Magyar Nemzet, 2019. július (82. évfolyam, 120-146. szám)
2019-07-15 / 132. szám
POLGÁRI NAPILAP LXXXII. évfolyam 132. szám (162.) 2019. július 15., hétfő Ára: 180 Ft www.magyarnemzet.hu Rádióadásokból rekonstruálták Többet költenek a magyarok Drámai csatában Djokovics a hajókatasztrófát 6. oldal a nyaralás alatt 12. oldal a wimbledoni bajnok 19. oldal Elvtelen alkuk a Fidesz leváltására Munkatársainktól Mégiscsak a - saját szavait idézve - „moslékot” választotta a momentumos Soproni Tamás azzal, hogy a VI. kerületben az élére állt az ellenzéki összefogásnak. A politikus a tavalyi országgyűlési választás kapcsán úgy fogalmazott: nem az összefogás az Orbán-rendszer leváltásához vezető út. - Nem akarjuk összegyurcsányozni magunkat. A választóink nem azért fognak ránk szavazni, mert azt akarják, hogy összefogjunk másokkal, mi pedig nem fogjuk elárulni a Momentum szimpatizánsait - hangoztatta akkor. A parlamenten kívüli ellenzéki párt az elmúlt hónapokban viszont eltávolodott az alapításakor képviselt értékeitől, az októberi önkormányzati választásokon remélt koncert mindent feladott, ami megkülönböztette a többi ellenzéki párttól. Más ellenzéki jelöltek, politikusok is hasonlóan rugalmasak, ha az elvekről van szó. Bővebben a 3. oldalon A Momentum lehet az új SZDSZ Kárpáti András A lapunk által megkérdezett elemzők szerint a globális internacionalizmust hirdető és posztmodern életérzéssel házaló Momentum szívhatja fel a leginkább a liberális szavazókat, akik az SZDSZ megszűnése óta különböző pártokhoz csapódtak. Kiszelly Zoltán politológus úgy vélte, Gyurcsány Ferenc ásta meg az SZDSZ sírját azzal, hogy kisajátította a neoliberális programjukat. Horn Gábor, a Republikon Intézet igazgatója arról beszélt, hogy az SZDSZ néppárti és szociálisan érzékeny vonalát hamar háttérbe szorította a klasszikus liberális irányzat. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója pedig a párt egyik legkárosabb hagyatékának nevezte, hogy ellenhatalmat akartak kiépíteni az önkormányzati rendszerből. Részletek a 4. oldalon 9 771217 550015 Időjárás MA 25°C sz-e Cd KEDD SZERDA _A'_ 26 £* i. Árfolyamok EURÓ 325,68 71 _vS'_ 27 C/' 13 CSÜTÖRTÖK | 1'28 S"'| 13 USA-DOLLÁR 289,18 71 19 16 2 Durva megszorításokat tervez Karácsony Gergely pártja Államcsődközeli helyzetet is eredményezhetne a Párbeszéd ötletparádéja Jakubász-Somogyi Áremelkedések az üzletekben, eltűnő családi adókedvezmények, drágább banki szolgáltatások, adóemelések és új adónemek bevezetése - nagyjából ez várna a hazai lakosságra, ha Karácsony Gergely pártja megvalósítaná az adózási szabályok és az állami újraelosztás rendszerének átalakítását célzó elképzeléseit. A Párbeszéd a költségvetési törvény vitájának során nyújtotta be megszorításokon alapuló javaslatait, ezek között egyebek mellett ismét felsejlik az általános ingatlanadó rémképe. A főpolgármesterségre is pályázó ellenzéki politikus pártja mindezt azért vezetné be, hogy egy olyan elképzelés anyagi alapjait teremtse meg, amely a kritikusai szerint a legdemagógabb szavazatvásárlási kísérlet, és amelynek megvalósítása akár államcsőddel is fenyegetne. Ez nem más, mint az alapjövedelem, aminek az ötlete egyébként nem új keletű, időről időre felbukkan a hazai balliberális pártok programjaiban. Az alapjövedelem bevezetése az azt ellenzők szerint visszaveti a munkavállalási és adófizetési kedvet, a fenntartása pedig rendkívül költséges. A Párbeszéd javaslatait - a több száz további ellenzéki ötlettel együtt - a múlt heti költségvetési szavazás során elvetette az Országgyűlés. Időközben a Századvég Alapítvány júliusi közvélemény-kutatásából kiderült, hogy a fővárosiak továbbra is lesújtó véleménnyel vannak Karácsony Gergelyről: mindössze 16 százalékuk gondolja erőskezű vezetőnek az MSZP-Párbeszéd főpolgármester-jelöltjét. Tarlós István esetében ez az arány 64 százalék. Továbbiak a 3. és a 13. oldalon Szavazás a Párbeszéd tavaly májusi taggyűlésén, ígéretcunami és anarchia • Fotó: MTI/Mónus Márton Megállapodás született a vasutas-béremelésről Nagy Kristóf Mintegy 24 ezer munkavállalót érint a MÁV évközi béremelése, amelyről végül megállapodott a vasúttársaság a szakszervezetekkel - tudta meg a Magyar Nemzet. A Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének tájékoztatása szerint a keresetrendezést a MÁV a 2017-ben kötött hosszú távú, idei évre átlagosan ötszázalékos emelésen felül hajtja végre. Ennek forrása a szociális hozzájárulási adó (szocho) két százalékpontos csökkentése; a lépés mintegy 1,8 milliárd forintot jelent a cégnél. A megállapodás szerinti béremelés a betöltött munkakör függvényében átlagosan bruttó öt- és húszezer forint közötti összeg, a megemelt bér először a szeptemberi bérfizetési napon érkezik meg a számlákra. A bérrendezés azért is elkerülhetetlen, mert további 8-8 százalékkal emelkedik 2020-ban a minimálbér és a garantált bérminimum, így a bérek összecsúszása miatt a magasabb bérek rendezése sem maradhat el. Bővebben a 12. oldalon Befogadó koalíciót akar a német kormány Munkatársainktól A román és a szerb határnál összesen huszonöt illegális migráns próbálkozott az ország területére lépni a hét végén, azonban a határvédelem feltartóztatta a személyazonossági iratok nélkül érkező külföldieket. Közben Szijjártó Péter külügyminiszter egy német lapnak hangsúlyozta: hazánk számára fontos a schengeni övezet külső határainak védelme. A magyar kormány nem a problémát akarja Európába hozni, hanem a segítséget odavinni - jelentette ki a tárcavezető. A „segíteni készek szövetségének” létrehozásával a Földközi-tengeren keresztül érkező menedékkérők önkéntes elosztását és befogadását szorgalmazza Heiko Maas német külügyminiszter - derült ki abból az interjúból, amely a Madsack-médiacsoport lapjaiban jelent meg. A szociáldemokrata politikus a Német Szociáldemokrata Párthoz köthető lapcsoportnak adott nyilatkozatában úgy vélte, Németországnak kell a kezdeményezés élére állnia. Részletek a 2. és a 9. oldalon