Magyar Nemzet, 2019. június (82. évfolyam, 96-119. szám)

2019-06-01 / 96. szám

2019. június 1., szombat BELFÖLD 3 Viharos lesz az MSZP választmányi ülése Rámehet a párt az egyetlen mandátumról szóló vitára Ma eldől, hogy Újhelyi Istvánt vagy Szanyi Tibort küldi-e az MSZP Brüsszelbe, ám bármilyen döntés is születik, az tovább mé­lyíti a párton belüli törésvonala­kat. Mindeközben kiderült, hogy a DK EP-képviselői maradnak az európai szocialisták frakciójában; a Fidesz szerint a párt ezzel meg­erősítette, hogy a bevándorláspár­ti erőket szolgálja. Bakonyi Ádám Feszült légkörben dönt ma az MSZP vá­lasztmánya arról, hogy a hét végi euró­pai parlamenti (EP-) választáson elért minden eddiginél rosszabb, mindösz­­sze 6,6 százalékos eredménye alapján ki lesz a párt egyetlen EP-képviselője. Erre utal, hogy az MSZP elnökségében sen­ki nem mert vagy nem akart jóslatokba bocsátkozni arról, hogy Újhelyi István vagy a listán utána következő Szanyi Ti­bor lesz-e a befutó. Forrásaink szerint mindkét politikus egyformán erős tá­mogatottságot élvez, viszont a párton belüli két legerősebb, nem utolsósorban pedig egymással szemben álló csoport részéről. Míg Újhelyi a jelenlegi elnök, Tóth Bertalan „embere”, addig Szanyi a párt volt elnöke, Mesterházy Attila mö­gött felsorakozó erők bizalmát élvezi. Bár az MSZP listáját Tóth vezeti, ő itt­hon marad, így automatikusan Újhelyi Istvánnak kellene Brüsszelbe mennie. Szanyi viszont már a hét végi csúfos bu­kás estéjén bejelentette, hogy a választ­mány dönt majd az egyetlen EP-képvi­­selő személyéről. Az MSZP elnöksége részéről olyan információk jutottak el hozzánk, miszerint a kampány idején végig arról volt szó, hogy ha kettő vagy több képviselőt juttatnak az EP-be, úgy a lista érvényesül, ha viszont csak egyet, akkor a választmány hozza meg a dön­tést. Ez már csak azért is érdekes, mert ezek szerint az MSZP-ben, noha kifelé, a szavazóknak és a közvéleménynek kö­vetkezetesen arról beszéltek, hogy tíz százalék feletti eredményre számítanak, valójában a bukást is bekalkulálták. Et­től függetlenül akár Újhelyi, akár Sza­nyi kap bizalmat, az csak tovább mé­lyíti a már így is a teljes összeomlás ha­tárán tántorgó párton belüli törésvo­nalakat. A választmányi üléses, egyéb­ként szó lesz az MSZP és a DK lehet­séges összeolvadásáról is, amit elsősor­ban a szocialisták „nagy öregjei”, egy­kori elnökei, Lendvai Ildikó és Kovács László sürgetnek, a jelenlegi vezetés vi­szont elutasít. Mindeközben kiderült, hogy a négy brüsszeli mandátumot is szerző DK vé­gül mégsem ül át az EP liberális, ALDE frakciójába, hanem marad a Szocialis­ták és Demokraták Progresszív Szövet­ségének (S&D) képviselőcsoportjában. A döntést a párt ügyvezető alelnöke, Molnár Csaba azzal magyarázta, hogy ebben a pártcsaládban jobban tudják képviselni az Európai Egyesült Államok létrehozásának gondolatát és az egysé­ges európai szociális juttatások ügyét. Kiderült az is, hogy a DK európai par­lamenti delegációját nem a listavezető Gyurcsányné, hanem Molnár Csaba ve­zeti majd..Utóbbi szerint négy képvise­lőjük közül ő az egyetlen, aki már a má­sodik ciklusban dolgozik az EP-ben és a politikai munka alapvetően a rutinon és a személyi kapcsolatokon alapszik. Gyurcsányék megerősítik szövetsé­güket a bevándorláspárti erőkkel, őket szolgálják majd az új Európai Parlament­ben is - reagálta minderre a Fidesz-frak­­ció. Közleményük szerint „Gyurcsány itthon, Gyurcsányné meg az Európai Parlamentben” fogja Brüsszel birodalmi törekvéseit képviselni, az a céljuk, hogy Magyarországra erőltessék a bevándor­lók betelepítését, a keresztény kultú­ra és a nemzeti szuverenitás feladását. Tóth Bertalan árnyékából Újhelyi Brüsszelig lépne előre Fotó: Teknős Miklós l . Nem jutottak volna be a szocialisták a parlamentbe Bakonyi Ha a mostani EP-választás eredményei alapján kellene szétosztani a magyar parlamenti mandátumokat is, akkor a Fidesz-KDNP a 199 megszerezhető parlamenti mandátumból 161 darabot kapna (106 egyéni, 55 listás mandátum), ami 80,9 százalékos többséget jelente­ne. Ez a mostani kétharmados több­ség helyett négyötödös kormánypárti aránynak felelne meg - derül ki XXI. Század Intézet elemzéséből. Eszerint az ellenzéki pártok közül­­ a hazai vá­lasztáson a közös indulás esetén érvé­nyes 10 százalékos bejutási küszöb mi­att - az MSZP-Párbeszéd már be sem jutna az Országgyűlésbe, míg a legna­gyobb parlamenti frakcióval - össze­sen 19 mandátum - a Gyurcsány-fé­­le Demokratikus Koalíció rendelkez­ne. Utóbbi mellett csupán két ellenzé­ki pártnak lenne még frakciója, a Mo­mentum 11, míg a Jobbik 8 képviselőt küldhetne a parlamentbe. Az elem­zés rámutat: már a 2018-as országgyű­lési választást követő tiltakozásokon egyértelművé vált, hogy az ellenzéki szimpatizánsok nem elégedettek párt­jaikkal, egyfajta ellenzékváltó hangu­lat alakult ki. Ennek eredményeként a múlt vasárnapi EP-választáson az el­lenzék korábbi meghatározó pártjai - MSZP, Jobbik, LMP - összeomlottak, helyüket a DK és a Momentum vette át. Ennek következményeként meg is indult a május előtt az önkormányza­ti választásra kötött alkuk felmondá­sa, és várhatóan újabb belső konflik­tusok fogják majd terhelni az ellen­zéket, amelynek vezetője ismét Gyur­csány Ferenc lett. Az EP-választás eredményei parlamenti mandátumokra vetítve Forrás: XXI. Század Intézet •••••• • ••••• • Fidesz-KDNP­­ 4»­­ 161 ' (80,9%) • ••••• DK­­ 40 F 19 (9,5%) Momentum­ 11 ' (5,5%) Jobbik l­e­r­8­1 (4,0%) Grafika: Magyar Nemzet A HELYZET Megelőző szerelés 13+1. Ez most nem egy totószelvény. Ennyi pontból áll a kormány csütörtökön ismertetett gazdaságvédelmi akcióterve. Ha egy ország gazdasága szilárd alapokon nyugszik, akkor a növekedésnek is tartós a kifutása. Akkor nem szökken szárba az a gondolat, miszerint most ugyan gyorsulópályán suhanunk, de hamarosan zsákutcába futunk. A magyar gazdaság olyan mértékben nő, hogy maga mögé utasítja az összes tagállamot. A cél az, hogy az unió bővülésének átlagát hosszú távon is legalább kétszeresen meghaladjuk. Máskülönben csak ábrán­dozhatunk a felzárkózásról. Abban pedig nem lehet bízni, hogy a külső körülmények mindig kedvezőek maradnak. A nemzetközi vizek felett gyűlnek a viharfelhők. Szélesedik a vámháború, senki nem tudja, mi­lyen további következményekkel jár a brexit, míg a járműipart alapjai­ban rengette meg a dízelbotrány, amit több ország gazdasága is meg­­érezhet. Európa motorja szervizelésre szorul, mert a kontinens lema­radóban van a versenyben. Az innováció területén csak kullog az Egye­sült Államok és Kína után. És ha ez nem lenne elég, a migrációs hul­lám olyannyira nem csengett le, hogy a végét sem látja senki. Az unió bürokratái ehhez képest az elmúlt években struccpolitikát folytattak. Mellébeszélésre, aktatologatásra, a fősodortól eltérő politikát folytató kormányok gyomrozására bőven jutott energia, de a valós problémák megoldására nem. Fej a homokban, miközben minden recseg és ro­pog körülöttük. Azaz: körülöttünk, mert ennek az előadásnak mi sem a nézői vagyunk. Korántsem mindegy, hogy milyen döntések szület­nek Brüsszelben. Nem mindegy, hogyan alakul a sakkjátszma a mos­tani választások után. Van, amire a magyar kormánynak is van befo­lyása és van, amire nincs. Arra például mindenképpen van, hogy az or­szág gazdaságát tovább erősítse, és felkészüljön a szűkebb esztendőkre. Sokan mondják, hogy az egészségügyben a megelőzés a nyerő mező. Ez igaz a gazdasági, pénzügyi folyamatokra is. Ha idejében születnek a megfelelő döntések, akkor kevesebb pénzből jóval nagyobb ered­ményt lehet felmutatni, mint ha vesztes pozícióból próbálnák a bajt elhárítani. Lásd a 2008-2009-es időszakot, amikor a nemzetközi hi­telezők gigakölcsönéből és a lakosság kifosztásából tartotta vissza az államcsődtől az országot a balliberális vezetés. Ilyen helyzettől most akkor sem kellene tartani, ha újabb válság gyűrűzne be az országba. Attól viszont igen, hogy a felzárkózás üteme lassulna. Ezért született meg a gazdaságvédelmi akcióterv, amely a belső motoroknak bizto­sítja a kellő üzemanyagot. Ezt a célt szolgálják az adócsökkentések, az egyszerűsítések és a kedvezmények a többi intézkedéssel együtt. Az akcióterv olyan területeken ad nagyobb mozgásteret, amelyek je­lentősen segítik a gazdasági növekedést. Érdemes hangsúlyozni: az eredmények megőrzésére, valamint a bővülés további ösztönzésére úgy adódik lehetőség, hogy nem kerül veszélybe a pénzügyi egyen­súly. Sőt jövőre az ideinél is alacsonyabb hiánnyal számol a 2020-as költségvetés. A franciák, a belgák vagy éppen az olaszok csak szeret­nék, ha ilyen stabil államháztartással büszkélkedhetnének. Ezek az országok ugyanis túlzottdeficit-eljárással nézhetnek szembe a pénz­ügyi helyzetük romlása miatt. Magyarországon már a közbeszédből is kikopott a megszorítás és a túlzottdeficit-eljárás. Ezek helyett kimagasló növekedésről, évek óta kézben tartott költségvetésről, rekordokat döntő foglalkoztatásról és alacsony munkanélküliségről lehet beszélni. Ez többet ér egy nyertes 13+1-es totószelvénynél is. KISS GERGELY É­v TOLLHEGYEN Pilhál György Másnap Hogy le ne üljön a vasárnapi választás után felszított sajtóérdeklődés a DK iránt, pénteken két, nagy ívűnek szánt bejelentést is tett Gyurcsány Ferenc felekezete. Délelőtt közleményt adtak ki, miszerint a párt meg­támadja a Nemzeti Választási Bizottság előző napi határozatát a ma­gyarországi lakcímmel nem rendelkezők levélszavazatai kapcsán. Lá­­riferiék szerint ugyanis nem lehet tudni, hogy akiket választóként re­gisztráltak, „élnek-e egyáltalán, illetve regisztrálásukat ők maguk kér­ték-e Még az sem egészen tiszta, hogy ezek az emberek maguk adták-e le a szavazatukat vagy helyettük mások. „Ezen túl teljesen zavaros bi­zonyos határon túli magyar szervezetek szerepe a folyamatban" - kap­kodja a levegőt a közleményt szignáló alvezér, Arató Gergely. Renonsz! Ja, azt még nem mondtam, hogy a levélszavazók közül 55 287 a Fi­­desz-KDNP-re voksolt, míg a háborgó Gyurcsány-pártot 343-en pat­ronálták (ez a negyedik helyezéshez volt elég). Délután maga a pártvezér is klaviatúrához ült. A miniszterelnök­ről készített portréja nagyszerű látlelet lett­­ a szerzőről. (Plusz jó szol­gálatot tehet kezelőorvosának is.) „A DK szerint Európa »erős embere« kapitulált - írja a túlbérmált ember. - Borzasztó árnyéka olyan sötét­séget vetett Európára, a néppártra, hogy teljes elszigetelése reális for­gatókönyv lett. Ettől való jogos ijedtsége megadásra kényszerítette. [...] Itt áll előttünk Orbán feltartott kézzel. Ijedten, megverve, megalázot­­tan, könyörögve, hogy fogadják vissza. Fázik a hidegben. Didereg. Re­meg. Jó reggelt.” (Javasolt irodalom: Őszödi beszéd - „Hazudtunk reggel, éjjel meg este.”)

Next