltalán, illetve regisztrálásukat ők maguk kérték-e Még az sem egészen tiszta, hogy ezek az emberek maguk adták-e le a szavazatukat vagy helyettük mások. „Ezen túl teljesen zavaros bizonyos határon túli magyar szervezetek szerepe a folyamatban" - kapkodja a levegőt a közleményt szignáló alvezér, Arató Gergely. Renonsz! Ja, azt még nem mondtam, hogy a levélszavazók közül 55 287 a Fidesz-KDNP-re voksolt, míg a háborgó Gyurcsány-pártot 343-en patronálták (ez a negyedik helyezéshez volt elég). Délután maga a pártvezér is klaviatúrához ült. A miniszterelnökről készített portréja nagyszerű látlelet lett a szerzőről. (Plusz jó szolgálatot tehet kezelőorvosának is.) „A DK szerint Európa »erős embere« kapitulált - írja a túlbérmált ember. - Borzasztó árnyéka olyan sötétséget vetett Európára, a néppártra, hogy teljes elszigetelése reális forgatókönyv lett. Ettől való jogos ijedtsége megadásra kényszerítette. [...] Itt áll előttünk Orbán feltartott kézzel. Ijedten, megverve, megalázottan, könyörögve, hogy fogadják vissza. Fázik a hidegben. Didereg. Remeg. Jó reggelt.” (Javasolt irodalom: Őszödi beszéd - „Hazudtunk reggel, éjjel meg este.”)