Magyar Nemzet, 2019. november (82. évfolyam, 224-248. szám)
2019-11-02 / 224. szám
2 BELFÖLD Hetvenöt éves a KDNP, a Fidesz szövetségese A KDNP dolga, hogy képviselje azokat az eszméket és értékeket, amelyek horgonyként rögzítik a Fidesszel való pártszövetséget - jelentette ki Orbán Viktor a párt 75. születésnapjára emlékezve. A kisebbik kormánypárt államtitkárai úgy értékeltek, hogy a kereszténydemokrata értékekkel felvértezett kormányzati politika 2010 óta sikerre viszi Magyarországot. Bakonyi Ádám - A Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szövetsége egy bajtársias szövetség - jelentette ki Orbán Viktor csütörtökön a KDNP honlapjára feltöltött videóban a párt 75. születésnapja alkalmából. A miniszterelnök hangsúlyozta: ez a szövetség, túl a barátságon, megold egy nagyon nehéz problémát, a modern politika egyik nehéz problémáját, amit úgy neveznek, az igazság és a többség problémája. - A politikában ahhoz, hogy cselekedni tudjunk és jót tehessünk, többségre van szükség - emelte ki Orbán Viktor, hozzátéve: a többséget úgy kell megszerezni, hogy közben nem feledkeznek meg az igazságról sem, mivel az igazság többség nélkül béna, nem tud hatni a politikában. A miniszterelnök szerint a többség ugyanis igazság nélkül értelmetlenné válik, mert elveszíti morális alapjait és szellemi horizontját. - Ezt oldja meg a Fidesz és a KDNP együttműködése azzal, hogy pártszövetséget alkotva indulnak minden egyes választáson - tette hozzá. A miniszterelnök kijelentette, a KDNP dolga, hogy képviselje azokat az eszméket és értékeket, amelyek horgonyként rögzítik a pártszövetségüket. A Fidesznek pedig az a dolga, hogy a horgonykötél okos méretezésével olyan kört fusson be, amelynek segítségével begyűjtheti a többséghez szükséges szavazatokat, így meglesz a többség, és a horgony miatt sohasem veszíthetjük el a szilárd szellemi, erkölcsi alapjainkat - jegyezte meg Orbán Viktor. Tegnap 75 éves a kereszténydemokrácia Magyarországon címmel rendeztek konferenciát. Az MTI tudósítása szerint Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy a kereszténydemokrata értékekkel felvértezett kormányzati politika 2010 óta sikerre viszi Magyarországot. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a KDNP-s politikusok a parlamenti ülésteremben hétről hétre azokkal ülnek szemben, akiknek jog-, illetve szellemi elődei korábban üldözték, bebörtönözték, internálták, emigrációba kényszerítették a kereszténydemokratákat. Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára kiemelte, hogy a magyar kormány a világon elsőként indított az üldözött keresztényeket felkaroló programot. Világszerte 245 millió ember születésétől megkülönböztetést szenved el pusztán a keresztény hite miatt, amiért csak tavaly több mint 4100 embert gyilkoltak meg - mondta az államtitkár, megjegyezve, hogy erről nem hallani emberi jogi szervezetektől. A koalíciós partnerek az Országgyűlésben ünnepeltek Fotó: MTI/Soós Lajos 2019. november 2., szombat Igent mondhatnak a sportberuházásokra Baranyi Krisztina szerint fontos a kézilabdacsarnok Karácsony Gergely (Párbeszéd) főpolgármester bizonyos feltételek mellett úgy tűnik, elengedi egyik fő kampányígéretét, a stadionstopot. Ellenzéki kollégái közül a Kispestet vezető Gajda Péter (MSZP) támogatja a Bozsik-stadion felépítését, Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere csak az atlétikai stadionnal nincs kibékülve, a Déli Városkapu program többi elemét jónak tartja, sőt szerinte a kézilabda Eb-re épülő népligeti csarnok egyenesen hiányt pótol. Kárpáti András - Az atlétikát szerető emberek tömege jelezte a támogatását a 2023-es világbajnokság hazai megrendezése és a Kvassay-zsilip mellé tervezett atlétikai stadion felépítése mellett - nyilatkozta lapunknak Baji Balázs világbajnoki bronzérmes gátfutó. A sportember a közösségi médiában indított aláírásgyűjtést, mivel az önkormányzati választás kampányában Karácsony Gergely jelenlegi főpolgármester és az ellenzéki összefogás több, mandátumot szerzett kerületi polgármestere a stadionstoppal kampányolt. Eddig közel tízezren, köztük Hosszú Katinka, Gyurta Dániel olimpiai bajnok úszó, Kovács Katalin olimpiai aranyérmes kajakozó is jelezte támogatását - sorolta az atléta. Baji Balázs arra is kitért: a világbajnokság után 15 ezer férőhelyes lenne a Nemzeti Atlétikai Központ, amely hazánkban az egyetlen, nemzetközi szinten is elfogadható edzőközpont és versenyhelyszín lenne, amely évente több nagy versenynek, például a már most 8-10 ezres látogatottságú, Székesfehérváron megrendezett Gyulai István Memorial - Atlétikai Magyar Nagydíjnak is otthont adhatna. Baranyi Krisztina, Ferencváros független polgármestere a Magyar Nemzetnek elmondta: nem mindenáron ellenzi a kormányzati nagyberuházásokat, az atlétikai stadiont leszámítva a Déli Városkapu projekt többi elemét - a ferencvárosi Duna-partot megújító diákvárost és az evezőspályát - támogathatónak tartja. Még ha meg is telne a stadion, más sportesemények megrendezésére nem alkalmas, kisebb atlétikai versenyek iránt pedig nincs komolyabb érdeklődés, emellett sokba kerülne egy ekkora létesítmény fenntartása. A stadion ellen szól, hogy Budapest egyik legértékesebb, kiváló panorámájú telkére tervezték - fejtette ki Baranyi Krisztina. Hozzátette: az aréna helyén esetleg strandot vagy a Budapest Parkhoz hasonló szórakozóhelyet alakítana ki. Az ellenzéki polgármester a 2022-es kézilabda Eb-re, a népligeti buszpályaudvar mögött épülő multifunkcionális csarnokot viszont egyenesen hiánypótlónak tartja. Baranyi hivatalba lépését követően már arról beszélt, hogy már 15-20 éve szükség lett volna a tervezett húszezer fős csarnokhoz hasonló létesítményre, amely fontos nemzetközi rendezvényeknek - például orvoskonferenciáknak - is helyet adhat, amelyek megfelelő épület hiányában eddig elkerülték Budapestet. Karácsony Gergely (Párbeszéd) főpolgármester korábban azt hangoztatta, hogy győzelme esetén addig nem épül új stadion, amíg nincs minden kerületben CT-berendezés, azonban a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésének előterjesztései között semmilyen formában nem szerepel a stadionokkal kapcsolatos kampányígéret beváltása. A főpolgármester újságíróknak szerdán már azt mondta, hogy feltételekkel, de tudná támogatni a Nemzeti Atlétikai Központ felépítését. Karácsony arról is beszélt, hogy a Kispesten épülő Bozsikstadion építkezését sem akarja leállítani, mivel a beruházást a kerület MSZP-s polgármestere, Gajda Péter támogatja. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön jelezte: a kormány november 15-ig várja a főváros új vezetésének álláspontját az atlétikai vb, a kézilabda Eb megrendezése és a Liget Budapest projekt kapcsán. Gajda Péter ragaszkodik a kispesti Bozsik-stadion felépítéséhez Fotó: Honvéd FC Támadják a szuverenitásunkat Az Alapjogokért Központ azt kutatja, kié a főhatalom Bácskai Balázs Kié a hatalom? - Szuverenitásharcok tegnap, ma és holnapután címmel tucatnyi szakember bevonásával kutatást indít az Alapjogokért Központ - jelentette be csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Szánthó Miklós igazgató (képünkön). A központ vezetője szerint a következő időszak kulcskérdése az lesz, kinél van a főhatalom, kinek lesz meg az ereje, befolyása, hogy meghatározza az alapvető társadalomszervezési elveket, ez pedig az államiság, a szuverenitás témájához vezet el. Az Alapjogokért Központ igazgatója a kutatásról elmondta: vizsgálni fogják, hogy a nemzetközi szervezetek hogyan próbálják meg kiszervezni a döntéshozatalt állami kézből, valamint a nemzetközi szervezetek állami szuverenitásra gyakorolt hatását. - Mindezek mellett fontos téma lesz, hogy az információtechnológiai cégeknél felhalmozott adatmennyiség miatt ezek a vállalatok bizonyos esetekben már többet tudnak az állampolgárokról, mint maga az állam, ez pedig felveti a kérdést, hogy valójában kié is a főhatalom - emelte ki az igazgató. Molnár Balázs, a kutatás projektvezetője elmondta: három területet vizsgálnak meg, az aktuális nemzetközi törésvonalakat, a technológiai cégek terjeszkedésének hatását és az erre adható válaszokat, valamint magát a szuverenitást, mivel 2010 óta a magyar kormányzati politika vezérfonala a függetlenség megőrzése, illetve egyes területeken - például az energetika - annak bővítése. Magyarország továbbra sem kér a kvótákból Munkatársunktól A távozóban lévő Európai Bizottság (EB) még mindig ragaszkodik a migránsok Magyarországra telepítéséhez. A magyar kormány álláspontja változatlan az ügyben: sem az egyszeri, sem az állandó kötelező kvótából nem kér - reagált az igazságügyi tárca államtitkára csütörtökön az Európai Bíróság főtanácsnokának, Eleanor Sharpstonnak a megállapítására, miszerint jogsértően járt el Csehország, Lengyelország és Magyarország azzal, hogy elutasította a menedékkérők Európai Unión belüli elosztását szolgáló ideiglenes mechanizmust. Völner Pál emlékeztetett: az EB azért perelte be Magyarországot, mert nem hajtotta végre a 2015- ös egyszeri kötelező kvótát, amely az országot 1294 migráns betelepítésére kötelezte. Az államtitkár hangsúlyozta: kezdettől fogva az a kormány meggyőződése, hogy az egyszeri kvóta csak a kezdet, de Brüsszel valódi célja, hogy az állandó, felső korlát nélküli, automatikus kötelező kvótát vezessen be. - Most a máltai kvótamegállapodás kiterjesztésével akarják rávenni a tagállamokat a migránsok betelepítésére - mondta, kiemelve: a magyar emberek számos alkalommal egyértelművé tették, nem akarják, hogy Magyarország bevándorlóország legyen. A cseh és lengyel illetékesek már jelezték, hogy megvédik polgáraikat az illegális migráció jelentette veszélyektől, továbbra sem fogadják el a menekültkvótákat, és összehangoltan lépnek fel magyar partnereikkel a bizottság által indított perben. A kvótaperben 2020 első felében várható ítélet.